Az elsőfokú bíróság 2014. december 10-én kelt és 2015. január 7-én jogerőre emelkedett végzésével a cég végelszámolását megszüntette, H. Zsolt végelszámolót felmentette és a kényszertörlési eljár..." />

ÍH 2016.33

KÉNYSZERTÖRLÉS MELLETT ELRENDELT ELTILTÁS MELLŐZÉSE - ELTILTÁS MELLŐZÉSE, HA A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ A CÉG TARTOZÁSAIT KIEGYENLÍTI A vezető tisztségviselő kényszertörlés mellett elrendelt eltiltása a vezető tisztségviselő további életvitelét olyan súlyosan befolyásoló intézkedés, amelynek mechanikus alkalmazására nem kerülhet sor. Mellőzhető ezért az eltiltás olyan esetekben, amikor a kényszertörléssel megszüntetendő cég valamennyi tartozását a vezető tisztségviselő a jogorvoslati döntés meghozatala előtt m

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az O. Utazási Irodai Rendszerek Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság "kényszertörlés alatt" céget a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága tartja nyilván a cégjegyzékben. A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság 2010. július 1-jétől végelszámolás alatt áll, ezen időponttól végelszámoló H. Zsolt.
Az elsőfokú bíróság 2014. december 10-én kelt és 2015. január 7-én jogerőre emelkedett végzésével a cég végelszámolását megszüntette, H. Zsolt végelszámolót felmentette és a kényszertörlési eljár...

ÍH 2016.33 KÉNYSZERTÖRLÉS MELLETT ELRENDELT ELTILTÁS MELLŐZÉSE - ELTILTÁS MELLŐZÉSE, HA A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ A CÉG TARTOZÁSAIT KIEGYENLÍTI
A vezető tisztségviselő kényszertörlés mellett elrendelt eltiltása a vezető tisztségviselő további életvitelét olyan súlyosan befolyásoló intézkedés, amelynek mechanikus alkalmazására nem kerülhet sor. Mellőzhető ezért az eltiltás olyan esetekben, amikor a kényszertörléssel megszüntetendő cég valamennyi tartozását a vezető tisztségviselő a jogorvoslati döntés meghozatala előtt megfizeti. [Ctv. 9/C. §, 118. § (1) bek.]
Az O. Utazási Irodai Rendszerek Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság "kényszertörlés alatt" céget a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága tartja nyilván a cégjegyzékben. A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság 2010. július 1-jétől végelszámolás alatt áll, ezen időponttól végelszámoló H. Zsolt.
Az elsőfokú bíróság 2014. december 10-én kelt és 2015. január 7-én jogerőre emelkedett végzésével a cég végelszámolását megszüntette, H. Zsolt végelszámolót felmentette és a kényszertörlési eljárás megindítását elrendelte.
Az elsőfokú bíróság 2015. január 21-én kelt - a Cégközlönyben 2015. január 24-én közzétett - 3. számú végzésével a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján a társaság kényszertörlésére irányuló eljárást megindította.
Az eljárás alatt a céggel szemben az adóhatóság jelentett be követelést, a cég vagyonára vonatkozóan adat nem merült fel, a Cégközlönyben közzétett felhívásra határidőben bejelentés nem érkezett, és a Ctv. 117. § (3)-(4) és (6) bekezdése szerinti megkeresésekre sem érkezett a cég vagyonára vonatkozóan bejelentés.
Az elsőfokú bíróság 5. számú végzésével elrendelte a cég kényszertörlését. H. Zsolt vezető tisztségviselőt eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. Rögzítette, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága 3000 forint követelést jelentett be. A végzés indokolása szerint a cég kényszertörléséről a Ctv. 118. § (2) bekezdése, a vezető tisztségviselő eltiltásáról a Ctv. 9/C. §-a, valamint 118. § (2) bekezdése alapján rendelkezett.
A végzés eltiltásra vonatkozó rendelkezésével szemben H. Zsolt fellebbezett. A végzés részbeni megváltoztatását, az eltiltás mellőzését kérte. Előadta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 3000 forint összegű követelése időközben kiegyenlítésre került. Arra hivatkozott, hogy az eltiltása alapjául megjelölt Ctv. 9/C. § tartalmazza, hogy a Ctv. 9/C. § szerinti eltiltásnak a Ctv.-ben foglalt kivételekkel van helye. A Ctv. 118. § (1) bekezdése pontosan ezen kivételt jelenti, hiszen a jogalkotó az ott meghatározott feltételekkel az eltiltás mellőzését írja elő. Álláspontja szerint az, hogy a bejelentett követelést kielégítette - az irányadó bírói gyakorlat értelmében is -, a Ctv. 118. § (1) bekezdés esetkörébe vonható, vagyis úgy kell tekinteni, mintha nem is került volna sor követelés bejelentésére. A jogalkotói szándék nyilvánvalóan arra irányult az eltiltás jogintézményének bevezetésével, hogy szankcionálja azon vezető tisztségviselőt, illetőleg megakadályozza a gazdasági életbe való visszatérését, aki nem teljesíti a jogszabályokban foglalt kötelezettségét, illetőleg nem tesz meg mindent az általa vezetett társasággal szembeni követelések kielégítésére.
Az eltiltás jogkövetkezményének alkalmazása jelen esetben nem indokolt, és a jogalkotói szándékkal kifejezetten ellentétes jogszabály értelmezésre vezet, hiszen mindent megtett annak érdekében, hogy ne maradjon a társasággal szemben követelés, és a társaság csekély összegű tartozását is saját vagyona terhére kiegyenlítette. Megjegyezte, hogy a 3000 forintos adótartozásról is csak az 5. számú végzésből szerzett tudomást. Az általa előadott jogszabályi értelmezést támasztják alá a Ctv. 9/B. §-ában foglaltak is, ahol az eltiltás alkalmazásához megköveteli a jogalkotó, hogy az ügyvezető a fizetési kötelezettségét ne teljesítse. 3000 forint NAV számlájára 2015. június 30-i értéknappal történt átutalására vonatkozó okiratot csatolt.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés korlátai között bírálta felül és a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta.
A törvényességi felügyeleti eljárásra, a kényszertörlési eljárásra nézve a többször módosított, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket.
A 118. § (1) bekezdése értelmében ha a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a céget eltiltás mellőzésével törli a cégjegyzékből.
A (2) bekezdés úgy rendelkezik, ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a 117. § szerinti bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság a céget törli és cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról.
A 9/C. § (1) bekezdése szerint, ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság - e törvényben meghatározott kivétellel - eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
A Ctv. 118. § (2) bekezdésének és a 9/C. § (1) bekezdésének idézett rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy mindazon vezető tisztségviselők kiszoruljanak a gazdasági életből, legalábbis egy időre, akik olyan cég működésében, tevékenységének irányításában vettek részt, amelynek törlésére kényszertörlési eljárást követően került sor. A cég törlésén túlmenően alkalmazott eltiltás azonban olyan súlyos szankció, amely túlmutat a nem működő cég cégjegyzékből való gyors kivezetéséhez fűződő érdeken, veszélyeztetheti akár a vezető tisztséget betöltött személy megélhetését is, így ezen szankció alkalmazására nem kerülhet mechanikusan sor.
Az adott ügyben a társaság eltiltással érintett korábbi végelszámolója - kétségtelenül az elsőfokú bíróság határozata meghozatalát követően - a másodfokú eljárásban igazolta, hogy az adóhatóság társasággal szembeni 3000 forint követelését kiegyenlítette. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az eltiltás szankció súlyára, a vezető tisztségviselő életkörülményeit akár hátrányosan befolyásoló voltára, valamint a követelés csekély összegére, annak kielégítése megtörténtére is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy az eltiltás jogkövetkezménye alkalmazásának feltételei ez idő szerint már nem állnak fenn, nincs olyan észszerű indok, mely annak fenntartását szükségessé tenné.
A kifejtettekre tekintettel ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a Ctv. 118. § (1) bekezdése alkalmazásával a vezető tisztségviselő eltiltását mellőzte.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Ktf.44.317/2015/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.