adozona.hu
AVI 2016.4.28
AVI 2016.4.28
A postai kézbesítéssel kapcsolatos előírások betartása az adóhatóságon nem kérhető számon [2003. évi XCII. törvény 1. § (5) bekezdés, 2. § (1) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a 2010. szeptember 2-án kelt értesítésében tájékoztatta a felperest az általános forgalmi adóra kiterjedő, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésről, és felhívta a figyelmét arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai értelmében az ellenőrzés megkezdésétől önellenőrzésre a vizsgált időszak vonatkozásában nincs lehetőség. Ezt az értesítést 2010. szeptember 20-án K.-né K. S. K. vette át a felperes képviseletében, átvé...
AVI 2016.4.28 A postai kézbesítéssel kapcsolatos előírások betartása az adóhatóságon nem kérhető számon [2003. évi XCII. törvény 1. § (5) bekezdés, 2. § (1) bekezdés]
Az adóhatóság a 2010. szeptember 2-án kelt értesítésében tájékoztatta a felperest az általános forgalmi adóra kiterjedő, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésről, és felhívta a figyelmét arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai értelmében az ellenőrzés megkezdésétől önellenőrzésre a vizsgált időszak vonatkozásában nincs lehetőség. Ezt az értesítést 2010. szeptember 20-án K.-né K. S. K. vette át a felperes képviseletében, átvételi jogosultságának jogcímét vezetőként jelölte meg, cégbélyegzőt nem használt.2010. szeptember 30-án a felperes jogi képviselője telefonon tájékoztatta a vizsgálatban eljáró ellenőrt arról, hogy az értesítésben megjelölt időpontban a felperesi képviselő külföldi tartózkodása miatt nem tud megjelenni, csak hazatérését követően tud eleget tenni megjelenési kötelezettségének.
Az adóhatóság a 2010. október 5-én kelt végzésében újból idézte a felperest - 2010. október 26-ára - ügyfélként, személyes megjelenésre kötelezve. A felperes képviselője 2010. október 26-án ügyvédet hatalmazott meg, aki 2010. október 26-án az adóhatóságtól újabb időpont megjelölését kérte a felperesi képviselő részére. Az adóhatóság a 2010. november 8-án kelt végzéssel - ami 2010. november 19-én került kézbesítésre - a felperest személyes megjelenésre idézte, 2010. november 29-ére. Az idézéseket minden alkalommal K.-né K. S. K., mint vezető, illetve mint alkalmazott vette át.
A felperes 2010. november 26-án - 2009. augusztus 1-jétől 2009. augusztus 31-ig terjedő időszakra - 09565 számú "Bevallás az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegéről" elnevezésű bevallást nyújtott be az adóhatósághoz.
A felperes 2010. november 29-én megjelent az idézésre az adóhatóság hivatali helyiségében és aláírta a megbízólevelet.
Az adóhatóság a 2010. december 27-én kelt határozatában elutasította a felperes 2009. augusztus 1-jétől 2009. augusztus 31-ig terjedő időszakra vonatkozó bevallását.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2011. március 23. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését az Art. 49. §-ára, 93. § (1) bekezdésére alapítottan azzal indokolta, hogy a felperes az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés kézbesítését követően a vizsgált időszakra és adónemre vonatkozóan már nem volt jogosult önellenőrzés benyújtására. Hivatkozott arra is, hogy a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 16. § (4) bekezdése értelmében K.-né K. S. K. egyéb jogosult átvevőnek minősül, és a 2010. szeptember 30-i telefonbeszélgetés adatai szerint a felperes tudott az értesítésről.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését vagy a határozatok megváltoztatását, elutasított bevallása befogadását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének megállapítása szerint a 2010. szeptember 2-án kelt értesítés átvételéről szóló tértivevényen cégbélyegző nem szerepel, az átvevőként feltüntetett személy a felperesnek nem vezetője és nem vezető tisztségviselője, ezért a Pr. 16. § (4) bekezdése szerint nem volt jogosult átvételre. Az ellenőrzés emiatt nem az értesítés kézbesítésével, hanem a megbízólevél egy példányának átadásával, 2010. november 29-én kezdődött meg, így a felperes 2010. november 26-án önellenőrzését még az ellenőrzés megkezdése előtt nyújtotta be. Az új eljárásban az adóhatóságnak figyelembe kell vennie a felperes önellenőrzését, azt a határozatában foglalt indokok alapján nem utasíthatja el.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását, vagy az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg az Art. 1. § (5) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 49. § (1) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §-ában, 221. § (1) bekezdésében, 339. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A felperes tudott az ellenőrzés megkezdéséről, a felperes érdekkörébe tartozó kézbesítés kapcsán felmerült adminisztratív hiányosság pedig nem tekinthető az ügy érdemét érintő olyan eljárási jogszabálysértésnek, amely alapot adhatott volna a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezésére. Hangsúlyozta, hogy a 2010. november 8-án kelt végzést szintén K.-né K. S. K. vette át 2010. november 19-én és ezen a tértivevényen - a néven és aláíráson kívül - éppúgy, mint az első- és másodfokú határozatok kézbesítését igazoló tértivevényen cégbélyegző lenyomat is található ezért érdemi döntése nem jogszabálysértő.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Kifejtette, hogy az ellenőrzés megkezdéséről szóló értesítés nem minősíthető kézbesítettnek, ezt ugyanis nem az erre jogosult személy vette át. K.-né K. S. K. nem dolgozója, nem vezető tisztségviselője, nem minősül meghatalmazottnak, helyettes átvevőnek és közvetett kézbesítőnek sem a Pr. szabályai értelmében, ezért az alperes tévesen állapította meg az önellenőrzési tilalom bekövetkezését.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kúria a Pp. 275. §-a alapján eljárva - a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben, a rendelkezésére álló iratok alapján - az elsőfokú bírósággal egyezően azt állapította meg, hogy a 2010. szeptember 2-án kelt és 2010. szeptember 20-án átvett értesítéssel a felperesnél nem következett be az önellenőrzési tilalom. Ez az értesítés - a Pr. 16. § (4) bekezdése értelmében - nem minősíthető szabályszerűen kézbesítettnek, mivel a kézbesítésről szóló tértivevényen csak cégbélyegző használata nélküli aláírás szerepel.
Az alperes azonban iratszerűen hivatkozott arra, hogy a 2010. november 8-án kelt végzésében ismételten tájékoztatást adott a vizsgálat alá vont időszakról és adónemről, az ellenőrzés kezdő időpontjáról és az önellenőrzési tilalom beálltáról is. Ezt végzést - a tértivevény tanúsága szerint - szintén K.-né K. S. K. vette át 2010. november 19-én, és ezen a tértivevényen e személy nevén, aláírásán kívül már cégbélyegző lenyomat is található, és az átvételi jogosultság jogcíme is megjelölésre került. A felperes tehát az önellenőrzés 2010. november 26-i benyújtását megelőzően - a Pr. 16. § (4) bekezdésének megfelelően - értesítésre került az ellenőrzésről. Nem fogadható el az a felperesi érvelés, mely szerint a tértivevényen szereplő átvevő nem volt vezetője, dolgozója, meghatalmazottja cégének, mivel a Pr. ilyenfajta minőséget nem kíván meg. A postai küldemény átvételére a Pr. 16. § (4) bekezdése szerint a szervezett azon vezetője, vezető tisztségviselője jogosult, aki képviseleti jogosultságát igazolni tudja, és a szervezet vezetője mellett egyéb jogosult átvevőnek minősül a szervezet székhelyén vagy telephelyén tartózkodó olyan személy is, aki az átvétel tényét aláírásával és cégbélyegző használatával tudja igazolni. E szabály tehát feltételezi, hogy a cég bélyegzőjével rendelkező aláíró kapcsolatban áll a céggel, ami jelen ügyben is megállapítható. K.-né S. K. ebben az időben a felperesi cég mindkét tagjának ügyvezetője és egyetlen tagja volt, és e gazdasági társaságoknak 2010 őszén ugyanazon cím alatt volt a székhelye, mint a felperesnek, és az önellenőrzést elutasító adóhatósági határozatokat is ő vette át cégbélyegző használatával. Téves, tehát az a felperesi előadás, mely szerint a tértivevényeket aláíró személy semmilyen jogviszonyban nem állt a felperesi társasággal.
Megjegyzi a Kúria, hogy a postai kézbesítéssel kapcsolatos előírások betartása az adóhatóságon nem kérhető számon. A felperesnek vagy képviselőjének már az első kézbesítés alkalmával módjában állt volna jelezni a postai kézbesítésre vonatkozó szabálytalanságot, de ezt nem tette meg. Az alperes iratszerűen hivatkozott arra is felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperes ismerte az értesítés, illetve az ezt követően kibocsátott végzések tartalmát, mivel az ezekben foglaltaknak megfelelő magatartást tanúsított. Meghatalmazott jogi képviselője ugyanis a végzésre hivatkozva megkereste az adóhatóságot és tájékoztatta a megjelenés akadályáról, e telefonos megbeszélést a jogi képviselő beadványában írásban is megerősítette 2010. október 26-án, október 27-én. A jogi képviselő részére adott meghatalmazás szövegéből is kitűnik, hogy a felperes tisztában volt azzal, hogy vele szemben a hatóság milyen ügyszámon és milyen tárgykörben kezdeményezett ellenőrzést. Az előzőekben ismertetettek miatt az adóhatóság alappal és joggal bízhatott abban, hogy a kézbesítés megtörtént és szabályszerű volt. A felperes a kézbesítés szabálytalanságára először a bevallását elutasító elsőfokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésében hivatkozott, ami nem egyeztethető össze az Art. 1. § (5) bekezdésében, 2. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Az adózó továbbá köteles jogait jóhiszeműen, rendeltetésszerűen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását, aminek a felperes jelen ügyben nem tett eleget.
A Pp. 339. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság csak az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges, bírósági eljárásban nem pótolható eljárási jogszabálysértés esetén helyezheti hatályon kívül a keresettel támadott határozatot. Ilyen eljárási jogszabálysértés jelen ügyben nem valósult meg. Az előzőekben részletezettek szerint a felperes az ellenőrzésről nem csupán egy értesítést kapott, hanem az önrevízió benyújtását megelőzően további olyan értesítést is átvett, amelyen szerepelt, nemcsak az átvevő aláírása, hanem a felperes cégbélyegző lenyomata is. Mindezek miatt a felperes az eljárás megindulásáról és az önellenőrzési tilalomról legkésőbb 2010. november 19-én - a szabályszerűen átvett végzésből - tudomást szerzett. Az ezt megelőző szabálytalan kézbesítések tehát nem hatottak ki az ügy érdemére, és nem állnak összefüggésben a felperesi bevallás elutasításával, az alperes határozata megfelel az Art. 49. § (1) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. Utal egyben arra, hogy korábban a Kfv.I.35.225/2012/5., Kfv.I.35.233/2012/5., Kfv.I.35.229/2012/5., Kfv.I.35.221/2012/5., Kfv.I.35.219/2012/5., Kfv.I. 35.227/2012/5. számú ítéleteiben ugyanilyen tartalmú érdemi döntést hozott.
(Kúria, Kfv. V. 35.224/2012/4.)