ÍH 2015.112

AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG MEGSÉRTÉSE MIATT INDÍTOTT KERESET TARTALMA - A TÁRSASÁGOT MEGILLETŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG GYAKORLÁSA I. Az elővásárlási joga megsértése miatt pert indító jogosultnak a keresetében egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt - az ajánlatot elfogadó nyilatkozat egyidejű megtételével - annak megállapítását is, hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre. II. A társaságot megillető elővásárlási jogok

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperesi gazdasági társaságot 2006. december 14. napján jegyezték be a cégjegyzékbe. Fő-, illetve kizárólagos tevékenységi köre saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
A II. rendű alperes a felperes 130 000 forint névértékű, a III. és IV. rendű alperesek pedig 170 000 forint névértékű közös törzsbetétének tulajdonosai voltak, a közös törzsbetétből a III. rendű alperest 150 000 forint, míg IV. rendű alperest 20 000 forint illette meg. A 2013. február 11. napján írásba fo...

ÍH 2015.112 AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG MEGSÉRTÉSE MIATT INDÍTOTT KERESET TARTALMA - A TÁRSASÁGOT MEGILLETŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG GYAKORLÁSA
I. Az elővásárlási joga megsértése miatt pert indító jogosultnak a keresetében egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt - az ajánlatot elfogadó nyilatkozat egyidejű megtételével - annak megállapítását is, hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre.
II. A társaságot megillető elővásárlási jogok gyakorlásáról (a társaság él-e vagy sem elővásárlási jogával, illetve elővásárlásra jogosult személyt kijelöl-e) kizárólag a taggyűlés jogosult dönteni [Alkalmazott jogszabályok: 1959. évi IV. törvény 207. § (6) bekezdés, 2006. évi IV. törvény 141. § (2) bekezdés d), f) pont, 123. §, 126. § (1), (2) bekezdés, PK 9. állásfoglalás, 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény].
A felperesi gazdasági társaságot 2006. december 14. napján jegyezték be a cégjegyzékbe. Fő-, illetve kizárólagos tevékenységi köre saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
A II. rendű alperes a felperes 130 000 forint névértékű, a III. és IV. rendű alperesek pedig 170 000 forint névértékű közös törzsbetétének tulajdonosai voltak, a közös törzsbetétből a III. rendű alperest 150 000 forint, míg IV. rendű alperest 20 000 forint illette meg. A 2013. február 11. napján írásba foglalt ajándékozási szerződés szerint a II. rendű alperes mint ajándékozó a felperesi társaságban meglévő törzsbetétjét a megajándékozottnak, az I. rendű - kívülálló - alperes ajándékozta. Az ajándékot a megajándékozott elfogadta. A felek az ajándék értékét 40 000 forintban fogadták el. Az ugyanazon a napon írásba foglalt ajándékozási szerződés szerint a III. és IV. rendű alperesek mint ajándékozók a felperesi társaságban meglévő közös törzsbetétjüket a megajándékozottnak, I. rendű alperesnek ajándékozták, aki az ajándékot elfogadta. A felek az ajándék értékét 50 000 forintban fogadták el. Mindkét szerződésben szerepel, hogy a megajándékozott a felperes hatályos társasági szerződését ismeri, annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az ajándékozás tényét a törvényes határidőn belül bejelenti a társaságnak.
Az I. rendű alperes a 2013. február 11. napján kelt teljes bizonyító erejű magánokiratban tett bejelentést a felperes ügyvezetőjének, közölve azt, hogy az ajándékozási szerződések alapján tulajdonába került a II., III. és IV. rendű alperes törzsbetétje, illetve közös törzsbetétje. Kérte a bejelentés tudomásulvételét, az üzletrészek tulajdonjogának a tagjegyzékbe történő átvezetését, és a cégbírósághoz történő bejelentést. Csatolta a szerződéseket, és nyilatkozott a társasági szerződés elfogadásáról.
A felperesnek az ajándékozási szerződések megkötése időpontjában hatályos társasági szerződése szerint az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. Az üzletrész adásvételi szerződéssel kívülállóra történő átruházása esetén a tagot, a társaságot, vagy a taggyűlés által kijelölt személyt ebben a sorrendben az átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ha a társaság bármelyik üzletrész tulajdonosa el kívánja adni az üzletrészét kívülálló, nem társasági tag részére, úgy azt először fel kell ajánlani az elővásárlásra jogosultak részére. Az ajánlatban az üzletrészre megajánlott vételárat, valamint a vételár kifizetésének a feltételeit is közölni kell. Erre az ajánlatra a másik üzletrész tulajdonosnak legkésőbb 15 napon belül, a társaság, illetve az általa kijelölt személy 30 napon belül köteles nyilatkozni. A nyilatkozat hiányában vélelmezendő, hogy a jogosult elővásárlási jogával nem kíván élni. A társaság a saját részére törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg az üzletrészt. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli.
Az üzletrészek átruházása csak írásbeli szerződéssel történhet. A tulajdonosváltozást az üzletrész megvásárlója a szerződéskötéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és csatolni kell hozzá az adásvételi szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tartja.
Az I. rendű alperes 2013. április 8. napján a felperes ügyvezetőjének bejelentette, hogy adásvételi szerződések alapján tulajdonába került további négy tag törzsbetétje.
A felperes a 2013. április 17. napján tartott taggyűlésen meghozott 4/2013. (04. 17.) számú taggyűlési határozatával a többször módosított, hatályosított tagjegyzéket elfogadta, az 5/2013. (04. 17.) számú határozatával pedig a társasági szerződést kiegészítette azzal, hogy: "az üzletrész harmadik személyre (a társaság tagjain kívüli személyre) adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházása csak akkor megengedett, ha a harmadik személy az átruházó egyenesági rokona."
A felperes 2013. július 26. napjára hívott össze rendkívüli taggyűlést "üzletrész adásvétellel kapcsolatos döntés" tárgyában. A taggyűlésen a felperes ügyvezetője előadta, hogy adásvételi, illetve ajándékozási szerződéssel bizonyítani tudják, hogy a vásárolt és az ajándékba kapott üzletrészek az I. rendű alperesnek 1 300 000 forintba kerültek, aminek a könyvelésben kimutatott névértéke 2 833 000 forint. Az I. rendű alperes közölte, hogy üzletrészét, amennyiben a tagok és a felperes sem tart rá igényt, a H-C. Zrt. fogja megvásárolni 5 000 000 forintért. A felperes 365 igen szavazattal, 42 nem szavazattal meghozta a 10/2013. (07. 26.) számú taggyűlési határozatát, amely szerint: »figyelemmel arra a körülményre, hogy a kft.-t elővásárlási jog illeti meg dr. Z. Cs. (I. rendű alperes) üzletrész szerzésekor, az "I." Kft. taggyűlése hozzájárul ahhoz, hogy - az összes kft. üzletrész-tulajdonos vásárlási szándékának megismerése után - a kft. dr. Z. Cs.-tól a felajánlott üzletrészt 2 833 137 forint szerzéskori névértéken vásárolja meg.« Az I. rendű alperes az ajánlatot nem fogadta el.
Az I. rendű alperes mint eladó, az V. rendű alperes mint vevő 2013. szeptember 4. napján kötött adásvételi szerződést, az eladónak a felperesi társaságban meglévő 420 000 forint névértékű törzsbetétjére. Az eladó a törzsbetétet 5 000 000 forint vételárért eladta, a vevő pedig megvásárolta. Az eladó kijelentette, hogy a vevő vételi ajánlatát teljes egészében közölte az elővásárlásra jogosult tagokkal, a közös törzsbetétek képviselőivel, továbbá a társaság ügyvezetőjével is. Az ajánlat közlését követő 15 és 30 napos határidőn belül egyetlen elővásárlásra jogosult sem jelentette be az elővásárlási jog gyakorlására irányuló szándékát, melyre figyelemmel a törzsbetét átruházásának törvényes akadálya az elővásárlási jog vonatkozásában sincs.
A felperes 2014. február 11. napján nyújtotta be keresetlevelét az I-IV. rendű alperesekkel szemben. Kérte, hogy a törvényszék elsődlegesen a Ptk. 207. § (6) bekezdésére tekintettel állapítsa meg az ajándékozási szerződés színlelt voltát, illetve ha az más szerződést leplez, "a leplezett szerződés jogi sorsát". Másodlagosan kérte, hogy a Ptk. 236-237. §-ai alapján az érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet állítsa vissza, és az alpereseket marasztalja a perköltségben.
A felperes a 2014. június 13. napján tartott tárgyaláson előadta, hogy az alperesek által kötött ajándékozási szerződések színlelt szerződések, adásvételi szerződést lepleztek. A leplezett adásvételi szerződések érvényesek, "és így a felperes élni kíván az őt megillető elővásárlási joggal". A felperes a 2014. július 16. napján kelt előkészítő iratához mellékelte a 2013. július 26. napján megtartott rendkívüli taggyűlésről felvett - a 2013. (07. 26.) taggyűlési határozatot is tartalmazó - jegyzőkönyvet, hivatkozva arra, hogy a taggyűlési határozat az elővásárlási jog gyakorlását célozza. A felperes ugyanezen beadványában vonta perbe az V. rendű alperest, előadva, "ténylegesen adásvételi szerződés köttetett az alperesi oldal (I-IV. rendű alperesek) között, mely tekintetében beállt az elővásárlási joga. Az I. rendű alperes ezen semmis szerződésekre alapítottan további törzsbetéteket vásárolt, immár "belső emberként". Kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg az I. és V. rendű alperesek szerződésének az érvénytelenségét. "Ebben a vonatkozásban a felperes az eredeti állapot helyreállítását, és a perköltségben való marasztalását kéri".
Az alperesek a felperesi kereset elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Az I-IV. rendű alperes tagadta az ajándékozási szerződések színlelt jellegét, illetve hivatkoztak arra, hogy a 2013. április 17. napján tartott taggyűlésen a tagjegyzéket jóváhagyták, azt nem támadták meg az előírt határidőn belül, a felperes pedig a megtámadási jogával késlekedett.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet jogi indokolása szerint a jelen ügyben alkalmazandó 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. § (6) bekezdése szerinti színleltséget, illetve leplezettséget a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bekezdése alapján a felperesnek kellett bizonyítania. A meghallgatott tanúk vallomásai és a csatolt okiratok tartalma azonban a szerződések színleltségének megállapításához nem elegendő. Így az I. és V. rendű alperes által megkötött adásvételi szerződés sem érvénytelen a felperes által megjelölt ok miatt.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az ítélet megváltoztatását, az alperesek kereset szerinti marasztalását kérte.
Állította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítás eredményét azonban tévesen mérlegelte, így jogsértő ítéletet hozott. Az ajándékozási szerződések, az azt követő per megindításáig tanúsított alperesi eljárás és magatartás a logikai láncolatba és a "józanész elvárásaiba" is ütközik. Részletesen elemezte a bizonyítékokat, és továbbra is állította, hogy a két ajándékozási szerződés adásvételeket leplez. A felperesi társaság viszonylag jelentős ingatlanvagyona miatt jó üzlet lett volna a társaságban többségi befolyás megszerzése, melyet alátámaszt az I. rendű alperes, valamint az V. rendű alperes képviselőjének jegyzőkönyvi nyilatkozata. Az ajándékozási szerződést követően az I. rendű alperes tulajdonába további 120 000 forint névértékű üzletrész került. Az I. rendű alperes, szembesülve azzal, hogy további befolyást a társaságban nem tud szerezni, az értékesítés szándéka körvonalazódott benne.
Állította, hogy a II-IV. rendű alperesek az elsőfokú eljárás során úgy nyilatkoztak, hogy számukra az üzletrészek nem jelentettek értéket, ez szöges ellentétben áll a felperes által megjelölt értékkel. A felperes nyilvánvalóan nem tudja, hogy milyen érték mellett cserélhetett gazdát az üzletrész a két leplezett szerződésben, fenntartotta és fenntartja az ilyen ellenérték megfizetésére vonatkozó nyilatkozatát abban az esetben, ha az ítélőtábla a kereseti kérelmének helyt ad.
Az alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Állították, hogy a felperes fellebbezése kizárólag rosszindulatú feltételezéseket tartalmaz.
A fellebbezés alaptalan.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság szükségtelenül folytatott le bizonyítási eljárást, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy a felperes által előterjesztett kereseti kérelem alapjaiban téves, az elővásárlási jog sérelmével összefüggésben nem teljesíthető.
A Ptk. 207. § (6) bekezdése szerint, a színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
A jelen ügyben alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 141. § (2) bekezdésének d) és f) pontjai szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - többek között - az elővásárlási jog gyakorlása a társaság által, és az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása.
A Gt. 123. § (1)-(2) és (3) bekezdései szerint, az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét (135. §) kivéve - szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész harmadik személyre történő átruházását egyéb módon korlátozhatják vagy feltételhez köthetik.
Az üzletrészt harmadik személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve a 138. §-ban, valamint a 120. § (3) bekezdésében foglalt eseteket. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre - ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza - elővásárlási jog illeti meg.
Ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap. Ez utóbbi határidő vonatkozik a 126. §-ban megjelölt beleegyezés esetére is.
A Gt. 126. § (1) és (2) bekezdése szerint, a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. A beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt.
Az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás a társasági szerződésben kizárható vagy korlátozható.
A Legfelsőbb Bíróságnak a vételi ajánlatról szóló (a PK 272. számú kollégiumi állásfoglalással módosított) PK 9. számú állásfoglalásának VIII. pontja szerint, ha az elővásárlásra jogosult keresetében annak megállapítását kéri, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, tartozik egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is tenni. A bíróság e nyilatkozatnak a komolyságát, valamint a teljesítőkészségnek és képességnek a valóságos voltát ellenőrzi. Az elfogadó nyilatkozat folytán az elővásárlásra jogosult és tulajdonostársa között az adásvételi szerződés létrejön, s az ebből származó mindennemű igény ugyanebben a perben érvényesíthető.
A Legfelsőbb Bíróságnak az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről szóló 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény 7. és 8. pontja szerint, az elővásárlásra jogosultnak a vele közölt ajánlatot teljes terjedelmében, feltételek nélkül kell elfogadnia. Az ajánlat közlésekor annak elfogadására a körülmények által indokolt határidőt kell szabni. Az ajánlat közlésének hiányában az elővásárlásra jogosult az ügyletről való tudomásszerzéstől számítva általában annyi időn belül köteles elfogadó nyilatkozatot tenni illetve sérelme orvoslását kérni, mint amennyi idő a rendelkezésére állt volna akkor, ha vele az ajánlatot szabályszerűen közlik. Az elővásárlási joga megsértése miatt pert indító jogosultnak keresetében egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt - az ajánlatot elfogadó nyilatkozat egyidejű megtételével - annak megállapítását is, hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre.
A Legfelsőbb Bíróságnak a társasági jogban érvényesülő elővásárlási jog egyes kérdéseiről szóló 3/2009. (VI. 24.) PK vélemény 6. pontja szerint, a társaságot megillető elővásárlási jogok gyakorlásáról, - arról hogy a társaság él vagy nem él az elővásárlási jogával, illetve, hogy elővásárlásra jogosult személyt kijelöl-e - kizárólag a taggyűlés jogosult dönteni.
Az I-IV. rendű alperesek a perben támadott ajándékozási szerződés megnevezésű megállapodásokat 2013. február 11. napján kötötték meg. Az I. rendű alperes a tulajdonosváltozást még aznap a felperes ügyvezetőjének bejelentette. A felperes ehhez képest 2014. február 11. napján nyújtotta be keresetlevelét. A jogi képviselője eljárási jogosultságát a felperes ügyvezetője által adott meghatalmazással igazolta, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó taggyűlési határozatot azonban nem csatolt.
Mivel a felperesi ügyvezetővel nem adásvételi szerződéssel történő tulajdonosváltozást közöltek - a 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény 7. pontjára figyelemmel -, az ügyletről való tudomásszerzéstől (illetve az esetleges leplező jelleg felismerésétől) számítva ugyanannyi idő állt rendelkezésre a joggyakorlásra, mintha az ajánlat szabályszerű közlése megtörtént volna.
A felperes társasági szerződése a Gt. szabályaival egyezően az elővásárlási jog gyakorlására 15, illetve 30 napos határidőt biztosít. A felperes ehhez képest a 2013. július 26. napján meghozott taggyűlési határozatával kívánta igazolni, hogy a felperes az elővásárlási jogával élni kíván. Ezzel szemben a 10/2013. számú taggyűlési határozat utal arra, hogy a felperest elővásárlási jog illeti meg, de nem annak gyakorlására vonatkozik, hiszen az független az eladó szándékától, hanem az I. rendű alperes felé tett egyezségi ajánlatnak minősül.
A felperesnek a Debreceni Törvényszékhez benyújtott keresetlevelében a Ptk. 207. § (6) bekezdésére alapított szerződés színleltségére hivatkozó kereseti kérelme értelmezhető, érdemben vizsgálható. E jogértelmezést alátámasztja a Ptk.-nak a 239/A. § (1) bekezdése is, amely szerint, a fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné.
A felperes azonban vagylagosan arra is hivatkozott, hogy az ajándékozási szerződés más szerződést leplezhet, ebben az esetben kérte a törvényszéktől "a leplezett szerződés jogi sorsának" megállapítását. Ez a kérelem határozott kereseti kérelemnek nem minősül. A felperes "másodlagos" kérelme a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítására irányult. Ezzel szemben (ahogy a felperes arra a 2014. június 13. napján tartott tárgyaláson már hivatkozott), amennyiben a szerződés nem színlelt, hanem azzal a szerződő felek más szerződést lepleznek, a szerződés érvénytelenségét a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Ennek figyelembevételével a felperes is azt adta elő, hogy a leplezett adásvételi szerződések érvényesek, a felperes pedig élni kíván az őt megillető elővásárlási joggal.
A keresetmódosítás a szerződéskötéstől számított mintegy 16. hónapban történt meg.
A fent felhívott egységes bírói gyakorlat szerint azonban az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés nem érvénytelen, hanem hatálytalan, így az erre hivatkozó félnek ennek megállapítását, és egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozat megtételével annak megállapítását is kérnie kell, hogy az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre.
Az ajándékozási - felperesi állítás szerint leplező - szerződésben a szerződő felek az ajándék tárgyának értékét meghatározták. Ha a felperes igazolja, hogy az ajándékozási szerződéssel, mint leplező szerződéssel a szerződést kötő I-IV. rendű alperesek adásvételi szerződést lepleztek, az ajándékozási szerződésben megjelölt érték mellett állíthatta volna azt, hogy az elővásárlási jogának megsértése miatt a leplezett adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, és az abban megjelölt érték alapján tehetett volna elfogadó nyilatkozatot. Ha a leplezés igazolása után az alperesek eltérő vételárat jelölnek meg, annak összegszerűségét ők lettek volna kötelesek bizonyítani. A felperes azonban a leplezett szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti kereseti kérelmet nem terjesztett elő, tényleges elfogadó nyilatkozat megtétele mellett nem kérte annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés a felperes és a II., III., IV. rendű alperesek között jött létre.
Mivel az elővásárlási jogra jogosult sérelmére megkötött adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti perben a jogosult és tulajdonostársa közötti adásvételi szerződésből eredő mindennemű igényt egy eljárásban (egy perben) kell érvényesíteni, nincs annak jelentősége, hogy a Ptk. 239/A. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít az érvénytelenség megállapítása iránti kereseti kérelem előterjesztésére is, hiszen jelen ügyben erre nem volt lehetőség, és a felperes nem is színleltségre, hanem arra hivatkozott, hogy az ajándékozási szerződés leplező, ténylegesen leplezett adásvételi szerződés jött létre.
A szerződés hatálytalanságának megállapítása és a szerződés létrehozása iránti kereseti kérelem előterjesztése hiányában a felperesi "elővásárlási jog sérelme miatti" kereseti kérelem az elsőfokú bíróság által sem lett volna érdemben vizsgálható. Mivel a felperesnek az I-IV. rendű alperesekkel szembeni kereseti kérelme nem volt alkalmas az érdemi vizsgálatra, az I. és V. rendű alperesek közötti adásvételi szerződés "semmissége" sem vizsgálható.
Mindezek alapján az ítélőtábla azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság tévesen vizsgálta azt, hogy a felperes bizonyítani tudta-e azt az állítását, mely szerint az ajándékozási szerződés adásvételi szerződést leplezett, mivel a felperes ténylegesen nem élt elővásárlási jogával, nem terjesztett elő a szerződés létrehozására irányuló kereseti kérelmet. Erre tekintettel az ítélőtábla - a fenti indokbeli módosítással - az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdés I. fordulata alapján helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.044/2015/6.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.