adozona.hu
ÍH 2015.161
ÍH 2015.161
FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS MEGKÜLDÉSE A fizetési határidő lejártát követően, azaz a 21. naptól küldheti el a hitelező azt a fizetési felszólítást, amely az adós fizetésképtelenségének megállapítását megalapozza. A fizetési felszólítás keltének, megírása időpontjának joghatása nincs, annak van jelentősége, hogy a teljesítéstől számított 20 nap elteltével küldje azt el a hitelező [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a hitelező felszámolási kérelmét érdemi vizsgálat nélkül a Cstv. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a hitelező nem teljesítette a bíróság 2. sorszám alatti hiánypótlásra felhívó végzését, mert nem csatolt olyan fizetési felszólítást, amelyet a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon túl állított ki, és küldött meg az adósnak.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező jelentett be fellebbezést, kérte az elsőfokú bírós...
ÍH 2015.161 FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS MEGKÜLDÉSE
A fizetési határidő lejártát követően, azaz a 21. naptól küldheti el a hitelező azt a fizetési felszólítást, amely az adós fizetésképtelenségének megállapítását megalapozza. A fizetési felszólítás keltének, megírása időpontjának joghatása nincs, annak van jelentősége, hogy a teljesítéstől számított 20 nap elteltével küldje azt el a hitelező [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja].
Az elsőfokú bíróság a hitelező felszámolási kérelmét érdemi vizsgálat nélkül a Cstv. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a hitelező nem teljesítette a bíróság 2. sorszám alatti hiánypótlásra felhívó végzését, mert nem csatolt olyan fizetési felszólítást, amelyet a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon túl állított ki, és küldött meg az adósnak.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező jelentett be fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és kérelme érdemi elbírálását. Arra hivatkozott, hogy a fizetési felszólítást a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott 20 nap leteltét követően küldte meg az adósnak, azt az adós tehát e határidő letelte után vette kézhez. Utalt arra, hogy a Ptk. 6:5. § (2) bekezdése szerint a távollevők között a jognyilatkozat - a kiállítási dátumától függetlenül - a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.
Az adós a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság tévesen állapította azt meg, hogy a hitelező felszámolási kérelme hiányos, mert ahhoz nem megfelelő keltezésű (a teljesítéstől számított 20 napos határidő eltelte utáni) fizetési felszólítást csatolt.
A hitelező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapítva kérte az adós fizetésképtelenségének megállapítását, mely szerint az adós fizetésképtelensége akkor állapítható meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra sem teljesítette. A 2007. évi LXXVIII. törvény - mely a Cstv. szabályai közé iktatta e lényeges módosítást - indokolása szerint, ha a fizetési határidő és a 20 nap - illetve akkor még 15 nap - eredménytelenül telik el, vagyis az adós nem vitatja, és nem is egyenlíti ki a szerződéses viszonyból eredő tartozását, az adóssal szemben beállnak a felszámolás megindításának feltételei. Annak érdekében azonban, hogy a törvény kizárja a "követelésbehajtási" célú felszámolási kérelmet, garanciális szabályként rögzíti, hogy a hitelező köteles írásban a teljesítésre az adóst felszólítani.
A kérelem alapját képező és csatolt számla fizetési határideje 2015. január 25. napja, az ettől számított 20 nap valóban 2015. február 14. A 20 napos határidő célja, funkciója az, hogy az adós ezen időtartam alatt vagy rendezze a tartozását, vagy érdemben tegye azt vitássá, e határidő lejártát követően, azaz a 21. naptól küldheti el a hitelező azt a fizetési felszólítást, amely aztán a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adós fizetésképtelenségének megállapítását megalapozza. Mindezekből az következik, hogy a fizetési felszólítás keltének, megírása időpontjának joghatása nincs, az adós fizetésképtelenségének megállapítása szempontjából kizárólag annak van jelentősége, hogy azt a teljesítéstől számított 20 nap elteltével küldje el a hitelező. Erre utal a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.115/2011/5. számú közzé nem tett döntésében, amikor úgy foglal állást, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában írt határidő, azaz a teljesítési idő lejártát követő 20 nap a hitelezőt kötelezi, ennek lejárta előtt ugyanis nem küldheti el joghatályosan az adós részére a fizetési felszólítást.
A hitelező kérelméhez csatolt postai könyvelt küldemény feladóvevényéről megállapítható, hogy a fizetési felszólítását 2015. február 16-án adta postára, a 20 nap tehát a teljesítési határidőtől - 2015. január 25. napjától - eltelt. Az adós felszólítása a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint megtörtént, a kérelem hiánypótlásra történő visszaadásának, és a hiánypótlás elmulasztása miatt a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának ezért nem volt helye.
A fentiek okán a másodfokú bíróság a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a hitelezői kérelem érdemi elbírálására utasította.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf. IV. 40.132/2015/2.)