adozona.hu
ÍH 2015.114
ÍH 2015.114
SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA - ALAKULÓ KÖZGYŰLÉS NÉLKÜLI ALAPÍTÁS - MŰKÖDŐ SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET KÖZGYŰLÉSI SZABÁLYAI NEM ALKALMAZANDÓAK ALAPÍTÁSNÁL A szövetkezet alapítása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő alapszabály elfogadásával történik. Erre irányuló jogszabályi előírás hiányában az alapszabály elfogadásának rendjét a tagok maguk határozhatják meg, ehhez alakuló közgyűlés tartása nem szükséges. Ha mégis alakuló közgyűlésen határoznak az alapszabály elfogadásáról, e döntés meghozatalánál a Pt
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Szociális Szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) 2015. január 13-án bejegyzési kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságnál, mellékletként egyebek mellett csatolva a 2015. január 2-án megtartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és jelenléti ívét.
Az elsőfokú bíróság 2015. január 21-én meghozott 4. sorszámú végzésével hiánypótlást rendelt el, amelyben a 2013. V. törvény (Ptk.) 3:338. § (4) bekezdésére utalva az alakuló közgyűlés megismétlését és a vezető tisztségviselő, valamint a f...
ÍH 2015.114 SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA - ALAKULÓ KÖZGYŰLÉS NÉLKÜLI ALAPÍTÁS - MŰKÖDŐ SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET KÖZGYŰLÉSI SZABÁLYAI NEM ALKALMAZANDÓAK ALAPÍTÁSNÁL
A szövetkezet alapítása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő alapszabály elfogadásával történik. Erre irányuló jogszabályi előírás hiányában az alapszabály elfogadásának rendjét a tagok maguk határozhatják meg, ehhez alakuló közgyűlés tartása nem szükséges. Ha mégis alakuló közgyűlésen határoznak az alapszabály elfogadásáról, e döntés meghozatalánál a Ptk.-nak a közgyűlés megtartására, határozat hozatalára, annak módjára vonatkozó rendelkezései a tagokat nem kötik [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:4. §, 3:331. §, 3:338. § (4) bek., 2006. évi X. tv. (Szvt.) 6. §; 2013. évi CCLII. tv. 181. § (1) bek.].
A K. Szociális Szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) 2015. január 13-án bejegyzési kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságnál, mellékletként egyebek mellett csatolva a 2015. január 2-án megtartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és jelenléti ívét.Az elsőfokú bíróság 2015. január 21-én meghozott 4. sorszámú végzésével hiánypótlást rendelt el, amelyben a 2013. V. törvény (Ptk.) 3:338. § (4) bekezdésére utalva az alakuló közgyűlés megismétlését és a vezető tisztségviselő, valamint a felügyelőbizottsági tagok titkos szavazással történő megválasztását, továbbá a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat csatolását írta elő.
A felhívásra a szövetkezet csatolta a 2015. január 2-án kelt alapszabályát valamennyi tag aláírásával és ügyvédi ellenjegyzéssel, továbbá a 2015. január 2-i alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők által aláírt példányát, amely a bejegyzési kérelemhez mellékelt jegyzőkönyvben foglaltaktól eltérően azt is rögzíti, hogy az igazgatóság elnökének és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztásakor a levezető elnök titkos szavazást rendelt el. A kiegészített jegyzőkönyv mellékletét képező, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők által 2015. január 26-i keltezéssel aláírt nyilatkozat szerint az alakuló közgyűlésen a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása egyaránt titkos szavazással történt, amit a jegyzőkönyv tévesen nem tüntetett fel. A hibát már a közgyűlés napján korrigálták, a bejegyzési kérelem mellékleteként véletlenül a hibás jegyzőkönyv került benyújtásra.
Az elsőfokú bíróság 6. számú végzésével a bejegyzés iránti kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a szövetkezet nem tett maradéktalanul eleget a hiánypótlási felhívásnak, mert a megismételt alakuló közgyűlés jegyzőkönyve helyett a 2015. január 2-i alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét nyújtotta be ismét, a titkos szavazásra utalással kiegészítve. Ugyanakkor a kijavított jegyzőkönyv sem tartalmazza azt, hogy a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot választottak volna, és a szavazatokat ez a bizottság vagy tag számlálta volna meg. Ezért a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. § (6) bekezdése szerint a kérelem elutasításának volt helye.
A végzéssel szemben a szövetkezet fellebbezést terjesztett elő, amelyben a végzés megváltoztatását, a bejegyzési kérelem teljesítését kérte arra hivatkozással, hogy a hiánypótlási felhívásra csatolt alakuló közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltakból egyértelműen megállapítható, hogy az elrendelt titkos szavazás során a szavazatszámlálás megtörtént, szavazatszámláló megválasztását pedig jogszabály nem írja elő.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a bejegyzési kérelem érdemi elbírálása során a cégbíróság azt tartozik vizsgálni, hogy a bejegyezni kért adatok, valamint a kérelem alapjául szolgáló csatolandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, továbbá, hogy a cég tagjai, vezető tisztségviselői, illetve a cégvezető vonatkozásában a cégjegyzék nem tartalmaz-e törvény szerinti eltiltási bejegyzést. A (3) bekezdés értelmében hiánypótlás elrendelésének akkor van helye, ha a kérelem vagy a csatolt okiratok hiányosak, illetve jogszabálysértőek. A (6) bekezdés szerint a kérelem elutasítására a hiánypótlási határidő elmulasztása, vagy a hiánypótlás hiányos, illetve hibás teljesítése esetén kerülhet sor.
Bejegyzési eljárásban tehát hiánypótlás elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a kérelem vagy csatolandó mellékletei hiányosak, jogszabálysértőek, a kérelem elutasítását pedig csak a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, megalapozott hiánypótlási felhívás teljesítésének elmulasztása alapozhatja meg, téves hiánypótlási felhívás esetén a kérelem elutasításának nincs helye.
A szövetkezet bejegyzési kérelméhez csatolandó okiratokat a Ctv. 1. számú melléklete II. 3. pontja sorolja fel, az a) pont az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve (kivonat) és a jelenléti ív, a c) pont a vagyoni hozzájárulással kapcsolatos meghatározott iratok csatolását írja elő.
A jogi személy, így annak egyik típusaként a szövetkezet létesítéséről, szervezetéről, működéséről is a Ptk. rendelkezik.
Egyes sajátos szövetkezeti formákra, köztük a szociális szövetkezetre nézve a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szvt.) további speciális szabályokat állapít meg, 6. §-ában azt is rögzítve, hogy az e törvényben szabályozott sajátos szövetkezetekre az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni.
A Ptk. Harmadik Könyv 3:4. §-a a jogi személy valamennyi típusára nézve alapelvként rögzíti a létesítés szabadságát. Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés kimondja, a jogi személy létrehozásáról a polgári jogi jogalanyok a létesítő okiratban szabadon rendelkezhetnek, maguk állapíthatják meg a jogi személy szervezetét és működési szabályait, a tagok egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyának, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
Azokat az eseteket, amikor a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el a Ptk. rendelkezéseitől, a (3) bekezdés tételesen felsorolja. Az eltérés lehetősége az a) pont szerint akkor kizárt, ha az eltérést e törvény tiltja, míg a b) pont szerint akkor, ha az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak, vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
A (4) bekezdés szerint a jogi személy a jogi személy típusának megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba történő bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.
A Ptk. Harmadik Könyve Negyedik Részének a szövetkezetekre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazó XVI. címe a szövetkezet létesítésével, alapításával összefüggésben a 3:331. §-ban a létesítő okiratra nézve állapít meg szabályokat.
Az (1) és (2) bekezdés értelmében a szövetkezet létesítő okirata az alapszabály, amelynek elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges, és amelyet minden alapító tagnak alá kell írnia. A (3) bekezdés az alapszabállyal szembeni sajátos alaki követelményeket határozza meg.
A (4) bekezdés azokat a kötelező tartalmi elemeket sorolja fel, amelyeket a jogi személy létesítő okirata általánosan kötelező tartalmi elemein túl az alapszabálynak tartalmaznia kell. Ezen "szövetkezet-specifikus" tartalmi elemek közé tartozik az f) pont szerint a szövetkezet szerveinek és azok hatáskörének, továbbá a g) pont szerint a közgyűlés összehívása módjának, a szavazati jog gyakorlása feltételeinek és módjának meghatározása is.
A 3:329. § (1) bekezdése a szövetkezet alapításának az alapszabály közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított 30 napon belüli benyújtását írja elő a nyilvántartó bíróságnak azzal, hogy ha a szövetkezet alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a jogerős engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.
A Ptk. sem a jogi személy, sem a szövetkezet létesítése körében nem írja elő alakuló közgyűlés tartását, arról egyáltalán nem rendelkezik, így összehívásáról, megtartásáról, határozat hozataláról sem.
Az alakuló közgyűlésre vonatkozó szabályozást az Szvt. sem tartalmaz, az alakuló közgyűléssel kapcsolatos, korábban a 11-13. §-ban foglalt rendelkezéseit ugyanis az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 181. § (1) bekezdése 2014. március 15. napjával hatályon kívül helyezte.
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Ptk. 3:335-3:342. §-ainak szabályai kizárólag a bírósági nyilvántartásba vétellel már létrejött szövetkezet egyik szerveként működő közgyűlésre irányadók, így a 3:338. § (4) bekezdésének azon rendelkezése is, amely szerint a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról a közgyűlés titkos szavazással dönt.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a Ptk. és az Szvt. idézett rendelkezéseiből az következik, hogy a szövetkezet létesítése, alapítása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő létesítő okirat, alapszabály elfogadásával történik. Erre irányuló jogszabályi előírás hiányában - a létesítés szabadsága alapelvének megfelelően - az alapszabály elfogadásának rendjét a tagok maguk határozhatják meg, ehhez alakuló közgyűlés tartása nem szükséges.
Abban az esetben pedig, ha az alapító tagok alakuló közgyűlésen döntenek az alapszabály elfogadásáról, az alakuló közgyűlés döntéseinek meghozatala során a Ptk.-nak a közgyűlés megtartására, határozat hozatalára, határozat hozatal módjára vonatkozó rendelkezései a tagokat nem kötik, e rendelkezések alkalmazásának mellőzése a szövetkezet alapítását nem teszi jogszabálysértővé, a szövetkezet nyilvántartásba vételének megtagadására nem szolgálhat alapul.
A jelen esetben a szövetkezet a bejegyzési kérelméhez csatolta a Ctv. 1. számú melléklete II.3. pontjában megjelölt okiratokat, köztük az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét.
Az a körülmény pedig, hogy a vezető tisztségviselőt és a felügyelőbizottság tagjait az alakuló közgyűlés nem titkos szavazással választotta, a már kifejtettek szerint nem teszi jogszabálysértővé a szövetkezet alapítását. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor hiánypótlási felhívásában e körben titkos szavazással történő döntéshozatalt írt elő, továbbá akkor is, amikor ennek elmulasztására hivatkozással a bejegyzési kérelmet elutasította.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és felhívta az elsőfokú bíróságot a cég bejegyzésére.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgf.47.019/2015/2.)