adozona.hu
ÍH 2015.12
ÍH 2015.12
AZ EGYESÜLET HATÁROZATAINAK MEGTÁMADÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐ JOGVESZTŐ JELLEGE - A TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁT ELRENDELŐ ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSA I. Az egyesületi szervek által hozott határozatok megtámadására biztosított határidő jogvesztő jellege egyrészt azt jelenti, hogy a keresetlevélnek a törvényi határidőn belül a bírósághoz kell érkeznie, másrészt behatárolja a perben a bíróság vizsgálódásának a kereteit is. A bíróság a perben csak azokat a jog-, vagy alapszabálysértéseket vizsgálhatja, amelyekre a felperes
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítéletében megállapított tényállás szerint az alperesi vadásztársaság 2004. március 25. napján 5 éves időtartamra megválasztott elnökének a megbízatása 2009. március 25. napján lejárt, ugyanakkor a nyilvántartásban továbbra is ő szerepel elnökként.
Az ügyész keresete alapján indult perben a törvényszék ítéletében elrendelte az alperes közgyűlésének 40 napon belül történő összehívását abból a célból, hogy válasszon jelölőbizottságot a tisz...
ÍH 2015.12 AZ EGYESÜLET HATÁROZATAINAK MEGTÁMADÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐ JOGVESZTŐ JELLEGE - A TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁT ELRENDELŐ ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSA
I. Az egyesületi szervek által hozott határozatok megtámadására biztosított határidő jogvesztő jellege egyrészt azt jelenti, hogy a keresetlevélnek a törvényi határidőn belül a bírósághoz kell érkeznie, másrészt behatárolja a perben a bíróság vizsgálódásának a kereteit is. A bíróság a perben csak azokat a jog-, vagy alapszabálysértéseket vizsgálhatja, amelyekre a felperes a jogvesztő határidőn belül hivatkozott.
II. Az egyesület taggyűlésének összehívására a bíróság által megszabott határidő elmulasztása nem érinti a határidőn túl megtartott taggyűlésen hozott határozatok jogszerűségét.
[1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 62. §]
Az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítéletében megállapított tényállás szerint az alperesi vadásztársaság 2004. március 25. napján 5 éves időtartamra megválasztott elnökének a megbízatása 2009. március 25. napján lejárt, ugyanakkor a nyilvántartásban továbbra is ő szerepel elnökként.Az ügyész keresete alapján indult perben a törvényszék ítéletében elrendelte az alperes közgyűlésének 40 napon belül történő összehívását abból a célból, hogy válasszon jelölőbizottságot a tisztségviselők megválasztása érdekében. Az ítélet szerint a közgyűlés összehívásának az alapszabálynak megfelelően kell történnie, a meghívón napirendi pontként szerepelnie kell a jelölőbizottság megválasztásának. A jogerős ítélet további 50 napon belül elrendelte a közgyűlés összehívását a tisztségviselők megválasztása érdekében, a közgyűlést az alapszabály rendelkezései szerint kell összehívni, illetve megtartani. Mindkét közgyűlés összehívásával és lebonyolításának megszervezésével K. Gy. tagot bízta meg.
K. Gy. megbízott tag 2012. március 21-én 16 órára hívta össze az első közgyűlést a jelölőbizottság megválasztása céljából. A közgyűlésen 22 fő jelent meg, ezért határozatképesnek minősült, és a közgyűlésen megválasztásra került a jelölőbizottság elnöke és két tagja.
Az ezt követően, 2012. április 25. napjára összehívott közgyűlés határozatképtelen volt. Az ezt követő közgyűlést a 2012. május 2-án kelt meghívóval 2012. május 14-ére hívta össze K. Gy. megbízott. A közgyűlésre K. Gy. megbízott a rendelkezésére álló tagnyilvántartást aktualizálta. A tagnyilvántartás már tartalmazta a két belépő tag adatait, ugyanakkor a megbízott törölte róla a korábban kizárt tagokat, valamint a kilépési szándékát korábban bejelentett tagot. A 2012. május 14-ei közgyűlés idején 29 tagja volt a vadásztársaságnak, amelyből 18 fő volt jelen a közgyűlésen, ezért az alapszabály értelmében a közgyűlés határozatképesnek minősült.
A közgyűlésen a földtulajdonosi közösség képviselőjeként jelen volt Ö. L. is, aki azonban nem szavazott. A közgyűlésen 13 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett megválasztották a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját. A közgyűlés ugyanilyen szavazati aránnyal elfogadta azt, hogy a szavazás titkos legyen. A szavazás lebonyolításának felügyeletére a helyiségben maradt Dr. K. S., aki a megyei vadászszövetség titkára, és T. M. jegyzőkönyvvezető is.
A szavazás megkezdésekor 18 szavazólap lett kiosztva. A szavazatok leadásakor a helyiségben Dr. K. S.-on és T. M.-n kívül B. P. a szavazatszámláló bizottság tagja is jelen volt. A szavazás ideje alatt az I. és II. r. felperes kijelentette, hogy mivel a szavazás alatt B. P. is jelen van, ezért szavazólapját nem kívánja leadni. A IV. r. alperes szintén nem adta le a szavazólapját, döntését nem indokolta.
A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság által kihirdetett eredmény szerint a kiosztott 18 db szavazólapból 13 db érkezett vissza, amely mind érvényes volt. A szavazás eredményét akként állapították meg, hogy a közgyűlés 13 igen szavazattal és 5 tartózkodással megválasztotta az alperes új vezetőségét, az elnök személyét, a titkárt, a gazdasági vezetőt, a vadászmestert, a környezetvédelmi felelőst, az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait, valamint a felügyelőbizottság elnökét és tagjait.
Az adatváltozásnak a társadalmi szervezetek nyilvántartásba történő átvezetésére irányuló eljárást a Törvényszék felfüggesztette a jelen per jogerős befejezéséig.
A felperesek keresetükben a 2012. május 14. napján megtartott közgyűlésen meghozott határozatokat jogszabálysértőnek tartották elsődlegesen arra hivatkozva, hogy a Törvényszék ítélete értelmében a közgyűlést 2012. május 10. napjáig kellett volna megtartani. A határidőn túl megtartott közgyűlés ezért jogszabálysértő.
Hivatkoztak arra is, hogy mivel a 2012. április 25-ére kitűzött közgyűlés határozatképtelen volt, ezért a 2012. május 14-ére kitűzött közgyűlés megismételt közgyűlésnek minősül, ezt pedig az alapszabály 15. § (1) bekezdése szerint 15 napon belül kellett volna azonos tárgysorozattal megtartani.
Az alapszabályban meghatározott határidő elmulasztása miatt is törvénysértő a 2012. május 14-ei közgyűlés megtartása.
Törvénysértőnek tartották a közgyűlési határozatot abból az okból is, hogy a szavazatok leadásakor csak 13 fő vett részt a közgyűlésen, azaz az nem volt határozatképes.
Mindezen indokok alapján kérték a 2012. május 14-én megtartott közgyűlésen elfogadott határozatok hatályon kívül helyezését.
Utóbb, az eljárás során hivatkoztak még arra is, hogy Ö. L. nem volt tagja a közgyűlésnek, mégis jelen volt azon, illetve sérelmezték, hogy három tag neve nem szerepelt a jelenléti íven.
Előadták azt is, hogy mivel O. M. nem rendelkezik fegyvertartási és vadászengedéllyel, ezért nem lehet tagja a társaságnak.
Utaltak arra is, hogy a szavazás során is törvénysértően jártak el, mivel a szavazóhelyiségben jelen volt B. P. is. A titkos szavazás álláspontjuk szerint sérült, mert a szavazatokat személyenként kellett leadniuk a jegyzőkönyvvezetőnek, aki mellett állt B. P. is, és nézte, hogy ki, milyen szavazatot ad le.
Az alperes ügygondnoka a felperesek keresetének az elutasítását, és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte állítva, hogy a közgyűlés összehívása és megtartása szabályszerű volt.
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét alaptalannak találta, és azt ítéletével elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy az alperesi vadásztársaságnak a 2012. május 14-ei közgyűlés idején hány tagja volt. A vadásztársaság alapszabályának rendelkezései alapján megállapította, miszerint önmagában az a tény, hogy egy vadásztársnak a vadászengedélyét jogerősen visszavonják, még nem szünteti meg automatikusan a tagsági jogviszonyát. Abban az esetben, ha egy vadásztárstól jogerősen visszavonták a lőfegyvertartási engedélyét, akkor ahhoz, hogy tagsági jogviszonya megszűnjön szükséges az, hogy az intézőbizottság törölje őt a nyilvántartásból. A felperesek a perben nem csatoltak olyan intézőbizottsági határozatot, amellyel az intézőbizottság törölte volna O. M. tagot a tagok sorából, a perben meghallgatott K. Gy. tanúvallomásában pedig úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint nem vonta vissza a vadászkamara O. M.-tól a vadászengedélyét. Az elsőfokú bíróság ezért a rendelkezésére álló adatok alapján nem találta bizonyítottnak azt, hogy O. M. tag tagsági jogviszonya megszűnt volna.
A perben vitatott volt az is, hogy Ö. L. tagja-e a társaságnak. A közgyűlés jelenléti íve, illetve K. Gy. tanúvallomása alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy Ö. L. a vadásztársaságnak nem tagja, de jelen volt a közgyűlésen, azonban a jelenléti ívet nem írta alá, szavazólapot nem kapott.
A perben vita tárgyát képezte a jelenléti íven nem szereplő tagok tagsági jogviszonyának a fennállása is. Az alperes állította, hogy mindhárom személynek megszűnt a tagsági jogviszonya. A perben az I. r. felperes maga is elismerte, hogy kettőjük vonatkozásában határozat született a kizárásukról, amely határozattal szemben az érintettek keresetet nem nyújtottak be, ezért törlésre kerültek a tagnyilvántartásból. A harmadik tag esetében a felperesek állították, hogy kilépési szándékát nem jelentette be a vadásztársaságnak, ám ő a személyes meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy tagsági jogviszonyát megszüntette, kilépési nyilatkozatát írásban átadta tagtársnak, aki a vadásztársaságban tisztséget töltött be. Az I. r. felperes ezzel szemben állította, hogy a tagnak a kilépési nyilatkozatát neki, mint volt elnöknek vagy a titkár felé kellett volna megtennie szóban, vagy írásban, ő pedig ilyen kilépési nyilatkozatot nem kapott kézhez. Az elsőfokú bíróság a Törvényszék előtt folyó perben az I. r. felperes tanúkénti meghallgatása során az általa csatolt nyilatkozat mellékletét képező vadásztársasági tagnévsor alapján azonban bizonyítottnak találta azt, hogy mindhárom tag tagsági viszonya megszűnt. Az I. r. felperes által abban a perben csatolt tagnévsorban ugyanis neve sem szerepelt. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján azt állapította meg, hogy a vadásztársaságnak a 2012. május 14-ei közgyűlés idején 29 tagja volt.
Az elsőfokú bíróság megvizsgálta felperesek azt az állítását is, miszerint B. P. nem csupán a szavazóhelyiségben tartózkodott a szavazás idején, hanem még a szavazás lezárását megelőzően megtekintette a szavazólapokat, azokat oly módon rendezte el, hogy ismertté válhatott a számára az, ki, milyen szavazatot adott le. Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett tanúvallomások alapján nem találta bizonyítottnak ezt a felperesi állítást sem. Az elsőfokú bíróság nem találta bizonyítottnak azt a felperesi állítást sem, hogy a szavazás lebonyolítása során megsértették volna a szavazás titkosságát.
A 2012. május 14-ei közgyűlési határozatok megtámadása iránti keresetüket a felperesek 2012. június 12. napján, azaz a Ptk. 62. § (6) bekezdésében írt jogvesztő határidőn belül terjesztették elő, ezért azt a bíróság érdemben vizsgálta meg. A 29 fős taglétszámból a jelenléti ív alapján a közgyűlés megkezdésekor 18 fő volt jelen, azaz a közgyűlés határozatképesnek minősült.
Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes hivatkozását, miszerint K. Gy.-t a Törvényszék jogerős ítélete jogosította fel a közgyűlés összehívására, és ez az ítélet határozta meg eljárásának korlátait is. Az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak felpereseknek azt a hivatkozását, miszerint K. Gy. túllépte a bíróság által biztosított határidőt, azt állapította meg, hogy a megbízott mind a 2012. április 25-ére, mind a 2012. május 14-ére szóló meghívót a bírósági ítéletben biztosított 50 napos határidőn belül küldte meg a tagok részére. Ez azt jelenti, hogy még olyan időpontban intézkedett a közgyűlések összehívásáról, amikor erre felhatalmazással rendelkezett.
Az elsőfokú bíróság nem fogadta el felpereseknek azt a hivatkozását sem, hogy a 2012. május 14-ei közgyűlés megtartása az alapszabály 15. § (1) bekezdésébe ütközik. A bíróság álláspontja szerint az alapszabály 15. § (1) bekezdésének helyes értelmezése alapján ugyanis az ismételten összehívott közgyűlést a korábban megtartott közgyűlés időpontjához számított 15 napon belül kell összehívni, azaz az összehívást elrendelni, és az erről szóló meghívót kiküldeni. A 2012. április 25-én határozatképtelen közgyűlés megtartásához képest a meghívó 2012. május 2. napján lett kiküldve a tagok részére, azaz a közgyűlés összehívása 15 napon belül történt meg. A megismételt közgyűlés szabályai betartásának egyébként sem volt relevanciája a per eldöntése szempontjából, mivel a 2012. május 14-ére összehívott közgyűlés határozatképes volt a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályok alkalmazása nélkül is, mert azon jelen volt a tagság legalább 50%-a + 1 fő.
Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint tehát a 2012. május 14-ei közgyűlés szabályszerűen került összehívásra és az határozatképes volt.
Az elsőfokú bíróság nem értett egyet azzal a felperesi állásponttal sem, hogy mivel a szavazáskor csak 13 fő adta le a szavazatát, ezért a közgyűlés nem tekinthető határozatképesnek. A közgyűlés határozatképességét ugyanis a szavazás megkezdésekor kellett megvizsgálni, ekkor pedig 18 szavazólap került kiadásra, azaz a szavazás megkezdésekor a közgyűlés határozatképes volt. Az a tény, hogy öten saját akaratukból nem adták le a szavazatukat a szavazás során, csupán azt jelentette, hogy ők tartózkodtak a szavazástól, ez azonban a közgyűlés határozatképességét már nem befolyásolta. A perbeli esetben a közgyűlés határozatával rendelte el a titkos szavazás lefolytatását, és engedélyezte, hogy a szavazás lebonyolításakor Dr. K. S. és T. M. jegyzőkönyvvezető legyenek jelen. Bár a lefolytatott bizonyítási eljárás igazolta azt a felperesi állítást, miszerint a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, B. P. is jelen volt a szavazás lebonyolításakor, azonban ez az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem ütközött sem a közgyűlés korábban meghozott határozatába, sem nem sértette a szavazás titkosságának az elvét.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis a szavazatszámláló bizottság feladata a szavazás megkezdésével kezdődik, ő felügyeli a szavazólapok kiosztását, a szavazás menetét, rendjét, majd összegzi annak a végeredményét. A közgyűlés határozata csupán két olyan személynek engedte meg azt, hogy jelen legyenek a szavazóhelyiségben, akik nem voltak a szavazatszámláló bizottság tagjai. Ez a határozat azonban nem szűkítette le a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét, nem zárta ki azt, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai jelen legyenek a szavazás lebonyolításakor és azt felügyeljék.
Az ítélet ellen az I. r. felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, és az alperes 2012. május 14-én megtartott közgyűlésén meghozott határozatok hatályon kívül helyezését.
Fellebbezésének hivatkozásai szerint az elsőfokú bíróság a jelen perben tévesen értelmezte a Törvényszék ítéletének rendelkezéseit. Eszerint a bíróság elrendelte az alperes közgyűlésének 40 napon belül történő összehívását a jelölőbizottság megválasztása érdekében, további 50 napon belül pedig elrendelte a közgyűlés összehívását a tisztségviselők megválasztása végett.
Az ítélet indokolásában egyértelműen azt szögezte le, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 40 napon belül kell összehívni az első közgyűlést, a második közgyűlést pedig a jelölőbizottság megválasztására vonatkozó határidőt követő 50 napon belül kell megtartani. Az indokolás kifejezetten megerősíti, hogy összességében a tisztségviselők megválasztására 90 napon belül kell, hogy sor kerüljön. Az elsőfokú bíróság ezért hibás, és törvénytelen következtetést vont le akkor, amikor az 54. napon megtartott - egyébként is szabálytalan - közgyűlést törvényesen összehívottnak minősítette. A szabályszerűtlenül összehívott közgyűlés pedig nem hozhatott érvényes határozatokat sem.
Sérelmezte az elsőfokú bíróság döntését a tekintetben is, hogy nem találta törvénysértőnek a szavazás titkosságát sértő módon lefolytatott szavazást. B. P. - aki ugyan a szavazatszámláló bizottság tagjaként lett megválasztva - a szavazóhelyiségben maradt a felperesek tiltakozása ellenére, ezáltal sérült a szavazás titkossága. Álláspontja szerint a szavazás titkosságát sértette az is, miszerint a jegyzőkönyv tartalmazta azt, hogy az I. és II., valamint IV. r. felperesek nem adták le a szavazólapjaikat. A jegyzőkönyv törvénytelenül tünteti fel azt is, hogy mivel indokolták a felperesek a szavazástól történő tartózkodásukat, a jegyzőkönyv ugyanis a szavazás idejére lezárásra került. Sérelmezte azt is, hogy öten nem adták le a szavazatukat, de csak a három felperes neve és az ő indokaik kerültek a jegyzőkönyvbe feltüntetésre. Törvénysértőnek tartotta azt is, hogy a levezető elnök nem közölte azt, hogy ha valaki nem adja le a szavazólapját, az tartózkodásnak minősül. Ezt a helyzetet a vadásztársaság alapszabálya sem szabályozza, ezért a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 72. § (3) bekezdését kell, mint általános irányelvet megfelelően alkalmazni. A le nem adott szavazólapokat tehát csak "nem szavazott"-nak lehetne tekinteni.
Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem kérte a szavazólapok bemutatását a perben, hiszen abból kiderült volna az, hogy csupán 13 szavazólap lett leadva, ami az alperes 29 fős taglétszámát tekintve nem felel meg a többségi (50% + 1 fő) szavazatnak.
Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése törvénysértő amiatt is, hogy a közgyűlésen a határozatképesség szabálytalanul lett megállapítva. A közgyűlés jelenléti ívének tanúsága szerint a társaság taglétszáma 30 fő, a névsorban 30. sorszám alatt Ö. L. földtulajdonosi képviselő van feltüntetve, aki azonban a jelenléti ívet nem írta alá.
A közgyűlés jegyzőkönyve szerint K. Gy. a határozatképesség megállapításánál össz-taglétszámot nem határozott meg, csupán azt nyilatkozta, hogy a taggyűlésen 16 fő van jelen, és ezért határozatképesnek minősítette a taggyűlést. A közgyűlési jegyzőkönyv további részében azonban a jegyzőkönyvvezetőt már 16 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett választotta meg a közgyűlés és ezt követően minden további határozatot összességében 18 szavazattal fogadtak el. 18 szavazólap került kiosztásra a szavazás során is, ezt követően azonban csupán 13 szavazólap került leadásra.
Az I. r. felperes álláspontja szerint mivel 16 főnek 18 szavazócédula került szétosztásra, és abból csak 13 érkezett vissza a szavazatszámláló bizottsághoz, a szavazást érvénytelennek kellett volna minősíteni.
Az elsőfokú bíróság az I-IV. r. felperesek keresetét elutasító ítélete ellen csak az I. r. felperes terjesztett elő fellebbezést, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének a II-III-IV. r. felperesek keresetét elutasító rendelkezése a Pp. 253. § (3) bekezdése értelmében nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 62. § (6) bekezdése szerint az egyesület szervei által hozott jog-, vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A Ptk. 62. § (6) bekezdésében az egyesületi szervek által hozott határozatok megtámadására biztosított határidő jogvesztő jellege egyrészt azt jelenti, hogy a keresetlevélnek a törvényi határidőn belül a bírósághoz kell érkeznie, és behatárolja a perben a bíróság vizsgálódásának a kereteit is. A bíróság csak azokat a jog-, vagy alapszabálysértéseket vizsgálhatja a kereset tárgyaként megjelölt határozattal összefüggésben, amelyekre a felperes a jogvesztő határidőn belül hivatkozott.
Az I-IV. r. felperesek által 2012. június 12. napján előterjesztett keresetlevélben a felperesek az alperes 2012. május 14. napján megtartott közgyűlésén meghozott határozatok jogszabálysértését több okból is állították.
Elsődlegesen törvénysértőnek tartották a 2012. május 14-i közgyűlés valamennyi határozatát amiatt, hogy a közgyűlés megtartására a Törvényszék ítéletében a közgyűlés megtartására előírt határidőn túl került sor. Az ítélőtábla érdemben helytállónak fogadta el az elsőfokú bíróság döntését ebben a kérdésben, azonban más indokok alapján. A Törvényszék nem vitásan azt írta elő az alperesi vadásztársaságnak, hogy a tisztviselők megválasztása céljából összehívott közgyűlés is az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül megtartásra kerüljön. Ez a határidő azonban nem tekinthető törvényi határidőnek, és különösen nem minősül a felperesek által állított ún. "jogvesztő határidőnek". Azáltal, hogy ezt a határidőt az alperes nem tartotta be, kétségtelenül elmulasztotta az ítéletben megjelölt teljesítési határidőt, ám ez a mulasztása nem okozhatja azt, hogy emiatt a közgyűlés eleve szabálytalanul összehívottnak minősülne, az ott meghozott határozatok pedig jogszabályba vagy az alapszabály rendelkezéseibe ütköznének. Az alperesnek a Törvényszék ítéletének végrehajtása során elkövetett mulasztása nem eredményezheti a közgyűlésen meghozott határozatok ez okból történő megsemmisítését.
A felperesek a keresetükben azt is állították, hogy a 2012. május 14-i közgyűlés valójában a 2012. április 25-én megtartott, ám határozatképtelen közgyűlés megismétlése volt, és annak összehívása során nem tartották be az alapszabálynak a megismételt közgyűlés összehívására vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság ebben a körben helytállóan értelmezte nyelvtanilag az alperes alapszabályát, és az ítélőtábla osztotta az arra történt hivatkozását is, hogy mivel a 2012. május 14-i közgyűlés határozatképes volt a közgyűlésre vonatkozó általános szabályok szerint is, ezért nem volt jelentősége annak, hogy megismételt közgyűlésnek lehet-e azt tekinteni, vagy sem.
A felperesek eredeti keresetükben azt is állították, hogy a 2012. május 14-i közgyűlés nem volt határozatképes, mivel a szavazásban ténylegesen csak 13 tag vett részt.
Az alperes alapszabálya a Ptk. 63. § (6) bekezdésének rendelkezésével összhangban a határozatképességet a jelenlévők és a nyilvántartott tagok egymáshoz viszonyított arányában határozza meg, ettől tartalmilag eltérő kérdés az, hogy a határozatok meghozatalára - az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a jelenlévők szótöbbségével kerül sor. A perbeli esetben a jelenléti ív által igazoltan az alperes 29 tagja közül csupán 18-an írták alá a jelenléti ívet, a nyílt szavazással meghozott, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv hitelesítők és a levezető elnök személyét érintő határozatokat 13 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett hozták meg a tagok a jegyzőkönyv tanúsága szerint. Ezért K. Gy.-nek a jegyzőkönyv 1. oldalán rögzített azt a megjegyzését, miszerint 16 fő van jelen, az ítélőtábla az egyéb bizonyítékok mellett csupán elírásnak tekintette. A 18 fő jelenlétével megtartott közgyűlés pedig az alapszabály és a Ptk. 63. § (3) bekezdése szerint is határozatképes volt, és annak volt tekinthető akkor is, ha a 18 főből 5 fő nem adta le a szavazatát - 4 fő a per anyaga szerint ezt a döntését a szavazás során kifejezetten ki is nyilvánította. A jelenlévők egyszerű szótöbbségét meghaladó "igen" szavazattal pedig a perbeli taggyűlés valamennyi határozata érvényesen lett meghozva. A határozathozatal mindig attól függ, hogy az előterjesztés mellett leadják-e a tagok a szükséges "igen" szavazatot. A szavazás eredményének a megállapítása során ezért az irreleváns, hogy a le nem adott szavazatokat "tartózkodás"-ként vették számba, mivel ezek az "elveszett" szavazatok a perbeli esetben nem befolyásolták a határozathozatalt.
Az I. r. felperes a fellebbezésében is sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem találta törvénysértőnek azt, hogy az alperes a szavazás során - a felperesek állítása szerint - megsértette a szavazásnak a közgyűlés által elrendelt titkosságát. A felperesek az eredetileg előterjesztett keresetlevelükben ez okból nem támadták az alperes 2012. május 14-i közgyűlésén meghozott határozatait, először erre a 2012. szeptember 25. napján megtartott tárgyaláson hivatkozott a II. r. felperes, azaz a Ptk. 62. § (6) bekezdésében megszabott jogvesztő határidőn túl, így az elsőfokú bíróság a felperesek e körben tett hivatkozásait érdemben már nem vizsgálhatta volna. Az ítélőtábla ezért mellőzi az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából a szavazás titkosságának sérelmével összefüggésben lefolytatott bizonyítás ismertetését és az elsőfokú bíróságnak az ezzel kapcsolatban kifejtett álláspontját.
Mindezen indokok alapján az ítélőtábla az I. r. felperes fellebbezését nem találta alkalmasnak az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletének a megváltoztatására, és az elsőfokú bíróság ítéletét - az indokolás fentebb kifejtett pontosításával - helybenhagyta a Pp. 253. § (2) bekezdése alkalmazásával.
(Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.456/2013/9.)