adozona.hu
BH 2023.10.233
BH 2023.10.233
I. A Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja alapján a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazására kizárólag azzal a terhelttel szemben kerülhet sor, aki a foglalkozása nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával követi el a terhére rótt bűncselekményt. II. Nincs helye gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazásának azzal a terhelttel szemben, akinek közreműködésével eg
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A törvényszék - előkészítő ülésen - kihirdetett ítéletében a XV. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. c) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 300 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 2 év időtartamra gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000 forintba...
BH 2023.10.233 I. A Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja alapján a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazására kizárólag azzal a terhelttel szemben kerülhet sor, aki a foglalkozása nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával követi el a terhére rótt bűncselekményt.
II. Nincs helye gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazásának azzal a terhelttel szemben, akinek közreműködésével egy adott gazdasági társaság alapítását és ügyvezetését illetően valótlan adatok kerültek a közhiteles nyilvántartásba, de ezt követően a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozáshoz kapcsolódó jogokat nem gyakorolta és kötelezettségeket nem teljesítette [Btk. 52. § (1) bek. b) pont, 54. § a) pont, 342. § (1) bek. c) pont, 459. § (1) bek. 8. pont; Ptk. 3:21. § (1) bek., 3:89. § (1) bek., 3:112. § (2) bek.].
[1] A törvényszék - előkészítő ülésen - kihirdetett ítéletében a XV. r. terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. c) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 300 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 2 év időtartamra gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000 forintban határozta meg, egyben rögzítette, hogy az összesen 300 000 forint pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - szabadságvesztésre kell átváltoztatni, valamint engedélyezte, hogy a pénzbüntetést a terhelt 10 hónap alatt részletekben fizesse meg. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a terheltet 84 487 forint megfizetésére kötelezte.[2] A védelmi fellebbezés folytán eljárt ítélőtábla mint másodfokú bíróság a végzésével az elsőfokú ítéletet - a pénzbüntetés törlesztésének kezdő időpontja módosítása mellett - helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, a XV. r. terhelt javára, a jogerős ítélet megváltoztatása érdekében.
[4] A felülvizsgálati indítvány indoka szerint a törvényszék elsőfokú ítélete és az ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzése törvénysértő, mert a Btk. 52. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkozástól eltiltás törvényi feltételei nem álltak fenn a XV. r. terhelt esetében. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság 18. BK. véleményében foglaltakra, amely szerint a Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel, a "foglalkozásának felhasználásával" megfogalmazás arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény megvalósításakor a foglalkozását mintegy eszközül használja, a foglalkozás által biztosított lehetőséget vagy alkalmat kihasználva cselekszik. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására nem volt szükség, illetve arra ténylegesen nem került sor, ezen törvényhely alapján a foglalkozástól eltiltásra nincs jogi alap.
[5] Álláspontja szerint a jelen büntetőügyben megállapítható, hogy az érintett terhelt nem a gazdálkodó szervezet vezetői tisztségének felhasználásával követte el a bűncselekményét. Éppen ellenkezőleg, a terhére megállapított bűncselekmény célja az volt, hogy ilyen tisztséget névlegesen betöltve, a gazdasági társaságot a "nevére vegye"; a tényleges vezetésben nem vett részt és nem is állt szándékában valós gazdasági tevékenység folytatása.
[6] Utalt arra is, hogy a foglalkozástól eltiltás Btk. 52. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmazásának feltétele a bűncselekmény szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével történő elkövetése, azonban az irányadó tényállás alapján a foglalkozástól eltiltás kiszabásának e törvényi feltétele sem állapítható meg.
[7] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék ítéletét és az ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzését a XV. r. terhelt tekintetében változtassa meg akként, hogy vele szemben a foglalkozástól eltiltás büntetést mellőzze.
[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt - annak indokaival is egyetértve - fenntartotta.
[9] Kifejtette: az ún. stróman az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét azzal valósítja meg, hogy az ügyvezetői tisztség betöltésére és ezen foglalkozás gyakorlására irányuló tényleges szándék nélkül, az okiratok aláírásával és felhasználásával hozzájárul valótlan adatok cégnyilvántartásba kerüléséhez. Mivel nem áll szándékában az adott foglalkozást űzni, logikai ellentmondást eredményezne annak a megállapítása, hogy a terhére rótt bűncselekményt a foglalkozásának felhasználásával követte el.
[10] Az irányadó tényállás alapján a XV. r. terhelt a gazdasági társaság(ok) tényleges vezetésében nem vett részt és nem is állt szándékában valós gazdasági tevékenység folytatása, ezért - a 18. BK. véleményre is figyelemmel - a Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontjának törvényi feltételei az ő vonatkozásában nem állnak fenn.
[11] Utalt arra is: a Kúria a Bfv.I.1232/2016/7. számú határozatában a foglalkozástól eltiltás büntetés kapcsán kifejtette: "a foglalkozás felhasználásával történő elkövetés esetén a büntetési nem alkalmazásának a szakképzettség nem feltétele. Ennek megfelelően a szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson lényegében a ténylegesen betöltött munkakört, azaz a végzett munkát kell érteni". Ebből pedig a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az következik, hogy ténylegesen végzett munka, ténylegesen betöltött munkakör hiányában a foglalkozástól eltiltás kiszabása törvénysértő.
[12] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványának adjon helyt. A Be. 662. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a törvényszék ítéletét, valamint az ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzését a XV. r. terhelt vonatkozásában változtassa meg akként, hogy a foglalkozástól eltiltás büntetést mellőzze, egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.
[13] A felülvizsgálati indítványra a XV. r. terhelt, illetve a védője észrevételt nem tett.
[14] A fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos.
[15] A Be. 651. § (2) bekezdés a) pontja és a 652. § (4) bekezdése szerint az ügyészség a terhelt javára időkorlát nélkül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. Ekként a Kúria megállapította, hogy a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványa joghatályos.
[16] A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el.
[17] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van [Be. 648. § a) pont].
[18] A Be. 659. § (5) bekezdésére figyelemmel a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, ugyanakkor a Be. 659. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Be. 659. § (6) bekezdését alkalmazva a megtámadott határozatot a 649. § (2) bekezdése alapján is felülbírálta.
[19] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki.
[20] A Kúria a felülvizsgálatot a Be. 658. § (1) bekezdése szerint irányadó, a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján végezte el.
[21] A bíróság a jogerős ítéletével a következő tényállást állapította meg a XV. r. terhelt vonatkozásában (I/a-c. tényállási pontok).
[22] A XV. r. terhelt - tényleges gazdasági tevékenység végzésére irányuló szándék nélkül - aláírta a valótlan tartalmú adásvételi szerződést, alapítói döntést, aláírás-mintát, ügyvezetői megbízást elfogadó nyilatkozatot, összeférhetetlenséget és eltiltást kizáró nyilatkozatot, alapító okiratot, székhelyhasználati nyilatkozatot, tagjegyzéket, melyek értelmében az RC. Kft. vezető tisztségviselője és egyedüli tagja lett. E valótlan tartalmú okiratok a bennük foglalt változások bejegyzése céljából benyújtásra kerültek a törvényszék cégbíróságára, ahol azok alapján a XV. r. terheltet valótlanul az RC. Kft. ügyvezető tagjaként bejegyezték a közhiteles cégnyilvántartásba.
[23] A XV. r. terhelt - tényleges gazdasági tevékenység végzésére irányuló szándék nélkül - aláírta a valótlan tartalmú adásvételi szerződést, alapítói döntést, aláírás-mintát, összeférhetetlenséget kizáró nyilatkozatot, az egyszemélyes kft. alapító okiratát, tagjegyzékét, eltiltást kizáró nyilatkozatot, melyek értelmében az F. Kft. vezető tisztségviselője és egyedüli tagja lett. E valótlan tartalmú okiratok, a bennük foglalt változások bejegyzése céljából benyújtásra kerültek a törvényszék cégbíróságára, ahol azok alapján a XV. r. terheltet valótlanul az F. Kft. ügyvezető tagjaként bejegyezték a közhiteles cégnyilvántartásba.
[24] A XV. r. terhelt - tényleges gazdasági tevékenység végzésére irányuló szándék nélkül - aláírta a valótlan tartalmú alapítói döntést, aláírás-mintát, összeférhetetlenséget kizáró nyilatkozatot, az egyszemélyes kft. alapító okiratát, székhelyhasználati nyilatkozatot, tagjegyzéket, eltiltást kizáró nyilatkozatot, melyek értelmében a P. Kft. vezető tisztségviselője és egyedüli tagja lett. E valótlan tartalmú okiratok, a bennük foglalt változások bejegyzése céljából benyújtásra kerültek a törvényszék cégbíróságára, ahol azok alapján a XV. r. terheltet valótlanul a P. Kft. ügyvezető tagjaként bejegyezték a közhiteles cégnyilvántartásba.
[25] A bíróság a XV. r. terheltet a Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja és az 54. § a) pontja alapján, a Be. 53. § (2) bekezdésére is figyelemmel 2 év időtartamra gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja foglalkozástól eltiltásra ítélte. A határozat indokolása szerint azért, mert a XV. r. terhelt a bűncselekményeket ügyvezetői tisztsége felhasználásával, szándékosan követte el.
[26] A Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
[27] A Btk. 54. § a) pontja értelmében e büntetési nem vonatkozásában foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője. Vagyis a gazdasági társaság ügyvezetője a törvény rendelkezésénél fogva, minden további feltétel nélkül foglalkozás gyakorlójának minősül.
[28] A Btk. 459. § (1) bekezdés 8. pontja értelmében gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
[29] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bekezdés 6. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság is, míg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:89. § (1) bekezdése alapján gazdasági társaság - többek között - a korlátolt felelősségű társaság (kft.).
[30] A Legfelsőbb Bíróság foglalkozástól eltiltás alkalmazásáról szóló 18. BK véleménye részletesen foglalkozik a foglalkozástól eltiltás kiszabásának feltételeivel. E szerint a "foglalkozásának felhasználásával" kitételen [Btk. 52. § (1) bek. b) pont] azt az esetet kell érteni, amikor a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a szándékos bűncselekmény elkövetésére. Tisztázni kell ilyenkor, hogy az elkövető mennyiben használta fel a foglalkozását a bűncselekmény megvalósításánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető munkaköre tüzetes megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak felhasználni, így az említett büntetés alkalmazásának alapjául is ez szolgálhat. Amennyiben ilyen munkaköre nincsen, a foglalkozástól való eltiltásra nem kerülhet sor. A szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson tehát a Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában a munkakört kell érteni.
[31] A "foglalkozásának felhasználásával" kitétel pedig arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény véghezvitele során foglalkozását mintegy eszközül használta fel, más szóval a foglalkozás által adott lehetőséget vagy alkalmat közvetlenül kihasználta. Ennek nem mint lehetőségnek, hanem ténylegesen kell fennállnia. Meg kell tehát állapítani, hogy az elkövető ténylegesen milyen módon használta fel a foglalkozás nyújtotta lehetőséget a bűncselekmény véghezvitelénél. Ez az adott esetben az elkövetés módjából, az elkövetési körülményekből állapítható meg. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására nem volt szükség, illetve arra ténylegesen nem került sor, a Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazására nincs alap.
[32] A Kúria mindezeket figyelembe véve a gazdasági társaság ügyvezetője, mint büntető anyagi szabályok alkalmazása szempontjából foglalkozás kapcsán a következőkre mutat rá.
[33] Az ügyvezető hozza meg a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe [Ptk. 3:21. § (1) bek.]. Az ügyvezetői tevékenység (a büntetőjogi értékelés szempontjából foglalkozás) a gazdasági társaság érdekében kifejtett, összetett feladat, amely magában foglalja az ügyviteli és képviseleti jellegű teendőket.
[34] A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve [Ptk. 3:112. § (2) bek.].
[35] E foglalkozás felhasználása bűncselekmény elkövetése során akkor valósulhat meg, ha az ügyvezető e tisztségéből eredő jogokat és esetleg kötelezettségeket jogellenes, büntetendő célból gyakorolja vagy mulasztja el.
[36] A foglalkozás felhasználását mindig az adott bűncselekmény elkövetésével összefüggésben kell vizsgálni.
[37] A Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja szerint a közokirat-hamisítás bűntettét követi el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba.
[38] Az irányadó tényállás alapján a XV. r. terhelt pusztán névleg, azaz a tényleges gazdasági tevékenység végzésére irányuló szándék nélkül (az alapító okirat és a hozzá kapcsolódó okiratok aláírásával) vált a tényállásban szereplő cégek ügyvezetőjévé. Ezzel az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét mint tettes valósította meg (5/2020. BJE határozat, BH 2016.161., BH 2022.148.).
[39] A XV. r. terhelt a tényállásban írt cselekményével semmilyen, a gazdálkodó szervezet ügyvezetése körébe sorolható tevékenységet nem fejtett ki, eleve nem is akarta az ügyvezetői tisztséget betölteni és e foglalkozást űzni. Azzal, hogy közreműködésével egy adott gazdasági társaság alapítását és ügyvezetését illetően valótlan adatok kerültek a közhiteles nyilvántartásba, nem a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozáshoz kapcsolódó jogokat gyakorolta és kötelezettségeket teljesítette, ezért a foglalkozását sem használhatta fel a bűncselekmény elkövetéséhez. A XV. r. terhelt gazdasági tevékenységet nem kívánt folytatni, ennélfogva az ügyvezetői foglalkozás gyakorlása nem állt szándékában és azt valójában nem is gyakorolta. Így a foglalkozás nyújtotta lehetőségek közvetlen kihasználására, azaz a foglalkozás felhasználására nem is kerülhetett sor. Ekként esetében a Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontjában írt feltétel teljes mértékben hiányzott.
[40] Helyesen utalt a Legfőbb Ügyészség a Kúria Bfv.I.I.232/2016/7. számú eseti döntésének indokolására is, amely szerint - szakképzettségtől függetlenül - foglalkozáson lényegében a ténylegesen betöltött munkakört, azaz a végzett munkát kell érteni. Ezért a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától az is eltiltható, aki ugyan nem bejegyzett ügyvezető, azonban az ügyvezetői feladatokat ténylegesen végezte. E gondolatmenetből a contrario következik, hogy amennyiben viszont a bejegyzett ügyvezető ténylegesen nem működik e tisztségében, azt felhasználni sem tudja valamely bűncselekmény elkövetésére. Ezen elvi álláspontot erősítette meg a Kúria a BH 2019.42. számú eseti döntésében is (III. pont).
[41] Kétségtelen, hogy a XV. r. terhelt fiktív ügyvezetői minősége éppen a terhére rótt bűncselekmény (intellektuális közokirat-hamisítás) elkövetése útján keletkezett, ám a terhelt ezt követően a cég irányítását nem vette át, így egyáltalán nem gyakorolta ezt a foglalkozást. Ezért fogalmilag kizárt, hogy annak felhasználásával a jelen ügyben a terhére megállapított közokirat-hamisítás bűntettét vagy más bűncselekményt elkövethessen.
[42] Abban az esetben, amennyiben a valótlan ügyvezetői tisztséget keletkeztető társasági szerződés aláírása után a terhelt bármilyen ügyvezetői feladatot is ellát (például a társaság gazdasági tevékenysége körében szerződést köt, adóbevallást nyújt be), akkor válhat a foglalkozása felhasználása valamely bűncselekmény elkövetésének eszközévé, és szabható ki vele szemben foglalkozástól eltiltás. Jelen ügyben azonban erre utaló adatot a tényállás nem tartalmaz.
[43] A Kúria utal arra is, hogy a közokirat-hamisítás bűntette a valótlan adat cégnyilvántartásba való bejegyzésével válik befejezetté, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat aláírása a bűncselekmény büntetendő előkészületét valósíthatja meg [Btk. 342. § (2) bek., BH 2014.131.).
[44] A polgári jog szabályai szerint a cégbejegyzést megelőzően, a létesítő okirat létrejöttétől kezdődően a cég előtársaságként működhet [Ptk. 3:101. § (1) bek.]. A közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában az ügyvezetői foglalkozás felhasználása fogalmilag a társasági alapító okirat létrejötte vagy módosítása (amely az elkövetőt ügyvezetői feladatok ellátására feljogosítja) és a változás cégbírósági bejegyzése mint a bűncselekmény befejeződése között merülhet fel.
[45] Az előtársasági működésre figyelemmel - amennyiben az elkövető valamely, az ügyvezetés körébe sorolható tevékenységet ténylegesen kifejt - a közokirat-hamisítás bűntette kapcsán is megállapítható az ügyvezetői foglalkozás felhasználása. A jelen ügyben azonban a "stróman" XV. r. terhelt az előtársaság időszakában sem fejtett ki ügyvezetői tevékenységet, ezért azt nem is használhatta fel e bűncselekmény elkövetés során.
[46] Természetesen, amennyiben a cégnyilvántartásba utóbb bejegyzett ügyvezető valamely tényleges ügyvezetői (rész)tevékenységet végez, nagyobb gondossággal kell vizsgálni, hogy a cégbejegyzés valótlan-e, vagyis az intellektuális közokirat-hamisítás ezen tényállási eleme megvalósult-e.
[47] A Kúria a teljesség érdekében utal arra is, hogy a Btk. 52. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés a szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével bűncselekményt elkövetővel szemben nyújt lehetőséget a foglalkozás gyakorlásától eltiltáshoz. E rendelkezés azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette [Btk. 52. § (2) bek.]. Mivel a XV. r. terhelt - az irányadó tényállás szerint - ténylegesen nem látott el ügyvezetői feladatot a csak névleg irányítása alatt álló cégekben, ezért - értelemszerűen - az sem merülhet fel, hogy e foglalkozás szabályait megsérthette volna. Ezért a foglalkozástól eltiltás ezen jogszabályhely alapján sem volt alkalmazható vele szemben.
[49] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletben a XV. r. terhelttel szemben kiszabott foglalkozástól eltiltás büntetés törvénysértő.
[50] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. § (2) bek. b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítást akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges.
[51] Jelen ügyben a foglalkozástól eltiltás büntetés mellőzésével a törvénysértés mérlegelés nélkül orvosolható, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására nincs ok.
[52] A kifejtettek értelmében a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott és a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés b) pont második fordulata szerint a XV. r. terhelt tekintetében megváltoztatta; a XV. r. terhelt foglalkozástól eltiltás büntetését mellőzte, egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.I.1408/2022/5.)
