adozona.hu
ÍH 2016.113
ÍH 2016.113
A gazdasági társaság központi ügyintézési helye A központi ügyintézés helye alapvetően a társaság belső irányításának a helye. A vezető tisztségviselők állandó lakcímeként megjelölt ingatlannak központi ügyintézési helyként történő használatához nincs szükség az ingatlan tulajdonosának hozzájárulására (2006. évi V. törvény 7. §, 76. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az eljárásban kérelmezőként részt venni nem kívánó Kft. bejelentése alapján az elsőfokú bíróság a Ctv. 76. § (3) bekezdésének alkalmazásával hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárást a M.-É. Építőipari és Szolgáltató Kft.-vel szemben, mivel a bejelentő állítása szerint az eljárás alá vont cég által a cégjegyzékben a központi ügyintézés helyeként feltüntetett, Ny., P. u. 110. szám alatti ingatlan a bejelentő cég tulajdonában áll, és ő nem járult hozzá annak az M.-É. Építőipari és ...
A cégbíróságnak a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti felhívására az eljárás alá vont cég vitatta a törvénysértő működését. Előadta, hogy a központi ügyintézés helyéül szolgáló ingatlan tényleges és jogszerű használója az eljárás alá vont cég ügyvezetője, ezért életszerű és jogszerű is az, hogy az ingatlan címét a központi ügyintézés helyeként jelölte meg. Előadta, hogy a bejelentő az ingatlan tulajdonjogát árverésen, lakott állapotban szerezte meg, vagyis tudatában annak, hogy az ingatlant a korábbi tulajdonos használja. Jelezte, hogy az ügyvezető az ingatlannal kapcsolatos tulajdoni igényét egyébként jogi úton kívánja érvényesíteni. Közölte, hogy a székhelyként szolgáló ingatlanon egy konténert helyezett el, ezáltal az ingatlan alkalmas a székhely funkció ellátására. Az elsőfokú bíróság felhívására az ügyvezető a lakcímet igazoló hatósági igazolványa fénymásolatával igazolta, hogy a központi ügyintézés helyeként megjelölt cím az ő lakcíme, és mellékelte a járásbíróságon 2015. november 19. napján a bejelentővel, mint alperessel szemben előterjesztett, az egyik ingatlanra vonatkozóan 4/10-ed arányban tulajdonjoga megállapítására irányuló keresetlevelének a fénymásolatát is.
Az elsőfokú bíróság mindezen adatok alapján azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont cég igazolta azt, miszerint a cégjegyzékbe bejegyzett székhely ingatlan alkalmas a Ctv. 7. § (1) bekezdésében előírt feladatok ellátására, a vezető tisztségviselő elérhetőségét is tartalmazó cégtáblával meg lett jelölve, ezért a székhely tekintetében az eljárás eredményeként a cég törvényes működése helyreállt, így a törvényességi felügyeleti eljárást ebben a körben megszüntette. A Ctv. 7. § (1) és (4) bekezdéseinek együttes értelmezésével arra a következtetésre jutott, hogy a cég központi ügyintézésének helyszínéül is csak olyan ingatlan szolgálhat, amely vagy a cég tulajdonában áll, vagy amelynek a használatára jogosult. Az eljárás alá vont cég központi ügyintézése helyeként megjelölt ingatlan a bejelentő cég tulajdonában áll, amely annak az eljárás alá vont cég általi használatára nem adott engedélyt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a tulajdonostól származó engedély beszerzése alól nem mentesíti a céget az sem, ha az ingatlan egyben a cégvezető tisztségviselőjének a lakhelye is. Az elsőfokú bíróság végkövetkeztetése szerint az eljárás alá vont cég nem jogosult a Ny., P. u. 110. szám alatti ingatlan használatára, az erre vonatkozó cégjegyzéki adat törvénysértő, ezért a céget 100 000 Ft pénzbírsággal sújtotta, valamint kötelezte az államnak 100 000 Ft eljárási illeték megfizetésére is. Az elsőfokú bíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása mellett ismételten felhívta a céget, hogy 30 napon belül állítsa helyre a törvényes működést, és ennek megtörténtét igazolja.
Az eljárás alá vont cég a végzés elleni fellebbezésében - annak tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének részben történő megváltoztatásával a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését, vele szemben a pénzbírság kiszabásának mellőzését kérte, annak megállapítása mellett, hogy a cég jogszerűen használja a központi ügyintézés helyeként megjelölt ingatlant. Fellebbezésének indoka szerint téves az elsőfokú bíróságnak az a jogkövetkeztetése, miszerint a központi ügyintézés helyszíne vonatkozásában is alkalmazni kell a székhelyre, telephelyre, fióktelephelyre irányadó szabályokat. Állította, hogy az a tény, miszerint a Kft. ügyvezetője jogszerűen lakik az ingatlanban, megalapozza azt, hogy a cím a Kft. központi ügyintézésének helyszíneként legyen megjelölve. Az ingatlant lakott állapotban megvásárló bejelentő ennek a ténynek tudatában volt, ezért az eljárás alá vont cégnek nem kellett kikérnie a használathoz a tulajdonos engedélyét. Előadta, hogy az eljárás vont cég adminisztratív alkalmazottal nem rendelkezik, az ügyintézését az ügyvezető végzi személyesen, ez is indokolja az ügyvezető lakcímének központi ügyintézés helyeként történt megjelölését.
A fellebbezés az elsőfokú bíróság végzésének a központi ügyintézés helyével kapcsolatos törvénysértő működés tárgyában hozott döntést tartalmazó részét támadta, ezért az elsőfokú bíróság végzésének a törvényességi felügyeleti eljárást részben megszüntető rendelkezése a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. V. törvény (Ctv.) 72. § (2) bekezdésének utaló szabálya folytán a törvényességi felügyeleti eljárásban is megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (3) bekezdése szerint nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát.
A fellebbezés megalapozott.
A Ctv. 7. § (1) bekezdésének a 2007. évi LXI. törvénnyel módosított rendelkezése szerint a cég székhelye a cég döntésétől függően elkülönülhet a cég központi ügyintézésének (döntéshozatalának) helyétől. Míg a Ctv. 7. § (1) bekezdése részletesen meghatározza, milyen feladatok ellátását kell a székhelyként megjelölt ingatlanon biztosítani a cégnek (bejegyzett irodaként kell működnie, ott, mint a cég levelezési címén biztosítania kell a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételét, érkeztetését, őrzését, rendelkezésre tartását, és a külön jogszabályokban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítését), addig a Ctv. 7. § (1) bekezdésének normaszövege a központi ügyintézés helyét csupán egy zárójelben szereplő meghatározással, a döntéshozatal helyével azonosítja.
A bírósági gyakorlat alakította ki a központi ügyintézés helyének a Ctv.-hez fűzött Nagykommentárban is megfogalmazott tartalmi kritériumait. Ezek szerint a központi ügyintézés helyének minősül az a hely, ahol a cég központi vezetését, irányítását, képviseletét végző szervek ténylegesen működnek, ahol döntéshozatal történik, ahol a cég menedzsmentje található, és főszabályként a legfőbb szerv is itt ülésezik. A központi ügyintézés helye tehát alapvetően a társaság belső irányításának a helyszíne, ügyfelek, hatóságok, harmadik személyek felé ellátandó feladatokat itt nem teljesítenek, ezért nem is szükséges a központi ügyintézés helyének cégtáblával történő megjelölése. Ezt a Ctv. 7. § (1) bekezdése csupán a székhely vonatkozásában írja elő. Az ítélőtábla álláspontja szerint ugyancsak a székhelyként és a központi ügyintézés helyeként szolgáló ingatlan eltérő funkciója indokolja azt, hogy a Ctv. 7. § (1) bekezdése csupán a cég székhelye, telephelye és fióktelephelye vonatkozásában írja elő azt, hogy csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A jelen eljárás alá vont cég cégjegyzékének adatai szerint a Kft. mindkét tagjának lakcíme Ny., P. u. 110. szám, és a két tag látja el a cég ügyvezetését is vezető tisztségviselőként, lakcímük ugyanaz, a törvényességi felügyeleti eljárásban igazolt cím.
Az ítélőtábla osztotta a cég fellebbezési hivatkozását, miszerint életszerű, hogy a cég két ügyvezetője - akik a Kft. tagjai is - a társaság ügyeiben szükséges döntéseiket a közös lakcímükként szolgáló ingatlanban hozzák meg, és a döntéshozatal helyét központi ügyintézési helyként a cégjegyzékbe is bejegyeztessék. Ahhoz, hogy a központi ügyintézés helyeként szolgáló ingatlanban jogszerűen lakó személyek a cég központi vezetését, irányítását biztosító kérdésekről tárgyalhassanak, ezekben a kérdésekben döntést hozzanak, nem szükséges az, hogy az ingatlan tulajdonosa engedélyt adjon az ingatlanak a cég általi használatához. Az a körülmény, miszerint az ingatlan tulajdonosa és az igazoltan abban lakó személy (ügyvezető) között polgári jogi jogvita áll fenn az ingatlan tulajdonjogát, használatát illetően, a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem értékelhető a Ctv. 74. § (3) bekezdésének rendelkezésére tekintettel, miszerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A törvényességi felügyeleti eljárásban, mint a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárásban a 72. § (3) bekezdése alapján - ha a Ctv. másként nem rendelkezik - csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. Az eljárás alá vont cég az ügyvezető lakcímkártyája fénymásolatával igazolta azt, hogy a cég központi ügyintézésének helyeként a cégjegyzékbe bejegyzett ingatlan az ő lakóhelye, ezért a fentebb kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, miszerint az eljárás alá vont cég cégjegyzékébe a központi ügyintézés helyeként bejegyzett adat törvénysértő.
Az ítélőtábla mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét megváltoztatta, mellőzte a cég pénzbírság megfizetésére kötelezését, és a törvényességi felügyeleti eljárást a központi ügyintézés helyével összefüggő részében is megszüntette a Ctv. 80. § (4) bekezdése alkalmazásával.
(Debreceni Ítélőtábla Cgtf. III. 30.073/2016/2.)