adozona.hu
ÍH 2016.79
ÍH 2016.79
Kényszertörölt cég vezető tisztségviselője eltiltásának mellőzése másodfokon, a cég tartozásának megfizetése miatt A cég kényszertörlése esetén a vezető tisztségviselő eltiltása csak akkor mellőzhető, ha a céggel szemben nem áll fenn a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelés. Tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában a vezető tisztségviselő nem zárható el attól, hogy amennyiben a cég törlése mellett eltiltására is sor kerül, a másodfokú eljárásban a Ctv. 72. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelőe
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2015. április 17. napján kelt 3. szám alatt hozott végzésével a társaságot eltiltotta a további működéstől, megszűntnek nyilvánította, és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a NAV törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a társasággal szemben arra hivatkozással, hogy az a székhelyén nem található. A 2. számú végzése a cég székhelyéről "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza, a képviselő lakcímén a végz...
ÍH 2016.79 Kényszertörölt cég vezető tisztségviselője eltiltásának mellőzése másodfokon, a cég tartozásának megfizetése miatt
A cég kényszertörlése esetén a vezető tisztségviselő eltiltása csak akkor mellőzhető, ha a céggel szemben nem áll fenn a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelés. Tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában a vezető tisztségviselő nem zárható el attól, hogy amennyiben a cég törlése mellett eltiltására is sor kerül, a másodfokú eljárásban a Ctv. 72. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően okirattal bizonyítsa a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelés időközbeni megszűnését és ezen keresztül azt, hogy az eltiltás jogkövetkezménye alkalmazásának feltételei már nem állnak fenn [2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §, 118. §, 72. §].
Az elsőfokú bíróság a 2015. április 17. napján kelt 3. szám alatt hozott végzésével a társaságot eltiltotta a további működéstől, megszűntnek nyilvánította, és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a NAV törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a társasággal szemben arra hivatkozással, hogy az a székhelyén nem található. A 2. számú végzése a cég székhelyéről "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza, a képviselő lakcímén a végzést 2015. február 2. napján átvették. A társaság az előírt határidő alatt nyilatkozatot nem tett, új székhelycímet nem jelentett be, így nem tett eleget a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 7. § (1) bekezdésében, valamint a 34. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének, ezért a Ctv. 84. § (2) bekezdésében foglaltak szerint határozott, mivel úgy ítélte meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elérhető további intézkedések nem vezetnének eredményre. Rögzítette, hogy a jogerős végzést a Cégközlönyben közzé teszi, a kényszertörlési eljárás megindításának kezdő időpontja a jogerősítő végzés közzétételének napja.A végzés fellebbezés hiányában 2015. május 14. napján jogerőre emelkedett, és azt a Cégközlöny 2015. június 10-i számában közzétették.
A kényszertörlési eljárás lefolytatását követően 2015. szeptember 24. napján meghozott 6. számú végzésével az elsőfokú bíróság elrendelte a cég kényszertörlését; F. Roland vezető tisztségviselőt eltiltotta attól, hogy a cég jogerős törlését követő 5 évig gazdasági társaságban kizárólagos, vagy többségi befolyást szerezzen, gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, egyéni cég tagja, cég vezető tisztségviselője legyen; megállapította, hogy a kényszertörlési eljárás során a céggel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága jelentett be követelést, aminek mértéke 450 000 forint. A határozat indokolása szerint a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a Cégközlönyben 2015. június 10. napján közzétette. A céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a Ctv. 117. § szerinti bejelentés, és a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan, illetve a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, ezért - a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével - a Ctv. 118. § (2) bekezdése alapján céget a cégjegyzékből törölte, és a Ctv. 9/C. §-a szerint rendelkezett az eltiltásról.
A végzés ellen előterjesztett fellebbezésében a cég elsődlegesen annak részbeni megváltoztatásával a vezető tisztségviselő eltiltására vonatkozó rendelkezés mellőzését, másodlagosan annak Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezését és a cégbíróság új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés nem tartalmazta, hogy a társaságnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben 450 000 forint tartozása van. A tartozás jogcíméről és összegéről a 2015. október 6. napján átvett végzésből szerzett tudomást. Méltánytalan, hogy a rendkívül súlyos jogkövetkezménynek minősülő eltiltását minden előzetes írásbeli értesítés nélkül rendelte el a bíróság, anélkül, hogy lehetőséget kapott volna a tartozása megfizetésére. A társaság tartozását 2015. október 9-én hiánytalanul megfizette, erre tekintettel kérte az eltiltása mellőzését. Felhívta a Ctv. 117/A. § (1) bekezdését, és előadta, hogy nem kapott a cégbíróságtól felhívást a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére, emiatt sem tudta a társaság tartozását megfizetni. Megfelelő értesítése esetén a cégbíróság a Ctv. 62. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eltiltása nélkül törölhette volna a társaságot hivatalból a cégjegyzékből, tekintettel arra, hogy ha az adótartozásról tud, azt a társaság nevében megfizeti.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül és a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozottnak találta.
A Ctv. 9/C. §-ának 2014. március 15-től hatályos, a jelen eljárásban irányadó (1) bekezdése szerint, ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság e törvényben meghatározott kivétellel eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő 5 évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
A 118. § (1) bekezdésének a társaság kényszertörlési eljárása befejezésekor, a kényszertörlés elrendelésekor hatályos rendelkezése értelmében a cég eltiltás mellőzésével akkor törölhető a cégjegyzékből, ha a kényszertörlési eljárásban a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás sem érkezett.
A 118. § (6) bekezdése azt is kimondja, ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság - eltiltás mellőzése mellett - a céget törli a cégjegyzékből.
A 118. § (2) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról.
A Ctv. idézett rendelkezéseiből következően a cég kényszertörlése esetén a vezető tisztségviselő eltiltása csak akkor mellőzhető, ha a céggel szemben nem áll fenn a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelés. Ugyanakkor miután az eltiltás a vezető tisztségviselőre nézve rendkívül hátrányos jogkövetkezményekkel járhat, adott esetben megélhetését is veszélyeztetheti, tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában a vezető tisztségviselő nem zárható el attól, hogy amennyiben a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelésre tekintettel a cég törlése mellett eltiltására is sor kerül, a végzés felülvizsgálata iránt kezdeményezett másodfokú eljárásban a Ctv. 72. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően okirattal bizonyítsa a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelés időközbeni megszűnését és ezen keresztül azt, hogy az eltiltás jogkövetkezménye alkalmazásának feltételei már nem állnak fenn.
Jelen ügyben a társaság eltiltással érintett vezető tisztségviselője a fellebbezéséhez csatolt okiratokkal hitelt érdemlően igazolta, hogy a kényszertörlési eljárás alatt bejelentett, a társaság 450 000 forint összegű adótartozását 2015. október 9. napján megfizette.
A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan az elsőfokú bíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el, amikor a cég törlése mellett F. Roland vezető tisztségviselő eltiltásáról is rendelkezett. Az eltiltás tekintetében az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatására alapul szolgáló körülmény azonban, hogy a vezető tisztségviselő a társaság adótartozását megfizette, amely tény a másodfokú eljárásban bizonyítást nyert, erre tekintettel a másodfokú bíróság a vezetői tisztségtől való eltiltást mellőzte.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Ktf. 44.910/2015/2.)