BH+ 2015.6.260

A csődegyezségnek - az egyezségi okiratnak és a mellékletnek - tartalmaznia kell a Cstv. 21. § (1) bekezdésében foglaltakat (tartalmi követelmények), továbbá tartalmaznia kell az adós, valamint a hozzájáruló hitelezők aláírását, és az okiratot a vagyonfelügyelőnek, illetve - ha van - a választmánynak is el kell látnia ellenjegyzésével (alaki követelmény) [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 18. § (2) bek., 21. § (1) és (2) bek., 21/A. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adós 2014. január 14-én előterjesztett kérelmére indult meg a csődeljárás, melynek kezdő időpontja 2014. február 27. A bíróság vagyonfelügyelőként a C. Zrt.-t rendelte ki.
Az adós 2014. április 28-án egyezségi tárgyalást tartott, amelyen a hitelezői többségi szavazattal elfogadták az adós csődegyezségi javaslatát. Az adós 2014. május 6-án benyújtotta kérelmét a csődegyezség jóváhagyására.
Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette, megállapította a vagyonfelügyelő díját és rendelkez...

BH+ 2015.6.260 A csődegyezségnek - az egyezségi okiratnak és a mellékletnek - tartalmaznia kell a Cstv. 21. § (1) bekezdésében foglaltakat (tartalmi követelmények), továbbá tartalmaznia kell az adós, valamint a hozzájáruló hitelezők aláírását, és az okiratot a vagyonfelügyelőnek, illetve - ha van - a választmánynak is el kell látnia ellenjegyzésével (alaki követelmény) [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 18. § (2) bek., 21. § (1) és (2) bek., 21/A. § (1) bek.].
Az adós 2014. január 14-én előterjesztett kérelmére indult meg a csődeljárás, melynek kezdő időpontja 2014. február 27. A bíróság vagyonfelügyelőként a C. Zrt.-t rendelte ki.
Az adós 2014. április 28-án egyezségi tárgyalást tartott, amelyen a hitelezői többségi szavazattal elfogadták az adós csődegyezségi javaslatát. Az adós 2014. május 6-án benyújtotta kérelmét a csődegyezség jóváhagyására.
Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette, megállapította a vagyonfelügyelő díját és rendelkezett annak fedezetéről is.
Határozatát - egyebek mellett - arra alapította, hogy a csődegyezségi dokumentáció az adós, valamint az egyezséget kötő hitelezők által aláírt egyezséget nem tartalmaz sem a jegyzőkönyv részeként, sem külön okiratban írásba foglaltan.
Kifejtette, hogy eljárást befejezetté nyilvánító határozat csak abban az esetben hozható, ha a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 17-21. §-ában foglaltak maradéktalanul teljesültek, és az ezeket igazoló okiratokat megfelelően nyújtották be.
A Cstv. 21. § (1) bekezdésének lényeges előírása, hogy az egyezséget írásba kell foglalni. Nincs olyan törvényi követelmény, hogy külön okiratot kell készíteni, elfogadható az is, ha a felek megállapodását a jegyzőkönyv tartalmazza. Akármelyik megoldást választják azonban a felek, a Cstv. 21. § (2) bekezdésében foglalt törvényi követelményeknek eleget kell tenniük, vagyis a közöttük létrejött egyezséget alá kell írni és azt a vagyonfelügyelőnek - továbbá, ha van hitelezői választmány, akkor a választmánynak is - ellenjegyzéssel kell ellátni. Az egyezséget az adósnak és az egyezséget kötő, ahhoz hozzájáruló hitelezőknek kell aláírniuk.
Az adós és az M. Kft. fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Egyebek mellett a Cstv. 21/A. § (1) bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy az adós vezetőjének az egyezségi megállapodást a Cstv. 19-21. §-ban foglalt feltételek teljesítését igazoló jegyzőkönyvön (megállapodásokon, nyilatkozatokon) túlmenően kell mellékelnie. Erre utal a Cstv. 21. § (2) bekezdése is. Az adós vezetője azonban a beadványához nem csatolt ilyen írásba foglalt, a törvénynek megfelelően aláírt, illetve a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezségi megállapodást. A 2014. április 28-án készült jegyzőkönyv nem tartalmazza a Cstv. 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát, követelésük besorolását, a hitelezői szavazatok számát, csak a jelenlét körében utal a csatolt jelenléti ívre. Tartalmazza ugyanakkor a jegyzőkönyv a szavazás eredményét, illetve összesítve a két hitelezői osztályban jelenlevők szavazatszámát. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezetők és a két jegyzőkönyv hitelesítő írta alá, illetve a vagyonfelügyelő ellenjegyzése található rajta.
Megállapította, hogy írásba foglalt egyezség nem készült. Utalt arra, hogy a Cstv. 21. § (1) bekezdésében előírt írásba foglalás, illetőleg az egyezség (2) bekezdés szerinti aláírása az egyezség pontos tartalmának meghatározása céljából szükséges, annak érdekében, hogy az adós és a hitelezők közössége által a csődegyezség létrejöttéhez megkívánt szavazatok megléte esetén, a szavazásban kifejeződő akarategyezés pontos tartalma rögzítésre kerüljön. A csődegyezség akkor felel meg az ítélet hatályú határozattal szemben támasztandó követelményeknek, ha abból kétséget kizáróan és egyértelműen - bármiféle számítás közbejötte nélkül - megállapítható, hogy az adós mely hitelezőnek, milyen teljesítési határidő alatt, milyen összeg megfizetésére köteles. Nem találta elfogadhatónak e körben a jelenléti ív aláírását, mert annak hitelezők általi aláírására - feltehetőleg - a szavazást megelőzően a határozatképesség megállapítása érdekében került sor.
Úgy ítélte meg, hogy a Cstv. 21. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése a csődegyezség olyan lényeges fogyatékosságát eredményezte, amely miatt a csődegyezség nem hagyható jóvá.
Az adós nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a "jogszabályoknak megfelelő új határozat" hozatalát.
Állította a Cstv. 21/A. § (1)-(2) bekezdésének, 18. § (2) bekezdésének, 21. § (1) bekezdésének megsértését.
Előadta, hogy a csődegyezség jóváhagyására irányuló kérelem kapcsán az elsőfokú bíróság hiánypótlásra hívta fel, melynek maradéktalanul eleget tett. Nem tartalmazta azonban a bíróság végzése a csődegyezség becsatolására vonatkozó felhívást, holott erre a Cstv. 21/A. § (2) bekezdése szerint fel kellett volna hívnia az adóst. Ha azonban a bíróság ezt elmulasztotta, ennek hiányára hivatkozással nem tagadhatta volna meg a jóváhagyást.
Kifejtette továbbá az adós, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint az írásba foglalási kötelezettség teljesüléséhez nem férhet kétség. A jegyzőkönyv melléklete a jelenléti ív, a hitelezők szavazókártyája, amely kifejezett nyilatkozatot tartalmaz a csődegyezségi javaslat elfogadása/el nem fogadása tárgyában, a hitelező által aláírtan. Külön okiratba foglaltan ugyan, de mindenki nyilatkozott. Ugyanígy a cégszerű meghatalmazások is részét képezték a dokumentációnak.
A jelenléti ívet valóban a szavazás előtt írták alá a hitelezők, de a szavazókártyák kifejezett nyilatkozatot tartalmaztak, ezért e két okiratból és a jegyzőkönyvből az egyezség pontos tartalma kiolvasható volt.
Álláspontja szerint az egy okiratba foglalási kötelezettséget a Cstv. nem tartalmazza. A Cstv. 21/A. §-ában foglalt felsorolás nem taxatív, illetve a jogszabály szövegéből a felsorolt kellékekre vonatkozó külön okiratba foglalási kötelezettség semmilyen jogértelmezési módszerrel nem olvasható ki.
Az M. Kft. hitelező felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Kifejtette, hogy a hiánypótlási felhívás csak lehetőség a bíróság részére és nem kötelezettség. A külön okiratba foglalt egyezség hiányában még hiánypótlásra sem kellett volna felhívni az adóst. Álláspontja szerint a szavazókártyák nem alkalmasak az egyezség létrejöttének bizonyítására, a jegyzőkönyv vagyonfelügyelő által történt aláírása sem minősülhet a csődegyezség ellenjegyzésének.
A Kúria hivatalból megállapította, hogy az adós felszámolása 2014. november 5-én megindult.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő.
Az egyezség becsatolására történő hiánypótlásra felhívás elmaradása okából nem jogszabálysértő a jogerős végzés.
A Kúria elsőként utal a hiánypótlásra felhívó végzés alapján teljesíthető hiányosságok kapcsán a Gfv.VII.30.262/2014/5. számú végzésében kifejtettekre. Az adós az egyezséget bejelentő 10. sorszámú beadványának B/d pontjában arra utalt, hogy az egyezséget a jegyzőkönyv tartalmazza, a jegyzőkönyv tartalmának a megítélése azonban már az ügy érdemi részére tartozó kérdés. Így a csődegyezség becsatolása tárgyában nem volt szükség hiánypótlás elrendelésére.
A Kúria teljes mértékben egyetért a jogerős végzésben kifejtett azzal az állásponttal, mely szerint a csődegyezség akkor felel meg az ítélet hatályú határozattal szemben támasztott követelményeknek, ha abból kétséget kizáróan és egyértelműen - bármiféle számítás közbejötte nélkül - megállapítható, hogy az adós mely hitelezőnek, milyen teljesítési határidő alatt, milyen összeg megfizetésére köteles.
Az egyezségnek - az egyezségi okiratnak és a mellékleteinek - tartalmaznia kell a Cstv. 21. § (1) bekezdésében foglaltakat (tartalmi követelmények), továbbá a Cstv. 21. § (2) bekezdése szerint tartalmaznia kell az adós, valamint a hozzájáruló hitelezők aláírását, és az okiratot a vagyonfelügyelőnek, illetve - ha van - a választmánynak is el kell látnia ellenjegyzésével (alaki követelmény).
A tartalmi követelményeknek nem felel meg az adós által alkalmazott az az eljárás, hogy a csődegyezség létrejöttének igazolására kizárólag a szavazókártyákat csatolta be. A csődegyezség bíróság általi vizsgálatakor ugyanis nem a felek szándékának a megállapításáról van szó, hanem egy olyan okirat bíróság általi elfogadása történik, amely utóbb a felek közötti elszámolás, vagy végrehajtás alapjául szolgálhat. Erre az adós által becsatolt dokumentum nem alkalmas.
Az alaki követelményeknek sem felel meg az adós által becsatolt okirat. Helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a felek az egyezséget a jegyzőkönyvbe is belefoglalhatták volna, ebben az esetben azonban valamennyi egyezséget elfogadó hitelezőnek alá kellett volna írnia a jegyzőkönyvet, mely nem történt meg.
Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.004/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Tóth Viktória ügyvéd által képviselt A. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós ellen a Budapest Környéki Törvényszéken 4.Cspk.13-2014-000002 számon indult csődeljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla 15.Cspkf.44.568/2014/3. számú végzése ellen az adós 67. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán folyamatban levő eljárásban, melyben a Tasnádi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd által képviselt M. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Kötelezi az adóst, hogy 15 napon belül fizessen meg a M. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelezőnek 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az adós 2014. január 14-én előterjesztett kérelmére indult meg a csődeljárás, melynek kezdő időpontja 2014. február 27. A bíróság vagyonfelügyelőként a C. Zrt.-t rendelte ki.
Az adós 2014. április 28-án egyezségi tárgyalást tartott, amelyen a hitelezői többségi szavazattal elfogadták az adós csődegyezségi javaslatát. Az adós 2014. május 6-án benyújtotta kérelmét a csődegyezség jóváhagyására.
Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette, megállapította a vagyonfelügyelő díját és rendelkezett annak fedezetéről is.
Határozatát - egyebek mellett - arra alapította, hogy a csődegyezségi dokumentáció az adós, valamint az egyezséget kötő hitelezők által aláírt egyezséget nem tartalmaz sem a jegyzőkönyv részeként, sem külön okiratban írásba foglaltan.
Kifejtette, hogy eljárást befejezetté nyilvánító határozat csak abban az esetben hozható, ha a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 17-21. §-ában foglaltak maradéktalanul teljesültek, és az ezeket igazoló okiratokat megfelelően nyújtották be.
A Cstv. 21. § (1) bekezdésének lényeges előírása, hogy az egyezséget írásba kell foglalni. Nincs olyan törvényi követelmény, hogy külön okiratot kell készíteni, elfogadható az is, ha a felek megállapodását a jegyzőkönyv tartalmazza. Akármelyik megoldást választják azonban a felek, a Cstv. 21. § (2) bekezdésében foglalt törvényi követelményeknek eleget kell tenniük, vagyis a közöttük létrejött egyezséget alá kell írni és azt a vagyonfelügyelőnek - továbbá, ha van hitelezői választmány, akkor a választmánynak is - ellenjegyzéssel kell ellátni. Az egyezséget az adósnak és az egyezséget kötő, ahhoz hozzájáruló hitelezőknek kell aláírniuk.
Az adós és az M. Kft. fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Egyebek mellett a Cstv. 21/A. § (1) bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy az adós vezetőjének az egyezségi megállapodást a Cstv. 19-21. §-ban foglalt feltételek teljesítését igazoló jegyzőkönyvön (megállapodásokon, nyilatkozatokon) túlmenően kell mellékelnie. Erre utal a Cstv. 21. § (2) bekezdése is. Az adós vezetője azonban a beadványához nem csatolt ilyen írásba foglalt, a törvénynek megfelelően aláírt, illetve a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezségi megállapodást. A 2014. április 28-án készült jegyzőkönyv nem tartalmazza a Cstv. 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát, követelésük besorolását, a hitelezői szavazatok számát, csak a jelenlét körében utal a csatolt jelenléti ívre. Tartalmazza ugyanakkor a jegyzőkönyv a szavazás eredményét, illetve összesítve a két hitelezői osztályban jelenlevők szavazatszámát. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezetők és a két jegyzőkönyv hitelesítő írta alá, illetve a vagyonfelügyelő ellenjegyzése található rajta.
Megállapította, hogy írásba foglalt egyezség nem készült. Utalt arra, hogy a Cstv. 21. § (1) bekezdésében előírt írásba foglalás, illetőleg az egyezség (2) bekezdés szerinti aláírása az egyezség pontos tartalmának meghatározása céljából szükséges, annak érdekében, hogy az adós és a hitelezők közössége által a csődegyezség létrejöttéhez megkívánt szavazatok megléte esetén, a szavazásban kifejeződő akarategyezés pontos tartalma rögzítésre kerüljön. A csődegyezség akkor felel meg az ítélet hatályú határozattal szemben támasztandó követelményeknek, ha abból kétséget kizáróan és egyértelműen - bármiféle számítás közbejötte nélkül - megállapítható, hogy az adós mely hitelezőnek, milyen teljesítési határidő alatt, milyen összeg megfizetésére köteles. Nem találta elfogadhatónak e körben a jelenléti ív aláírását, mert annak hitelezők általi aláírására - feltehetőleg - a szavazást megelőzően a határozatképesség megállapítása érdekében került sor.
Úgy ítélte meg, hogy a Cstv. 21. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése a csődegyezség olyan lényeges fogyatékosságát eredményezte, amely miatt a csődegyezség nem hagyható jóvá.
Az adós nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a "jogszabályoknak megfelelő új határozat" hozatalát.
Állította a Cstv. 21/A. § (1)-(2) bekezdésének, 18. § (2) bekezdésének, 21. § (1) bekezdésének megsértését.
Előadta, hogy a csődegyezség jóváhagyására irányuló kérelem kapcsán az elsőfokú bíróság hiánypótlásra hívta fel, melynek maradéktalanul eleget tett. Nem tartalmazta azonban a bíróság végzése a csődegyezség becsatolására vonatkozó felhívást, holott erre a Cstv. 21/A. § (2) bekezdése szerint fel kellett volna hívnia az adóst. Ha azonban a bíróság ezt elmulasztotta, ennek hiányára hivatkozással nem tagadhatta volna meg a jóváhagyást.
Kifejtette továbbá az adós, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint az írásba foglalási kötelezettség teljesüléséhez nem férhet kétség. A jegyzőkönyv melléklete a jelenléti ív, a hitelezők szavazókártyája, amely kifejezett nyilatkozatot tartalmaz a csődegyezségi javaslat elfogadása/el nem fogadása tárgyában, a hitelező által aláírtan. Külön okiratba foglaltan ugyan, de mindenki nyilatkozott. Ugyanígy a cégszerű meghatalmazások is részét képezték a dokumentációnak.
A jelenléti ívet valóban a szavazás előtt írták alá a hitelezők, de a szavazókártyák kifejezett nyilatkozatot tartalmaztak, ezért e két okiratból és a jegyzőkönyvből az egyezség pontos tartalma kiolvasható volt.
Álláspontja szerint az egy okiratba foglalási kötelezettséget a Cstv. nem tartalmazza. A Cstv. 21/A. §-ában foglalt felsorolás nem taxatív, illetve a jogszabály szövegéből a felsorolt kellékekre vonatkozó külön okiratba foglalási kötelezettség semmilyen jogértelmezési módszerrel nem olvasható ki.
Az M. Kft. hitelező felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Kifejtette, hogy a hiánypótlási felhívás csak lehetőség a bíróság részére és nem kötelezettség. A külön okiratba foglalt egyezség hiányában még hiánypótlásra sem kellett volna felhívni az adóst. Álláspontja szerint a szavazókártyák nem alkalmasak az egyezség létrejöttének bizonyítására, a jegyzőkönyv vagyonfelügyelő által történt aláírása sem minősülhet a csődegyezség ellenjegyzésének.
A Kúria hivatalból megállapította, hogy az adós felszámolása az Fpk.13-14-002120 számú eljárásban 2014. november 5-én megindult.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő.
Az egyezség becsatolására történő hiánypótlásra felhívás elmaradása okából nem jogszabálysértő a jogerős végzés.
A Kúria elsőként utal a hiánypótlásra felhívó végzés alapján teljesíthető hiányosságok kapcsán a Gfv.VII.30.262/2014/5. számú végzésében kifejtettekre. Az adós az egyezséget bejelentő 10. sorszámú beadványának B/d pontjában arra utalt, hogy az egyezséget a jegyzőkönyv tartalmazza, a jegyzőkönyv tartalmának a megítélése azonban már az ügy érdemi részére tartozó kérdés. Így a csődegyezség becsatolása tárgyában nem volt szükség hiánypótlás elrendelésére.
A Kúria teljes mértékben egyetért a jogerős végzésben kifejtett azzal az állásponttal, mely szerint a csődegyezség akkor felel meg az ítélet hatályú határozattal szemben támasztott követelményeknek, ha abból kétséget kizáróan és egyértelműen - bármiféle számítás közbejötte nélkül - megállapítható, hogy az adós mely hitelezőnek, milyen teljesítési határidő alatt, milyen összeg megfizetésére köteles.
Az egyezségnek - az egyezségi okiratnak és a mellékleteinek - tartalmaznia kell a Cstv. 21. § (1) bekezdésében foglaltakat (tartalmi követelmények), továbbá a Cstv. 21. § (2) bekezdése szerint tartalmaznia kell az adós, valamint a hozzájáruló hitelezők aláírását, és az okiratot a vagyonfelügyelőnek, illetve - ha van - a választmánynak is el kell látnia ellenjegyzésével (alaki követelmény).
A tartalmi követelményeknek nem felel meg az adós által alkalmazott az az eljárás, hogy a csődegyezség létrejöttének igazolására kizárólag a szavazókártyákat csatolta be. A csődegyezség bíróság általi vizsgálatakor ugyanis nem a felek szándékának a megállapításáról van szó, hanem egy olyan okirat bíróság általi elfogadása történik, amely utóbb a felek közötti elszámolás, vagy végrehajtás alapjául szolgálhat. Erre az adós által becsatolt dokumentum nem alkalmas.
Az alaki követelményeknek sem felel meg az adós által becsatolt okirat. Helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a felek az egyezséget a jegyzőkönyvbe is belefoglalhatták volna, ebben az esetben azonban valamennyi egyezséget elfogadó hitelezőnek alá kellett volna írnia a jegyzőkönyvet, mely nem történt meg.
Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az adós felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a hitelező felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a hitelező jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
Budapest, 2015. március 5.
dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.004/2015.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.