adozona.hu
AVI 2015.2.11
AVI 2015.2.11
Az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdésében írt feltételek meglétét csak az adóhatósági eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás során lehet tisztázni, erre a bírósági eljárásban nincs lehetőség [2007. évi CXXVII. tv. 89. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság 2009. I-II. negyedéveire vonatkozóan a felperesnél általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalás előtti adóellenőrzést folytatott le. Ennek eredményeként határozatával 2009. I. negyedévére 6 814 000 Ft adókülönbözetet, II. negyedévre vonatkozóan 7 312 000 Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére. Az alperes 2128470226 és 2128478848 számú határozataival az elsőfokú határozatokat az indokolás részbeni megváltozt...
AVI 2015.2.11 Az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdésében írt feltételek meglétét csak az adóhatósági eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás során lehet tisztázni, erre a bírósági eljárásban nincs lehetőség [2007. évi CXXVII. tv. 89. § (1) bek.]
Az elsőfokú adóhatóság 2009. I-II. negyedéveire vonatkozóan a felperesnél általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalás előtti adóellenőrzést folytatott le. Ennek eredményeként határozatával 2009. I. negyedévére 6 814 000 Ft adókülönbözetet, II. negyedévre vonatkozóan 7 312 000 Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére. Az alperes 2128470226 és 2128478848 számú határozataival az elsőfokú határozatokat az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyta. Az alperes megállapította, hogy a felperes kukoricát értékesített az szlovákiai illetőségű N. Slovakia SRO (továbbiakban: SRO) részére, melyet a szlovák társaság továbbértékesített romániai illetőségű társaságoknak. A gabona szállítása Békés megyei telephelyekről közvetlenül a román cégek telephelyére történt. A szállításokat részben magyar fuvarozók, részben román szállítók végezték. A kiállított CMR fuvarokmányokon feladóként az SRO, átvevőként a román társaságok szerepeltek, a fuvarozások költségét a román társaságok viselték. A felperes a vizsgált időszakra vonatkozó áfa-bevallásában Közösségen belülre történő adólevonási joggal járó adómentes értékesítésként vallotta be az ügyleteket.Az alperes megállapítása szerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 89. § (1) bekezdése szerinti adómentes értékesítés nem bizonyított, mert a fuvarozás nem a felperes termékértékesítéséhez kapcsolódott. Láncértékesítésnél csak az utolsó belföldi teljesítési helyű értékesítés lehet adómentes, ami az SRO értékesítése volt.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az adóhatóság megsértette a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét, tévesen minősítette az SRO-val kötött jogügyletet adóköteles értékesítésnek. A vevőként eljáró szlovák adóalany a megvásárolt gabonát igazoltan belföldről a Közösség más tagállamába szállította. Az alperesnek a fuvarozás körében az eset összes körülményeit mérlegelnie kellett volna; nem vette figyelembe, hogy a szlovákiai vevő képviselője N. Lajos - aki egyben a felperesi társaság képviselője is - rendelte és szervezte meg a fuvarokat.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatait - az elsőfokú adóhatározatokra is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Kifejtette, hogy az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdése az adómentes értékesítés egyik feltételeként szabályozza, hogy a terméket belföldről igazoltan elfuvarozzák. A fuvarozást fuvarozó cégek végezték, az áru feladója a gabonát felperestől beszerző SRO volt, akinek rendelkezése szerint az áru nem saját tagországába, hanem Románia területére került kiszállításra az áru továbbértékesítésének következtében.
Az adóhatóság tévesen abból a feltevésből indult ki, hogy csak a fuvarköltségek viselője adhatott megbízást a fuvarozás elvégzésére. A CMR okmányok adatai alapján azonban nem állítható az, hogy a felperes által értékesített termék nem a felperesi értékesítés közvetlen következményeként, hanem a vevő továbbértékesítése folytán került kiszállításra egy másik tagállamba. Az áru feladása a romániai vevő nevére szóló rendeltetéssel még nem zárja ki a felperes vonatkozásában annak lehetőségét, hogy az ügylet az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó jogügyletnek minősüljön, ha bizonyítható, hogy a fuvarozást a fuvarozó cégek az SRO javára végezték. Az új eljárásban bizonyítást kell lefolytatni arra nézve, hogy a fuvarozásra ki adott megbízást, kinek a nevére, amely szükségessé teszi a fuvarozó cégeknél a román vevőknél kapcsolódó vizsgálat lefolytatását, a képviselők nyilatkozatának beszerzését.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Továbbra is fenntartotta, hogy a felperes és az SRO közötti termékértékesítésekhez nem kapcsolódott fuvarozás, így nem alkalmazható az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdése. A felperes az Áfa. tv. 27. § (3) bekezdés a) pontja alapján belföldi teljesítési helyű értékesítést végzett, ezért általános áfa-mérték terheli. Hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 99. § (2) bekezdésére azzal, hogy a felperesnek kellett volna bizonyítania adómentességét. Ilyen okiratokkal azonban nem rendelkezett, ezt a bizonyítási kötelezettséget nem lehet alperesre áthárítani.
A felperes írásbeli ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az alperes határozatában és felülvizsgálati kérelmében is helytállóan utalt az értékesítés teljesítési helyét szabályozó Áfa. tv. 26-27. §-aira. Arra is helytállóan utalt, hogyha a terméket többször értékesítették (láncértékesítés), akkor a termékértékesítés teljesítési helyét az Áfa. tv. 27. §-a külön is szabályozza. Ennek alapján a belföldi teljesítési hely nem is volt vitás a perben. A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes esetében alkalmazható-e az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdése szerinti adómentességi szabály.
Az Európai Unió Tanácsának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112. EK Irányelve (továbbiakban: Irányelv) 138. cikk (1) bekezdés alapján a tagállamok mentesítik az adó alól a termékértékesítést, ha a termékeket az eladó vagy a beszerző vagy megbízásukból más személy adta fel vagy fuvarozta el az érintett állam területén kívülre, de a Közösség területére, és ha a termékértékesítés megrendelője a termékek feladásának vagy elfuvarozásának indulása helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban adóalanyként eljáró személy vagy nem adóalany jogi személy. Ugyanezt fogalmazza meg az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdése, mely szerint mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.
Az alperes által feltárt tényállás alapján megállapítható volt, hogy a felperes termékértékesítési szerződést kötött az SRO-val, amelyet az továbbértékesített romániai cégek felé. A termék Magyarországról a Közösség más tagállamába került, de nem Szlovákiába és onnan Romániába, hanem közvetlenül Romániába. Az SRO megfelel az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdése szerinti másik adóalany fogalmának. Azt a körülményt, hogy az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdése alkalmazható-e a felperes esetében, az dönti el, megállapítható-e, hogy a fuvarozás a felperes vagy az SRO javára végezték-e vagy sem. Amennyiben a végső vevők a román cégek megbízásából és javára végezték a fuvarozást, abban az esetben a felperest nem illeti az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdése szerinti mentesség, hiszen közte és a romániai cégek között nem volt gazdasági kapcsolat.
Az alperes helyesen utalt az Art. 99. § (2) bekezdésére, mely a felperesi adózó bizonyítási kötelezettségét írja elő. Ugyanakkor az alperest terhelte a tényállás megállapítási kötelezettség, melynek - mint ahogyan az elsőfokú bíróság helyesen megállapította - teljes körűen nem tett eleget. A felperes már a közigazgatási eljárásban is hivatkozott arra, hogy a fuvarokat N. László, a felperes és egyben az SRO törvényes képviselője szervezte meg, de egyéb gazdasági megfontolásokból fizették közvetlenül a fuvardíjat a romániai cégek. Annak vizsgálata nélkül, hogy ki rendelte meg, milyen módon, milyen kapcsolat alapján a fuvarozásokat, nem lehet megállapítani, hogy a fuvarozásokat a romániai cégek vagy az SRO megrendelésére, javára végezték-e a fuvarozó cégek. Ez dönti el, hogy a felperes alkalmazhatta-e az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdését.
Ez a tényállás, feltárási kör és bizonyítás meghaladta a közigazgatási per kereteit, és az Art. 99. § (2) bekezdése ellenére a felperes lehetőségeit is. Az adóhatóság rendelkezik olyan jogszabályon alapuló nemzetközi lehetőségekkel, amellyel a román társhatóság útján a megfelelő bizonyítást lefolytathatja. Az elsőfokú bíróság tehát helytállóan döntött, amikor azt állapította meg, hogy a rendelkezésre álló tényállás és bizonyítékok alapján nem dönthető el, hogy a felperes jogszerűen alkalmazta-e az Áfa. tv. 89. § (1) bekezdését vagy sem, ehhez további bizonyítás szükséges.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra is, hogy az Európai Unió Bírósága több ítéletében foglalkozott a több szereplős Közösségen belüli szállítás, termékértékesítés közösségi jogi szabályozásával, és értelmezésével. Ilyen volt pl. a C-430/09, valamint a C-536/08 és C-539/08 egyesített ügy. Az ezekben kifejtett elveket, és iránymutatásokat is figyelembe kell venni az új eljárás során.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fenti kiegészítéssel - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.085/2011.)