ÍH 2015.125

FELSZÁMOLÁSI KÖLTSÉG KIEGYENLÍTÉSE Az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő határozatban a hitelező javára megállapított eljárási költség felszámolási költségnek minősül, melyet esedékességkor kell kiegyenlíteni az adós vagyonából. Az esedékességkor való kiegyenlítés kötelezettsége egyúttal azt is jelenti, hogy arányos kielégítésre csak az azonos időpontban esedékessé vált követelések esetében kerülhet sor, egyébként a korábban esedékessé vált költség kifizetése megelőzi a később

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság a 9. sorszámú végzésével a hitelező kifogásának helyt adott, a felszámolónak az adós pénzeszközének felhasználására vonatkozó intézkedését megsemmisítette, és kötelezte, hogy fizessen vissza az adós vagyonába 50 000 forint pénzeszközt, továbbá hogy egyenlítse ki a 4. sorszámú, felszámolást elrendelő végzésben megállapított 50 000 forint eljárási költséget mint felszámolási költséget.
Határozatának indokolása szerint megállapította, hogy az adós fizetésképtelenségét megáll...

ÍH 2015.125 FELSZÁMOLÁSI KÖLTSÉG KIEGYENLÍTÉSE
Az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő határozatban a hitelező javára megállapított eljárási költség felszámolási költségnek minősül, melyet esedékességkor kell kiegyenlíteni az adós vagyonából. Az esedékességkor való kiegyenlítés kötelezettsége egyúttal azt is jelenti, hogy arányos kielégítésre csak az azonos időpontban esedékessé vált követelések esetében kerülhet sor, egyébként a korábban esedékessé vált költség kifizetése megelőzi a később felmerült felszámolási költség teljesítését [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek. e) pont, 58. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 9. sorszámú végzésével a hitelező kifogásának helyt adott, a felszámolónak az adós pénzeszközének felhasználására vonatkozó intézkedését megsemmisítette, és kötelezte, hogy fizessen vissza az adós vagyonába 50 000 forint pénzeszközt, továbbá hogy egyenlítse ki a 4. sorszámú, felszámolást elrendelő végzésben megállapított 50 000 forint eljárási költséget mint felszámolási költséget.
Határozatának indokolása szerint megállapította, hogy az adós fizetésképtelenségét megállapító 4. sorszámú végzés jogerőre emelkedésével, 2013. január 23-án vált esedékessé a bíróság által megállapított 50 000 forint eljárási költség. A felszámoló jogszabálysértően intézkedett az adós pénzeszközének a felhasználásáról, amikor a kifogással élő hitelezőnek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 57. § (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó 50 000 forint eljárási költségét nem egyenlítette ki és az adós készpénz vagyonát a 2013. január 23-át követően esedékessé vált felszámolási költségekre fordította.
A végzéssel szemben a felszámoló nyújtott be fellebbezést, amelyben a megváltoztatásával a kifogás elutasítását kérte.
Előadta, hogy az adós vagyona a felszámolónál felmerült költségek részbeni kielégítésére elegendő, méltánytalan a hitelező kifogásának az elfogadása. Hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla Fpkf.I.30 014/2010/2. számú végzésére is, amelynek indokolásából kiemelte, hogy a felszámoló nem kötelezhető a felszámolási költségek fedezésére a saját vagyonából, illetve a felszámolói díjából, ezáltal ugyanis hitelezőjévé válna az adósnak. Amennyiben az adós vagyona csak részben elegendő a felszámolási költségek fedezetére, a felszámolónak mérlegelnie kell, hogy az egyes felszámolási költségeket - esedékességük ellenére - milyen mértékben elégíti ki.
A kifogással élő hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló az abból levont jogi következtetése is, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett.
Az elsőfokú eljárás iratai szerint a felszámoló sem vitatta, hogy a kifogással élő hitelező követeléséből 50 000 forint felszámolási költségnek minősült a Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) pontja, 57. § (2) bekezdésének e) pontja szerint, amelynek viseléséről az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzésében rendelkezett. A kifogással élő hitelező ezen követelése 2013. január 23-án esedékessé vált, amelyet követően merültek fel a felszámoló által az adós vagyonából kiegyenlített felszámolási költségek összesen 87 413 forint összegben (postaköltség, kiküldetés, adatfeldolgozás, irattározás). Az elsőfokú bíróság 7. sorszámú végzésében foglalt felhívására a felszámoló 2014. május 5-én csatolta az adós vagyonából kiegyenlített költségek bizonylatait, amelyek 2013. március, április, május, július és augusztus hónapokban felmerült kiadásokra vonatkoztak.
Az elsőfokú eljárásban a felszámoló a felszámolási költségek kielégítésével kapcsolatban a Cstv. 57. § (2) bekezdésének a)-h) pontjaiban írt felsorolás szerinti sorrendet állította, a fellebbezésében pedig mérlegelési jogára is hivatkozott, az adós vagyonából részben kielégíthető felszámolási költségek kifizetése körében.
A Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) pontja a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából kielégítendő tartozások sorrendjében első helyen írja elő a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségeinek a kiegyenlítését.
A Cstv. 57. § (2) bekezdése a felszámolási költségek között, az a) pontban az adóst terhelő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat nevesíti, a b) pontban a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének észszerű befejezésével, valamint a vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségeket, az e) pontban a felszámolással kapcsolatos bírósági és hatósági eljárások során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségeket, f) pontban pedig az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségeket.
A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében az adós gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeinek megóvásával, megőrzésével, a felszámolás kezdő időpontjáig folytatott tevékenység befejezésével kapcsolatos gazdasági eseményeket a felszámolónak a számviteli törvényben foglaltaknak megfelelően kell elszámolnia, a 4. § (5)-(6) bekezdésében rögzítettek szerint. A Kormányrendelet ezen rendelkezése egyúttal példálózó felsorolását adja a megjelölt gazdasági eseményekkel kapcsolatos költségeknek, ráfordításoknak, illetve bevételeknek, amelynek e) pontja a felszámolási eljárással kapcsolatos bírósági, illetve peres eljárások során felmerült költségeket, a g) pont az iratanyagok rendezésével, elhelyezésével, megőrzésével kapcsolatos költségeket, a k) pont az egyéb, a felszámolási eljárás során felmerülő, igazolt költségeket (őrzés-védelem, posta, telefon, fénymásolás stb.) említi.
A felszámolási költségeknek a Cstv. 57. § (2) bekezdésében, illetve a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében megadott felsorolása nem jelent a kielégítés sorrendjével kapcsolatos előírást. A Cstv. 58. §-ának (1) bekezdése az a rendelkezés, amely a felszámolási költségek kiegyenlítésének kötelező szabályát tartalmazza, előírva, hogy az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor kell kiegyenlíteni.
Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő határozatban rendelkezni kell az addig felmerült eljárási költségek viseléséről, amelynek az adós vagyonából történő kielégítésére irányadó a Cstv. 58. § (1) bekezdése (BDT 2011.2544.). A bíróságnak az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő határozatához - az eljárási költség viselésére vonatkozó részében is - jogerőhatás fűződik, amitől a felszámoló sem térhet el [Pp. 228. § (1) bek., 77. §].
A felszámolási költségek esedékességkor való kiegyenlítésének szabálya azt jelenti, hogy a korábban esedékes költség kifizetése meg kell előzze a később felmerült költség teljesítését. Arányos kielégítésre csak az azonos időpontban esedékessé váló követelések esetében kerülhet sor (BH 1996.553., Kúria Fpk.VI.30.477/1999/2., Fővárosi Ítélőtábla 13.Fpkh.45.168/2010/2.).
A felszámolónak a felszámolási költségek nyilvántartásba vételével és kifizetésével kapcsolatos eljárására irányadóak továbbá a Cstv. 46. § (1)-(2) bekezdéseiben, (7) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében írt rendelkezések is, amelyek együttes értelmezése szerint a - külön bejelentéstételi és regisztrációs díj fizetési kötelezettség alá nem tartozó - felszámolási költségeket a felszámoló köteles nyilvántartásba venni, hitelezői igénybejelentés nélkül is (BDT 2005.1290.).
Az elsőfokú bíróság a Cstv. 58. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés helyes alkalmazásával állapította meg a kifogás tárgyává tett felszámolói intézkedés jogszabályba ütköző jellegét, a legkorábban esedékes felszámolási költség kifizetésének elmaradása miatt, és helytálló a jogi álláspontja a törvény irányadó rendelkezésének kógens jellegét illetően is. A Cstv. 57. § (2) bekezdésében felsorolt felszámolási költségeknek az esedékességük sorrendjében való kiegyenlítése objektív vizsgálatot igényel, nem tesz lehetővé mérlegelést, a felszámoló számára sem.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján, a Pp. 254. § (3) bekezdése szerint, annak helytálló indokaira tekintettel helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.663/2014/5.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.