ÍH 2016.82

Az adatszolgáltatási és iratátadási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírság A vezető tisztségviselővel szemben az adatszolgáltatási, iratátadási kötelezettség megsértése miatt alkalmazható szankció célja az, hogy a felszámolási eljárás eredményesen lefolytatható legyen. Ezért ha a bírságot kiszabó elsőfokú határozat meghozatalát követően a vezető a kötelezettségeinek - önhibáján kívül késedelmesen - eleget tesz, a pénzbírság kiszabása nem szükséges [Alkalmazott jogszabályok: 1991. évi XLIX. törvé

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adós gazdálkodó szervezettel szembeni felszámolási eljárás 2014. október 31-i kezdő időponttal van folyamatban. Az adós felszámolója 2015. január 23. napján kelt előkészítő iratában bejelentette, hogy az adós társaság képviselője (a felszámoló felszólítása ellenére) nem számolt el az adós társaság vagyonával, és az iratait nem adta át. Erre tekintettel kérte, hogy a törvényszék pénzbírság kiszabása mellett szólítsa fel a Csődtv. 31. §-ában foglalt kötelezettségei haladéktalan teljesítésére...

ÍH 2016.82 Az adatszolgáltatási és iratátadási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírság
A vezető tisztségviselővel szemben az adatszolgáltatási, iratátadási kötelezettség megsértése miatt alkalmazható szankció célja az, hogy a felszámolási eljárás eredményesen lefolytatható legyen. Ezért ha a bírságot kiszabó elsőfokú határozat meghozatalát követően a vezető a kötelezettségeinek - önhibáján kívül késedelmesen - eleget tesz, a pénzbírság kiszabása nem szükséges [Alkalmazott jogszabályok: 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés, 33. § (3) bekezdés; Pp. 141. § (6) bekezdés, 235. § (1) bekezdés].
Az adós gazdálkodó szervezettel szembeni felszámolási eljárás 2014. október 31-i kezdő időponttal van folyamatban. Az adós felszámolója 2015. január 23. napján kelt előkészítő iratában bejelentette, hogy az adós társaság képviselője (a felszámoló felszólítása ellenére) nem számolt el az adós társaság vagyonával, és az iratait nem adta át. Erre tekintettel kérte, hogy a törvényszék pénzbírság kiszabása mellett szólítsa fel a Csődtv. 31. §-ában foglalt kötelezettségei haladéktalan teljesítésére.
Az elsőfokú bíróság a 2015. január 28. napján kelt végzésével felhívta az adós volt ügyvezetőjét, hogy 30 napon belül a Csődtv. 31. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét a felszámoló szervezet felé teljesítse, és azt hitelt érdemlő módon igazolja. Figyelmeztette, hogy mulasztás esetén pénzbírsággal sújthatja.
Az adós volt ügyvezetője a felhívásra úgy nyilatkozott, hogy az iratok átadására 2015. március 24. napján kerül sor. A felszámoló - az elsőfokú bíróság felhívására - 2015. április 30. napján azt jelentette be, hogy az adós társaság képviselője a Csődtv.-ben foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, a felszámoló részére iratanyagot nem adott át. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a fellebbezett végzésével az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét - a Csődtv. 33. § (1) bekezdése alapján - 300 000 Ft pénzbírsággal sújtotta.
Az adós volt ügyvezetője - a végzés elleni fellebbezési határidőn belül benyújtott - beadványában arra hivatkozva, hogy az iratok átadásra kerültek a felszámoló által megadott időpontban, 2015. március 24-én, a bírság elengedését kérte. Az elsőfokú bíróság a bejelentésre tekintettel a felszámolót nyilatkozattételre hívta fel, aki 2015. június 3. napján azt jelentette be, hogy az adós társaság képviselője a Csődtv.-ben foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, iratanyagot nem adott át.
Erre tekintettel az elsőfokú bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének beadványát fellebbezésnek tekintette, és a volt ügyvezetőt hiánypótlásra hívta fel. Az adós volt ügyvezetője a hiánypótlásra bejelentette, hogy 2015. március 24-én meghatalmazott vitte el az iratanyagot a felszámolónak, és mivel nem írt alá különböző nyilatkozatokat, ezért a felszámoló nem vette át a dokumentumokat, erről a felszámolóbiztos őt a 2015. május 27-én kelt levelében tájékoztatta. A nagy távolság és munkahelye kötöttsége miatt nem volt könnyű eleget tenni a kötelezettségének, szabadságot 2015. június 23-án tudott kivenni, ekkor az iratanyagokat átadta. Ezért kérte a bírság elengedését, bejelentette, hogy az adósnak vagyona nincs, a bírság megfizetése mindennapi életüket lehetetlenítené el.
Az adós volt ügyvezetője mellékelte a 2015. június 23. napján kelt iratátvételi jegyzőkönyvet mellékelte, mely szerint az iratok átadás-átvétele iratjegyzék alapján történt, de nem került átadásra a 2008. és 2012. évi iratok és a felszámolási költségek fedezetére szükséges 100 000 Ft céltartalék. Az adós ügyvezetője kijelentette, hogy a hiányzó iratanyagot, valamint a 100 000 Ft készpénzt 15 napon belül átadja a felszámoló részére.
Az iratok felterjesztését követően az ítélőtábla felhívta a felszámolót, hogy a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozzon: az adós volt ügyvezetője a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségének (a hiányzó iratanyag és a céltartalék átadása) a 15 napos határidőn belül eleget tett-e. Az Ítélőtábla figyelmeztette a felszámolót, hogy amennyiben a megadott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot, az Ítélőtábla úgy fogja tekinteni, hogy az adós volt ügyvezetője a mulasztását teljeskörűen pótolta, illetve a felszámoló a pénzbírság kiszabása iránti indítványát a továbbiakban nem tarja fenn.
A felszámoló a 2015. szeptember 15. napján kelt nyilatkozatában bejelentette, hogy az adós társaság képviselője a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségének eleget tett.
A fellebbezés alapos.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 31. § (1) bekezdése határozza meg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségeit. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője - többek között - köteles:
- a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek;
- a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, ugyanilyen határidővel a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét;
- a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat;
- a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés a) pont tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról;
- a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével, a vagyontárgyak elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni;
- a 26. § (5) bekezdése alapján a felszámolási költségekre céltartalékolással elkülönített összeget a felszámoló rendelkezésére bocsátani [Csődtv. 31. § (1) bekezdés a), b), c), d), g) és i) pontja].
Az adós gazdálkodó szervezet volt vezető tisztségviselője nem tette vitatottá, hogy a Csődtv. 31. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit az elsőfokú bíróság pénzbírságot kiszabó végzésének meghozataláig nem teljesítette. Tény az is, hogy a kötelezettségek teljesítése és annak 30, illetve 15 napos határideje független attól, hogy ennek teljesítésére akár a felszámoló, akár a bíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja-e.
Ettől függetlenül megállapítható, hogy a fellebbező nem cáfolt előadása szerint az elsőfokú bíróság 11. sorszámú felhívó végzésére a megadott határidőn belül tett nyilatkozatot, közölve azt, hogy az iratok átadására 2015. március 24-én kerül sor. Mivel a bejelentése ellenére ez nem történt meg, a felszámoló nyilatkozatára tekintettel az elsőfokú bíróság 2015. május 7. napján a fellebbezett végzését meghozta. Az adós gazdálkodó szervezet vezetője 2015. május 15. napján azt jelentette be, hogy az iratok átadása 2015. március 24. napján megtörtént.
Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének nem vitatott előadása szerint arról, hogy az előzetes egyeztetés ellenére 2015. március 24. napján nem történt meg az iratanyag átadása (mivel a meghatalmazottja nem írt alá különböző nyilatkozatokat, ezért a felszámoló az iratokat nem vette át), a felszámolóbiztos 2015. május 27. napján kelt írásbeli nyilatkozatából szerzett tudomást. Ezt követően a felszámolóval felvette a kapcsolatot, 2015. június 23. napján az iratokat részben átadta, és a hiányzó iratanyag, valamint 100 000 Ft céltartalék átadását 15 napon belül vállalta, ennek a kötelezettségének pedig eleget tett.
A másodfokú bíróság végzés elleni fellebbezés esetén a felszámolási eljárásban is - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó, a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 258. § (1) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva - a fellebbezési kérelem és az ellenérdekű fél által előterjesztett észrevétel keretei között a támadott határozat törvényességét vizsgálja felül.
Az eljárás fenti adatai alapján az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatokat helyesen mérlegelte, és az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjét pénzbírsággal sújtó végzése nem törvénysértő.
A Csődtv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 235. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata szerint, a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. § (6) bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell.
Az adós vezetője a fellebbezésében új tényként hivatkozott arra, hogy az iratátadási kötelezettségének eleget tett, ezt részben iratátvételi jegyzőkönyvvel igazolta, illetve a hiányzó kötelezettségek teljesítésének pótlását a felszámoló is elismerte. A fenti tényállás alapján az is megállapítható, hogy az iratok átadásával kapcsolatos nyilatkozatai tekintetében az adós vezetője rosszhiszemű eljárást nem tanúsított, 2015. május 15. napján abban a hiszemben tett bejelentést, hogy az iratok átadása 2015. március 24. napján megtörtént, és csak az elsőfokú határozat meghozatalát követően vált ismertté számára az a tény, hogy az iratátadás ekkor meghiúsult, ezt követően azonban a szükséges intézkedéseket megtette, kötelezettségei teljesítésének pótlásáról gondoskodott.
A felszámolás céljának megvalósításához szükséges az, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítse, és átadja az adós vagyoni állapotát tükröző iratanyagot. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben e kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával összefüggésben alkalmazható szankciók a felszámolás eredményes lebonyolítását, céljának teljesülését szolgálják.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének meghozatalát követő tények alapján azt állapította meg, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a Csődtv. 31. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit ugyan késedelmesen, de teljesítette, így vele szemben a pénzbírság kiszabása nem szükséges.
Erre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Csődtv. 6. § (3) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdés II. fordulata alapján megváltoztatta és a pénzbírság kiszabását mellőzte.
(Debreceni Ítélőtábla Fpkf. III. 30.458/2015/4.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.