adozona.hu
AVI 2015.5.42
AVI 2015.5.42
A kerületi önkormányzat jogosult telekadót bevezetni illetékességi területén (1990. évi C. tv. 6. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes által benyújtott adóbevallás alapján a Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperest 2012. január 1. napjától 2012. május 14. napjáig a 38821/5 helyrajzi számú telke után a 2012. június 27. napján kelt 14- határozatával, illetve a 38821/3 hrsz.-ú telke után a 2012. június 27. napján kelt határozatával telekadó megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2012. szeptember 19-én kelt határozatával az elsőfokú határo...
AVI 2015.5.42 A kerületi önkormányzat jogosult telekadót bevezetni illetékességi területén (1990. évi C. tv. 6. §)
A felperes által benyújtott adóbevallás alapján a Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperest 2012. január 1. napjától 2012. május 14. napjáig a 38821/5 helyrajzi számú telke után a 2012. június 27. napján kelt 14- határozatával, illetve a 38821/3 hrsz.-ú telke után a 2012. június 27. napján kelt határozatával telekadó megfizetésére kötelezte.A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2012. szeptember 19-én kelt határozatával az elsőfokú határozatokat - eltérő jogi indokolással - helybenhagyta. Döntését a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1)-(3) bekezdései, 8. § (1) bekezdése, 17. §-a, 52. § 1., 16. pontjai, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 63/A. § f) pontja, 64. §-64/B. §-ai, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Tttv.) 3. § ab) pontja, a telekadóról szóló 56/2008. (XI. 6.) számú Önkormányzati rendelet alapján hozta meg.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alkalmazott jogszabályok téves értelmezésével döntött az alperes, mert az elsőfokú hatóságnak nincs hatásköre telekadó kivetésére a köztemetők vonatkozásában.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a Htv. 17. §-a, 44. §-a, 46. § a), b) pontjai, 51. § (2) bekezdése, 52. § 1. pontja alapján olyan telekre, amely nem tartozik az önkormányzat illetékességi területéhez, hatáskör hiányában a kerületi önkormányzat adómegállapító határozatot nem hozhatott volna, így az alperesnek az elsőfokú határozatokat hatályon kívül kellett volna helyeznie. A jogbiztonság követelményeit is figyelembe véve döntött akként, hogy a kerületi önkormányzat adóhatósága a felperessel, mint az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján a köztemetőket ellátó szervezettel szemben telekadó fizetési kötelezettséget a határozatokban megállapított időszakra vonatkozóan nem állapíthatott meg.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Lényegében megismételte és fenntartotta a határozatában foglaltakat. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályhelyek téves értelmezésével hozta meg döntését.
A felperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres felek által nem vitatottan a felperes tulajdonában lévő két ingatlan: temető. A Tttv. 3. § a) pontja szerint e törvény alkalmazásában temető a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak. A b) pont értelmében köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti. A felperes - alperes által nem vitatott - előadása szerint Budapest összes köztemetőjénél a Fővárosi Önkormányzattal kötött közszolgáltatási keretszerződés alapján ellátja az üzemeltetési, fenntartási tevékenységeket.
Az Ötv. 8. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása (...). A (4) bekezdés értelmében a települési önkormányzat köteles gondoskodni a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról.
A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat [Ötv. 63. § (1) bekezdés]. Az Ötv. 63/A. §-nak a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásáról rendelkező a f) pontja szerint a fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen: kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről. E jogi szabályozás adóztatásról, közöttük telekadóról nem rendelkezik.
Az Ötv. 64. §-64/C. §-ai szabályozzák a főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodását. Az Ötv. 64. §-ának (3) bekezdés c) pontja szerint a fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek: a vagyoni típusú helyi adókból (a telekadó a Htv. II. fejezetében szabályozottan vagyoni típusú adó), valamint a kommunális jellegű helyi adókból származó bevétel. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy e § (3a) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat részére átengedheti az idegenforgalmi adó bevezetését, ami nem telekadó.
A helyi adóra vonatkozó szabályozást speciális jogszabály, a Htv. tartalmazza. Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására (Htv. preambuluma).
A Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be [Htv. 1. § (2) bekezdés]. A Htv. alkalmazásában - 52. § 1. pont - az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt, bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
Kifejezett és konkrét törvényi rendelkezés határozza meg a Htv. 1. § (2) bekezdésében, hogy Budapesten melyik önkormányzat milyen adóról rendelkezhet, így a főváros esetében a kerületi önkormányzat [a (3) bekezdés kivételével]
- az építményadót,
- a telekadót,
- a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót,
- a fővárosi önkormányzat
- a helyi iparűzési adót jogosult bevezetni.
A (3) bekezdésben meghatározott kivétel-szabály értelmében a kerületi önkormányzat által a (2) bekezdés szerint bevezethető adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete előzetes beleegyezését adja. A felperes nem igazolta, hogy a Budapest VIII. kerületi önkormányzat 2012. évre előzetes beleegyezését adta volna ahhoz, hogy a telekadót helyette a fővárosi önkormányzat vezesse be.
A Htv. 6. §-a alapján az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy az 5. §-ban meghatározott adókat (közöttük a telekadót) vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, az adó bevezetésének időpontját és időtartamát meghatározza, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan megállapítsa, az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse, e törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza.
Az Art. 10. § (1) bekezdés c) pontja értelmében adóhatóság az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság). Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon a helyi adók ügyében, méghozzá az, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette (Art. 81. §, 82. §).
A Htv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény másként nem rendelkezik, az adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el.
A Htv.-nek - az Ötv.-vel és a Tttv.-vel nem ütköző - speciálisan a helyi adókra vonatkozó, konkrét és félre nem érthető (ismertetett) rendelkezései alapján az elsőfokú hatóság részéről hatásköri szabályok megsértése nem volt megállapítható, eltérő szabályozás hiányában a kerületi önkormányzat a telekadót jogosult volt bevezetni illetékességi területén, az elsőfokú bíróság és a felperes álláspontja tehát téves. Nem hatásköri szabályokhoz tartozik az a kérdés, hogy a Htv. telek fogalmába a jogalkotó mikor milyen területet rendelt beletartozónak.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. A hatáskörről, a hatóság eljárási jogosultságáról való döntés megelőzi annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy az adott tényállásra a hatóság által alkalmazandó jogszabályt miként kell értelmezni, illetve az Alaptörvény ellenes-e avagy sem. A felperesnek a Kúria előtt előterjesztett, a Pp. 155/C. §-ára alapított indítványa ezért időelőttinek minősült.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben kell a keresetről, továbbá a felperes minden más kérelméről, indítványáról dönteni.
(Kúria, Kfv. V. 35.550/2013/5.)