ÍH 2016.77

Az új Ptk. hatálya alá helyezkedés kötelezettsége - az új Ptk.-val összhangban álló továbbműködés elhatározása I. A tagváltozás és ügyvezető változás nem jár együtt kötelező létesítő okirat módosítással, kizárólag ezen adatok módosulása esetén nem kell a kft.-nek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről döntenie. II. A Ptk. rendelkezései szerinti létesítő okiratminta határozatban történő elfogadása megfelel a Ptké. 12. § (1) bekezdése szerinti döntésnek. [Ctv. 51. § (2) bekezdés; Ptké. (20

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Ügyész felperes a Fővárosi Törvényszékhez 2014. november 10. napján benyújtott keresetében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2014. október 16. napján kelt és 2014. október 19. napján a Cégközlönyben közzétett végzése jogszabálysértő jellegére hivatkozással indítványozta, hogy a bíróság a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 66. § (1) bekezdése alapján megfelelő határidő tűzésével hívja fel a C. alperesi Kft.-t a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, és amenny...

ÍH 2016.77 Az új Ptk. hatálya alá helyezkedés kötelezettsége - az új Ptk.-val összhangban álló továbbműködés elhatározása
I. A tagváltozás és ügyvezető változás nem jár együtt kötelező létesítő okirat módosítással, kizárólag ezen adatok módosulása esetén nem kell a kft.-nek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről döntenie.
II. A Ptk. rendelkezései szerinti létesítő okiratminta határozatban történő elfogadása megfelel a Ptké. 12. § (1) bekezdése szerinti döntésnek. [Ctv. 51. § (2) bekezdés; Ptké. (2013. évi CLXXVII. törvény) 12. § (1) bekezdés]
Az Ügyész felperes a Fővárosi Törvényszékhez 2014. november 10. napján benyújtott keresetében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2014. október 16. napján kelt és 2014. október 19. napján a Cégközlönyben közzétett végzése jogszabálysértő jellegére hivatkozással indítványozta, hogy a bíróság a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 66. § (1) bekezdése alapján megfelelő határidő tűzésével hívja fel a C. alperesi Kft.-t a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, és amennyiben a felhívás eredményre vezet, ítéletében a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában tartsa fenn és hívja fel a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból járjon el.
A keresetét arra alapította, hogy a cégjegyzékbe 2013. december 17. napján bejegyzett C. Kft. alapító okiratát 2014. október 8. napján első ízben módosítva, ezen a napon három határozatot hozott. Az alapító üzletrészét értékesítette T. István részére, aki ezzel a társaság kizárólagos tagjává vált, az alapító lemondott ügyvezetői tisztségéről és a cég új ügyvezetője ettől a naptól kezdve T. István lett, végül a 3/2014. (X. 8.) számú határozattal az új tag az alapító okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadta, és elfogadta a meghozott döntéseknek megfelelően módosított alapító okiratot.
A cég kérelmére a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 16. sorszámú végzésével a kérelemnek megfelelően a változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte. A végzés jogszabálysértő, mert a cég a 2014. október 8-i létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles lett volna a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12. § (1) bekezdése alapján a 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Figyelemmel arra, hogy nem döntött a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről és ilyen tartalmú határozatot nem nyújtott be a cégbírósághoz, a cégbíróság a Ctv. 46. § (1) bekezdése előírásait megsértve jegyezte be a cégjegyzékbe az adatváltozásokat. Hangsúlyozta, a Ptké. egyértelműen nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő arra vonatkozóan, hogy a társaság az új Ptk. alá helyezkedik és erről határoznia is kell, és azt a cégbíróságnak be kell jelentenie.
Az elsőfokú bíróság a 2015. január 7. napján megtartott tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt 7. sorszámú végzésében felhívta az alperest, hogy 15 napon belül tegye meg a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, az arra vonatkozó okiratokat nyújtsa be a cégbírósághoz, illetve jelen perben eljáró bírósághoz. Felhívta a felek figyelmét, amennyiben a következő tárgyalásig az alperes a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg, illetve egyéb bizonyítási indítványt vagy nyilatkozatot a felek nem tesznek, a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg döntését.
A felperes arra hivatkozással, hogy a bíróság felhívása eredménytelen maradt, keresetét akként módosította, hogy a bíróság a Ctv. 66. § (3) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül a változásbejegyző végzést és indítványozza törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását a cégbíróság felé.
Alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.
Határozata indokolásában rögzítette, a perbeli esetben egyértelműen megállapítható, az alperes a változásbejegyzési kérelem előterjesztésekor jelezte, hogy szerződésminta használatával készült egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot csatol. A változásbejegyzési kérelem benyújtásakor már kizárólag a Ptk. szabályainak megfelelő szerződésmintát lehetett a változásbejegyzési kérelemhez benyújtani, az alperes alapító okiratának a mintája is az új Ptk. szabályainak és rendelkezéseinek megfelelő minta.
Az elsőfokú bíróság felhívta a Ctv. 50. § (1) bekezdését, valamint az 51. § (2)-(3) bekezdéseit és megállapította, hogy az alperes a változásbejegyzési kérelem során szabályszerűen járt el, a Ctv. mellékletében felsorolt, kötelező okiratokat a cégbíróságnak benyújtotta. Ezen túlmenően az új tag egyértelműen nyilatkozott az alapítói határozatban, hogy az alapító okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, továbbá az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a tag maga is aláírta, megerősítve ezzel, hogy annak tartalmát ismeri, illetve magára nézve kötelezőként fogadja el. Mindebből következik, a cégbíróság a változásbejegyzési eljárás keretében nem észlelhetett jogszabálysértő iratot, illetve helyzetet, miután jogszabálysértés az eljárás során nem történt. Utalt emellett arra is, az alperes vonatkozásában a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor nem lett volna kötelező az új Ptk. alá helyezkedés, hiszen a tagváltozás, illetve az ügyvezető változás a létesítő okirat kötelező módosításával nem jár.
A Fővárosi Főügyészség a Fellebbviteli Főügyészség által fenntartott fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését, továbbá a cégbíróság szükséges intézkedések megtételére felhívását kérte. Az elsőfokú eljárásban előadott jogi álláspontját fenntartva hangsúlyozta, a Ptké.-ben előírt döntési kötelezettség alól a jogszabály nem ad felmentést, a kötelezően meghozandó döntés anyagi jogi jelentőséggel bír, mert ennek következtében a társaságra irányadó szabályok megváltoznak. Az alperes alapítója nem tett eleget a Ptké. 12. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság Ctv. 51. § (1)-(3) bekezdéseiből levont következtetése hibás. A szerződésminta alkalmazása a Ctv. ezen jogszabályi követelményeinek nem felel meg.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helytálló jogi következtetéssel és megalapozott indokolással utasította el a keresetet.
A fellebbezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia a másodfokú bíróságnak, megsértette-e a társaság a Ptké. 12. § (1) bekezdését, mely szerint a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.
Osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság arra vonatkozó megállapítását, hogy jelen ügyben nem állt fenn az alperesnek kötelezettsége a Ptk. szerinti továbbműködésről szóló döntés meghozatalára, mivel a tagváltozás és az ügyvezető változás nem igényli a létesítő okirat módosítását, amint arra a Ctv. 51. § (2) bekezdése kifejezetten is utal, ezért ezen adatváltozások kötelező jelleggel nem járnak együtt létesítő okirat módosítással. A tagváltozásra és az ügyvezető változásra vonatkozó változásbejegyzési kérelem tehát bejegyezhető lett volna abban az esetben is, ha az alperesi cég nem dönt a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. A társaság azonban kérte a létesítő okirat módosítása 2014. október 8-i keltének cégjegyzékbe történő bejegyzését is, ezért azt kellett vizsgálni, hogy a 3/2014. (X. 8.) számú alapítói határozattal a cég döntött-e a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről.
Osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy a Ptk. szabályainak megfelelő alapító okiratminta alapítói határozatban történő elfogadásával - mely alapító okiratminta egyértelműen tartalmazza, hogy az abban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni -, továbbá annak a határozatban való rögzítésével, hogy a társaság egyedüli tagja azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, a 3/2014. számú alapítói határozattal a társaság a Ptk. alá helyezkedéséről döntött.
A Ctv. 51. § (3) bekezdése értelmében az egységes szerkezetű okiratot a társaság tagjainak nem kell aláírniuk, ezzel szemben az új tag által elfogadott alapító okiratmintát az ügyvédi ellenjegyzés mellett a tag maga is aláírta, mely ezáltal egyben megfelel a létesítő okirat külön okiratban történő módosításának is, és az így az elfogadott és a cégbírósághoz benyújtott alapító okiratminta szerint a társaság a Ptk. rendelkezéseivel összhangban működik tovább.
Tévesen hivatkozott ezért a felperes a fellebbezésében arra, hogy a cégbíróság 16. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzése jogszabálysértő és ezért az elsőfokú ítélet megváltoztatásával, annak hatályon kívül helyezése indokolt.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. § (3) bekezdése alapján - helytálló indokaira tekintettel - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40.237/2015/5.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.