BH 2017.5.164

Nem tekinthető a Kúria által hozandó határozat tartalmára vonatkozó határozat kérelemnek, ha a jogerős határozat a hatályon kívül helyezésre és "a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára" irányul, feltéve, hogy a kérelemből a tartalma szerinti elbírálás elve [Pp. 3. § (2) bekezdés]alapján sem állapítható meg, hogy a fél a jogerős határozat helyett milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja [1952. évi III. tv. (Pp.) 3. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] Az alperes a 2015. március 25. napján kelt elsőfokú határozatával a felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti igényét elutasította, megállapítva, hogy a felperes egészségi állapota 59%-os, egészségkárosodása 41%-os mértékű, B2 minősítési kategóriába tartozik, azonban a kérelem benyújtását megelőzően a jogszabályban rögzített szükséges biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
[2] A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a 2015. július 7. napján kelt határozatáv...

BH 2017.5.164 Nem tekinthető a Kúria által hozandó határozat tartalmára vonatkozó határozat kérelemnek, ha a jogerős határozat a hatályon kívül helyezésre és "a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára" irányul, feltéve, hogy a kérelemből a tartalma szerinti elbírálás elve [Pp. 3. § (2) bekezdés]alapján sem állapítható meg, hogy a fél a jogerős határozat helyett milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja [1952. évi III. tv. (Pp.) 3. § (2) bek.].

A tényállás
[1] Az alperes a 2015. március 25. napján kelt elsőfokú határozatával a felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti igényét elutasította, megállapítva, hogy a felperes egészségi állapota 59%-os, egészségkárosodása 41%-os mértékű, B2 minősítési kategóriába tartozik, azonban a kérelem benyújtását megelőzően a jogszabályban rögzített szükséges biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
[2] A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a 2015. július 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy a felperesi egészségi állapot mértéke 58%, mely állapot 2014. július 1. napjától véleményezhető, a felperes B2 minősítési csoportba tartozik. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv rögzítette, hogy felperes az igény benyújtását megelőző 5 éven belül 61 nap, 10 éven belül 61 nap, 15 éven belül 61 nap biztosítási időt szerzett, így annak ellenére, hogy az egészségi állapota 58%, B2 minősítési csoportba tartozik, a jogszabályban megkövetelt mértékű 1997. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosítotti idővel nem rendelkezik, ezért rokkantsági ellátásra nem jogosult. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2. § rendelkezéseire alapították azzal, hogy a 2. § (1) bekezdésébe foglalt valamennyi feltételnek egyszerre kell teljesülnie.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes kereseti kérelmében egészségi állapotának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy legalább 50%-os mértékű munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik, betegségei miatt munkát végezni nem tud, a jövedelméből megélni nem tud.
[4] Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva.

Az elsőfokú ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. A bíróság az Mmtv. 2. § (2) bekezdését idézve megállapította, hogy a perben nem volt vitatott, hogy a felperes rendelkezik a szükséges egészségkárosodási mértékkel, amely alapján B2 minősítési csoportba tartozik, azonban felperes maga sem vitatta, hogy a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, e körben csupán arra hivatkozott, hogy 2015. év őszén két hónap közmunkát végzett, azt megelőzően 10 évvel korábban takarítási munkákat végzett a férjével. A bíróság megállapította, hogy a felperes a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt nem igazolta, ezért ellátásra nem jogosult, így a társadalombiztosítási szervek határozatai jogszerűek.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértését állítva.
[7] A felperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a határozathozatalt megelőzően a tárgyalótermet elhagyta, azonban álláspontja szerint a bíróság tévesen állapította meg, hogy a társadalombiztosítási szervek határozatai jogszerűek arra alapítottan, hogy a felperes a szükséges szolgálati időt nem igazolta. A felülvizsgálati érvelés szerint a felperes a szükséges szolgálati időre vonatkozóan nyilatkozatot tett, azonban "mivel írástudatlan, illetve olvasni nem tud, iratokat nem tudott csatolni, a szolgálati idő vonatkozásában nem tudott iratokat keresni, illetve felmutatni (mivel azok tartalmát nem ismeri)". Ezen körülményeket az elsőfokú bíróság eljárása során figyelmen kívül hagyta.
[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[10] A Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a munkaügyi bíróság ítéletét az eljárásjogi és anyagi jogi szabályok betartásával hozta-e meg és mindezt abban a körben, amelyben a felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabály [Pp. 206. § (1) bekezdés] megsértését állította.
[11] A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. és 5. pontjában rögzítette: a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. § (2) bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. A felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasításának van helye, ha a fél nem jelöli meg, hogy a jogerős határozatot milyen keretben támadja, valamint, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. Nem tekinthető a Kúria által hozandó határozat tartalmára vonatkozó határozat kérelemnek, ha a jogerős határozat a hatályon kívül helyezésre és "a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára" irányul, feltéve, hogy a kérelemből a tartalma szerinti elbírálás elve [Pp. 3. § (2) bekezdés] alapján sem állapítható meg, hogy a fél a jogerős határozat helyett milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja.
[12] A rendkívüli jogorvoslati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása. Az előbbivel szemben az a követelmény érvényesül, hogy a fél a felülvizsgálati kérelmében pontosan jelölje meg azt a jogforrást és azon belül azt a konkrét jogszabályhelyet, amelynek a megsértésére hivatkozik. A jogszabálysértés tartalmi körülírása keretében pedig a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek szöveges formában is meg kell fogalmaznia a jogerős ítélet általa sérelmezett és a rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságát, amellyel kapcsolatban részletesen ki kell fejtenie jogi álláspontját.
[13] A Kúria a Pp. 3. § (2) bekezdése szem előtt tartásával a felperesi felülvizsgálatban Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésére való hivatkozását úgy értelmezte, hogy felperes felülvizsgálati kérelmében a tényállás feltáratlanságát állította. E körben hivatkozott arra, hogy azért nem tudott okiratokat csatolni, illetőleg nyilatkozatot tenni a szolgálati idő vonatkozásában, mert írástudatlan és olvasni sem tud.
[14] A Kúria megállapította, hogy a peres eljárás során, de a közigazgatási eljárásban sem merült fel adat arra vonatkozóan, erre felperes sem hivatkozott, hogy írástudatlan lenne, illetőleg, hogy olvasni nem tud. A bíróság a tárgyaláson tájékoztatta a felperest szóban több alkalommal, hogy a per tárgya kizárólag a szolgálati idő meglétének vizsgálata, amelyre vonatkozóan a felperes úgy nyilatkozott, hogy "az elmúlt évben ősszel két hónapig közmunkás voltam, azt megelőzően munkát nem végeztem, korábban, tehát 10 évvel ezt megelőzően takarítottam a férjemmel." A bírósági tájékoztatást követően a felperes kijelentette: "nem tudom minek kellett idejönnöm, minek vagyok itt, az özvegyi nyugdíj iránti igényemet is elutasították, semmilyen jövedelmem nincs", majd felállt és a tárgyalótermet elhagyta.
[15] A Pp. 206. § (1) bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el.
[16] A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH 1995.193., BH 1999.44., Mfv.III.10.622/2016. stb.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Legfelsőbb Bíróság/Kúria a KGD 1993.296. számon közzétett eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban, ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani; nem állapítható meg eljárási szabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja.
[17] A felperes iratellenességet nem panaszolt, a kérelme nem a rendelkezésre álló bizonyítékok felülmérlegelésére, hanem a tényállás felderítetlenségére irányult.
[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alkalmatlannak tartotta arra, hogy a jogerős ítéletet érdemében felülvizsgálja, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Kúria, Mfv. III. 10.363/2016.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Mfv.III.10.363/2016/8.
A tanács tagjai: Dr. Zanathy János
a tanács elnöke
Dr. Farkas Katalin
előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin
bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Dobos Anita Kornélia pártfogó ügyvéd
Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatal III. Kerületi Hivatala
Az alperes képviselője: dr. Ignéczy Anita jogtanácsos
A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
22.M.437/2016/5.

R e n d e l k e z ő r é s z

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.437/2016/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárásban teljes pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Tényállás
Az alperes a 2015. március 25. napján kelt elsőfokú határozatával a felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti igényét elutasította, megállapítva, hogy a felperes egészségi állapota 59%-os, egészségkárosodása 41%-os mértékű, B2 minősítési kategóriába tartozik, azonban a kérelem benyújtását megelőzően a jogszabályban rögzített szükséges biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a 2015. július 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy a felperes egészségi állapot mértéke 58%, mely állapot 2014. július 1. napjától véleményezhető, felperes B2 minősítési csoportba tartozik. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv rögzítette, hogy felperes az igény benyújtását megelőző 5 éven belül 61 nap, 10 éven belül 61 nap, 15 éven belül 61 nap biztosítási időt szerzett, így annak ellenére, hogy az egészségi állapota 58%, B2 minősítési csoportba tartozik, a jogszabályban megkövetelt mértékű 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosítotti idővel nem rendelkezik, ezért rokkantsági ellátásra nem jogosult. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 2. § rendelkezéseire alapították azzal, hogy a 2. § (1) bekezdésébe foglalt valamennyi feltételnek egyszerre kell teljesülnie.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
A felperes kereseti kérelmében egészségi állapotának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy legalább 50%-os mértékű munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik, betegségei miatt munkát végezni nem tud, a jövedelméből megélni nem tud.
Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva.
Az elsőfokú ítélet
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. A bíróság az Mmtv. 2. § (2) bekezdését idézve megállapította, hogy a perben nem volt vitatott, hogy a felperes rendelkezik a szükséges egészségkárosodási mértékkel, amely alapján B2 minősítési csoportba tartozik, azonban felperes maga sem vitatta, hogy a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, e körben csupán arra hivatkozott, hogy 2015. év őszén két hónap közmunkát végzett, azt megelőzően 10 évvel korábban takarítási munkákat végzett a férjével. A bíróság megállapította, hogy a felperes a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt nem igazolta, ezért ellátásra nem jogosult, így a társadalombiztosítási szervek határozatai jogszerűek.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértését állítva.
A felperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a határozathozatalt megelőzően a tárgyalótermet elhagyta, azonban álláspontja szerint a bíróság tévesen állapította meg, hogy a társadalombiztosítási szervek határozatai jogszerűek arra alapítottan, hogy a felperes a szükséges szolgálati időt nem igazolta. A felülvizsgálati érvelés szerint a felperes a szükséges szolgálati időre vonatkozóan nyilatkozatot tett, azonban „mivel írástudatlan, illetve olvasni nem tud, iratokat nem tudott csatolni, a szolgálati idő vonatkozásában nem tudott iratokat keresni, illetve felmutatni (mivel azok tartalmát nem ismeri)”. Ezen körülményeket az elsőfokú bíróság eljárása során figyelmen kívül hagyta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a munkaügyi bíróság ítéletét az eljárásjogi és anyagi jogi szabályok betartásával hozta-e meg és mindezt abban a körben, amelyben a felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabály (Pp. 206. § (1) bekezdés) megsértését állította.
A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016.(II.15.) PK vélemény 3. és 5. pontjában rögzítette: a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (Pp. 272. § (2) bekezdés). Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. A felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasításának van helye, ha a fél nem jelöli meg, hogy a jogerős határozatot milyen keretben támadja, valamint, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. Nem tekinthető a Kúria által hozandó határozat tartalmára vonatkozó határozat kérelemnek, ha a jogerős határozat a hatályon kívül helyezésre és "a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára" irányul, feltéve, hogy a kérelemből a tartalma szerinti elbírálás elve (Pp. 3. § (2) bekezdés) alapján sem állapítható meg, hogy a fél a jogerős határozat helyett milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja.
A rendkívüli jogorvoslati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása. Az előbbivel szemben az a követelmény érvényesül, hogy a fél a felülvizsgálati kérelmében pontosan jelölje meg azt a jogforrást és azon belül azt a konkrét jogszabályhelyet, amelynek a megsértésére hivatkozik. A jogszabálysértés tartalmi körülírása keretében pedig a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek szöveges formában is meg kell fogalmaznia a jogerős ítélet általa sérelmezett és a rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságát, amellyel kapcsolatban részletesen ki kell fejtenie jogi álláspontját.
A Kúria a Pp. 3. § (2) bekezdés szem előtt tartásával a felperesi felülvizsgálatban Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésére való hivatkozását úgy értelmezte, hogy felperes felülvizsgálati kérelmében a tényállás feltáratlanságát állította. E körben hivatkozott arra, hogy azért nem tudott okiratokat csatolni, illetőleg nyilatkozatot tenni a szolgálati idő vonatkozásában, mert írástudatlan és olvasni sem tud.
A Kúria megállapította, hogy a peres eljárás során, de a közigazgatási eljárásban sem merült fel adat arra vonatkozóan, erre felperes sem hivatkozott, hogy írástudatlan lenne, illetőleg, hogy olvasni nem tud. A bíróság a tárgyaláson tájékoztatta a felperest szóban több alkalommal, hogy a per tárgya kizárólag a szolgálati idő meglétének vizsgálata, amelyre vonatkozóan a felperes úgy nyilatkozott, hogy „az elmúlt évben ősszel két hónapig közmunkás voltam, azt megelőzően munkát nem végeztem, korábban, tehát 10 évvel ezt megelőzően takarítottam a férjemmel.” A bírósági tájékoztatást követően a felperes kijelentette: „nem tudom minek kellett idejönnöm, minek vagyok itt, az özvegyi nyugdíj iránti igényemet is elutasították, semmilyen jövedelmem nincs”, majd felállt és a tárgyalótermet elhagyta.
A Pp. 206. § (1) bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el.
A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH 1995.193., BH 1999.44., Mfv.III.10.622/2016., stb.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria a KGD 1993.296. számon közzétett eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani; nem állapítható meg eljárási szabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja.
A felperes iratellenességet nem panaszolt, a kérelme nem a rendelkezésre álló bizonyítékok felülmérlegelésére, hanem a tényállás felderítetlenségére irányult.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alkalmatlannak tartotta arra, hogy a jogerős ítéletet érdemében felülvizsgálja, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.

Z á r ó r é s z

Az alperes a felülvizsgálati eljárásban ellenkérelmet nem terjesztett elő, felmerült költségei megtérítését nem kérte, ezért a Kúria a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján e tárgyban mellőzte a határozathozatalt.
A teljes pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárásban képviselő pártfogó ügyvéd díját a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §-a alapján, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét az Mmtv. 14. § (2) bekezdése alapján a magyar állam viseli.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el.
Budapest, 2017. január 23.
Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró
(Kúria, Mfv. III. 10.363/2016.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.