adozona.hu
AVI 2015.2.18
AVI 2015.2.18
A vagyonszerzés teljes körűen mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a fél a megszerzett ingatlanon felépített teljes lakóépületre vonatkozóan rendelkezik használatbevételei engedéllyel [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) és (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2005. szeptember 13-án megvásárolta az Sz., 20351 hrsz.-ú beépítetlen, 545 m2 alapterületű ingatlant (a továbbiakban: ingatlan) 25 000 000 Ft vételárért. A felperes 2005. december 15-én illetékmentességi kérelmet terjesztett elő, kijelentve, hogy a megvásárolt lakóház építésére alkalmas telektulajdonra négy éven belül lakóházat épít. A Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. január 27. napján kelt fizetési meghagyásával felperes terhére 2 500 000 Ft visszte...
AVI 2015.2.18 A vagyonszerzés teljes körűen mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a fél a megszerzett ingatlanon felépített teljes lakóépületre vonatkozóan rendelkezik használatbevételei engedéllyel [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) és (2) bek.]
A felperes 2005. szeptember 13-án megvásárolta az Sz., 20351 hrsz.-ú beépítetlen, 545 m2 alapterületű ingatlant (a továbbiakban: ingatlan) 25 000 000 Ft vételárért. A felperes 2005. december 15-én illetékmentességi kérelmet terjesztett elő, kijelentve, hogy a megvásárolt lakóház építésére alkalmas telektulajdonra négy éven belül lakóházat épít. A Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. január 27. napján kelt fizetési meghagyásával felperes terhére 2 500 000 Ft visszterhes vagyonszerzési illetéket szabott ki, de annak megfizetését 2009. november 8. napjáig felfüggesztette.A felperes 2007. szeptember 27. napján nyújtotta be a fennmaradási engedélyt, a Regionális Közigazgatási Hivatal 1956-10/2007. sz. határozatát és az építési napló másolatát, kérve a felfüggesztett visszterhes vagyonátruházási illeték törlését.
Az elsőfokú hatóság többszörösen megismételt eljárás után a 1958526581 számú határozatával felperes kérelmének részben adott helyt, és 345 000 Ft törlését rendelte el. Indokolása szerint felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt illetékmentességi feltételek közül a 4 éves beépítési határidőt megtartotta, a nevére szóló használatba vételi engedéllyel rendelkezik, azonban az ingatlan meghatározott részét (86 200/100 000) a feltételes illetékmentesség igénybevételének határideje alatt eladta. Ezért a felfüggesztett illetéket a fennmaradó tulajdoni rész után lehetséges törölni, az eladott tulajdoni hányadok után az illetékmentesség feltételének hiánya miatt a kérelmet el kellett utasítani.
A fellebbezés folytán eljárt alperes az 5227928955 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy jogszerű döntést hozott. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja, és (2) bekezdés együttes értelmezése alapján a megfizetésében felfüggesztett illeték az ingatlan azon része után törölhető, amelyre vonatkozóan a felperes igazolni tudja, hogy ő volt az építtető.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítette, mint vagyonszerző 4 éven belül a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolta a lakóház felépítését. Illetékügye elbírálása szempontjából semmiféle jelentősége nincs annak, hogy időközben meghatározott telekhányadot értékesített. A határozatok sértik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (1) bekezdését, ugyanis az adóhatóság jogot nem alkothat. Nincs az Itv.-nek olyan rendelkezése, hogy az illetékmentesség - arányosítással - kizárólag a megszerzett ingatlan azon része tekintetében érvényesíthető, amely a jogerős használatbavételi engedély illetékhivatalhoz történő benyújtásakor még a vagyonszerző tulajdonában volt. A jogalkotó szándéka az illetékmentesség feltételeinek megállapításakor nyilvánvalóan nem annak kizárása volt, hogy egy társasház építése alatt megtörténjen az egyes lakások értékesítése, hogy lehetetlenné tegye az építési költségek ilyen módon történő finanszírozását, és megvonja az illetékmentességet az építtetőtől arra az esetre, ha a használatbavételi engedély kiadásáig nem tartja meg az ingatlan teljes 1/1 tulajdoni hányadát.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a jogalkotó a feltételes illetékmentességet a vagyonszerzőnek arra tekintettel biztosította, hogy a lakóház építési kötelezettségének maga tegyen eleget. Amennyiben a vagyonszerző a beépítési kötelezettséget nem maga teljesíti, a feltételes illetékmentességre nem jogosult. A vagyonszerzőnek és a használatbavételi engedély jogosultjának azonos személynek kell lennie, így ha e feltétel csak részben valósul meg, úgy az építtetőt az illetékkedvezmény is csak részben illeti meg.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen keresete teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése , a Jat. 1. § (1) bekezdése megsértésével hozta meg határozatát. A felperes fenntartotta és megismételte a kereseti kérelmében foglaltakat.
Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét, az alperes 5227928955 számú határozatát hatályon kívül helyezte, és a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az alperes által hivatkozott Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.39.131/2010/5. sorszámú ítélete, bár hasonló jogkérdésben, de eltérő tényállás mellett született. Abban a perben a felperes nem az egész ingatlanra, hanem csak a tulajdonában maradt ingatlanrészre kapta meg a használatbavételi engedélyt.
Ugyanakkor a perbeli üggyel teljesen azonos tényállású ügyben a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.V.39.114/2010/9. sorszámú ítéletében elvi éllel fejtette ki jogi álláspontját. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja értelmében jogegységi eljárásnak van helye, ha a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától. A Legfelsőbb Bíróság jelen ítélkező tanácsa azonban mindenben osztja ezen legfelsőbb bírósági ítéletben kifejtett jogi álláspontot, attól eltérni nem kíván, ezért jogegységi eljárást sem kezdeményezett.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak) a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését.
Az elsőfokú bíróság, illetve az adóhatóság tévesen értelmezte az Itv. 26. § (2) bekezdésében írt azon feltételt, hogy "a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént". A közigazgatási iratok között lévő, a felperes nevére szóló jogerős végleges használatbavételi engedély az építési és eltérési engedély, valamint a műszaki tervek alapján felépített teljes lakóépületre vonatkozott. A felperes teljesítette tehát azt a törvényi feltételt is, hogy "a lakóház felépítését" - és nem csak egy része vagy hányada megépítését - igazolta a teljes lakóépületre vonatkozó használatbavételi engedéllyel.
A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a - vagyonszerző vagyonszerzését követően, a szerződése illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belüli - tulajdonviszonyaival kapcsolatosan feltételt az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontja, és a (2) bekezdése nem tartalmaz. Így a felperes vagyonszerzése - mert a megszerzett ingatlanon felépített teljes lakóépületre vonatkozóan rendelkezik használatbavételi engedéllyel, és a további törvényes feltételeket teljesítette - teljes körűen mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Az elsőfokú bíróság és az alperes ellentétes álláspontja téves.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet, a Pp. 239. § (1) bekezdése alapján a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperesnek a megismételt eljárás során teljes körűen, az egész (és nem rész) ingatlanra vonatkozóan kell a felperest vagyonszerzése után illetékmentességben részesítenie.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.081/2011.)