BH 2015.9.258

I. A Cstv. szigorú sorrendet ír elő a hitelezői igények kielégítésére, ezért a kielégítési sorrendben előbb álló hitelezőnek nincs a felszámolási eljárás szabályai szerint figyelembe vehető jogi érdeke egy olyan kifogás benyújtására, amelyben a felszámolónak egy a kielégítési sorrendben hátrább álló hitelezői igény elfogadására, illetve besorolására vonatkozó intézkedését támadja. II. A hitelezők támadhatják a felszámoló tevékenységét kifogással a saját kielégítési kategóriájukhoz képest a sorrendben előbb

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1]Az adós felszámolásának kezdő időpontja 2012. február 22., felszámolóként a bíróság az S. Zrt.-t rendelte ki.
[2]A felszámoló az adós vagyonát képező pelletgyárat öt alkalommal kísérelte meg értékesíteni nyilvános pályázat útján, azonban az értékesítések eredménytelenek voltak. 2013. október 31-én kelt levelében tájékoztatta a kifogást előterjesztő hitelezőt, hogy az adós felszámolási eljárásában alakult hitelezői választmány kezdeményezte, az utolsó pályázat eredménytelensége esetén ne ú...

BH 2015.9.258 I. A Cstv. szigorú sorrendet ír elő a hitelezői igények kielégítésére, ezért a kielégítési sorrendben előbb álló hitelezőnek nincs a felszámolási eljárás szabályai szerint figyelembe vehető jogi érdeke egy olyan kifogás benyújtására, amelyben a felszámolónak egy a kielégítési sorrendben hátrább álló hitelezői igény elfogadására, illetve besorolására vonatkozó intézkedését támadja.
II. A hitelezők támadhatják a felszámoló tevékenységét kifogással a saját kielégítési kategóriájukhoz képest a sorrendben előbb álló kategóriába sorolt más hitelező követelésének elfogadása és besorolása, illetve a saját kategóriájukba sorolt más hitelező követelésének elfogadása és besorolása miatt, ha a saját kategóriájukon belül nincs kielégítési sorrend [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/A. § (5) bek., 49/D. § (1) és (3) bek., 51. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek., 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 256. § (1) bek.].
[1]Az adós felszámolásának kezdő időpontja 2012. február 22., felszámolóként a bíróság az S. Zrt.-t rendelte ki.
[2]A felszámoló az adós vagyonát képező pelletgyárat öt alkalommal kísérelte meg értékesíteni nyilvános pályázat útján, azonban az értékesítések eredménytelenek voltak. 2013. október 31-én kelt levelében tájékoztatta a kifogást előterjesztő hitelezőt, hogy az adós felszámolási eljárásában alakult hitelezői választmány kezdeményezte, az utolsó pályázat eredménytelensége esetén ne újabb pályázatot írjon ki a felszámoló, hanem a vagyont a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/A. § (5) bekezdése alapján a vagyontárgyra zálogjoggal rendelkező hitelezők részére ajánlja fel értékesítésre, becsértéken.
[3]A felszámoló meghatározta, hogy a vagyontárgyak együttes becsértéke 802 123 308 Ft. Tájékoztatást nyújtott arról, hogy amennyiben több zálogjogosult hitelező is vételi ajánlatot tenne, úgy a zálogjogosultak milyen sorrendben élhetnek a zálogjog biztosította jogosítványaikkal. A kifogással élő zálogjogosult hitelező az első és a második ranghelyen szerepelt, míg a C. Kft. zálogjogosult hitelező az utolsó, 5. ranghelyen.
[4]A kifogást előterjesztő hitelező a C. Kft. (továbbiakban: kifogással érintett hitelező) hitelezői igényének - a felszámoló levelében közölt - besorolására vonatkozó felszámolói intézkedés megsemmisítését kérte és a felszámoló kötelezését arra, hogy a C. Kft. által bejelentett hitelezői igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontja szerint sorolja be. Állította, hogy a kifogással érintett hitelező a dr. R.-V. G. tulajdonos-ügyvezető tagi kölcsönből eredő hitelezői igényét szerezte meg, ezért az igény nem sorolható a Cstv. 49/D. §-ában szabályozott kielégítési sorrendbe.
[5]Álláspontja szerint a követelést azért sem lehet a Cstv. 49/D. §-ába sorolni, mert a jogerős fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtás során a végrehajtónak a végrehajtási jog bejegyzésére irányuló kérelme ugyan még a felszámolás kezdő időpontja előtt érkezett a földhivatalhoz, azonban a C. Kft. végrehajtási joga az ingatlan-nyilvántartásba csak a felszámolás kezdő időpontja után került bejegyzésre.
[6]A felszámoló és a kifogással érintett hitelező a kifogás elutasítását kérte. A felszámoló állította, hogy megvizsgálta a hitelezőiigény-bejelentést, és csak a hitelező által nyújtott kölcsönt fogadta el hitelezői igényként, amelyet - a végrehajtási jog bejegyzése miatt - biztosított hitelezői igényként vett nyilvántartásba.
[7]A kifogással érintett hitelező előadta, hogy ő nyújtotta a kölcsönt, és a végrehajtási jog - a kérelem földhivatalhoz érkezésére visszamenőleges hatállyal - a bejegyzéssel létrejött.
[8]Az elsőfokú bíróság a felszámolónak a kifogással érintett hitelező követelésére vonatkozó, 2013. szep­tember 10-én kelt hitelezőiigény-besorolását megsemmisítette, és új intézkedésként a hitelezői igény ismételt besorolását írta elő.
[9]A kifogással érintett hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva a kifogást elutasította.
[10]Utalva az EBH 2010.2154. számú eseti döntésben kifejtettekre elsőként megállapította, hogy a Cstv. 51. § (1) bekezdése szerint a felszámoló intézkedése ellen a sérelmet szenvedett fél élhet kifogással, a kifogás alapja pedig az, hogy a felszámoló intézkedése befolyásolja a saját igényének kielégítését. Hivatkozva a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésére, 49/A. § (5) bekezdésére, 57. § (1) bekezdésére és 51. § (3) bekezdésére, arra az álláspontra jutott, hogy a kifogást előterjesztő és a kifogással érintett hitelező nem egy sorba tartozó hitelezői igénnyel rendelkezik, hanem őket a felszámoló azonos kielégítési kategóriába sorolta.
[11]A Cstv. 49/D. §-a szerinti kategóriába sorolt hitelező tekintetében az állapítható meg, hogy a kifogással élő hitelező a kielégítési sorrendben mögötte álló hitelező követelésének besorolását támadja, így a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján sérelmet szenvedett félnek nem minősíthető, hiszen az érintett hitelező besorolása nem befolyásolja saját igényének kielégítését.
[12]Miután a kifogást előterjesztő hitelező által sérelmezett felszámolói intézkedés megsemmisítése a kifogást előterjesztő hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyzetét nem érinti, és ezért a felszámolói intézkedés megsemmisítésére nem kerülhet sor, a Cstv. 51. § (3) bekezdése alapján nincs arra lehetőség, hogy a bíróság csak megállapító rendelkezést hozzon, és abban foglaljon állást arról, hogy a felszámoló intézkedése jogszerű-e.
[13]A kifogást előterjesztő hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
[14]Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 51. § (1) bekezdését, 49/D. § (3) bekezdését.
[15]A kifogással érintett hitelező felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
[16]A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[17]Az eljárásban eldöntendő kérdés az volt, hogy jogszabálysértő-e a másodfokú bíróság álláspontja, mely szerint nincs "kereshetőségi joga" (kifogás-előterjesztési joga) annak a hitelezőnek, aki az általa - a kifogás útján közvetetten - támadott hitelezői igény kielégítését megelőzően jogosult kielégítéshez jutni az adós vagyonából.
[18]A Cstv. 51. § (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.
[19]A felszámolás megindulása után a hitelezők alapvető joga az, hogy az adós vagyonából a felszámolási eljárásban - a Cstv.-ben meghatározott módon - a követelésük kielégítést nyerjen. Miután a Cstv. szigorú sorrendet ír elő a hitelezői igények kielégítésére, ezért helytálló a jogerős végzésben kifejtett az az álláspont, hogy a kielégítési sorrendben előbb álló hitelezőnek nincs a felszámolási eljárás szabályai szerint figyelembe vehető jogi érdeke egy olyan kifogás benyújtására, melyben a felszámolónak egy a kielégítési sorrendben hátrább álló hitelezői igény elfogadására, illetve besorolására vonatkozó intézkedését támadja. E tekintetben tehát nem sérelmet szenvedett fél.
[20]A hitelezők támadhatják a felszámoló intézkedését kifogással a saját kielégítési kategóriájukhoz képest a sorrendben előbb álló kategóriába sorolt más hitelező követelésének elfogadása és besorolása, illetve a saját kategóriájukba sorolt más hitelező követelésének elfogadása és besorolása miatt, ha a saját kategóriájukon belül nincs kielégítési sorrend.
[21]A zálogjoggal biztosított hitelezői igények kielégítésére a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy több zálogjogosult esetén a Ptk. [régi Ptk. 256. § (1) bekezdés; új Ptk. 5:118-5:122. §] kielégítési sorrendje szerint kell a hitelezőket kielégíteni. Ez azt jelenti, hogy a zálogjogok keletkezési sorrendjében kell a követeléseket kiegyenlíteni, és a korábban keletkezett zálogjoggal biztosított követelés teljes mértékű kielégítése után kerülhet sor a sorrendben következő zálogjogosult igényének a kielégítésére.
[22]A Kúria álláspontja szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálva - helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a kifogást előterjesztő hitelezőnek nincs kifogás-előterjesztési joga a C. Kft. hitelezői igényét besoroló felszámolói intézkedéssel szemben. Tévesen állította ugyanis a kifogást előterjesztő hitelező, hogy a C. Kft. hitelező a Cstv. 49/D. § keretein belül bármilyen esetben megelőzhetné az ő igényének a kielégítését, és ezzel az érdekei sérülnének.
[23]Ha ugyanis a zálogjoggal rendelkező hitelező meg kívánja vásárolni az adós vagyontárgyát (zálogtárgyat), úgy a megállapított becsérték (jelen esetben 802 123 308 Ft) alapján az alábbiak szerint történhet az elszámolás:
[24]1. Elsődlegesen le kell vonni a felszámoló által közölt értékesítési költséget és a felszámoló díját, s ezt annak a zálogjogosult hitelezőnek, aki megvásárolja a vagyontárgyat, ki kell fizetnie a felszámoló részére.
[25]2. A fennmaradó vételárat figyelembe véve, a vevőnek az őt megelőző zálogjogosult hitelezők zálogjoggal biztosított (Cstv. 49/D. §-ba sorolt) követelését teljes mértékben kielégítő összeget be kell fizetnie a felszámolási vagyonba.
[26]3. Ezt követően a saját követelését beszámíthatja a vételárba.
[27]4. Ha a becsértéket ezzel sem merítette ki teljes mértékben, akkor a becsérték teljes összege erejéig a sorrendben utána következő zálogjoggal biztosított hitelező követelésének kielégítésére elegendő összeget is be kell fizetnie vételárként, illetve - amennyiben nincs őt követő zálogjoggal biztosított hitelezői igény - ez az összeg a nem biztosított hitelezői igények kielégítésére kerül felhasználásra, az adós felszámolás hatálya alá eső vagyonaként.
[28]Nincs tehát lehetőség arra, hogy az ötödik helyen rangsorolt zálogjogosult hitelező megszerezze a vagyont anélkül, hogy az őt megelőző zálogjogosult hitelezők teljes követelését ki ne egyenlítette volna. A Kúria a BH 2014.311. számon közzétett Gfv. VII. 30.280/2013/4. számú végzésében részletesen kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját.
[29]Mindebből következően a jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.414/2014.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.