ÍH 2015.34

VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM TÁRGYÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI KÉRELEM ELŐTERJESZTŐJÉNEK PERINDÍTÁSI JOGA

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperesi gazdasági társaság 2012. november 9. napján tartott taggyűlésén F. Gábor önálló képviseleti és cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezető megbízatását 2 évvel, 2014. november 9. napjáig meghosszabbították.
A felperes (az alperesi társaság tagja) mint kérelmező 2012. november 12. napján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperes gazdasági társaság kérelmezettel szemben a taggyűlés összehívásának szabálytalansága és a meghozott határozatok jogszabálysértésére...

ÍH 2015.34 VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM TÁRGYÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI KÉRELEM ELŐTERJESZTŐJÉNEK PERINDÍTÁSI JOGA
Megilleti perindítási jog azt a kérelmezőt is, akinek a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét a cégbíróság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el [2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 78. §].
Az alperesi gazdasági társaság 2012. november 9. napján tartott taggyűlésén F. Gábor önálló képviseleti és cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezető megbízatását 2 évvel, 2014. november 9. napjáig meghosszabbították.
A felperes (az alperesi társaság tagja) mint kérelmező 2012. november 12. napján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperes gazdasági társaság kérelmezettel szemben a taggyűlés összehívásának szabálytalansága és a meghozott határozatok jogszabálysértésére hivatkozással, melyet követően az alperesi gazdasági társaság 2013. május 13. napján változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a 2012. november 9-i taggyűlési határozatra alapítottan.
Az alperesi gazdasági társaság által előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelemnek a Cégbíróság helyt adott, és 2013. július 2. napján kelt Cg.01-09-269700/88. számú végzésével a cégjegyzékbe F. Gábor képviseletre jogosultat 2012. november 9. napjától 2014. november 9. napjáig terjedő időtartamra bejegyezte.
Ugyanezen a napon kelt Cgt.01-12-016849/8. számú határozatával a Cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 80. § (3) bekezdése alapján megszüntette. A Fővárosi Ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 259. § folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése szerint megváltoztatta, és a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet elutasította. Határozata indokolásában a Ctv. 78. § (1)-(2) bekezdésére utalva rámutatott, a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti és a változásbejegyzési kérelemről együttesen kellett volna határoznia, aminek nem felel meg, hogy a cégbíróság ugyanazon a napon külön végzésben döntött. Ugyanakkor, mivel a társaság már a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező kérelem benyújtása előtt ügyvezetőt választott, a jogszabálysértés már a kérelem benyújtásakor sem állt fenn, így nem a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésének, hanem a kérelem elutasításának van helye. Megállapította továbbá, hogy a felperes mint kérelmező törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhetett, a társaság tagjaként a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. § szerint a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát perben jogosult kérni, emellett a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerinti változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti pert már meg is indította, így a kérelmezőt az elsőfokú eljárásból eredően semmilyen joghátrány nem érte.
A felperes a 2013. július 24. napján benyújtott keresetében a Cg.01-09-269700/88. számú végzés hatályon kívül helyezését, továbbá azt kérte, hogy a bíróság hívja fel a Cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás megindítására a céggel szemben, az ügyvezető hiányára tekintettel. Keresetindítási jogát a Ctv. 78. § (2) bekezdésére alapította, melynek körében a korábban általa indított törvényességi felügyeleti eljárásra hivatkozott. A Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján a kétféle eljárásban a cégbíróságnak együttesen kellett volna döntenie. Előadta, a cégbíróság 88. sorszámú változásbejegyző végzése jogszabálysértő. Utalt a Gt. 9. § (1) bekezdésére, arra, hogy a Gt. a korlátolt felelősségű társaság taggyűlésére vonatkozó szabályozásában "folytatólagosan megtartott taggyűlésről" nem rendelkezik. Ennek ellenére a 2012. november 9-i taggyűlés a 2012. augusztus 31-i, megismételt taggyűlés folytatása volt, melynek időpontját F. Gábor önállóan, a tagokkal való egyeztetés nélkül határozta meg, így annak időpontjára és határozatképességére a Gt.-nek a taggyűlésre vonatkozó általános szabályai az irányadóak. A taggyűlési meghívót illetően kifejtette, hogy a postára adás és a taggyűlés időpontja között 15 nap nem telt el, így a taggyűlés szerinte szabálytalanul került megtartásra. A meghívót nem az aktuális címére kézbesítették, ami miatt a taggyűlés összehívása szintén szabálytalannak minősül; észrevételezte továbbá, elégtelenül tartalmazta a meghívó a taggyűlés napirendjét is, mivel abból nem derült ki, hogy kit javasoltak ügyvezetőnek és milyen időtartamra. A taggyűlés megtartását illetően felhívta a Gt. 20. § (5) bekezdését és rámutatott, F. Gábor a saját személyének ügyvezetővé választásakor nem élhetett volna szavazati jogával, a szavazásból őt nyilvánvalóan kizártnak kellett tekinteni, a szavazatával meghozott taggyűlési határozat érvénytelen. A taggyűlési jegyzőkönyv alaki hibában is szenved, mivel azon ügyvédi ellenjegyzés nem szerepel, a Gt. 11. § (3) bekezdésében írtaknak nem felel meg.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Vitatta, hogy a perindítás Ctv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei a felperes esetében fennállnak, mivel a támadott változásbejegyző végzés azon adatváltozás vonatkozásában, amelyet a felperes kifogásol, rá nézve nem tartalmaz rendelkezést. Emellett, ha a jogszabálysértő jelleg megállapítható lenne, a bíróságnak akkor is elsődlegesen a jogszabálysértő állapot peres eljárás alatti megszüntetésére kell törekednie, és csak ennek eredménytelensége esetén dönthetne a végzés hatályon kívül helyezéséről. Álláspontja szerint a felperes keresete érdemben is megalapozatlan. Arra hivatkozott, hogy a Gt. 45. §-a alapján a felperes perben támadhatta volna a taggyűlés döntését, a Ctv. 74. § (3) bekezdéséből és az egységes bírói gyakorlatból következően ezért törvényességi felügyeleti eljárás megindításának nem volt helye; a cégbíróság számára így nem áll fenn az együttes elbírálás kötelezettsége sem. A felperes nem élt a Gt. 45. §-a szerinti jogorvoslati lehetőségével, határidőben nem indított taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti pert, ezzel pedig ráutaló magatartással elfogadta annak tartalmát. A jelen per megindításával az elmulasztott perindítást a felperes nem pótolhatja. Kifejtette, alaptalanul hivatkozik a felperes a meghívó kézbesítésének és tartalmának hiányosságaira, a meghívót részére szabályszerűen, a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően kézbesítették, annak átvételét maga is elismerte. Tévesen értelmezi továbbá a Gt. 141. § (2) bekezdését, mivel az nem a meghívó átvétele és a taggyűlés, hanem a meghívó postára adása és a taggyűlés közötti időtartamról rendelkezik. A napirend közlésével kapcsolatosan a Gt. nem tartalmaz részletszabályokat, ugyanakkor annak tartalmával a felperes tisztában volt. A folytatólagosan megtartott megismételt taggyűlés szabályszerűen került megtartásra; tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy a Gt. 20. § (5) bekezdése alapján F. Gábor az ügyvezetői tisztsége meghosszabbításáról szóló szavazásból kizárt lett volna. Téves a Gt. 11. § (3) bekezdésére, az ügyvédi ellenjegyzés hiányára alapított kereseti érvelés is, az ellenjegyzés ugyanis a taggyűlési határozat meghozatalának nem érvényességi kelléke, mivel a Gt. 12. § (1) bekezdés f) pontjából következően az ügyvezetői tisztség meghosszabbítása nem vonja maga után a társasági szerződés módosítását.
Az F. Törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Elfogadta az alperesi ellenkérelemben kifejtett azon érvelést, miszerint a felperest perindítási jog nem illeti meg. Utalt a Ctv. 65. § (1) bekezdésére, arra, hogy a támadott változásbejegyző végzés egyetlen adata sem vonatkozik a felperesre, és kifejtette, a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján kizárólag akkor illetné meg a felperest a Ctv. 65. §-ában meghatározott perindítási jog, ha a Cégbíróság a törvényességi felügyeleti kérelmét érdemben bírálta volna el, akár a változásbejegyzés iránti kérelemmel együttesen, akár attól elkülönülten. A felperest azonban a jelen esetben nem illette meg a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem előterjesztésének a joga; a Ctv. 74. § (3) bekezdése alapján ugyanis nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény - mint a jelen esetben a Gt. 45. § (1) bekezdése alapján - polgári perben érvényesíthető. Figyelemmel pedig arra, hogy az adott esetben a Ctv. alapján nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, a cégbíróságnak az ez iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kellett elutasítania, így nem áll fenn a Ctv. 78. §-a szerinti együttes elbírálás kötelezettsége.
Megjegyezte, a felperes a Gt. 45. § (1) bekezdése alapján jogosult lett volna pert indítani, mivel azonban ezzel a jogvesztő határidőn belül nem élt, erre irányuló jogát elveszítette. Nem lehet megkerülni a jogvesztő határidőre vonatkozó rendelkezést jelen per megindításával. A felperes nem maradt jogorvoslat nélkül, mert a Cgt. 8. sorszámú végzés ellen megillette a fellebbezési jog, fellebbezését az ítélőtábla elbírálta.
Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatását, keresetének helyt adást és az alperes perköltségben marasztalását kérve. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet jogszabálysértő, mivel a Ctv. 78. § (2) bekezdése attól függetlenül teszi lehetővé számára mint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező fél számára a perindítást, hogy élt-e a taggyűlési határozat megtámadása iránti jogával. E körben hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgtf.44.914/2013/2. számú végzésében foglaltakra. Változatlanul utalt a keresetében kifejtettekre, arra, hogy miért tartja jogszabálysértőnek a támadott taggyűlési határozatot, egyidejűleg megjegyezte, jegyzőkönyv hiányában nem volt lehetősége, hogy határidőben éljen a Gt. 45. §-ában biztosított perindítási jogával.
A fellebbezésre ellenkérelem nem érkezett.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az elsőfokú bíróság téves jogi következtetéssel utasította el a keresetet kereshetőségi jog hiányában.
A Ctv. 78. § (1) bekezdése értelmében, a 77. §-ban foglaltak szerint törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek.
A Ctv. 78. § (2) bekezdés szerint, az (1) bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt, azonban ilyen esetben a változásbejegyzési kérelem 64. § (1) bekezdése szerinti részben történő elutasítására nem kerülhet sor. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.
A jogszabály nem tesz különbséget az együttes elbírálás kötelezettsége szempontjából attól függően, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem érdemi vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerül-e sor.
Tény, hogy a felperes a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó kérelmét a cégbíróság önálló eljárásban bírálta el, és az eljárást megszüntető végzésével szemben fellebbezési jogot engedett, továbbá a felperes fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla elbírálta. Határozata indokolásában azonban egyértelműen rögzítette a cégbíróság eljárási szabálysértését, az együttes elbírálási kötelezettség megsértését, továbbá azt, hogy ebből a kérelmezőt (felperest) azért nem érte joghátrány, mert jelen pert megindította.
Az elsőfokú bíróság együttes elbírálási kötelezettség hiányára és ezáltal a felperes kereshetőségi jogának hiányára vonatkozó jogi álláspontja a fenti, az egységes bírói gyakorlatnak megfelelő ítélőtáblai végzéssel ellentétes.
Jelen ügyben abban az esetben nem éri valóságos joghátrány a felperest, ha a bíróság a keresetét akként bírálja el, mintha a cégbíróság nem követte volna el az eljárási szabálysértést.
A perbeli esetben a felperes a jogvesztő határidőn belül nem nyújtott be keresetet a változásbejegyzés iránti kérelem alapjául szolgáló taggyűlési határozat ellen, ezért a Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgtf.44.914/2013/2. számú végzésében is megállapítottak szerint a Ctv. 74. § (3) bekezdése alapján nem volt helye a taggyűlési határozat jogellenessége tárgyában törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének. Arra helyesen utalt az elsőfokú bíróság, hogy a jogvesztő határidő "nem éleszthető fel" a Ctv. 78. §-a szerinti perindítással.
A változásbejegyzés tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárásra a törvény nem állapít meg külön szabályozást, amennyiben a kérelemből eleve kitűnik, hogy az érdemi vizsgálatra alkalmatlan, a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem figyelmen kívül hagyásával a Ctv. 50. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 46. §-ban meghatározott általános szabályok szerint bírálja el, egyidejűleg elutasítva a törvényességi felügyeleti kérelmet.
Az együttesen meghozott döntéssel szemben - a kifejtettek szerint - a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet előterjesztőt általános perindítási jog illeti meg a Ctv. 78. §-a szerint. A kontroll perben a perbíróság a Ctv. 65. § (3) bekezdése alapján azt vizsgálhatja, hogy a keresetlevélben hivatkozott jogszabálysértést a cégbíróságnak a fentiek szerint lefolytatott eljárásában észlelnie kellett volna-e.
Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán a keresetet érdemben nem vizsgálta, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét a fenti szempontok figyelembevételével érdemben kell elbírálnia.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.469/2014/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.