adozona.hu
BH+ 2015.8.360
BH+ 2015.8.360
A hivatásos állomány tagjának fokozott ellenőrzésben való részvétele akciószolgálati pótlékra való jogosultságot akkor alapoz meg, ha a szolgálat teljesítésének szervezettségét, koncentráltságát, összehangoltságát vagy veszélyét, az igénybevétel mértékét befolyásoló többletkövetelmény állapítható meg [1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 254. § (2) bek. b) pont; 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rend. 28. § (1) bek., 57. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek hivatásos szolgálati viszonyban a B.-i Határrendészeti Kirendeltségen teljesítettek szolgálatot különböző beosztásokban.
Szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett keresetükben 2008. június 1-jétől 2011. június 30-ig terjedő időszakra az alperes által kimutatott fokozott ellenőrzésekben teljesített szolgálati órák alapján akciószolgálati pótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság...
BH+ 2015.8.360 A hivatásos állomány tagjának fokozott ellenőrzésben való részvétele akciószolgálati pótlékra való jogosultságot akkor alapoz meg, ha a szolgálat teljesítésének szervezettségét, koncentráltságát, összehangoltságát vagy veszélyét, az igénybevétel mértékét befolyásoló többletkövetelmény állapítható meg [1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 254. § (2) bek. b) pont; 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rend. 28. § (1) bek., 57. §].
A felperesek hivatásos szolgálati viszonyban a B.-i Határrendészeti Kirendeltségen teljesítettek szolgálatot különböző beosztásokban.Szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett keresetükben 2008. június 1-jétől 2011. június 30-ig terjedő időszakra az alperes által kimutatott fokozott ellenőrzésekben teljesített szolgálati órák alapján akciószolgálati pótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperesek keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint a perbeli időszakban az I. r. felperes 2105 óra, a II. r. felperes 2386 óra, a III. r. felperes 2591 óra, a IV. r. felperes 2233 óra, az V. r. felperes 2628 óra, a VI. r. felperes 2562 óra, a VII. r. felperes 1924 óra, a VIII. r. felperes 2416 óra, a IX. r. felperes 1409 óra, a X. r. felperes 2174 óra országos vagy területi szintű fokozott ellenőrzésben vett részt, melyet a munkáltató alperes rendelt el.
A felperesek jogi álláspontja szerint az alperes által kimutatott fokozott ellenőrzések, azok tartalmuk szerint akciónak minősültek, ezért az akciószolgálatban teljesített szolgálati órák után akciószolgálati pótlékra jogosultak. Az alperes jogi álláspontja szerint a munkáltató által elrendelt fokozott ellenőrzések azok tartalma alapján fogalmilag is fokozott ellenőrzésnek minősültek, melyekben való részvétel után akciószolgálati pótlék nem jár.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azt állapította meg, hogy a felperesek "ténylegesen a tartalmuk szerint" fokozott ellenőrzésekben vettek részt, és ezen részvétel során teljesített szolgálati feladatok az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével nem jártak, nem kényszerültek a fokozott ellenőrzésekben való részvételük során az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére sem. A munkáltató alperes által országos vagy területi szinten elrendelt egyes konkrét, fokozott ellenőrzések, adott esetben a végrehajtandó rendőrségi feladatok szempontjából intenzívebbek voltak az átlagosnál ugyan, de azok végrehajtása mégsem jelentett olyan többletet a hivatásos állományú felperesek részéről, amely alapján a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 28. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállta alapján illetménypótlékra jogosultak lennének.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek 406 265 forintot, a II. r. felperesnek 460 498 forintot, a III. r. felperes 500 063 forintot, a IV. r. felperesnek 430 969 forintot, az V. r. felperesnek 507 204 forintot, a VI. r. felperesnek 494 466 forintot, a VII. r. felperesnek 371 332 forintot, a VIII. r. felperesnek 466 288 forintot, a IX. r. felperesnek 271 937 forintot, a X. r. felperesnek 419 582 forintot, és ezen összegek után 2009. december 15-től a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatát.
A jogerős ítélet perdöntőként azt értékelte, hogy az alperes által csatolt lista szerint a felperesek országos, illetve területi szinten elrendelt fokozott ellenőrzésekben vettek részt. Az ezzel ellentétes álláspontját az alperesnek kellett volna az eljárás során bizonyítania, mert a szükséges adatok és okiratok az alperes birtokában vannak, emellett az alperes a felperesek keresetének összegszerűségét az eljárás során nem vitatta.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.
Az alperes kifogásolta a jogerős ítélet megállapítását, mely szerint a keresetek összegszerűségét nem vitatta. Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság a kifejtett jogi álláspontjára tekintettel nem vizsgálta, hogy a fokozott ellenőrzéseket ki rendelte el, azok milyen szintűek voltak. A perben mindvégig hangsúlyozta, hogy még a panasz elbírálása során készített kimutatása az összes fokozott ellenőrzést tartalmazta az elrendelő személyétől és a területi kiterjedéstől függetlenül. Így azt nyilvánvalóan az összegszerűség alapjául nem fogadta el, kizárólagosan arról nyilatkozott, hogy a felperesek által megjelölt bruttó 193 Ft/óra helyes összeg az akciószolgálati pótlék számítás alapjául. Minthogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a R. 28. §-ában foglaltak teljesülését vizsgálta, a fokozott ellenőrzések vonatkozásában - minthogy a döntését eltérő jogi alapra helyezte - bizonyítást nem folytatott le. A peres eljárás során kizárólagosan az igazolódott, hogy az elrendelt fokozott ellenőrzésekben való szolgálatteljesítések során az átlagoshoz képest olyan többlet nem jelentkezett, amely követelmények és körülmények a beosztási illetményben nem kerültek elismerésre.
Az alperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontját egymagában a beadványa mellékleteként csatolt kimutatás alapján vezette le, és azt is megállapította, hogy a ezzel ellentétes álláspontot az alperesnek kellett volna az eljárás során bizonyítania, ezzel megsértette a Pp. 3. § (3) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az alperes érvelése szerint a felperesek valamennyien 2011 nyarán terjesztették elő a szolgálati panaszukat, melyben az igényüket úgy határozták meg, hogy akciószolgálati pótlék megállapítását minden olyan szolgálati feladat után kérik, ami "akció, fokozott ellenőrzés vagy egyéb hasonló jellemzővel rendelkező szolgálati feladat". A szolgálati panaszok elbírálása során készült kimutatások, így éppen a szolgálati panaszokban meghatározottak szerint minden ellenőrzést tartalmaztak, függetlenül az elrendelő személyétől, vagy az illetékességi területtől. Mivel nem is ilyen célból készült ez a kimutatás, így nyilvánvalóan nem is tartalmazta az elrendelőt, illetve az elrendelés alapjául szolgáló feladatterv számát. A szolgálati panaszok az alperes által elutasításra kerültek, alapvetően azon jogi álláspont alapján, hogy az akció és a fokozott ellenőrzés nem azonos jogi kategória és egyetlen felperes sem vett részt olyan feladatban, amely az alperesnél akciónak minősülne. A felperesek az ezt követően előterjesztett keresetükben az összegszerűség vonatkozásában az összes kigyűjtött fokozott ellenőrzésben töltött óraszámot alapul véve jelölték meg az igényüket.
Az alperes hangsúlyozta, hogy az óraszámot mindig is vitatta, kifejtve, hogy a kimutatásokat a munkáltató nem a Hszt. 64. § (1) bekezdése alapjául, vagyis nem a pótlékra való igény megalapozásához készítette.
Az alperesi álláspont szerint kizárólagosan az állományilletékes parancsnok által, az ország, illetve a megye területére elrendelt akciókban történő részvétel keletkeztet jogosultságot akciószolgálati pótlékra. A peres eljárás során az ítélkezés alapjául elfogadott kimutatásban szereplő fokozott ellenőrzések döntő részét pedig nem is állományilletékes parancsnok rendelte el, hanem például az MRFK rendészeti igazgató, határrendészeti osztályvezető, amely kérdéseket azonban az elsőfokú bíróság nem tette a tényállás részévé.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
Érvelésük szerint a fokozott ellenőrzéseknek megfelelő rendőri intézkedések akciónak minősülnek, ha területi vagy országos szinten hajtják végre azokat. Jogi álláspontjuk szerint kizárólag a R. 57. §-ának való megfelelést kell vizsgálni, a jogalkotó akarata alapján az országos vagy területi szinten végrehajtott akció szükség szerint olyan, amely teljesíti a R. 28. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt is.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan idézte a felperesek által 2011. évben benyújtott - azonos szövegezésű - szolgálati panaszuk tartalmát. A felperesek valamennyien annak kimutatását kérték, hogy az elmúlt három évben hány alkalommal, milyen időtartamban vettek részt "akcióban, fokozott ellenőrzésben vagy egyéb hasonló jellemzővel rendelkező szolgálati feladat végrehajtásában".
Az alperesi kimutatás havi bontásban azt tartalmazza, hogy a felperesek milyen fokozott ellenőrzésekben vettek részt. A kimutatás számos, különböző elnevezéssel szereplő szolgálati feladat végrehajtását tartalmazza. A kimutatás szerinti óraszám a perben nem volt vitatott, az alperes azonban a perben mindvégig a kereset elutasítását kérte, hivatkozása szerint a felperesek fokozott ellenőrzésekben vettek részt, akciószolgálati pótlékra jogosító szolgálati feladat végrehajtásában, akcióban nem.
A megállapított tényállás szerint a kimutatások szerinti fokozott ellenőrzéseket a munkáltató rendelte el, és azok országos vagy területi szintűek voltak, melynek ellenkezőjét az alperes nem vitatta. E körben az alperes felülvizsgálati kérelme helytálló hivatkozást tartalmaz a bizonyítási teher, a bizonyítás indítványozása elmulasztásának jogkövetkezményeire nézve. Azt a körülményt ugyanis, hogy az alperes a felperesek kérésének eleget téve kimutatta, hogy mikor, milyen óraszámban, milyen fokozott ellenőrzésekben vettek részt, a perbeli ellenkérelme és hivatkozásai tartalma alapján jogszabálysértéssel értékelte a másodfokú bíróság a felperesek keresetét alátámasztó bizonyítékként. A Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a perben a felperesek érdekében állt annak bizonyítása és a körben a bizonyítás indítványozása, hogy a kimutatás szerinti valamennyi szolgálat a pótlékra jogosító feltételnek megfelelő volt.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) 254. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott, a teljesített óránként megállapított akciószolgálati pótlék fizetésének feltételeiről a R. 57. §-a rendelkezik. E szerint arra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt. Az akciószolgálati pótlékra jogosultság vagylagos jogszabályi feltétele tehát az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban való részvétel, illetőleg az illetékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt különleges szolgálati feladatban való részvétel.
A jogerős ítélet helytállóan utalt a Kúria több eseti döntésében kifejtettekre, mely szerint az akciószolgálati pótlékra való jogosultság egyik feltétele körében a jogszabály azt értékeli, hogy a koncentráltan és összehangoltan ellátott szolgálati feladat milyen szervezettségi szinten kerül végrehajtásra. Így amennyiben az országos, illetve területi szintű, akkor az igénybevétel, illetve a szolgálati feladat különlegességének vizsgálata nélkül jár az illetménypótlék. Ezért abban tévedett a közigazgatási és munkaügyi bíróság, hogy a perbeli illetménypótlékra való jogosultság kizárólag a R. 28. § (1) bekezdés szerinti feltételek vizsgálatával dönthető el.
A Kúria elvi határozatában kimondta, hogy a fokozott ellenőrzés végrehajtásában való részvétel esetén csak a tényállás kellő tisztázását követően lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy az - elnevezésétől függetlenül - pótlékra jogosító "akciónak" minősült-e. Fokozott ellenőrzés végrehajtása ugyanis - annak elrendelésére jogosultak szabályozásából következően - nemcsak országos és területi szinten, hanem helyi szinten is sor kerülhet. Utóbbi esetben azonban az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység csak akkor jogosít pótlékra, ha egyszersmind különleges szolgálati feladatban való részvételnek is minősül (EBH 2014.01.M1.).
Az előbbiekre tekintettel helytálló érvelést tartalmaz a felülvizsgálati kérelem, mely szerint az elsőfokú bíróság a fokozott ellenőrzések akciónak történő megfeleltetéséhez szükséges bizonyítást nem folytatta le, ilyenre nem is szólította fel a feleket, mivel eltérő jogi álláspontja alapján döntött a kereseti kérelemről.
A Kúria egyedi ügyben feltárt tényállás alapján úgy foglalt állást, hogy amennyiben igazolt, hogy az országos, illetve területi szintű, összehangolt, tehát bizonyítottan magasabb szinten szervezett, koncentrált és ennélfogva nyilvánvalóan intenzívebb szolgálati feladatellátás - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is tekintettel - nem lehet perdöntő, hogy a fokozott ellenőrzési terveket ki hagyta jóvá. Ez a megállapítás azonban nem lehet irányadó azokban az esetekben, amikor nem is folyt bizonyítás arra nézve, hogy a kimutatott fokozott ellenőrzések ténylegesen milyen szervezettségűek, milyen szintűek voltak, melyiket ki rendelte el. A perbeli adatokból az sem állapítható meg, hogy az alperes elrendelése a B. Határrendészeti Kirendeltség állományában szolgálatot teljesítőkre, vagy velük együtt összehangoltan és szervezetten más rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság, kirendeltség állományára is kiterjedt-e.
Az előbbiekben kifejtettek szerint a fokozott ellenőrzés minősülhet pótlékra jogosító akciónak. Minthogy az irányadó jogszabályok az akció fogalmára nézve értelmező rendelkezést nem tartalmaznak, a perbeli jogosultság feltétele csak és kizárólag a R. 57. §-a alapján ítélhető meg.
Fokozott ellenőrzésben való részvétel során a hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatait teljesíti, amelyért a beosztási illetményt meghaladóan külön ellentételezés nem jár. Pótlék iránti igényt akkor alapozhat meg, amennyiben az előbbiek szerint a szolgálat teljesítésének szervezettségét, koncentráltságát, összehangoltságát, vagy veszélyét, az igénybevétel mértékét befolyásoló többletkövetelmény megállapítható. A szervezettségi szint és a kiterjedés mértéke akkor alapozhatja meg a pótlékot, amennyiben a szolgálati feladat végrehajtása azonos elrendelés alapján egyidejűleg országos vagy területi szintű. Az akciószolgálati pótlék jellegéből és rendeltetéséből is az következik, hogy egyedi, kivételes szolgálatellátás ellentételezése. A felperesek keresete szerint három év alatt több, mint 2000 órát, a három évre eső szolgálatteljesítési idejüknek mintegy egyharmadát voltak "akcióban", amely fogalmilag nem lehet megalapozott igény.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a feleket szükséges tájékoztatni a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről. Ennek megfelelően vizsgálandó, hogy a felpereseknek a kimutatás szerinti fokozott ellenőrzésekben való részvétele megalapozta-e, illetve mennyiben az akciószolgálati pótlékra való igényüket.
(Kúria Mfv. II. 10.548/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Független Rendőrszakszervezet (ügyintéző: dr. Oláh Tamás jogtanácsos) által képviselt B. I. I. r., Sz. L. II. r., K. Z. III. r., G. S. IV. r., J. J. L. V. r., S. A. VI. r., SZ. G. VII. r., B. O. VIII. r., K. L. IX. r. és B. I. X. r. felpereseknek a dr. Moskovitsné dr. Tőkés Mónika jogtanácsos által képviselt Sz. Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen akciószolgálati pótlék megfizetése iránt a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 6.M.325/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.440/2013/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.440/2013/4. számú ítéletét a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.325/2012/4. számú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A felek felülvizsgálati eljárási költségét egyenként 10 000 (tízezer) forintban állapítja meg, míg a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.
I n d o k o l á s
Az I.-X. r. felperesek hivatásos szolgálati viszonyban a B.-i Határrendészeti Kirendeltségen teljesítettek szolgálatot különböző beosztásokban.
Szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett keresetükben 2008. június 1-től 2011. június 30-ig terjedő időszakra az alperes által kimutatott fokozott ellenőrzésekben teljesített szolgálati órák alapján akciószolgálati pótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.325/2012/14. számú ítéletével az I.-X. r. felperesek keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint a perbeli időszakban az I. r. felperes 2105 óra, a II. r. felperes 2386 óra, a III. r. felperes 2591 óra, a IV. r. felperes 2233 óra, az V. r. felperes 2628 óra, a VI. r. felperes 2562 óra, a VII. r. felperes 1924 óra, a VIII. r. felperes 2416 óra, a IX. r. felperes 1409 óra, a X. r. felperes 2174 óra országos vagy területi szintű fokozott ellenőrzésben vett részt, melyet a munkáltató alperes rendelt el.
A felperesek jogi álláspontja szerint az alperes által kimutatott fokozott ellenőrzések, azok tartalmuk szerint akciónak minősültek, ezért az akciószolgálatban teljesített szolgálati órák után akciószolgálati pótlékra jogosultak. Az alperes jogi álláspontja szerint a munkáltató által elrendelt fokozott ellenőrzések azok tartalma alapján fogalmilag is fokozott ellenőrzésnek minősültek, melyekben való részvétel után akciószolgálati pótlék nem jár.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azt állapította meg, hogy a felperesek "ténylegesen a tartalmuk szerint" fokozott ellenőrzésekben vettek részt, és ezen részvétel során teljesített szolgálati feladatok az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével nem jártak, nem kényszerültek a fokozott ellenőrzésekben való részvételük során az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére sem. A munkáltató alperes által országos vagy területi szinten elrendelt egyes konkrét, fokozott ellenőrzések, adott esetben a végrehajtandó rendőrségi feladatok szempontjából intenzívebbek voltak az átlagosnál ugyan, de azok végrehajtása mégsem jelentett olyan többletet a hivatásos állományú felperesek részéről, amely alapján a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 28. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállta alapján illetménypótlékra jogosultak lennének.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.440/2013/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek 406 265 forintot, a II. r. felperesnek 460 498 forintot, a III. r. felperes 500 063 forintot, a IV. r. felperesnek 430 969 forintot, az V. r. felperesnek 507 204 forintot, a VI. r. felperesnek 494 466 forintot, a VII. r. felperesnek 371 332 forintot, a VIII. r. felperesnek 466 288 forintot, a IX. r. felperesnek 271 937 forintot, a X. r. felperesnek 419 582 forintot, és ezen összegek után 2009. december 15-től a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatát, valamint együttesen 300 000 forint első- és másodfokú perköltséget.
A jogerős ítélet perdöntőként azt értékelte, hogy az alperes által csatolt lista szerint a felperesek országos, illetve területi szinten elrendelt fokozott ellenőrzésekben vettek részt. Az ezzel ellentétes álláspontját az alperesnek kellett volna az eljárás során bizonyítania, mert a szükséges adatok és okiratok az alperes birtokában vannak, emellett az alperes a felperesek keresetének összegszerűségét az eljárás során nem vitatta.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.
Az alperes kifogásolta a jogerős ítélet megállapítását, mely szerint a keresetek összegszerűségét nem vitatta. Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság a kifejtett jogi álláspontjára tekintettel nem vizsgálta, hogy a fokozott ellenőrzéseket ki rendelte el, azok milyen szintűek voltak. A perben mindvégig hangsúlyozta, hogy még a panasz elbírálása során készített kimutatása az összes fokozott ellenőrzést tartalmazta az elrendelő személyétől és a területi kiterjedéstől függetlenül. Így azt nyilvánvalóan az összegszerűség alapjául nem fogadta el, kizárólagosan arról nyilatkozott, hogy a felperesek által megjelölt bruttó 193 Ft/óra helyes összeg az akciószolgálati pótlék számítás alapjául. Minthogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a R. 28. §-ában foglaltak teljesülését vizsgálta, a fokozott ellenőrzések vonatkozásában - minthogy a döntését eltérő jogi alapra helyezte - bizonyítást nem folytatott le. A peres eljárás során kizárólagosan az igazolódott, hogy az elrendelt fokozott ellenőrzésekben való szolgálatteljesítések során az átlagoshoz képest olyan többlet nem jelentkezett, amely követelmények és körülmények a beosztási illetményben nem kerültek elismerésre.
Az alperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontját egymagában a 12. sorszámú beadvány mellékleteként csatolt kimutatás alapján vezette le, és azt is megállapította, hogy a ezzel ellentétes álláspontot az alperesnek kellett volna az eljárás során bizonyítania, ezzel megsértette a Pp. 3. § (3) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az alperes érvelése szerint a felperesek valamennyien 2011. nyarán terjesztették elő a szolgálati panaszukat, melyben az igényüket úgy határozták meg, hogy akciószolgálati pótlék megállapítását minden olyan szolgálati feladat után kérik, ami "akció, fokozott ellenőrzés vagy egyéb hasonló jellemzővel rendelkező szolgálati feladat". A szolgálati panaszok elbírálása során készült kimutatások, így éppen a szolgálati panaszokban meghatározottak szerint minden ellenőrzést tartalmaztak, függetlenül az elrendelő személyétől, vagy az illetékességi területtől. Mivel nem is ilyen célból készült ez a kimutatás, így nyilvánvalóan nem is tartalmazta az elrendelőt, illetve az elrendelés alapjául szolgáló feladatterv számát. A szolgálati panaszok az alperes által elutasításra kerültek, alapvetően azon jogi álláspont alapján, hogy az akció és a fokozott ellenőrzés nem azonos jogi kategória és egyetlen felperes sem vett részt olyan feladatban, amely az alperesnél akciónak minősülne. A felperesek az ezt követően előterjesztett keresetükben az összegszerűség vonatkozásában az összes kigyűjtött fokozott ellenőrzésben töltött óraszámot alapul véve jelölték meg az igényüket.
Az alperes hangsúlyozta, hogy az óraszámot mindig is vitatta, kifejtve, hogy a kimutatásokat a munkáltató nem a Hszt. 64. § (1) bekezdése alapjául, vagyis nem a pótlékra való igény megalapozásához készítette.
Az alperesi álláspont szerint kizárólagosan az állományilletékes parancsnok által, az ország, illetve a megye területére elrendelt akciókban történő részvétel keletkeztet jogosultságot akciószolgálati pótlékra. A peres eljárás során az ítélkezés alapjául elfogadott kimutatásban szereplő fokozott ellenőrzések döntő részét pedig nem is állományilletékes parancsnok rendelte el, hanem például az MRFK rendészeti igazgató, határrendészeti osztályvezető, amely kérdéseket azonban az elsőfokú bíróság nem tette a tényállás részévé.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
Érvelésük szerint a fokozott ellenőrzéseknek megfelelő rendőri intézkedések akciónak minősülnek, ha területi vagy országos szinten hajtják végre azokat. Jogi álláspontjuk szerint kizárólag a R. 57. §-ának való megfelelést kell vizsgálni, a jogalkotó akarata alapján az országos vagy területi szinten végrehajtott akció szükség szerint olyan, amely teljesíti a R. 28. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt is.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan idézte a felperesek által 2011. évben benyújtott - azonos szövegezésű - szolgálati panaszuk tartalmát. A felperesek valamennyien annak kimutatását kérték, hogy az elmúlt három évben hány alkalommal, milyen időtartamban vettek részt "akcióban, fokozott ellenőrzésben vagy egyéb hasonló jellemzővel rendelkező szolgálati feladat végrehajtásában".
Az alperesi kimutatás havi bontásban azt tartalmazza, hogy a felperesek milyen fokozott ellenőrzésekben vettek részt. A kimutatás számos, különböző elnevezéssel szereplő szolgálati feladat végrehajtását tartalmazza. A kimutatás szerinti óraszám a perben nem volt vitatott, az alperes azonban a perben mindvégig a kereset elutasítását kérte, hivatkozása szerint a felperesek fokozott ellenőrzésekben vettek részt, akciószolgálati pótlékra jogosító szolgálati feladat végrehajtásában, akcióban nem.
A megállapított tényállás szerint a kimutatások szerinti fokozott ellenőrzéseket a munkáltató rendelte el, és azok országos vagy területi szintűek voltak, melynek ellenkezőjét az alperes nem vitatta. E körben az alperes felülvizsgálati kérelme helytálló hivatkozást tartalmaz a bizonyítási teher, a bizonyítás indítványozása elmulasztásának jogkövetkezményeire nézve. Azt a körülményt ugyanis, hogy az alperes a felperesek kérésének eleget téve kimutatta, hogy mikor, milyen óraszámban, milyen fokozott ellenőrzésekben vettek részt, a perbeli ellenkérelme és hivatkozásai tartalma alapján jogszabálysértéssel értékelte a másodfokú bíróság a felperesek keresetét alátámasztó bizonyítékként. A Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a perben a felperesek érdekében állt annak bizonyítása és a körben a bizonyítás indítványozása, hogy a kimutatás szerinti valamennyi szolgálat a pótlékra jogosító feltételnek megfelelő volt.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) 254. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott, a teljesített óránként megállapított akciószolgálati pótlék fizetésének feltételeiről a R. 57. §-a rendelkezik. E szerint arra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt. Az akciószolgálati pótlékra jogosultság vagylagos jogszabályi feltétele tehát az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban való részvétel, illetőleg az illetékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt különleges szolgálati feladatban való részvétel.
A jogerős ítélet helytállóan utalt a Kúria több eseti döntésében kifejtettekre, mely szerint az akciószolgálati pótlékra való jogosultság egyik feltétele körében a jogszabály azt értékeli, hogy a koncentráltan és összehangoltan ellátott szolgálati feladat milyen szervezettségi szinten kerül végrehajtásra. Így amennyiben az országos, illetve területi szintű, akkor az igénybevétel, illetve a szolgálati feladat különlegességének vizsgálata nélkül jár az illetménypótlék. Ezért abban tévedett a közigazgatási és munkaügyi bíróság, hogy a perbeli illetménypótlékra való jogosultság kizárólag a R. 28. § (1) bekezdés szerinti feltételek vizsgálatával dönthető el.
A Kúria elvi határozatában kimondta, hogy a fokozott ellenőrzés végrehajtásában való részvétel esetén csak a tényállás kellő tisztázását követően lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy az - elnevezésétől függetlenül - pótlékra jogosító "akciónak" minősült-e. Fokozott ellenőrzés végrehajtása ugyanis - annak elrendelésére jogosultak szabályozásából következően - nemcsak országos és területi szinten, hanem helyi szinten is sor kerülhet. Utóbbi esetben azonban az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység csak akkor jogosít pótlékra, ha egyszersmind különleges szolgálati feladatban való részvételnek is minősül (EBH 2014.01.M1.).
Az előbbiekre tekintettel helytálló érvelést tartalmaz a felülvizsgálati kérelem, mely szerint az elsőfokú bíróság a fokozott ellenőrzések akciónak történő megfeleltetéséhez szükséges bizonyítást nem folytatta le, ilyenre nem is szólította fel a feleket, mivel eltérő jogi álláspontja alapján döntött a kereseti kérelemről.
A Kúria egyedi ügyben feltárt tényállás alapján úgy foglalt állást, hogy amennyiben igazolt, hogy az országos, illetve területi szintű, összehangolt, tehát bizonyítottan magasabb szinten szervezett, koncentrált és ennélfogva nyilvánvalóan intenzívebb szolgálati feladatellátás - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is tekintettel - nem lehet perdöntő, hogy a fokozott ellenőrzési terveket ki hagyta jóvá. Ez a megállapítás azonban nem lehet irányadó azokban az esetekben, amikor nem is folyt bizonyítás arra nézve, hogy a kimutatott fokozott ellenőrzések ténylegesen milyen szervezettségűek, milyen szintűek voltak, melyiket ki rendelte el. A perbeli adatokból az sem állapítható meg, hogy az alperes elrendelése a B. Határrendészeti Kirendeltség állományában szolgálatot teljesítőkre, vagy velük együtt összehangoltan és szervezetten más rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság, kirendeltség állományára is kiterjedt-e.
Az előbbiekben kifejtettek szerint a fokozott ellenőrzés minősülhet pótlékra jogosító akciónak. Minthogy az irányadó jogszabályok az akció fogalmára nézve értelmező rendelkezést nem tartalmaznak, a perbeli jogosultság feltétele csak és kizárólag a R. 57. §-a alapján ítélhető meg.
Fokozott ellenőrzésben való részvétel során a hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatait teljesíti, amelyért a beosztási illetményt meghaladóan külön ellentételezés nem jár. Pótlék iránti igényt akkor alapozhat meg, amennyiben az előbbiek szerint a szolgálat teljesítésének szervezettségét, koncentráltságát, összehangoltságát, vagy veszélyét, az igénybevétel mértékét befolyásoló többletkövetelmény megállapítható. A szervezettségi szint és a kiterjedés mértéke akkor alapozhatja meg a pótlékot, amennyiben a szolgálati feladat végrehajtása azonos elrendelés alapján egyidejűleg országos vagy területi szintű. Az akciószolgálati pótlék jellegéből és rendeltetéséből is az következik, hogy egyedi, kivételes szolgálatellátás ellentételezése. A felperesek keresete szerint három év alatt több, mint 2000 órát, a három évre eső szolgálatteljesítési idejüknek mintegy egyharmadát voltak "akcióban", amely fogalmilag nem lehet megalapozott igény.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a feleket szükséges tájékoztatni a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről. Ennek megfelelően vizsgálandó, hogy a felpereseknek a kimutatás szerinti fokozott ellenőrzésekben való részvétele megalapozta-e, illetve mennyiben az akciószolgálati pótlékra való igényüket.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
Budapest, 2015. március 25.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.548/2014.)