AVI 2015.10.85

A termék adózott voltának igazolását a törvény nem csupán okirat útján teszi lehetővé [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (2) bek. b) pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A hatóság 2009. december 19-én jövedéki ellenőrzést tartott az egyéni vállalkozó felperes által üzemeltetett bérfőzést végző szeszfőzdében. A felperes adóraktári engedély birtokában végzi tevékenységét. Az ellenőrzés során a felperes erre jogosultsággal rendelkező fia átadta a készletbevallást, átvizsgálásra került a szeszfőzde területe, raktára, üzemi helyiségei, és lefoglalásra került összesen 202 liter jövedéki termék bűnjeljegyzéken (a továbbiakban: bűnjeljegyzék) 1-7. tétel alatt.
Az el...

AVI 2015.10.85 A termék adózott voltának igazolását a törvény nem csupán okirat útján teszi lehetővé [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (2) bek. b) pont]
A hatóság 2009. december 19-én jövedéki ellenőrzést tartott az egyéni vállalkozó felperes által üzemeltetett bérfőzést végző szeszfőzdében. A felperes adóraktári engedély birtokában végzi tevékenységét. Az ellenőrzés során a felperes erre jogosultsággal rendelkező fia átadta a készletbevallást, átvizsgálásra került a szeszfőzde területe, raktára, üzemi helyiségei, és lefoglalásra került összesen 202 liter jövedéki termék bűnjeljegyzéken (a továbbiakban: bűnjeljegyzék) 1-7. tétel alatt.
Az elsőfokú hatóság határozatában kötelezte a felperest, jövedéki törvénysértés, adózás alól elvont termék birtoklása miatt 1 447 075 Ft jövedéki bírság, 72 600 Ft vizsgálati díj megfizetésére.
A hatóság a Cegl.: 44-28/2010. számú határozatában kiegészítette a Cegl.: 44-21/2010. számú határozatot azzal, hogy elrendelte a lefoglalt 202 liter ismeretlen eredetű pálinka elkobzását, vámfelügyelet mellett történő megsemmisítését.
A Cegl.: 44-21/2010. számú határozat ellen előterjesztett fellebbezés alapján eljárt másodfokú hatóság a 2010. július 30. napján kelt határozatában a felperessel szemben kiszabott jövedéki bírságot 1 444 760 Ft-ra változtatta, a 72 600 Ft vizsgálati díj összegét változatlanul hagyta.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú hatóság a 2010. augusztus 12. napján kelt határozatában helybenhagyta a Cegl.:44-28/2010. számú határozatot.
A másodfokú hatóság a 2011. február 14. napján kelt 1005-1/2011. számú határozatában módosította a 7790-5/2010. számú határozatát akként, hogy a jövedéki bírságot 1 187 025 Ft-ra leszállította, elrendelte a befizetett 72 600 Ft vizsgálati díj és 60 800 Ft fellebbezési illeték, továbbá 257 735 Ft jövedéki bírság visszatérítését. Határozatának indokolása szerint a bűnjeljegyzék 1-3. tételei alatt szereplő alkoholtermékek származását a felperes hitelt érdemlően igazolta, így ezek nem minősülnek adózás alól elvont terméknek, ezért a vizsgálati díjjal kapcsolatos költségek nem a felperest terhelik, és az általa befizetett - határozat rendelkező része szerinti összegek - részére visszajárnak. Rögzítette egyben, hogy a 4-6. tétel alatt lefoglalt pálinkák igazolására benyújtott származási igazolványok nem fogadhatók el, mivel az ezeken feltüntetett és a lefoglalt pálinkák alkoholtartalma nem azonos. A 7. tétel alatt lefoglalt pálinka származásának igazolására, amelyek a felperes adóraktárából kerültek elő a mások - M. J., Sz. J. és K. P. - nevére kiállított származási igazolvány nem fogadható el.
A másodfokú adóhatóság a 2011. február 14. napján kelt határozatában módosította a 9408-1/2010. és 44-28/2010. számú határozatát akként, hogy a bűnjeljegyzék 1-3. tételei alatt szereplő alkoholtermék lefoglalását, elkobzását, vámfelügyelet mellett történő megsemmisítését megszüntette, ezeket a felperes részére kiadni rendelte, a 4-7. tétel alatt szereplő alkoholtermék lefoglalását, elkobzását, vámhivatal felügyelete mellett történő megsemmisítését hatályában fenntartotta. E határozatát azzal indokolta, hogy a 4-7. tételek alatt lévő adózás alól elvont alkoholtermékek tekintetében jövedéki bírság került kiszabásra.
A Vám- és Pénzügyőrség Regionális Nyomozóhivatala a 2010. május 19-én kelt határozatában - mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény - a nyomozást és a bűnjeljegyzék 1-7. tétele alatt feltüntetettek lefoglalását megszüntette és ezeket jövedéki eljárás lefolytatása céljából az alperesi hatóság részére kiadni rendelte. E határozat indokolása szerint a nyomozás során Sz. J. úgy nyilatkozott, hogy a korábban főzetett pálinkát 2009. december 18-án szállította be a felperes által üzemeltetett szeszfőzdébe szennyeződés miatti szűrésre. K. P. és M. J. tanúvallomásában ugyancsak azt adta elő, hogy korábban felperessel főzetett megopálosodott pálinkát szűrés céljából szállította be 2009. december 18-án. "A lefoglalás helyszínén történt többszöri szemlevételezés során egyértelműen megállapítható volt, hogy a lefoglalt mennyiségből 150 liter gyümölcspálinka a tanúvallomásoknak" és a felperes vallomásának megfelelően "valóban opálosan szennyezett", és nem merült fel arra vonatkozó adat, vagy információ, hogy a 150 liter pálinka nem a korábban legálisan szeszfőzdében adómegfizetéssel legyártott szeszes ital lenne.
A felperes keresete alapján eljárt Megyei Bíróság az alperes 1005-1/2011., 1005-3/2011., 7790-5/2010., 9408-1/2010. számú határozatait az elsőfokú hatóság 4428/2010., 4421/2010. számú határozataira kiterjedően a BÜ.531/2009. számú jegyzék 7. tétele vonatkozásában hatályon kívül helyezte, e körben az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét (a BÜ.531/2009. számú jegyzék 4-6. tételei vonatkozásában) elutasította. Jogi álláspontja a következő volt:
A bűnjeljegyzék 4-6. tételei között lefoglalt pálinka és a felperes által ezek származásának igazolására becsatolt származási igazolványok szerinti alkoholtartalom nem azonos, ezért a felperes által bemutatott származási igazolványok nem fogadhatók el a birtoklás jogszerűségének hitelt érdemlő igazolására, e körben a felperes keresete alaptalan.
A felperes 2010. január 15-én a hatóságnál bemutatta azoknak a származási igazolványoknak az eredeti példányait, amelyek előadása szerint alátámasztják, hogy Sz. J., M. J. és K. P. tulajdona a bűnjeljegyzék 7. tételeként lefoglalt 150 liter pálinka, ezt a mennyiséget korábban ő főzte le és opálosodás miatt szűrésre vette át. Ezt a mennyiséget e személyek sajátjuknak ismerték el és közokiratban rögzített, egybehangzó, ellentmondásoktól mentes tanúvallomásaik alátámasztják a felperes által elő­adottakat, a bemutatott okiratok megfelelnek a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (2) bekezdés b) pontja szerinti "más, hitelt érdemlő módon" történő bizonyításnak. Tekintettel azonban arra, hogy a felperes nyilvántartásait nem, illetve nem megfelelően vezette és bizonylat kiállítási kötelezettségének sem tett eleget, mulasztást követett el, így vele szemben a Jöt. 113. §-a szerinti mulasztási bírság kiszabásának, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (3) bekezdése szerinti más jogalapon álló határozat meghozatalának van helye. Az új eljárás során az elsőfokú közigazgatási szerv köteles értékelni az ítéletben megállapított tényállást és a Jöt. 113. §-ában foglaltak fennállása esetén mérlegelési jogkörben eljárva a felperest mulasztási bírsággal sújtani az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. § (21) bekezdésére is figyelemmel. Az elsőfokú közigazgatási szerv csak a tényállás teljes körű tisztázását és helyes értékelését követően juthat abba a helyzetbe, hogy az új eljárással érintett körben a hatályos szabályoknak megfelelő érdemi döntést hozzon.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte a kereseti kérelemnek helyt adó döntés hatályon kívül helyezését és e körben is a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontjában, 40. § (8) bekezdésében, a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: PMr.) 97. § (1) és (2) bekezdéseiben, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 165. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Kifejtette, hogy a termék adózott voltát a felperes, mint adóraktári engedélyes kizárólag számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérőokmánnyal vagy vámokmánnyal igazolhatta volna. A tanúvallomások nem merítik ki a más hitelt érdemlő módon történő igazolás törvényi követelményét. A felperes által bemutatott származási igazolványok csak azt igazolják, hogy a felperes által megjelölt személyek saját részükre valamikor pálinkát főzettek a felperessel, ami jogszerűen került az ő birtokukba. Mulasztási bírság kiszabására nem kerülhet sor abban az esetben, ha jövedéki adóalany magatartása egyéb súlyosabb, jövedéki bírsággal szankcionált jogsértés megállapítására alkalmas, ezért határozatai megalapozott és jogszerű döntést tartalmaznak.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a Pp. 275. § alapján eljárva - a rendelkezésére álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben - a következőket állapította meg:
Az elsőfokú bíróság ítéletében iratszerűen rögzítette, hogy a felperes, mint adóraktári engedélyes a rá vonatkozó szabályokat megszegte azzal, hogy a 7. sorszám alatt lefoglalt jövedéki terméket nem elkülönítetten, nem nyilvántartásaiban, készletbevallásában kimutatottan tárolta, tehát nem tartotta be a Jöt. 40. § (8) bekezdésében, PMr. 97. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az Sztv. 165. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az ügy eldöntése szempontjából releváns tényállás megállapításánál azonban - tekintettel arra is, hogy a Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja a termék adózott voltának nem csak okiratokkal történő igazolását teszi lehetővé, hanem a más hitelt érdemlő módon való bizonyítást is - az elsőfokú bíróság helytállóan vonta értékelési körébe a közigazgatási és a büntetőeljárás során keletkezett adatokat, tényeket, bizonyítékokat, így különösen a három magánszemély nevére szóló származási bizonyítványt, a jegyzőkönyvekben, határozatban (közokiratokban) rögzített felperesi előadással egyező tanúvallomásokat. Az elsőfokú bíróság okszerű bizonyítékértékeléssel állapította meg, hogy a felperes és tanúk által előadottak egybehangzóak, ellentmondás nélküliek, összhangban állnak az iratok tartalmával. Rámutat e körben a Kúria még arra is, hogy a büntetőeljárás során a hatóság elvégezte a lefoglalt alkoholtermék "érzékszervi vizsgálatát" és azt állapította meg, hogy "a vizsgálat alá vont alkoholos folyadék zavaros, nem tiszta", a tanúvallomásoknak és a felperesi előadásnak megfelelően opálosan szennyezett, és nem merült fel arra vonatkozó adat, vagy információ, hogy a 150 liter pálinka nem a korábban legálisan szeszfőzdében adómegfizetéssel legyártott szeszes ital lenne. A közigazgatási és peres eljárás során feltárt elsőfokú bíróság által egyenként, egymással egybevetve, hiánytalanul, okszerűen, a logika szabályainak is megfelelően értékelt bizonyítékokra figyelemmel - értékelve azt az ellenőrzéskor felmerült és ugyancsak jegyzőkönyvbe rögzített adatot is, mely szerint a 7. tételszám alatti termékek beszállítására röviddel az ellenőrzést megelőzően került sor - az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes eleget tett a Jöt. 114. § (2) bekezdése b) pontja szerinti "mást hitelt érdemlő módon" történő bizonyítási kötelezettségének. (Utal e körben a Kúria arra, hogy jelen ügy tényállása más, mint az alperes által hivatkozott Kfv. I. 35.264/2004. számú ügyé, ezért a két ügyben hozott érdemi döntés sem lehet azonos.)
Osztja tehát a Kúria jelen ügyben az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, mely szerint a keresettel támadott alperesi határozatokhoz képest a bűnjeljegyzék 7. tétele alatt szereplő, lefoglalt jövedéki termék kapcsán a Pp. 339. § (3) bekezdése értelmében más jogalapon fennálló határozat meghozatala látszik szükségesnek, ezért az elsőfokú bíróság jogszerűen rendelt el e körben a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg új eljárást és az erre adott iránymutatása is megfelel a Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontjában, 113. §-ában, Art. 172. § (1) és (21) bekezdéseiben foglaltaknak.
A Kúria mindezek alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.112/2012/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.