BH 2016.8.211

A hitelezői követelés vitatásának minősül, ha az adós a hitelező írásbeli fizetési felszólítását megelőzően, a hitelező hibás és hiányos teljesítését állítva, a szerződésszegés szankciót kilátásba helyezve a követelés megfizetését - az alapul szolgáló számla visszaküldése mellett - megtagadja [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont, (2c), (3) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező mint vállalkozó és az adós mint megrendelő között 2013. július 8. napján alvállalkozói szerződés jött létre, a T. raktárcsarnok épület altalaj-stabilizáció és daráltbetonágyazat-készítési munkáinak elvégzésére. A felek a szerződés 5. pontjában a munka befejezésének időpontjaként 2013. július 31., illetve 2013. augusztus 25. napját határozták meg. A vállalkozói díj 9 339 330 Ft átalánydíjban került meghatározásra, amelyből 7 500 000 ...

BH 2016.8.211 A hitelezői követelés vitatásának minősül, ha az adós a hitelező írásbeli fizetési felszólítását megelőzően, a hitelező hibás és hiányos teljesítését állítva, a szerződésszegés szankciót kilátásba helyezve a követelés megfizetését - az alapul szolgáló számla visszaküldése mellett - megtagadja [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont, (2c), (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező mint vállalkozó és az adós mint megrendelő között 2013. július 8. napján alvállalkozói szerződés jött létre, a T. raktárcsarnok épület altalaj-stabilizáció és daráltbetonágyazat-készítési munkáinak elvégzésére. A felek a szerződés 5. pontjában a munka befejezésének időpontjaként 2013. július 31., illetve 2013. augusztus 25. napját határozták meg. A vállalkozói díj 9 339 330 Ft átalánydíjban került meghatározásra, amelyből 7 500 000 Ft a 2013. július 31-i teljesítési határidőhöz kapcsolódó részszámlában érvényesíthető díj volt. A felek a díjfizetés napját a szerződés 11. pontjában akként határozták meg, hogy az a számla befogadását követő 30. napot követő keddi utalással történik.
[2] A hitelező 2013. július 31. napján részszámlát állított ki 7 500 000 Ft összegről. A számla fizetési határideje 2013. augusztus 30. napja volt. Az adós 2013. augusztus 6. napján küldött e-mailben tájékoztatta a hitelezőt, hogy a csarnok talajstabilizációs munkáinak terheléses vizsgálata megtörtént, az érdemlegesen mérhető eredményt nem tudott kimutatni. Emlékeztette a hitelezőt arra, hogy a július 31-i teljesítési határidőt nem tartotta be és a munkaterületről levonult. Az adós 2013. augusztus 7. napjára helyszíni egyeztetést kezdeményezett, kérte, hogy a hitelező ezen időpontra a javítás módját, ütemezését, befejezésének legkésőbbi időpontját jelölje meg.
[3] Az adós 2013. szeptember 5. napján kelt levélben újból tájékoztatta a hitelezőt az ismételt mérések nem megfelelő eredményéről, felhívta figyelmét, hogy, ha a hitelező a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a szerződést hibás teljesítés miatt azonnali hatállyal felmondja. Az adós a 2013. szeptember 19. napján kelt, ajánlott levélként 2013. szeptember 20. napján postára adott írásbeli nyilatkozattal, hibás teljesítésre alapítottan, a szerződést azonnali hatállyal felmondta. Jelezte, hogy valamennyi szerződést biztosító mellékkötelezettséget érvényesíteni kívánja a hitelezővel szemben, egyben a jólteljesítés hiányában a részszámlát a hitelező részére visszaküldte. Felhívta a hitelezőt a késedelmi és meghiúsulási kötbér vonatkozásában valamennyi birtokában lévő dokumentum (építési napló, felmérési napló, mérési jegyzőkönyvek) átadására, azzal, hogy ennek elmulasztása esetén a szerződésben rögzített maximális összegekre tart igényt.
[4] A hitelező 2013. október 2. napján kelt, az adós által 2013. október 7. napján átvett levelével felszólította az adóst a 7 500 000 Ft vállalkozói díj 8 napon belüli kifizetésére. Utalt arra, hogy az adós 2013. szep­tember 19. napján kelt levelében foglaltakat, valamint a kibocsátott számla visszaküldését nem tudja elfogadni és az adós kötbérkövetelését vitatja. Állította, hogy az adós megrendelőként az altalaj-stabilizáló és betonágyazat-készítő munkákat átvette, azok minőségét megfelelőnek találta, ennek hiányában a csarnok további építési munkái sem folytatódhattak volna, ezért vitatta, hogy hibásan teljesített.
Hitelező a fizetési felszólításban - nem teljesítés esetére - a követelés jogi úton való érvényesítése mellett a felszámolási eljárás kezdeményezését is kilátásba helyezte.
[5] A hitelező 2013. október 31. napján kelt ismételt fizetési felszólításában előadta, hogy a hibás és késedelmes teljesítése tényét nem ismeri el, az adós által 2013. augusztus 6. napján készített mérési jegyzőkönyvben foglaltak csupán közbenső adatok, a 2013. augusztus 23. napján elvégzett újabb mérés adatai pedig igazolják a munka megfelelő minőségű és határidőben történő elvégzését. A hitelező a felszólítása mellékleteként ismételten megküldte az adós részére a részszámla eredeti példányát, felhíva az adóst, hogy annak ellenértékét 8 napon belül a hitelező részére fizesse meg.
[6] Az adós 2013. november 28. napján ajánlott küldeményként postára adott válaszlevelében a hitelező számláját ismét visszaküldte, felhíva a hitelezőt a szerződésszerű teljesítést alátámasztó dokumentumai megküldésére.

A hitelező felszámolási kérelme, az adós ellenkérelme
[7] A hitelező 2014. szeptember 22. napján kérelmet terjesztett elő az adós fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolása elrendelése iránt. Kérelmében az adós fizetésképtelenségét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi okra alapította. Állította, hogy az adós a felek közötti szerződésből eredő 7 500 000 Ft tőke és ezen összeg után 2013. szeptember 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamattartozását nem vitatta, és a 2013. október 7. napján átvett fizetési felszólítás ellenére sem fizette meg.
[8] Az adós az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Állította, hogy a hitelező követelését az írásbeli fizetési felszólítást megelőzően már vitatta a 2013. szeptember 19. napján kelt levelében, amely mellékleteként a hitelező részére a kibocsátott számlát is visszaküldte annak hibás és hiányos teljesítése okán.

Az elsőfokú bíróság végzése
[9] Az elsőfokú bíróság végzésével az eljárást soron kívül megszüntette. A hitelezőt az adós javára eljárási költségben marasztalta.

A másodfokú bíróság végzése
[10] A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Indokolásában kiemelte, hogy az eljárásban a 2011. évi CXCVII. törvénnyel módosított, 2012. március 1. napjától hatályos Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fizetésképtelenségi ok vizsgálata alapján az elsőfokú bíróság helytálló jogi következtetésre jutott. A Cstv. 27. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. A Cstv. 27. § (2c) bekezdésére értelmében az adós vitatását akkor lehet megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét, vagy összegét. Kifejtette, hogy a Cstv. 27. § (2c) bekezdése szerinti felsorolást nem lehet szűkítően értelmezni, az is elegendő, ha az adós vitatása a felsoroltak közül legalább az ott szereplő okok egyikére vonatkozik, vagy a felsorolásban ugyan nem szereplő, de tartalmában a követelés vitatásának minősülő nyilatkozatot tartalmaz.
A másodfokú bíróság indokolásában utalt arra, hogy az új szabályozás szerint az adós akkor előzheti meg a felszámolási eljárás megindítását, ha a hozzá bizonyíthatóan megérkezett számlában megjelölt követelés vitatása körében közli a hitelezővel, hogy a tartozását mely okból nem ismeri el. A vitatás bíróság általi vizsgálata ugyanakkor nem terjedhet ki arra, hogy az érdemben mennyiben helytálló, megalapozott. Megállapítása szerint az elsőfokú bíróság az adós 2013. szeptember 19. napján kelt, a követelést érdemben vitató levelét helytállóan értékelte, miután az adós e levelében a hitelező felé jelezte, hogy fizetési kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a számla visszaküldésének indokát a hitelező hibás teljesítésében jelölve meg.

A felülvizsgálati kérelem
[11] Hitelező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, az adós fizetésképtelenségének megállapítását, és felszámolási eljárása elrendelését kérte.
[12] Álláspontja szerint a jogerős végzés sérti a Cstv. 27. § (2c) bekezdésében foglaltakat.

A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alkalmazásával, és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
[14] A 2012. március 1. napján hatálybalépett Cstv. 27. § (2c) bekezdése meghatározza az adós vitatásának, valamint a hitelező fizetési felszólításának a tartalmát. A Cstv. 27. § (2c) bekezdése alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. A Kúria által szervezett 2012. február 29-én tartott országos értekezlet e témakörben rögzítette, hogy a Cstv. 27. § (2c) pontja szerinti felsorolást nem lehet szűkítően értelmezni, az is elegendő, ha az adós vitatása a felsoroltak közül legalább az ott felsorolt okok egyikére vonatkozik, vagy a felsorolásban nem szereplő, de tartalmában a követelés vitatásának minősülő nyilatkozatot tartalmaz.
[15] Az eljárásban a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 164. § (1) bekezdése alapján, a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi ok esetén az adóst terhelte annak bizonyítása, hogy a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig, az abban érvényesített tartozását, a Cstv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott írásbeli formában, a Cstv. 27. § (2c) bekezdésében meghatározott tartalommal vitatta és a vitatást tartalmazó levele a hitelezőhöz megérkezett. A fizetésképtelenség megállapításával összefüggő vizsgálat során - a másodfokú bíróság által helyesen kifejtettek szerint - vitásnak minősül, ha az adós a hitelezői követelés jogalapját, összegszerűségét vagy az esedékességét támadja, illetőleg az is, ha valamely ténybeli, vagy jogi indokra hivatkozva a követelés megfizetését megtagadja.
[16] Az adós azzal, hogy a 2013. augusztus 6. napján kelt e-mailben, majd a 2013. szeptember 5. napján kelt levélben a hitelezői késedelemre és hibás teljesítésre vonatkozó nyilatkozatai után, 2013. szeptember 19. napján a felek közötti vállalkozási szerződést - a hitelező hibás teljesítése okán - azonnali hatállyal felmondta, egyben a nem megfelelő teljesítésre alapítottan késedelmi-, valamint meghiúsulásikötbér-igény érvényesítésére tett nyilatkozatot, érdemben kétségbe vonta a számlában érvényesített fizetési kötelezettsége fennállását. Nyilatkozata - a Cstv. 2012. március 1. napjától hatályos szabályai szerint - a követelést vitató nyilatkozat tartalmi feltételeinek megfelel.
[17] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott ÍH 2007.135. számon közzétett eseti döntés a jelen eljárásban relevánsnak nem tekinthető, tekintettel arra, hogy az abban foglalt megállapítások kizárólag az adós hibás teljesítésre hivatkozásán alapuló tényálláshoz, valamint a Cstv. 2007. évet megelőző szabályaihoz kapcsolódtak. A jelen eljárásban az adós által a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban, érdemben kétségbe vont fizetési kötelezettség alapján az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg.
[18] A jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.344/2015.)

* * *

TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai:
Dr. Török Judit a tanács elnöke
Dr. Mándi Zoltán előadó bíró
Dr. Csőke Andrea bíró
A hitelező: H. Kft.
A hitelező jogi képviselője: dr. Kovács Zoltán ügyvéd
Az adós: Sz. Korlátolt Felelősségű Társaság
Az adós jogi képviselője: dr. Békés Imre ügyvéd
Az eljárás tárgya: felszámolás
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a hitelező
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Szolnoki Törvényszék 6.Fpk.16-14-000372/4.
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:
Szegedi Ítélőtábla Fpkf.III.30.161/2015/2. számú,
az Fpkf.III.30.161/2015/4. számú kiegészítő végzéssel kiegészített végzés

Rendelkező rész

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit a hitelező maga viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező, mint vállalkozó és az adós, mint megrendelő között 2013. július 8. napján alvállalkozói szerződés jött létre, a T. raktárcsarnok épület altalaj stabilizáció és darált betonágyazat készítési munkáinak elvégzésére. A felek a szerződés 5./ pontjában a munka befejezésének időpontjaként 2013. július 31., illetve 2013. augusztus 25. napját határozták meg. A vállalkozói díj 9.339.330 Ft átalánydíjban került meghatározásra, amelyből 7.500.000 Ft a 2013. július 31-i teljesítési határidőhöz kapcsolódó részszámlában érvényesíthető díj volt. A felek a díjfizetés napját a szerződés 11./ pontjában akként határozták meg, hogy az a számla befogadását követő 30. napot követő keddi utalással történik.
[2] A hitelező 2013. július 31. napján részszámlát állított ki 7.500.000 Ft összegről. A számla fizetési határideje 2013. augusztus 30. napja volt. Az adós 2013. augusztus 6. napján küldött e-mailben tájékoztatta a hitelezőt, hogy a csarnok talajstabilizációs munkáinak terheléses vizsgálata megtörtént, az érdemlegesen mérhető eredményt nem tudott kimutatni. Emlékeztette a hitelezőt arra, hogy a július 31-i teljesítési határidőt nem tartotta be és a munkaterületről levonult. Az adós 2013. augusztus 7. napjára helyszíni egyeztetést kezdeményezett, kérte, hogy a hitelező ezen időpontra a javítás módját, ütemezését, befejezésének legkésőbbi időpontját jelölje meg.
[3] Az adós 2013. szeptember 5. napján kelt levélben újból tájékoztatta a hitelezőt az ismételt mérések nem megfelelő eredményéről, felhívta figyelmét, hogy, ha a hitelező a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a szerződést hibás teljesítés miatt azonnali hatállyal felmondja. Az adós a 2013. szeptember 19. napján kelt, ajánlott levélként 2013. szeptember 20. napján postára adott írásbeli nyilatkozattal, hibás teljesítésre alapítottan, a szerződést azonnali hatállyal felmondta. Jelezte, hogy valamennyi szerződést biztosító mellékkötelezettséget érvényesíteni kívánja a hitelezővel szemben, egyben a jólteljesítés hiányában a részszámlát a hitelező részére visszaküldte. Felhívta a hitelezőt a késedelmi- és meghiúsulási kötbér vonatkozásában valamennyi birtokában lévő dokumentum (építési napló, felmérési napló, mérési jegyzőkönyvek) átadására, azzal, hogy ennek elmulasztása esetén a szerződésben rögzített maximális összegekre tart igényt.
[4] A hitelező 2013. október 2. napján kelt, az adós által 2013. október 7. napján átvett levelével felszólította az adóst a 7.500.000 Ft vállalkozói díj 8 napon belüli kifizetésére. Utalt arra, hogy az adós 2013. szeptember 19. napján kelt levelében foglaltakat, valamint a kibocsátott számla visszaküldését nem tudja elfogadni és az adós kötbérkövetelését vitatja. Állította, hogy az adós megrendelőként az altalaj stabilizáló és betonágyazat készítő munkákat átvette, azok minőségét megfelelőnek találta, ennek hiányában a csarnok további építési munkái sem folytatódhattak volna, ezért vitatta, hogy hibásan teljesített.
Hitelező a fizetési felszólításban - nem teljesítés esetére - a követelés jogi úton való érvényesítése mellett a felszámolási eljárás kezdeményezését is kilátásba helyezte.
[5] A hitelező 2013. október 31. napján kelt ismételt fizetési felszólításában előadta, hogy a hibás és késedelmes teljesítése tényét nem ismeri el, az adós által 2013. augusztus 6. napján készített mérési jegyzőkönyvben foglaltak csupán közbenső adatok, a 2013. augusztus 23. napján elvégzett újabb mérés adatai pedig igazolják a munka megfelelő minőségű és határidőben történő elvégzését. Hitelező felszólítása mellékleteként ismételten megküldte az adós részére a részszámla eredeti példányát, felhívva az adóst, hogy annak ellenértékét 8 napon belül a hitelező részére fizesse meg.
[6] Az adós 2013. november 28. napján ajánlott küldeményként postára adott válaszlevelében a hitelező számláját ismét visszaküldte, felhívva a hitelezőt a szerződésszerű teljesítést alátámasztó dokumentumai megküldésére.

A hitelező felszámolási kérelme, az adós ellenkérelme
[7] A hitelező 2014. szeptember 22. napján kérelmet terjesztett elő az adós fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolása elrendelése iránt. Kérelmében az adós fizetésképtelenségét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi okra alapította. Állította, hogy az adós a felek közötti szerződésből eredő 7.500.000 Ft tőke és ezen összeg után 2013. szeptember 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamattartozását nem vitatta, és a 2013. október 7. napján átvett fizetési felszólítás ellenére sem fizette meg.
[8] Az adós az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Állította, hogy a hitelező követelését az írásbeli fizetési felszólítást megelőzően már vitatta a 2013. szeptember 19. napján kelt levelében, amely mellékleteként a hitelező részére a kibocsátott számlát is visszaküldte annak hibás és hiányos teljesítése okán.

Az elsőfokú bíróság végzése
[9] Az elsőfokú bíróság végzésével az eljárást soron kívül megszüntette. A hitelezőt az adós javára eljárási költségben marasztalta. Indokolása szerint a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi ok a csatolt okirati bizonyítékok alapján nem áll fenn. Adós a tartozását a hitelező írásbeli felszólítását megelőzően 2013. október 6. napjáig vitathatta írásban, amelyre a 2013. szeptember 19. napján kelt, hitelezőhöz intézett levelében sor került, a felszámolási eljárás alapját képező számla visszaküldése mellett. Megállapította, hogy az adós vitatása a Cstv. 27. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelt. A hitelező a 2013. október 2. napján kelt fizetési felszólításában elismerte, hogy a vitatás hozzá megérkezett.

[10] A másodfokú bíróság végzése
[11] A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kiegészítő végzésével a hitelezőt az adós másodfokú eljárási költségében marasztalta. Indokolásában a tényállás pontosítása után kiemelte, hogy az eljárásban a 2011. évi CXCVII. törvénnyel módosított, 2012. március 1. napjától hatályos Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fizetésképtelenségi ok vizsgálata alapján az elsőfokú bíróság helytálló jogi következtetésre jutott. A Cstv. 27. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. A Cstv. 27. § (2c) bekezdésére értelmében az adós vitatását akkor lehet megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét, vagy összegét. Kifejtette, hogy a Cstv. 27. § (2c) bekezdés szerinti felsorolást nem lehet szűkítően értelmezni, az is elegendő, ha az adós vitatása a felsoroltak közül legalább az ott szereplő okok egyikére vonatkozik, vagy a felsorolásban ugyan nem szereplő, de tartalmában a követelés vitatásának minősülő nyilatkozatot tartalmaz.
A másodfokú bíróság indokolásában utalt arra, hogy az új szabályozás szerint az adós akkor előzheti meg a felszámolási eljárás megindítását, ha a hozzá bizonyíthatóan megérkezett számlában megjelölt követelés vitatása körében közli a hitelezővel, hogy a tartozását mely okból nem ismeri el. A vitatás bíróság általi vizsgálata ugyanakkor nem terjedhet ki arra, hogy az érdemben mennyiben helytálló, megalapozott. Megállapítása szerint az elsőfokú bíróság az adós 2013. szeptember 19. napján kelt, a követelést érdemben vitató levelét helytállóan értékelte, miután az adós e levelében a hitelező felé jelezte, hogy fizetési kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a számla visszaküldésének indokát a hitelező hibás teljesítésében jelölve meg.

[12] A felülvizsgálati kérelem
[13] Hitelező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, az adós fizetésképtelenségének megállapítását, és felszámolási eljárása elrendelését kérte.
[14] Álláspontja szerint a jogerős végzés sérti a Cstv. 27. § (2c) bekezdésében foglaltakat.
[15] Indokolásában kifejtette, hogy az adós a 2013. szeptember 19. napján kelt levelében kizárólag a szerződést biztosító mellékkötelezettségek későbbi, esetleges érvényesítésére utalt, amelyhez dokumentumok csatolására hívta fel a hitelezőt, feltételesen rögzítve, hogy ezek elmaradása esetén a jövőben igényt fog tartani bizonyos összegekre. Ezért az adós nyilatkozatának tartalma szerint még nem vitatta a hitelező követelésének mértékét, vagy összegét, a levél a követelés jogcímére, fennállására, esedékességének vitatására nem tartalmaz utalást, így azt a követelést vitató nyilatkozatnak nem lehet tekinteni, a Csődtörvény szabályozása pedig önmagában a számla visszaküldését, mint ráutaló magatartást nem tekinti a vitatáshoz elegendőnek.
[16] Hitelező - az ÍH 2007.135 számon közzétett eseti döntésben foglaltakra utalva - kifejtette, hogy a szerződés nem megfelelő teljesítése esetén érvényesíteni kívánt szavatossági igények közül vitatásnak az minősül, ha a kötelezett kijelenti, hogy a hibák kijavításáig a díj egy részét visszatartja, vagy nem hajlandó a teljes árat megfizetni, mert árleszállítást alkalmaz, illetőleg a hibák kijavíttatásának költségeit, valamint a hibás teljesítésből eredő - pontos összegben meghatározott - kárigényét a hátralékos vételárba, díjba beszámítja. Álláspontja szerint az adós ilyen tartalmú vitatása hiányában, szavatossági igényei érvényesítésének kilátásba helyezésével a hitelező követelését vitatottá nem tette, ezért a Cstv. 27. § (2c) bekezdése rendelkezései megsértésével került sor a fizetésképtelenség megállapítása mellőzésére, az eljárás soron kívüli megszüntetésére.
[17] Az adós felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alkalmazásával, és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
[19] A 2012. március 1. napján hatályba lépett Cstv. 27. § (2c) bekezdése meghatározza az adós vitatásának, valamint a hitelező fizetési felszólításának a tartalmát. A Cstv. 27. § (2c) bekezdése alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét, vagy összegét. A Kúria által szervezett 2012. február 29-én tartott országos értekezlet e témakörben rögzítette, hogy a Cstv. 27. § (2c) pontja szerinti felsorolást nem lehet szűkítően értelmezni, az is elegendő, ha az adós vitatása a felsoroltak közül legalább az ott felsorolt okok egyikére vonatkozik, vagy a felsorolásban nem szereplő, de tartalmában a követelés vitatásának minősülő nyilatkozatot tartalmaz.
[20] Az eljárásban a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 164. § (1) bekezdése alapján, a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi ok esetén az adóst terhelte annak bizonyítása, hogy a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig, az abban érvényesített tartozását a Cstv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott írásbeli formában, és a Cstv. 27. § (2c) bekezdésében meghatározott tartalommal vitatta és a vitatást tartalmazó levele a hitelezőhöz megérkezett. A fizetésképtelenség megállapításával összefüggő vizsgálat során - a másodfokú bíróság által helyesen kifejtettek szerint - vitásnak minősül, ha az adós a hitelezői követelés jogalapját, összegszerűségét, vagy az esedékességét támadja, illetőleg az is, ha valamely ténybeli, vagy jogi indokra hivatkozva a követelés megfizetését megtagadja.
[21] Az adós azzal, hogy a 2013. augusztus 6. napján kelt e-mailben, majd a 2013. szeptember 5. napján kelt levélben a hitelezői késedelemre és hibás teljesítésre vonatkozó nyilatkozatai után, 2013. szeptember 19. napján a felek közötti vállalkozási szerződést - a hitelező hibás teljesítése okán - azonnali hatállyal felmondta, egyben a nem megfelelő teljesítésre alapítottan késedelmi-, valamint meghiúsulási kötbér igény érvényesítésére tett nyilatkozatot, érdemben kétségbe vonta a számlában érvényesített fizetési kötelezettsége fennállását. Nyilatkozata - a Cstv. 2012. március 1. napjától hatályos szabályai szerint - a követelést vitató nyilatkozat tartalmi feltételeinek megfelel.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott ÍH 2007.135. számon közzétett eseti döntés a jelen eljárásban relevánsnak nem tekinthető, tekintettel arra, hogy az abban foglalt megállapítások kizárólag az adós hibás teljesítésre hivatkozásán alapuló tényálláshoz, valamint a Csődtörvény 2007. évet megelőző szabályaihoz kapcsolódtak. A jelen eljárásban az adós által a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban, érdemben kétségbe vont fizetési kötelezettség alapján az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg.
[22] A jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész

[23] Az adósnak a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, a felülvizsgálati kérelem eredménytelensége okán a hitelező az eljárásban felmerült költségeit maga viseli [Pp. 270. § (1) bekezdés, Pp. 78. § (1) és (2) bekezdés].
[24] A Kúria határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2016. április 26.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Mándi Zoltán s.k. előadó bíró, dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.344/2015.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.