adozona.hu
BH 2015.11.313
BH 2015.11.313
A foglalkoztató az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt felmerült egészség-biztosítási ellátást a sérült közrehatására tekintet nélkül köteles megtéríteni [1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 67., 68. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes a 2013. július 10-én kelt fizetési meghagyásával - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bekezdése alkalmazásával - 1 268 312 Ft és kamata megfizetésére kötelezte a felperest az általa foglalkoztatott F. R. 2012. szeptember 17-én bekövetkezett balesete miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén.
[2] A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozat hatályon kívül helyezését azért kérte, mert ál...
BH 2015.11.313 A foglalkoztató az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt felmerült egészség-biztosítási ellátást a sérült közrehatására tekintet nélkül köteles megtéríteni [1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 67., 68. §].
[1] Az alperes a 2013. július 10-én kelt fizetési meghagyásával - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bekezdése alkalmazásával - 1 268 312 Ft és kamata megfizetésére kötelezte a felperest az általa foglalkoztatott F. R. 2012. szeptember 17-én bekövetkezett balesete miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén.[2] A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozat hatályon kívül helyezését azért kérte, mert állítása szerint a balesetet kizárólag a sérült munkavédelmi szabályszegései okozták. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a keresetet elutasította, a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a baleset a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (7) bekezdés a) és b) pontjában foglalt munkáltatói kötelezettségek felperes általi elmulasztásával okozati összefüggésben következett be, ezért az alperes az Ebtv. 67. § (1) bekezdése alapján jogszerűen kötelezte a felperest az ezzel kapcsolatos költségek megtérítésére.
[3] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a fizetési meghagyást az 521 240 Ft-ot meghaladó részében hatályon kívül helyezte, a keresetet elutasító rendelkezést egyebekben helybenhagyta.
[4] A másodfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a sérült foglalkoztatására és a baleset bekövetkeztének körülményeire vonatkozóan kiegészítette, valamint megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogalap tekintetében az alkalmazandó jogszabályokat nem teljes körűen hívta fel. A másodfokú bíróság a perbeli jogvita során alkalmazandó jogszabályként jelölte meg az Ebtv. 68. § (2) bekezdését és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. § (1) bekezdését. Az utóbbi rendelkezés bírói gyakorlatára utalva rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróságnak értékelnie kellett volna a károsult magatartását is, nevezetesen, hogy az megfelelt-e az általában elvárt magatartásnak és a sérült a kárenyhítési kötelezettségének eleget tett-e.
[5] A kiegészített tényállás alapján, a jogerős ítéletben felsorolt körülményekre (a sérült munkakörére, képesítésére, gyakorlatára, a balesetkori munkafeladatra való beosztására és a foglalkoztatói mulasztásokra) figyelemmel a másodfokú bíróság a felperes károkozásban való közrehatását 40%-ban, a sérült közrehatását pedig 60%-ban értékelte, annak alapján - kármegosztást alkalmazva - a felperesre a fizetési meghagyásban szereplő marasztalási összeg 40%-át találta terhelhetőnek, ezért a határozatot az ezt meghaladó részében hatályon kívül helyezte.
[6] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak "megváltoztatását" és a felperes keresetének teljes egészében való elutasítását kérte az Ebtv. 67. §-a és 68. §-a megsértésére hivatkozva. Érvelése szerint a foglalkoztatóval szemben az Ebtv. 67. §-a alapján kibocsátott fizetési meghagyás bírósági felülvizsgálata során az Ebtv. 68. §-a és a Ptk. rendelkezései nem alkalmazhatók. Az Ebtv. 67. §-a - az EBH 2012.07.M4. számú, valamint a BH 2014.90. számon közzétett döntésekkel is alátámasztottan - nem ad lehetőséget kármegosztásra, ezért a jogerős ítélet törvénysértő.
[7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
[8] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[9] Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerint "a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a rá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő".
[10] Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerint "aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható". Az Ebtv. 68. § (2) bekezdése az (1) bekezdés szerinti felelősség megállapítására - főszabályként - a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait rendeli megfelelően, azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.
[11] A törvényhozó a fent ismertetett rendelkezésekben a kötelező egészségbiztosítás ellátásait igénybe vevő biztosítottak betegségéért, keresőképtelenségéért, stb. felelős személyek megtérítési kötelezettségét - azonosan az Ebtv.-t megelőzően, 1997. december 31-ig hatályban volt, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (Tbtv.) foglalt megoldással - differenciáltan, eltérő felelősségi alakzatok alkalmazásával szabályozta. A foglalkoztatókra nézve az Ebtv. 67. § (1) bekezdése - az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítandó, a munkavédelmi normák betartásának és betartatásának érdekében - szigorúbb szabályt fogalmaz meg. E rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban a bírói gyakorlat töretlen, annak értelmében, ha a foglalkoztató vagy megbízottja munkavédelmi szabályszegésével okozati összefüggésben baleset történik, úgy a foglalkoztató megtérítési kötelezettsége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy munkavédelmi kötelezettségei megszegésével maga a sérült is közrehatott a baleset bekövetkeztében. Megtérítési kötelezettség a foglalkoztatót akkor nem terheli, ha a munkavédelmi szabályt kizárólag a balesetet szenvedett munkavállaló szegte meg [KK 25. sz. állásfoglalás, BH 2014.90., KGD 2009.11., Mfv. III. 10.297/2012/4.].
[12] Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése a kötelező egészségbiztosítás ellátásait igénybe vevő biztosítottak betegségéért, keresőképtelenségéért stb. felelős, foglalkoztatónak nem minősülő egyéb személyek megtérítési kötelezettségét a felelősségük mértékéhez igazodóan szabályozza. A törvényhozó a "kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet" kitétel megfogalmazással - a Tbtv. 109. §-tól eltérő szabályozási technikát alkalmazva, tartalmában azonban azonosan - egyértelművé tette, hogy e szabály a foglalkoztatókra, az Ebtv. 67. §-ban szabályozott tényállásokra nem alkalmazható. Az Ebtv. 68. § (2) bekezdése (amely a felelősség megállapítása tekintetében a Ptk.-ra utal és az Ebtv. szerinti felelősségre vonatkozóan speciális rendelkezést tartalmaz) az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyek felelősségét szabályozza, az - a jogerős ítélet szerinti értelmezéssel szemben - az Ebtv. 67. § (1) bekezdés szerinti foglalkoztatói felelősség vizsgálata és megállapítása során szintén nem alkalmazható.
[13] Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése és 68. § (1)-(2) bekezdése alkalmazása kapcsán a Kúria az EBH 2012.07.M4. számon közzétett eseti döntésében rámutatott: az egészségbiztosítási pénztár az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátás megtérítését a szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre vonatkozó szabályok szerint nem követelheti, ha megállapítható a balesetet szenvedett munkavállaló munkáltatójának a balesettel okozati összefüggésben álló munkavédelmi szabályszegése, mulasztása.
[14] A másodfokú bíróság a fentiektől eltérő, téves jogértelmezés eredményeként döntött az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásáról. Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési felelősség vizsgálata és megítélése során az Ebtv. 68. § (1)-(2) bekezdése nem alkalmazható, a foglalkoztató megtérítési kötelezettségét nem csökkenti, ha a munkavédelmi szabályok megszegésével a sérült is közrehatott a baleset bekövetkezésében. A fentiek alapján a felperes - a jogerős ítélettel megállapított, a balesettel okozati összefüggésbe hozható munkavédelmi szabályszegései miatt, függetlenül a sérült közrehatásától - köteles a fizetési meghagyással érvényesített ellátási költségek megtérítésére.
[15] A fent kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rész érintése nélkül - abban a részében, amelyben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta [Pp. 275. § (3) bekezdés].
(Kúria Mfv. III. 10.143/2015.)
***
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Hedrik Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fuhrmanné dr. Horzsa Ildikó jogtanácsos által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatala alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 5.M.193/2014/2. szám alatt indított és másodfokon a Miskolci Törvényszék 2014. november 25. napján kelt 1.Mf.21.052/2014/5. számú ítéletével befejezett perében az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Miskolci Törvényszék 1.Mf.21.052/2014/5. számú ítéletét abban a részében, amelyben a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.193/2014/2. számú ítéletét részben megváltoztatta és az alperes 2013. július 10-én kelt fizetési meghagyását az 521.240 forintot meghaladó részében hatályon kívül helyezte, az első- és másodfokú eljárás költségeire és illetékére vonatkozó rendelkezésekre is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes keresetét a fenti körben is elutasító, valamint a perköltségre vonatkozó rendelkezését helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (Ötvenezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg külön felhívásra a magyar állam javára 76.100 (Hetvenhatezer-száz) forint elsőfokú, 101.465 (Százegyezer-négyszázhatvanöt) forint másodfokú és 78.185 (Hetvennyolcezer-száznyolcvanöt) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
I n d o k o l á s
Az alperes a 2013. július 10-én kelt fizetési meghagyásával – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bekezdése alkalmazásával - 1.268.312 Ft és kamata megfizetésére kötelezte a felperest az általa foglalkoztatott F. R. 2012. szeptember 17-én bekövetkezett balesete miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén.
A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozat hatályon kívül helyezését azért kérte, mert állítása szerint a balesetet kizárólag a sérült munkavédelmi szabályszegései okozták. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a keresetet elutasította, a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a baleset a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (7) bekezdés a) és b) pontjában foglalt munkáltatói kötelezettségek felperes általi elmulasztásával okozati összefüggésben következett be, ezért az alperes az Ebtv. 67. § (1) bekezdése alapján jogszerűen kötelezte a felperest az ezzel kapcsolatos költségek megtérítésére.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a fizetési meghagyást az 521.240 Ft-ot meghaladó részében hatályon kívül helyezte, a keresetet elutasító rendelkezést egyebekben helybenhagyta, megállapította, hogy a felek az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik, az elsőfokú és a fellebbezési eljárás illetékét pedig az állam viseli.
A másodfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a sérült foglalkoztatására és a baleset bekövetkeztének körülményeire vonatkozóan kiegészítette, valamint megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogalap tekintetében az alkalmazandó jogszabályokat nem teljes körűen hívta fel. A másodfokú bíróság a perbeli jogvita során alkalmazandó jogszabályként jelölte meg az Ebtv. 68. § (2) bekezdését és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. § (1) bekezdését. Az utóbbi rendelkezés bírói gyakorlatára utalva rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróságnak értékelnie kellett volna a károsult magatartását is, nevezetesen, hogy az megfelelt-e az általában elvárt magatartásnak és a sérült a kárenyhítési kötelezettségének eleget tett-e.
A kiegészített tényállás alapján, a jogerős ítéletben felsorolt körülményekre (a sérült munkakörére, képesítésére, gyakorlatára, a balesetkori munkafeladatra való beosztására és a foglalkoztatói mulasztásokra) figyelemmel a másodfokú bíróság a felperes károkozásban való közrehatását 40%-ban, a sérült közrehatását pedig 60%-ban értékelte, annak alapján - kármegosztást alkalmazva - a felperesre a fizetési meghagyásban szereplő marasztalási összeg 40%-át találta terhelhetőnek, ezért a határozatot az ezt meghaladó részében hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak "megváltoztatását" és a felperes keresetének teljes egészében való elutasítását kérte az Ebtv. 67. §-a és 68. §-a megsértésére hivatkozva. Érvelése szerint a foglalkoztatóval szemben az Ebtv. 67. §-a alapján kibocsátott fizetési meghagyás bírósági felülvizsgálata során az Ebtv. 68. §-a és a Ptk. rendelkezései nem alkalmazhatók. Az Ebtv. 67. §-a - az EBH 2012.07.M4. számú, valamint a BH 2014.90. számon közzétett döntésekkel is alátámasztottan - nem ad lehetőséget kármegosztásra, ezért a jogerős ítélet törvénysértő.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és az alperes költségekben való marasztalását kérte arra hivatkozva, hogy a másodfokú bíróság mind a tényállás, mind az alkalmazandó jogkövetkezmények tekintetében helytálló, megalapozott döntést hozott.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján – tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerint „a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő”.
Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerint „aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható”. Az Ebtv. 68. § (2) bekezdése az (1) bekezdés szerinti felelősség megállapítására – főszabályként - a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait rendeli megfelelően, azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.
A törvényhozó a fent ismertetett rendelkezésekben a kötelező egészségbiztosítás ellátásait igénybe vevő biztosítottak betegségéért, keresőképtelenségéért, stb. felelős személyek megtérítési kötelezettségét - azonosan az Ebtv-t megelőzően, 1997. december 31-ig hatályban volt, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (Tbtv.) foglalt megoldással - differenciáltan, eltérő felelősségi alakzatok alkalmazásával szabályozta. A foglalkoztatókra nézve az Ebtv. 67. § (1) bekezdése - az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítandó, a munkavédelmi normák betartásának és betartatásának érdekében - szigorúbb szabályt fogalmaz meg. E rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban a bírói gyakorlat töretlen, annak értelmében, ha a foglalkoztató vagy megbízottja munkavédelmi szabályszegésével okozati összefüggésben baleset történik, úgy a foglalkoztató megtérítési kötelezettsége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy munkavédelmi kötelezettségei megszegésével maga a sérült is közrehatott a baleset bekövetkeztében. Megtérítési kötelezettség a foglalkoztatót akkor nem terheli, ha a munkavédelmi szabályt kizárólag a balesetet szenvedett munkavállaló szegte meg [KK 25. sz. állásfoglalás, BH 2014.90., KGD 2009.11., Mfv.III.10.297/2012/4.].
Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése a kötelező egészségbiztosítás ellátásait igénybe vevő biztosítottak betegségéért, keresőképtelenségéért, stb. felelős, foglalkoztatónak nem minősülő egyéb személyek megtérítési kötelezettségét a felelősségük mértékéhez igazodóan szabályozza. A törvényhozó a "kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet" kitétel megfogalmazással - a Tbtv. 109. §-tól eltérő szabályozási technikát alkalmazva, tartalmában azonban azonosan - egyértelművé tette, hogy e szabály a foglalkoztatókra, az Ebtv. 67. §-ban szabályozott tényállásokra nem alkalmazható. Az Ebtv. 68. § (2) bekezdése (amely a felelősség megállapítása tekintetében a Ptk.-ra utal és az Ebtv. szerinti felelősségre vonatkozóan speciális rendelkezést tartalmaz) az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyek felelősségét szabályozza, az - a jogerős ítélet szerinti értelmezéssel szemben - az Ebtv. 67. § (1) bekezdés szerinti foglalkoztatói felelősség vizsgálata és megállapítása során szintén nem alkalmazható.
Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése és 68. § (1)-(2) bekezdése alkalmazása kapcsán a Kúria az EBH 2012.07.M4. számon közzétett eseti döntésében rámutatott: az egészségbiztosítási pénztár az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátás megtérítését a szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre vonatkozó szabályok szerint nem követelheti, ha megállapítható a balesetet szenvedett munkavállaló munkáltatójának a balesettel okozati összefüggésben álló munkavédelmi szabályszegése, mulasztása.
A másodfokú bíróság a fentiektől eltérő, téves jogértelmezés eredményeként döntött az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásáról. Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési felelősség vizsgálata és megítélése során az Ebtv. 68. § (1)-(2) bekezdése nem alkalmazható, a foglalkoztató megtérítési kötelezettségét nem csökkenti, ha a munkavédelmi szabályok megszegésével a sérült is közrehatott a baleset bekövetkezésében. A fentiek alapján a felperes – a jogerős ítélettel megállapított, a balesettel okozati összefüggésbe hozható munkavédelmi szabályszegései miatt, függetlenül a sérült közrehatásától – köteles a fizetési meghagyással érvényesített ellátási költségek megtérítésére.
Az elsőfokú bíróság az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte a felperest, az elsőfokú eljárás illetékéről azonban - tévesen - nem rendelkezett: e tárgyban a határozathozatalt azzal az indokkal mellőzte, hogy a per, az egészségbiztosítási és nyugellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos perek illeték- és költségmentességéről szóló 3/1999. számú jogegységi határozat (a továbbiakban: KJE) értelmében illeték- és költségmentes. A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása folytán - mellőzte a felperes perköltség viselésére való kötelezését, a pernyertesség- pervesztesség közel azonos aránya alapján, a Pp. 81. § (1) bekezdése alkalmazásával úgy rendelkezett, hogy a felek az első- és a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik, az elsőfokú és a fellebbezési eljárás illetékének állam általi viseléséről pedig - az alkalmazott jogszabály megjelölése nélkül - tévesen rendelkezett.
Az Ebtv.-nek az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvény 34. §-ával módosított, 2010. január 1-től hatályos 75/A. §-a szerint "a Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások, valamint a 72. § (1)-(2) bekezdésében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek". Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti, megtérítés iránti igény érvényesítésére irányuló eljárás nem tartozik a fenti körbe, arra nézve a KJE sem irányadó, mivel a KJE - egyebek mellett - az Ebtv. 2006. december 31-ig hatályos, az egészségbiztosítási ellátási igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességéről rendelkező 61. § (9) bekezdése értelmezésén alapult.
A fent kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rész érintése nélkül – abban a részében, amelyben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta [Pp. 275. § (3) bekezdés], a pervesztes felperest kötelezte az alperes másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére [Pp. 78. § (1) bekezdés], és az elsőfokú, a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére [Pp. 78. § (1) bekezdés, 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdés, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. § (1) bekezdés, 46. § (1) bekezdés, 50. § (1) bekezdés].
Budapest, 2015. július 29.
Dr. Zanathy János sk. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin sk. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin sk.bíró
(Kúria Mfv. III. 10.143/2015.)