adozona.hu
BH 2016.10.293
BH 2016.10.293
Az illetékmentesség törvényi feltételeinek teljesítését a vagyonszerzőnek igazolnia kell [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 3. § (3) bek., 26. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárás
[1] A felperes 2014. február 26. napján vételi ajánlatot tett a patalomi helyrajzi számú ingatlannak tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadaira, 45 626 855 Ft vételárért. Ajánlatát a felperes a termőföldre vonatkozó elővásárlási jog és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) alapján tette meg, azzal, hogy az adásvételi szerződést a felek az ajánlattétel kifüg...
BH 2016.10.293 Az illetékmentesség törvényi feltételeinek teljesítését a vagyonszerzőnek igazolnia kell [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 3. § (3) bek., 26. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárás[1] A felperes 2014. február 26. napján vételi ajánlatot tett a patalomi helyrajzi számú ingatlannak tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadaira, 45 626 855 Ft vételárért. Ajánlatát a felperes a termőföldre vonatkozó elővásárlási jog és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) alapján tette meg, azzal, hogy az adásvételi szerződést a felek az ajánlattétel kifüggesztésének lejártát követő 15. napon belül kötelesek megkötni.
[2] A vételi ajánlat az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre került, majd a levételét követően, 2014. május 13. napján a felperes megvásárolta az ingatlanból a tulajdonostárseladók tulajdoni hányadait. A szerződés szerint a vevő a tulajdoni hányadokat "ezennel megveszi", az adásvétel az "alulírott helyen és időben", azaz S.-en, 2014. május 13-án, és a szerződésben foglalt feltételekkel jött létre, amely időpontban az eladók a vételár felvételét elismerték és nyugtázták, a vevő a tulajdoni hányadok birtokába lépett, az eladók pedig beleegyezésüket adták ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban adásvétel jogcímen bejegyzést nyerjen.
[3] A felperes vagyonszerzése után az adóhatóságtól illetékmentességet kért, hivatkozva arra, hogy földműves.
[4] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2014. október 8. napján kelt 8048728580 számú határozatával a felperes terhére 1 825 076 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki, a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése utáni illetékmentességre irányuló kérelmét elutasította.
[5] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. december 15. napján kelt 3146751337 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[6] Döntését az az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja, 26. § (1) bekezdés p) pontja, 102. § (1) bekezdés m) pontja, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Föld.forg. tv.) 5. § 7. pontja, 10. § (1)-(2) bekezdései, a Korm. r. 1. § (1) bekezdése alapján hozta meg.
[7] Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság megkeresésére Siklóson a Járási Földhivatal azt a tájékoztatást adta, hogy felperes a nyilvántartásuk szerint 2014. július 17. napjától minősül földművesnek, azaz az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában: 2014. május 13-án még nem volt földműves. Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában foglalt azon illetékmentességi feltételt, hogy földművesként kellett volna a földet megvásárolnia, a felperes nem teljesítette. Jogszerűen rendelkezett tehát az elsőfokú hatóság az illetékmentességi kérelem elutasításáról és az illeték kiszabásáról.
[8] Az alperes rögzítette határozatában, hogy a 2014. május 13-án kelt adásvételi szerződésben nincs a felek részéről rendelkezés az eladók ajánlati kötöttségéről, ezért felperesnek azt a hivatkozását, hogy az adásvételi szerződés 2014. február 26-án már létrejött, nem lehetett figyelembe venni.
A kereseti kérelem
[9] A felperes keresetében a határozatok megváltoztatásával illetékfizetési kötelezettsége törlését kérte. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés közötte és az eladók között a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 213. § (1) bekezdése alapján 2014. február 26-án, amikor az eladók a vételi ajánlatot elfogadták, létrejött. Ebben az időpontban pedig még nem volt hatályban az Itv.-nek a 2014. május 1-jén megváltozott, és az illetékmentességet a vagyonszerző részéről földművesi minőséghez kötő, módosított szabálya.
Az elsőfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
[11] Indokolása szerint a szerződés megkötésének napjára maga az adásvételi szerződés, illetőleg a 2014. február 26-án és május 13-án hatályos jogszabályok nyújtanak eligazítást.
[12] Idézte a vételi ajánlat közlésére vonatkozóan a Korm. r. 1. § (1) bekezdését, 4. §-át, a szerződés létrejöttével és az elővásárlási jog fennállásával kapcsolatosan a régi Ptk. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) szabályait, kifejtve, hogy azok azonos tartalmúak.
[13] Rögzítette, hogy a 2014. május 13. napján létrejött szerződéses nyilatkozat szerint a felek nem korábbi vagy későbbi időpontban, hanem a szerződés megkötésének időpontjára, 2014. május 13-ára tették az adásvételi jogügyletet. A vételi ajánlat maga tartalmazza, hogy az ajánlattétel kifüggesztésének lejártát követő 15 napon belül kötelesek megkötni felek a szerződést, azaz az a felek között nem jött létre, azt a kifüggesztést követően fogják megkötni. Mindez összhangban van a Ptk. azon szabályaival, hogy amennyiben az elővásárlásra jogosult személy az ajánlatot magáévá teszi, a szerződés az eladók és közötte jön létre. Így nyilvánvalóan ezt megelőző időpontban az ajánlatot tevő és az eladók között a szerződés nem jöhetett létre.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályok téves értelmezésével állapította meg az adásvétel időpontját, amely 2014. február 26-án volt. Hivatkozott arra is, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság és az alperes álláspontja lenne a helytálló, úgy a földhivatalnak a tulajdonjog-bejegyzési kérelmét el kellett volna utasítania, ugyanis kérelmét a régi földtörvény szerint bírálta el.
[15] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[17] Visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni (Itv. 1. §), az illeték tárgya az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése [18. § (1) bekezdés]. Az Itv. szabályoz illetékmentességet és illetékkedvezményeket, részletesen meghatározva, hogy mely feltételek teljesültsége esetén mentes avagy kedvezményezett a vagyonszerzés.
[18] A felperes az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés p) pontjára alapította vagyonszerzésének illetékmentességét. E jogszabályhely 2014. április 30-ig hatályosan akként rendelkezett, hogy: "Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig nem idegeníti el - ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét -, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja."
[19] Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja helyébe 2015. május 1-jén a Föld.forg. tv.-nyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról megalkotott 2013. évi CCXII. törvény 120. § (1) bekezdése a következő rendelkezést léptette: "Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
p) a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig
pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja."
[20] A felperes szerint vagyonszerzése 2014. február 26-án történt, így arra az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjának a 2014. április 30-ig hatályban volt szabályozása az irányadó, míg az alperes azt állapította meg, hogy a felperes 2014. május 13-án kötötte meg az adásvételi szerződést, így arra a 2014. május 1-jétől hatályba lépett módosított szabályozást kell alkalmazni.
[21] A Kúria teljeskörűen egyetértett az elsőfokú bíróság jogalkalmazásával és jogértelmezésével abban, hogy a vételi ajánlat, a szerződés és a régi Ptk., illetve az új Ptk. alapján felperes vagyonszerzése 2014. május 13-án történt. Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a vagyonszerzés időpontja körében a valósággal egyező tényállást rögzített, idézte az irányadó jogszabályokat, amelyek részletes értelmezésével fejtette ki - kiegészítést nem igénylően - jogi álláspontját. Helytállóan rögzítette azt is, hogy nem volt a per tárgya az ingatlan-nyilvántartási eljárás értékelése, amelynek során egyébként a földhivatal a 2014. május 13-án kelt adásvételi szerződés alapján jegyezte be felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba.
[22] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg tehát, hogy az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontja alapján a felperes vagyonszerzésére a szerződés megkötése napján - amikor még nem volt földművesként regisztrálva - hatályos jogszabályokat helytállóan alkalmazta az adóhatóság.
[23] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.667/2015.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.V.35.667/2015/5.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Vida Sándor ügyvéd
Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
Az alperes képviselője: Katorné dr. Szabó Annamária jogtanácsos
A per tárgya: illetékügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 4. sorszám alatt
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. május 12. napján kelt 8.K.27.079/2015/2-II. számú ítélete
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.079/2015/2-II. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 25.000 (azaz huszonötezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárás
A felperes 2014. február 26. napján vételi ajánlatot tett a patalomi helyrajzi számú ingatlannak tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadaira, 45.626.855 Ft vételárért. Ajánlatát felperes a termőföldre vonatkozó elővásárlási jog és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002.(II.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) alapján tette meg, azzal, hogy az adásvételi szerződést a felek az ajánlattétel kifüggesztésének lejártát követő 15. napon belül kötelesek megkötni.
A vételi ajánlat az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre került, majd a levételét követően, 2014. május 13. napján a felperes megvásárolta az ingatlanból a tulajdonostárs-eladók tulajdoni hányadait. A szerződés szerint a vevő a tulajdoni hányadokat „ezennel megveszi”, az adásvétel az „alulírott helyen és időben”, azaz S.-on, 2014. május 13-án, és a szerződésben foglalt feltételekkel jött létre, amely időpontban az eladók a vételár felvételét elismerték és nyugtázták, a vevő a tulajdoni hányadok birtokába lépett, az eladók pedig beleegyezésüket adták ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban adásvétel jogcímen bejegyzést nyerjen.
A felperes vagyonszerzése után az adóhatóságtól illetékmentességet kért, hivatkozva arra, hogy földműves.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2014. október 8. napján kelt 8048728580 számú határozatával a felperes terhére 1.825.076 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki, a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése utáni illetékmentességre irányuló kérelmét elutasította.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. december 15. napján kelt 3146751337 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Döntését az az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3.§ (3) bekezdés a) pontja, 26.§ (1) bekezdés p) pontja, 102.§ (1) bekezdés m) pontja, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Föld.forg.tv.) 5.§ 7. pontja, 10.§ (1)-(2) bekezdései, a Korm.r. 1.§ (1) bekezdése alapján hozta meg.
Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság megkeresésére a siklósi Járási Földhivatal azt a tájékoztatást adta, hogy felperes a nyilvántartásuk szerint 2014. július 17. napjától minősül földművesnek, azaz az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában: 2014. május 13-án még nem volt földműves. Az Itv. 26.§ (1) bekezdés p) pontjában foglalt azon illetékmentességi feltételt, hogy földművesként kellett volna a földet megvásárolnia, a felperes nem teljesítette. Jogszerűen rendelkezett tehát az elsőfokú hatóság az illetékmentességi kérelem elutasításáról és az illeték kiszabásáról.
Az alperes rögzítette határozatában, hogy a 2014. május 13-án kelt adásvételi szerződésben nincs a felek részéről rendelkezés az eladók ajánlati kötöttségéről, ezért felperesnek azt a hivatkozását, hogy az adásvételi szerződés 2014. február 26-án már létrejött, nem lehetett figyelembe venni.
A kereseti kérelem
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatásával illetékfizetési kötelezettsége törlését kérte. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés közötte és az eladók között a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 213.§ (1) bekezdése alapján 2014. február 26-án, amikor az eladók a vételi ajánlatot elfogadták, létrejött. Ebben az időpontban pedig még nem volt hatályban az Itv.-nek a 2014. május 1-jén megváltozott, és az illetékmentességet a vagyonszerző részéről földművesi minőséghez kötő, módosított szabálya.
Az elsőfokú ítélet
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
Indokolása szerint a szerződés megkötésének napjára maga az adásvételi szerződés, illetőleg a 2014. február 26-án és május 13-án hatályos jogszabályok nyújtanak eligazítást.
Idézte a vételi ajánlat közlésére vonatkozóan a Korm.r. 1.§ (1) bekezdését, 4.§-át, a szerződés létrejöttével és az elővásárlási jog fennállásával kapcsolatosan a régi Ptk. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) szabályait, kifejtve, hogy azok azonos tartalmúak (régi Ptk.: 114.§ (1), (3) bekezdés, 119.§, 220.§ (1) bekezdés, 205.§ (1)-(2) bekezdései, 211.§ (1) bekezdés, 215.§ (1)-(2) bekezdései, 218.§ (1)-(2) bekezdései, 365.§ (1)-(3) bekezdései, 373.§ (1)-(3) bekezdései, az új Ptk.: 6:63.§ (1) bekezdés, 6:64.§ (1)-(2) bekezdései, 6:215.§ (1)-(2) bekezdései, 6:221.§ (1)-(2) bekezdései, 6:222.§ (1)-(4) bekezdései).
Rögzítette, hogy a 2014. május 13. napján létrejött szerződéses nyilatkozat szerint a felek nem korábbi vagy későbbi időpontban, hanem a szerződés megkötésének időpontjára, 2014. május 13-ára tették az adásvételi jogügyletet. A vételi ajánlat maga tartalmazza, hogy az ajánlattétel kifüggesztésének lejártát követő 15 napon belül kötelesek megkötni felek a szerződést, azaz az a felek között nem jött létre, azt a kifüggesztést követően fogják megkötni. Mindez összhangban van a Ptk. azon szabályaival, hogy amennyiben az elővásárlásra jogosult személy az ajánlatot magáévá teszi, a szerződés az eladók és közötte jön létre. Így nyilvánvalóan ezt megelőző időpontban az ajánlatot tevő és az eladók között a szerződés nem jöhetett létre.
Az idézett jogszabályok egyértelműen meghatározzák azt is, hogy az elővásárlásra jogosultak nyilatkozati határidejének leteltét követően köthetik meg a szerződést az ajánlatot tevő, illetőleg az eladók, és ez történt meg az okiratok tartalma szerint is egyértelműen 2014. május 13. napján.
Ezen okirati tartalmak teljesen a jogszabályi helyeknek megfelelően rendelkeznek a tulajdonjog átszállásáról, illetőleg a szerződéses akaratnyilvánításról. Sem a jogszabályok nem tették lehetővé azt, hogy az ajánlattevő és a tulajdonosok között a szerződés az ajánlat tétel időpontjában létrejöjjön, de maguk a becsatolt okiratok sem. Az illetékkötelezettség keletkezésének napja tehát 2014. május 13., amikor a felperes nem volt még földművesként regisztrálva, így az Itv. 26.§ (1) bekezdés p) pontja alapján nem illette meg illetékmentesség.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályok téves értelmezésével állapította meg az adásvétel időpontját, amely 2014. február 26-án volt. Hivatkozott arra is, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság és az alperes álláspontja lenne a helytálló, úgy a földhivatalnak a tulajdonjog bejegyzési kérelmét el kellett volna utasítania, ugyanis kérelmét a régi földtörvény szerint bírálta el.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni (Itv. 1.§), az illeték tárgya az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése (18.§ (1) bekezdés). Az Itv. szabályoz illetékmentességet, és illeték kedvezményeket, részletesen meghatározva, hogy mely feltételek teljesültsége esetén mentes avagy kedvezményezett a vagyonszerzés.
A felperes az Itv. 26.§-ának (1) bekezdés p) pontjára alapította vagyonszerzésének illetékmentességét. E jogszabályhely 2014. április 30-ig hatályosan akként rendelkezett, hogy: „Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig nem idegeníti el - ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét -, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja.”.
Az Itv. 26.§ (1) bekezdés p) pontja helyébe 2015. május 1-jén a Föld.forg.tv.-nyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról megalkotott 2013. évi CCXII. törvény 120.§ (1) bekezdése a következő rendelkezést léptette: „Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
p) a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig
pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.”.
A felperes szerint vagyonszerzése 2014. február 26-án történt, így arra az Itv. 26.§ (1) bekezdés p) pontjának a 2014. április 30-ig hatályban volt szabályozása az irányadó, míg az alperes azt állapította meg, hogy a felperes 2014. május 13-án kötötte meg az adásvételi szerződést, így arra a 2014. május 01-től hatályba lépett módosított szabályozást kell alkalmazni.
A Kúria teljes körűen egyet értett az elsőfokú bíróság jogalkalmazásával és jogértelmezésével abban, hogy a vételi ajánlat, a szerződés és a régi Ptk. illetve az új Ptk. alapján felperes vagyonszerzése 2014. május 13-án történt. Az elsőfokú bíróság a Pp. 221.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a vagyonszerzés időpontja körében a valósággal egyező tényállást rögzített, idézte az irányadó jogszabályokat, amelyek részletes értelmezésével fejtette ki – kiegészítést nem igénylően - jogi álláspontját. Helytállóan rögzítette azt is, hogy nem volt a per tárgya az ingatlan-nyilvántartási eljárás értékelése, amelynek során egyébként a földhivatal a 2014. május 13-án kelt adásvételi szerződés alapján jegyezte be felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg tehát, hogy az Itv. 3.§ (3) bekezdés a) pontja alapján felperes vagyonszerzésére a szerződés megkötése napján – amikor még nem volt földművesként regisztrálva - hatályos jogszabályokat helytállóan alkalmazta az adóhatóság.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
Az illetékmentesség törvényi feltételeinek teljesítését a vagyonszerzőnek igazolnia kell.
Z á r ó r é s z
A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére.
A felperes felülvizsgálati kérelmén a felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, így annak megfizetéséről a Kúriának rendelkeznie nem kellett.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2016. április 21.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró
(Kúria, Kfv. V. 35.667/2015.)