ÍH 2015.157

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ELTILTÁSA A KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁSBAN Az eltiltás jogintézménye azon vezető tisztségviselőkkel szemben alkalmazható, akik által vezetett cég a kényszertörlési eljárásban kiegyenlítetlen tartozást hagy maga után [Alkalmazott jogszabályok: 2006. évi V. törvény 118. § (1), (2) bekezdés, 9/C. §, 9/D. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Á. Szociális Szövetkezet 2015. január 27. napján indult kényszertörlési eljárásában a cég vagyonára vonatkozóan nem merült fel adat, a Cégközlönyben közzétett felhívásra nem érkezett bejelentés, azonban a NAV H. Megyei Adóigazgatósága 165 000 Ft összegű követelést jelentett be, ezért az elsőfokú bíróság a 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 118. § (2) bekezdésének alkalmazásával elrendelte a cég kényszertörlését, és rendelkezett a vezető tisztségviselők eltiltásáról is a Ctv. 9/B. ...

ÍH 2015.157 A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ELTILTÁSA A KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁSBAN
Az eltiltás jogintézménye azon vezető tisztségviselőkkel szemben alkalmazható, akik által vezetett cég a kényszertörlési eljárásban kiegyenlítetlen tartozást hagy maga után [Alkalmazott jogszabályok: 2006. évi V. törvény 118. § (1), (2) bekezdés, 9/C. §, 9/D. §].
Az Á. Szociális Szövetkezet 2015. január 27. napján indult kényszertörlési eljárásában a cég vagyonára vonatkozóan nem merült fel adat, a Cégközlönyben közzétett felhívásra nem érkezett bejelentés, azonban a NAV H. Megyei Adóigazgatósága 165 000 Ft összegű követelést jelentett be, ezért az elsőfokú bíróság a 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 118. § (2) bekezdésének alkalmazásával elrendelte a cég kényszertörlését, és rendelkezett a vezető tisztségviselők eltiltásáról is a Ctv. 9/B. §, 9/C. § és a 9/D. §-ai alapján.
A végzés ellen az eltiltással érintett vezető tisztségviselők nyújtottak be fellebbezést, amelyben kérték az elsőfokú bíróság végzését részben és akként megváltoztatni, hogy az ítélőtábla mellőzze a vezető tisztségviselők eltiltására vonatkozó rendelkezést. Jogszabálysértőnek tartották az elsőfokú bíróság végzését egyrészt azért, mert a Ctv. 118. § (2) bekezdése alapján a cég törlésére és az eltiltásra a Ctv. 62. § (4) bekezdése figyelembevételével kerülhetett volna sor, a végzés indokolása szerint viszont az állami adóhatóság megkeresése nem történt meg. A fellebbezéshez mellékelték az igazolást arról, hogy az állami adóhatóság által a cég kényszertörlési eljárásban bejelentett 165 000 Ft összegű követelés megfizetésre került, ezáltal megvalósult a Ctv. 118. § (1) bekezdésében szabályozott tényállás, a vezető tisztségviselők eltiltását kimondó rendelkezés megalapozatlanná vált. Az eltiltás jogintézménye ugyanis kizárólag azon cégek vezető tisztségviselőivel szemben alkalmazható, amely cégek kiegyenlítetlen tartozásokat hagytak maguk után.
Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezett végzésében nem adott pontos tájékoztatást a jogorvoslatról, hiszen a Ctv. 118. § (7) bekezdése szerint a vezető tisztségviselők részére kézbesített végzés elleni fellebbezés határideje a számukra a kézbesítéstől számított 15 nap a Pp. 234. § (1) bekezdése értelmében.
Ugyancsak tévesnek tartották azt, hogy az elsőfokú bíróság végzésének indokolása tartalmazta az egyedüli/többségi tagságra, illetve a Ctv. 9/B. §-ára történő hivatkozást, a jogorvoslat vonatkozásában pedig a Ctv. 96. §-ára utalt.
A kényszertörlési eljárásban követelést bejelentő állami adóhatóság az ítélőtábla megkeresésére akként nyilatkozott, hogy a követelése kiegyenlítésre került, a kényszertörlés alatt álló adózóval szemben nincs követelése.
A fellebbezés nem érintette az elsőfokú bíróság végzésének a cég kényszertörlését elrendelő rendelkezését, a másodfokú eljárás tárgyát tehát a Ctv. 116. § (6) bekezdésének utaló szabálya folytán a kényszertörlési eljárásban is megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (3) bekezdése szerint kizárólag az elsőfokú bíróság végzésének a vezető tisztségviselők eltiltását elrendelő rendelkezése képezte.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A fellebbezés megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a cég törlésekor nem volt figyelemmel a Ctv. 62. § (4) bekezdésének a rendelkezésére.
A Ctv. 62. § (4) bekezdése szerint, ha a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez, vagy ennek hiányában az 56. § (1) bekezdésében, vagy 84. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből.
A kényszertörlési eljárás folyamatban léte alatt, a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés közzétételét követően az állami adóhatóság a 2015. március 24. napján kelt, az iratok közzé 8. sorszám alatt érkeztetett beadványában a Ctv. 118. §-a, valamint 62. § (4) bekezdése figyelembevételével arról értesítette a cégbíróságot, hogy a kényszertörlés alatt álló Á. Szociális Szövetkezet adózóval szemben az állami adóhatóság eljárást nem folytat, a cég törlésének általuk ismert akadálya nincs, egyidejűleg bejelentette a Ctv. 117. § (2) bekezdés a) pontja alapján a NAV 165 000 Ft-os követelését.
A cég kényszertörlésének a Ctv. 118. § (2) bekezdés alapján történő elrendelése tehát jogszerűen, a Ctv. 62. § (4) bekezdés figyelembevételével történt.
Az ítélőtábla megalapozottnak találta a fellebbezés azon hivatkozását, miszerint az elsőfokú bíróság végzésében a jogorvoslati tájékoztatás nem volt teljes körű.
Az elsőfokú bíróság határozata szerint a végzés ellen a Cégközlönyben való közzétételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, ugyanakkor a Ctv. 118. § (7) bekezdése az (1)-(2) és (6) bekezdésben meghatározott végzésekre nézve úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság azt a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a cég törlésére vonatkozó rendelkezéssel szemben a végzés közzétételétől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek. Előírja azt is, hogy ha az eljárás adatai alapján a cég tagja, illetve vezető tisztségviselője elérhető, akkor részükre a cégbíróság postai úton kézbesíti a végzést.
A Ctv. 118. § (2) bekezdése alapján meghozott végzés kétféle rendelkezést tartalmaz: egyrészt elrendeli a cég kényszertörlését, amely rendelkezés ellen a Ctv. 118. § (7) bekezdése szerint a közzétételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni, másrészt rendelkezik a vezető tisztségviselők eltiltásáról, ez utóbbi része ellen pedig - amennyiben a cég tagja, illetve vezető tisztségviselője elérhető a fellebbezésben hivatkozottak szerint - az általános szabályoknak megfelelően, a kézbesítéstől számított 15 napon belül nyújthat be fellebbezést az érintett személy.
A cég a fellebbezésében megalapozottan állította azt is, hogy a jelen ügyben feleslegesen tartalmazta az elsőfokú végzés indokolása az egyedüli/többségi tagra, illetve a Ctv. 9/B. §-ára történt utalást, mivel a jelen eljárásban a Ctv. 118. § (2) bekezdése, illetve a Ctv. 9/C. §-a alapján történt a vezető tisztségviselők eltiltása. Az ítélőtábla ezért mellőzi az elsőfokú végzés indokolásából ezeket a hivatkozásokat.
Ugyancsak helytállóan hivatkozott a fellebbezés arra, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jelölte meg a Pp.-re mint mögöttes joganyagra utaló szabályként a Ctv. 96. §-át, hiszen 2014. július 1-jei hatállyal a kényszertörlési eljárások szabályai közzé is beiktatásra került - a Ctv. 116. § (6) bekezdésében - a nem szabályozott kérdésekre a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazását lehetővé tevő speciális utaló szabály. A jogorvoslati rendelkezéssel kapcsolatos tájékoztatásban (az elsőfokú bíróság végzésének utolsó mondatában) a megjelölt jogszabályhely tehát helyesen, a Ctv. 116. § (6) bekezdése.
Az elsőfokú végzés mindezen "hibái" azonban önmagukban nem teszik jogellenessé az elsőfokú bíróság határozatát. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján jogszerűen, megalapozottan döntött akként, hogy a Ctv. 118. § (2) bekezdése alkalmazásával elrendelte a vezető tisztségviselők eltiltását. A másodfokú eljárás folyamatban léte alatt azonban a vezető tisztségviselők igazolták, hogy a NAV-nak a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelése megfizetésre került, az állami adóhatóság is megerősítette, hogy a kényszertörlés alatti adózóval szemben nincs követelése.
A Ctv. 118. § (1)-(2) és (6) bekezdéseiben szabályozott tényállások egybevetésével helytállónak fogadta el az ítélőtábla azt a fellebbezési hivatkozást, miszerint az eltiltás jogintézménye kizárólag azokkal a vezető tisztségviselőkkel szemben alkalmazandó, akik által vezetett cégek a kényszertörlési eljárásban kiegyenlítetlen tartozásokat hagynak maguk után. Bár az eljárás során a kényszertörlés alatti céggel szemben követelés bejelentésére került sor, ezt azonban kiegyenlítették, így a cégjegyzékből kényszertörléssel törölt cég után nem maradt kiegyenlítetlen tartozás. Ezzel - mint ahogyan a fellebbezésben a vezető tisztségviselők hivatkoztak rá - megszűnt az indoka annak, hogy velük szemben az eltiltás jogkövetkezményét, mint súlyos szankciót alkalmazzon a cégbíróság.
Mindezen indokok alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét pedig megváltoztatta a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján, és mellőzte a vezető tisztségviselők eltiltását.
(Debreceni Ítélőtábla Ktf. III. 30.295/2015/6.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.