adozona.hu
ÍH 2015.163
ÍH 2015.163
ADÓS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJÉNEK MENTESÍTÉSE AZ EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEI ALÓL Az adós cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselője nem mentesíthető az egyszerűsített felszámolási eljárás költségeinek megfizetése alól akkor, ha csak a másodfokú eljárásban igazolja, hogy vezető tisztségviselői jogviszonya lemondással a felszámolás kezdő időpontját megelőzően megszűnt, e tényről, valamint a társaság iratainak és vagyonának hollétéről a felszámolót nem tájékoztatja, vele a kapcsolatot nem
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának kezdő időpontja 2013. február 22. napja.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésében az adós felszámolását egyszerűsített módon befejezte, az adóst megszüntette, és megállapította a felszámoló díját. A Cstv. 63/B. § (6) bekezdése alapján kötelezte B. I.-t, hogy fizessen meg az állam javára 185 500 forintot. Végzését azzal indokolta, hogy az egyszerűsített felszámolási eljárásra a vagyonhiány mellett a könyvvezetés, illetve a nyilvántart...
ÍH 2015.163 ADÓS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJÉNEK MENTESÍTÉSE AZ EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEI ALÓL
Az adós cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselője nem mentesíthető az egyszerűsített felszámolási eljárás költségeinek megfizetése alól akkor, ha csak a másodfokú eljárásban igazolja, hogy vezető tisztségviselői jogviszonya lemondással a felszámolás kezdő időpontját megelőzően megszűnt, e tényről, valamint a társaság iratainak és vagyonának hollétéről a felszámolót nem tájékoztatja, vele a kapcsolatot nem veszi fel, és az egyszerűsített felszámolás elrendelésére azért került sor, mert a felszámoló az adós iratairól és vagyonáról az eljárás során semmilyen információval nem rendelkezett [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §, 63/B. §].
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának kezdő időpontja 2013. február 22. napja.Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésében az adós felszámolását egyszerűsített módon befejezte, az adóst megszüntette, és megállapította a felszámoló díját. A Cstv. 63/B. § (6) bekezdése alapján kötelezte B. I.-t, hogy fizessen meg az állam javára 185 500 forintot. Végzését azzal indokolta, hogy az egyszerűsített felszámolási eljárásra a vagyonhiány mellett a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, illetve a volt vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző "három év közül bármelyikben" neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.
A végzés ellen annak megváltoztatása, és a megtérítési összeg megfizetésére kötelezés mellőzése iránt B. I. terjesztett elő fellebbezést hivatkozással arra, hogy vezetői tisztsége a felszámolás kezdő időpontjában már nem állott fenn, tisztségéről 2009. augusztus 24. napi hatállyal teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondott, a nyilatkozatot az adós egyedüli tagja, az U. Kft. ügyvezetője, B. L. ugyanezen a napon személyesen átvette. Csatolta fellebbezéséhez a lemondó nyilatkozat másolatát.
A hitelező, illetve a felszámoló a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés megalapozott.
A Cstv. 63/B. §-ának (6) bekezdése szerint a bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámoló részére az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetésre kerülő díjnak az állam javára történő megtérítésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályban meghatározott letétbe-helyezési és közzétételi kötelezettségének.
Az éves beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt az kötelezhető költségviselésre, aki e kötelezettség keletkezésének időpontjában az adós vezetője volt. Jelen esetben a felszámolás kezdő időpontja 2013. február hó 22. napja, ezért a fentiek alapján azt kellett vizsgálni, hogy terhelte-e letétbe helyezési kötelezettség B. I.-t 2010., 2011. és 2012. években.
B. I. fellebbezésében állította, hogy tisztségéről lemondott, csatolta a 2009. augusztus hó 24. napján kelt, a társaság egyedüli tagjának címzett lemondását, melyet az okiraton szereplő záradék szerint a társaság tagja - ügyvezetője útján - átvett. A jelen ügyben még alkalmazandó 2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 31. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az ügyvezetői tisztség - egyebek mellett - megszűnhet lemondással. A lemondás, mint egyoldalú címzett nyilatkozat, hatályának beálltához a Gt. 9. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó régi Ptk. 214. § (1) bekezdéséből következően az szükséges, hogy arról a másik fél tudomást szerezzen, a jognyilatkozat akkor hatályos, ha azt a tisztségéről lemondani szándékozó fél az arra jogosultakkal közli. A lemondás címzettje alapvetően a társaság, a lemondás megtehető a legfőbb szerv ülésén, a társaság másik képviselőjéhez, illetve egyszemélyes társaság esetén az egyedüli taghoz címezve is. A jelen esetben a lemondás hatályosulását a csatolt okiratok igazolják.
B. I. a Cstv. 63/B. § (6) bekezdése szempontjából irányadó 3 éves időszakban már nem volt az adós vezetője, 2010., 2011. és 2012. években az éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége nem terhelte, e körben mulasztás nem terheli, és ezért ebből az okból a felszámolási eljárás költségeinek viselésére sem kötelezhető.
A költségviselésre kötelezés másik lehetséges esete az, ha az egyszerűsített felszámolásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányossága miatt került sor. A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése önmagában nem mentesíti a vezető tisztségviselőt a Cstv. 31. § szerinti kötelezettségek alól, illetve csak annyiban amennyiben tisztsége megszűnése folytán - jogosultság hiányában - azokat nem tudja teljesíteni. Az éves beszámolót, adóbevallást, környezetvédelmi nyilatkozatot adós tényleges vezetőjének kell aláírnia, a munkavállalókat, a Cstv. 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait, adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót szintén a tényleges vezetőnek kell tájékoztatnia, erre a volt vezető nem kötelezhető. Köteles azonban a volt vezető is - különösen, ha ő volt a felszámolás alá került adós utolsó megválasztott ügyvezetője - a társaság nála lévő iratait, a nála lévő vagyont a felszámolónak átadni, a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét [31. § (1) bekezdés b) pont], a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés a) pont tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról [d) pont], a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével, a vagyontárgyak elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni [g) pont]. Ha tényként megállapítható, hogy a volt vezető tisztségviselőt e körben mulasztás terheli, és az egyszerűsített felszámolás elrendelésére - az iratok, információk hiánya miatt - e mulasztással okozati összefüggésben került sor, a volt vezető tisztségviselő a költségek megfizetésére jogviszonya megszűnésétől függetlenül kötelezhető.
Az eljárásbeli esetben a felszámoló igazoltan felhívta B. I.-t arra, hogy vegye fel a kapcsolatot a felszámolóval, a részére megküldött adatlapot kitöltve küldje vissza, és teljesítse a Cstv. 31. §-ában írt kötelezettségeit, melyekről külön tájékoztatót is küldött. B. I. azonban a felszámolóval a kapcsolatot nem vette fel, a felszámolót jogviszonya megszűnéséről nem tájékoztatta, ahogy arról sem, hogy a jogviszonya megszűnésekor a cég iratait és a cég vagyonát kinek adta át, az hol lelhető fel, így a felszámolónak az iratok és információk hiánya miatt nem volt más lehetősége, mint az egyszerűsített felszámolás kezdeményezése. A volt vezető tisztségviselő mulasztása közrehatott tehát abban, hogy az irathiány miatti egyszerűsített felszámolási eljárásra került sor, az eljárási költség viselése alól ezért nem mentesíthető.
A fentiek okán a másodfokú bíróság a Cstv. 6. § (3) bekezdése és a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 29. Fpkf. 45.098/2014/4. A határozatot kirendelés folytán a Pécsi Ítélőtábla bírái hozták.)