adozona.hu
BH+ 2016.1.28
BH+ 2016.1.28
A felszámolási zárótárgyaláson hozott, a kifogásnak helyt adó elsőfokú végzést - az ítélethez hasonlóan - kézbesítés útján kell közölni a felekkel. A végzéssel szembeni fellebbezési határidőt nem a zárótárgyaláson történt kihirdetéstől, hanem a felszámoló részére történt kézbesítés időpontjának alapulvételével kell számítani [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 56. § (1) bek.; Pp. 103. § (2) bek., 219. § (1) bek., 234. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felszámoló által beterjesztett záróanyaggal szemben a NAV Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága hitelező nyújtott be kifogást a Cstv. 56. §-a alapján. Az elsőfokú bíróság 2013. július 5-én tárgyalást tartott, amelyen a kifogás tárgyában érdemi döntést hozva annak helyt adott, s részletes felsorolás mellett kötelezte a felszámolót, hogy a felszámolási zárómérlegben megjelölt különböző felszámolási költségek közül melyeket vezesse ki, kötelezte továbbá, hogy ezek értékét az adós pénztárába fizes...
BH+ 2016.1.28 A felszámolási zárótárgyaláson hozott, a kifogásnak helyt adó elsőfokú végzést - az ítélethez hasonlóan - kézbesítés útján kell közölni a felekkel. A végzéssel szembeni fellebbezési határidőt nem a zárótárgyaláson történt kihirdetéstől, hanem a felszámoló részére történt kézbesítés időpontjának alapulvételével kell számítani [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 56. § (1) bek.; Pp. 103. § (2) bek., 219. § (1) bek., 234. § (1) bek.].
A felszámoló által beterjesztett záróanyaggal szemben a NAV Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága hitelező nyújtott be kifogást a Cstv. 56. §-a alapján. Az elsőfokú bíróság 2013. július 5-én tárgyalást tartott, amelyen a kifogás tárgyában érdemi döntést hozva annak helyt adott, s részletes felsorolás mellett kötelezte a felszámolót, hogy a felszámolási zárómérlegben megjelölt különböző felszámolási költségek közül melyeket vezesse ki, kötelezte továbbá, hogy ezek értékét az adós pénztárába fizesse be és új zárómérleget, valamint vagyonfelosztási javaslatot terjesszen elő. A tárgyaláson kihirdetett végzés rendelkező része tartalmazta, hogy a végzés ellen a kihirdetéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek.A felszámoló a 15. sorszámú jegyzőkönyvet - amely a kifogás tárgyában hozott érdemi végzést is tartalmazta - 2013. július 22-én vette kézhez. A végzés ellen 2013. július 25-én postára adott fellebbezéssel és a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel élt. Mulasztásának okaként azt adta elő, hogy a felszámolóbiztos, aki a tárgyaláson jelen volt, 2013. július 17-24. között fekvőbeteg volt, melyet igazolt is.
Az Ítélőtábla az igazolási kérelmet elutasította és erre tekintettel a fellebbezést is elutasította. Kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése nem esik a Pp. 219. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt határozatok körébe, ezért azt a (3) bekezdés alapján a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni. A jegyzőkönyvbe foglalt végzés kifejezetten a kihirdetéstől számított 15 napban határozta meg a fellebbezési határidőt. Ez a tájékoztatás a Pp. 218. § (1) bekezdés első fordulata, a 219. § (3) bekezdése és a 234. § (1) bekezdése alapján helyes volt.
Az igazolási kérelem elutasítása körében arra hivatkozott, hogy bár a felszámolóbiztos a fellebbezési határidő utolsó napjaira igazolta a betegségét, azonban ez a körülmény a felszámolószervezet mulasztásának vétlenségét nem igazolja. Rámutatott, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (12) bekezdése szerint a felszámolóbiztos a felszámolószervezet jogkörét gyakorolja. A felszámolószervezet viszont gazdasági társaság, amelynek a munkáját úgy kell megszerveznie, hogy a jogszabályok által előírt cselekmények teljesítése késedelem nélkül megtörténjen. A felszámolószervezetnek a felszámolóbiztos betegsége esetén helyettesről kell gondoskodnia. A felszámolószervezet rajta kívül álló objektív okból nem volt akadályoztatva a fellebbezés előterjesztésében.
Az ítélőtábla, miután az igazolási kérelmet elutasította, a határidőn túl benyújtott fellebbezést a Pp. 237. §-a alapján hivatalból utasította el.
A felszámoló az ítélőtábla végzésének mindkét rendelkezése ellen fellebbezést nyújtott be kérve, hogy a Kúria az igazolási kérelemnek adjon helyt és utasítsa a másodfokú bíróságot a fellebbezés érdemi elbírálására. Másodlagosan kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását.
Az igazolási kérelem körében kérte annak méltányos elbírálását. Állította, hogy a felszámolószervezet a felszámolóbiztos betegsége miatt nem szerzett tudomást a végzésben foglaltakról. Hivatkozott arra, hogy kizárólag a felszámolóbiztos volt jogosult dönteni arról, előterjeszt-e fellebbezést, ezért téves a másodfokú bíróságnak az az érvelése, hogy a felszámoló szervezet dolgozóinak lehetősége lett volna erre.
Hangsúlyozta, hogy a felszámolás lezárása tárgyában hozott érdemi végzés elleni fellebbezési határidő nem a kihirdetéssel, hanem a végzés kézbesítésével kezdődik. A felszámoló az írásba foglalt érdemi határozat ismerete nélkül nem tud dönteni arról, hogy az érdemi határozattal szemben él-e fellebbezési jogával. Az írásba foglalt végzés ismerete hiányában a fellebbezési jog, mint alkotmányos alapjog tartalma kiüresedne.
A hitelező észrevételében arra hivatkozott, hogy a felszámolóbiztos tisztában volt a fellebbezési határidő kezdetével, mert a jegyzőkönyv lezárása után ezt nehezményezte is. Álláspontja szerint nem a teljes fellebbezési határidőben volt beteg a felszámolóbiztos, és a végzés teljes ismeretének hiányában is előterjeszthette volna fellebbezését, hiszen tudomással bírt arról, hogy számára kedvezőtlen döntés született.
A fellebbezés alapos.
A Kúriának mint fellebbezési bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámolási zárótárgyaláson kihirdetett, érdemi döntést tartalmazó elsőfokú végzés ellen a felszámoló valóban elkésetten nyújtotta-e be a fellebbezést, azaz a fellebbezési határidő kezdő időpontját ilyen esetben a végzés kihirdetésétől vagy a kézbesítésétől kell számítani.
A Cstv. 56. § (1) bekezdése speciális eljárási rendet ír elő a felszámolási eljárás menetében, mert az egyébként nemperes eljárásban a bíróságnak tárgyalást kell tartania és a tárgyaláson kell határoznia a záróanyaggal szemben benyújtott hitelezői kifogásról. A kifogás elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek, ha azonban a bíróság a kifogásnak helyt ad, akkor e végzés tekintetében a felszámolónak fellebbezési joga van.
A Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadó Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontja szerint kézbesítés útján kell közölni az ítéletet a felekkel, a b)-d) pontok pedig a tárgyaláson, illetve tárgyaláson kívül hozott végzések kézbesítéséről rendelkeznek.
A Pp. szabályai elsődlegesen a polgári peres eljárás lefolytatására vonatkoznak, amelynek alapvető elve, hogy a bíróság a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el [5. § (1) bekezdés], a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki [5. § (3) bekezdés]. A Pp. 212. § (1) bekezdése szerint a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz.
Az ítéletet - mint az ügy érdemében hozott határozatot - a tárgyaláson ki kell hirdetni, azonban az ítélet elleni fellebbezés határideje annak kézbesítését követően kezdődik [Pp. 234. § (1) bekezdés; 103. § (2) bekezdés].
A Kúria mint fellebbezési bíróság álláspontja szerint a peres eljárás során hozott határozatok kézbesítésére vonatkozó eljárási szabályok, valamint a felszámolási eljárás szabályainak az egybevetéséből az a következtetés vonható le, hogy - formájukban ugyan azonosak - a felszámolási eljárásban a kifogásról érdemben határozó végzés hatálya eltér a peres eljárásokban hozott végzések hatályától. A felszámolási eljárásban a kifogás tárgyában hozott érdemi végzés a jogvitát, és az ebből eredő eljárást véglegesen, érdemben dönti el.
Ebből következően a Cstv. 6. § (3) bekezdésében támasztott annak a követelménynek, hogy a felszámolási eljárásban a Pp. rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, az a jogértelmezés felel meg, hogy a kifogást érdemben elbíráló végzés közlésére a Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontban írt, az ítélet közlését szabályozó rendelkezések vonatkoznak.
A fent kifejtettekből következően, bár a bíróságnak a kifogásról a zárótárgyaláson végzéssel kellett határoznia, a határozatát ott ki is kellett hirdetnie, azonban a kifogásnak helyt adó kihirdetett végzés ellen a fellebbezési határidő - a Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával - a végzés kézbesítését követően kezdődött [Pp. 234. § (1) bekezdés, 103. § (2) bekezdés]. A felszámolónak 2013. július 22-én kézbesített, a kifogást elbíráló érdemi végzés elleni 15 napos fellebbezési határidő 2013. augusztus 6-án telt el, s a felszámoló által 2013. július 25-én postára adott fellebbezés nem késett el. Miután a felszámoló a fellebbezési határidőn belül nyújtotta be a fellebbezését, nem volt szükség igazolási kérelem benyújtására, ezért az ebben a kérdésben téves jogértelmezéssel hozott ítélőtáblai határozatot a Kúria, a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte.
A határidőben előterjesztett fellebbezést az ítélőtábla - eltérő jogi álláspontja miatt - érdemben nem bírálta el, hanem hivatalból elutasította azt. A Kúria ezért a fellebbezést hivatalból elutasító rendelkezést is hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát a fellebbezés elbírálása körében a Pp. 258. § (1) bekezdése szerint új határozat hozatalára utasította.
(Kúria Fpkf. VII. 30.088/2015.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint fellebbezési bíróság a B. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós ellen indult felszámolási eljárásban a Szegedi Ítélőtábla Fpkhf.III.30.050/2014/2. számú végzése ellen a dr. Karvázy Csaba ügyvéd által képviselt P. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámoló részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a fellebbezett végzést hatályon kívül helyezi, és a Szegedi Ítélőtáblát a Kecskeméti Törvényszék 21.Fpkh.03-12-000051/15. számú végzése elleni fellebbezés elbírálása körében új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
I n d o k o l á s
A felszámoló által beterjesztett záróanyaggal szemben a NAV Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága hitelező nyújtott be kifogást a Cstv. 56. §-a alapján. Az elsőfokú bíróság 2013. július 5-én tárgyalást tartott, amelyen a kifogás tárgyában érdemi döntést hozva annak helyt adott, s részletes felsorolás mellett kötelezte a felszámolót, hogy a felszámolási zárómérlegben megjelölt különböző felszámolási költségek közül melyeket vezesse ki, kötelezte továbbá, hogy ezek értékét az adós pénztárába fizesse be és új zárómérleget, valamint vagyonfelosztási javaslatot terjesszen elő. A tárgyaláson kihirdetett végzés rendelkező része tartalmazta, hogy a végzés ellen a kihirdetéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek.
A felszámoló a 15. sorszámú jegyzőkönyvet - amely a kifogás tárgyában hozott érdemi végzést is tartalmazta - 2013. július 22-én vette kézhez. A végzés ellen 2013. július 25-én postára adott fellebbezéssel és a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel élt. Mulasztásának okaként azt adta elő, hogy a felszámolóbiztos, aki a tárgyaláson jelen volt, 2013. július 17-24. között fekvőbeteg volt, melyet igazolt is.
Az Ítélőtábla az igazolási kérelmet elutasította és erre tekintettel a fellebbezést is elutasította. Kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése nem esik a Pp. 219. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt határozatok körébe, ezért azt a (3) bekezdés alapján a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni. A jegyzőkönyvbe foglalt végzés kifejezetten a kihirdetéstől számított 15 napban határozta meg a fellebbezési határidőt. Ez a tájékoztatás a Pp. 218. § (1) bekezdés első fordulata, a 219. § (3) bekezdése és a 234. § (1) bekezdése alapján helyes volt.
Az igazolási kérelem elutasítása körében arra hivatkozott, hogy bár a felszámolóbiztos a fellebbezési határidő utolsó napjaira igazolta a betegségét, azonban ez a körülmény a felszámolószervezet mulasztásának vétlenségét nem igazolja. Rámutatott, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (12) bekezdése szerint a felszámolóbiztos a felszámolószervezet jogkörét gyakorolja. A felszámolószervezet viszont gazdasági társaság, amelynek a munkáját úgy kell megszerveznie, hogy a jogszabályok által előírt cselekmények teljesítése késedelem nélkül megtörténjen. A felszámolószervezetnek a felszámolóbiztos betegsége esetén helyettesről kell gondoskodnia. A felszámolószervezet rajta kívül álló objektív okból nem volt akadályoztatva a fellebbezés előterjesztésében.
Az ítélőtábla, miután az igazolási kérelmet elutasította, a határidőn túl benyújtott fellebbezést a Pp. 237. §-a alapján hivatalból utasította el.
A felszámoló az ítélőtábla végzésének mindkét rendelkezése ellen fellebbezést nyújtott be kérve, hogy a Kúria az igazolási kérelemnek adjon helyt és utasítsa a másodfokú bíróságot a fellebbezés érdemi elbírálására. Másodlagosan kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását.
Az igazolási kérelem körében kérte annak méltányos elbírálását. Állította, hogy a felszámolószervezet a felszámolóbiztos betegsége miatt nem szerzett tudomást a végzésben foglaltakról. Hivatkozott arra, hogy kizárólag a felszámolóbiztos volt jogosult dönteni arról, előterjeszt-e fellebbezést, ezért téves a másodfokú bíróságnak az az érvelése, hogy a felszámoló szervezet dolgozóinak lehetősége lett volna erre.
Hangsúlyozta, hogy a felszámolás lezárása tárgyában hozott érdemi végzés elleni fellebbezési határidő nem a kihirdetéssel, hanem a végzés kézbesítésével kezdődik. A felszámoló az írásba foglalt érdemi határozat ismerete nélkül nem tud dönteni arról, hogy az érdemi határozattal szemben él-e fellebbezési jogával. Az írásba foglalt végzés ismerete hiányában a fellebbezési jog, mint alkotmányos alapjog tartalma kiüresedne.
A hitelező észrevételében arra hivatkozott, hogy a felszámolóbiztos tisztában volt a fellebbezési határidő kezdetével, mert a jegyzőkönyv lezárása után ezt nehezményezte is. Álláspontja szerint nem a teljes fellebbezési határidőben volt beteg a felszámolóbiztos, és a végzés teljes ismeretének hiányában is előterjeszthette volna fellebbezését, hiszen tudomással bírt arról, hogy számára kedvezőtlen döntés született.
A fellebbezés alapos.
A Kúriának mint fellebbezési bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámolási zárótárgyaláson kihirdetett, érdemi döntést tartalmazó elsőfokú végzés ellen a felszámoló valóban elkésetten nyújtotta-e be a fellebbezést, azaz a fellebbezési határidő kezdő időpontját ilyen esetben a végzés kihirdetésétől vagy a kézbesítésétől kell számítani.
A Cstv. 56. § (1) bekezdése speciális eljárási rendet ír elő a felszámolási eljárás menetében, mert az egyébként nemperes eljárásban a bíróságnak tárgyalást kell tartania és a tárgyaláson kell határoznia a záróanyaggal szemben benyújtott hitelezői kifogásról. A kifogás elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek, ha azonban a bíróság a kifogásnak helyt ad, akkor e végzés tekintetében a felszámolónak fellebbezési joga van.
A Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadó Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontja szerint kézbesítés útján kell közölni az ítéletet a felekkel, a b)-d) pontok pedig a tárgyaláson, illetve tárgyaláson kívül hozott végzések kézbesítéséről rendelkeznek.
A Pp. szabályai elsődlegesen a polgári peres eljárás lefolytatására vonatkoznak, amelynek alapvető elve, hogy a bíróság a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el [5. § (1) bekezdés], a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki [5. § (3) bekezdés]. A Pp. 212. § (1) bekezdése szerint a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz.
Jóllehet az ítéletet - mint az ügy érdemében hozott határozatot - a tárgyaláson ki kell hirdetni, azonban az ítélet elleni fellebbezés határideje annak kézbesítését követően kezdődik [Pp. 234. § (1) bekezdés; 103. § (2) bekezdés].
A Kúria mint fellebbezési bíróság álláspontja szerint a peres eljárás során hozott határozatok kézbesítésére vonatkozó eljárási szabályok, valamint a felszámolási eljárás szabályainak az egybevetéséből az a következtetés vonható le, hogy - jóllehet formájukban azonosak - a felszámolási eljárásban a kifogásról érdemben határozó végzés hatálya eltér a peres eljárásokban hozott végzések hatályától. A felszámolási eljárásban a kifogás tárgyában hozott érdemi végzés a jogvitát, és az ebből eredő eljárást véglegesen, érdemben dönti el.
Ebből következően a Cstv. 6. § (3) bekezdésében támasztott annak a követelménynek, hogy a felszámolási eljárásban a Pp. rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, az a jogértelmezés felel meg, hogy a kifogást érdemben elbíráló végzés közlésére a Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontban írt, az ítélet közlését szabályozó rendelkezések vonatkoznak.
A fent kifejtettekből következően, bár a bíróságnak a kifogásról a zárótárgyaláson végzéssel kellett határoznia, a határozatát ott ki is kellett hirdetnie, azonban a kifogásnak helyt adó kihirdetett végzés ellen a fellebbezési határidő - a Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával - a végzés kézbesítését követően kezdődött [Pp. 234. § (1) bekezdés, 103. § (2) bekezdés]. A felszámolónak 2013. július 22-én kézbesített, a kifogást elbíráló érdemi végzés elleni 15 napos fellebbezési határidő 2013. augusztus 6-án telt el, s a felszámoló által 2013. július 25-én postára adott fellebbezés nem késett el. Miután a felszámoló a fellebbezési határidőn belül nyújtotta be a fellebbezését, nem volt szükség igazolási kérelem benyújtására, ezért az ebben a kérdésben téves jogértelmezéssel hozott ítélőtáblai határozatot a Kúria, a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte.
A határidőben előterjesztett fellebbezést az ítélőtábla - eltérő jogi álláspontja miatt - érdemben nem bírálta el, hanem hivatalból elutasította azt. A Kúria ezért a fellebbezést hivatalból elutasító rendelkezést is hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát a fellebbezés elbírálása körében a Pp. 258. § (1) bekezdése szerint új határozat hozatalára utasította.
A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
Budapest, 2015. szeptember 10.
dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
(Kúria Fpkf. VII. 30.088/2015.)