AVI 2016.6.50

Ha a mintavétel nem szabályszerű, a minta nem vehető figyelembe [2003. évi CXXVII. tv. 14. §, 116/A. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú adóhatóság 2010. november 13-án ellenőrzést végzett felperes b.-i telephelyén egy 57 720 kg benzint tartalmazó vasúti vagon tekintetében, amely a telephelyre érkezést megelőzően 15 órát állt, majd 3,2 km megtételét követően az ellenőrzés időpontjáig 48 percen keresztül volt álló helyzetben. Az ellenőrzés során húzott mintavételi eljárással vettek 3×1 liter mintát, melynek bevizsgálását követően az 56/2010. mintanyilvántartású számon megmintázott benzin lédig folyadék vizsgálati er...

AVI 2016.6.50 Ha a mintavétel nem szabályszerű, a minta nem vehető figyelembe [2003. évi CXXVII. tv. 14. §, 116/A. §]
Az elsőfokú adóhatóság 2010. november 13-án ellenőrzést végzett felperes b.-i telephelyén egy 57 720 kg benzint tartalmazó vasúti vagon tekintetében, amely a telephelyre érkezést megelőzően 15 órát állt, majd 3,2 km megtételét követően az ellenőrzés időpontjáig 48 percen keresztül volt álló helyzetben. Az ellenőrzés során húzott mintavételi eljárással vettek 3×1 liter mintát, melynek bevizsgálását követően az 56/2010. mintanyilvántartású számon megmintázott benzin lédig folyadék vizsgálati eredménye alapján az elsőfokú adóhatóság 947-18/2011. számú határozatában megállapította, hogy a mért kén és ólomtartalom tekintetében a benzin nem felelt meg az MSZ EN 228: 2009-es gépjármű hajtóanyagok, ólmozatlan motorbenzin előírásainak. Erre tekintettel jövedéki törvénysértést állapított meg, és 3 079 240 forint jövedéki adó, 65 200 forint szakértői költség, és 61 584 800 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte felperest.
A felperes vitatta a mintavételi eljárás megfelelőségét, valamint állította, hogy a tartálykocsiból kerülhetett a benzinbe szennyező anyag, valószínűleg festékanyag, és ezen fellebbezés folytán eljárt alperes a határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes hivatkozott mind az Á. Zrt. felperes által csatolt szakvéleményére, valamint a NAVSZI szakvéleményére is. Mindkettő alapján azt a következtetést tartotta csak levonhatónak, hogy a kéntartalom eltérés nem a mintában lévő szilárd ólomszennyezésből következik, ugyanakkor megállapította azt is, hogy a vizsgált mintában lévő ólomvegyület nagy valószínűséggel festékből származó szennyeződés, és nem zárható ki, hogy a minta a szabványostól kis mértékben eltérő kéntartalmát szintén a festékbevonatból származó festékanyag okozta. A felperes maga az eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a vagonok karbantartása, festése során a vagonban vagy a lefejtő csonkon maradt festékből oldódhatott ki valamennyi festék és szennyezhette be az üzemanyagot. A vagonok a S. szlovák finomító tulajdonában vannak, ezért nem tudott nyilatkozni az eljárás során, hogy a vagonokon milyen karbantartás folyt. Mindezek alapján az alperes azt állapította meg, hogy a felperes álláspontját semmilyen konkrét bizonyítékkal alátámasztani nem tudta, csak feltételezésekbe bocsátkozott, a felmutatott beszerzési okmányok szerint az MSZ szabványnak megfelelő benzinnek kellett volna lenni a vagonban, de nem az volt, így a jövedéki jogsértés megállapítható volt. Utalt arra, hogy életszerűtlen felperes védekezésében a karbantartási munkálatokra hivatkozás, mert azt rendszerint a tartály külső állagmegóvása céljából végzik, és az esetlegesen külsőleg alkalmazott festékanyag a tartály belsejében nem jelenhetett meg.
Az alperes a per során ellenkérelme előterjesztését követően határozata indokolási részét határozatával módosította azzal, hogy a Jöt. 116/A. § (1) bekezdésében foglaltakat nem látta alkalmazhatónak, mivel az eljárás során kivételes méltánylást érdemlő körülményt tárt fel.
A felperes keresete folytán eljárt bíróság az Á. Zrt., mint perszakértőt vette igénybe és az általa adott szakértői vélemény, valamint a mintavételnél jelenlévő tanúk meghallgatását követően alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az ítélet megállapította, hogy a konkrét ügyben húzott mintavétel (teljes keresztmetszeti minta) alkalmazható volt, különös tekintettel arra, hogy a vasúti tartálykocsikban szállított ásványolaj termékek általában homogének, motorbenzinek esetén pedig még rétegződés sem fordulhat elő. A perben is észlelt mechanikai szennyeződés ténye kizárólag a laboratóriumi vizsgálat során derül ki. Ebből következően a laboratóriumi észlelést követően kellett volna a mintavételt megismételni, erre azonban már nem kerülhetett sor, mert a felperes időközben az ásványolaj terméket értékesítette. Mivel mind a NAVSZI, mind az Á. Zrt. is egyetértett abban, hogy mechanikai szennyeződések okozták a kéntartalom és az ólomtartalom tekintetében a szabványtól való eltérést, a plomba sértetlen volt, ezért az alperesnek tisztáznia kellett volna, hogy a S. végzett-e olyan karbantartási munkálatokat, amelyek a szennyeződést okozhatták. Különösen indokolt lett volna ez azért, mert az elsőfokú adóhatóság külföldi jogsegély keretében ilyen megkeresést intézett a S.-t-hoz, ennek azonban eredményét nem várták be. Ismételt eljárás során ezt a kérdést tisztázni kell, mert ha a tartálykocsiban került bele a szennyeződés a benzinbe, akkor a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (2) bekezdés b) pontjából következően a számla és ezen tényekre figyelemmel hitelt érdemlően egyéb módon bizonyítható, hogy a tartálykocsiban lévő benzin a számlán szereplő benzinnel azonos, és így jövedéki jogsértés nem állapítható meg.
Az ítélet a hatályon kívül helyezés okaként arra is hivatkozott, hogy az alperes az ellenkérelem előterjesztését követően kiegészítette határozatának indokolását, holott csak a rendelkező rész módosítására lett volna lehetősége.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Az alperes kifejtette, hogy a magyar szabványtól való eltérés felperesi magyarázata kizárólag feltételezésen, nem bizonyított tényeken alapszik, saját állításait neki kellett volna bizonyítania, ezért az alperes tényállás-tisztázási kötelezettségét nem sértette meg. A bizonyítékok együttes értékelése útján történő adózott termék igazolásának akkor lenne jogi jelentősége, ha a felperes szabványos terméket birtokolt volna. A felperes kizárólag akkor mentesülhetett volna a jövedéki szankció alól, ha az általa birtokolt szabványon kívüli benzin származását, adózott voltát igazolta volna, a vasúti tartály karbantartásával kapcsolatos felperesi nyilatkozat csak arra adna lehetőséget, hogy a S.-tal szemben kártérítési eljárást indítson. Az alperesi álláspontot támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság KGD.2007.80 számú döntése is. Előadta továbbá az alperes, az Á. Zrt. igazságügyi szakértőként nem lett volna kirendelhető, mivel bizalmi viszonyban volt a felperessel, ez sérti az ügyfélegyenlőség elvét, melyre már a per során is hivatkozott az alperes.
Előadta továbbá, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. §-át is tévesen értelmezte a bíróság, mert az igaz ugyan, hogy az alperes ellenkérelmének előterjesztése után módosította határozatának indokolását akként, hogy a jövedéki bírság mérséklésével kapcsolatos érvelésre is kiterjedt a határozat indokolása, azonban a Ket. 114. § (2) bekezdése csak a határozat visszavonását tiltja az ellenkérelem előterjesztése után, a módosítást nem. A határozatnak pedig nem csak a rendelkező részét, hanem az indokolását is lehet módosítani, szemben az ítéleti érveléssel.
Az alperes arra is utalt felülvizsgálati kérelmében, hogy e körben túlterjeszkedett az ítélet a felperes kereseti kérelmén, mert az csak a 114. § (2) bekezdés második mondatára hivatkozott a határidőn túli módosítást sérelmezte és nem azt, hogy lehet-e módosítani a határozat indokolását. Az alperes vitatta továbbá a megállapított perköltség összegét.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet akként történő megváltoztatását, hogy az új eljárásra utasítását az alperesnek, illetve az elsőfokú hatóságnak a Kúria mellőzze, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a mintavételi eljárás szabálytalan volt. Tanúkkal sem volt igazolható a beszerzett perszakértői vélemény szerint az, hogy a húzott mintavételi eljárás az előírásoknak megfelelt volna, és mivel nem állt rendelkezésre reprezentatív minta, és a szakértői vizsgálat nem ismételhető meg, ezért az MSZ szabványnak történő meg nem felelés sem állapítható meg, így a felperes tekintetében jogsértést megállapítani nem lehet. Az ítélet nem merítette ki teljes egészében a kereseti kérelmet, mert ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozott, ezért az jogsértő. Kifejezetten utalt arra, hogy a mintavételi eljárás azért sem volt szabályos, mert az áru inhomogenitásáról tudnia kellett az ellenőrzést végző személyeknek, tehát arról, hosszú ideig 15 órán keresztül állt a vagon, az csak 3,2 km-t tett meg a telephelyig, így az áru rétegződésével kellett számolni, ezért iratellenes e körben az ítélet azon megállapítása, hogy ezzel számolni nem kellett a konkrét esetben. Utalt külön arra, hogy a mintavételi jegyzőkönyv hiányosságai is elbírálatlanul maradtak, miközben a szakértői vélemény egyértelműen megállapította, hogy a jegyzőkönyvek alapján a mintavétel megfelelősége nem állapítható meg. Emellett a perszakértő igazolta azt is, hogy az üzemanyagban kimutatott ólom-oxidnak a Jöt. szerinti szabványosság szempontjából semmilyen jelentősége nincsen, tekintettel arra, hogy a perbeli időszakban hatályos a motor hajtóanyagok minőségi követelményét meghatározó 20/2008. (VIII. 22.) KHEM rendelet, az üzemanyagok megengedett ólom-tetraetil mértékét határozza meg, ami egy szerves oldó anyag, míg a mintában mechanikai szennyeződésként ólom-oxid volt.
Kifejtette továbbá a felperes, hogy az áru eredetének és adózott voltának igazolása megtörtént, figyelmen kívül maradt, hogy a vagonokat egyszer használatos plombákkal látták el, azok sértetlenek voltak, zárt láncolatú bizonyítékok áltak rendelkezésre a tekintetben, hogy a S. által betárolt anyagok voltak mindvégig a vagonokban, abból került sor a mintavételre.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes előadta, hogy a perszakvéleményt készítő Á. Zrt. egyértelműen rögzítette szakvéleménye elején, hogy miért nem áll fenn elfogultság, miért pártatlan a szakvéleménye annak ellenére, hogy a felperesnek készített már szakvéleményt, úgy ahogyan egyébként az alperes is rendszeresen megkeresi szakvélemény készítése érdekében. Álláspontja szerint ezt az alperesnek egyébként is az eljárás során kellett volna sérelmeznie, amelyet nem tett meg, így a felülvizsgálati eljárásban ezt már nem kifogásolhatja. Az alperesi határozat módosításával kapcsolatban előadta, hogy a Ket. szabályozása nem arra szolgál, hogy a hatóság a hibás döntését utólagos kiegészítéssel próbálja helyes színben feltüntetni, és a törvényszék nem terjeszkedett túl a kereseti kérelmen, mert a felperes a határozat módosításának jogszerűtlenségére hivatkozott, és e körben foglalt állást a törvényszék is.
Méltányossági jogkör gyakorlása során teljes mértékben elmaradt a tényállás felderítés az alperes részéről, azt vizsgálnia kellett volna, hogy a felperes a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el, a termék milyen körülmények között keletkezett, a felperes követett-e el korábban jogsértést, és különösen értékelnie kellett volna, hogy az áru tagállami áruraktárból történt beszerzése és zárt rendszerben történő szállítása a méltányosság gyakorlását támasztja-e alá. Iratellenes az az alperesi állítás is, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az üzemanyag állítólagos szabványon kívüliségét mechanikai szennyeződés, festék okozhatta, ezt mind az Á. Zrt., mind a NAVSZI szakvéleménye valószínűsítette. Ezt maga az ítélet is kimondta.
A perköltség vonatkozásában előadta, hogy a bíróság négy tárgyalási napot tartott, a felperes öt beadványt terjesztett elő, így a megítélt 862 000 forint perköltség, melyből 62 000 forint előlegezett szakértői díj volt, nem tekinthető eltúlzottnak, figyelemmel arra is, hogy 64 729 240 forint volt a pertárgyérték.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel szemben előterjesztett ellenkérelmében egyrészt vitatta, hogy a mintavételi eljárása ne felelt volna meg a szakmai szabályoknak, utalt arra, hogy a különböző belső utasítások szerinti szabályoknak nem kell megfelelnie, és bár a mintavétel nem volt teljesen szabályszerű, így a konkrét esetben is megállapítható volt a jogsértés.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme alapos, az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Kúria elöljáróban hangsúlyozza, hogy az alperes ugyan kifogásolta, hogy a perszakértő elfogult volt és nem járhatott volna el az ügyben, azonban a Pp. 272. § (2) bekezdésének egyértelmű előírása ellenére e körben a megsértett jogszabályhelyet nem jelölte meg. Erre tekintettel e kérdéssel a Kúria nem foglalkozhatott, a perszakvéleményt, mint az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok egyikét értékelte.
A Kúria megállapította a rendelkezésre álló szakvélemények, a meghallgatott tanúk nyilatkozatai, az ellenőrzési és mintavételi jegyzőkönyv adatai és nem utolsósorban az alperes felülvizsgálati eljárásban tett nyilatkozata alapján, hogy a húzott mintavételi eljárás nem volt szabályszerű, így ennek hiányában nem lehet megállapítani, hogy a vizsgált minta reprezentatív volt-e.
Tekintettel az alperes által is hangsúlyozott objektív felelősségi rendszerre, az ügyben rendkívüli jelentősége van, hogy utóbb az ellenőrzés körülményei, a mintavétel módja és szabályszerű volta egyértelműen megállapítható legyen. Különösen olyan esetben, amikor nem az adóhatóság által is alkalmazott mintavételre vonatkozó utasítás és a szakértői vélemények szerint is a mintavételezésre alkalmasabb alapesetnek tekinthető pont-minta vételezési eljárást, hanem teljes keresztmetszeti mintavételi (húzott minta) eljárást alkalmaznak, melynek megfelelőségéhez e minta vételi eljárásban gyakorlott szakember szükséges, és számos más tényező megfelelőségének is jelentősége van. Ebben az esetben e tényezők meglétét rögzíteni kell a mintavételről szóló jegyzőkönyvben, melyre azonban nem került sor megfelelően. Maga az alperes is elismerte, hogy a mintavétel "nem volt teljesen szabályszerű", amelyből egyenesen következik, hogy a minta nem volt figyelembe vehető.
Ebből következik az és nem volt az ügyben jelentősége annak, hogy kinek kell bizonyítania, és miért nem felelt meg az MSZ szabványnak a vagonban tárolt benzin, és e meg nem felelés olyan körülményre vezethető-e vissza, melyből megállapítható lehet, hogy e benzin azonos a számlával igazolt benzinnel, mivel az alperes azt sem bizonyította, hogy a perrel érintett vagonban ne az MSZ szabványnak megfelelő benzin lett volna. Mindezért a Jöt. megsértése nem róható a felperes terhére.
Mindennek tükrében a Kúriának nem kellett foglalkoznia azzal sem, hogy a Ket. 114. §-a sérült-e, mivel a fenti okból az alperes határozatát feltétlenül, minden egyéb körülménytől függetlenül teljes egészében az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül kellett helyezni.
Mivel a szakértői vizsgálat már nem ismételhető meg, ezért teljes egészében alapos volt a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme, és ennek megfelelő döntést hozott a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapulvételével.
(Kúria, Kfv. VI. 35.212/2013/6.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.