ÍH 2016.112

Az erdőbirtokossági társulatból történő kilépés feltételei - a tagi jogok gyakorlása Az erdőbirtokossági társulatból csak akkor lehet kilépni, ha a kilépni szándékozó tag tulajdonában lévő erdőrészletet az erdőigazgatással megbízott hatóság önálló erdőgazdálkodásra alkalmas területté minősítette. Addig a tag a jogait gyakorolhatja, ezért ha a közgyűlésre nem hívták meg, az ott elfogadott határozatok törvénysértők [1994. évi XLIX. törvény 25. §; 2009. évi XXXVII. törvény 17. § (6) bekezdés, 86. §, 113. § (2)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A S. külterület 0904 helyrajzi szám alatti erdő művelési ágú, 77 hektár 6215 m2 alapterületű ingatlan 23670/559170 arányban az I. rendű felperes, 83580/559170 arányban a II. rendű felperes tulajdonában áll. Az ingatlan tulajdonosai létrehozták a N. Sz. Erdőbirtokossági Társulatot. A társulat közgyűlésein a felpereseket 2002. óta édesapjuk, S. M. képviselte. A 2014. május 30-i közgyűlésen a felperesek képviselője - egyebek mellett - kijelentette, hogy "ezennel kilépek az erdőbirtokossági társu...

ÍH 2016.112 Az erdőbirtokossági társulatból történő kilépés feltételei - a tagi jogok gyakorlása
Az erdőbirtokossági társulatból csak akkor lehet kilépni, ha a kilépni szándékozó tag tulajdonában lévő erdőrészletet az erdőigazgatással megbízott hatóság önálló erdőgazdálkodásra alkalmas területté minősítette. Addig a tag a jogait gyakorolhatja, ezért ha a közgyűlésre nem hívták meg, az ott elfogadott határozatok törvénysértők [1994. évi XLIX. törvény 25. §; 2009. évi XXXVII. törvény 17. § (6) bekezdés, 86. §, 113. § (2) bekezdés; Ptk. 3:35. §].
A S. külterület 0904 helyrajzi szám alatti erdő művelési ágú, 77 hektár 6215 m2 alapterületű ingatlan 23670/559170 arányban az I. rendű felperes, 83580/559170 arányban a II. rendű felperes tulajdonában áll. Az ingatlan tulajdonosai létrehozták a N. Sz. Erdőbirtokossági Társulatot. A társulat közgyűlésein a felpereseket 2002. óta édesapjuk, S. M. képviselte. A 2014. május 30-i közgyűlésen a felperesek képviselője - egyebek mellett - kijelentette, hogy "ezennel kilépek az erdőbirtokossági társulatból".
2015. május 31-én az alperes közgyűlést tartott, ahol a jelenlévők az előzetes napirendnek megfelelően 7 határozatot hoztak. A közgyűlésre a felpereseket nem hívták meg.
A felperesek keresetükben az alperes 2015. május 31-i közgyűlésén hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérték. Azzal érveltek, hogy sem az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Ebt.), sem az alperes alapszabálya nem teszi lehetővé az erdőbirtokossági társulatból való kilépést. Erre tekintettel pedig képviselőjük 2014. május 30-i közgyűlésen tett kijelentése nem hatályos, az alapján tagsági viszonyuk nem szűnt meg az alperesnél, ebből következően pedig őket a 2015. május 31-i közgyűlésre is meg kellett volna hívni. A meghívás elmaradása miatt tagsági jogaikat gyakorolni nem tudták, s ez okból a közgyűlésen hozott határozatok törvénysértőek.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a társulatból a tagok kiléphetnek, ily módon tagsági viszonyuk megszűnhet. A felperesek képviselője 2014. május 30-án közölte, hogy a felperesek a társulatból kilépnek, emiatt ők a társulat névjegyzékében sem szerepeltek, ezért részükre a 2015. május 31-i közgyűlésre meghívót sem kellett küldeni. Az e közgyűlésen hozott határozatok a felperesek által megjelölt okból ezért nem törvénysértőek.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetnek helyt adva az alperes sérelmezett határozatait hatályon kívül helyezte, és az alperest 61 400 forint perköltség felperesek részére történő megfizetésére kötelezte.
A határozata indokolásában kifejtette, hogy az alperes bizonyítási indítványait indokolatlannak találva azoknak nem adott helyt, tekintettel arra, hogy az ügy elbírálása szempontjából releváns történeti tényállást, valamit az alperes alapszabályának azon rendelkezését, hogy a társulati tagsági viszony a tag halálával, jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, illetőleg az erdőtulajdon, illetve a társulati érdekeltség elidegenítésével szűnhet meg, a felek egyező előadása alapján állapította meg. Hangsúlyozta, hogy a perben azt a kérdést kellett elbírálni, hogy a jogszabály vagy az alapszabály értelmében az erdőbirtokossági társulat tagjai tagsági jogviszonyukat kilépéssel megszüntethetik-e. Az Ebt. 1. és 2. § idézésével rámutatott, hogy a társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott, egy vagy több földrészlet tulajdonosai által létrehozott gazdálkodó szervezet, amelynek működésére az Ebt. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a társulat és a tagok e törvényben nem szabályozott vagyoni viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Rámutatott, hogy az Ebt. 8. § (1) bekezdése szerint az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a társulati tagság a társulat céljait és adottságait figyelembe véve maga állapítja meg, míg a 27. § (1) bekezdése értelmében a tagok jogait és kötelezettségeit is az részletezi. Sem az Ebt., sem az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a társulat tagja tagsági jogviszonyát megszüntethetné. Arra a következtetésre jutott, hogy a jogalkotó nem tartotta kívánatosnak a társult gazdálkodás egyéni megszüntetésnek lehetőségét. Ebből következően pedig a felperesek képviselője a felperesek tagsági jogviszonyáról hatályosan nem mondhatott le, a felperesek a társulatból nem léphettek ki, tagsági jogviszonyukat ily módon nem szüntethették meg. Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a társulati névjegyzékben szerepeltek-e, mert az ott történő regisztrálásuk nem feltétele a tagsági jogok gyakorlásának. Erre tekintettel jogszabálysértőnek találta, hogy a felpereseket a 2015. május 31-i közgyűlésre nem hívták meg, így tagsági jogaikat nem gyakorolhatták, ezért az ezen a közgyűlésen hozott határozatokat az Ebt. 36. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben tartalma szerint annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a törvényszék nem derítette fel teljeskörűen a tényállást, nem értékelte az általa becsatolt bizonyítékokat, nyilatkozatokat, a rendelkezésére álló bizonyítékokból pedig téves következtetést levonva, megalapozatlan döntést hozott. Sérelmezte, hogy nem értékelte az elsőfokú bíróság a 2014. május 30-i közgyűlésről készített hangfelvétel alapján leírt jegyzőkönyvet, amely a felperesek képviselőjének ítéletben is idézett nyilatkozata mellett tanúsítja, hogy az elnökség 3 tagja - közöttük S. M. - lemondott tisztségéről, s e változást maga a felperes jelentette be a cégbírósághoz. Az a hozzá benyújtott iratok alapján hiánypótlásra szólította fel, tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv S. M. társulatból történő kilépési nyilatkozatát tartalmazta, és az elnökségi tagságról való lemondását csak a pótlólag benyújtott okirat igazolta. Ez a tény az alperes érvelése szerint alátámasztja, hogy a felperesek - képviselőjük útján - kiléptek az erdőbirtokossági társulatból. Utalt az Ebt. 26. § (4) bekezdésére, mely szerint a társulati névjegyzék az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat, márpedig a felperesek a tagjegyzékben nem szerepeltek, értelemszerűen őket a 2015. május 31-i közgyűlésre nem is kellett meghívni. Kifejtette, hogy a két felperes tulajdonában lévő erdőterület nagysága alapján ők önálló erdőgazdálkodási egységet is alkothattak, és ez esetben a jogszabály nem teszi kötelezővé a társulatba való belépést, amelyből következően az alperes értelmezése szerint az következik, hogy abból ki is léphetnek. Kifogásolta, hogy a törvényszék nem vizsgálta, hogy a felperesek önálló erdőgazdálkodási egységet, a tulajdonukban lévő területtel kialakíthatnak-e. Hangsúlyozta, hogy az erdőbirtokossági társulat nem egy zárt közösség, abban nincs "kényszertagság". Mivel a jogszabály nem tiltja az abból való kilépést, megítélése szerint az megengedett, s e lehetőséggel a felperesek éltek is.
A fellebbezés alaptalan.
Az Ebt. 25. § (1) bekezdése kimondja, hogy a társulat tagja csak az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet. A szakasz (2) bekezdése előírja, hogy a természetben egybefüggő erdőterületen lévő más földrészlet tulajdonosának, illetve tulajdonosainak tagfelvételi kérelme nem utasítható vissza. Ugyancsak nem utasítható vissza annak a tulajdonosnak a tagfelvételi kérelme, akinek a tulajdonában lévő erdőterület az önálló erdőgazdálkodási tevékenység végzésére alkalmatlan. A szakasz (3) bekezdése előírja, hogy ha a tulajdonosok az erdőterület alapján számított 2/3-os szavazataránnyal határozták el az erdőbirtokossági társulat alapítását, a kisebbségben maradt tulajdonosok, amennyiben az önálló erdőgazdálkodási egység kialakításának feltételei egyébként nem állnak fenn - a folyamatos erdőfenntartáshoz fűződő közérdek érvényesítése érdekében - kötelesek a társulatba tagként belépni, a társulat határozatait végrehajtani.
Az ismertetett rendelkezések cáfolják az alperes fellebbezésében kifejtett azon álláspontot, hogy az erdőbirtokossági társulatban nincs "kényszertagság".
A törvény értelmében a célszerű erdőgazdálkodás alapegysége az önálló gazdálkodásra alkalmas erdőterület. Ha azon több tulajdonos van, kötelesek társult gazdálkodást folytatni [Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: erdőtörvény) 17. § (6) bekezdése]. Ennek formája lehet az, ha az erdőtulajdonosok a Ptk.-ban írt közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint megbíznak egy személyt az erdőgazdálkodói tevékenység ellátásával, de lehetséges az is, hogy erdőbirtokossági társulatot hoznak létre. Egy egységen azonban többféle forma nem képzelhető el. Ugyanazon az egységen az erdőbirtokossági társulat mellett nincs lehetőség a közös tulajdon szabályai szerint működő gazdálkodásra.
Amennyiben az erdőbirtokossági társulatból valaki távozni akar, az az erdő megosztását jelenti, amelyre az erdőtörvény 86. § (1) bekezdése értelmében akkor van lehetőség, ha az a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése - utalva a törvény 7. § (1) bekezdésének előírásaira is - meghatározza a megosztással kialakítható erdőművelési részlet vagy alrészlet mértékét is. A megosztáshoz az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulására van szükség, s miután az esetleges megosztást a hatóság határozattal engedélyezte, azt követően van lehetőség az erdőterület tényleges megosztására és az erdőbirtokossági társulatból való távozásra. Ez az eljárás azonban nem polgári bíróság hatáskörébe tartozó ügy, hanem az erdőtörvény 113. § (2) bekezdése értelmében közigazgatási eljárás. Az erdőtörvény felhívott rendelkezéseiből következően, amíg a hatóság az erdő megosztását nem engedélyezte, nincs lehetőség az erdőbirtokossági társulatból való kilépésre, azaz az Ebt. felhatalmazása alapján a tagok által alkotott alapszabály sem teheti azt lehetővé. Amennyiben mégis ilyen rendelkezést tartalmaz a szervezet létesítő okirata, az törvénysértő.
A kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a felperesek képviselőjének az alperes 2014. május 30-i közgyűlésén tett nyilatkozata nem hatályos, az alapján a felperesek erdőbirtokossági társulatbeli tagsági viszonya nem szűnt meg, ebből következően őket a 2015. május 31-i közgyűlésre is meg kellett volna hívni. Ezt azonban az alperes nem vitásan nem tette meg, így a közgyűlésen a felperesek szavazati jogukat nem gyakorolhatták, az alperes törvénysértő módon hozta meg a felperesek által sérelmezett határozatokat. Azok felülvizsgálata iránt az Ebt. 36. § által előírt 30 napos határidőn belül terjesztették elő keresetüket, s mivel azok az előzőekben írtak szerint törvénysértőek, ezért a bíróságnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a értelmében hatályon kívül kellett helyezni.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a fenti indokolásbeli helyesbítéssel helybenhagyta a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján.
(Debreceni Ítélőtábla Pf. II. 20.174/2016/4.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.