adozona.hu
BH+ 2015.9.393
BH+ 2015.9.393
A cég vezető tisztségviselője felelősségének megállapítását a kényszertörlési eljárás jogerős befejezését követően lehet kérni. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként törölt cég esetén erre nincs lehetőség [2006. évi V. tv. (Ctv.) 118/A. §; 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 17. §-a].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2001. június 30-án a felperes jogelődje bérleti szerződést kötött a P. Club Kft.-vel (a továbbiakban: kft.). A jogügyletből a kft.-nek 3 300 000 Ft bérleti és használati díjfizetési kötelezettsége keletkezett.
2004. október 15-én a felperes jogelődje adásvételi szerződést kötött a kft.-vel a bérlemény tárgyát képező ingatlanra. A vevő késedelmesen egyenlítette ki a vételárat, emiatt 9 458 125 Ft késedelmi kamatfizetési kötelezettsége keletkezett.
2011. február 16-án a kft. tagjai az üzletré...
BH+ 2015.9.393 A cég vezető tisztségviselője felelősségének megállapítását a kényszertörlési eljárás jogerős befejezését követően lehet kérni. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként törölt cég esetén erre nincs lehetőség [2006. évi V. tv. (Ctv.) 118/A. §; 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 17. §-a].
2001. június 30-án a felperes jogelődje bérleti szerződést kötött a P. Club Kft.-vel (a továbbiakban: kft.). A jogügyletből a kft.-nek 3 300 000 Ft bérleti és használati díjfizetési kötelezettsége keletkezett.2004. október 15-én a felperes jogelődje adásvételi szerződést kötött a kft.-vel a bérlemény tárgyát képező ingatlanra. A vevő késedelmesen egyenlítette ki a vételárat, emiatt 9 458 125 Ft késedelmi kamatfizetési kötelezettsége keletkezett.
2011. február 16-án a kft. tagjai az üzletrészeiket értékesítették. Az alperes ügyvezetői tisztsége 2010. május 31-vel, az öt éves megbízatási időtartam leteltével ugyan megszűnt, cégjegyzési joga azonban csak a tagváltozás és az új ügyvezető bejegyzésével egyidejűleg, 2011. február 16-án került törlésre a cégjegyzékből.
2011. február 17-én a kft. neve U. Kft.-re változott, a székhelye pedig M.-ről E.-be került áthelyezésre.
2011. augusztus 23-án a NAV Heves Megyei Igazgatósága által tett bejelentés alapján a törvényszék cégbíróságán indult eljárásban a cégbíróság megállapította, hogy a kft. a bejegyzett székhelyén ismeretlen, külföldi lakóhelyű képviselőjének pedig nincs kézbesítési megbízottja.
A 2012. május 5-én jogerőre emelkedett végzésével ezért a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette és elrendelte a céggel szemben az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás hivatalból történő lefolytatását. Ennek során a cég székhelyére, képviselőjére vonatkozó adat, illetve hitelezői igény bejelentése hiányában, 2012. december 27-én a cégbíróság végzésével elrendelte a kft. törlését. E határozata 2013. január 23-án emelkedett jogerőre.
Ezt megelőzően, 2012. szeptember 3-án, a felperes is kérelmet terjesztett elő ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatása iránt a törvényszék cégbíróságánál. Jelezte egyúttal azt is, hogy a kft. 12 758 125 Ft összegű, bérleti díj hátralékból és késedelmi kamatból álló tartozást halmozott fel vele szemben. 2012. szeptember 5-én a cégbíróság arról tájékoztatta a felperest, hogy a kft. ellen 2012. július 30-án hivatalból már megindította az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást.
A felperes keresetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 118/A. § (3) bekezdésére hivatkozással 12 758 125 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állította, hogy az alperes az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el és ezáltal meghiúsította a felperes hitelezői követelése kielégítését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában utalt arra, a Ctv. 118/A. § (3) bekezdése szerinti kereset előterjesztését a Ctv. 2012. március 1-jétől hatályos módosítása tette lehetővé azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépését követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni. A felperes 2012. szeptember 3-án, azaz akkor fordult a cégbírósághoz, amikor már létezett a Ctv. 116. §-ában szabályozott kényszertörlési eljárás. Kérelme alapján azonban ilyen eljárás megindítására nem került sor. Egyrészt azért, mert maga is ismeretlen cég megszüntetésére irányuló eljárást kívánt kezdeményezni, másrészt azért, mert e kérelmét megelőzően, az adóhatóság bejelentése alapján már folyamatban volt az általa megindítani kért eljárás.
Az elsőfokú bíróság tévesnek tartotta a felperesnek azt a jogi álláspontját, hogy - a cég Ctv. VII. fejezetében szabályozott különleges törvényességi felügyeleti eljárás keretében történt megszüntetésére kényszer útján, és nem kérelemre való törlésére tekintettel - alkalmazhatók a kényszertörlési eljárásra vonatkozó Ctv. VIII/A. fejezetének a 118/A. § (3) bekezdésében írt rendelkezései. A cégbíróság szerint ugyanis az utóbb említett szabályok kizárólag akkor irányadók, ha megelőzően sor került kényszertörlési eljárás lefolytatására.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt hangsúlyozta: a cégbírósági iratokból megállapította, a kft.-vel szemben nem volt folyamatban kényszertörlési eljárás. A Ctv. 118/A. § (3) bekezdésében meghatározott törvényi feltétel nem állt fenn. Bírói jogértelmezéssel a jogszabály egyértelmű követelménye nem változtatható meg.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az alperes kereseti kérelem szerinti marasztalását, másodlagosan az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, a támadott határozat a Ctv. 118/A. § (3) bekezdését sérti. Azt ugyanis nem a céljának megfelelően, és nem az Alaptörvény 28. cikkében előírtak szerint értelmezték az eljárt bíróságok. Megismételte a megelőző eljárás során kifejtett jogi álláspontját, hogy a kényszertörlésre irányuló külön eljárás lefolytatás nélkül is, a kényszertörlés fogalma alatt, a nem kérelemre, hanem hivatalból történt törlést kell érteni. Állította, bizonyította, hogy az alperes a perbeli cégnek vezető tisztségviselője volt, a cég hivatalból való törlését megelőző három évben belül.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
A felperes a keresetét a Ctv. 118/A. § (3) bekezdésére alapította. Pernyertessége érdekében ezért azt kellett bizonyítania, hogy az említett jogszabályban írt együttes feltételek fennállnak.
A jogvita eldöntése során irányadó, a kereset benyújtásakor hatályos Ctv. 118/A. § (3) bekezdése egyértelműen kimondta, az arra alapított kereset a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőben terjeszthető elő. Azaz a per megindítására csak egy ilyen eljárásban ki nem elégített hitelező jogosult a volt vezető tisztségviselővel szemben.
A Kúria hangsúlyozza: a kényszertörlési eljárás sajátos jogintézmény. Azt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a Ctv., továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: módosító tv.) 136. § (1) bekezdése vezette be a kényszer-végelszámolás helyett. A kényszertörlési eljárásnak önálló eljárási rendje van, ahhoz eljárási és anyagi jogi következmények - mint például az egykori vezető tisztségviselő Ctv.118/A. § (3) bekezdésében írt, a hitelezők kielégítését meghiúsító magatartásáért való helytállási kötelezettsége - is kapcsolódnak. E jogintézmény jogi fogalma nem azonosítható a felperes által hivatkozott, hivatalból és nem kérelemre történt törlés fogalmával. Az eljárt bíróságok ezért nem tévedtek, amikor azt állapították meg, hogy a keresetben érvényesíteni kívánt igény nem köthető a Ctv. 118/A. § (3) bekezdésében írt eljáráshoz, az alperes marasztalására az adott jogcímen nem kerülhet sor. A felperes állításával szemben, e jogszabálynak az eljárt bíróságok általi értelmezése összhangban állt annak céljával és az értelmezés az Alaptörvény 28. cikkében írtaknak is megfelelt. A Ctv. 118/A. § (3) bekezdésében megjelölt előfeltétel fennállásának ténye bírói jogértelmezéssel nem volt pótolható.
Utal arra is a Kúria, egyetértett az eljárt bíróságokkal abban, hogy a jelen eljárásnak nem lehetett a tárgya annak vizsgálata: az adóhatóság által 2011. augusztus 23-án kezdeményezett, a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: IM r.) 17. §-a alapján hivatalból folytatódó, ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárás során, a 2012. március 1-je előtt hatályos Ctv. 92. § (2) bekezdése volt-e alkalmazandó - s annak alapján helye volt-e a perbeli cég felszámolási eljárás kezdeményezése és végelszámolás elrendelése nélküli törlésének -, vagy a 2012. március 1-jén hatályos Cstv. 90. § (3) bekezdése, illetve a 116. § (1) bekezdés a)pontja alapján kényszertörlési eljárás megindításának lett volna helye.
A Kúria mindezekre figyelemmel a felperes által hivatkozott okokból nem találta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet. Azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.400/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Portörő és Záborszky Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Portörő Ágnes ügyvéd által képviselt Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal felperesnek Bernátné dr. Gönczi Ágnes ügyvéd által képviselt D. P. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Miskolci Járásbíróságon 9.P.22.563/2013. számon indult és a Miskolci Törvényszék 2.Pf.20.861/2014/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 1.275.800 (egymillió-kétszázhetvenötezernyolcszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
2001. június 30-án a felperes jogelődje bérleti szerződést kötött a P. Club Kft.-vel (a továbbiakban: kft.). A jogügyletből a kft.-nek 3.300.000 Ft bérleti és használati díjfizetési kötelezettsége keletkezett.
2004. október 15-én a felperes jogelődje adásvételi szerződést kötött a kft.-vel a bérlemény tárgyát képező ingatlanra. A vevő késedelmesen egyenlítette ki a vételárat, emiatt 9.458.125 Ft késedelmi kamatfizetési kötelezettsége keletkezett.
2011. február 16-án a kft. tagjai az üzletrészeiket értékesítették. Az alperes ügyvezetői tisztsége 2010. május 31-vel, az öt éves megbízatási időtartam leteltével ugyan megszűnt, cégjegyzési joga azonban csak a tagváltozás és az új ügyvezető bejegyzésével egyidejűleg, 2011. február 16-án került törlésre a cégjegyzékből.
2011. február 17-én a kft. neve U. Kft.-re változott, a székhelye pedig M.-ről E.-be került áthelyezésre.
2011. augusztus 23-án a NAV Heves Megyei Igazgatósága által tett bejelentés alapján az Egri Törvényszék Cégbíróságán Cgt.10-11-000465. szám alatt indult eljárásban a cégbíróság megállapította, hogy a kft. a bejegyzett székhelyén ismeretlen, külföldi lakóhelyű képviselőjének pedig nincs kézbesítési megbízottja.
A 2012. május 5-én jogerőre emelkedett végzésével ezért a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette és elrendelte a céggel szemben az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás hivatalból történő lefolytatását. Ennek során a cég székhelyére, képviselőjére vonatkozó adat, illetve hitelezői igény bejelentése hiányában, 2012. december 27-én a cégbíróság végzésével elrendelte a kft. törlését. E határozata 2013. január 23-án emelkedett jogerőre.
Ezt megelőzően, 2012. szeptember 3-án, a felperes is kérelmet terjesztett elő ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatása iránt az Egri Törvényszék Cégbíróságánál. Jelezte egyúttal azt is, hogy a kft. 12.758.125 Ft összegű, bérleti díj hátralékból és késedelmi kamatból álló tartozást halmozott fel vele szemben. 2012. szeptember 5-én a cégbíróság arról tájékoztatta a felperest, hogy a kft. ellen 2012. július 30-án hivatalból már megindította az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást.
A felperes keresetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 118/A. § (3) bekezdésére hivatkozással 12.758.125 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állította, hogy az alperes az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el és ezáltal meghiúsította a felperesi hitelezői követelés kielégítését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában utalt arra, a Ctv. 118/A. § (3) bekezdése szerinti kereset előterjesztését a Ctv. 2012. március 1-jétől hatályos módosítása tette lehetővé azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépését követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni. A felperes 2012. szeptember 3-án, azaz akkor fordult a cégbírósághoz, amikor már létezett a Ctv. 116. §-ában szabályozott kényszertörlési eljárás. Kérelme alapján azonban ilyen eljárás megindítására nem került sor. Egyrészt azért, mert maga is ismeretlen cég megszüntetésére irányuló eljárást kívánt kezdeményezni, másrészt azért, mert e kérelmét megelőzően, az adóhatóság bejelentése alapján már folyamatban volt az általa megindítani kért eljárás.
Az elsőfokú bíróság tévesnek tartotta azt a felperesi jogi álláspontot, hogy - a cég Ctv. VII. fejezetében szabályozott különleges törvényességi felügyeleti eljárás keretében történt megszüntetésére kényszer útján, és nem kérelemre való törlésére tekintettel - alkalmazhatók a kényszertörlési eljárásra vonatkozó Ctv. VIII/A. fejezetének a 118/A. § (3) bekezdésében írt rendelkezései. A cégbíróság szerint ugyanis az utóbb említett szabályok kizárólag akkor irányadók, ha megelőzően sor került kényszertörlési eljárás lefolytatására.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt hangsúlyozta: a cégbírósági iratokból megállapította, a kft.-vel szemben nem volt folyamatban kényszertörlési eljárás. A Ctv. 118/A. § (3) bekezdésében meghatározott törvényi feltétel nem állt fenn. Bírói jogértelmezéssel a jogszabály egyértelmű követelménye nem változtatható meg.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az alperes kereseti kérelem szerinti marasztalását, másodlagosan az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, a támadott határozat a Ctv. 118/A. § (3) bekezdését sérti. Azt ugyanis nem a céljának megfelelően, és nem az Alaptörvény 28. cikkében előírtak szerint értelmezték az eljárt bíróságok. Megismételte a megelőző eljárás során kifejtett jogi álláspontját, hogy a kényszertörlésre irányuló külön eljárás lefolytatás nélkül is, a kényszertörlés fogalma alatt, a nem kérelemre, hanem hivatalból történt törlést kell érteni. Állította, bizonyította, hogy az alperes a perbeli cégnek vezető tisztségviselője volt, a cég hivatalból való törlését megelőző három évben belül.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
A felperes a keresetét a Ctv.118/A. § (3) bekezdésére alapította. Pernyertessége érdekében ezért azt kellett bizonyítania, hogy az említett jogszabályban írt együttes feltételek fennállnak.
A jogvita eldöntése során irányadó, a kereset benyújtásakor hatályos Ctv.118/A. § (3) bekezdése egyértelműen kimondta, az arra alapított kereset a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőben terjeszthető elő. Azaz a per megindítására csak egy ilyen eljárásban ki nem elégített hitelező jogosult a volt vezető tisztségviselővel szemben.
A Kúria hangsúlyozza: a kényszertörlési eljárás sajátos jogintézmény. Azt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a Ctv., továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: módosító tv.) 136. § (1) bekezdése vezette be a kényszer-végelszámolás helyett. A kényszertörlési eljárásnak önálló eljárási rendje van, ahhoz eljárási és anyagi jogi következmények - mint például az egykori vezető tisztségviselő Ctv.118/A. § (3) bekezdésében írt, a hitelezők kielégítését meghiúsító magatartásáért való helytállási kötelezettsége - is kapcsolódnak. E jogintézmény jogi fogalma nem azonosítható a felperes által hivatkozott, hivatalból és nem kérelemre történt törlés fogalmával. Az eljárt bíróságok ezért nem tévedtek, amikor azt állapították meg, hogy a keresetben érvényesíteni kívánt igény nem köthető a Ctv.118/A. § (3) bekezdésében írt eljáráshoz, az alperes marasztalására az adott jogcímen nem kerülhet sor. A felperes állításával szemben, e jogszabálynak az eljárt bíróságok általi értelmezése összhangban állt annak céljával és az értelmezés az Alaptörvény 28. cikkében írtaknak is megfelelt. A Ctv.118/A. § (3) bekezdésében megjelölt előfeltétel fennállásának ténye bírói jogértelmezéssel nem volt pótolható.
Utal arra is a Kúria, egyetértett az eljárt bíróságokkal abban, hogy a jelen eljárás tárgyát nem képezhette annak vizsgálata: az adóhatóság által 2011. augusztus 23-án kezdeményezett, a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006.(V.18.) IM rendelet (a továbbiakban: IM. r.) 17. §-a alapján hivatalból folytatódó, ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárás során, a 2012. március 1-je előtt hatályos Ctv.92. § (2) bekezdése volt-e alkalmazandó - s annak alapján helye volt-e a perbeli cég felszámolási eljárás kezdeményezése és végelszámolás elrendelése nélküli törlésének -, vagy a 2012. március 1-jén hatályos Cstv. 90. § (3) bekezdése, illetve a 116. § (1) bekezdés a)pontja alapján kényszertörlési eljárás megindításának lett volna-e helye.
A Kúria mindezekre figyelemmel a felperes által hivatkozott okokból nem találta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet. Azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (2), (5) és (6) bekezdése szerint meghatározott felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2015. április 28.
Dr.Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.400/2014.)