adozona.hu
BH 2015.6.164
BH 2015.6.164
Ingatlan birtokba bocsátására indult végrehajtási eljárásban a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés esetén a fellebbezési illeték számításának alapja nem a birtokba bocsátani kért ingatlan forgalmi értéke [1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek. c) pont, 39-41. §-ok, 47. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 24. § (2) bek. e) pont, 258. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A végrehajtást kérő ingatlan birtokba adása iránt végrehajtást kezdeményezett az adós ellen. A törvényszék végzésével elutasította az adós végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét. A végzés ellen az adós 3. sorszám alatt fellebbezett. Fellebbezésére - a törvényszék felhívására - 7000 forint fellebbezési eljárási illetéket rótt le.
[2] Az ítélőtábla elutasítás terhe mellett további 293 000 forint fellebbezési eljárási illeték lerovására hívta fel az adóst.
[3] Mivel az adós nem tett el...
BH 2015.6.164 Ingatlan birtokba bocsátására indult végrehajtási eljárásban a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés esetén a fellebbezési illeték számításának alapja nem a birtokba bocsátani kért ingatlan forgalmi értéke [1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek. c) pont, 39-41. §-ok, 47. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 24. § (2) bek. e) pont, 258. § (1) bek.].
[1] A végrehajtást kérő ingatlan birtokba adása iránt végrehajtást kezdeményezett az adós ellen. A törvényszék végzésével elutasította az adós végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét. A végzés ellen az adós 3. sorszám alatt fellebbezett. Fellebbezésére - a törvényszék felhívására - 7000 forint fellebbezési eljárási illetéket rótt le.[2] Az ítélőtábla elutasítás terhe mellett további 293 000 forint fellebbezési eljárási illeték lerovására hívta fel az adóst.
[3] Mivel az adós nem tett eleget a felhívásnak, az ítélőtábla végzésével az adós fellebbezését hivatalból elutasította és az adóst 23 000 forint mérsékelt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
[4] Végzésének indokolásában rámutatott az ítélőtábla: a végrehajtást kérő ingatlan birtokba adása iránti igénye dologi jogi igény, a követelés vagy más jog értékeként pedig a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét kell alapul venni. A pertárgyérték meghatározható, ezért nem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdés c) pontja, amely a "meg nem állapítható" pertárgyérték esetén irányadó. Az Itv. 47. § (1) bekezdése alapján a végzés elleni fellebbezés illetékének mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Erre tekintettel az adósnak a már lerótt 7000 forint összegű fellebbezési illetéket ki kellett volna egészítenie 300 000 forintra, s mivel ezt a felhívás ellenére sem tette meg, fellebbezése hivatalból elutasításra került.
[5] Az ítélőtábla végzése ellen - hatályon kívül helyezése, a törvényszék végzése elleni fellebbezésének érdemi elbírálása végett - az adós fellebbezett.
[6] Az adós előadta: az ítélőtábla tévesen minősítette meghatározható pertárgyértékűnek a meghatározott cselekmény végrehajtása iránti eljárást, ezért jogszabálysértően írta elő 293 000 forint illeték pótlólagos megfizetését, hiszen az adott eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az ingatlan birtokba adására irányuló végrehajtási eljárás nem tekinthető dologi jogi ügynek. A törvényszék felhívásában foglaltaknak megfelelően lerótta a 7000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket, további illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
[7] A fellebbezés az alábbiak miatt megalapozott.
[8] A Pp. 24. § (2) bekezdés e) pontja szerint a pertárgy értékének megállapításánál dologi jogi perben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét kell alapul venni. Dologi jogi per - továbbiak mellett - a birtokper, illetve a tulajdonjog megszerzésével, a közös tulajdon megszüntetésével, a használati jogokkal stb. kapcsolatos perek.
Az adott ügy azonban nem tartozik ebbe a körbe.
[9] Az adós ellen indult nemperes eljárás tárgya az ingatlan végrehajtási eljárásban történő birtokba bocsátása, amelyhez a végrehajtást kérőnek valóban fűződhet vagyonjogi érdeke, azonban az ingatlan birtokba bocsátásának "értéke" nem azonos magának az ingatlannak a forgalmi értékével: az ingatlan birtokba bocsátásának "értéke" általában sem a perekben, sem a nemperes eljárásokban nem határozható meg.
[10] Az adott esetben az adós még csak nem is az ingatlan birtokba bocsátásával kapcsolatos intézkedést sérelmezett, hanem a törvényszéknek a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzését támadta; az eljárás felfüggesztésének kérdése pedig semmiképpen sem hozható összefüggésbe a birtokba bocsátani kért ingatlan értékével.
[11] Tekintettel arra, hogy annak eldöntése, az ingatlan kiürítésére indult végrehajtás felfüggesztése indokolt-e, tisztán jogkérdés, és e jogkérdés "ügyértéke" nem határozható meg, az Itv. 39. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelően az ítélőtábla előtti fellebbezési nemperes eljárásban az illeték számításának alapjaként 300 000 forintot kell figyelembe venni.
[12] Az Itv. 47. § (1) bekezdése alapján a 39-41. §-ok szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés esetében az illeték mértéke 3%, tehát az adósnak a törvényszék végzése elleni fellebbezésére 9000 forint összegű fellebbezési illetéket kellett volna lerónia, és mivel 7000 forint összegű illetéket rótt le, az ítélőtáblának az adóst további 2000 forint illeték lerovására kellett volna felhívnia, nem pedig 293 000 forint lerovására.
[13] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította.
[14] A megismételt eljárásban az ítélőtáblának - megfelelő határidő tűzésével, elutasítás terhe mellett - arra kell felhívnia az adóst, hogy az általa lerótt 7000 forint fellebbezési illetéket 9000 forintra egészítse ki.
[15] Ha az adós eleget tesz a hiánypótlási kötelezettségének, az ítélőtáblának érdemben kell elbírálnia az adós 3. sorszámú fellebbezését.
(Kúria Pkf. I. 24.526/2015.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Cs. Szolgáltató Kft. (felszámolóbiztos: Lieb Mátyás) felszámoló által képviselt Ny. Ingatlanforgalmazó Kft. "f.a." végrehajtást kérőnek a Dr. Papp Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Papp Orsolya Éva ügyvéd) által képviselt G. C. Élelmiszeripari és Szolgáltató Kft. adós elleni végrehajtási ügyében, a Debreceni Ítélőtábla Gpkf.III.30.511/2014/3. számú végzése ellen az adós 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a Debreceni Ítélőtábla Gpkf.III.30.511/2014/3. számú végzését hatályon kívül helyezi és az ítélőtáblát újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasítja.
Megállapítja, hogy az adós a fellebbezésére lerótt 7 000 (Hétezer) forint illeték visszatérítését a Debreceni Ítélőtábla Gpkf.III.30.511/2014/5. számú végzésében foglaltak szerint igényelheti.
Az adós jelen eljárással kapcsolatos fellebbezési eljárási költségét 5 000 (Ötezer) forintban állapítja meg.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A végrehajtást kérő az a.-i X. hrsz.-ú ingatlan birtokba adása iránt végrehajtást kezdeményezett az adós ellen. A Debreceni Törvényszék Vh.0900/30/2014/2. számú végzésével elutasította az adós végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét. A végzés ellen az adós 3. sorszám alatt fellebbezett, fellebbezésére - a törvényszék felhívására - 7 000 forint fellebbezési eljárási illetéket rótt le.
A Debreceni Ítélőtábla elutasítás terhe mellett további 293 000 forint fellebbezési eljárási illeték lerovására hívta fel az adóst.
Mivel az adós nem tett eleget a felhívásnak, a Debreceni Ítélőtábla Gpk.III.30.511/2014/3. számú végzésével az adós fellebbezését hivatalból elutasította és az adóst 23 000 forint mérsékelt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
Végzésének indokolásában rámutatott az ítélőtábla: a végrehajtást kérő ingatlan birtokba adása iránti igénye dologi jogi igény, a követelés vagy más jog értékeként pedig a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét kell alapul venni. A pertárgyérték meghatározható, ezért nem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdés c) pontja, amely a "meg nem állapítható" pertárgyérték esetén irányadó. Az Itv. 47. § (1) bekezdése alapján a végzés elleni fellebbezés illetékének mértéke 3%, de legalább 7 000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Erre tekintettel az adósnak a már lerótt 7 000 forint összegű fellebbezési illetéket ki kellett volna egészítenie 300 000 forintra, s mivel ezt a felhívás ellenére sem tette meg, fellebbezése hivatalból elutasításra került.
Az ítélőtábla végzése ellen - hatályon kívül helyezése, a törvényszék végzése elleni fellebbezésének érdemi elbírálása végett - az adós fellebbezett, fellebbezésén 7 000 forint illetéket rótt le.
Előadta: az ítélőtábla tévesen minősítette meghatározható pertárgyértékűnek a meghatározott cselekmény végrehajtása iránti eljárást, ezért jogszabálysértően írta elő 293 000 forint illeték pótlólagos megfizetését, hiszen az adott eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az ingatlan birtokba adására irányuló végrehajtási eljárás nem tekinthető dologi jogi ügynek. A Debreceni Törvényszék felhívásában foglaltaknak megfelelően lerótta a 7 000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket, további illetékfizetési kötelezettség nem terheli. Kifogásolta: az ítélőtábla végzésében arról sem rendelkezett, hogy a végzés elleni fellebbezésre milyen összegű fellebbezési eljárási illetéket kell lerónia.
A végrehajtást kérő a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés az alábbiak miatt megalapozott.
A Pp. 24. § (2) bekezdés e) pontja szerint szerint a pertárgy értékének megállapításánál dologi jogi perben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét kell alapul venni. Dologi jogi per - továbbiak mellett - a birtokper, illetve a tulajdonjog megszerzésével, a közös tulajdon megszüntetésével, a használati jogokkal, stb. kapcsolatos perek.
Az adott ügy azonban nem tartozik ebbe a körbe.
Az adós ellen indult nemperes eljárás tárgya az ingatlan végrehajtási eljárásban történő birtokba bocsátása, amelyhez a végrehajtást kérőnek valóban fűződhet vagyonjogi érdeke, azonban az ingatlan birtokba bocsátásának "értéke" nem azonos magának az ingatlannak a forgalmi értékével: az ingatlan birtokba bocsátásának "értéke" általában sem a perekben, sem a nemperes eljárásokban nem határozható meg.
Az adott esetben az adós még csak nem is az ingatlan birtokba bocsátásával kapcsolatos intézkedést sérelmezett, hanem a törvényszéknek a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzését támadta, az eljárás felfüggesztésének kérdése pedig semmiképpen sem hozható összefüggésbe a birtokba bocsátani kért ingatlan értékével.
Tekintettel arra, hogy annak eldöntése, az ingatlan kiürítésére indult végrehajtás felfüggesztése indokolt-e, tisztán jogkérdés, és e jogkérdés "ügyértéke" nem határozható meg, az Itv. 39. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelően az ítélőtábla előtti fellebbezési nemperes eljárásban az illeték számításának alapjaként 300 000 forintot kell figyelembe venni.
Az Itv. 47. § (1) bekezdése alapján a 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés esetében az illeték mértéke 3%, tehát az adósnak a Debreceni Törvényszék végzése elleni fellebbezésére 9 000 forint összegű fellebbezési illetéket kellett volna lerónia, és mivel 7 000 forint összegű illetéket rótt le, a Debreceni Ítélőtáblának az adóst további 2 000 forint illeték lerovására kellett volna felhívnia, nem pedig 293 000 forint lerovására.
Megjegyzi a Kúria: az ítélőtábla ugyanezen végrehajtási ügyben a végrehajtási lap visszavonásával kapcsolatban 2014. február 6-án Gpkf.III.30.077/2014/2. szám alatt meghozott végzésével hatályon kívül helyezte a Debreceni Törvényszék Vh.0900/28/2013/11. számú végzését, végzésében a végrehajtást kérő másodfokú perköltségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3), (5) bekezdéseiben foglaltak alapján állapította meg, azaz a "meg nem állapítható" ügyértéket vette alapul.
A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az ítélőtáblának - megfelelő határidő tűzésével, elutasítás terhe mellett - arra kell felhívnia az adóst, hogy az általa lerótt 7 000 forint fellebbezési illetéket 9 000 forintra egészítse ki.
Ha az adós eleget tesz a hiánypótlási kötelezettségének, az ítélőtáblának érdemben kell elbírálnia az adós 3. sorszámú fellebbezését.
Észlelte a Kúria, hogy az adós a jelen - a Kúria előtti - másodfokú eljárással kapcsolatban tévesen rótt le 7 000 forint fellebbezési illetéket.
Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint: illetékmentes a polgári ügyekben a fellebbezés, amelyet az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat lefolytatása - nélküli elutasításáról rendelkező döntés ellen nyújtottak be.
Az adott esetben az ítélőtábla érdemi vizsgálat nélkül utasította el a törvényszék végzése ellen 3. sorszámon benyújtott fellebbezést (amely fellebbezés az ítélőtábla előtti Gpkf.III.30.511/2014. számú másodfokú eljárást megindító beadvány volt), s mivel az adós az ítélőtáblának a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozata ellen nyújtott be fellebbezést, a Kúria előtti eljárással kapcsolatban megilleti az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított mentesség.
Mindezek miatt az adós az ítélőtábla végzése elleni fellebbezésére lerótt 7 000 forint illeték visszatérítését kérheti. Az erre vonatkozó határozatot az ítélőtábla küldi meg a székhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz [Itv. 81. § (2) bekezdés].
Felhívja a Kúria a figyelmet arra, hogy az ítélőtábla a Gpkf.5. sorszámú végzésében már tájékoztatta az adóst, hogy a fellebbezésére lerótt 7 000 forint összegű illetéket az állami adóhatóságtól visszaigényelheti, azonban a visszaigénylés előfeltétele az, hogy a Kúria rendelkezzen a visszatérítés lehetőségéről.
Megjegyzi a Kúria, hogy a jelen ügyben észlelt 7 000 forint fellebbezési illeték-túlfizetésbe a Kúria nem jogosult beszámítani a törvényszék végzése elleni fellebbezéssel kapcsolatos 2 000 forint illetékhiányt.
A Kúria a Pp. 259. §-ának megfelelően alkalmazott Pp. 252. § (4) bekezdése szerint csupán megállapította az adósnak a jelen másodfokú eljárásban felmerült perköltség összegét, viselésének kérdésében az újabb határozatot hozó bíróság dönt.
A végrehajtást kérő észrevételt nem tett, megtérítést igénylő másodfokú eljárási költsége nem merült fel, ezért erről a Kúriának rendelkeznie nem kellett.
Budapest, 2015. március 12.
Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Varga Edit s.k. bíró
(Kúria Pkf. I. 24.526/2015.)