adozona.hu
PM közlemény (PK 2009/3.)
PM közlemény (PK 2009/3.)
a pénzügyminiszter ágazatába tartozó felsőfokú szakképzés keretében oktatott szakképesítéseknek a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendeletben előírt szakmai és vizsgakövetelményei alapján elkészített szakképzési programokról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szakképzésről szóló 1993. LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján nyilvánosságra hozom jelen közlemény
a) 1. számú mellékleteként az 55 344 01 0010 55 01 azonosító számú Adóigazgatási szakügyintéző szakképesítés - elágazás,
b) 2. számú mellékleteként az 55 344 01 0010 55 02 azonosító számú Költségvetés - gazdálkodási szakügyintéző szakképesítés - elágazás,
c) 3. számú mellékleteként az 55 345 03 0000 00 00 azonosító számú Közösségi - civil szervező szakképesítés -...
a) 1. számú mellékleteként az 55 344 01 0010 55 01 azonosító számú Adóigazgatási szakügyintéző szakképesítés - elágazás,
b) 2. számú mellékleteként az 55 344 01 0010 55 02 azonosító számú Költségvetés - gazdálkodási szakügyintéző szakképesítés - elágazás,
c) 3. számú mellékleteként az 55 345 03 0000 00 00 azonosító számú Közösségi - civil szervező szakképesítés - elágazás,
d) 4. számú mellékletként az 55 343 01 0010 55 01 azonosító számú Banki szakügyintéző szakképesítés - elágazás,
e) 5. számú mellékletként az 55 343 01 0010 55 02 azonosító számú Értékpapír-piaci szakügyintéző szakképesítés - elágazás,
f) 6. számú mellékletként az 55 343 01 0010 55 03 azonosító számú Gazdálkodási menedzserasszisztens szakképesítés - elágazás
g) 7. számú mellékletként az 55 343 01 0010 55 04 azonosító számú Pénzügyi szakügyintéző szakképesítés - elágazás,
h) 8. számú mellékletként az 55 343 01 0010 55 05 azonosító számú Projektmenedzser - asszisztens szakképesítés - elágazás,
i) 9. számú mellékletként az 55 343 01 0010 55 06 azonosító számú Számviteli szakügyintéző szakképesítés elágazás
szakképzési programjait.
Budapest, 2009. január 23.
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 2. számú melléklete,
- a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
A szakképesítés megnevezése: Államháztartási szakügyintéző
Szakképesítések köre:
Részszakképesítés |
Nincs |
||
Elágazások |
|||
Azonosítószám: |
55 344 01 0010 55 01 |
||
Megnevezés: |
Adóigazgatási szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 344 01 0010 55 02 |
||
Megnevezés: |
Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző |
||
Ráépülés |
Nincs |
Képzés maximális időtartama:
Szakképesítés megnevezése |
Szakképzési évfolyamok száma |
Óraszám |
Államháztartási szakügyintéző |
2 |
- |
- számítógép-terem
- taniroda
- tanterem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A "Hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és "Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete és a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete - adott esetben a képző bevonásával -ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
Bemeneti kompetenciák |
- |
Iskolai előképzettség |
Érettségi vizsga |
Szakmai előképzettség |
- |
Előírt gyakorlat |
- |
Pályaalkalmassági követelmények |
- |
Szakmai alkalmassági követelmények |
- |
A munkakör, foglalkozás |
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
3605 |
Pénzügyi ügyintéző |
Részt vesz az adóügyi szakfeladatok ellátásban, így különösen:
- közreműködik az ügyfélszolgálati feladatokban,
- átveszi, előkészíti, továbbítja az adózók különféle beadványait, kérelmeit,
- részt vesz az adózók tájékoztatásában,
- előkészíti, kiadja az adó-, jövedelem- és illetőség igazolásokat,
- közreműködik a magánszemélyek adóbevallásainak átvételében, feldolgozásának előkészítésében, közreműködik a folyószámla kivonatok egyeztetésében,
- előkészíti az adóügyi határozatokat.
Részt vesz az illetékügyi feladatok ellátásban, közreműködik az illetékkötelezettség megállapításában, az illeték kivetésében, ellenőrzésében, elősegíti a végrehajtást.
Részt vesz az egyes ellenőrzések előkészítésében, lefolytatásában, így különösen:
- a magán nyugdíjpénztáraknál tartott, a működés megkezdését megelőző, a bizonylati fegyelem megtartására irányuló ellenőrzések előkészítésében és végrehajtásában.
Közreműködik az adóhatóság behajtási tevékenységében, így különösen:
- a hátralékállomány alakulásának megfigyelésében, elemzésében,
- a megkeresésre indított, az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtásában, előkészíti a fizetési könnyítésekre vonatkozó határozatok elbírálását.
A gazdaság területén:
- adózással, járulékokkal kapcsolatos nyilvántartásokat vezet,
- bevallást készít, jogszabályokat alkalmaz,
- adózással kapcsolatos információkat gyűjt,
- nyilvántart, adatokat szolgáltat, ellenőrzésre előkészít, ellenőrzésben közreműködik,
- elemzési feladatokat végez, szervez, ellenőriz.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
azonosító száma |
megnevezése |
55 343 01 |
Üzleti szakügyintéző |
55 345 03 0000 00 00 |
Közösségi-civil szervező |
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
Az 55 344 01 0010 55 01 azonosító számú, Adóigazgatási szakügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06 |
Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
2644-06 |
Adóigazgatási szakmai feladatok |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
2643-06 |
Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok |
||||
2643-06/1 |
Közigazgatási eljárás, ügyiratkezelés |
szóbeli |
30 perc |
||
gyakorlati |
60 perc |
||||
2643-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
2643-06/3 |
Nonprofit szervezetek pénzügyei |
szóbeli |
30 perc |
||
2643-06/4 |
Közbeszerzés |
szóbeli |
30 perc |
||
2643-06/5 |
Biztosítás/ Társadalombiztosítás |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
||||
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/2 |
Marketing alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/3 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/5 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/6 |
Pénzügyek alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/7 |
Adók és támogatások |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/8 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
írásbeli |
90 perc |
||
1997-06/9 |
Üzleti kommunikáció |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/10 |
Üzleti etika, készség és személyiség-fejlesztés |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/11 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
írásbeli |
90 perc |
||
1997-06/12 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
szóbeli |
30 perc |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
||||
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
írásbeli |
90 perc |
||
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
írásbeli |
120 perc |
||
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
||||
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
||||
2000-06 |
Számítástechnikaiinformatikai feladatok |
||||
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
interaktív |
60 perc |
||
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
||||
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
interaktív |
60 perc |
||
2000-06/4 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc |
||
2644-06 |
Adóigazgatási szakmai feladatok |
||||
2644-06/1 |
Adózás |
||||
2644-06/2 |
Pénzügyi jog |
||||
2644-06/3 |
Adóigazgatási eljárásjog |
||||
2644-06/4 |
Speciális adóügyi ismeretek |
||||
2644-06/5 |
Adóellenőrzés |
||||
2644-06/6 |
Nemzetközi gazdaságtan |
||||
2644-06/7 |
Vállalati Információs Rendszerek |
||||
2644-06/8 |
Nemzetközi adótan |
A 30 nap időtartamú összefüggő szakmai gyakorlatot - külön PM által kiadott Útmutató alapján - az 1. szakképzési évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - de legalább 50 kredit elérése után - július és augusztus hónapokban kell teljesíteni.
Az ajánlott szakképzési program időtervének szervezési elve: vegyes jellegű (a teljes képzési időn belül többféle szervezési elv valósul meg) azaz
- tantárgyi jellegű (heti néhány órás, egész tanéven keresztül futó egységek),
- modulos jellegű (változó, nem a teljes heti óraszámban és rövidebb, nem a teljes tanéven keresztül futó folyamategységek),
- szakaszolt (epochális) jellegű (pl. a tudásszintmérés felkészítők, illetve a tudásszintmérések, a szakmai gyakorlat).
Az elmélet és gyakorlat aránya - figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatot is - 45-55%.
Elmélet: |
885 óra |
45% |
|
Elméletigényes gyakorlat: |
855 óra |
||
Szakmai gyakorlat: |
240 óra |
||
Gyakorlat összesen: |
1 095 óra |
1 095 óra |
55% |
Mindösszesen: |
1 980 óra |
100% |
A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő - leadása.
Az Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok 1. tudásszintmérő vizsga, a Vállalatgazdálkodási feladatok 2. tudásszintmérő vizsga, a Számviteli-statisztikai feladatok 3. tudásszintmérő vizsga és a Számítástechnikaiinformatikai feladatok 4. tudásszintmérő vizsga tudásszintmérő vizsgafeladatainak teljesítése a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) és abban meghatározott időterv alapján történik.
Az 55 344 01 0010 55 01 azonosító számú, Adóigazgatási szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt tudásszintmérő vizsgák:
1. tudásszintmérő vizsga: Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok,
2. tudásszintmérő vizsga: Vállalatgazdálkodási feladatok,
3. tudásszintmérő vizsga: Számviteli-statisztikai feladatok,
4. tudásszintmérő vizsga: Számítástechnikai-informatikai feladatok.
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közigazgatási eljárási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Ügyiratkezelési ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
gyakorlati Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági jogi és közigazgatástani ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Nonprofit szervezetek pénzügyi ismeretei alkalmazása szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közbeszerzési ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Biztosítási, társadalombiztosítási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közgazdaságtani ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Marketing ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalati gazdaságtan ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Menedzsment ismeretek mérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Emberi erőforrások menedzsment ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyek alapjai elméleti ismereteinek számonkérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 7. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Adók és támogatások ismertetése és alkalmazása meghatározott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 8. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalkozások pénzügyi alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 9. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti kommunikációs szakismeretek ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 10. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Etikai ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 11. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Idegen nyelvű 1-2 oldalas szöveg összefoglalása magyar nyelven szótár használatával. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 12. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az adott témakörből feltett idegen nyelvű kérdések megválaszolása szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számvitel alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Statisztikai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági matematika ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi számvitel elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Elemzés-ellenőrzés alapjai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számítástechnikai ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági informatika alkalmazása ügyviteli, vagy könyvelési számítógépes programcsomag alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
5-10 kép terjedelmű prezentáció önálló elkészítése és bemutatása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A szakképzési program tartalmazhat további tudásszintmérő vizsgákat is.
Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.
2643-06 Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2644-06 Adóigazgatási szakmai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Adóigazgatási szakmai feladatok számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 180 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Adóigazgatási szakmai feladatok elméleti számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 50%
2. feladat 50%
9.3. A szakmai vizsga értékelése %-osan
Az 55 344 01 0010 55 01 azonosító számú, Adóigazgatási szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében:
1. vizsgarész: 15
2. vizsgarész: 10
3. vizsgarész: 15
4. vizsgarész: 10
5. vizsgarész: 50
9.4. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai
Az 55 344 01 0010 55 01 azonosító számú, Adóigazgatási szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt 5. Adóigazgatási szakmai feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el.
A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.
A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette.
A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetők le.
A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő:
90-100% jeles (5)
80-89% jó (4)
70-79% közepes (3)
60-69% elégséges (2)
0-59% elégtelen (1)
Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06 |
Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/1 |
Közigazgatási eljárás, ügyiratkezelés |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A közigazgatási eljárási rend gyakorlati megismerése. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A közigazgatási eljárás alapelvei. |
|
• A hatósági cselekmények legfontosabb típusai. |
|
• A két személyi, területi, időbeli hatálya. |
|
• A hatósági ügy, ügyfél fogalma, az eljáró hatóságok köre. |
|
• A végzés, határozat, jegyzőkönyv taralmi és formai követelményei. |
|
• A jogorvoslatok típusai, közigazgatási végrehajtás. |
|
• A közigazgatás informatikai támogatottsága; az elektronikus ügyintézés formái és alapvető szabályai. |
|
• A kormányzati portál, ügyfélkapu funkciója, szerepe az elektronikus ügyintézésben |
|
• Elektronikus tájékoztatási kötelezettség. |
|
• A közigazgatás Központi Elektronikus Szolgáltatási Rendszere. |
|
• Az ügyviteli munka helye és szerepe a költségvetési szerveknél. |
|
• Az ügyiratkezelés szabályozása, a szabályzat tartalmi követelményei. |
|
• Az ügyiratkezelés folyamata. |
|
• Az adatvédelem és a titkos ügyiratkezelés alapvető szabályai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
Alapvető cél, hogy megismertessük a jogi és közigazgatási alapfogalmakat és bemutassuk a polgári jog fontosabb |
|
jogintézményeit, különös hangsúlyt fektetve a kötelmi jogra, valamint a közigazgatás gyakorlati megvalósulására. |
|
Az ismeretek átadása során hozzásegítjük a tanulókat (hallgatókat), hogy elsajátíthassák a hatályos jogban való |
|
tájékozódás szakmai alapjait, továbbá célunk, hogy jogrendszerünkről és a közigazgatásról alkotott képük mind |
|
teljesebb legyen. A tanulmányok során elsajátítják a speciális jogi és közigazgatási szemléletmódot és nyelvezetét. |
|
A Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai tantárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi megalapo- |
|
záshoz, amely nélkül a szakmai fő tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A jog, jogalkotás, jogágak, jogrendszer, jogszabályok érvényessége, hatálya, jogszabályi hierarchia. Jogalkotó |
|
szervek. |
|
• Alkotmányosság, jogállamiság; a magyar közjogi rendszer; a bíróságok és az Alkotmányíróság szerepe; alap- |
|
vető jogok és kötelezettségek. |
|
• Személyek a polgári jogban, valamint a tulajdonjogra vonatkozó alapismeretek. |
|
• A gazdasági együttműködés szervezetei és formái; a gazdasági társaságokra vonatkozó általános (közös) sza- |
|
bályok |
|
• Az egyes gazdasági társaságok és a kapcsolódó vállalkozások áttekintése; az elsődlegesen nem profitorientált |
|
célú szervezetek |
|
• A cégek nyilvántartásba vétele, és törvényességi felügyeletük. |
|
• A csődeljárás, a felszámolási eljárás okai és rövid bemutatása. |
|
• A gazdálkodó szervezetek mint munkáltatók. |
|
• A szerződések megkötésének szabályai; a szerződést biztosító mellékkötelezettségek; a szerződés megszűnése |
|
érvénytelensége és az elévülés. |
|
• Polgári jogi felelősség; a kötelmi jogba tartozó egyes szerződésekre vonatkozó speciális szabályok. |
|
• Egyes gazdasági bűncselekmények. |
|
• A közigazgatás története. A közigazgatás elméletének fejlődése Max Webertől napjainkig. |
|
• Vagyontörvény. Az MNV Zrt. feladatai, szerepe. |
|
• Közigazgatási szervek; az önkormányzatok feladat és hatásköre. |
|
• A közigazgatás személyi állománya. |
|
• A közigazgatási eljárás általános szabályai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/3 |
Nonprofit szervezetek pénzügyei |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
Nonprofit szervezetek működése, valamint gazdálkodásuk, adózásuk sajátosságainak megismertetése. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A nonprofit szervezetek közös jellemzői. Közhasznú, kiemelkedően közhasznú és nem közhasznú szervezetek |
|
jellemzői és fajtái |
|
• Nonprofit, közhasznú non-profit szervezetek létrehozásának motivációi. A szervezetek alapítása. A létesítő |
|
okirat tartalma. A jogi személy, közhasznú jogi személy elnyerésének feltételei és módja. A non-profit szerve- |
|
zetek szervezeti felépítése. |
|
• A nonprofit szervezetek gazdálkodásának jogszabályi feltételrendszere, lehetőségek és korlátok. Az adomány |
|
fogalma, fajtái, az adománygyűjtés. |
|
• A nonprofit szervezetek államháztartási támogatása. A Nemzeti Civil Alapprogram működése. Pályázat egyéb |
|
államháztartási és közösségi támogatásokra. A pályázatírás rendje. |
|
• Munkavégzés a nonprofit szervezeteknél, |
az önkéntesség szerepe. |
• A nonprofit szervezetek vagyona, a vagyonnal való gazdálkodás. |
|
• Az alapítvány, közalapítvány fogalma, lehetséges alapítói. Alapítványi vagyon sajátosságai, gazdálkodás a |
|
vagyonnal. Az alapítvány, közalapítvány célja, feladatai. A költségvetés tervezése, bevételek és kiadások. |
|
A pártalapítvány sajátos jellemzői. |
|
• A társadalmi szervezet fogalma, fajtái. A szervezetek célja, feladatai. a bevételek és kiadások tervezése. |
|
A sportegyesületek sajátosságai |
|
• A közhasznú társaság fogalma, sajátosságai. A közhasznú társaságok tevékenységének tervezése, a társaságok |
|
gazdálkodása. |
|
• A köztestületek fogalma, típusai. A bevételek, kiadások tervezése, a gazdálkodás sajátosságai. |
|
• A párt, mint sajátos társadalmi szervezet fogalma, célja, feladatai. A pártok vagyona, gazdálkodás a va- |
|
gyonnal. A pártok bevételei és kiadásai. Egyes bevételek elfogadásának tilalma. |
|
• Az egyház fogalma, célja, feladatai. Az egyházak által alapított karitatív, közösségi feladatokat ellátó intéz- |
|
mények. Az egyházak vagyona. Az egyházak és intézményeik bevételének és kiadásainak a tervezése, különös |
|
tekintettel az államháztartásból különböző jogcímeken és módon érkező, elnyerhető támogatásokra. |
|
• A nonprofit szervezetek sajátosságai az adórendszerben. A közhasznúsági beszámoló információtartalma. |
|
A civil szervezetekre irányuló ellenőrzés sajátosságai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/4 |
Közbeszerzés |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja annak bemutatása hogyan érvényesülnek a közbeszerzési rendszer törvényi előírásai |
|
az államháztartás szervezeteinél. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A közbeszerzés törvényi szabályozása. |
|
• A közbeszerzés szereplői, a közbeszerzés fajtái, a közbeszerzés tárgya. |
|
• A közbeszerzési szabályzat elkészítési kötelezettsége, tartalma. |
|
• A közbeszerzések tervezéséhez kapcsolódó feladatok, a közbeszerzési terv. |
|
• A nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd alkalmazásának feltételei. |
|
• A közbeszerzési eljárás folyamata, a folyamattal szemben támasztott normatív követelmények az eljárás meg- |
|
indításától a szerződés megkötéséig. |
|
• A közbeszerzési eljárások szereplői, információáramlás dokumentálási kötelezettség. |
|
• A kormány által központosított közbeszerzés célja, szervezete, kötelezett és önkéntesen csatlakozó szerve- |
|
zetek. |
|
• A kiemelt termékek köre, az állami normatívák. |
|
• A központosított közbeszerzés folyamata. |
|
• Keretmegállapodások és keretszerződések. |
|
• A helyben központosított közbeszerzés célja, tárgya, intézményi keretei, folyamata. |
Tananyagegység |
||
azonosítója |
megnevezése |
|
2643-06/5 |
Biztosítás/társadalombiztosítás |
|
A tananyagegység célja és tartalma |
||
Tananyagegység célja: |
||
A tantárgy oktatásának célja, a nem monetáris jellegű pénzügyi intézménykör és tevékenységük bemutatása, más- |
||
felől a társadalombiztosítás jelenlegi és lehetséges módszereinek megismertetése. |
||
Tananyagegység tartalma: |
||
• A biztosítás kialakulása, története, alapgondolata |
||
• A biztosítás társadalmi jelentősége |
||
• A biztosítás jogszabályi környezete |
||
• A biztosítási piac |
||
A biztosítási piac keresleti és a kínálati oldala (a határon átnyúló szolgáltatások) |
||
• Biztosításközvetítők és biztosítási szaktanácsadók |
||
• A biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
||
• A biztosító társaságok alapításának és működésének szabályozása és felügyelete |
||
• A határon átnyúló biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
||
• A kockázat, a kockázatkezelés és a kockázatviselés - kockázatporlasztás |
||
Az egyedi kockázat biztosíthatósága; a kockázatkezelés és kockázatviselés; kockázatporlasztás (együttes-, közös- |
||
és captive biztosítás, viszontbiztosítás, bankbiztosítás) |
||
• Az élet és a nem-élet biztosítási ágazat. |
||
• A klasszikus és a unit linked módozatok (befektetések, eszközalapok) |
||
• A vagyontervezés módszerei (pénzügyi igény-módszer, tőke-igény modell) |
||
• Kötvénykölcsön, jelzálogkölcsön |
||
• A nem-életbiztosítási ágazat |
||
A balesetbiztosítás és a betegségbiztosítás; a vagyonbiztosítás és gépjármű biztosítás (CASCO, GFB); felelősség- |
||
biztosítás és jogvédelmi biztosítás; speciális biztosítások (hitel, árfolyam, technikai, utas, sí stb.) |
||
• Biztosítási szerződés - biztosítási díj - biztosítástechnikai tartalékok |
||
A biztosítási szerződés kulcspontjai (a szerződés okmányai); a biztosítási díj meghatározása (bonus-malus, bonus- |
||
díjkedvezmény, malus-díjtöbblet); a biztosítástechnikai tartalékok képzése, befektetése és felhasználása. |
||
• A kárrendezés |
||
A kárrendezés folyamata, a kárrendezés követelményei; a biztosítási érték és az önrész szerepe szerződéskötésnél |
||
és a kárrendezésnél; a határon átnyúló biztosítások kárrendezési sajátosságai. |
||
• A társadalombiztosítás |
||
A kötelező társadalombiztosítási rendszer; a társadalombiztosítás ellátásai és az ellátásra jogosultak; az ellátások |
||
fedezete, a befizetések elszámolása és ellenőrzése; magánnyugdíjpénztárak és Önkéntes Kölcsönös Biztosító |
||
Pénztárak. |
Követelménymodul |
||
azonosítója |
megnevezése |
|
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
|
Tananyagegység |
||
azonosítója |
megnevezése |
|
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
|
A tananyagegység célja és tartalma |
||
Tananyagegység célja: |
||
A közgazdaságtan célul tűzi ki a gazdasági szereplők - háztartások, vállalatok, állam - érdekeiknek megfelelő dön- |
||
tések és racionális cselekvések kritériumainak bemutatását, makroszinten a gazdasági szektorok közötti viszony- |
||
rendszer áttekintését, a nemzetgazdaság egyensúlyi és egyensúlytalansági helyzetének felírását, a nemzetközi mun- |
||
kamegosztásban való részvétel alapösszefüggéseinek, valamint az állam gazdaságpolitikai cél és eszközrendszeré- |
||
nek megismertetését. A közgazdaságtan oktatásával el kell érni, hogy a tanuló/hallgató gazdasági gondolkodásmód- |
||
ja fejlődjön, a tanultakat legyen képes vonatkoztatni saját környezetére, elméleti tudást és módszertani ismereteket |
||
szerezzen a ráépülő gazdaságtanok megértéséhez. |
||
Tananyagegység tartalma: |
||
• Mikroökonómia alapjai |
||
• Alapfogalmak és összefüggések |
||
• A közgazdaságtan módszertana; gazdasági modellek |
||
• Tiszta piacgazdaság ismérvei és működése |
||
• Vegyes gazdaság szereplői és működése |
||
• Mikroökonómiai Marshall kereszt |
||
• Piaci formák; tökéletes verseny és ismérvei; egyéb piaci formák |
||
• Piaci kudarcok - externáliák, közjavak; |
||
• Háztartások |
||
• Fogyasztói döntések; tényezőkínálati döntések; vagyontartási döntések |
||
• Vállalatok |
||
• Vállalatok gazdálkodása; pénz- és reálfolyamatok |
||
• Pénz és bankrendszer |
||
• Pénzteremtés a modern bankrendszerben; |
||
• A makroökonómiai kibocsátás és a nemzetgazdaság alapintézményei |
||
• A makrogazdasági szereplők közötti jövedelemáramlás négyszektoros modellben; |
||
• Árupiaci összkereslet: fogyasztási kereslet; beruházási kereslet; árupiaci egyensúlyi jövedelem; árupiaci egyen- |
||
súly és adó |
||
• Munkapiac és az aggregált kínálat |
||
• Potenciális kibocsátás |
||
• Aggregált kereslet és a makrogazdasági egyensúly és egyensúlytalanság |
||
• Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában; |
||
• Nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/2 |
Marketing alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a marketing fogalomkörét és piacorientált |
|
gondolkodásmódot sajátítsanak el. Ismerkedjenek meg a marketing döntések hatáslehetőségeivel és információs |
|
hátterével, valamint az alkalmazható marketing eszköztár alapvető jellemzőivel és a legfontosabb marketing |
|
technikákkal. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• Bevezetés a marketing fogalomrendszerébe: A piac fogalma, a marketing és a piac kapcsolata; a marketing |
|
fogalma, fejlődése; marketing szemléletmódok; a vállalkozás marketing környezete; a marketing folyamatai; |
|
a marketing menedzsment; marketing stratégiák, marketing programok; a marketing-mix. |
|
• Célpiaci marketing. A piac szegmentálása: A célpiaci marketing fogalma, hatáslehetőségei; STP-stratégiák; |
|
a piac szegmentálása, szegmentálási módszerek; a célpiacok kiválasztásának szempontjai, módszerei; ter- |
|
mékpozicionálás, pozícionálási stratégiák. |
|
• Fogyasztói magatartás: Fogyasztótípusok és a szükségletalakítás folyamata; a fogyasztói magatartást, fo- |
|
gyasztói döntéseket befolyásoló tényezők; vásárlási folyamat, vásárlási döntések; vásárlói szerepek és ma- |
|
gatartástípusok. |
|
• A szervezetek beszerzési magatartása: A szervezeti vásárlás jellemzői. A szervezeti vásárlók típusai; a be- |
|
szerzési döntés folyamata; az üzleti piacok marketingjének korszerű irányzatai. (Kapcsolati marketing, háló- |
|
zati marketing.) |
|
• Termékpolitika: A termék fogalma. A termékek csoportosításai; a termék marketing szempontú kialakítása; |
|
a márka fogalma, és szerepe a termékpolitikában. Márkázási stratégiák; a csomagolás marketing kérdései; |
|
design a termékpolitikában; a vállalati termékstruktúra alakításának marketing szempontjai; termékfejlesz- |
|
tési döntések; a termékek piaci életgörbéje. Az életgörbék használata a termékpolitikában. |
|
• Árpolitika: Az árkialakítás közgazdasági és piaci tényezői; marketing árstratégiák és ártaktika; fogyasztói |
|
árelfogadás; az ár, mint versenyeszköz. |
|
• Értékesítési csatornapolitika: Az értékesítési csatorna fogalma és működése; a közvetítők típusai és funkciói; |
|
értékesítési csatornapolitika; a vertikális marketing rendszer. |
|
• Marketingkommunikáció/1.: A piacbefolyásolás feladatai; a promóciós mix; a reklám; Public Relations |
|
(PR); eladásösztönzés; személyes meggyőzés; ATL- és BTL- kommunikáció. |
|
• Marketing információs rendszer. Marketingkutatás. Vállalati marketing információs rendszer; a piaci infor- |
|
mációk sajátosságai és fő típusai. Kvalitatív és kvantitatív információk; a marketingkutatás folyamata és tí- |
|
pusai; a marketingkutatás módszertana; a marketingkutatás gyakorlati kérdései. |
|
• Marketingtervezés, marketingstratégia: Marketingstratégia és vállalati stratégia; a stratégiai tervezés folya- |
|
mata; marketingstratégiák; a különböző alapstratégiák jellemzői; különböző piaci helyzetben lévő vállalatok |
|
által követett stratégiák. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/3 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalom- |
|
körét, a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása |
|
célját, módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• Bevezetés az üzleti vállalkozások fogalomrendszerébe |
|
Az üzleti vállalkozás és a vállalat kapcsolata; a vállalkozások környezete; külső környezeti tényezők köre, sze- |
|
repe; belső környezeti tényezők köre, szerepe; vállalkozások működését befolyásoló tényezők. |
|
• Üzleti vállalkozások működési folyamata, jellemzői |
|
Vállalati célrendszerek; vállalati stratégiai tervezés lényegi elemei; üzleti terv szerepe, kidolgozási módszere. |
|
• Marketing fogalma, tartalma |
|
Marketing stratégia kidolgozási folyamata; marketing eszközrendszerek elemei. |
|
• Innováció, tárgyi eszközfejlesztés tartalma |
|
Innováció fogalma, jellemző területei; innováció folyamata, tárgyi eszköz-gazdálkodás célja, szerepe, fogalma; |
|
beruházási tevékenység, beruházás gazdaságossági-számítás; üzemfenntartási tevékenység. |
|
• Emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma, fogalma |
|
Emberi erőforrás-gazdálkodás céljai, tevékenységei; emberi erőforrás-gazdálkodás működése; bér- és jövede- |
|
lemgazdálkodás. |
|
• Logisztika fogalma, jellemzői |
|
Logisztikai rendszer elemei; logisztikai stratégia jellemzői; logisztikai folyamatok működése |
|
Termelési-szolgáltatási folyamatok, minőségbiztosítás; termelés és a szolgáltatás tartalma, jellemzői; termelési |
|
stratégia jellemzői; vállalati minőségpolitika tartalma, jellemzői. |
|
• Vállalati válságkezelés, vállalatok megszűnése |
|
Válságok kialakulásának jelei, okai; vállalati válság leküzdése, módozatai; vállalkozások megszűnése módo- |
|
zatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalom- |
|
körét, a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása |
|
célját, módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A tantárgy lényege, alapjai |
|
Vezető szerepe a szervezetben, vezetői feladatcsoportok jellemzése; vezető manager és vállalkozó; vezetés, mint |
|
tanulási folyamat: a vezetővé válás célállomásai. Vezető és beosztott; a vezetés forrásai; vezetési szintek a szer- |
|
vezetben; vezetői képességek és fejlesztésük; vezetői specializációk azonosítása; vezetési ismeretek rendszere- |
|
zése; vezetési funkciók, az akcióközpontú vezetés tartalma |
|
• Szervezet környezete |
|
Környezet azonosítása; szervezeti adottságok; szervezet belső irányítása |
|
• Döntéshozatal |
|
Döntéselméleti alapok; döntéshozatal módja; hatáskör (hatalom) gyakorlása a szervezetekben |
|
• Stratégia és vezetés |
|
Stratégiai tervezés fontossága; stratégiai tervezés folyamata; stratégiai tervezés módszerei |
|
• Vállalkozások szervezeti rendszere |
|
Tulajdonosi (irányító) szervezet szerepe, funkciói, szervei; munkaszervezet alkotórészei és vizsgálata; vállalkozási |
|
ismeretek típusainak jellemzése |
|
• Emberi erőforrás menedzsment |
|
Az emberi erőforrás, mint különleges termelési tényező; motivációs elméletek és stratégiák; humán erőforrás |
|
tartalma, összetevői a vállalkozásoknál; humán stratégia, emberi erőforrás tervezés |
|
• Vezetői ellenőrzés |
|
Vezetői ellenőrzés szükségessége, folyamata ; szervezet/Management auditálás módszertana; vezetői ellenőrzés |
|
és belső ellenőrzés munkamegosztása |
|
• EU hatása a vállalkozások működésére |
|
EU irányelvek, szabályozások; EU intézmények hatása a vállalkozásokra, jogállásuk, hatáskörük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/5 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a foglalkoztatás és munkaerőpiac jellemzőit |
|
Magyarországon és az Európai Unióban. Ezen túlmenően konkrét, gyakorlati segítséget kapnak ahhoz, hogy mi- |
|
nél könnyebben találjanak munkahelyet és minél zökkenőmentesebben illeszkedjenek be végzésüket követően a |
|
munkahelyi közösségekbe. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
|
A munkaerő és a munkaerőpiac sajátosságai; foglalkoztatottság és a munkaerőpiac jellemzői Magyarországon; |
|
foglalkoztatás és munkaerőpiac európai kontextusban. |
|
• Munkavégzés során létesíthető jogviszonyok |
|
Munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony); munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; munkavégzés |
|
vállalkozóként v. alkalmazottként; foglalkoztatás a START program keretében. |
|
• Hogyan lehet megtalálni a legjobb munkahelyet |
|
Álláspályázat elemei; felkészülés az interjúra; az |
állásinterjú. |
• Részvétel a munkahelyi közösségben |
|
Munkahelyi csoportok élete; sikeres munkacsoportban való részvétel. |
|
• Szakképzettség és a kompetenciák viszonya |
|
Tanulás fajtái, kompetenciák értelmezése; végzettség, szakképzettség és a kompetenciák viszonya; OKJ és a kom- |
|
petencia viszonya. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/6 |
Pénzügyek alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja általános és koordinált ismeret nyújtás a tanulók/hallgatók részére ahhoz, hogy |
|
megfelelő jártasságot szerezzenek a jövedelemfolyamatokat átölelő intézményrendszerekről, módszerekről és |
|
eszközökről, különös figyelemmel arra, hogy az alapfogalmak és ismeretek úgy kerüljenek rendszerbe, hogy |
|
alkalmazhatók legyenek a további speciális pénzügyi, számviteli ismeretek megszerzéséhez. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• Jövedelemelosztási folyamatok |
|
Elosztás, újraelosztás, transzferek, megtakarítás, megtakarítások átcsoportosítása; jövedelemtulajdonosok (szek- |
|
torok, pozícióik); társadalmi-gazdasági koordináció és megvalósítása. |
|
• Pénz és pénzfolyamatok, értékpapírok |
|
Pénzfogalom és pénzfunkciók; klasszikus és modern pénzfelfogások; pénzkínálat (a pénzteremtés hatásai a gaz- |
|
daságban), pénzkereslet; kamatláb; értékpapírok. |
|
• A pénzügyi közvetítés intézményei és instrumentumai |
|
A pénzügyi piacok: értékpapírpiac, értéktőzsde szerepe, működése; a monetáris működés intézményrendszere, a |
|
monetáris és nem monetáris közvetítő intézmények; a monetáris hatóság(ok), a hitelintézeti szektor működé- |
|
sének sajátosságai; kereskedelmi banki műveletek. |
|
• A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok elméleti alapjai |
|
Fizetési mérleg; devizaárfolyam és árfolyamrendszerek; az európai monetáris együttműködés és a közösségi |
|
intézmények; a monetáris unióba történő átmenet. |
|
• A közpénzügyek alapjai |
|
Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében; a közösségi döntések elmélete; az államháztartás bevételei és |
|
kiadásai; az államháztartás hiánya és adóssága; az államadósság finanszírozásának módjai; az ÁKK szerepe; |
|
költségvetési szervek, működésük és ellenőrzésük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/7 |
Adók és támogatások |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja a jövedelemtulajdonosi pozíciók megismerése, a gazdaságban létrejött jövedelmek |
|
osztozkodási kényszerének okai és eszközeinek bemutatása, összekapcsolása a makro és mikro viszonyokkal, |
|
hatásvizsgálatok megteremtésének lehetősége. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A jövedelemosztozkodás indokai |
|
Az állami feladatok, az államgazdasági funkciói: allokációs funkció, redisztribúciós funkció, és a stabilizációs |
|
funkció. |
|
• A jövedelemosztozkodás folyamata |
|
Az államháztartás alrendszerei; az állami feladatok biztosításához szükséges anyagi erőforrások: végleges és át- |
|
meneti bevételek, és azok főbb csoportjai.; a központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai; az önkormányzatok |
|
költségvetési bevételeinek és kiadásainak főbb csoportjai; a társadalombiztosítás főbb bevételei és kiadásai; az |
|
elkülönített állami pénzalapok. |
|
• Adópolitika, adózási alapelvek |
|
Az adópolitika, mint a költségvetési politika alapvető eszközrendszere; az adó szerepe, jellemzői; az adóztatás |
|
határai; az adóztatás alapelvei, különböző adóelméletek bemutatása (Smith, Samuelson); az adózás eljárási elvei |
|
• Az adórendszer |
|
A legfontosabb adóreformok céljai, jellemzői napjainkig; az adórendszer szerkezete, tagozódása; az adórendszer |
|
és az integráció összefüggései |
|
• Az adótényállás elemek ismertetése és az adók csoportosítása |
|
Adóalany és más személyek, adóhatóságok, az adótárgy, az adóalap, az adómérték, az adómentesség, az adóked- |
|
vezmény, stb.; az adókötelezettség egyes szabályai (bejelentés, adómegállapítás, bevallás, stb.); az adók csoporto- |
|
sítása különböző szempontok szerint; az indirekt és a direkt adók jellemzői, előnyei és hátrányai; a központi és a |
|
helyi adóztatás lehetséges megoldásai: a föderalista rendszer, a konkurencia rendszer, a megosztott rendszer, a |
|
vegyes rendszer |
|
• A támogatások rendszere |
|
A Közösségi támogatási rendszer jellemzői; a hazai támogatási rendszer jellemzői; a normatív támogatások; a |
|
céltámogatások; az intervenciók |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/8 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
Tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a modern vállalati pénzügyek fogalomrend- |
|
szerét. Kapjanak áttekintést a vállalkozások pénzügyi döntéseinek legfontosabb kérdéseiről. Szerezzenek jártas- |
|
ságot a pénzügyi döntések során széles körben alkalmazott számítási módszerekben és technikákban. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai. |
|
• A pénz időértékének fogalma, jelentősége. |
|
• Jövőérték-számítás, jelenérték-számítás. |
|
• Speciális pénzáramok (annuitás, örökjáradék.) A pénzügyi számítások gyakorlati alkalmazása. |
|
• A pénzügyi eszközök (kötvények és részvények) értékelése. |
|
• A kötvények és részvények árfolyamának és hozamának számítása. |
|
• A kockázat fogalma, és jelentősége a pénzügyekben. A kockázat mérése. |
|
• A pénzügyi döntésekben rejlő kockázatok. Az üzleti kockázat főbb forrásai. |
|
• A működési tőkeáttétel és az üzleti kockázat közötti összefüggések. |
|
• A pénzügyi tőkeáttétel és fő forrásai. |
|
• A pénzügyi tőkeáttétel hatása a vállalkozások pénzügyi kockázatára |
|
• A beruházási döntések általános jellemzői. |
|
• A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások becslésének alapelvei. |
|
• A pénzáramlások típusai, tartalmuk. |
|
• A beruházási javaslatok pénzügyi értékelése. |
|
• Döntési problémák, döntési kritériumok; megtérülési idő. |
|
• Nettó jelenérték (NVP), belső megtérülési ráta (IRR) |
|
• A vállalati tőkeköltség értelmezése, jelentősége a beruházási döntésekben. |
|
• A vállalati átlagos tőkeköltség (WACC) számítása. |
|
• A finanszírozási döntések főbb jellemzői. |
|
• A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések EBIT/EPS elemzéssel. |
|
• Forgótőkemenedzsment. A forgótőke jelentősége, körforgása. |
|
• A forgótőke nagyságára ható tényezők. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/9 |
Üzleti kommunikáció |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja az emberi kommunikáció sajátosságainak, szabályainak, szociálpszichológiai hátte- |
|
rének bemutatása az üzleti életben való sikeres alkalmazás érdekében. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A kommunikáció modelljei |
|
A kommunikációkutatás előzményei, irányzatai és alapvető felfogások; a kommunikációelméleti alapmodell; a |
|
személyközi kommunikáció dinamikája és alapelvei, a metakommunikáció dimenziói; a tranzakcióanalízis kom- |
|
munikációs modellje, a személyiség struktúrája és a tranzakciós folyamatok, játszmák és sztrókok. |
|
• A személyközi kommunikáció kódjai. |
|
A verbális csatorna sajátosságai, a verbális kommunikáció pragmatikája; a nem verbális csatorna struktúrája és |
|
funkciói, a szimbolikus kommunikáció sajátosságai. |
|
• A személyközi kommunikáció hatékonysága |
|
Kommunikációs hibák és félreértések, a kommunikáció korlátai; kommunikációs kompetenciák, a visszacsatolás |
|
szerepe, az empátia és az aktív figyelés sajátosságai és jelentősége a személyes kommunikációs helyzetekben; a |
|
befolyásolás formái; a meggyőzés kommunikációs alapjai az adó, az üzenet és a befogadó szemszögéből. |
|
• A személyközi kommunikáció sajátosságai |
|
Az emberi szociabilitás és kötődés, a vonzalom elméletei, a személyes kapcsolatok fejlődése; a kommunikációs |
|
problémák kezelése, az együttműködés és az önérvényesítés (asszertivitás) jelentősége. A konfliktuskezelés mo- |
|
delljei (Gordon); a társas befolyásolás sajátosságai: konformitás és deviancia, engedelmesség, vezetés; a csoport |
|
formái, a csoportfejlődés szakaszai, a csoportdinamika jellegzetességei: csoportbeli szerepek, csoportos gondol- |
|
kodás és döntés; a hatalom és szerepe a tárgyalások során, hatalomforrások. |
|
• Az üzleti élet kommunikációs formái: a tárgyalások, a levelezés, az értekezletek. |
|
A tárgyalások és értekezletek pszichológiai és tartalmi szintje; alku a tárgyalás és értekezlet során, a kompro- |
|
misszumkeresés technikái; a győztes-győztes tárgyalások módszerei, együttműködés a tárgyalásban; értekezlet- |
|
technikák. |
|
• A társadalom kommunikációs szabályrendszere |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/10 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék az üzleti viselkedés legfontosabb, alkalmazható |
|
szabályait és készségeit. A tárgy fontos részét képezi a személyiségfejlődés egyes területeinek bemutatása és szituációs |
|
gyakorlatokkal történő elsajátítása. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• Az üzleti viselkedés és a személyiségfejlődés általános pszichológiai alapjainak megismerése. |
|
• Az üzleti viselkedés hajtóerőinek, valamint szabályozásának szükséges és hatékony összeegyeztetése. |
|
• A személyiség fogalmának strukturális megközelítésén belül s szocializáció és a személyiségjellemzők kialaku- |
|
lásának megismerése. |
|
• Az üzleti kommunikáció fogalmának és az |
emberi kapcsolatrendszer kialakításának, illetve hatékony fenntartá- |
sának elsajátítása. |
|
• Az önismeret, a társismeret, valamint az empátia készségének fejlesztése a csoport működésének megismerésén |
|
keresztül. |
|
• Az énkép tisztázása, a belső erősségek és fejlesztésre szoruló készségek feltárása - egyéni SWOT analízis. |
|
A személyes stílus beazonosítása. |
|
• Az önismeret modellje: a "Johari ablak". Irányelvek a visszacsatolás adásához és fogadásához. Mik a személyes |
|
tulajdonságok előnyei és hátrányai? |
|
• Érdeklődési irányok és típusok. Mi az érték, az értékrendszer kialakítása. Motiváció és a munkaértékek rang- |
|
sora. • Az üzleti képességek és készségek, milyen területen tudom alkalmazni azokat. Teljesítmény és motiváció kap- |
|
csolata. |
|
• Miért és hogyan határozunk meg célokat? A hosszú távú, középtávú, és rövid távú célok egymáshoz való vi- |
|
szonya. |
|
• Tanulási stílus, a tanulási képességek fejleszthetősége. A figyelem és emlékezet viszonya. Egyéni tanulásmód- |
|
szertan kialakítása. |
|
• A problémamegoldás és konfliktuskezelés szakaszai, problématípusok. Megoldási módozatok több szempontú |
|
elemzése. |
|
• A mindennapi élet üzleti viselkedésformáinak szituációs gyakorlatokkal történő bemutatása és fejlesztése: üzleti |
|
illemtan. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/11 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja az általános alapfokú nyelvtudású tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen |
|
nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes le- |
|
gyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben a szakmájában nélkülözhetetlen |
|
szaknyelvi elemek felhasználásával. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe. Az alapvető igeidők, a szenvedő szerkezet, a feltételes mód és a függő beszéd |
|
Közös Európai Referencia Keret A1-A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti, vagy az üzleti élettel kap- |
|
csolatos témakörökbe ágyazva. |
|
• Saját magunkról. |
|
A munkához/jövendő munkakörhöz szükséges tulajdonságok; a jövővel/munkával kapcsolatos tervek; szakmai |
|
önéletrajz-CV. |
|
• Az üzleti élettel kapcsolatos mindennapi tevékenységek |
|
Üzleti telefonálás; a munkahely megközelítése; szakmai utazások (vámvizsgálat, szálloda, vásárlás-reklamálás); |
|
üzleti ebédek; egészség. |
|
• Nemzetközi kapcsolataink. |
|
Magyarország és a célnyelvi országok (Egyesült Királyság-USA/Németország) rövid fölrajzi/történelmi/gaz- |
|
dasági áttekintése. |
|
• Kommunikációs célok. |
|
Egyszerű állítások megfogalmazása; kérdések feltétele; egyszerű kérések közvetítése; egyszerű kérdések megvá- |
|
laszolása; reagálás az üzleti élettel kapcsolatos egyszerű kérésekre. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/12 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja a tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre |
|
fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevé- |
|
kenységeihez kapcsolódó helyzetekben, a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával, |
|
valamint idegen nyelvű dokumentumokat megértsen és - segítséggel - idegen nyelvű levelezést folytasson. To- |
|
vábbi cél, hogy a tanulók/hallgatók képessé váljon nyelvi ismereteit és készségeit továbbfejleszteni. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe (2.). Az alapvető nyelvtani eszközök (pl. modális segédigék) Közös Európai |
|
Referencia Keret A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti témakörökbe ágyazva. |
|
• Külkereskedelem |
|
• Nemzetközi pénzügyek |
|
• Vállalkozás és környezete |
|
• Nemzetközi gazdasági szervezetek |
|
• Marketing |
|
• Incoterms |
|
• A nemzetközi kereskedelemben használt okmányok |
|
• Fizetési módok és eszközök |
|
• Szállítás |
|
• Üzleti levelezés |
|
Kommunikációs célok: Bonyolultabb állítások megfogalmazása és kérdések feltétele, kérések közvetítése, bonyo- |
|
lultabb kérdések megválaszolása, szóbeli, írásbeli reagálás üzleti kérésekre. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatása során tudatosítani kívánjuk, hogy a gazdasági élet résztvevői, a számvitelt ne önálló tevékeny- |
ségnek tekintsék, hanem mint a piac szereplőit, valamint a vezetés különböző szintjeit hatékonyan kiszolgáló in- |
formációs rendszert kezeljék. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a számvitel elméleti megalapozását, szabályozottsá- |
gának, elveinek megismertetését, a gyakorlati alkalmazás kereteinek bemutatását, a vállalkozások önállóságának |
hangsúlyozását és a választási lehetőségek ismertetését. |
Tananyagegység tartalma |
• A számvitel fogalma, célja, tárgya és feladata; a számvitel szabályozásának célja és szükségessége; az érdek- |
hordozói kör meghatározása, az érdekhordozói kör és az információ igény; a beszámoló célja, részei; a beszá- |
molási kötelezettség; a számviteli alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása. |
• A vállalkozás vagyona; az eszközök és a források a mérlegben. |
• A mérleg és a leltár jellemzői; a leltározás célja és módszerei. |
• A gazdasági események fogalma és csoportosítása; az egyszerű és összetett gazdasági események jellemzői és |
típusai; a gazdasági események hatása a mérlegre. |
• A számlasoros és az idősoros elszámolás; a könyvvezetési kötelezettség; a könyvvezetés jellemzői; könyvelés |
a főkönyvi számlákon; a könyvviteli számlák jellemzői és típusai; az idősoros elszámolás célja és jellemzői. |
• Az elszámolás folyamata a főkönyvi számlák nyitásától azok zárásáig; a könyvelési munkák ellenőrzése; a |
könyvelési hibák javítása; az analitikus nyilvántartások célja. |
• A vagyonelemek értékelése; az értékelés fogalma és célja; az értékelési elvek és eljárások; az értékelés megva- |
lósítása; a bekerülési érték tartalma és megállapítása; az eszközök és a források értékelése. |
• A mérleg fogalma, jellemzői és fajtái; a mérleg összeállításának lehetséges módjai; a mérleg tartalma; esz- |
közök és források a mérlegben; a mérleg tagolása és részletezése. |
• Az eredményszámítás célja és módszerei; az eredménykategóriák és azok tartalma, kiszámítása; az |
eredménykimutatás két változata és azok összefüggései |
• A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés készítésének célja, szerepe és tartalma |
• A számviteli információs rendszer felépítése és kialakítása; a számlakeret fogalma, feladata és kialakítása; a |
számlakeret elkészítése során érvényesítendő elvek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy olyan alapvető matematikai fogalmakkal, módszerekkel ismertessük meg a tanulókat/hallgatókat, amelyek - egyrészt közvetlenül az FSz képzésben szükségesek, az ott tanult szaktárgyak művelése során felhasználhatóak - másrészt az alapképzésben történő továbbtanulást készítik elő. |
Tananyagegység tartalma: |
• A valós számok; számfogalom, nagyságrendek, pontosság megítélése; abszolút és relatív hiba. • Viszonyszámok, átlagok; jelölések, szumma és produktum jelek. • Első- és másodfokú egyenletek. • Egyenlőtlenségek; intervallum, környezet, abszolút érték; korlátos számhalmazok. • Függvények; a függvény fogalma és ábrázolása; a függvények természetes értelmezési tartományának megadása, függvényértékek kiszámítása; függvénytulajdonságok. • Lineáris, abszolút érték és szignum függvények grafikonjukkal. • Másodfokú polinom; a másodfokú függvény és ábrázolása; összetett és inverz függvények. • Sorozatok: Számsorozat, mértani sorozat; a megadott számsorozat tagjainak kiszámítása, a mértani sorozat első n tagjának az összege. • Monoton, korlátos és konvergens sorozatok; a felsorolt tulajdonságoknak egyszerű sorozatok segítségével való szemléltetése; az "e" szám. • Pénzügyi számítások; a kamatos kamat számítása; exponenciális tulajdonság bemutatása. • Diszkontálás (az exponenciális függvény inverze: logaritmus függvény). • Nominális és effektív kamatlábak; infláció. Konform kamatláb. • Járadékszámítás; gyűjtő és törlesztőjáradék. • Vektor, tömb, mátrix; négyzetes mátrix, főátló, mellékátló; mátrixok típusának, rendjének meghatározása; transzponált mátrix. • Mátrixok lineáris műveletei: mátrix számszorosa, azonos típusú mátrixok összege. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a felsőfokú szakképzésben tanulók/hallgatók készség szinten sajátítsák el a |
szakmájuk gyakorlásához szükséges alapvető matematikai eszközöket; statisztikai adatok, mutatószámok értését; a |
statisztikai adatszerzés, adatelemzés legfőbb elveit; a leíró statisztika eszköztárát és alkalmazását. A tantárgy isme- |
retanyagának elsajátítása utána a végzettek képesek legyenek az alapvető módszertani eszközök használatára és a |
kapott eredmények értelmezésére, kellő jártasságra tegyenek szert az információk kezelésében, a statisztikai adatok |
rendezésében, értékelésében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A statisztika bevezető fogalmainak (sokaság, ismérv, mérési skálák, adatok) példákkal illusztrált bemutatása. |
• A valóság statisztikai leképezése |
Adatszerzési és adathasznosítási módok; a statisztikai adatok tartalma és pontossága. |
• Egyszerű elemzési eszközök |
Statisztikai táblák, viszonyszámok és összefüggéseik, grafikus ábrázolás. |
• Információtömörítés, alapstatisztikák |
Csoportosítások, kvantilisek, középértékek, szóródási mérőszámok, empirikus eloszlások alapmutatói. |
• A koncentráció közgazdasági fogalma és statisztikai leképezése, elemzési eszközei. |
• Bevezetés az idősorok elemzésébe. |
Az idősor adatainak átlaga, a változások átlagos mértéke és üteme. |
• Heterogén sokaságok elemzése. |
Rész- és összetett viszonyszám, rész-és főátlag, variancia-felbontás. |
• A sztochasztikus kapcsolat fogalma, fajtái. |
A különböző fajta sztochasztikus kapcsolat (asszociális kapcsolat, vegyes kapcsolat, korreláció) elemzése leíró |
statisztikai módszerekkel. Kapcsolat-szorossági mérőszámok. |
• Heterogén sokasságokra számított átlagok összehasonlítása. |
Standardizálás, standardizáláson alapuló indexszámítás. |
• Érték-, ár- és volumenindexek számítása és összefüggéseik. |
A közgazdasági gyakorlati indexek bemutatása. |
• A táblázatkezelő program statisztikai lehetőségei, alkalmazása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A pénzügyi számvitel című tárgy keretében arra vállalkozunk, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a számviteli törvény azon előírásait, amelyek nélkül a gazdálkodás folyamata nem érthető meg. Nem törekszünk arra, hogy az elszámolások teljes körét bemutassuk, de a legfontosabb gazdasági folyamatokra és azok elszámolására fókuszálunk. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági társaság alapítása |
• A működő vállalkozás számviteli feladatai. A könyvelés technikai lebonyolításának áttekintése. A beszerzés számviteli elszámolása és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatása. A beszerzésekkel kapcsolatos nyilvántartások célja és tartalma. |
• A termelés folyamata. A költségek termelési folyamatban és azok elszámolási lehetőségei. A költségek elszámolása költségnemek szerint. A költséghely és a költségviselő szerinti költségelszámolás. Az értékesítés folyamata, annak elszámolásai. |
• Befektetési alternatívák a vállalkozások gyakorlatában. A befektetésekkel kapcsolatos elszámolások. |
• A könyvviteli zárlat tartalma és célja |
• Az eszközök és a források a beszámolóban. A leltárkészítési és leltározási kötelezettség. |
A vállalkozások beszámolója. Eszközök a mérlegben. Források a mérlegben. Az eszköz és forrás változások hatásának bemutatása az eredménykimutatásban. A kiegészítő melléklet és tartalma. Az üzleti jelentés és tartalma. A beszámoló könyvvizsgálata, a beszámoló letétbehelyezése és közzététele. |
• A gazdasági társaság megszűnése. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás számviteli feladatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a számviteli tanulmányok során megszerzett ismeretekre építve a vállalkozás vezetésé- |
nek információval történő ellátásához szükséges alapismeretek biztosítása. Az oktatás során kiemelt fontosságúnak |
tartjuk, hogy a tanulók/hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretet szerezzenek a pénzügyi számvitelből |
nyerhető információk kiegészítésére a vezetés számára, a vállalkozás jövedelmezőbb és hatékonyabb működése |
érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vezetői számvitel fogalma, tartalma, orientáltsága; a vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata; a |
vezetői számvitel és a controlling kapcsolata; a vezetői számvitel funkciói. |
• A költség fogalma, tartalma, csoportosítási lehetőségei; a költség, ráfordítás és a kiadás fogalma, a költségek |
csoportosítása; a költséggazdálkodás fogalma, tartalma, követelményrendszere és általános módszerei. |
• A költségváltozási tényező értelmezése, számítása és alkalmazása a költségtervezésben; az eredmény tömeg |
növelés lehetőségeinek kutatása, a fedezeti pont fogalma, számítása; a költségszámítás, elszámolás fogalmainak |
elmélyítése, költségnemek szerinti tervezés bemutatása. |
• A határköltség-számítás bevezetése, alapfogalmak ismertetése; rétegtermelés, rétegköltség, határköltség. |
• Az önköltség (előállítási költség) kiszámítása; az önköltségszámítás rendjének kialakítása. |
• A kalkulációs cél, kalkulációs egység fogalma, kijelölése; a kalkuláció fajtái és módszerei; a kalkulációs séma, |
a séma egyes sorainak tartalma; a kalkuláció bizonylati rendje; a kalkulációs időszak. |
• Az általános költségek felosztásának és a vetítési alapok célszerű megválasztása. |
• Gazdasági kalkuláció fogalma, célja, tárgya, alkalmazási területei. |
• A gyártmány-karakterisztika felhasználási területeinek ismertetése, optimális termelési tervkészítés. |
• A közvetett (általános) költségekkel való gazdálkodás. |
• A költséghelyek kijelölése, a költséghelyi költségek tartalma, kimutatásának rendszerei. |
• A saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját teljesítmények tartalma. |
• A költségek elszámolásának lehetőségei a számviteli törvény alapján. |
• A költségek elszámolási lehetőségei, összefüggései az eredmény megállapítási módszerekkel. |
• A költséggazdálkodás korszerű módszerei. |
• A költség- és hozamszámítás rendeltetése és módszerei. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az ellenőrzés fogalma és jellemzői. |
Az ellenőrzés fogalma, tartalma; az ellenőrzés főbb követelményei; az ellenőrzés fontosabb fajtái; az ellenőrzés szabályozása. |
• A vállalkozások tulajdonosi és belső ellenőrzése |
A felelős társaságirányítás és a vállalkozások ellenőrzési rendszerének kapcsolata; a vállalkozások ellenőrzési rendszerének összetevői; a tulajdonosi ellenőrzés; a belső ellenőrzés (a belső kontrollrendszer, a függetlenített belső ellenőrzés). |
• A könyvvizsgálói ellenőrzés. |
• A vállalkozások állami ellenőrzésének kiemelt területei. A cégek törvényességi felügyelete; a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége; fogyasztóvédelmi ellenőrzés; a munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzés; az adóellenőrzés; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. |
• Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés. |
Az Állami Számvevőszék; az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. |
• Az ellenőrzés általános módszertana. |
Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények megismerésének forrásai; a tényhelyzet megismerésének formái, lehetőségei); az ellenőrzés megszervezése és lefolytatása (az ellenőrzések megszervezésének általános kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés végrehajtása, az ellenőrzés általános munkaszakaszai). |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az elemzés alapjai |
Az elemzés szükségessége, fogalma, az elemzés tudományos alapja, célja és tárgya; az elemző munka tervezése, logikai modellje, az elemzések gyakorlati végrehajtása. |
• Az elemzés alapvető módszerei |
Analízis és szintézis az elemzésben; a következtetések szerepe és fajtái az elemzésekben; összehasonlítás a gazdasági elemzésben. |
• Az elemzés fajtái, sajátos elemzési módszerek |
Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT-elemzés, PEST-elemzés, A Porter-féle öt versenyerő modell, Termékéletgörbék, Portfolió-elmzés, Forgatókönyv-technika, LEAP-módszer, Benchmarking, Balanced Scorecard, Értékelemzés); operatív döntéstámogató módszerek (matematikai, statisztikai módszerek; kalkulációs eljárások; a tényezőkre bontás módszerei); egyéb, sajátos elemzési módszerek (ABC (Pareto-) elemzés; ellenőrző listák; problémamegoldás és elemzés; csoportos alkotótechnikák). |
• A vagyoni helyzet átfogó értékelése |
Eszköz- és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata; eszköz- és tőkeszerkezeti mutatók. |
• A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzése. |
Az adósságállomány vizsgálata; a likviditási helyzet elemzése. |
• A jövedelmezőség elemzésének módszertana. |
• Eredményelemzés a gazdálkodás egyes szakaszaiban. |
Eredménytervezés; évközi folyamatos eredményelemzés; utólagos eredményelemzés. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy minden tanuló/hallgató - előképzettségtől függetlenül - készség szintjén elsajátítsa azokat az alapvető számítástechnikai ismereteket, amelyek a további tanulmányaikban felhasználhatók, illetve a képzés befejezése után egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember gyakorlati munkájában elengedhetetlenül szükségesek. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számítástechnikai munkakörnyezet (hardver, szoftver). |
• Operációs rendszer feladatai, kezelő felületek. A Windows operációs rendszer megismertetése és kezelése alapjai; alapvető, általános alkalmazások. (Környezetbeállítás, lemez-, könyvtár- és fájlkezelés.) |
• Szövegfeldolgozás |
Szövegszerkesztők fajtái, kompatibilitási problémák; a szövegszerkesztők felhasználói felülete; szövegek létrehozása, mentése; szövegformázás lehetőségei (karakter- és bekezdés formázás). |
• Prezentáció készítés |
• WEBlap szerkesztés |
• Táblázatkezelés A táblázatkezelés filozófiája; adatformák a táblázatokban; címzésformák, másolás; formulák, egyszerű függvények, összetett függvények, eljárások; adatok grafikus ábrázolása. |
• Adatmodellek |
Adatkezelés kérdései; az ETK modell; logikai adatmodellek kialakítása; normalizálás; a munka formális eszközei SGM. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy az előző félévben megtanult számítástechnikai alapfogalmak, az alapvető szoftverek kezelésének és használatának elsajátítása után a tanuló/hallgató sajátítsa el a logikai adatomodellek tervezését, az adatbázisok létrehozását és kezelését egy ügyviteli szoftver segítségével a leggyakrabban előforduló gazdasági események főkönyvi és analitikus könyvelését bizonylatok alapján. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az MS ACCESS áttekintő megismerése, objektumai |
• Adattáblák létrehozása, adattípusok. |
• Többtáblás adatbázis kialakítása, kapcsolatok |
• Egyszerű lekérdezések szűrések. |
Kereszttáblás lekérdezés; akciós lekérdezések. |
• A formázott adatbevitel eszközei: űrlapok |
• Formázott output: jelentés készítés összegfokozat, többszintű összegfokozat |
• A program bemutatása. Fontosabb paraméterek beállítása, törzsadatok karbantartása. |
• Nyitó tételek, nyitás utáni rendezés. |
• Vevőszámlák szállítószámlák könyvelése. |
• Bank bizonylatok és pénztár bizonylatok könyvelése. |
• Bérfeladás könyvelése. |
• Tárgyi eszközökkel kapcsolatos események könyvelése. |
Aktíválás, értékcsökkenés elszámolása, eladott tárgyi eszköz kivezetése |
• Anyagfelhasználás könyvelése.(FIFO, mérlegelt átlagár alkalmazásával) |
• Lekérdezések, mérleg, eredménykimutatás készítése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Megismertetni a gazdasági informatika alapkategóriáit; kialakítani a tanulókban/hallgatókban a rendszerben való |
gondolkodás, a rendszerszemlélet tudatos igényét; bemutatni a gazdasági rendszerek informatikai modelljének |
általános jegyeit; megismertetni a tanulókat/hallgatókat az informatika üzleti alkalmazásának lehetőségeivel, és a |
leggyakoribb alkalmazások jellemzőivel; áttekintést adni a gazdasági szervezetek információs rendszerét alkotó |
alkalmazások, szoftverek teljes életciklusával kapcsolatos szakmai támogatási és szervezeti feladatokról. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági informatika fogalma, az informatika elemei |
• A gazdasági informatika története |
• Az információs társadalom |
Fogalmi elhatárolás; a társadalomkép kialakulása, jellemzői. |
• Rendszerelméleti alapok. |
• Rendszermodellezés |
• Rendszerirányítás |
• Információelméleti alapok: adat, információ, kommunikáció, információs rendszer |
• A gazdasági rendszerek informatikai modellje |
Folyamatmodell; szervezetmodell, hatáskörmodell; információmodell. |
• Üzleti alkalmazások |
A végrehajtást támogató alkalmazások; az egyes vezetési szinteket támogató alkalmazások; a rendszerek integrá- |
ciója; az IT helye, szerepe a gazdasági szervezetekben |
• Üzleti alkalmazások |
A hálózati gazdaság - e-business; egyéni teljesítmény javítása, csoportmunka és speciális szakterületek támogatá- |
sa; üzleti rendszerekben alkalmazott IT megoldások; adatok,(dokumentumok) titkosítása és az elektronikus alá- |
írás (prezentációk). |
• A szoftver életciklusa |
Szoftveréletciklus folyamatok szabvány; életciklusmodellek; szoftverfejlesztési megközelítési módok és módszer- |
tanok; szoftverek általános minőségi jellemzői |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/4 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy célja a tanulók/hallgatók kommunikációs kompetenciájának, ezen belül íráskészségének és előadói |
képességeinek fejlesztése, valamint a prezentációkhoz alkalmazható technikai eszközök használati lehetőségeinek |
megismertetése. Ennek érdekében egyrészt célul tűzi ki, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat a különböző |
írásművek készítésének valamint tartalmi és formai követelményeivel, valamint műfajbeli ismereteivel, másrészt |
gyakorlati ismereteket nyújt különböző célú prezentációk elkészítéséhez. Mindezekkel jelentős segítséget kíván |
adni a tanulók/hallgatók főiskolai tanulmányai során írásban teljesítendő feladatok és prezentációk minél jobb |
színvonalú elkészítéséhez, illetve ahhoz, hogy a későbbi gyakorlati munkájuk során felmerülő hasonló követelmé- |
nyeknek meg tudjanak felelni. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy fogalomrendszere. |
• A kulturált nyelvi közlés elméleti és gyakorlati alapjai. |
A funkcionális nyelvhasználat stilisztikai és szövegalkotási tudnivalói; az írásbeli és szóbeli közlésfajták tartalmi |
és formai sajátosságai. |
• A hatásos nyilvános szereplés feltételei és módszerei. |
• Prezentációk készítése. |
A prezentációkészítés általános ismeretei; prezentációs szövegek készítése; prezentációs bemutató készítése. |
• Tipográfiai ismeretek |
A tipográfia fogalma, alkotóelemei; a tipográfiai eljárások, szabályok módszerek gyakorlati alkalmazása. |
• Írásos közlésformák |
Leírás; elbeszélés; jellemzés; összefoglalás. |
• Az írásművekkel szembeni követelmények |
A szöveg szerkezete; logikai felépítés; stílus; érvelés |
• Szövegelemzés és értelmezés. |
• Írásművek készítésének gyakorlata |
Az írás folyamata; forrásművek használata. |
• Műfajismeret |
Mindennapi írásművek (levél; jegyzet; hirdetés; kérvény; jegyzőkönyv; referátum; beszámoló; meghívó; önélet- |
rajz stb.); publicisztikai írások (tárca; riport; interjú; kritika stb.); tudományos és egyéb műfajok (tanulmány; esszé; |
dolgozat; vitairat; beszéd; prezentáció, diplomamunka stb.) |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2644-06 |
Adóigazgatási szakmai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2644-06/1 |
Adózás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a hazai adórendszerben alkalmazott adók |
legfontosabb szabályait, értelmezni tudják jogszabályok által közvetített ismeretanyagot, képesek legyenek a |
gyakorlati adózási kérdések megoldására. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az általános forgalmi adó: Az általános forgalmi adó (áfa) jellemzői, területi, személyi, tárgyi hatálya; a ter- |
mékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás, valamint export, import értelmezése; a teljesítés helye; az adófizetési |
kötelezettség keletkezése; az áfa alapja, mértéke; adómentesség az áfa rendszerében; az adó levonása, az adó |
megfizetése; eljárási szabályok az áfa rendszerében |
• A jövedéki adózatás fontosabb szabályai: A jövedéki adóztatás alapelvei, hatálya; adókötelezettség és adó- |
mentesség a jövedéki adórendszerben; a jövedéki adó felfüggesztése, a jövedéki adófizetés keletkezése; a jö- |
vedéki termék adómentes felhasználásának általános szabályai; az adóvisszaigénylés (levonás) szabályai; az |
adózással összefüggő eljárási szabályok |
• A társasági adó: A társasági adóztatás célja, általános jellemzői, alapelvei; a társasági adókötelezettség, a |
társasági adó alanyai; a belföldi illetőségű vállalkozások adóalapjának meghatározása, az adó mértéke; az |
adókedvezmények rendszere a társasági adóban; a fizetendő társasági adó és a mérleg szerinti eredmény |
meghatározása; a külföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége; az osztalékadó fontosabb szabályai |
• A személyi jövedelemadó: A személyi jövedelemadó általános jellemzői, alapelvei; a személyi jövedelemadó |
hatálya, az adó alanya, az adókötelezettség tartalma; az összevonásra kerülő jövedelmek megállapításának |
szabályai; az adóelőleg megállapításának legfontosabb szabályai; a külön adózó jövedelmek adóztatásának |
szabályai |
• Az egyszerűsített vállalkozói adó |
• A helyi adók: A helyi adóztatás jellemzői, garanciális szabályai; a vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű |
adók, a helyi iparűzési adó; a helyi adóelőlegek megállapítása és a helyi adók megfizetése |
• A gépjárműadó |
• Az adóztatás további eszközei: Regisztrációs adó; energia adó, játékadó |
• Járulékok, hozzájárulások és díjak: Társadalombiztosítási járulék, munkavállalói és munkaadói járulék; inno- |
vációs járulék; szakképzési hozzájárulás; rehabilitációs hozzájárulás; környezetterhelési díj, stb. |
• Az adóeljárás legfontosabb szabályai |
• Támogatási rendszer |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2644-06/2 |
Pénzügyi jog |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanulók/hallgatók a tárgy keretében megismerik a közpénzügyek fogalmát, a pénzügyi politikát, a pénzügyi poli- |
tika és jogpolitika kapcsolatát, a pénzügyi jog rendszerét, a jogforrások rendszerét. Betekintést nyernek jogi megkö- |
zelítésben a közbevételekről, adókról, támogatásokról, a jövedéki jogról, devizajogról, elsajátítják a pénzügyi in- |
tézmény és eszközrendszer jogi szabályozását. |
Tananyagegység tartalma: |
• A pénzügyi jog szerepe a piacgazdaságban, kapcsolata más jogágakkal. |
• A pénzügyi szervezetrendszer. |
• Az államháztartás jogi szabályozása. |
• A pénzintézeti rendszer jogi szabályozása. |
• A bank és a vállalkozás kapcsolata. |
• Tőzsde és értékpapírjog. |
• Az Európai Unió intézményrendszere. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2644-06/3 |
Adóigazgatási eljárásjog |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az adóigazgatási eljárásjog oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék és elsajátítsák a közigazgatási szervek hatósági eljárását szabályozó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény - mint az adójog mögöttes jogszabálya - fontosabb rendelkezéseit, valamint az adójog általános részét, az adózási folyamatot átfogó törvényi szabályozást és az adóztatás során keletkező jogviszonyok résztvevőinek helyzetére, a követendő magatartási formákra vonatkozó eljárási szabályokat |
Tananyagegység tartalma: |
• Az adójog alapfogalmai |
• Az Art. alapelvei, az Art. hatálya |
• Az adózó és az adóhatóságok |
• Egyes adókötelezettségek |
• Nyilvántartás, adatszolgáltatás, adótitok. |
• Az Európai közösségek adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása |
• Jogkövetkezmények |
• Az ellenőrzés lefolytatása, általános szabályai |
• Az egyszerűsített ellenőrzés |
• Személyazonosság igazolása helyszíni ellenőrzés általános megbízólevél jegyzőkönyv |
• Késedelmi pótlék |
• Önellenőrzési pótlék |
• Adóbírság, mulasztási bírság, intézkedések |
• A jogkövetkezmények kiszabásával kapcsolatos szabályok áttekintése |
• Adóigazgatási eljárás (hatósági adómegállapítás fajtái) |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2644-06/4 |
Speciális adóügyi ismeretek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A cél a speciális jogszabályok megismertetése a tanulókkal/hallgatókkal. A tananyag elsajátítása szükséges választott szakmájuk gyakorlásához és ahhoz is, hogy önként jogkövető magatartást tanúsítsanak a gazdálkodó szervezeteknél. Átfogó ismereteket kapjanak a tanulók/hallgatók az adóhatóságok hatáskörébe tartozó speciális esetek kezeléséről. |
Tananyagegység tartalma: |
• Adózással kapcsolatos adatbázisok és ezek kezelése (jogtár, céginformációs rendszerek). |
• Az adóhatóság nem közvetlenül az adóztatással kapcsolatos feladatai. |
• Feltételes adó megállapítás |
• APA |
• Gázártámogatás ellenőrzése |
• Köztartozások végrehajtása |
• Tőkejövedelmek javítása |
• Vagyonadózás |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2644-06/5 |
Adóellenőrzés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A cél olyan ellenőrzési fogalmakat, módszereket, eljárásokat megismertetni a tanulókkal/hallgatókkal, melyeknek |
segítségével képesek lesznek az adóhatósági |
- ellenőrzések tervezésére, előkészítésére, |
- a vizsgálatokra való felkészülésre, |
- a vizsgálati program összeállítására, |
- a vizsgálat végrehajtására, a tények feltárására, a tényállás tisztázására, bizonyítására a hatályos jog- |
szabályok alapján, |
- a tapasztalatok írásba foglalására, |
- a jegyzőkönyv adózókkal való megismertetésre, |
- az adóigazgatási eljárás lefolytatására. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az adóellenőrzés célja feladata, tervezése, előkészítése. |
• A felülellenőrzés. A felügyeleti intézkedés. |
• Felkészülés az adóellenőrzésre. |
• A vizsgálat megkezdése. |
• Az adókötelezettség vizsgálata. |
• A tényállás tisztázása. Bizonyító eszközök. |
• Az adózás előtti eredmény ellenőrzése. |
• A társasági adó ellenőrzése. |
• Az általános forgalmi adó ellenőrzése. |
• A személyi jövedelemadó ellenőrzése. |
• A társadalombiztosítási járulék ellenőrzése. |
• Helyi adók ellenőrzése. |
• Az illetékek ellenőrzése. |
• Egyéb adók és járulékok ellenőrzése. |
• Az egyszerűsített ellenőrzések. |
• Szankciók. |
• Kiutalás előtti ellenőrzések. |
• Felülellenőrzések. |
• Pénzforgalmi ellenőrzés. |
• Utóellenőrzés. |
• Speciális ellenőrzési eljárások. |
• Az ellenőrzés befejezése. |
• A határozat. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2644-06/6 |
Nemzetközi gazdaságtan |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tárgy keretében a tanulók/hallgatók megismerkednek az országok közötti külkereskedelmet befolyásoló ténye- |
zőkkel, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok formáival. Bemutatásra kerülnek a külkereskedelmet meghatározó |
tényezők, a különböző árfolyamelméletek, a fix és rugalmas árfolyamrendszer működése. Tárgyalásra kerül továbbá |
a nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése és a külgazdasági folyamatok szerepe a belső makrogazdasági egyensúly |
kialakulásában. A tantárgy részét képezi az integrációs rendszerek kialakulásának és fejlődésének bemutatása, az |
Európai Unió intézményei és gazdasági jellemzői, valamint Magyarország és az EU kapcsolatrendszere. |
Tananyagegység tartalma: |
• A nemzetközi külkereskedelem okai. |
• Az abszolút és komparatív előnyök. |
• A terms of trade index. A gazdasági nyitottság mutatói. |
• A külkereskedelem politika eszközei: vámok, kvóták, szubvenciók. |
• A GATT és a Világkereskedelmi Szervezet. A GATT céljai és alapelvei. |
• A GATT legfontosabb fordulói. |
• A nemzetközi tőkeáramlás indítékai, formái, hatása az érintett országokra. |
• A direkt tőkeáramlás és a portfolió jellegű tőkemozgás. |
• A fedezetlen kamatparitás tétele. |
• A tőkeáramlás szerepe a gazdaság modernizálásában. |
• A nemzetközi pénzügyi intézmények és a nemzetközi pénzügyi rendszer. |
• Az aranystandard-rendszer. Az aranypont mechanizmus. |
• A Bretton-Woodsi pénzügyi rendszer alapelvei. |
• A jegybanki intervenciók szerepe a rendszer fenntartásában. |
• A dollár mint kulcsvaluta. |
• A rendszer összeomlását előidéző tényezők. |
• Árfolyampolitika és árfolyamrendszerek. |
• A fix és lebegő árfolyamrendszerek hátrányai és előnyei. |
• A csúszó árfolyamrendszer (crawling-peg) működése és hazai tapasztalatai. |
• A reálárfolyam és a vásárlóerő-paritásos árfolyamelmélet. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2644-06/7 |
Vállalati Információs Rendszerek (VIR) |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy áttekintést nyújt a vállalkozások információs rendszerének szerepéről, feladatairól, külső és belső kap- |
|
csolatairól, a kapcsolódó alrendszerek működéséről, valamint az elektronikus adatfeldolgozás (EAF) alapvető |
|
módszereiről. A tárgy keretein belül a tanulók/hallgatók - egy konkrét felhasználói szoftver alapján - elsajátítják a |
|
felhasználói ismereteket is. Cél, hogy a tanulók/hallgató ismeretei alapján meg tudja fogalmazni a szervezési |
|
feladatokkal kapcsolatos igényeit, tudjon együttműködni a feladatok megoldásában közreműködő szakemberek- |
|
kel, ismerje meg a rendelkezésre álló eszközrendszert és módszertant, képes legyen kiválasztani az adott célnak |
|
legmegfelelőbbet, azt alapszinten kezelni tudja. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A rendszerek elméleti megközelítése, alapfogalmai |
|
• A gazdasági rendszerek és az információrendszerek jellemzői |
|
• A gazdasági rendszerek szervezése |
|
• A gazdasági rendszerek ügyvitele |
|
• A vállalati információs rendszerek |
|
• A számviteli információrendszer jellemző folyamatai |
|
• EXACT GLOBE FOR WINDOWS Integrált Vállalatirányítási Rendszer pénzügyi moduljának alkalma- |
|
zása |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2644-06/8 |
Nemzetközi adótan |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A cél a hatályos anyagi jogszabályok megismertetése a tanulókkal/hallgatókkal. A tananyag elsajátítása szükséges |
|
választott szakmájuk gyakorlásához és ahhoz is, hogy önként jogkövető magatartást tanúsítsanak. Átfogó ismere- |
|
teket kapjanak a tanulók/hallgatók az adóhatóságok nemzetközi működéséről. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A magyar adótörvények a nemzetközi adózásról |
|
• A nemzetközi adójog forrásai |
|
• EU adóharmonizáció |
|
• EU támogatások |
|
• Jogsegély egyezmények |
|
• Kettős adózási egyezmények |
|
• Adóparadicsomok |
|
• Diplomáciai, konzuli mentességek |
|
• OECD modellegyezmények |
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 2. számú melléklete,
- a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
A szakképesítés megnevezése: Államháztartási szakügyintéző
Szakképesítések köre:
Részszakképesítés |
Nincs |
||
Elágazások |
|||
Azonosítószám: |
55 344 01 0010 55 01 |
||
Megnevezés: |
Adóigazgatási szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 344 01 0010 55 02 |
||
Megnevezés: |
Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző |
||
Ráépülés |
Nincs |
Képzés maximális időtartama:
Szakképesítés megnevezése |
Szakképzési évfolyamok száma |
Óraszám |
Államháztartási szakügyintéző |
2 |
- |
- számítógép-terem
- taniroda
- tanterem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A "Hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és "Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete - adott esetben a képző bevonásával - ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
Bemeneti kompetenciák |
- |
Iskolai előképzettség |
Érettségi vizsga |
Szakmai előképzettség |
- |
Előírt gyakorlat |
- |
Pályaalkalmassági követelmények |
- |
Szakmai alkalmassági követelmények |
- |
A munkakör, foglalkozás |
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
3605 |
Pénzügyi ügyintéző |
Közreműködik a szakmai feladatok érdekében a lehetséges megoldási változatok kidolgozásában, a szükséges pénzügyi források felkutatásában, megszerzésében, a gazdálkodási problémák felismerésében és megfogalmazásában.
Közreműködik a megoldandó feladat specifikálásában, a megoldásra vonatkozó javaslat kidolgozásában. Közreműködik a kincstári bizonylatok elkészítésében.
Részt vesz a megfelelő módszerek, technológiák, eszközök, típusmegoldások alkalmazására vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
Gondoskodik arról, hogy a szakmai döntéseket hozók és végrehajtók megismerjék a szakmai feladat pénzügyi feltételrendszerét, a pénzügyi lehetőségeket, korlátokat, tevékenységük pénzügyi következményeit. Részt vesz a pénzügyi szervezési, irányítási rendszer működtetésében, egyes területeken önállóan is tevékenykedik.
Segíti a szakmai és pénzügyi folyamatokban résztvevők sikeres együttműködését.
A saját pénzügyi tevékenységének teljes körű adminisztrációját, a kapcsolódó tevékenységek részleges adminisztrációját és dokumentációját elkészíti. A saját tevékenységéhez tartozó ügyviteli feladatokat ellát. Pénzügyi jelentéseket, beszámolókat előkészít.
Az adott feladat és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések között összefüggést keres. Szakmai útmutatókat, szakirodalmat használ.
Alkalmazza a feladataihoz rendelkezésre bocsátott személyi és tárgyi feltételeket, javaslatot tesz szükséges módosításukra.
Konfliktus- és stresszkezelő javaslatokat készít. Közreműködik a feladatok belső koordinációjában. Részt vesz a szoftvereszköz kiválasztásának előkészítésében. Az alkalmazói projekteket, szoftvereket üzemelteti. Szövegszerkesztési, táblázat- és adatbázis-kezelési feladatokat lát el.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
azonosító száma |
megnevezése |
55 343 01 |
Üzleti szakügyintéző |
55 345 03 0000 00 00 |
Közösségi-civil szervező |
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
Az 55 344 01 0010 55 02 azonosító számú, Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06 |
Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
2645-06 |
Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
2643-06 |
Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok |
||||
2643-06/1 |
Adózás |
írásbeli |
90 perc |
||
2643-06/2 |
Közigazgatási eljárás, ügyiratkezelés |
írásbeli |
60 perc |
||
2643-06/3 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
2643-06/4 |
Nonprofit szervezetek pénzügyei |
szóbeli |
30 perc |
||
2643-06/5 |
Közbeszerzés |
szóbeli |
30 perc |
||
2643-06/6 |
Biztosítás/ Társadalombiztosítás |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
||||
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/2 |
Marketing alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/3 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/5 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/6 |
Pénzügyek alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/7 |
Adók és támogatások |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/8 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
írásbeli |
90 perc |
||
1997-06/9 |
Üzleti kommunikáció |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/10 |
Üzleti etika, készség és személyiség-fejlesztés |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/11 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
írásbeli |
120 perc |
||
1997-06/12 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
szóbeli |
30 perc |
||
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
||||
1999-06/1 Számvitel alapjai írásbeli 90 perc |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
írásbeli |
90 perc |
||
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
||||
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
||||
2000-06 |
Számítástechnikaiinformatikai feladatok |
||||
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
interaktív |
60 perc |
||
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
||||
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
interaktív |
60 perc |
||
2000-06/4 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc |
||
2645-06 |
Költségvetésgazdálkodási szakmai feladatok |
||||
2645-06/1 |
Közpénzügyi alapok |
||||
2645-06/2 |
Önkormányzatok gazdálkodási rendszere |
||||
2645-06/3 |
Közfeladatok finanszírozása |
||||
2645-06/4 |
Államháztartási számvitel |
||||
2645-06/5 |
Államháztartási elemzés, ellenőrzés, kontrolling |
A 30 nap időtartamú összefüggő szakmai gyakorlatot - külön PM által kiadott Útmutató alapján - az 1. szakképzési évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - de legalább 50 kredit elérése után - július és augusztus hónapokban kell teljesíteni.
Az ajánlott szakképzési program időtervének szervezési elve:
vegyes jellegű (a teljes képzési időn belül többféle szervezési elv valósul meg) azaz
- tantárgyi jellegű (heti néhány órás, egész tanéven keresztül futó egységek),
- modulos jellegű (változó, nem a teljes heti óraszámban és rövidebb, nem a teljes tanéven keresztül futó folyamategységek),
- szakaszolt (epochális) jellegű (pl. a tudásszintmérés felkészítők, illetve a tudásszintmérések, a szakmai gyakorlat).
Az elmélet és gyakorlat aránya - figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatot is - 45-55%.
Elmélet: |
885 óra |
45% |
|
Elméletigényes gyakorlat: |
855 óra |
||
Szakmai gyakorlat: |
240 óra |
||
Gyakorlat összesen: |
1 095 óra |
1 095 óra |
55% |
Mindösszesen: |
1 980 óra |
100% |
A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő - leadása.
Az Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok 1. tudásszintmérő vizsga, a Vállalatgazdálkodási feladatok 2. tudásszintmérő vizsga, a Számviteli-statisztikai feladatok 3. tudásszintmérő vizsga és a Számítástechnikai informatikai feladatok 4. tudásszintmérő vizsga tudásszintmérő vizsgafeladatainak teljesítése a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) és abban meghatározott időterv alapján történik.
Az 55 344 01 0010 55 02 azonosító számú, Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt tudásszintmérő vizsgák:
1. tudásszintmérő vizsga: Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok,
2. tudásszintmérő vizsga: Vállalatgazdálkodási feladatok,
3. tudásszintmérő vizsga: Számviteli-statisztikai feladatok,
4. tudásszintmérő vizsga: Számítástechnikai-informatikai feladatok.
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Adózási ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közigazgatási eljárási és ügyiratkezelési ismeretek számonkérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági jogi és közigazgatástani ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Nonprofit szervezetek pénzügyi ismeretei alkalmazása szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közbeszerzési ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Biztosítási, társadalombiztosítási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közgazdaságtani ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Marketing ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalati gazdaságtan ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Menedzsment ismeretek mérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Emberi erőforrások menedzsment ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyek alapjai elméleti ismereteinek számonkérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 7. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Adók és támogatások ismertetése és alkalmazása meghatározott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 8. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalkozások pénzügyi alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 9. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti kommunikációs szakismeretek ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 10. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Etikai ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 11. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Idegen nyelvű 1-2 oldalas szöveg összefoglalása magyar nyelven szótár használatával. 40 kérdésből álló egyszerű választásos tesztfeladattal az idegen nyelvű szakmai szókincs mérése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 12. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az adott témakörből feltett idegen nyelvű kérdések megválaszolása szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számvitel alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Statisztikai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági matematika ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi számvitel elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Elemzés-ellenőrzés alapjai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számítástechnikai ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági informatika alkalmazása ügyviteli, vagy könyvelési számítógépes programcsomag alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
5-10 kép terjedelmű prezentáció önálló elkészítése és bemutatása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A szakképzési program tartalmazhat további tudásszintmérő vizsgákat is.
Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.
2643-06 Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2645-06 Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 180 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok elméleti számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 50%
2. feladat 50%
9.3. A szakmai vizsga értékelése %-osan
Az 55 344 01 0010 55 02 azonosító számú, Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében:
1. vizsgarész: 15
2. vizsgarész: 10
3. vizsgarész: 15
4. vizsgarész: 10 6. vizsgarész: 50
9.4. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai
Az 55 344 01 0010 55 02 azonosító számú, Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt 6. Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább a 60%-os teljesítményt ért el.
A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.
A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette.
A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetők le.
A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő: 90-100% jeles (5)
80- 89% jó (4) 70-79% közepes (3) 60-69% elégséges (2) 0-59% elégtelen (1)
Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06 |
Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/1 |
Adózás |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a hazai adórendszerben alkalmazott adók leg- |
|
fontosabb szabályait, értelmezni tudják jogszabályok által közvetített ismeretanyagot, képesek legyenek a gyakor- |
|
lati adózási kérdések megoldására. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• Az általános forgalmi adó: Az általános forgalmi adó (áfa) jellemzői, területi, személyi, tárgyi hatálya; a ter- |
|
mékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás, valamint export, import értelmezése; a teljesítés helye; az adófizetési |
|
kötelezettség keletkezése; az áfa alapja, mértéke; adómentesség az áfa rendszerében; az adó levonása, az adó |
|
megfizetése; eljárási szabályok az áfa rendszerében |
|
• A jövedéki adózatás fontosabb szabályai: A jövedéki adóztatás alapelvei, hatálya; adókötelezettség és adómen- |
|
tesség a jövedéki adórendszerben; a jövedéki adó felfüggesztése, a jövedéki adófizetés keletkezése; a jövedéki |
|
termék adómentes felhasználásának általános szabályai; az adóvisszaigénylés (levonás) szabályai; az adózással |
|
összefüggő eljárási szabályok |
|
• A társasági adó: A társasági adóztatás célja, általános jellemzői, alapelvei; a társasági adókötelezettség, a társa- |
|
sági adó alanyai; a belföldi illetőségű vállalkozások adóalapjának meghatározása, az adó mértéke; az adóked- |
|
vezmények rendszere a társasági adóban ; a fizetendő társasági adó és a mérleg szerinti eredmény meghatáro- |
|
zása; a külföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége; az osztalékadó fontosabb szabályai |
|
• A személyi jövedelemadó: A személyi jövedelemadó általános jellemzői, alapelvei; a személyi jövedelemadó |
|
hatálya, az adó alanya, az adókötelezettség tartalma; az összevonásra kerülő jövedelmek megállapításának |
|
szabályai; az adóelőleg megállapításának legfontosabb szabályai; a külön adózó jövedelmek adóztatásának |
|
szabályai |
|
• Az egyszerűsített vállalkozói adó |
|
• A helyi adók: A helyi adóztatás jellemzői, garanciális szabályai; a vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű |
|
adók, a helyi iparűzési adó; a helyi adóelőlegek megállapítása és a helyi adók megfizetése |
|
• A gépjárműadó |
|
• Az adóztatás további eszközei: Regisztrációs adó; energia adó, játékadó |
|
• Járulékok, hozzájárulások és díjak: Társadalombiztosítási járulék, munkavállalói és munkaadói járulék; inno- |
|
vációs járulék; szakképzési hozzájárulás; rehabilitációs hozzájárulás; környezetterhelési díj, stb. |
|
• Az adóeljárás legfontosabb szabályai |
|
• Támogatási rendszer |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/2 |
Közigazgatási eljárás, ügyiratkezelés |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A közigazgatási eljárási rend gyakorlati megismerése. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A közigazgatási eljárás alapelvei. |
|
• A hatósági cselekmények legfontosabb típusai. |
|
• A két személyi, területi, időbeli hatálya. |
|
• A hatósági ügy, ügyfél fogalma, az eljáró hatóságok köre. |
|
• A végzés, határozat, jegyzőkönyv taralmi és formai követelményei. |
|
• A jogorvoslatok típusai, közigazgatási végrehajtás. |
|
• A közigazgatás informatikai támogatottsága; az elektronikus ügyintézés formái és alapvető szabályai. |
|
• A kormányzati portál, ügyfélkapu funkciója, szerepe az elektronikus ügyintézésben |
|
• Elektronikus tájékoztatási kötelezettség. |
|
• A közigazgatás Központi Elektronikus Szolgáltatási Rendszere. |
|
• Az ügyviteli munka helye és szerepe a költségvetési szerveknél. |
|
• Az ügyiratkezelés szabályozása, a szabályzat tartalmi követelményei. |
|
• Az ügyiratkezelés folyamata. |
|
• Az adatvédelem és a titkos ügyiratkezelés alapvető szabályai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/3 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
Alapvető cél, hogy megismertessük a jogi és közigazgatási alapfogalmakat és bemutassuk a polgári jog fontosabb |
|
jogintézményeit, különös hangsúlyt fektetve |
a kötelmi jogra, valamint a közigazgatás gyakorlati megvalósulására. |
Az ismeretek átadása során hozzásegítjük a tanulókat (hallgatókat), hogy elsajátíthassák a hatályos jogban való |
|
tájékozódás szakmai alapjait, továbbá célunk, hogy jogrendszerünkről és a közigazgatásról alkotott képük mind |
|
teljesebb legyen. A tanulmányok során elsajátítják a speciális jogi és közigazgatási szemléletmódot és nyelvezetét. |
|
A Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai tantárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi megalapo- |
|
záshoz, amely nélkül a szakmai fő tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A jog, jogalkotás, jogágak, jogrendszer, jogszabályok érvényessége, hatálya, jogszabályi hierarchia. Jogalkotó |
|
szervek. |
|
• Alkotmányosság, jogállamiság; a magyar közjogi rendszer; a bíróságok és az Alkotmányíróság szerepe; alap- |
|
vető jogok és kötelezettségek. |
|
• Személyek a polgári jogban, valamint a tulajdonjogra vonatkozó alapismeretek. |
|
• A gazdasági együttműködés szervezetei és formái; a gazdasági társaságokra vonatkozó általános (közös) sza- |
|
bályok |
|
• Az egyes gazdasági társaságok és a kapcsolódó vállalkozások áttekintése; az elsődlegesen nem profitorientált |
|
célú szervezetek |
|
• A cégek nyilvántartásba vétele, és törvényességi felügyeletük. |
|
• A csődeljárás, a felszámolási eljárás okai és rövid bemutatása. |
|
• A gazdálkodó szervezetek mint munkáltatók. |
|
• A szerződések megkötésének szabályai; a szerződést biztosító mellékkötelezettségek; a szerződés megszűnése |
|
érvénytelensége és az elévülés. |
|
• Polgári jogi felelősség; a kötelmi jogba tartozó egyes szerződésekre vonatkozó speciális szabályok. |
|
• Egyes gazdasági bűncselekmények. |
|
• A közigazgatás története. A közigazgatás elméletének fejlődése Max Webertől napjainkig. |
|
• Vagyontörvény. Az MNV Zrt. feladatai, szerepe. |
|
• Közigazgatási szervek; az önkormányzatok feladat és hatásköre. |
|
• A közigazgatás személyi állománya. |
|
• A közigazgatási eljárás általános szabályai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/4 |
Nonprofit szervezetek pénzügyei |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
Nonprofit szervezetek működése, valamint gazdálkodásuk, adózásuk sajátosságainak megismertetése. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A nonprofit szervezetek közös jellemzői. Közhasznú, kiemelkedően közhasznú és nem közhasznú szervezetek |
|
jellemzői és fajtái |
|
• Nonprofit, közhasznú non-profit szervezetek létrehozásának motivációi. A szervezetek alapítása. A létesítő |
|
okirat tartalma. A jogi személy, közhasznú jogi személy elnyerésének feltételei és módja. |
|
A non-profit szervezetek szervezeti felépítése. |
|
• A nonprofit szervezetek gazdálkodásának jogszabályi feltételrendszere, lehetőségek és korlátok. Az adomány |
|
fogalma, fajtái, az adománygyűjtés. |
|
• A nonprofit szervezetek államháztartási támogatása. A Nemzeti Civil Alapprogram működése. Pályázat egyéb |
|
államháztartási és közösségi támogatásokra. A pályázatírás rendje. |
|
• Munkavégzés a nonprofit szervezeteknél, az önkéntesség szerepe. |
|
• A nonprofit szervezetek vagyona, a vagyonnal való gazdálkodás. |
|
• Az alapítvány, közalapítvány fogalma, lehetséges alapítói. Alapítványi vagyon sajátosságai, gazdálkodás a |
|
vagyonnal. Az alapítvány, közalapítvány célja, feladatai. A költségvetés tervezése, bevételek és kiadások. |
|
A pártalapítvány sajátos jellemzői. |
|
• A társadalmi szervezet fogalma, fajtái. A szervezetek célja, feladatai. a bevételek és kiadások tervezése. |
|
A sportegyesületek sajátosságai |
|
• A közhasznú társaság fogalma, sajátosságai. A közhasznú társaságok tevékenységének tervezése, a társaságok |
|
gazdálkodása. |
|
• A köztestületek fogalma, típusai. A bevételek, kiadások tervezése, a gazdálkodás sajátosságai. |
|
• A párt, mint sajátos társadalmi szervezet fogalma, célja, feladatai. A pártok vagyona, gazdálkodás a va- |
|
gyonnal. A pártok bevételei és kiadásai. Egyes bevételek elfogadásának tilalma. |
|
• Az egyház fogalma, célja, feladatai. Az egyházak által alapított karitatív, közösségi feladatokat ellátó intéz- |
|
mények. Az egyházak vagyona. Az egyházak és intézményeik bevételének és kiadásainak a tervezése, különös |
|
tekintettel az államháztartásból különböző jogcímeken és módon érkező, elnyerhető támogatásokra. |
|
• A nonprofit szervezetek sajátosságai az adórendszerben. A közhasznúsági beszámoló információtartalma. |
|
A civil szervezetekre irányuló ellenőrzés sajátosságai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/5 |
Közbeszerzés |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja annak bemutatása hogyan érvényesülnek a közbeszerzési rendszer törvényi előírásai |
|
az államháztartás szervezeteinél. |
|
Tananyagegység artalma: |
|
• A közbeszerzés törvényi szabályozása. |
|
• A közbeszerzés szereplői, a közbeszerzés fajtái, a közbeszerzés tárgya. |
|
• A közbeszerzési szabályzat elkészítési kötelezettsége, tartalma. |
|
• A közbeszerzések tervezéséhez kapcsolódó feladatok, a közbeszerzési terv. |
|
• A nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd alkalmazásának feltételei. |
|
• A közbeszerzési eljárás folyamata, a folyamattal szemben támasztott normatív követelmények az eljárás meg- |
|
indításától a szerződés megkötéséig. |
|
• A közbeszerzési eljárások szereplői, információáramlás dokumentálási kötelezettség. |
|
• A kormány által központosított közbeszerzés célja, szervezete, kötelezett és önkéntesen csatlakozó szerve- |
|
zetek. |
|
• A kiemelt termékek köre, az állami normatívák. |
|
• A központosított közbeszerzés folyamata. |
|
• Keretmegállapodások és keretszerződések. |
|
• A helyben központosított közbeszerzés célja, tárgya, intézményi keretei, folyamata. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2643-06/6 |
Biztosítás/társadalombiztosítás |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja, a nem monetáris jellegű pénzügyi intézménykör és tevékenységük bemutatása, más- |
|
felől a társadalombiztosítás jelenlegi és lehetséges módszereinek megismertetése. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A biztosítás kialakulása, története, alapgondolata |
|
• A biztosítás társadalmi jelentősége |
|
• A biztosítás jogszabályi környezete |
|
• A biztosítási piac |
|
A biztosítási piac keresleti és a kínálati oldala (a határon átnyúló szolgáltatások) |
|
• Biztosításközvetítők és biztosítási szaktanácsadók |
|
• A biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
|
• A biztosító társaságok alapításának és működésének szabályozása és felügyelete |
|
• A határon átnyúló biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
|
• A kockázat, a kockázatkezelés és a kockázatviselés - kockázatporlasztás |
|
Az egyedi kockázat biztosíthatósága; a kockázatkezelés és kockázatviselés; kockázatporlasztás (együttes-, közös- |
|
és captive biztosítás, viszontbiztosítás, bankbiztosítás) |
|
• Az élet és a nem-élet biztosítási ágazat. |
|
• A klasszikus és a unit linked módozatok (befektetések, eszközalapok) |
|
• A vagyontervezés módszerei (pénzügyi igény-módszer, tőke-igény modell) |
|
• Kötvénykölcsön, j elzálogkölcsön |
|
• A nem-életbiztosítási ágazat |
|
A balesetbiztosítás és a betegségbiztosítás; a vagyonbiztosítás és gépjármű biztosítás (CASCO, GFB); felelősség- |
|
biztosítás és jogvédelmi biztosítás; speciális biztosítások (hitel, árfolyam, technikai, utas, sí stb.) |
|
• Biztosítási szerződés - biztosítási díj - biztosítástechnikai tartalékok |
|
A biztosítási szerződés kulcspontjai (a szerződés okmányai); a biztosítási díj meghatározása (bonus-malus, bonus- |
|
díjkedvezmény, malus-díjtöbblet); a biztosítástechnikai tartalékok képzése, befektetése és felhasználása. |
|
• A kárrendezés |
|
A kárrendezés folyamata, a kárrendezés követelményei; a biztosítási érték és az önrész szerepe szerződéskötésnél |
|
és a kárrendezésnél; a határon átnyúló biztosítások kárrendezési sajátosságai. |
|
• A társadalombiztosítás |
|
A kötelező társadalombiztosítási rendszer; a társadalombiztosítás ellátásai és az ellátásra jogosultak; az ellátások |
|
fedezete, a befizetések elszámolása és ellenőrzése; magánnyugdíjpénztárak és Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénz- |
|
tárak. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A közgazdaságtan célul tűzi ki a gazdasági szereplők - háztartások, vállalatok, állam - érdekeiknek megfelelő |
döntések és racionális cselekvések kritériumainak bemutatását, makroszinten a gazdasági szektorok közötti vi- |
szonyrendszer áttekintését, a nemzetgazdaság egyensúlyi és egyensúlytalansági helyzetének felírását, a nemzetkö- |
zi munkamegosztásban való részvétel alapösszefüggéseinek, valamint az állam gazdaságpolitikai cél és eszköz- |
rendszerének megismertetését. A közgazdaságtan oktatásával el kell érni, hogy a tanuló/hallgató gazdasági gon- |
dolkodásmódja fejlődjön, a tanultakat legyen képes vonatkoztatni saját környezetére, elméleti tudást és módszer- |
tani ismereteket szerezzen a ráépülő gazdaságtanok megértéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Mikroökonómia alapjai |
• Alapfogalmak és összefüggések |
• A közgazdaságtan módszertana; gazdasági modellek |
• Tiszta piacgazdaság ismérvei és működése |
• Vegyes gazdaság szereplői és működése |
• Mikroökonómiai Marshall kereszt |
• Piaci formák; tökéletes verseny és ismérvei; egyéb piaci formák |
• Piaci kudarcok- externáliák, közjavak; |
• Háztartások |
• Fogyasztói döntések; tényezőkínálati döntések; vagyontartási döntések |
• Vállalatok |
• Vállalatok gazdálkodása; pénz- és reálfolyamatok |
• Pénz és bankrendszer |
• Pénzteremtés a modern bankrendszerben; |
• A makroökonómiai kibocsátás és a nemzetgazdaság alapintézményei |
• A makrogazdasági szereplők közötti jövedelemáramlás négyszektoros modellben; |
• Árupiaci összkereslet: fogyasztási kereslet; beruházási kereslet; árupiaci egyensúlyi jövedelem; árupiaci |
egyensúly és adó |
• Munkapiac és az aggregált kínálat |
• Potenciális kibocsátás |
• Aggregált kereslet és a makrogazdasági egyensúly és egyensúlytalanság |
• Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában; |
• Nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/2 |
Marketing alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a marketing fogalomkörét és piacorientált |
gondolkodásmódot sajátítsanak el. Ismerkedjenek meg a marketing döntések hatáslehetőségeivel és információs |
hátterével, valamint az alkalmazható marketing eszköztár alapvető jellemzőivel és a legfontosabb marketing tech- |
nikákkal. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés a marketing fogalomrendszerébe: A piac fogalma, a marketing és a piac kapcsolata; a marketing |
fogalma, fejlődése; marketing szemléletmódok; a vállalkozás marketing környezete; a marketing folyamatai; a |
marketing menedzsment; marketing stratégiák, marketing programok; a marketing-mix. |
• Célpiaci marketing. A piac szegmentálása: A célpiaci marketing fogalma, hatáslehetőségei; STP-stratégiák; a |
piac szegmentálása, szegmentálási módszerek; a célpiacok kiválasztásának szempontjai, módszerei; termék- |
pozicionálás, pozícionálási stratégiák. |
• Fogyasztói magatartás: Fogyasztótípusok és a szükségletalakítás folyamata; a fogyasztói magatartást, fogyasz- |
tói döntéseket befolyásoló tényezők; vásárlási folyamat, vásárlási döntések; vásárlói szerepek és magatartástí- |
pusok. |
• A szervezetek beszerzési magatartása: A szervezeti vásárlás jellemzői. A szervezeti vásárlók típusai; a beszer- |
zési döntés folyamata; az üzleti piacok marketingjének korszerű irányzatai. (Kapcsolati marketing, hálózati |
marketing.) |
• Termékpolitika: A termék fogalma. A termékek csoportosításai; a termék marketing szempontú kialakítása; a |
márka fogalma, és szerepe a termékpolitikában. Márkázási stratégiák; a csomagolás marketing kérdései; de- |
sign a termékpolitikában; a vállalati termékstruktúra alakításának marketing szempontjai; termékfejlesztési |
döntések; a termékek piaci életgörbéje. Az életgörbék használata a termékpolitikában. |
• Árpolitika: Az árkialakítás közgazdasági és piaci tényezői; marketing árstratégiák és ártaktika; fogyasztói |
árelfogadás; az ár, mint versenyeszköz. |
• Értékesítési csatornapolitika: Az értékesítési csatorna fogalma és működése; a közvetítők típusai és funkciói; |
értékesítési csatornapolitika; a vertikális marketing rendszer. |
• Marketingkommunikáció/1.: A piacbefolyásolás feladatai; a promóciós mix; a reklám; Public Relations (PR); |
eladásösztönzés; személyes meggyőzés; ATL- és BTL- kommunikáció. |
• Marketing információs rendszer. Marketingkutatás. Vállalati marketing információs rendszer; a piaci informá- |
ciók sajátosságai és fő típusai. Kvalitatív és kvantitatív információk; a marketingkutatás folyamata és típusai; |
a marketingkutatás módszertana; a marketingkutatás gyakorlati kérdései. |
• Marketingtervezés, marketingstratégia: Marketingstratégia és vállalati stratégia; a stratégiai tervezés folyama- |
ta; marketingstratégiák; a különböző alapstratégiák jellemzői; különböző piaci helyzetben lévő vállalatok által |
követett stratégiák. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/3 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkö- |
rét, a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása |
célját, módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés az üzleti vállalkozások fogalomrendszerébe |
Az üzleti vállalkozás és a vállalat kapcsolata; a vállalkozások környezete; külső környezeti tényezők köre, szerepe; |
belső környezeti tényezők köre, szerepe; vállalkozások működését befolyásoló tényezők. |
• Üzleti vállalkozások működési folyamata, jellemzői |
Vállalati célrendszerek; vállalati stratégiai tervezés lényegi elemei; üzleti terv szerepe, kidolgozási módszere. |
• Marketing fogalma, tartalma |
Marketing stratégia kidolgozási folyamata; marketing eszközrendszerek elemei. |
• Innováció, tárgyi eszközfejlesztés tartalma |
Innováció fogalma, jellemző területei; innováció folyamata, tárgyi eszköz-gazdálkodás célja, szerepe, fogalma; |
beruházási tevékenység, beruházás gazdaságossági-számítás; üzemfenntartási tevékenység. |
• Emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma, fogalma |
Emberi erőforrás-gazdálkodás céljai, tevékenységei; emberi erőforrás-gazdálkodás működése; bér- és jövedelem- |
gazdálkodás. |
• Logisztika fogalma, jellemzői |
Logisztikai rendszer elemei; logisztikai stratégia jellemzői; logisztikai folyamatok működése |
Termelési-szolgáltatási folyamatok, minőségbiztosítás; termelés és a szolgáltatás tartalma, jellemzői; termelési |
stratégia jellemzői; vállalati minőségpolitika tartalma, jellemzői. |
• Vállalati válságkezelés, vállalatok megszűnése |
Válságok kialakulásának jelei, okai; vállalati válság leküzdése, módozatai; vállalkozások megszűnése módozatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, a |
vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, |
módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma |
• A tantárgy lényege, alapjai |
Vezető szerepe a szervezetben, vezetői feladatcsoportok jellemzése; vezető manager és vállalkozó; vezetés, mint |
tanulási folyamat: a vezetővé válás célállomásai. Vezető és beosztott; a vezetés forrásai; vezetési szintek a szerve- |
zetben; vezetői képességek és fejlesztésük; vezetői specializációk azonosítása; vezetési ismeretek rendszerezése; |
vezetési funkciók, az akcióközpontú vezetés tartalma |
• Szervezet környezete |
Környezet azonosítása; szervezeti adottságok; szervezet belső irányítása |
• Döntéshozatal |
Döntéselméleti alapok; döntéshozatal módja; hatáskör (hatalom) gyakorlása a szervezetekben |
• Stratégia és vezetés |
Stratégiai tervezés fontossága; stratégiai tervezés folyamata; stratégiai tervezés módszerei |
• Vállalkozások szervezeti rendszere |
Tulajdonosi (irányító) szervezet szerepe, funkciói, szervei; munkaszervezet alkotórészei és vizsgálata; vállalkozási |
ismeretek típusainak jellemzése |
• Emberi erőforrás menedzsment |
Az emberi erőforrás, mint különleges termelési tényező; motivációs elméletek és stratégiák; humán erőforrás tar- |
talma, összetevői a vállalkozásoknál; humán stratégia, emberi erőforrás tervezés |
• Vezetői ellenőrzés |
Vezetői ellenőrzés szükségessége, folyamata ; szervezet/Management auditálás módszertana; vezetői ellenőrzés és |
belső ellenőrzés munkamegosztása |
• EU hatása a vállalkozások működésére |
EU irányelvek, szabályozások; EU intézmények hatása a vállalkozásokra, jogállásuk, hatáskörük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/5 |
Emberi-erőforrás és munkaerőpiaci menedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a foglalkoztatás és munkaerőpiac jellemzőit |
Magyarországon és az Európai Unióban. Ezen túlmenően konkrét, gyakorlati segítséget kapnak ahhoz, hogy minél |
könnyebben találjanak munkahelyet és minél zökkenőmentesebben illeszkedjenek be végzésüket követően a mun- |
kahelyi közösségekbe. |
Tananyagegység tartalma: |
• Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
A munkaerő és a munkaerőpiac sajátosságai; foglalkoztatottság és a munkaerőpiac jellemzői Magyarországon; |
foglalkoztatás és munkaerőpiac európai kontextusban. |
• Munkavégzés során létesíthető jogviszonyok |
Munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony); munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; munkavégzés |
vállalkozóként v. alkalmazottként; foglalkoztatás a START program keretében. |
• Hogyan lehet megtalálni a legjobb munkahelyet |
Álláspályázat elemei; felkészülés az interjúra; az állásinterjú. |
• Részvétel a munkahelyi közösségben |
Munkahelyi csoportok élete; sikeres munkacsoportban való részvétel. |
• Szakképzettség és a kompetenciák viszonya |
Tanulás fajtái, kompetenciák értelmezése; végzettség, szakképzettség és a kompetenciák viszonya;OKJ és a kom- |
petencia viszonya. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/6 |
Pénzügyek alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja általános és koordinált ismeret nyújtás a tanulók/hallgatók részére ahhoz, hogy megfe- |
lelő jártasságot szerezzenek a jövedelemfolyamatokat átölelő intézményrendszerekről, módszerekről és eszközök- |
ről, különös figyelemmel arra, hogy az alapfogalmak és ismeretek úgy kerüljenek rendszerbe, hogy alkalmazhatók |
legyenek a további speciális pénzügyi, számviteli ismeretek megszerzéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Jövedelemelosztási folyamatok |
Elosztás, újraelosztás, transzferek, megtakarítás, megtakarítások átcsoportosítása; jövedelemtulajdonosok (szek- |
torok, pozícióik); társadalmi-gazdasági koordináció és megvalósítása. |
• Pénz és pénzfolyamatok, értékpapírok |
Pénzfogalom és pénzfunkciók; klasszikus és modern pénzfelfogások; pénzkínálat (a pénzteremtés hatásai a gazda- |
ságban), pénzkereslet; kamatláb; értékpapírok. |
• A pénzügyi közvetítés intézményei és instrumentumai |
A pénzügyi piacok: értékpapírpiac, értéktőzsde szerepe, működése; a monetáris működés intézményrendszere, a |
monetáris és nem monetáris közvetítő intézmények; a monetáris hatóság(ok), a hitelintézeti szektor működésének |
sajátosságai; kereskedelmi banki műveletek. |
• A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok elméleti alapjai |
Fizetési mérleg; devizaárfolyam és árfolyamrendszerek; az európai monetáris együttműködés és a közösségi in- |
tézmények; a monetáris unióba történő átmenet. |
• A közpénzügyek alapjai |
Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében; a közösségi döntések elmélete; az államháztartás bevételei és |
kiadásai; az államháztartás hiánya és adóssága; az államadósság finanszírozásának módjai; az ÁKK szerepe; költ- |
ségvetési szervek, működésük és ellenőrzésük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/7 |
Adók és támogatások |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a jövedelemtulajdonosi pozíciók megismerése, a gazdaságban létrejött jövedelmek |
osztozkodási kényszerének okai és eszközeinek bemutatása, összekapcsolása a makro és mikro viszonyokkal, ha- |
tásvizsgálatok megteremtésének lehetősége. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jövedelemosztozkodás indokai |
Az állami feladatok, az államgazdasági funkciói: allokációs funkció, redisztribúciós funkció, és a stabilizációs |
funkció. |
• A jövedelemosztozkodás folyamata |
Az államháztartás alrendszerei; az állami feladatok biztosításához szükséges anyagi erőforrások: végleges és átme- |
neti bevételek, és azok főbb csoportjai.; a központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai; az önkormányzatok |
költségvetési bevételeinek és kiadásainak főbb csoportjai; a társadalombiztosítás főbb bevételei és kiadásai; az |
elkülönített állami pénzalapok. |
• Adópolitika, adózási alapelvek |
Az adópolitika, mint a költségvetési politika alapvető eszközrendszere; az adó szerepe, jellemzői; az adóztatás |
határai; az adóztatás alapelvei, különböző adóelméletek bemutatása (Smith, Samuelson); az adózás eljárási elvei |
• Az adórendszer |
A legfontosabb adóreformok céljai, jellemzői napjainkig; az adórendszer szerkezete, tagozódása; az adórendszer és |
az integráció összefüggései |
• Az adótényállás elemek ismertetése és az adók csoportosítása |
Adóalany és más személyek, adóhatóságok, az adótárgy, az adóalap, az adómérték, az adómentesség, az adóked- |
vezmény, stb.; az adókötelezettség egyes szabályai (bejelentés, adómegállapítás, bevallás, stb.); az adók csoporto- |
sítása különböző szempontok szerint; az indirekt és a direkt adók jellemzői, előnyei és hátrányai; a központi és a |
helyi adóztatás lehetséges megoldásai: a föderalista rendszer, a konkurencia rendszer, a megosztott rendszer, a |
vegyes rendszer |
• A támogatások rendszere |
A Közösségi támogatási rendszer jellemzői; a hazai támogatási rendszer jellemzői; a normatív támogatások; a |
céltámogatások; az intervenciók |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/8 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a modern vállalati pénzügyek fogalomrendsze- |
rét. Kapjanak áttekintést a vállalkozások pénzügyi döntéseinek legfontosabb kérdéseiről. Szerezzenek jártasságot a |
pénzügyi döntések során széles körben alkalmazott számítási módszerekben és technikákban. |
Tananyagegység tartalma: |
• A pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai. |
• A pénz időértékének fogalma,jelentősége. |
• Jövőérték-számítás, jelenérték-számítás. |
• Speciális pénzáramok (annuitás, örökjáradék.) A pénzügyi számítások gyakorlati alkalmazása. |
• A pénzügyi eszközök (kötvények és részvények) értékelése. |
• A kötvények és részvények árfolyamának és hozamának számítása. |
• A kockázat fogalma, és jelentősége a pénzügyekben. A kockázat mérése. |
• A pénzügyi döntésekben rejlő kockázatok. Az üzleti kockázat főbb forrásai. |
• A működési tőkeáttétel és az üzleti kockázat közötti összefüggések. |
• A pénzügyi tőkeáttétel és fő forrásai. |
• A pénzügyi tőkeáttétel hatása a vállalkozások pénzügyi kockázatára |
• A beruházási döntések általános jellemzői. |
• A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások becslésének alapelvei. |
• A pénzáramlások típusai, tartalmuk. |
• A beruházási javaslatok pénzügyi értékelése. |
• Döntési problémák, döntési kritériumok; megtérülési idő. |
• Nettó jelenérték (NVP), belső megtérülési ráta (IRR) |
• A vállalati tőkeköltség értelmezése, jelentősége a beruházási döntésekben. |
• A vállalati átlagos tőkeköltség (WACC) számítása. |
• A finanszírozási döntések főbb jellemzői. |
• A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések EBIT/EPS elemzéssel. |
• Forgótőkemenedzsment. A forgótőke jelentősége, körforgása. |
• A forgótőke nagyságára ható tényezők. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/9 |
Üzleti kommunikáció |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az emberi kommunikáció sajátosságainak, szabályainak, szociálpszichológiai hátte- |
rének bemutatása az üzleti életben való sikeres alkalmazás érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A kommunikáció modelljei |
A kommunikációkutatás előzményei, irányzatai és alapvető felfogások; a kommunikációelméleti alapmodell; a |
személyközi kommunikáció dinamikája és alapelvei, a metakommunikáció dimenziói; a tranzakcióanalízis kom- |
munikációs modellje, a személyiség struktúrája és a tranzakciós folyamatok, játszmák és sztrókok. |
• A személyközi kommunikáció kódjai. |
A verbális csatorna sajátosságai, a verbális kommunikáció pragmatikája; a nem verbális csatorna struktúrája és |
funkciói, a szimbolikus kommunikáció sajátosságai. |
• A személyközi kommunikáció hatékonysága |
Kommunikációs hibák és félreértések, a kommunikáció korlátai; kommunikációs kompetenciák, a visszacsatolás |
szerepe, az empátia és az aktív figyelés sajátosságai és jelentősége a személyes kommunikációs helyzetekben; a |
befolyásolás formái; a meggyőzés kommunikációs alapjai az adó, az üzenet és a befogadó szemszögéből. |
• A személyközi kommunikáció sajátosságai |
Az emberi szociabilitás és kötődés, a vonzalom elméletei, a személyes kapcsolatok fejlődése; a kommunikációs |
problémák kezelése, az együttműködés és az önérvényesítés (asszertivitás) jelentősége. A konfliktuskezelés mo- |
delljei (Gordon); a társas befolyásolás sajátosságai: konformitás és deviancia, engedelmesség, vezetés; a csoport |
formái, a csoportfejlődés szakaszai, a csoportdinamika jellegzetességei: csoportbeli szerepek, csoportos gondol- |
kodás és döntés; a hatalom és szerepe a tárgyalások során, hatalomforrások. |
• Az üzleti élet kommunikációs formái: a tárgyalások, a levelezés, az értekezletek. |
A tárgyalások és értekezletek pszichológiai és tartalmi szintje; alku a tárgyalás és értekezlet során, a kompromisz- |
szumkeresés technikái; a győztes-győztes tárgyalások módszerei, együttműködés a tárgyalásban; értekezlet- |
technikák. |
• A társadalom kommunikációs szabályrendszere |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/10 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék az üzleti viselkedés legfontosabb, alkalmazha- |
tó szabályait és készségeit. A tárgy fontos részét képezi a személyiségfejlődés egyes területeinek bemutatása és |
szituációs gyakorlatokkal történő elsajátítása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az üzleti viselkedés és a személyiségfejlődés általános pszichológiai alapjainak megismerése. |
• Az üzleti viselkedés hajtóerőinek, valamint szabályozásának szükséges és hatékony összeegyeztetése. |
• A személyiség fogalmának strukturális megközelítésén belül s szocializáció és a személyiségjellemzők kiala- |
kulásának megismerése. |
• Az üzleti kommunikáció fogalmának és az emberi kapcsolatrendszer kialakításának, illetve hatékony fenntar- |
tásának elsajátítása. |
• Az önismeret, a társismeret, valamint az empátia készségének fejlesztése a csoport működésének megisme- |
résén keresztül. |
• Az énkép tisztázása, a belső erősségek és fejlesztésre szoruló készségek feltárása - egyéni SWOT analízis. |
A személyes stílus beazonosítása. |
• Az önismeret modellje: a "Johari ablak". Irányelvek a visszacsatolás adásához és fogadásához. Mik a szemé- |
lyes tulajdonságok előnyei és hátrányai? |
• Érdeklődési irányok és típusok. Mi az érték, az értékrendszer kialakítása. Motiváció és a munkaértékek rang- |
sora. • Az üzleti képességek és készségek, milyen területen tudom alkalmazni azokat. |
Teljesítmény és motiváció kapcsolata. |
• Miért és hogyan határozunk meg célokat? A hosszú távú, középtávú, és rövid távú célok egymáshoz való vi- |
szonya. |
• Tanulási stílus, a tanulási képességek fejleszthetősége. A figyelem és emlékezet viszonya. Egyéni tanulásmód- |
szertan kialakítása. |
• A problémamegoldás és konfliktuskezelés szakaszai, problématípusok. Megoldási módozatok több szempontú |
elemzése. |
• A mindennapi élet üzleti viselkedésformáinak szituációs gyakorlatokkal történő bemutatása és fejlesztése: |
üzleti illemtan. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/11 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az általános alapfokú nyelvtudású tanulók/hallgatók felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe. Az alapvető igeidők, a szenvedő szerkezet, a feltételes mód és a függő beszéd Közös Európai Referencia Keret A1-A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti, vagy az üzleti élettel kapcsolatos témakörökbe ágyazva. |
• Saját magunkról. A munkához/jövendő munkakörhöz szükséges tulajdonságok; a jövővel/munkával kapcsolatos tervek; szakmai önéletrajz-CV. |
• Az üzleti élettel kapcsolatos mindennapi tevékenységek Üzleti telefonálás; a munkahely megközelítése; szakmai utazások (vámvizsgálat, szálloda, vásárlás-reklamálás); üzleti ebédek; egészség. |
• Nemzetközi kapcsolataink. Magyarország és a célnyelvi országok (Egyesült Királyság-USA/Németország) rövid fölrajzi/történelmi/gazdasági áttekintése. |
• Kommunikációs célok. Egyszerű állítások megfogalmazása; kérdések feltétele; egyszerű kérések közvetítése; egyszerű kérdések megválaszolása; reagálás az üzleti élettel kapcsolatos egyszerű kérésekre. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/12 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tanulók/hallgatók felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben, a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával, valamint idegen nyelvű dokumentumokat megértsen és - segítséggel - idegen nyelvű levelezést folytasson. További cél, hogy a tanuló/hallgató képessé váljon nyelvi ismereteit és készségeit továbbfejleszteni. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe (2.). Az alapvető nyelvtani eszközök (pl. modális segédigék) Közös Európai Referencia Keret A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti témakörökbe ágyazva. |
• Külkereskedelem |
• Nemzetközi pénzügyek |
• Vállalkozás és környezete |
• Nemzetközi gazdasági szervezetek |
• Marketing |
• Incoterms |
• A nemzetközi kereskedelemben használt okmányok |
• Fizetési módok és eszközök |
• Szállítás |
• Üzleti levelezés |
Kommunikációs célok: Bonyolultabb állítások megfogalmazása és kérdések feltétele, kérések közvetítése, bonyolultabb kérdések megválaszolása, szóbeli, írásbeli reagálás üzleti kérésekre. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatása során tudatosítani kívánjuk, hogy a gazdasági élet résztvevői, a számvitelt ne önálló tevékeny- |
ségnek tekintsék, hanem mint a piac szereplőit, valamint a vezetés különböző szintjeit hatékonyan kiszolgáló in- |
formációs rendszert kezeljék. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a számvitel elméleti megalapozását, szabályozottsá- |
gának, elveinek megismertetését, a gyakorlati alkalmazás kereteinek bemutatását, a vállalkozások önállóságának |
hangsúlyozását és a választási lehetőségek ismertetését. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számvitel fogalma, célja, tárgya és feladata; a számvitel szabályozásának célja és szükségessége; az érdek- |
hordozói kör meghatározása, az érdekhordozói kör és az információ igény; a beszámoló célja, részei; a beszá- |
molási kötelezettség; a számviteli alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása. |
• A vállalkozás vagyona; az eszközök és a források a mérlegben. |
• A mérleg és a leltár jellemzői; a leltározás célja és módszerei. |
• A gazdasági események fogalma és csoportosítása; az egyszerű és összetett gazdasági események jellemzői és |
típusai; a gazdasági események hatása a mérlegre. |
• A számlasoros és az idősoros elszámolás; a könyvvezetési kötelezettség; a könyvvezetés jellemzői; könyvelés |
a főkönyvi számlákon; a könyvviteli számlák jellemzői és típusai; az idősoros elszámolás célja és jellemzői. |
• Az elszámolás folyamata a főkönyvi számlák nyitásától azok zárásáig; a könyvelési munkák ellenőrzése; a |
könyvelési hibák javítása; az analitikus nyilvántartások célja. |
• A vagyonelemek értékelése; az értékelés fogalma és célja; az értékelési elvek és eljárások; az értékelés megva- |
lósítása; a bekerülési érték tartalma és megállapítása; az eszközök és a források értékelése. |
• A mérleg fogalma, jellemzői és fajtái; a mérleg összeállításának lehetséges módjai; a mérleg tartalma; esz- |
közök és források a mérlegben; a mérleg tagolása és részletezése. |
• Az eredményszámítás célja és módszerei; az eredménykategóriák és azok tartalma, kiszámítása; az eredmény- |
kimutatás két változata és azok összefüggései |
• A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés készítésének célja, szerepe és tartalma |
• A számviteli információs rendszer felépítése és kialakítása; a számlakeret fogalma, feladata és kialakítása; a |
számlakeret elkészítése során érvényesítendő elvek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy olyan alapvető matematikai fogalmakkal, módszerekkel ismertessük meg a tanulókat/hallgatókat, amelyek - egyrészt közvetlenül az FSz képzésben szükségesek, az ott tanult szaktárgyak művelése során felhasználhatóak - másrészt az alapképzésben történő továbbtanulást készítik elő. |
Tananyagegység tartalma: |
• A valós számok; számfogalom, nagyságrendek, pontosság megítélése; abszolút és relatív hiba. |
• Viszonyszámok, átlagok; jelölések, szumma és produktum jelek. |
• Első- és másodfokú egyenletek. |
• Egyenlőtlenségek; intervallum, környezet, abszolút érték; korlátos számhalmazok. |
• Függvények; a függvény fogalma és ábrázolása; a függvények természetes értelmezési tartományának megadása, függvényértékek kiszámítása; függvénytulajdonságok. |
• Lineáris, abszolút érték és szignum függvények grafikonjukkal. |
• Másodfokú polinom; a másodfokú függvény és ábrázolása; összetett és inverz függvények. |
• Sorozatok: Számsorozat, mértani sorozat; a megadott számsorozat tagjainak kiszámítása, a mértani sorozat első n tagjának az összege. |
• Monoton, korlátos és konvergens sorozatok; a felsorolt tulajdonságoknak egyszerű sorozatok segítségével való szemléltetése; az "e" szám. |
• Pénzügyi számítások; a kamatos kamat számítása; exponenciális tulajdonság bemutatása. |
• Diszkontálás (az exponenciális függvény inverze: logaritmus függvény). |
• Nominális és effektív kamatlábak; infláció. Konform kamatláb. |
• Járadékszámítás; gyűjtő és törlesztőjáradék. |
• Vektor, tömb, mátrix; négyzetes mátrix, főátló, mellékátló; mátrixok típusának, rendjének meghatározása; transzponált mátrix. |
• Mátrixok lineáris műveletei: mátrix számszorosa, azonos típusú mátrixok összege. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a felsőfokú szakképzésben tanulók készség szinten sajátítsák el a szakmájuk |
gyakorlásához szükséges alapvető matematikai eszközöket; statisztikai adatok, mutatószámok értését; a statisztikai |
adatszerzés, adatelemzés legfőbb elveit; a leíró statisztika eszköztárát és alkalmazását. A tantárgy ismeretanyagá- |
nak elsajátítása utána a végzettek képesek legyenek az alapvető módszertani eszközök használatára és a kapott |
eredmények értelmezésére, kellő jártasságra tegyenek szert az információk kezelésében, a statisztikai adatok ren- |
dezésében, értékelésében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A statisztika bevezető fogalmainak (sokaság, ismérv, mérési skálák, adatok) példákkal illusztrált bemutatása. |
• A valóság statisztikai leképezése |
Adatszerzési és adathasznosítási módok; a statisztikai adatok tartalma és pontossága. |
• Egyszerű elemzési eszközök |
Statisztikai táblák, viszonyszámok és összefüggéseik, grafikus ábrázolás. |
• Információtömörítés, alapstatisztikák |
Csoportosítások, kvantilisek, középértékek, szóródási mérőszámok, empirikus eloszlások alapmutatói. |
• A koncentráció közgazdasági fogalma és statisztikai leképezése, elemzési eszközei. |
• Bevezetés az idősorok elemzésébe. |
Az idősor adatainak átlaga, a változások átlagos mértéke és üteme. |
• Heterogén sokaságok elemzése. |
Rész- és összetett viszonyszám, rész-és főátlag, variancia-felbontás. |
• A sztochasztikus kapcsolat fogalma, fajtái. |
A különböző fajta sztochasztikus kapcsolat (asszociális kapcsolat, vegyes kapcsolat, korreláció) elemzése leíró |
statisztikai módszerekkel. Kapcsolat-szorossági mérőszámok. |
• Heterogén sokasságokra számított átlagok összehasonlítása. |
Standardizálás, standardizáláson alapuló indexszámítás. |
• Érték-, ár- és volumenindexek számítása és összefüggéseik. |
A közgazdasági gyakorlati indexek bemutatása. |
• A táblázatkezelő program statisztikai lehetőségei, alkalmazása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A pénzügyi számvitel című tárgy keretében arra vállalkozunk, hogy a tanulók megismerjék a számviteli törvény azon előírásait, amelyek nélkül a gazdálkodás folyamata nem érthető meg. Nem törekszünk arra, hogy az elszámolások teljes körét bemutassuk, de a legfontosabb gazdasági folyamatokra és azok elszámolására fókuszálunk. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági társaság alapítása |
• A működő vállalkozás számviteli feladatai. A könyvelés technikai lebonyolításának áttekintése. A beszerzés számviteli elszámolása és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatása. A beszerzésekkel kapcsolatos nyilvántartások célja és tartalma. |
• A termelés folyamata. A költségek termelési folyamatban és azok elszámolási lehetőségei. A költségek elszámolása költségnemek szerint. A költséghely és a költségviselő szerinti költségelszámolás. Az értékesítés folyamata, annak elszámolásai. |
• Befektetési alternatívák a vállalkozások gyakorlatában. A befektetésekkel kapcsolatos elszámolások. |
• A könyvviteli zárlat tartalma és célja |
• Az eszközök és a források a beszámolóban. A leltárkészítési és leltározási kötelezettség. A vállalkozások beszámolója. Eszközök a mérlegben. Források a mérlegben. Az eszköz és forrás változások hatásának bemutatása az eredménykimutatásban. A kiegészítő melléklet és tartalma. Az üzleti jelentés és tartalma. A beszámoló könyvvizsgálata, a beszámoló letétbehelyezése és közzététele. |
• A gazdasági társaság megszűnése. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás számviteli feladatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a számviteli tanulmányok során megszerzett ismeretekre építve a vállalkozás vezeté- |
sének információval történő ellátásához szükséges alapismeretek biztosítása. Az oktatás során kiemelt fontosságú- |
nak tartjuk, hogy a tanulók/hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretet szerezzenek a pénzügyi számvitel- |
ből nyerhető információk kiegészítésére a vezetés számára, a vállalkozás jövedelmezőbb és hatékonyabb műkö- |
dése érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vezetői számvitel fogalma, tartalma, orientáltsága; a vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata; a |
vezetői számvitel és a controlling kapcsolata; a vezetői számvitel funkciói. |
• A költség fogalma, tartalma, csoportosítási lehetőségei; a költség, ráfordítás és a kiadás fogalma, a költségek |
csoportosítása; a költséggazdálkodás fogalma, tartalma, követelményrendszere és általános módszerei. |
• A költségváltozási tényező értelmezése, számítása és alkalmazása a költségtervezésben; az eredmény tömeg |
növelés lehetőségeinek kutatása, a fedezeti pont fogalma, számítása; a költségszámítás, elszámolás fogalmainak |
elmélyítése, költségnemek szerinti tervezés bemutatása. |
• A határköltség-számítás bevezetése, alapfogalmak ismertetése; rétegtermelés, rétegköltség, határköltség. |
• Az önköltség (előállítási költség) kiszámítása; az önköltségszámítás rendjének kialakítása. |
• A kalkulációs cél, kalkulációs egység fogalma, kijelölése; a kalkuláció fajtái és módszerei; a kalkulációs |
séma, a séma egyes sorainak tartalma; a kalkuláció bizonylati rendje; a kalkulációs időszak. |
• Az általános költségek felosztásának és a vetítési alapok célszerű megválasztása. |
• Gazdasági kalkuláció fogalma, célja, tárgya, alkalmazási területei. |
• A gyártmány-karakterisztika felhasználási területeinek ismertetése, optimális termelési tervkészítés. |
• A közvetett (általános) költségekkel való gazdálkodás. |
• A költséghelyek kijelölése, a költséghelyi költségek tartalma, kimutatásának rendszerei. |
• A saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját teljesítmények tartalma. |
• A költségek elszámolásának lehetőségei a számviteli törvény alapján. |
• A költségek elszámolási lehetőségei, összefüggései az eredmény megállapítási módszerekkel. |
• A költséggazdálkodás korszerű módszerei. |
• A költség- és hozamszámítás rendeltetése és módszerei. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az ellenőrzés fogalma és jellemzői. |
Az ellenőrzés fogalma, tartalma; az ellenőrzés főbb követelményei; az ellenőrzés fontosabb fajtái; az ellenőrzés |
szabályozása. |
• A vállalkozások tulajdonosi és belső ellenőrzése |
A felelős társaságirányítás és a vállalkozások ellenőrzési rendszerének kapcsolata; a vállalkozások ellenőrzési |
rendszerének összetevői; a tulajdonosi ellenőrzés; a belső ellenőrzés (a belső kontrollrendszer, a függetlenített |
belső ellenőrzés). |
• A könyvvizsgálói ellenőrzés. |
• A vállalkozások állami ellenőrzésének kiemelt területei. |
A cégek törvényességi felügyelete; a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége; fogyasztóvédelmi ellen- |
őrzés; a munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzés; az adóellenőrzés; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. |
• Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés. |
Az Állami Számvevőszék; az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. |
• Az ellenőrzés általános módszertana. |
Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények megismerésének forrásai; a tényhelyzet megismerésének |
formái, lehetőségei); az ellenőrzés megszervezése és lefolytatása (az ellenőrzések megszervezésének általános |
kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés végrehajtása, az ellenőrzés általános munkasza- |
kaszai). |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az elemzés alapjai |
Az elemzés szükségessége, fogalma, az elemzés tudományos alapja, célja és tárgya; az elemző munka tervezése, |
logikai modellje, az elemzések gyakorlati végrehajtása. |
• Az elemzés alapvető módszerei |
Analízis és szintézis az elemzésben; a következtetések szerepe és fajtái az elemzésekben; összehasonlítás a gaz- |
dasági elemzésben. |
• Az elemzés fajtái, sajátos elemzési módszerek |
Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT-elemzés, PEST-elemzés, A Porter-féle öt versenyerő modell, |
Termékéletgörbék, Portfolió-elmzés, Forgatókönyv-technika, LEAP-módszer, Benchmarking, Balanced Scorecard, |
Értékelemzés); operatív döntéstámogató módszerek (matematikai, statisztikai módszerek; kalkulációs eljárások; a |
tényezőkre bontás módszerei); egyéb, sajátos elemzési módszerek (ABC (Pareto-) elemzés; ellenőrző listák; |
problémamegoldás és elemzés; csoportos alkotótechnikák). |
• A vagyoni helyzet átfogó értékelése |
Eszköz- és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata; eszköz- és tőkeszerkezeti mutatók. |
• A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzése. |
Az adósságállomány vizsgálata; a likviditási helyzet elemzése. |
• A jövedelmezőség elemzésének módszertana. |
• Eredményelemzés a gazdálkodás egyes szakaszaiban. |
Eredménytervezés; évközi folyamatos eredményelemzés; utólagos eredményelemzés. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy minden tanuló/hallgató - előképzettségtől függetlenül - készség szintjén elsajátítsa azokat az alapvető számítástechnikai ismereteket, amelyek a további tanulmányaikban felhasználhatók, illetve a képzés befejezése után egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember gyakorlati munkájában elengedhetetlenül szükségesek. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számítástechnikai munkakörnyezet (hardver, szoftver). |
• Qperációs rendszer feladatai, kezelő felületek. A Windows operációs rendszer megismertetése és kezelése alapjai; alapvető, általános alkalmazások. (Környezetbeállítás, lemez-, könyvtár- és fájlkezelés.) |
• Szövegfeldolgozás Szövegszerkesztők fajtái, kompatibilitási problémák; a szövegszerkesztők felhasználói felülete; szövegek létrehozása, mentése; szövegformázás lehetőségei (karakter- és bekezdés formázás). |
• Prezentáció készítés |
• WEBlap szerkesztés |
• Táblázatkezelés A táblázatkezelés filozófiája; adatformák a táblázatokban; címzésformák, másolás; formulák, egyszerű függvények, összetett függvények, eljárások; adatok grafikus ábrázolása. |
• Adatmodellek Adatkezelés kérdései; az ETK modell; logikai adatmodellek kialakítása; normalizálás; a munka formális eszközei SGM. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy az előző félévben megtanult számítástechnikai alapfogalmak, az alapvető szoft- |
verek kezelésének és használatának elsajátítása után a tanuló/hallgató sajátítsa el a logikai adatomodellek tervezé- |
sét, az adatbázisok létrehozását és kezelését egy ügyviteli szoftver segítségével a leggyakrabban előforduló gazda- |
sági események főkönyvi és analitikus könyvelését bizonylatok alapján. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az MS ACCESS áttekintő megismerése, objektumai |
• Adattáblák létrehozása, adattípusok. |
• Többtáblás adatbázis kialakítása, kapcsolatok |
• Egyszerű lekérdezések szűrések. |
Kereszttáblás lekérdezés; akciós lekérdezések. |
• A formázott adatbevitel eszközei: űrlapok |
• Formázott output: jelentés készítés összegfokozat, többszintű összegfokozat |
• A program bemutatása. Fontosabb paraméterek beállítása, törzsadatok karbantartása. |
• Nyitó tételek, nyitás utáni rendezés. |
• Vevőszámlák szállítószámlák könyvelése. |
• Bank bizonylatok és pénztár bizonylatok könyvelése. |
• Bérfeladás könyvelése. |
• Tárgyi eszközökkel kapcsolatos események könyvelése. |
Aktiválás, értékcsökkenés elszámolása, eladott tárgyieszköz kivezetése |
• Anyagfelhasználás könyvelése.(FIFO, mérlegelt átlagár alkalmazásával) |
• Lekérdezések, mérleg, eredménykimutatás készítése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Megismertetni a gazdasági informatika alapkategóriáit; kialakítani a tanulókban/hallgatókban a rendszerben való |
gondolkodás, a rendszerszemlélet tudatos igényét; bemutatni a gazdasági rendszerek informatikai modelljének |
általános jegyeit; megismertetni a tanulókat/hallgatókat az informatika üzleti alkalmazásának lehetőségeivel, és a |
leggyakoribb alkalmazások jellemzőivel; áttekintést adni a gazdasági szervezetek információs rendszerét alkotó |
alkalmazások, szoftverek teljes életciklusával kapcsolatos szakmai támogatási és szervezeti feladatokról. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági informatika fogalma, az informatika elemei |
• A gazdasági informatika története |
• Az információs társadalom |
Fogalmi elhatárolás; a társadalomkép kialakulása, jellemzői. |
• Rendszerelméleti alapok. |
• Rendszermodellezés |
• Rendszerirányítás |
• Információelméleti alapok: adat, információ, kommunikáció, információs rendszer |
• A gazdasági rendszerek informatikai modellje |
Folyamatmodell; szervezetmodell, hatáskörmodell; információmodell. |
• Üzleti alkalmazások |
A végrehajtást támogató alkalmazások; az egyes vezetési szinteket támogató alkalmazások; a rendszerek integrációja; |
az IT helye, szerepe a gazdasági szervezetekben |
• Üzleti alkalmazások |
A hálózati gazdaság - e-business; egyéni teljesítmény javítása, csoportmunka és speciális szakterületek támogatása; |
üzleti rendszerekben alkalmazott IT megoldások; adatok,(dokumentumok) titkosítása és az elektronikus aláírás |
(prezentációk). |
• A szoftver életciklusa |
Szoftveréletciklus folyamatok szabvány; életciklusmodellek; szoftverfejlesztési megközelítési módok és módszer- |
tanok; szoftverek általános minőségi jellemzői |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/4 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy célja a tanulók/hallgatók kommunikációs kompetenciájának, ezen belül íráskészségének és előadói |
képességeinek fejlesztése, valamint a prezentációkhoz alkalmazható technikai eszközök használati lehetőségeinek |
megismertetése. Ennek érdekében egyrészt célul tűzi ki, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat a különböző |
írásművek készítésének valamint tartalmi és formai követelményeivel, valamint műfajbeli ismereteivel, másrészt |
gyakorlati ismereteket nyújt különböző célú prezentációk elkészítéséhez. Mindezekkel jelentős segítséget kíván |
adni a tanulók/hallgatók főiskolai tanulmányai során írásban teljesítendő feladatok és prezentációk minél jobb |
színvonalú elkészítéséhez, illetve ahhoz, hogy a későbbi gyakorlati munkájuk során felmerülő hasonló követelmé- |
nyeknek meg tudjanak felelni. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy fogalomrendszere. |
• A kulturált nyelvi közlés elméleti és gyakorlati alapjai. |
A funkcionális nyelvhasználat stilisztikai és szövegalkotási tudnivalói; az írásbeli és szóbeli közlésfajták tartalmi |
és formai sajátosságai. |
• A hatásos nyilvános szereplés feltételei és módszerei. |
• Prezentációk készítése. |
A prezentációkészítés általános ismeretei; prezentációs szövegek készítése; prezentációs bemutató készítése. |
• Tipográfiai ismeretek |
A tipográfia fogalma, alkotóelemei; a tipográfiai eljárások, szabályok módszerek gyakorlati alkalmazása. |
• Írásos közlésformák |
Leírás; elbeszélés; jellemzés; összefoglalás. |
• Az írásművekkel szembeni követelmények |
A szöveg szerkezete; logikai felépítés; stílus; érvelés |
• Szövegelemzés és értelmezés. |
• Írásművek készítésének gyakorlata |
Az írás folyamata; forrásművek használata. |
• Műfajismeret |
Mindennapi írásművek (levél; jegyzet; hirdetés; kérvény; jegyzőkönyv; referátum; beszámoló; meghívó; önélet- |
rajz stb.); publicisztikai írások (tárca; riport; interjú; kritika stb.); tudományos és egyéb műfajok (tanulmány; |
esszé; dolgozat; vitairat; beszéd; prezentáció, diplomamunka stb.) |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2645-06 |
Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2645-06/1 |
Közpénzügyi alapok |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A költségvetési felelősség keretrendszerének, a közfeladatok tervezési rendszerének, a feladatellátás lehetséges |
intézményi formáinak, gazdálkodási sajátosságainak, az államháztartás alrendszerei kapcsolatrendszerének bemu- |
tatása. |
Tananyagegység tartalma: |
• A költségvetési politika célja, eszközrendszere. |
• A gazdaságpolitika, a monetáris politika és a költségvetési politika kapcsolata. |
• A költségvetés irányítási fő funkciói: a tervezés, a szervezés, az operatív irányítás, az ellenőrzés. |
• Az államháztartás tervezési rendszere. A központi költségvetés tervezése. |
• Tervezési szempontok, alapelvek, a tervezés időhorizontja. |
• A tervezés folyamata, szereplői, feladatok, határidők, a dokumentálás rendje. |
• Feladat, felelősség, hatáskör megosztása. A központi költségvetés bevételei és kiadásai. |
• A költségvetési mérleg egyenlegének alakulása. A hiány finanszírozása, az államadósság és az államháztartás |
adóssága. |
• Az alrendszerek kapcsolódása a központi költségvetéshez. |
• A társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok tervezése. |
• A közfeladat ellátásának intézményi keretei. |
• A költségvetési szervek alapítása, átszervezése és megszűnése. |
• A költségvetési szervek csoportosítása. Az állami költségvetési szervek tervezési rendszere. |
• A kincstári költségvetés és az elemi költségvetés készítésének célja, tételes tartalma. |
• A költségvetési szervek vertikális és horizontális gazdálkodási folyamata. |
• A kötelezettségvállalás rendje. |
• A humán erőforrás-gazdálkodás. |
• A létszám és a személyi juttatások tervezése és finanszírozása. |
• A költségvetési szervek vagyongazdálkodásának sajátosságai. |
• A vagyongazdálkodási és a készletgazdálkodási terv. A közbeszerzések tervezése. |
• A költségvetési szervek gazdálkodásában jelentkező kockázatok, a kockázatmenedzsment kialakítása. |
• A kincstári biztos. |
• A könyvvezetési és beszámolási folyamatokba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a megbízható- |
sági ellenőrzés. |
• Esettanulmány, központi költségvetési szerv kincstári és elemi költségvetésének ismertetése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2645-06/2 |
Önkormányzatok gazdálkodási rendszere |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A települési és területi önkormányzatok működtetése, feladataik, bevételi forrásaik és gazdálkodásuk rendjének |
megismertetése. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az önkormányzatiság lényege, az önkormányzat fogalma. Az önkormányzatok gazdasági, gazdálkodási önál- |
lósága, az önkormányzati vagyon és az intézményesített érdekképviselet. |
• A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás egyik alrendszereként törté- |
nő jellemzése szervezeti, költségvetési előirányzati és az előirányzatok teljesítése szempontjából. Az önkor- |
mányzatok kapcsolata a központi költségvetéssel és az államháztartás többi alrendszerével. |
• A szolgáltatási és a hatósági feladatok, hatáskörök megosztása a megyei, és a települési önkormányzatok |
között, ezen belül a fővárosi, a kerületi, a városi és a községi önkormányzatok között. |
• A feladatok ellátásának lehetséges intézményi keretei. Önkormányzati társulások. |
• A régió, mint tervezési-statisztikai területi egység, és mint fejlesztési területi egység. A kiemelt térség, kis- |
térség. A kistérségek létrehozásának ösztönzése. |
• A területfejlesztés és területrendezés célja, feladatai és hatáskörök. A területfejlesztés központi, térségi és |
egyéb pénzügyi eszközei. |
• Az önkormányzatok költségvetési rendeletének szerkezete, tartalma. A költségvetés tervezésének folyamata, |
az egyes folyamatszakaszok tervezési feladatai, dokumentálása, a folyamat szereplői. A működési és a felhal- |
mozási költségvetés bevételei és kiadásai, egyenlege. A hiány, illetve a többlet kezelése, a többlet felhasználá- |
sa, a hiány lehetséges finanszírozása. Az önkormányzatok hitelfelvételei és kötvénykibocsátása. |
• Az önkormányzatok saját bevételei. A helyi adók, a szolgáltatások ár- és díjbevétele, a hatósági bevételek, a |
vállalkozási bevételek a pénzügyi és egyéb, pl. átvett bevételek tervezése. |
• Az önkormányzatok központi költségvetésből származó bevételei. A normatív támogatások, a címzett- és cél- |
támogatások, egyéb nevesített, illetve pályázatok útján elnyerhető támogatások. Az szja megosztása a központi |
költségvetés és az önkormányzatok között. A gépjárműadó bevétel. |
• Az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatainak kiadásai. A humánerőforrás gazdálkodás és a sze- |
mélyi juttatások tervezése. A dologi kiadások tervezése. |
• Az önkormányzatok vagyongazdálkodása, a vagyongazdálkodás szervezeti keretei. |
• Az önkormányzatok pénzellátási rendszere. Az önkormányzatok és a kincstár kapcsolata, a nettó finanszírozás, |
feladatfinanszírozás. Az önkormányzatok adósságrendezési eljárása. |
• A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelménye és érvényesítése. A kockázatok fajtái az önkor- |
mányzati gazdaságban. A kockázatok kezelése. |
• Az önkormányzatok pénzügyi beszámolási rendszerének és belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének legfőbb |
sajátosságai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2645-06/3 |
Közfeladatok finanszírozása |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az államháztartás pénzellátási rendszerének részletes bemutatása. |
Tananyagegység tartalma: |
• A központi költségvetés finanszírozása. |
• Az Államadósság-kezelő Központ Zrt feladatai, finanszírozási stratégiája, a költségvetés hiány és az állam- |
adósság éves finanszírozási terve. |
• A bruttó és nettó finanszírozási igény. A finanszírozás eszközei, az állampapírok szerepe. |
• A költségvetési szervek pénzellátási formái. |
• Az önfinanszírozás és a hitelfinanszírozás lehetőségei és jogszabályi korlátjai. |
• A kincstári finanszírozás intézményrendszere. |
• A Magyar Államkincstár jogállása, szervezeti felépítése. |
• Kincstári körhöz tartozó ügyfelek és a pénzforgalmi számlatulajdonos ügyfelek. A kincstár feladatai. |
• A kincstári számlavezetés rendje. A kincstári rendben alkalmazott fizetési módok, a fizetési módok sajátos- |
ságai. |
• A készpénzgazdálkodás sajátosságai. Az átutalás, az inkasszó sajátosságai. |
• A kincstári kártya. A kincstári finanszírozás típusai. |
• Az időarányos finanszírozás, az időarányostól eltérő finanszírozás, a feladat-, és teljesítmény finanszírozása. |
• A nettó finanszírozás. |
• Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás alrendszerek kincstári finanszírozásának sajátos- |
ságai. |
• A közösségi támogatások és a kapcsolódó nemzeti források finanszírozási sajátosságai. |
• A költségvetésen kívüli közösségi támogatások pénzellátási rendszere. |
• A kincstár hitelezési tevékenysége. Likviditási és megelőlegezési hitelek. |
• A pénzforgalmi számlatulajdonosok. |
• A kincstári finanszírozás folyamatba épített előzetes és utólagos (FEUVE) ellenőrzési rendszere |
• A kincstári információs rendszer. |
• A költségvetési szervek likviditása, az önkormányzati biztos és a kincstári biztos kirendelésének okai, feladatai. |
• Esettanulmány feladatfinanszírozás folyamatának bemutatása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2645-06/4 |
Államháztartási számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a számvitel alapjai és a pénzügyi számvitel tárgyakra építve a tárgy keretében a tanu- |
lók/hallgatók megismerik az államháztartási számvitel sajátosságait. Az elméleti ismeretek mellett elsősorban a |
gyakorlati feladatok megoldására fókuszálunk az egyes témakörök feldolgozása során. |
Tananyag tartalma: |
• Az államháztartás szervezetei könyvvezetési és beszámolási rendszerének sajátosságai, a vonatkozó kormány- |
rendelet tartalmi felépítése. |
• Az államháztartás szervezetei beszámoló készítési kötelezettsége. A beszámoló információtartalma, kapcsolata |
a könyvvitellel. |
• Pénzforgalmi, módosított teljesítés szemléletű, teljesítés szemléletű kettős könyvvezetés. |
A számviteli alapelvek alkalmazása, a számviteli politika, a számviteli szabályzatok. Az analitikus és főkönyvi |
nyilvántartás rendje, a főkönyvi számlák fajtái, könyvelési tételek. |
• A kiadási és bevételi előirányzatok és módosításuk könyvelése. A kiadások, bevételek elszámolásának alapelvei, |
kapcsolat az elemi költségvetéssel. |
• A könyvviteli mérleg. A befektetett eszközök elszámolása: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett |
pénzügyi eszközök, üzemeltetésre, vagyonkezelésbe átadott, vett eszközök. |
• A forgóeszközök elszámolása: a készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, egyéb aktív pénzügyi |
elszámolások. |
• Az eszközök értékelése, az értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásának szabályai. |
• A piaci értékelés választhatósága. A források: saját tőke, tartalékok, kötelezettségek. |
• Az aktív és passzív pénzügyi elszámolások sajátosságai, információ tartalmuk. |
• A pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány-kimutatás, eredmény-kimutatás |
• megállapítása, elszámolása. |
• Az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység elszámolási kapcsolatrendszere. |
• A kiegészítő melléklet rendeltetése, számszaki és szöveges tartalmi felépítésével |
• szemben támasztott követelmények. |
• Vezetői nyilatkozat a belső kontroll rendszerről. |
• A beszámolók letétbe helyezése, nyilvánossága. Könyvvizsgálat az államháztartás meghatározott alrendszereinél, |
alapegységeinél. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2645-06/5 |
Államháztartási elemzés, ellenőrzés, kontrolling |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a közfeladatok tervezési, végrehajtási, finanszírozási folyamatában rendelkezésre álló és felhasználható elemzési, ellenőrzési módszerek és eljárások bemutatása, esettanulmányok segítségével azok konkrét alkalmazása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az államháztartás külső és belső ellenőrzési rendszere, a rendszer célja, feladatai, struktúrája, intézményi keretei. |
• Az ellenőr személye, az ellenőrzöttek jogai és kötelezettségei. |
• Az Állami Számvevőszék jogállása, a számvevőszéki ellenőrzés célja, feladatai, a megállapításainak jogkövetkezménye. |
• Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszere, intézményi keretei. |
• A belső kontroll. |
• A FEUVE (folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzés) célja, kialakítása. |
• A szabálytalanságok kezelésének, a kockázatok kezelésének szabályozása, az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. |
• Az önellenőrzés fontossága. |
• A belső ellenőrzés célja, feladatai, lehetséges institúcionális keretei. |
• A belső ellenőrzés folyamata. |
• Az ellenőrzésben használt módszerek. |
• A kontrolling fogalma |
• A tervezés, az ellenőrzés és az információs rendszer szerepe a hagyományos felfogásban és a kontrolling szemléletben. |
• A kontrolling személyi és tárgyi feltételei, alkalmazásának sajátosságai a költségvetési gazdaságban, helye, szerepe a költségvetési szervezetben. |
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 7. számú melléklete,
- a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
A szakképesítés megnevezése: Közösségi-civil szervező
Szakképesítések köre:
Elágazások |
Nincsenek |
Ráépülés |
Nincs |
Képzés maximális időtartama:
Szakképesítés megnevezése |
Szakképzési évfolyamok száma |
Óraszám |
Közösségi-civil szervező |
2 |
- |
- tanterem
- csoportszoba
- könyvtár
- számítógép-terem
- gyakorlóhely: nonprofit és civil szervezet, helyi, fővárosi, megyei önkormányzat, közösségi projekt
- oktatási segédeszközök
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A "Hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és "Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete - adott esetben a képző bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
Bemeneti kompetenciák |
- |
Iskolai előképzettség |
Érettségi vizsga |
Szakmai előképzettség |
- |
Előírt gyakorlat |
- |
Pályaalkalmassági követelmények |
- |
Szakmai alkalmassági követelmények |
- |
A munkakör, foglalkozás |
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
3910 |
Egyéb ügyintézők |
Kiépíti a helyi kapcsolatrendszert, partnerségi együttműködést épít. Ösztönzi a lokális részvételt, szakmailag támogatja a helyi cselekvést.
Közreműködik a gazdálkodást érintő döntések előkészítésében, megvalósításában és ellenőrzésében. Részt vesz a nonprofit szervezetek szervezeti-vezetési feladatainak ellátásában.
Közreműködik a modern marketing és a public relations nonprofit szervezetekre specifikált alkalmazásában. Hazai és nemzetközi projekteket, pályázatokat tervez meg és bonyolít le. Forrásteremtési technikákat alkalmaz.
Képzéseket, tréningeket szervez, támogatja az élethosszig tartó tanulást. Segíti a szervezet munkatársai, önkéntesei munkájának koordinálását.
Modern kommunikációs eszközök, csatornák és technikák segítségével ügyviteli feladatokat lát el. Alkalmazza az érdekérvényesítő és érdekképviseleti technikákat.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
azonosító száma |
megnevezése |
55 343 01 |
Üzleti szakügyintéző |
52 343 02 |
Biztosításközvetítő |
54 345 04 0000 00 00 |
Nonprofit menedzser |
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
A 55 345 03 0000 00 00 azonosító számú, Közösségi -civil szervező megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
2720-06 |
Civil társadalom - civil-nonprofit szervezetek |
2721-06 |
Közösségszervezés II. |
2722-06 |
A nonprofit szervezetek menedzselése |
2004-06 |
Projekttervezés és projektmenedzsment |
2723-06 |
Közösségi tanulás és szervezése |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
2025-06 |
Számítástechnikai feladatok |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartam |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
2720-06 |
Civil társadalom - civil-nonprofit szervezetek |
||||
2720-06/1 |
Szociológiai alapismeretek |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/60 perc |
||
2720-06/2 |
Civil társadalom - nonprofit szektor ismeretek |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/90 perc |
||
2720-06/3 |
A nonprofit szervezetek strukturálisműködési jellemzői |
gyakorlati |
leadott vizsgaproduktum |
||
2720-06/4 |
EU alapismeretek |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/60 perc |
||
2721-06 |
Közösségszervezés II. |
||||
2721-06/1 Helyi társadalom, helyi politika | szóbeli/írásbeli | 30 perc/90 perc |
|||||
2721-06/2 |
A kormányzat és a nem-kormányzati szervezetek, civil kezdeményezések közötti együttműködés |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/60 perc |
||
2721-06/3 |
A közösségszervezés alapvetése |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/90 perc |
||
2721-06/4 |
Munkamódok, módszerek a közösségszervezésben |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/90 perc |
||
2721-06/5 |
A közösségszervezés gyakorlata -esettanulmányok, terepmunka |
gyakorlati |
leadott vizsgaproduktum |
||
2722- |
A nonprofit szervezetek menedzselése |
||||
2722-06/1 |
A nonprofit szervezetek jogi szabályozása |
gyakorlati |
leadott vizsgaproduktum |
||
2722-06/2 |
Nonprofit marketing és PR |
szóbeli/írásbeli |
45 perc/90 perc |
||
2722-06/3 |
Szervezet, vezetés, adminisztráció |
szóbeli/írásbeli |
45 perc/120 perc |
||
2722-06/4 |
Közgazdasági alapismeretek |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/60 perc |
||
2722-06/5 |
A nonprofit szervezetek gazdálkodása |
gyakorlati |
leadott vizsgaproduktum |
||
2004-06 |
Projekttervezés és projektmenedzsment |
||||
2004-06/1 |
Projekttervezés és projektmenedzsment I. (projektfinanszírozás) |
||||
2004-06/2 |
Projekttervezés és projektmenedzsment II. Pályázatírás |
||||
2004-06/3 |
Projektszoftverek |
||||
2723- |
Közösségi tanulás és szervezése |
||||
2723-06/1 |
Tanulásmódszertan |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/90 perc |
||
2723-06/2 |
Bevezetés a pszichológiába |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/60 perc |
||
2723-06/3 |
Bevezetés a szociálpszichológiába |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/90 perc |
||
2723-06/4 |
Bevezetés az andragógiába |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/90 perc |
||
2723-06/5 |
Felnőttképzések tervezése és szervezése |
gyakorlati |
leadott vizsgaproduktum |
||
2723-06/6 |
A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere |
szóbeli/írásbeli |
45 perc/90 perc |
||
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
||||
2001-06/1 |
Bevezetés a kommunikáció elméletébe |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/60 perc |
||
2001-06/2 |
Önismeret, személyiségfejlesztés, sikeres kommunikáció |
gyakorlati |
leadott vizsgaproduktum |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartam |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
2001-06/3 |
Idegennyelvi szakmai kommunikáció alapjai |
írásbeli |
120 perc |
||
2001-06/4 |
Viselkedéskultúra, munkakultúra, nonprofit etika |
szóbeli/írásbeli |
30 perc/120 perc |
||
2001-06/5 |
Prezentációkészítés |
szóbeli |
30 perc |
||
2025-06 |
Számítástechnikai feladatok |
||||
2025-06/1 |
Számítástechnikai alkalmazások |
gyakorlati |
60 perc |
||
Szakmai gyakorlat |
gyakorlati |
leadott vizsgaproduktum |
|||
Portfolió dolgozat (záródolgozat) |
gyakorlati |
leadott vizsgaproduktum |
A 30 nap időtartamú összefüggő szakmai gyakorlatot - külön tematika alapján - az 1. szakképzési évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - de legalább 50 kredit elérése után - július és augusztus hónapokban kell teljesíteni.
Az ajánlott szakképzési program időtervének szervezési elve:
vegyes jellegű (a teljes képzési időn belül többféle szervezési elv valósul meg) azaz
- tantárgyi jellegű (heti néhány órás, egész tanéven keresztül futó egységek),
- modulos jellegű (változó, nem a teljes heti óraszámban és rövidebb, nem a teljes tanéven keresztül futó folyamategységek),
- szakaszolt (epochális) jellegű (pl. a tudásszintmérés felkészítők, illetve a tudásszintmérések, a szakmai gyakorlat).
Az elmélet és gyakorlat aránya - figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatot is - 60-40%.
Elmélet: |
1 170 óra |
60% |
|
Elméletigényes gyakorlat: |
540 óra |
||
Szakmai gyakorlat: |
240 óra |
||
Gyakorlat összesen: |
780 óra |
780 óra |
40% |
Mindösszesen: |
1 950 óra |
100% |
A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített vizsgaproduktumok, valamint a szakmai gyakorlathoz kapcsolódóan elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő - leadása.
A Civil társadalom - civil-nonprofit szervezetek 1. tudásszintmérő vizsga, a Közösségszervezés II. 2. tudásszintmérő vizsga, A nonprofit szervezetek menedzselése 3. tudásszintmérő vizsga, a Közösségi tanulás és szervezése 5. tudásszintmérő vizsga, Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 6. tudásszintmérő vizsga, a Számítástechnikai feladatok 7. tudásszintmérő vizsga tudásszintmérő vizsgafeladatainak teljesítése a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) és az abban meghatározott időterv alapján történik.
Az 55 345 03 0000 00 00 azonosító számú Közösségi-civil szervező megnevezésű szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsgák:
1. tudásszintmérő vizsga: Civil társadalom - civil-nonprofit szervezetek,
2. tudásszintmérő vizsga: Közösségszervezés II.,
3. tudásszintmérő vizsga: A nonprofit szervezetek menedzselése,
5. tudásszintmérő vizsga: Közösségi tanulás és szervezése,
6. tudásszintmérő vizsga: Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven,
7. tudásszintmérő vizsga: Számítástechnikai feladatok.
Szociológiai ismeretekre vonatkozó ismeretek számonkérése szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján
Az 1. vizsgafeladathoz rendelt jellemző vizsgatevékenység: Szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 60 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat
A civil társadalmi és nonprofit szektor ismeretek számonkérése szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján.
A 2. vizsgafeladathoz rendelt jellemző vizsgatevékenység: Szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 90 perc
A hozzárendelt 3. vizsgafeladat
A nonprofit szervezetek strukturális-működési jellemzőire vonatkozó írásbeli vizsgaproduktum önálló elkészítése: egy nonprofit szervezetről készített esettanulmány 8-10 oldal terjedelemben.
A 3. vizsgafeladathoz rendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: leadott vizsgaproduktum
A hozzárendelt 4. vizsgafeladat
EU ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján.
A 4. vizsgafeladathoz rendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 60 perc
A helyi társadalomra, helyi politikára vonatkozó elméleti ismeretek bemutatása szóbeli tételsor vagy
írásbeli feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 90 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat
A kormányzati és a nem kormányzati szervezetek civil kezdeményezések közötti együttműködésre vonatkozó ismeretek bemutatása szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 60 perc
A hozzárendelt 3. vizsgafeladat
A közösségszervezésre vonatkozó elméleti ismeretek bemutatása szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: Szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 90 perc
A hozzárendelt 4. vizsgafeladat
A közösségszervezés munkamódjainak, munkamódszereinek bemutatása szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: Szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 90 perc
A hozzárendelt 5. vizsgafeladat
Közösségszervezési gyakorlati munkáról írásbeli vizsgaproduktum (esettanulmány, interjú, oral history)
önálló elkészítése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
gyakorlati
Időtartama: leadott vizsgaproduktum
A szakjogi ismeretek felhasználásával írásbeli vizsgaproduktum önálló elkészítése (egy nonprofit szervezet létesítő okirata 8-10 oldal terjedelemben).
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: leadott vizsgaproduktum
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat
A szakmai követelménymodulban meghatározott marketing és PR ismeretek számonkérése szóbeli tételsor
vagy írásbeli feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli/írásbeli
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 90 perc
A hozzárendelt 3. vizsgafeladat
A szakmai követelménymodulban meghatározott szervezési, vezetési és adminisztrációs ismeretek számonkérése szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli/írásbeli
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 120 perc
A hozzárendelt 4. vizsgafeladat
A közgazdasági alapismeretek számonkérése szóbeli tételsor vagy írásbeli tesztfeladatok alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli/ írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 60 perc
A hozzárendelt 5. vizsgafeladat
Vizsgaproduktum önálló elkészítése: egy nonprofit szervezettel kapcsolatos gazdálkodási, szervezési,
adminisztrációs, ügyviteli esettanulmány 6-8 oldal terjedelemben. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
gyakorlati Időtartama: leadott vizsgaproduktum
A tanulásszervezés módszereire vonatkozó ismeretek mérése szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 90 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat
A pszichológiai ismeretek mérése szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 60 perc
A hozzárendelt 3. vizsgafeladat
A szociálpszichológiai ismeretek mérése szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 90 perc
A hozzárendelt 4. vizsgafeladat
Az andragógiai ismeretek számonkérése szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 90 perc
A hozzárendelt 5. vizsgafeladat
Írásbeli vizsgaproduktum önálló készítése: egy képzési folyamat/program megszervezésének és előkészítésének időrendi ütemezése és logikai rendjének felállítása, valamint költségvetési terve 6-8 oldal terjedelemben.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: leadott vizsgaproduktum
A hozzárendelt 6. vizsgafeladat
A felnőttképzés módszertanára és eszközrendszerére vonatkozó ismeretek számonkérése szóbeli tételsor
vagy írásbeli feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli (csoportos vizsga, 4-5 fős csoportokban) / írásbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási/feladatmegoldási idő 30 perc) vagy 90 perc
A kommunikációs ismeretek számonkérése szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 60 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat
A készség- és személyiségfejlesztéssel összefüggő önismereti és idegennyelvi kommunikációs feladat: Önéletrajz készítése magyar és idegen nyelven (Javasolt az Europass és a nyelvi útlevél alkalmazása.)
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: leadott vizsgaproduktum
A hozzárendelt 3. vizsgafeladat
Idegen nyelvű szakmai kommunikáció idegen nyelven:
Az idegen nyelvű szakmai szókincs mérése egy 40 kérdésből álló egyszerű választásos tesztfeladattal.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 4. vizsgafeladat
a) A viselkedéskultúrával, készség- és személyiségfejlesztéssel, szellemi munka technikáival kapcsolatos ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
b) Az üzleti (nonprofit) etikai ismeretek számonkérése szóbeli tételsor vagy írásbeli feladatlap alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli/írásbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) vagy 120 perc
A hozzárendelt 5. vizsgafeladat
A civil-nonprofit témakörben 5-10 kép terjedelmű prezentáció önálló elkészítése és bemutatása. A prezentáció célja egy nonprofit szervezet bemutatása.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
Számítástechnikai feladatok értelmezése és megoldása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
gyakorlati
Időtartama: 60 perc
A szakképzési program tartalmazhat további tudásszintmérő vizsgákat is.
A tudásszintmérő vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi tudásszintmérő vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti.
A középfokú C típusú szakmai nyelvvizsgával rendelkező mentesül "Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven" 6. tudásszintmérő vizsga 3. tudásszintmérő vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenység alól.
Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.
2720-06 Civil társadalom - civil-nonprofit szervezetek
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
A nonprofit szervezetek strukturális-működési jellemzőire vonatkozó írásbeli vizsgaproduktum önálló elkészítése; egy nonprofit szervezetről készített esettanulmány védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
II. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Közösségszervezési gyakorlati munkáról írásbeli vizsgaproduktum (esettanulmány, interjú, oral history) védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%
2722-06 A nonprofit szervezetek menedzselése
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Egy nonprofit szervezettel kapcsolatos gazdálkodási, szervezési, adminisztrációs ügyviteli esettanulmány
alapján önállóan elkészített vizsgaproduktum védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2004-06 Projekttervezés és projektmenedzsment
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Egy konkrét projektcélnak megfelelő tevékenység jegyzék elkészítése, időrendi ütemezése és logikai rendjének felállítása, valamint a projekthez szükséges humán és más erőforrás feltételek kialakítása és optimalizálása a PM által kiadott feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 180 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Projekttervezés és projektmenedzsment tartalmi elemei és módszertani megoldásai a PM által kiadott
szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 75%
2. feladat 25%
2723-06 Közösségi tanulás és szervezése
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Egy képzési folyamat/program megszervezésének és előkészítésének időrendi ütemezése és logikai rendjének felállítása, valamint költségvetési terve alapján önállóan elkészített vizsgaproduktum védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2025-06 Számítástechnikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Számítástechnikai feladatok értelmezése és megoldása a PM által kiadott Útmutató alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
gyakorlati
Időtartama: 60 perc
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
9.3. A szakmai vizsga értékelése %-osan
Az 55 345 03 0000 00 00 azonosító számú, Közösségi-civil szervező megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében.
1. vizsgarész: 20
2. vizsgarész: 20
3. vizsgarész: 10
4. vizsgarész: 15
5. vizsgarész: 10
6. vizsgarész: 15
7. vizsgarész: 10
9.4. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai
A 4. Projekttervezés és projektmenedzsment vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább a 60%-os teljesítményt ért el.
A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.
A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette.
A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő:
90-100% jeles (5)
80-89% jó (4)
70-79% közepes (3)
60-69% elégséges (2)
0-59% elégtelen (1)
Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2720-06 |
Civil társadalom - civil-nonprofit szervezetek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2720-06/1 |
Szociológiai alapismeretek/Szociológiai alapfogalmak/ Bevezetés a szociológiába |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A szociológia célja, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat a szociológia vizsgálódási szempontjaival, segít- |
séget nyújtson a társadalom differenciálódásnak, működésének megértéséhez, illetve felkészítse a tanuló- |
kat/hallgatókat a társadalmi jelenségek értelmezésére, a szociológiai ismeretek felhasználására a közösségfejlesz- |
tési feladatok végrehajtása során. |
Tananyagegység tartalma: |
• A társadalom fogalma, értelmezései. |
• A társadalom differenciálódása és strukturálódása, társadalmi viszonyok. |
• A mikro- és makro-struktúra elemzési egységei (osztály, státus, pozíció, csoport, társadalmi csoport, kis- |
csoport). |
• A modern társadalmak hatalmi, politikai berendezkedése (állam, kormányzati-hatalmi intézmények, helyi |
önkormányzás). |
• A helyi társadalom fogalma és dimenziói. |
• Társadalmi beilleszkedés és kiilleszkedés. |
• A társadalmi egyenlőtlenségek/kiilleszkedés megjelenési formái (területi, települési, foglalkoztatási, jövedel- |
mi, kulturális és oktatási). |
• Területi és települési jellemzők és következményeik (centrum-periféria, megye, régió, kistérség, város, falu). |
• Munkamegosztás a társadalomban. A foglalkoztatási egyenlőtlenségek és következményeik. |
• Jövedelmi egyenlőtlenségek és következményeik. |
• A kulturális és etnikai egyenlőtlenségek és következményei (normák, értékek, életmód, multikulturalitás, |
szubkultúra). |
• Oktatási egyenlőtlenségek és következményei. |
• A szociológia főbb vizsgálati módszerei (megfigyelés, kérdőívezés, interjúk, csoportos technikák). Esettanul- |
mány, oral-history. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2720-06/2 |
Civil társadalom - nonprofit szektor ismeretek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Civil társadalom, nonprofit szektor ismeretek célja, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat azokkal az alap- |
vető fogalmakkal, definíciókkal, amelyek alapján képesek lesznek differenciálni és értelmezni a civil társadalmi |
jelenségeket, a nonprofit szektor kérdéseit és a szervezeti megjelenési formákat. További célja, hogy a tanu- |
lók/hallgatók ismerjék és értelmezni tudják a hazai civil/nonprofit szektor történeti fejlődését, főbb szervezeti típu- |
sait és jellemzőit, valamint az elsajátított alapozó ismereteket alkalmazni tudják a szakmai tárgyak ismeretfeldol- |
gozása, illetve a gyakorlatok során. |
Tananyagegység tartalma: |
• A civil társadalom fogalma, meghatározási kísérletei. Civil éthosz, polgári öntevékenység, a civil szervező- |
dések megnyilvánulási formái. |
• Civil társadalmi mozgalmak a XX. század második felétől napjainkig Európában. |
• Globális civil társadalmi mozgalmak. |
• Állam, piac, civil és nonprofit fogalmak el- és lehatárolási problémái. A nonprofit szektor mint a civil társa- |
dalom szervezeti infrastruktúrája. |
• Az önkéntesség és szerepe a civil/nonprofit szervezetek működésében. |
• A civil/nonprofit szervezetek szervezeti formái, főbb funkcionális kategóriái. |
• A magyar civil társadalom fejlődése, főbb történeti jellemzői 1989-ig. |
• A magyar civil/nonprofit szektor fejlődése 1989 után a statisztikák tükrében |
• A szolgáltató típusú civil/nonprofit szervezetek jellemzői (esettanulmányok). |
• Az érdekképviseletet, érdekérvényesítést kifejező civil/nonprofit szervezetek jellemzői (esettanulmányok). |
• A magyar civil/nonprofit szektor és az állami/kormányzati/önkormányzati intézmények kapcsolatai, a part- |
nerség érvényesülése. |
• Az önkormányzatok és a civil/nonprofit szervezetek kapcsolatai és jellemzőik. |
• A helyi érdekeket és problémákat megjelenítő civil/nonprofit szervezetek jellemzői (esettanulmányok). |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2720-06/3 |
A nonprofit szervezetek strukturális-működési jellemzői |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Nonprofit szervezetek strukturális-működési jellemzői célja, hogy a tanulókat/hallgatók megismerjék a nonprofit |
szervezetek általános és specifikus szervezeti-működési jellemzőit. Az ismeretek birtokában képesek lesznek a |
sokszínű nonprofit szektor differenciált elemzésére, a szervezeti-működési jellemzők sokféleségének felismerésé- |
re, a nonprofit szervezetek menedzselési szempontból fontos kérdések (célrendszer, funkciók, célközönség, tevé- |
kenységek, termékek, források, teljesítménymutatók stb.) szerinti osztályozására és az ezekből következő speci- |
fikus menedzselési feladatok meghatározására. |
Tananyagegység tartalma: |
• A nonprofit szervezetek általános strukturális-működési definíciói. |
• Az ideáltipikus nonprofit szervezetek jellemzői: a tagságot szolgáló (önhasznú), illetve a szervezeten kívüli |
közönséget szolgáló (közhasznú) ideális nonprofit szervezetek modellje. |
• A nonprofit szervezetek, a kormányzati intézmények és a vállalatok ideáltípusainak összehasonlítása. |
• Küldetésorientáció, társadalomorientáció, piacorientáció a nonprofit szervezetekben. |
• A nonprofit szervezetek fontosabb funkcionális kategóriái: szolgáltatásnyújtó, adományosztó, értékőrző és - |
közvetítő, érdekképviseleti, politikai, közösségfejlesztő, társadalmi kapcsolatokat építő, állami szerepet átvál- |
laló szervezetek |
• A nonprofit szervezetek kapcsolatrendszere. A többszörös közönség elve: elsődleges, másodlagos célközön- |
ségek és egyéb érdekeltek. |
• A tevékenységek rendszere a nonprofit szervezetekben. A cél szerinti tevékenységek főbb területei és kate- |
góriái. |
• A nonprofit szervezetek tevékenységszerkezete a küldetéshez és a forrásokhoz való viszony alapján. A forrás- |
szerzési probléma és a többtermékes szervezeti jelleg. |
• Sajátos erőforrások és összetett forrásszerkezet a nonprofit szervezetekben. |
• Pénzügyi források: cél szerinti és vállalkozási bevételek; magán és állami támogatások, saját tevékenység be- |
vétele. A "piacosodás" erősödő trendjének magyarázata. |
• Emberi erőforrások: fizetett és önkéntes munkaformák. Az önkéntesség elemzése. |
• Teljesítménymérés és -értékelés a nonprofit szervezetekben. A teljesítménymérés és -értékelés információi. |
• A nonprofit szervezetek néhány teljesítményértékelési modellje. |
• Esettanulmányok: konkrét nonprofit szervezetek szervezeti-működési jellemzőinek elemzése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2720-06/4 |
EU alapismeretek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az EU alapismeretek célja, hogy megismertesse és elsajátíttassa azokat az alapvető ismereteket amelyek azt szol- |
gálják, hogy a tanulók/hallgatók megértsék az európai integráció történetét, az Európai Unió szervezeti felépítését |
és a közösségi politika lényegét. További cél, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék és megtanuljanak tájékozódni az |
EU főbb pályázati programjaiban. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az Európai integráció története. |
• Az Európai Unió intézményrendszere és főbb jellemzői (a Tanács/ Miniszterek Tanácsa, az Európa Tanács/ |
bizottságok, a Parlament, az Európai Közösségek Bírósága). |
• Az Európai Unió főbb kommunikációs színterei és koordinációs mechanizmusai. |
• Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottságának működése. |
• Az Európai Unió és a civil szervezetek kapcsolata. |
• Az Európai Unió és Magyarország kapcsolata, az integráció főbb állomásai. |
• Az Európai Unió közösségi politikája (közös mezőgazdasági politika, strukturális politika). |
• Az EU pályázati lehetőségei és programjai (strukturális, kohéziós alapok;) Nemzeti Fejlesztési Terv és ope- |
ratív programok. |
• Az uniós pályázatok felépítése és fogalomhasználata, pályázati feltételek. |
• Az uniós pályázatok finanszírozási feltételei és forrásai. |
• Esettanulmányok a hazai Eu-s pályázatok köréből - megvalósult projektek. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2721-06 |
Közösség-szervezés II. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2721-06/1 |
Helyi társadalom, helyi politika |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A helyi társadalommal és a helyi politikával kapcsolatos kutatások (community study) nemzetközi előzményei a hatvanas évekig nyúlnak vissza. Hazánkban az adekvát társadalmi és jogi környezet hiánya miatt viszonylag későn indultak a helyi társadalommal kapcsolatos kutatások. Ahhoz, hogy megértsük a helyi társadalom önszerveződésének lehetőségeit, az önkormányzatiság elvét, a lokalitás és a településközösség fogalmát, a lokális entitások természetét, a helyi hatalom, a helyi hatalomgyakorlás sajátosságait, tisztázni kell a felsorolt fogalmak jelentését és a részvételi demokrácia, valamint el kell végezni a képviseleti demokrácia összehasonlítását. |
Tananyagegység tartalma: |
• A társadalomszerkezet dimenziói. |
• A társadalomszerkezet és a település. |
• A helyi társadalom fogalma. |
• A helyi társadalom dimenziói. |
• A helyi érdekek érvényesülésének feltételei; nagypolitika és lokalitás. |
• A helyi érdekek érvényesülésének feltételei, helyi autonómia fogalma. |
• A helyi hatalom koordinátái. |
• A tanácsrendszer bemutatása. |
• A nagypolitika és a helyi politika viszonya. |
• Az önkormányzatiság fogalma; a polgári felfogások bemutatása. |
• Az önkormányzatiság gazdasági alapjai. |
• Az önkormányzatiság társadalmi, politikai meghatározottsága. |
• A magyar önkormányzati rendszer bemutatása; az önkormányzati törvény. |
• A magyar önkormányzati rendszer működési tapasztalatai pro és kontra. |
• A középszint és annak "hiánya", a regionális politika, regionális önkormányzat közigazgatási reform. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2721-06/2 |
A kormányzat és a nem-kormányzati szervezetek, civil kezdeményezések közötti együttműködés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Antonio Gramsci a civil társadalom fogalmának új - már a XX. századnak "megfelelő" - értelmezési tartományt |
adott azzal, hogy az állam és a piac mellett említi azt, mint sajátos társadalmi képződményt. A háromszektorú gaz- |
daságok és a modern demokratikus társadalmak egyik egyre nyilvánvalóbb viszonyrendszere, a társadalom makro- |
szintjén illetve a lokalitásban, a kormányzati és a nonprofit szektor együttműködése. A tanulók/hallgatók számára |
nyilvánvalóvá kell tenni az együttműködés lehetséges módozatait és jövőbeni lehetőségeit. Ennek célja, hogy is- |
merjék meg a nonprofit szervezetekben, a civil kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket, mind a közjavak előállí- |
tásában, mind a források társadalmi ellenőrzésében, továbbá a társadalmi kontroll erősítésében és a közösséget |
érintő döntésekben, döntés előkészítésen. A jövőben egyre fontosabbá válik a közvetlen társadalmi szerepvállalás, |
a részvételi demokrácia, amely az állam szerepének csökkenéséből ugyanúgy következik, mint az egyes társadalmi |
csoportok demokratikus készségeinek fejlődéséből. |
Tananyagegység tartalma: |
• Nemzetközi kitekintés: civil érdekek és kormányzati magatartás viszonya. |
• A rendszerváltás óta mandátumukat kitöltött kormányok "civil irányultsága-civil politikája", a választási- és a |
kormányprogramok tükrében. |
• A civil ügyek a kormányzati struktúrában. |
• A Magyar Köztársaság Kormánya "Civil Koncepciója. |
• A Nemzeti Civil Alapprogram. |
• Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok változatai és a haszonáramlás irányai. |
• Az önkormányzatok és nonprofit szervezetek közötti kapcsolatokra vonatkozó empirikus vizsgálatokból |
készült statisztikai adatok. |
• A közszolgáltatások, közfeladatok ellátása állami és/vagy nonprofit alapon. |
• A civil szervezetek politikai részvétele; az önkormányzati választások adekvát tapasztalatai. |
• A szektorok közötti együttműködés általános tapasztalatai; jellegzetes intézmények, statútumok bemutatása |
(önkormányzati törvény, önkormányzati SZMSZ-ek, civil koncepciók, civil referensek, civil házak) |
• A szektorok közötti ágazati együttműködés tapasztalatai az országos statisztikák és helyi példák (együttműkö- |
dési megállapodások) alapján; szociális ellátás, közoktatás, felnőttoktatás, közművelődés. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2721-06/3 |
A közösségszervezés alapvetése |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A közösségszervezés megértéséhez szükséges annak a történelmi folyamatnak a felvázolása, amely a tradicionális |
közösségek felbomlásától a modern közösségek kialakulásához vezetett. A mikro-szintű (szomszédsági) segítések- |
től a társadalmi mozgalmakig, valamint a kölcsönös segítségnyújtás szervezettebb formáin, pl. a settlement moz- |
galmon, a filantrópok és az értelmiségiek közjóért folytatott tevékenységén át - mindezeket megtartva - jutott el a |
szakmává szerveződő, segítő jellegű beavatkozás a jóléti államban megerősödő beavatkozási formákhoz, a közös- |
ségszervezéshez, közösségi munkához, közösségfejlesztéshez. |
A magyarországi szakmai beavatkozás ettől eltérő utat járt be. |
A közösségszervezési szaktevékenység alapelveinek, értékeinek és etikai problémáinak ismerete hozzásegíti a |
leendő szakembert annak megértéséhez, hogy mi teszi igazolhatóvá és jóvá a közösségi gyakorlatot. Ennek megér- |
tése azért is szükséges a leendő szakember számára, hogy majdani szaktevékenységét egy szélesebb koordináta- |
rendszerben elhelyezve megértse saját beavatkozása irányultságát és kockázatait. |
Tananyagegység tartalma: |
• A közösségszervezés alapvetése |
o a közösségszervezést létrehozó társadalmi szükségletek (tradicionális közösségek felbomlása, városia- |
sodás, modernizáció), |
o a közösségi szerveződés spontán és szervezett formáinak kialakulása (társadalmi mozgalmak, filantrópok |
tevékenysége - settlementek, szakmai beavatkozás), |
o a közösségszervezési törekvések kialakulása Magyarországon |
- előzmények - egyetemisták a közművelődésért, téli népművelési gyakorlatok, műegyetemi önszer- |
vező-köri mozgalom |
- innovációs útkeresések a közművelődésben - a "Nyitott ház" kísérlet; |
- szakmafejlesztési kísérletek, Bakony, 1983-86, Csenger 1987-89. |
• A közösségi kezdeményezés különböző modelljei: egy modell elfogadtatása (pl. környezetvédők), nem- |
direktív kezdeményezés (Közösségfejlesztők Egyesülete), az anyagi ösztönzés modellje (Autonómia Alapít- |
vány, Soros Alapítvány), a közösségszervezőtől eltérő szerep alkalmazása (pedagógus, andragógus, szociális |
munkás, művelődésszervező, építész, vidékfejlesztő stb.). |
• Alapelvek, értékek: Közösség és részvétel, intézmények építése a helyi közösségben. Együttműködés. |
• A közösségi beavatkozás etikája. |
• A közösségszervezés fogalom-meghatározási kísérletei. |
• A közösségszervezés hazai műhelyei (Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Kollégium Alapítvány, Közösségi |
Adattár stb., regionális szervezetek.). Közösségi kezdeményezéseket segítő szakmai hálózat. Interdiszciplináris |
nyári egyetemek. Az állampolgári részvétel hete. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2721-06/4 |
Munkamódok, módszerek a közösségszervezésben |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Munkamódok, módszerek a közösségszervezésben a közösségszervezésben alkalmazható munkamódokat és |
módszereket, alkalmazási területeiket, kiválasztásuk szempontjait, alkalmazásuk előnyeit és veszélyeit mutatja be. |
Tananyagegység tartalma: |
• A kezdeményező szerepek: ösztönző, bátorító, katalizátor, facilitátor, közösségi animátor. |
• A segítő szerepek: informátor, kapcsolatszervező, közvetítő, csoportvezető, szolgáltató. |
• Aktivizáló módszerek. Helyi önszervező-köri mozgalmak. Párbeszéd-körök - a svéd tanulókör. A "tankatalógus". |
• A közösségszervezés alapformái: az interjúkészítés és a közösségi beszélgetés, mibenléte, értelme, céljai, |
hasznai, vélt veszélyei és ezek elhárítása. |
• A helyi nyilvánosság kialakításának, megerősítésének módszerei. A véleménycsere és tájékoztatás megszerve- |
zése, a beleszólás gyakorlatának kialakítása, a nyilvánosság csatornáinak birtokbavétele. |
• A szervezésben alkalmazott technikák: egyesület-alapítás, alapítvány-tétel, nyilvános ülések szervezése és |
vezetése, kampány- vagy akció szervezése, tagok bevonása, alapszabály készítése, jelentések, beszámolók írá- |
sa, Public Relation, kampány vagy akciócsoport szervezése, aláírásgyűjtés, tüntetés, demonstráció megszerve- |
zése, lobbizás, ingyenes tanácsadó szolgálat létrehozása, közösségi ünnepségsorozat, fesztivál szervezése, a |
pénzszerzés ABC-je. |
• Az együttműködést fejlesztő módszerek. Szektorok közötti együttműködés, partnerség. |
• Konfliktuskezelés, érdekegyeztetés a közösségekben és a közösségek kapcsolataiban. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2721-06/5 |
A közösségszervezés gyakorlata - esettanulmányok, terepmunka |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Munkamódok, módszerek a közösségszervezésben célja, hogy a tanulók/hallgatók elsajátítsák a közösségszerve- |
zésben alkalmazható munkamódokat és módszereket, megismerjék alkalmazási területeiket, kiválasztásuk szem- |
pontjait, alkalmazásuk előnyeit és veszélyeit. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tanuló/hallgató lakókörzetében tanulmányoz egy közösségi munkát végző (kormányzati vagy nem kor- |
mányzati) szervezetet, illetve annak munkájában részt vesz. |
• Lehetőség nyílhat egy-egy település-, régió- vagy szakterület önszerveződéseinek, közösségi munkájának tör- |
ténelmi jellegű kutatására, levéltári munkára, illetve videón, magnón rögzített 'Oral History' készítésére is. |
'Oral History' készülhet nagy múltú cselekvés, esemény, szervezet "nagy öregjei"-vel, illetve nagy egyénisé- |
geivel. |
• Tanulmányozhatja a tanuló/hallgató egy szervezet közösségi problémamegoldását, vagy kidolgozhatja annak |
lehetőségeit. |
• A tanulók/hallgatók munkájukat dolgozatban összegzik, amelyben rendszerezik információikat, összefoglalják |
kutatásuk lényegét, következtetéseit, és hipotézist állítanak fel a további működésről. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2722-06 |
A nonprofit szervezetek menedzselése |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2722-06/1 |
A nonprofit szervezetek jogi szabályozása |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A nonprofit szervezetek jogi szabályozása célja, hogy a tanulók/hallgatók elsajátítsák a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos szakjogi ismereteket. |
Tananyagegység tartalma: |
• A nonprofit szervezetek jogi szabályozásának sajátosságai. |
• A nonprofit szervezetek státuszszabályai: társadalmi szervezetek, alapítványok és közalapítványok, köztestületek, közhasznú társaságok. |
• A létesítő okiratok (alapító okirat, alapszabály) jellemzői. |
• A bírósági nyilvántartás. |
• A nonprofit szervezetek törvényességi felügyelete. |
• A közhasznú jogállás. |
• A nonprofit szervezetek gazdálkodására vonatkozó fontosabb jogszabályok (gazdálkodás általános kérdései, számvitel, adó, TB, munkaügy). |
• A nonprofit szervezetek működésére vonatkozó egyéb jogszabályok (önkéntesség). |
• A magyar nonprofit szektorral kapcsolatos fontosabb jogszabályi változások 1989 után. |
• A nonprofit szektor jogviszonyai és a felelősség. |
• A nonprofit szervezetekre vonatkozó nemzetközi normák. |
• A nonprofit szervezetek belső szabályzatai. |
• A nonprofit szektor szerződései. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2722-06/2 |
Nonprofit marketing és PR |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Nonprofit marketing és PR célja, hogy megismertesse a tanulókkal/hallgatókkal a modern marketing és a public |
relations specifikus alkalmazását a nonprofit szervezetek körében. A megszerzett ismeretek birtokában a tanu- |
lók/hallgatók képesek lesznek a nonprofit szféra sajátos jelenségeinek felismerésére, a várható változások trendjé- |
nek meghatározására és a változásokhoz rugalmasan, de nem mechanikusan igazodó, rendszerszemléletű kapcso- |
latszervezési megoldások kidolgozására. |
Tananyagegység tartalma: |
• A nonprofit szervezetek jogi szabályozásának sajátosságai. |
• A modern marketing általános fogalma, tartalma. A piacorientáció mint a marketingkoncepció üzleti gyakor- |
lald. • A nonprofit marketing összetett jellege: misszió-, társadalom-, közönség- és piacorientáció. |
• A nonprofit szervezetek marketing környezete, a mikro- és makrokörnyezet tényezői. |
• Marketing információs rendszer és döntéselőkészítés a nonprofit szervezetek körében. |
• A nonprofit szervezetek célközönségeinek megismerése: a kedvezményezettek, az igénybe vevők, illetve a |
támogatók, a forrásbiztosítók magatartásának elemzése: a magatartás alapkérdései és a döntéseket befolyásoló |
tényezők. |
• A kedvezményezettek, illetve a forrásbiztosítók szegmentációja: a szegmentáció fogalma, célja, folyamata, |
változói és a szegmentáció hatékonyságának szempontrendszere. |
• Versenytársak, koalíciós partnerek, koalícióalkotás a nonprofit szférában. |
• A nonprofit szervezeti stratégia és a marketing kapcsolata, marketingstratégiai döntések. |
• A marketingstratégia megvalósítását szolgáló eszközök: a nonprofit marketingmix elemei. |
- ajánlati döntések - célokhoz kapcsolódó és forrásbiztosító ajánlatok, ajánlati portfolió |
- árdöntések - a nem nyereségorientált árképzés, nem pénzbeli árak |
- logisztika és disztribúciós döntések (csatornadöntések) |
- kommunikációs és promóciós döntések. |
• Forrásszerzés, forrásszerzési stratégiák és technikák. |
• A public relations tevékenység tartalma, a PR eszközei |
- arculat, hírnév, image - az integrált kommunikáció |
- szervezeti arculat - az identitás tartalma és formai megjelenése |
- nonprofit szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció. |
• A belső és külső PR tevékenységek a nonprofit szervezetekben. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2722-06/3 |
Szervezet, vezetés, adminisztráció |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Szervezet, vezetés, adminisztráció célja, hogy megismertesse a tanulókkal/hallgatókkal a nonprofit szervezetek |
szervezeti kialakításának, fejlesztésének és átalakulásának, a szervezeti változások kezelésének elméleti megköze- |
lítéseit, a vezetés helyét a szervezetben, a vezetés folyamatát és különböző funkcióit, illetve a szervezetvezetési |
feladatokhoz kapcsolódó adminisztrációs teendőket, az alkalmazható irodatechnikai eszközöket és eljárásokat. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az emberközpontú rendszerszemléletű megismerés célja, a rendszerek osztályozása. Rendszer, rendszerkör- |
nyezet, a szervezetek hálózata, funkció-struktúra összefüggései. |
• Rendszermodellek: statikus-felépítésű, működési (funkcionális), törzskari, mátrix, divizionális, projekt modellek. |
A nonprofit szervezetek szervezeti modelljei. |
• Szervezettervezés. |
• Változásmenedzsment. |
• A vezetés-menedzsment fogalma, funkciói, folyamata, szervezeti helye. |
• A vezetés és az adminisztráció kapcsolat- és feladatrendszere, tervezése, folyamata. |
• Alapvető adminisztrációs és ügyviteli technikák. Hagyományos irodai információfeldolgozás és adminisztráció. |
• Új adminisztrációs munkakörök a szervezetben, ezredfordulós trendek az irodai és adminisztrációs techni- |
kákban. Egyedi és integrált rendszerek, szoftverek. Új technikák bevezetésének menedzsmentje. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2722-06/4 |
Közgazdasági alapismeretek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A közgazdaságtan célul tűzi ki a gazdasági szereplők - háztartások, vállalatok, állam - érdekeiknek megfelelő döntések és racionális cselekvések alapvető kritériumainak bemutatását, valamint az állam gazdaságpolitikai cél és eszközrendszerének megismertetését. A közgazdaságtan oktatásával el kell érni, hogy a tanuló/hallgató gazdasági gondolkodásmódja fejlődjön, a tanultakat legyen képes vonatkoztatni saját környezetére, elméleti tudást és módszertani ismereteket szerezzen a nonprofit szervezetek gazdálkodása megértéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• A közgazdaságtan szerepe, módszertana. |
• A gazdasági élet alapfogalmai (mikro- és makroökonómiai fogalmak, összefüggések). |
• Piac és piaci mechanizmus. |
• Gazdaság, gazdálkodás, gazdasági rendszerek. |
• Pénz és bankrendszer. |
• Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában. |
• Adófajták és működési alapelveik. |
• Önkormányzati gazdálkodás. |
• Költségvetés. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2722-06/5 |
A nonprofit szervezetek gazdálkodása |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Nonprofit szervezetek gazdálkodása célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a nonprofit szervezetek gaz- |
dálkodási folyamatait, meghatározzák az ezekkel kapcsolatos döntéseket és a döntések megvalósításának eszkö- |
zeit, illetve képessé váljanak arra, hogy közreműködjenek a végrehajtásban és az ellenőrzésében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A nonprofit gazdálkodás alapelvei, lényegi jellemzői, fogalma, tartalma, célrendszere: mit, kinek, hogyan, |
miért? |
• A nonprofit gazdálkodás folyamata, a gazdálkodás funkcionális elemei. |
• A nonprofit szervezetek működésének stratégiai szemléletű tervezése. A formalizált stratégiai terv elemei és a |
funkcionális stratégiai tervek. |
• Az információ szerepe a nonprofit szervezetek menedzselésében. Az információs rendszer elemei, az információ |
feldolgozás módszerei. |
• Pénzügyi folyamatok, pénzügyi irányítás, pénzügyi tervezés a nonprofit szervezetekben (éves terv, cash flow). |
Bevételek, kiadások, költségelszámolás. |
• A nonprofit szervezetek államháztartási kapcsolatai (központi költségvetés, önkormányzatok, Nemzeti Civil |
Alapprogram). |
• A számviteli rendszer alapelvei és fontosabb sajátosságai, pénzügyi-számviteli beszámoló és könyvvezetés a |
nonprofit szervezetekben. |
• Pénzügyi forrásteremtés: bevételt eredményező tevékenységek, pályázatírás, támogatói szerződések, ado- |
mánygyűjtés. |
• Humán erőforrás menedzsment a nonprofit szervezetekben (alkalmazottak és professzionális tanácsadók). |
• Együttműködés az önkéntesekkel, önkéntesek toborzása. |
• A gazdálkodás egyéb anyagi folyamatai: tevékenység- és folyamatszervezés, eszközgazdálkodás. |
• A gazdálkodás ellenőrzése: controlling, monitoring. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06 |
Projekttervezés és projektmenedzsment |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/1 |
Projekttervezés és projektmenedzsment I. (projektfinanszírozás) |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Projekttervezés és projektmenedzsment I. célja, hogy a tanulók/hallgatók majdani munkahelyükön legyenek |
képesek a megfelelő irányítási modellek megválasztására és alkalmazására, legyenek képesek egy projekt-team |
eredményes munkatársa lenni vagy egy-egy projektet önállóan elkészíteni és azt vezetni a projekt technikák (team |
építés, szervezés, számítógépes program-követés, projekt-controlling stb.) alkalmazásával. |
Tananyagegység tartalma: |
• A projekt meghatározása és alkalmazásának feltételei |
o A projekt fogalma, |
o A projekt alkalmazásának feltételei (különös tekintettel a szervezeti, időbeli, térbeli és erőforrás- |
gazdálkodási vonatkozásokra), |
o A projekt módszer alkalmazásának előnyei és vezetésének funkciói. |
• A projekt munka alapvető módszertani kérdései, ismertebb módszerei, technikái |
o A projekt szervezésének és folyamatának főbb lépései és sikertényezői szervezésének fontos feltételei, |
o A projekt módszer iránti igény felmerülése, céljainak meghatározása, |
o A projekt-team szervezése és vezetése, |
o A projekt-team szervezésének tartalmi és módszertani követelményei, |
o A projekt vezetésének technikai kérdései: konfliktuskezelés, ösztönzés stb. |
• A projekt-terv elkészítése |
o A projekt-folyamat megtervezése, |
o A projekt költség- és időtervezése, |
o A projekt kockázati tényezőinek számbavétele és elemzésének módszerei. |
• A szervezeti kultúra és a projekt |
o A kommunikáció szerepe a projektben, |
o A kommunikációs terv készítése (különös tekintettel a szervezeti kultúra és struktúra sajátosságaira). |
• A projekt monitoring és controlling megszervezése és működtetése |
o A projekt teljes folyamatának vezérlése és értékelése, |
o A projekt-munka értékelési módjai, funkciói. |
• A projekt megvalósítása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/2 |
Projekttervezés és projektmenedzsment II. Pályázatírás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Projekttervezés és projektmenedzsment II. célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a pályázatok elkészítésének folyamatát, a pályázat összeállításának pénzügyi részeit. Váljanak képessé a pályázati útmutató és formanyomtatvány értelmezésére, kitöltésére, valamint a szükséges mellékletek összeállítására. |
Tananyagegység tartalma: |
• A pályázati felhívás, pályázati útmutató részletes elemzése, értelmezése. |
• Pályázat összeállításának pénzügyi részei. |
• Tervezési folyamat. |
• Forráskeresés, pályázati anyagok letöltése az internetről. |
• Pályázati formanyomtatvány értelmezése, kitöltése; mellékletek, igazolások. |
• Az Európai Unió támogatási rendszere. Közbeszerzési irányelvek és az elbírálás folyamata. |
• Önálló projektmunka, projektterv készítése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/3 |
Projektszoftverek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Projektszoftverek célja megismertetni a tabulókat/hallgatókat a projektszemléletű gondolkodás kulcsfogalmaival, valamint a gyakorlatban alkalmazott módszertanaival, ezen belül is a számítógéppel támogatott projektvezetés és követés eszköztárával. |
Tananyagegység tartalma: |
• Projektszoftverek általános áttekintése |
Funkcionalitás; kezelhetőség |
• MsProject A menürendszer felépítése, eszköztárak, nézetek; feladatok, mérföldkövek; erőforrások (emberi, anyagi), terheltség; naptárak, munkarend, ütemezés; pénzügyek kezelése; jelentésrendszer; esettanulmányok |
• Egyéb szoftverek megismerése |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2723-06 |
Közösségi tanulás és szervezése |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2723-06/1 |
Tanulásmódszertan |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Tanulásmódszertan célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg és tudatosítsák saját tanulási stílusukat, moti- |
vációikat; ismerjék meg a hatékony szellemi munka feltételeit; ismerjék meg és a gyakorlatban alkalmazzák a ha- |
tékony olvasás technikáit; ismerjék meg és gyakorolják a dolgozatírás tartalmi és formai követelményeit. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tanulási önismeret jelentősége. |
• Tanulási stílus, tanulási szokások. |
• Tanulási motivációk. |
• Tanulási tapasztalatok elemzése. |
• Az eredményes tanulás individuális feltételei. |
• A koncentrált figyelem. |
• A szókincs. |
• Olvasási technikák. |
• A jegyzetelés technikái. |
• Csoportos és egyéni fejlesztő gyakorlatok. |
• A tanulást segítő metakognitív stratégiák. |
• A kooperatív tanulás módszerei. |
• A dolgozatírás tartalmi és formai követelményei. |
• A vizsgákon történő helytállás feltételei. |
• A tájékozódás és ismeretszerzés új útjai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2723-06/2 |
Bevezetés a pszichológiába/Altalános lélektan |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Bevezetés a pszichológiába célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék a pszichológiai gondolkodás kialakulását és |
nézőpontváltásainak főbb állomásait. Legyenek tisztában a személyiség kialakulásának folyamataival. A tárgy |
járuljon hozzá, hogy egészséges, érett személyiséggé váljanak, valamint ahhoz hogy szerzett ismereteiket hivatá- |
sukban értően alkalmazzák. |
Tananyagegység tartalma: |
• A korai kísérletezők és a kísérleti pszichológia indulása. Egymást követő és kiegészítő nézőpontok, felfogások |
az emberről. Vizsgálati módszerek a pszichológiában. |
• A pszichológia biológiai alapjai. A genetika szerepe a viselkedés befolyásolásában. Öröklés és környezet vi- |
szonya. A fejlődés szakaszai. |
• Dinamikus tényezők a viselkedés szabályozásában. Arousal, aktiváció és személyiség. A biológiai ritmus. |
• A megismerési folyamatok hozzájárulása a környezethez való aktív viselkedéshez. Tanulás és emlékezés, az |
intelligencia. A gondolkodás és nyelv alapkérdése. |
• A motiváció. Az alapvető motívumok rendszere. A motiváció idegélettani alapjai. A humán specifikus motí- |
vumok. A motívumok hierarchiája. Szociális tényezők hatása a motívumtanulásra. Igényszint. Siker és kudarc |
hatása a teljesítményre. |
• Az érzelmek a viselkedésben. Az érzelmek fejlődése: kötődés, érzelmi szabályozás, érzelmi intelligencia. Po- |
zitív érzelmek. Szomorúság és depresszió. Az agresszió és düh. |
• A tudat és tudatállapotok problémája a pszichológiában. Tudat-tudat elöttes-tudattalan. Alvás, álom. A pszi- |
choaktív szerek és a függőség. Meditáció és relaxáció. |
• A stressz. Stresszkeltő események jellemzői. Pszichikai reakciók a stresszre. Fiziológiai reakciók a stresszre. |
A stressz egészségbefolyásoló hatása. Megküzdési lehetőségek. |
• A személy észlelés problémája a pszichológiában. Mások viselkedésének értékelése. Az ok tulajdonítás és |
szándék tulajdonítás. A sémák a szociális megismerésben. |
• A társas viselkedés háttértényezői. Sémák, sztereotípiák. Az attitűd funkciói. Az attitűd és viselkedés össze- |
függése. Rokonszenv, vonzalom. |
• A személyiség strukturális megközelítése. A pszichoanalitikus személyiség oldaláról. (Freud) az interperszo- |
nális személyiség modell. (Rogers) Személyiségvonások és dimenziók. |
• A személyiség tipológiai megközelítése. Temperamentum típusok (Galenos). Alkati típusok (Kretschmer). |
Sheldon alkati tipológiája. A környezethez való attitűd tipológiái. |
• Az egyéni különbségek mérése. Az intellektuális képességek mérése, a személyiség mérése. A jó teszt jellemzői. |
• Az érett személyiség. Az érettség problémája (cél vagy ideál). Érettség és életkor. Az érettség javasolt krité- |
riumai. Ericson, Maslow és Allport véleménye szerint. Értékorientációk. |
• Az abnormális viselkedés. Normalitás-abnormalitás. Szorongás, hangulatbetegségek, az antiszociális szemé- |
lyiség. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2723-06/3 |
Bevezetés a szociálpszichológiába/ Társadalomlélektan |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Bevezetés a szociálpszichológiába célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék fel a különböző társadalmi egysé- |
gekben végbemenő változásoknak egymásra, valamint az emberekre gyakorolt hatásait. Értő módon figyeljék a |
csoportfolyamatokat és legyenek képesek pozitív emberi, szakemberi modellként viselkedni társas helyzetekben. |
Tananyagegység tartalma: |
• A szociálpszichológia mint tudomány, helye a tudományok rendszerében, jellege, történeti fejlődésének né- |
hány fontos állomása és a szaktudomány kiemelkedő művelői. |
• A szociálpszichológiai kutatások módszertana. A jó kutatás kritériumai (érvényesség, megbízhatóság, megfe- |
lelő mintavétel). A vizsgálat típusok. A kérdőíves módszer. A kísérletezési lehetőség a szociálpszichológiában. |
• Az egyéni szocializáció. A szociális tanulás formái és közegei. A család és az iskola mint szocializációs tér. |
A szakmai szocializáció. |
• Az én funkciók, az én-kép, az énidentitás. Önértékelés, önkontroll. Az attitűd jellemzői. Az attitűd változás |
problematikája. |
• Szociális szerepek. A szereptanulás folyamata. Szerepelvárás-szerepteljesítmény. A szerepkonfliktusok eredete |
és feloldásuk lehetőségei. A foglalkozási szerepek. |
• A személypercepció. A pontosság problémája az észlelésben. A mindennapi élet személyészlelési hibaforrásai. |
A személyről alkotott kép konstrukciója. Az ok tulajdonítás. |
• A társas kapcsolatok mint a társadalmi lét alappillérei. A kapcsolatok létrejöttének indítékai. A csereelmélet |
sajátossága. Formális és informális kapcsolatok. A kapcsolatok fejlődéstörténete. |
• Az interakció mint a társas kapcsolatok feltétele. A társas élet szabályszerűségei. Normák, szabályok, etikett, illem. |
• Az interakció eszközei: kommunikáció, társas készség, együttműködés. A járulékos kifejező és eszköz jellegű |
kommunikáció. Az affiliáció, a társas készségek összehangolása. A bizalom mint az együttműködés alapja. |
A függőség problémája az interakcióban. |
• A szociális befolyásolás és meggyőzés. A befolyásolás folyamatai. Befolyásolhatóság-meggyőzhetőség. |
Az ellenérvekkel való bánásmód. Ellenállás az attitűd változással szemben. |
• Társas konfliktusok. Versengés és a konfliktus. Konstruktív-destruktív konfliktusok. A konfliktusok felol- |
dásának lehetőségei. |
• A csoport fogalom kialakulása és tartalmi változása. A csoportok alaptípusai. Feladatmegoldás a csoportban. |
Konstruktív és destruktív szerepek a csoportban. Csoportjelenségek. |
• A csoport fejlődésének 3 szakasza. A 4 szakaszos elmélet lényege. A csoportgondolkodás jellemzői. Egyén és |
csoport viszonya. A referencia csoport kettős funkciója. |
• A "tömeglélektan" elnevezés tartalmi változásai. A tömeg fogalma, válfajai. A tömeghelyzet és a tömeghatás |
sajátosságai. |
• A tömeghelyzet jellemzői. Az egyén viselkedése a tömegben. Fókuszálás és polarizáció. A katasztrófahelyzet |
szakaszai, fizikai hatásai, a pánik. Az önzetlen viselkedés modellje, tömegjelenségek. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2723-06/4 |
Bevezetés az andragógiába /Az andragógia alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A Bevezetés az andragógiába célja áttekintést adni a felnőttek tanulásáról-tanításáról, a fontosabb alapfogalmakról és összefüggésekről. A tanulók/hallgatók elméleti tudást és módszertani ismereteket szereznek a felnőttképzések tervezése és szervezése megértéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Alapfogalmak: felnőttoktatás, felnőttképzés, andragógia. |
• A pedagógia és az andragógia eltérő sajátosságai. |
• Az élethosszig tartó tanulás és művelődés szükséglete. |
• A felnőttek pszichikus sajátosságai és képezhetőségük. |
• A felnőttek tanulási motivációja. |
• A felnőttoktatói szerepfelfogások, stílusok. |
• A felnőttkori tanulás nehézségei. |
• A résztvevő-központúság. |
• Önművelés, nyitott képzés. |
• A szocio-kulturális animáció. |
• A hátrányos helyzetűek tanítása. |
• Munkaerőpiaci képzések, átképzés, továbbképzés, humán erőforrás fejlesztés. |
• Az idősek művelődése, képzése. |
• A távoktatás, e-learning. |
• A mai magyar felnőttoktatás rendszere. |
• Európai felnőttképzési gyakorlatok. |
• Civil szervezetek a művelődésben és a felnőttképzésben. |
• A tapasztalati tanulás és az önkéntes munka. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2723-06/5 |
Felnőttképzések tervezése és szervezése |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanulók/hallgatók sajátítsák el a felnőttképzés tervezésével és szervezésével kapcsolatos ismereteket, váljanak |
képessé képzési programok és képzési folyamatok megtervezésére és megvalósítására. |
Tananyagegység tartalma: |
• Munkaerőpiaci alapfogalmak |
• Kompetenciák, kulcskompetenciák. |
• A kompetenciából kiinduló tananyag. |
• A tanulás és oktatásszervezése a felnőttek körében. |
• A képzési program tartalmi és formai elemei (akkreditációs eljárások). |
• A képzési folyamat |
- a képzést megelőző tervező munka, |
- a képzési tevékenység szakmai előkészítése - igények felmérése, a célcsoport, költség és képzési terv, |
személyi feltételek, tananyag, tankönyv stb., |
- a képzés indítása, lebonyolítása, |
- értékelés, |
- minőségbiztosítás, fejlesztés, |
• Kommunikáció és értékesítés. |
• Felnőttképzési szolgáltatások (a már megszerzett kompetencia mérése, pályaorientáció, egyéni szükségletek, |
képzési tanácsadás stb.). |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2723-06/6 |
A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere/Andragógiai módszerek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanulók/hallgatók ismerjék meg és sajátítsák el a főbb andragógiai módszereket, szerezzenek elméleti tudást és |
módszertani ismereteket a felnőttképzések tervezése és szervezése megértéséhez |
Tananyagegység tartalma |
• A felnőttek tanításának-tanulásának sajátosságai. |
• Andragógiai módszerek, csoportosításuk. |
• A visszacsatolás funkciói. |
• A hatékony személyközi kommunikáció. |
• Konfliktuskezelési technikák. |
• Aktivizáló módszerek, módszerkombinációk. |
• Előadói módszerek. |
• Résztvevőközpontú módszerek. |
• Gondolatösztönző technikák. |
• Csoportmunka. |
• Forgatókönyv. |
• Projektmódszer és egyéb módszerek, technikák. |
• A felnőttoktatók kulcskompetenciái. |
• Oktatási segédeszközök. |
• A médiumok alkalmazási technikái. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/1 |
Bevezetés a kommunikáció elméletébe |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanulók/hallgatók ismerjék meg és sajátítsák el a kommunikáció alapfogalmait, valamint átfogó elméleti képet |
kapjanak a közvetlen emberi kommunikáció szerkezeti felépítéséről, sajátosságairól, dinamikai szabályszerűsé- |
geiről. |
Tananyagegység tartalma: |
• A közvetlen emberi kommunikáció fogalma. |
• A társadalmi kommunikáció rendszerének alapvonalai. |
• A személyközi kommunikáció dinamikája és alapelvei, a metakommunikáció dimenziói; a tranzakcióanalízis |
kommunikációs modellje, a személyiség struktúrája és a tranzakciós folyamatok, játszmák és sztrókok. |
• A személyközi kommunikáció kódjai. |
• A közvetlen emberi kommunikáció csatornái: a verbális csatorna sajátosságai, a verbális kommunikáció prag- |
matikája. |
• A közvetlen emberi kommunikáció nem verbális csatornái: mimika és tekintet, vokális csatorna. A nem ver- |
bális csatorna struktúrája és funkciói, a szimbolikus kommunikáció sajátosságai. |
• A közvetlen emberi kommunikáció nem verbális csatornái: a mozgásos kommunikációs csatornák. |
• A kulturális szignálok kommunikációs jelentősége. |
• A közvetlen emberi kommunikációs folyamat dinamikai alapelvei. |
• Kommunikációs modellek: Shannon -Weaver, Laswell. |
• A személyközi kommunikáció hatékonysága. |
• Kommunikációs hibák és félreértések, a kommunikáció korlátai; kommunikációs kompetenciák, a visszacsato- |
lás szerepe, az empátia és az aktív figyelés sajátosságai és jelentősége a személyes kommunikációs helyzetek- |
ben; a befolyásolás formái; a meggyőzés kommunikációs alapjai az adó, az üzenet és a befogadó szemszö- |
géből. |
• A személyközi kommunikáció sajátosságai. |
• Az emberi szociabilitás és kötődés, a vonzalom elméletei, a személyes kapcsolatok fejlődése; a kommunikáci- |
ós problémák kezelése, az együttműködés és az önérvényesítés (asszertivitás) jelentősége. A konfliktuskezelés |
modelljei (Gordon); a társas befolyásolás sajátosságai: konformitás és deviancia, engedelmesség, vezetés; a |
csoport formái, a csoportfejlődés szakaszai, a csoportdinamika jellegzetességei: csoportbeli szerepek, csopor- |
tos gondolkodás és döntés; a hatalom és szerepe a tárgyalások során, hatalomforrások. |
• Az üzleti élet kommunikációs formái: a tárgyalások, a levelezés, az értekezletek A tárgyalások és értekezletek |
pszichológiai és tartalmi szintje; alku a tárgyalás és értekezlet során, a kompromisszumkeresés technikái; a |
győztes-győztes tárgyalások módszerei, együttműködés a tárgyalásban; értekezlet-technikák. |
• A közvetlen emberi kommunikáció megnyilvánulása a médiában. |
• A tömegkommunikáció szabályrendszere. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/2 |
Önismeret, személyiségfejlesztés, sikeres kommunikáció |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanulók/hallgatók ismerjék fel és tudatosodjon bennük, hogy milyen a saját kommunikációs stílusuk, és hogy |
ezzel a mindennapi helyzetekben mennyire eredményesek. (Milyen benyomást keltek az emberekben, milyen a |
hangom, hogyan reagálok különböző szituációkban). Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tréning során, a játékok |
alatt végig figyelniük kell egymásra, és kölcsönösen értékelniük kell egymást. A tréning után a megterhelő kom- |
munikációs helyzetekben legyenek képesek tudatosan eredményes kommunikációs stratégiát választani. |
Tananyagegység tartalma: |
• Kommunikációs alapfogalmak (Jakobson kommunikációs modellje), Johari-ablak. A gesztusok, a tekintet és a |
mimika szerepe a kommunikációban - gyakorlatok |
• A helyes légzéstechnika. A hangszín, a hangsúly és a hangerő mint kommunikációs tényezők, ezek tudatosí- |
tása ("milyen a saját hangom visszahallgatva?") - gyakorlatok |
• Beszédmód - mennyire befolyásolja a személyiség, a partnerhez és a közleményhez való viszony - szituációs |
játékok |
• Aktív meghallgatás. Empátiakeltés énüzenetek által - szituációs játékok |
• Az asszertív, az agresszív és az alárendelődő viselkedésformák - szituációs játékok |
• Megterhelő kommunikációs helyzetek kezelése: kérés előterjesztése, ill. visszautasítása; dicséret adása, foga- |
dása - szituációs játékok. |
• Megterhelő kommunikációs helyzetek kezelése: kritika adása és fogadása - szituációs játékok |
• Érvényesülés, szimpátia elnyerése - szituációs játék: állásinterjú, Önéletrajz készítése - magyar és idegen |
nyelven |
• Idegen nyelvi szakkifejezések |
• Tömörítés idegen nyelvű szövegből magyar nyelvre |
• Üzleti szituációk idegen nyelvű szerepgyakorlatai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/3 |
Idegennyelvi szakmai kommunikáció alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanulók/hallgatók váljanak képessé írásban és szóban kommunikálni egy idegen nyelven, folyamatosan fejlesz- |
teni az idegen nyelvű kompetenciájukat és szókincsüket. Mindennapi tevékenységükhöz kapcsolódó életszerű |
helyzetekben egy idegen nyelven szakszerűen használják a szakmában nélkülözhetetlen ismereteket és terminoló- |
giákat. Nemzetközi levelezést, pályázatokat, projekteket, dokumentumokat tudjanak előkészíteni egy idegen nyelven. |
Tananyagegység tartalma: |
• A munkával, munkahellyel kapcsolatos mindennapi tevékenységek: telefonálás; a munkahely megközelítése; |
szakmai utazások (vámvizsgálat, szálloda, vásárlás-reklamálás stb.); üzleti ebédek; egészség. |
• Idegen nyelvi szakkifejezések. |
• Tömörítés idegen nyelvi szövegből magyar nyelvre |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/4 |
Viselkedéskultúra, munkakultúra, nonprofit etika |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja |
Az illem, etikett, protokoll fogalomhármas különböző fejlődési szakaszokon ment keresztül, míg napjaink hivata- |
los kapcsolattartásának szabályaivá alakult. A protokoll szabályainak betartása segítheti a kapcsolatok zökkenő- |
mentes felvételét, illetve fenntartását, a be nem tartása olykor jóvátehetetlen hibákhoz vezethet. Cél, hogy a tanu- |
lók/hallgatók alapvető ismereteket szerezzenek a viselkedéskultúra szabályszerűségeiről, és kialakíthassanak egy |
olyan nézőpontrendszert, amely segíti őket a protokoll jellegű munkájukban. |
A tanulók/hallgatóknak megismerkednek. az írott, szigorúan veendő szabályokkal, illetve a szabályok rugalmas |
alkalmazásának területeivel. |
Tananyagegység tartalma |
• Általános alapfogalmak. Az illem, az etikett, a protokoll eredete |
• A jogi és erkölcsi szabályozás közös és eltérő jellegzetességei |
• Az üzleti viselkedés és a személyiségfejlődés általános pszichológiai alapjainak megismerése. |
• Az üzleti viselkedés hajtóerőinek, valamint szabályozásának szükséges és hatékony összeegyeztetése. |
• A szocializáció és a személyiségjellemzők kialakulása. |
• Az üzleti kommunikáció fogalma, az emberi kapcsolatrendszer kialakítása, illetve hatékony fenntartása. |
• Az önismeret, a társismeret, valamint az empátia készségének fejlesztése a csoport működésének megismerésén |
keresztül. |
• Az énkép tisztázása, a belső erősségek és fejlesztésre szoruló készségek feltárása - egyéni SWOT analízis. |
A személyes stílus beazonosítása. |
• Érdeklődési irányok és típusok. Érték és az értékrendszer kialakítása. Motiváció és a munkaértékek rangsora. |
• Az üzleti képességek és készségek. |
• Teljesítmény és motiváció kapcsolata. |
• Célmeghatározások. A hosszú távú, középtávú, és rövid távú célok egymáshoz való viszonya. |
• Tanulási stílus, a tanulási képességek fejleszthetősége. A figyelem és emlékezet viszonya. Egyéni tanulásmód- |
szertan kialakítása. |
• A problémamegoldás és konfliktuskezelés szakaszai, problématípusok. Megoldási módozatok több szempontú |
elemzése. |
• Társadalmi és személyes érintkezés. Megszólítás, bemutatkozás, köszönés. |
• Viselkedéstechnika: Találkozás, belépés valahová, vendégfogadás. |
• Az öltözködés szabályai. |
• Az írásbeli érintkezés szabályai: névjegy, levél, meghívó. |
• Az állami protokoll. Diplomáciai rendezvények. Ajándékok. |
• Tárgyalás, üzleti megbeszélés, ültetési rend, ültetéses alkalmak. |
• Hivatalos ceremóniák: aláírás, megnyitás, díjátadás, kitüntetés, delegáció fogadása, delegáció tagjaként ... |
• Konferencia, ütemterv. |
• Az üzleti etikai normák szerepe, jelentősége. |
• A szervezeti magatartás és a menedzsment etikája. |
• Az ügyfelekért való felelősség. |
• A nemzetközi üzleti élet etikája. |
• Az emberi erőforrás menedzselésének etikai vetületei. |
• Reklámetika, biztosítási etika, banketika, tőzsdeetika. |
• Adómorál, a számviteli munka etikája. |
• Nonprofit etika. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/5 |
Prezentációkészítés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A prezentációkészítés célja a tanulók/hallgatók kommunikációs kompetenciájának, ezen belül íráskészségének és előadói képességeinek fejlesztése, valamint a prezentációkhoz alkalmazható technikai eszközök használati lehetőségeinek megismertetése. Ennek érdekében gyakorlati ismereteket nyújt különböző célú prezentációk elkészítéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• A hatásos nyilvános szereplés feltételei és módszerei, az eredményes prezentáció jellemzői. |
• A prezentációs folyamat elemei: helyzetelemzés, téma előkészítése, kivitelezés megtervezése, végrehajtás, partneri reakciók kezelése és értékelése. |
• Az írásművekkel szembeni követelmények, logikai felépítés; stílus; érvelés |
• Power Point prezentációs program. |
• Prezentáció készítése, beillesztések, WordArt készítése. |
• Mezők és objektumok, beszúrások, képformázások. |
• Prezentáció animálása, hiper-hivatkozások, egyéb effektusok. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2025-06 |
Számítástechnikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2025-06/1 |
Számítástechnikai alkalmazások |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanuló/hallgató legyen tisztában azokkal a számítógépes alkalmazásokkal és módszerekkel, melyek elengedhe- |
tetlenül szükségesek későbbi munkájának elvégzéséhez, ezeket készségszinten sajátítsa el. Ismerje meg azokat a |
tipográfiai és internetes tudományterületeket, melyeket más szakterületen is sikerrel alkalmazhat. |
Tananyagegység tartalma: |
• Informatikai alapfogalmak átismétlése. |
• Operációs rendszerek. Az operációs rendszer működése, használata. Kommunikáció az operációs rendszerrel. |
Operációs rendszerek kezelőfelülete, testre szabása. |
• A fájl fogalma, azonosítása. Állományok a lemezes háttértárolón. A könyvtárrendszer fogalma. Állomány |
azonosítása. Fájl, könyvtár és lemezkezelés, állományok védelme. |
• Segédprogramok ismertetése, használata. Commanderek. |
• Védekezés a vírusok ellen. A vírusok fogalma, fajtái. A vírusok felismerése, vírusdetektálás, vírusirtás. |
• Hálózatba kapcsolt számítógépek használatának alapjai, csoportosítása. |
• Hálózati alapfogalmak. |
• Internet. |
• Információs szolgáltatások használata lokális- és világméretű hálózatokon keresztül. Levelezés, hírcsoportok, |
keresés, Outlook. |
• Szövegszerkesztési alapismeretek. Microsoft WORD. |
• WordArt, egyenletszerkesztő. |
• Körlevél készítése |
• Táblázatkezelési alapfogalmak, munkafüzet, munkalap, formázás, adatbevitel. Diagramok készítése. Függ- |
vények használata. |
• Adatbázis létrehozása, kezelése. |
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 16. számú melléklete,
- a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
A szakképesítés megnevezése: Üzleti szakügyintéző
Szakképesítések köre:
| |
Részszakképesítés |
Nincs |
|
Elágazások |
|||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 01 |
||
Megnevezés: |
Banki szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 02 |
||
Megnevezés: |
Értékpapír-piaci szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 03 |
||
Megnevezés: |
Gazdálkodási menedzserasszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 04 |
||
Megnevezés: |
Pénzügyi szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 05 |
||
Megnevezés: |
Projektmenedzser-asszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 06 |
||
Megnevezés: |
Számviteli szakügyintéző |
||
Ráépülés |
Nincs |
Képzés maximális időtartama:
Szakképesítés megnevezése |
Szakképzési évfolyamok száma |
Óraszám |
Üzleti szakügyintéző |
2 |
- |
- számítógép-terem
- taniroda
- tanterem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A "Hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és "Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Magyar Bankszövetség és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége - adott esetben a képző bevonásával - ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
Bemeneti kompetenciák |
- |
Iskolai előképzettség |
Érettségi vizsga |
Szakmai előképzettség |
- |
Előírt gyakorlat |
- |
Pályaalkalmassági követelmények |
- |
Szakmai alkalmassági követelmények |
- |
A munkakör, foglalkozás |
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
3619 |
Egyéb gazdasági ügyintézők |
A banki hálózat egyes egységeinél az ügyintézők munkáját segíti, szervezi és irányítja. Kommunikál az ügyfelekkel.
A banküzemben adódó feladatokat önállóan végrehajtja. Banki információt, adatot gyűjt, nyilvántart és szolgáltat. Szabályozási előkészítői és elemzési feladatokat végez. Intézkedéseket kezdeményez saját hatáskörén túlmenő ügyekben.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
azonosító száma |
megnevezése |
55 344 01 |
Államháztartási szakügyintéző |
54 345 04 0000 00 00 |
Nonprofit menedzser |
55 345 03 0000 00 00 |
Közösségi-civil szervező |
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
Az 55 343 01 0010 55 01 azonosító számú, Banki szakügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
2000-06 |
Számítástechnikai- informatikai feladatok |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
2005-06 |
Bankszakmával kapcsolatos feladatok |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
||||
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1 |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2 |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
szóbeli |
30 perc |
||
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
||||
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06/2 |
Biztosítás Társadalombiztosítás |
szóbeli írásbeli |
30 perc 60 perc |
||
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
írásbeli |
90 perc |
||
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
||||
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
írásbeli |
90 perc |
||
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
írásbeli |
120 perc |
||
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
||||
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
||||
2000-06 |
Számítástechnikaiinformatikai feladatok |
||||
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
interaktív |
60 perc |
||
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
||||
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
interaktív |
60 perc |
||
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
||||
2001-06/1 Üzleti kommunikáció szóbeli 30 perc |
|||||
2001-06/2 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc 30 perc |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc |
||
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
írásbeli |
120 perc |
||
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
szóbeli |
30 perc |
||
2005-06 |
Bankszakmával kapcsolatos feladatok |
||||
2005-06/1 |
Adózás |
||||
2005-06/2 |
Kis és középvállalkozások üzleti finanszírozása |
||||
2005-06/3 |
Pénz és tőkepiacok |
||||
2005-06/4 |
Banktan 1 |
||||
2005-06/5 |
Banktan 2 |
||||
2005-06/6 |
Nemzetközi fizetések |
||||
2005-06/7 |
Hitelbírálat |
||||
2005-06/8 |
Hitelintézeti számvitel |
||||
2005-06/9 |
Banki informatika |
A 30 nap időtartamú összefüggő szakmai gyakorlatot - külön PM által kiadott Útmutató alapján - az 1. szakképzési évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - de legalább 50 kredit elérése után - július és augusztus hónapokban kell teljesíteni.
Az ajánlott szakképzési program időtervének szervezési elve:
vegyes jellegű (a teljes képzési időn belül többféle szervezési elv valósul meg) azaz
- tantárgyi jellegű (heti néhány órás, egész tanéven keresztül futó egységek),
- modulos jellegű (változó, nem a teljes heti óraszámban és rövidebb, nem a teljes tanéven keresztül futó folyamategységek),
- szakaszolt (epochális) jellegű (pl. a tudásszintmérés felkészítők, illetve a tudásszintmérések, a szakmai gyakorlat).
Az elmélet és gyakorlat aránya - figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatot is -40-60%.
Elmélet: |
795 óra |
40% |
|
Elméletigényes gyakorlat: |
945 óra |
||
Szakmai gyakorlat: |
240 óra |
||
Gyakorlat összesen: |
1 185 óra |
1 185 óra |
60% |
Mindösszesen: |
1 980 óra |
100% |
A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő - leadása.
A Vállalatgazdálkodási feladatok 1. tudásszintmérő vizsga, a Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok 2. tudásszintmérő vizsga, a Számviteli-statisztikai feladatok 3. tudásszintmérő vizsga, a Számitástechnikai-informatikai feladatok 4. tudásszintmérő vizsga, Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga tudásszintmérő vizsgafeladatainak teljesítése a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) és az abban meghatározott időterv alapján történik.
Az 55 343 01 0010 55 01 azonosító számú, Banki szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt tudásszintmérő vizsgák:
1. tudásszintmérő vizsga: Vállalatgazdálkodási feladatok,
2. tudásszintmérő vizsga: Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok,
3. tudásszintmérő vizsga: Számviteli-statisztikai feladatok,
4. tudásszintmérő vizsga: Számítástechnikai-informatikai feladatok,
5. tudásszintmérő vizsga: Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven.
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közgazdaságtan ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági jogi és közigazgatási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Marketing ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalati gazdaságtan ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Menedzsment ismeretek mérése feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyek alapjai elméleti ismereteinek számonkérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Biztosítási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Társadalombiztosítás ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Adók és támogatások ismertetése és alkalmazása meghatározott feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalkozások pénzügyi alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 90 perc
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számvitel alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Statisztikai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Emberi erőforrások menedzsment ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági matematika ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi számvitel elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Elemzés-ellenőrzés alapjai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számítástechnikai ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági informatika alkalmazása ügyviteli, vagy könyvelési számítógépes programcsomag alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti kommunikációs szakismeretek ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti etikai ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
A viselkedéskultúrával, készség- és személyiségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzletviteli témakörben 5-10 kép terjedelmű prezentáció önálló elkészítése és bemutatása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Idegen nyelvű 1-2 oldalas szöveg (pl. pályázati felhívás, üzleti levél) összefoglalása magyar nyelven, kb. 500 szóban, szótár használatával. 40 kérdésből álló egyszerű választásos tesztfeladattal az idegen nyelvű szakmai szókincs mérése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az adott témakörből feltett idegen nyelvű kérdések megválaszolása szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A szakképzési program tartalmazhat további tudásszintmérő vizsgákat is.
A középfokú C típusú szakmai nyelvvizsgával rendelkező mentesül Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga 5. és 6. tudásszintmérő vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységek alól.
Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2005-06 Bankszakmával kapcsolatos feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
A bankszakmai ismeretek alkalmazása: pénzforgalmi feladatok, lakossági és kisvállalkozói hitelezésre vonatkozó feladatok, egyéb lakossági termékek eladásával kapcsolatos feladatok a PM által kiadott feladatlap alapján.
9.3. A szakmai vizsga értékelése %-osan
Az 55 343 01 0010 55 01 azonosító számú, Banki szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében:
1. vizsgarész: 10
2. vizsgarész: 20
3. vizsgarész: 15
4. vizsgarész: 10
5. vizsgarész: 15
6. vizsgarész: 30
9.4. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai
Az 55 343 01 0010 55 01 azonosító számú, Banki szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt 6. Bankszakmával kapcsolatos feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább a 60%-os teljesítményt ért el.
A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.
A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette.
A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetők le.
A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő:
90-100% jeles (5)
80-89% jó (4)
70-79% közepes (3)
60-69% elégséges (2)
0-59% elégtelen (1)
Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 180 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
A szakmai követelménymodulokban meghatározott pénzforgalmi feladatok, lakossági és kisvállalkozói hitelezésre vonatkozó feladatok, egyéb lakossági termékek eladása témakörökből számonkérés a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 60%
2. feladat 40%
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A közgazdaságtan célul tűzi ki a gazdasági szereplők - háztartások, vállalatok, állam - érdekeiknek megfelelő |
döntések és racionális cselekvések kritériumainak bemutatását, makroszinten a gazdasági szektorok közötti vi- |
szonyrendszer áttekintését, a nemzetgazdaság egyensúlyi és egyensúlytalansági helyzetének felírását, a nemzetközi |
munkamegosztásban való részvétel alapösszefüggéseinek, valamint az állam gazdaságpolitikai cél és eszközrend- |
szerének megismertetését. A közgazdaságtan oktatásával el kell érni, hogy a tanuló/hallgató gazdasági gondolko- |
dásmódja fejlődjön, a tanultakat legyen képes vonatkoztatni saját környezetére, elméleti tudást és módszertani |
ismereteket szerezzen a ráépülő gazdaságtanok megértéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Mikroökonómia alapjai |
• Alapfogalmak és összefüggések |
• A közgazdaságtan módszertana; gazdasági modellek |
• Tiszta piacgazdaság ismérvei és működése |
• Vegyes gazdaság szereplői és működése |
• Mikroökonómiai Marshall kereszt |
• Piaci formák; tökéletes verseny és ismérvei; egyéb piaci formák |
• Piaci kudarcok-externáliák, közjavak; |
• Háztartások |
• Fogyasztói döntések; tényezőkínálati döntések; vagyontartási döntések |
• Vállalatok |
• Vállalatok gazdálkodása; pénz- és reálfolyamatok |
• Pénz és bankrendszer |
• Pénzteremtés a modern bankrendszerben; |
• A makroökonómiai kibocsátás és a nemzetgazdaság alapintézményei |
• A makrogazdasági szereplők közötti jövedelemáramlás négyszektoros modellben; |
• Árupiaci összkereslet: fogyasztási kereslet; beruházási kereslet; árupiaci egyensúlyi jövedelem; árupiaci |
egyensúly és adó |
• Munkapiac és az aggregált kínálat |
• Potenciális kibocsátás |
• Aggregált kereslet és a makrogazdasági egyensúly és egyensúlytalanság |
• Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában; |
• Nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
Alapvető cél, hogy megismertessük a jogi és közigazgatási alapfogalmakat és bemutassuk a polgári jog fontosabb |
|
jogintézményeit, különös hangsúlyt fektetve |
a kötelmi jogra, valamint a közigazgatás gyakorlati megvalósulására. |
Az ismeretek átadása során hozzásegítjük a tanulókat (hallgatókat), hogy elsajátíthassák a hatályos jogban való |
|
tájékozódás szakmai alapjait, továbbá célunk, hogy jogrendszerünkről és a közigazgatásról alkotott képük mind |
|
teljesebb legyen. A tanulmányok során elsajátítják a speciális jogi és közigazgatási szemléletmódot és nyelvezetét. |
|
A Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai tantárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi megalapo- |
|
záshoz, amely nélkül a szakmai fő tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• A jog, jogalkotás, jogágak, jogrendszer, jogszabályok érvényessége, hatálya, jogszabályi hierarchia. Jogalkotó |
|
szervek. |
|
• Alkotmányosság, jogállamiság; a magyar közjogi rendszer; a bíróságok és az Alkotmányíróság szerepe; alap- |
|
vető jogok és kötelezettségek. |
|
• Személyek a polgári jogban, valamint a tulajdonjogra vonatkozó alapismeretek. |
|
• A gazdasági együttműködés szervezetei és formái; a gazdasági társaságokra vonatkozó általános (közös) sza- |
|
bályok |
|
• Az egyes gazdasági társaságok és a kapcsolódó vállalkozások áttekintése; az elsődlegesen nem profitorientált |
|
célú szervezetek |
|
• A cégek nyilvántartásba vétele, és törvényességi felügyeletük. |
|
• A csődeljárás, a felszámolási eljárás okai és rövid bemutatása. |
|
• A gazdálkodó szervezetek mint munkáltatók. |
|
• A szerződések megkötésének szabályai; |
a szerződést biztosító mellékkötelezettségek; a szerződés megszűnése |
érvénytelensége és az elévülés. |
|
• Polgári jogi felelősség; a kötelmi jogba tartozó egyes szerződésekre vonatkozó speciális szabályok. |
|
• Egyes gazdasági bűncselekmények. |
|
• A közigazgatás története. A közigazgatás elméletének fejlődése Max Webertől napjainkig. |
|
• Vagyontörvény. Az MNV Zrt. feladatai, szerepe. |
|
• Közigazgatási szervek; az önkormányzatok feladat és hatásköre. |
|
• A közigazgatás személyi állománya. |
|
• A közigazgatási eljárás általános szabályai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a marketing fogalomkörét és piacorientált |
gondolkodásmódot sajátítsanak el. Ismerkedjenek meg a marketing döntések hatáslehetőségeivel és információs |
hátterével, valamint az alkalmazható marketing eszköztár alapvető jellemzőivel és a legfontosabb marketing tech- |
nikákkal. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés a marketing fogalomrendszerébe: A piac fogalma, a marketing és a piac kapcsolata; a marketing |
fogalma, fejlődése; marketing szemléletmódok; a vállalkozás marketing környezete; a marketing folyamatai; a |
marketing menedzsment; marketing stratégiák, marketing programok; a marketing-mix. |
• Célpiaci marketing. A piac szegmentálása: A célpiaci marketing fogalma, hatáslehetőségei; STP-stratégiák; a |
piac szegmentálása, szegmentálási módszerek; a célpiacok kiválasztásának szempontjai, módszerei; termékpo- |
zicionálás, pozícionálási stratégiák. |
• Fogyasztói magatartás: Fogyasztótípusok és a szükségletalakítás folyamata; a fogyasztói magatartást, fogyasz- |
tói döntéseket befolyásoló tényezők; vásárlási folyamat, vásárlási döntések; vásárlói szerepek és magatartástí- |
pusok. |
• A szervezetek beszerzési magatartása: A szervezeti vásárlás jellemzői. A szervezeti vásárlók típusai; a beszer- |
zési döntés folyamata; az üzleti piacok marketingjének korszerű irányzatai. (Kapcsolati marketing, hálózati |
marketing.) |
• Termékpolitika: A termék fogalma. A termékek csoportosításai; a termék marketing szempontú kialakítása; a |
márka fogalma, és szerepe a termékpolitikában. Márkázási stratégiák; a csomagolás marketing kérdései; de- |
sign a termékpolitikában; a vállalati termékstruktúra alakításának marketing szempontjai; termékfejlesztési |
döntések; a termékek piaci életgörbéje. Az életgörbék használata a termékpolitikában. |
• Árpolitika: Az árkialakítás közgazdasági és piaci tényezői; marketing árstratégiák és ártaktika; fogyasztói árel- |
fogadás; az ár, mint versenyeszköz. |
• Értékesítési csatornapolitika: Az értékesítési csatorna fogalma és működése; a közvetítők típusai és funkciói; |
értékesítési csatornapolitika; a vertikális marketing rendszer. |
• Marketingkommunikáció/1.: A piacbefolyásolás feladatai; a promóciós mix; a reklám; Public Relations (PR); |
eladásösztönzés; személyes meggyőzés; ATL- és BTL- kommunikáció. |
• Marketing információs rendszer. Marketingkutatás: Vállalati marketing információs rendszer; a piaci informá- |
ciók sajátosságai és fő típusai. Kvalitatív és kvantitatív információk; a marketingkutatás folyamata és típusai; a |
marketingkutatás módszertana; a marketingkutatás gyakorlati kérdései; |
Marketingtervezés, marketingstratégia; marketingstratégia és vállalati stratégia; a stratégiai tervezés folyamata; |
marketingstratégiák; a különböző alapstratégiák jellemzői; különböző piaci helyzetben lévő vállalatok által kö- |
vetett stratégiák. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés az üzleti vállalkozások fogalomrendszerébe Az üzleti vállalkozás és a vállalat kapcsolata; a vállalkozások környezete; külső környezeti tényezők köre, szerepe; belső környezeti tényezők köre, szerepe; vállalkozások működését befolyásoló tényezők. |
• Üzleti vállalkozások működési folyamata, jellemzői Vállalati célrendszerek; vállalati stratégiai tervezés lényegi elemei; üzleti terv szerepe, kidolgozási módszere. |
• Marketing fogalma, tartalma Marketing stratégia kidolgozási folyamata; marketing eszközrendszerek elemei. |
• Innováció, tárgyi eszközfejlesztés tartalma Innováció fogalma, jellemző területei; innováció folyamata, tárgyi eszköz-gazdálkodás célja, szerepe, fogalma; beruházási tevékenység, beruházás gazdaságossági-számítás; üzemfenntartási tevékenység. |
• Emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma, fogalma Emberi erőforrás-gazdálkodás céljai, tevékenységei; emberi erőforrás-gazdálkodás működése; bér- és jövedelemgazdálkodás. |
• Logisztika fogalma, jellemzői Logisztikai rendszer elemei; logisztikai stratégia jellemzői; logisztikai folyamatok működése Termelési-szolgáltatási folyamatok, minőségbiztosítás; termelés és a szolgáltatás tartalma, jellemzői; termelési stratégia jellemzői; vállalati minőségpolitika tartalma, jellemzői. • Vállalati válságkezelés, vállalatok megszűnése Válságok kialakulásának jelei, okai; vállalati válság leküzdése, módozatai; vállalkozások megszűnése módozatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, |
a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, |
módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy lényege, alapjai |
Vezető szerepe a szervezetben, vezetői feladatcsoportok jellemzése; vezető manager és vállalkozó; vezetés, mint |
tanulási folyamat: a vezetővé válás célállomásai. Vezető és beosztott; a vezetés forrásai; vezetési szintek a szerve- |
zetben; vezetői képességek és fejlesztésük; vezetői specializációk azonosítása; vezetési ismeretek rendszerezése; |
vezetési funkciók, az akcióközpontú vezetés tartalma |
• Szervezet környezete |
Környezet azonosítása; szervezeti adottságok; szervezet belső irányítása |
• Döntéshozatal |
Döntéselméleti alapok; döntéshozatal módja; hatáskör (hatalom) gyakorlása a szervezetekben |
• Stratégia és vezetés |
Stratégiai tervezés fontossága; stratégiai tervezés folyamata; stratégiai tervezés módszerei |
• Vállalkozások szervezeti rendszere |
Tulajdonosi (irányító) szervezet szerepe, funkciói, szervei; munkaszervezet alkotórészei és vizsgálata; vállalkozási |
ismeretek típusainak jellemzése |
• Emberi erőforrás menedzsment |
Az emberi erőforrás, mint különleges termelési tényező; motivációs elméletek és stratégiák; humán erőforrás tar- |
talma, összetevői a vállalkozásoknál; humán stratégia, emberi erőforrás tervezés |
• Vezetői ellenőrzés |
Vezetői ellenőrzés szükségessége, folyamata; szervezet/Management auditálás módszertana; vezetői ellenőrzés és |
belső ellenőrzés munkamegosztása |
• EU hatása a vállalkozások működésére |
EU irányelvek, szabályozások; EU intézmények hatása a vállalkozásokra, jogállásuk, hatáskörük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a foglalkoztatás és munkaerőpiac jellemzőit |
Magyarországon és az Európai Unióban. Ezen túlmenően konkrét, gyakorlati segítséget kapnak ahhoz, hogy minél |
könnyebben találjanak munkahelyet és minél zökkenőmentesebben illeszkedjenek be végzésüket követően a mun- |
kahelyi közösségekbe. |
Tananyagegység tartalma: |
• Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
A munkaerő és a munkaerőpiac sajátosságai; foglalkoztatottság és a munkaerőpiac jellemzői Magyarországon; |
foglalkoztatás és munkaerőpiac európai kontextusban. |
• Munkavégzés során létesíthető jogviszonyok |
Munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony); munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; munkavégzés |
vállalkozóként v. alkalmazottként; foglalkoztatás a START program keretében. |
• Hogyan lehet megtalálni a legjobb munkahelyet |
Álláspályázat elemei; felkészülés az interjúra; az állásinterjú. |
• Részvétel a munkahelyi közösségben |
Munkahelyi csoportok élete; sikeres munkacsoportban való részvétel. |
• Szakképzettség és a kompetenciák viszonya |
Tanulás fajtái, kompetenciák értelmezése; végzettség, szakképzettség és a kompetenciák viszonya;OKJ és a kom- |
petencia viszonya. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja általános és koordinált ismeretnyújtás a tanulók/hallgatók részére ahhoz, hogy megfelelő jártasságot szerezzenek a jövedelemfolyamatokat átölelő intézményrendszerekről, módszerekről és eszközökről, különös figyelemmel arra, hogy az alapfogalmak és ismeretek úgy kerüljenek rendszerbe, hogy alkalmazhatók legyenek a további speciális pénzügyi, számviteli ismeretek megszerzéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Jövedelemelosztási folyamatok |
Elosztás, újraelosztás, transzferek, megtakarítás, megtakarítások átcsoportosítása; jövedelemtulajdonosok (szektorok, pozícióik); társadalmi-gazdasági koordináció és megvalósítása. |
• Pénz és pénzfolyamatok, értékpapírok Pénzfogalom és pénzfunkciók; klasszikus és modern pénzfelfogások; pénzkínálat (a pénzteremtés hatásai a gazdaságban), pénzkereslet; kamatláb; értékpapírok. |
• A pénzügyi közvetítés intézményei és instrumentumai A pénzügyi piacok: értékpapírpiac, értéktőzsde szerepe, működése; a monetáris működés intézményrendszere, a monetáris és nem monetáris közvetítő intézmények; a monetáris hatóság(ok), a hitelintézeti szektor működésének sajátosságai; kereskedelmi banki műveletek. |
• A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok elméleti alapjai Fizetési mérleg; devizaárfolyam és árfolyamrendszerek; az európai monetáris együttműködés és a közösségi intézmények; a monetáris unióba történő átmenet. |
• A közpénzügyek alapjai Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében; a közösségi döntések elmélete; az államháztartás bevételei és kiadásai; az államháztartás hiánya és adóssága; az államadósság finanszírozásának módjai; az ÁKK szerepe; költségvetési szervek, működésük és ellenőrzésük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/2 |
Biztosítás/Társadalombiztosítás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, a nem monetáris jellegű pénzügyi intézménykör és tevékenységük bemutatása, más- |
felől a társadalombiztosítás jelenlegi és lehetséges módszereinek megismertetése. |
Tananyagegység tartalma: |
• A biztosítás kialakulása, története, alapgondolata |
• A biztosítás társadalmi jelentősége |
• A biztosítás jogszabályi környezete |
• A biztosítási piac |
A biztosítási piac keresleti és a kínálati oldala (a határon átnyúló szolgáltatások) |
• Biztosításközvetítők és biztosítási szaktanácsadók |
• A biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A biztosító társaságok alapításának és működésének szabályozása és felügyelete |
• A határon átnyúló biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A kockázat, a kockázatkezelés és a kockázatviselés - kockázatporlasztás |
Az egyedi kockázat biztosíthatósága; a kockázatkezelés és kockázatviselés; kockázatporlasztás (együttes-, közös- |
és captive biztosítás, viszontbiztosítás, bankbiztosítás) |
• Az élet és a nem-élet biztosítási ágazat. |
• A klasszikus és a unit linked módozatok (befektetések, eszközalapok) |
• A vagyontervezés módszerei (pénzügyi igény-módszer, tőke-igény modell) |
• Kötvénykölcsön, jelzálogkölcsön |
• A nem-életbiztosítási ágazat |
A balesetbiztosítás és a betegségbiztosítás; a vagyonbiztosítás és gépjármű biztosítás (CASCO, GFB); felelősség- |
biztosítás és jogvédelmi biztosítás; speciális biztosítások (hitel, árfolyam, technikai, utas, sí stb.) |
• Biztosítási szerződés - biztosítási díj - biztosítástechnikai tartalékok |
A biztosítási szerződés kulcspontjai (a szerződés okmányai); a biztosítási díj meghatározása (bonus-malus, bonus- |
díjkedvezmény, malus-díjtöbblet); a biztosítástechnikai tartalékok képzése, befektetése és felhasználása. |
• A kárrendezés |
A kárrendezés folyamata, a kárrendezés követelményei; a biztosítási érték és az önrész szerepe szerződéskötésnél |
és a kárrendezésnél; a határon átnyúló biztosítások kárrendezési sajátosságai. |
• A társadalombiztosítás |
A kötelező társadalombiztosítási rendszer; a társadalombiztosítás ellátásai és az ellátásra jogosultak; az ellátások |
fedezete, a befizetések elszámolása és ellenőrzése; magánnyugdíjpénztárak és Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénz- |
tárak. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a jövedelemtulajdonosi pozíciók megismerése, a gazdaságban létrejött jövedelmek |
osztozkodási kényszerének okai és eszközeinek bemutatása, összekapcsolása a makro és mikro viszonyokkal, ha- |
tásvizsgálatok megteremtésének lehetősége. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jövedelemosztozkodás indokai |
Az állami feladatok, az államgazdasági funkciói: allokációs funkció, redisztribuciós funkció, és a stabilizációs |
funkció. |
• A jövedelemosztozkodás folyamata |
Az államháztartás alrendszerei; az állami feladatok biztosításához szükséges anyagi erőforrások: végleges és átme- |
neti bevételek, és azok főbb csoportjai.; a központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai; az önkormányzatok |
költségvetési bevételeinek és kiadásainak főbb csoportjai; a társadalombiztosítás főbb bevételei és kiadásai; az |
elkülönített állami pénzalapok. |
• Adópolitika, adózási alapelvek |
Az adópolitika, mint a költségvetési politika alapvető eszközrendszere; az adó szerepe, jellemzői; az adóztatás |
határai; az adóztatás alapelvei, különböző adóelméletek bemutatása (Smith, Samuelson); az adózás eljárási elvei |
• Az adórendszer |
A legfontosabb adóreformok céljai, jellemzői napjainkig; az adórendszer szerkezete, tagozódása; az adórendszer és |
az integráció összefüggései |
• Az adótényállás elemek ismertetése és az adók csoportosítása |
Adóalany és más személyek, adóhatóságok, az adótárgy, az adóalap, az adómérték, az adómentesség, az adóked- |
vezmény, stb.; az adókötelezettség egyes szabályai (bejelentés, adómegállapítás, bevallás, stb.); az adók csoporto- |
sítása különböző szempontok szerint; az indirekt és a direkt adók jellemzői, előnyei és hátrányai; a központi és a |
helyi adóztatás lehetséges megoldásai: a föderalista rendszer, a konkurencia rendszer, a megosztott rendszer, a |
vegyes rendszer |
• A támogatások rendszere |
A Közösségi támogatási rendszer jellemzői; a hazai támogatási rendszer jellemzői; a normatív támogatások; a |
céltámogatások; az intervenciók |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a modern vállalati pénzügyek fogalomrendsze- |
rét. Kapjanak áttekintést a vállalkozások pénzügyi döntéseinek legfontosabb kérdéseiről. Szerezzenek jártasságot a |
pénzügyi döntések során széles körben alkalmazott számítási módszerekben és technikákban. |
Tananyagegység tartalma: |
• A pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai. |
• A pénz időértékének fogalma, jelentősége. |
• Jövőérték-számítás, jelenérték-számítás. |
• Speciális pénzáramok (annuitás, örökjáradék.) A pénzügyi számítások gyakorlati alkalmazása. |
• A pénzügyi eszközök (kötvények és részvények) értékelése. |
• A kötvények és részvények árfolyamának és hozamának számítása. |
• A kockázat fogalma, és jelentősége a pénzügyekben. A kockázat mérése. |
• A pénzügyi döntésekben rejlő kockázatok. Az üzleti kockázat főbb forrásai. |
• A működési tőkeáttétel és az üzleti kockázat közötti összefüggések. |
• A pénzügyi tőkeáttétel és fő forrásai. |
• A pénzügyi tőkeáttétel hatása a vállalkozások pénzügyi kockázatára |
• A beruházási döntések általános jellemzői. |
• A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások becslésének alapelvei. |
• A pénzáramlások típusai, tartalmuk. |
• A beruházási javaslatok pénzügyi értékelése. |
• Döntési problémák, döntési kritériumok; megtérülési idő. |
• Nettó jelenérték (NVP), belső megtérülési ráta (IRR) |
• A vállalati tőkeköltség értelmezése, jelentősége a beruházási döntésekben. |
• A vállalati átlagos tőkeköltség (WACC) számítása. |
• A finanszírozási döntések főbb jellemzői. |
• A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések EBIT/EPS elemzéssel. |
• Forgótőke-menedzsment. A forgótőke jelentősége, körforgása. |
• A forgótőke nagyságára ható tényezők. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatása során tudatosítani kívánjuk, hogy a gazdasági élet résztvevői, a számvitelt ne önálló tevékeny- |
ségnek tekintsék, hanem mint a piac szereplőit, valamint a vezetés különböző szintjeit hatékonyan kiszolgáló in- |
formációs rendszert kezeljék. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a számvitel elméleti megalapozását, szabályozottsá- |
gának, elveinek megismertetését, a gyakorlati alkalmazás kereteinek bemutatását, a vállalkozások önállóságának |
hangsúlyozását és a választási lehetőségek ismertetését. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számvitel fogalma, célja, tárgya és feladata; a számvitel szabályozásának célja és szükségessége; az érdek- |
hordozói kör meghatározása, az érdekhordozói kör és az információ igény; a beszámoló célja, részei; a beszá- |
molási kötelezettség; a számviteli alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása. |
• A vállalkozás vagyona; az eszközök és a források a mérlegben. |
• A mérleg és a leltár jellemzői; a leltározás célja és módszerei. |
• A gazdasági események fogalma és csoportosítása; az egyszerű és összetett gazdasági események jellemzői és |
típusai; a gazdasági események hatása a mérlegre. |
• A számlasoros és az idősoros elszámolás; a könyvvezetési kötelezettség; a könyvvezetés jellemzői; könyvelés |
a főkönyvi számlákon; a könyvviteli számlák jellemzői és típusai; az idősoros elszámolás célja és jellemzői. |
• Az elszámolás folyamata a főkönyvi számlák nyitásától azok zárásáig; a könyvelési munkák ellenőrzése; a |
könyvelési hibák javítása; az analitikus nyilvántartások célja. |
• A vagyonelemek értékelése; az értékelés fogalma és célja; az értékelési elvek és eljárások; az értékelés megva- |
lósítása; a bekerülési érték tartalma és megállapítása; az eszközök és a források értékelése. |
• A mérleg fogalma, jellemzői és fajtái; a mérleg összeállításának lehetséges módjai; a mérleg tartalma; eszkö- |
zök és források a mérlegben; a mérleg tagolása és részletezése. |
• Az eredményszámítás célja és módszerei; az eredménykategóriák és azok tartalma, kiszámítása; az |
eredménykimutatás két változata és azok összefüggései |
• A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés készítésének célja, szerepe és tartalma |
• A számviteli információs rendszer felépítése és kialakítása; a számlakeret fogalma, feladata és kialakítása; a |
számlakeret elkészítése során érvényesítendő elvek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy olyan alapvető matematikai fogalmakkal, módszerekkel ismertessük meg a tanulókat/hallgatókat, amelyek - egyrészt közvetlenül az FSz képzésben szükségesek, az ott tanult szaktárgyak művelése során felhasználhatóak - másrészt az alapképzésben történő továbbtanulást készítik elő. |
Tananyagegység tartalma: |
• A valós számok; számfogalom, nagyságrendek, pontosság megítélése; abszolút és relatív hiba. |
• Viszonyszámok, átlagok; jelölések, szumma és produktum jelek. |
• Első- és másodfokú egyenletek. |
• Egyenlőtlenségek; intervallum, környezet, abszolút érték; korlátos számhalmazok. |
• Függvények; a függvény fogalma és ábrázolása; a függvények természetes értelmezési tartományának megadása, függvényértékek kiszámítása; függvénytulajdonságok. |
• Lineáris, abszolút érték és szignum függvények grafikonjukkal. |
• Másodfokú polinom; a másodfokú függvény és ábrázolása; összetett és inverz függvények. |
• Sorozatok: Számsorozat, mértani sorozat; a megadott számsorozat tagjainak kiszámítása, a mértani sorozat első n tagjának az összege. |
• Monoton, korlátos és konvergens sorozatok; a felsorolt tulajdonságoknak egyszerű sorozatok segítségével való szemléltetése; az "e" szám. |
• Pénzügyi számítások; a kamatos kamat számítása; exponenciális tulajdonság bemutatása. |
• Diszkontálás (az exponenciális függvény inverze: logaritmus függvény). |
• Nominális és effektív kamatlábak; infláció. Konform kamatláb. |
• Járadékszámítás; gyűjtő és törlesztőjáradék. |
• Vektor, tömb, mátrix; négyzetes mátrix, főátló, mellékátló; mátrixok típusának, rendjének meghatározása; transzponált mátrix. |
• Mátrixok lineáris műveletei: mátrix számszorosa, azonos típusú mátrixok összege. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a felsőfokú szakképzésben tanulók készség szinten sajátítsák el a szakmájuk |
gyakorlásához szükséges alapvető matematikai eszközöket; statisztikai adatok, mutatószámok értését; a statisztikai |
adatszerzés, adatelemzés legfőbb elveit; a leíró statisztika eszköztárát és alkalmazását. A tantárgy ismeretanyagá- |
nak elsajátítása utána a végzettek képesek legyenek az alapvető módszertani eszközök használatára és a kapott |
eredmények értelmezésére, kellő jártasságra tegyenek szert az információk kezelésében, a statisztikai adatok ren- |
dezésében, értékelésében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A statisztika bevezető fogalmainak (sokaság, ismérv, mérési skálák, adatok) példákkal illusztrált bemutatása. |
• A valóság statisztikai leképezése |
Adatszerzési és adathasznosítási módok; a statisztikai adatok tartalma és pontossága. |
• Egyszerű elemzési eszközök |
Statisztikai táblák, viszonyszámok és összefüggéseik, grafikus ábrázolás. |
• Információtömörítés, alapstatisztikák |
Csoportosítások, kvantilisek, középértékek, szóródási mérőszámok, empirikus eloszlások alapmutatói. |
• A koncentráció közgazdasági fogalma és statisztikai leképezése, elemzési eszközei. |
• Bevezetés az idősorok elemzésébe. |
Az idősor adatainak átlaga, a változások átlagos mértéke és üteme. |
• Heterogén sokaságok elemzése. |
Rész- és összetett viszonyszám, rész-és főátlag, variancia-felbontás. |
• A sztochasztikus kapcsolat fogalma, fajtái. |
A különböző fajta sztochasztikus kapcsolat (asszociális kapcsolat, vegyes kapcsolat, korreláció) elemzése leíró |
statisztikai módszerekkel. Kapcsolat-szorossági mérőszámok. |
• Heterogén sokaságokra számított átlagok összehasonlítása. |
Standardizálás, standardizáláson alapuló indexszámítás. |
• Érték-, ár- és volumenindexek számítása és összefüggéseik. |
A közgazdasági gyakorlati indexek bemutatása. |
• A táblázatkezelő program statisztikai lehetőségei, alkalmazása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A pénzügyi számvitel című tárgy keretében arra vállalkozunk, hogy a tanulók megismerjék a számviteli törvény azon előírásait, amelyek nélkül a gazdálkodás folyamata nem érthető meg. Nem törekszünk arra, hogy az elszámolások teljes körét bemutassuk, de a legfontosabb gazdasági folyamatokra és azok elszámolására fókuszálunk. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági társaság alapítása |
• A működő vállalkozás számviteli feladatai. A könyvelés technikai lebonyolításának áttekintése. A beszerzés számviteli elszámolása és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatása. A beszerzésekkel kapcsolatos nyilvántartások célja és tartalma. |
• A termelés folyamata. A költségek termelési folyamatban és azok elszámolási lehetőségei. A költségek elszámolása költségnemek szerint. A költséghely és a költségviselő szerinti költségelszámolás. Az értékesítés folyamata, annak elszámolásai. |
• Befektetési alternatívák a vállalkozások gyakorlatában. A befektetésekkel kapcsolatos elszámolások. |
• A könyvviteli zárlat tartalma és célja |
• Az eszközök és a források a beszámolóban. A leltárkészítési és leltározási kötelezettség. |
• A vállalkozások beszámolója. Eszközök a mérlegben. Források a mérlegben. Az eszköz és forrás változások hatásának bemutatása az eredménykimutatásban. A kiegészítő melléklet és tartalma. Az üzleti jelentés és tartalma. A beszámoló könyvvizsgálata, a beszámoló letétbehelyezése és közzététele. |
• A gazdasági társaság megszűnése. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás számviteli feladatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a számviteli tanulmányok során megszerzett ismeretekre építve a vállalkozás vezeté- |
sének információval történő ellátásához szükséges alapismeretek biztosítása. Az oktatás során kiemelt fontosságú- |
nak tartjuk, hogy a tanulók/hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretet szerezzenek a pénzügyi számvitel- |
ből nyerhető információk kiegészítésére a vezetés számára, a vállalkozás jövedelmezőbb és hatékonyabb műkö- |
dése érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vezetői számvitel fogalma, tartalma, orientáltsága; a vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata; a |
vezetői számvitel és a controlling kapcsolata; a vezetői számvitel funkciói. |
• A költség fogalma, tartalma, csoportosítási lehetőségei; a költség, ráfordítás és a kiadás fogalma, a költségek |
csoportosítása; a költséggazdálkodás fogalma, tartalma, követelményrendszere és általános módszerei. |
• A költségváltozási tényező értelmezése, számítása és alkalmazása a költségtervezésben; az eredmény tömeg |
növelés lehetőségeinek kutatása, a fedezeti pont fogalma, számítása; a költségszámítás, elszámolás fogalmainak |
elmélyítése, költségnemek szerinti tervezés bemutatása. |
• A határköltség-számítás bevezetése, alapfogalmak ismertetése; rétegtermelés, rétegköltség, határköltség. |
• Az önköltség (előállítási költség) kiszámítása; az önköltségszámítás rendjének kialakítása. |
• A kalkulációs cél, kalkulációs egység fogalma, kijelölése; a kalkuláció fajtái és módszerei; a kalkulációs séma, |
a séma egyes sorainak tartalma; a kalkuláció bizonylati rendje; a kalkulációs időszak. |
• Az általános költségek felosztásának és a vetítési alapok célszerű megválasztása. |
• Gazdasági kalkuláció fogalma, célja, tárgya, alkalmazási területei. |
• A gyártmány-karakterisztika felhasználási területeinek ismertetése, optimális termelési tervkészítés. |
• A közvetett (általános) költségekkel való gazdálkodás. |
• A költséghelyek kijelölése, a költséghelyi költségek tartalma, kimutatásának rendszerei. |
• A saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját teljesítmények tartalma. |
• A költségek elszámolásának lehetőségei a számviteli törvény alapján. |
• A költségek elszámolási lehetőségei, összefüggései az eredmény megállapítási módszerekkel. |
• A költséggazdálkodás korszerű módszerei. |
• A költség- és hozamszámítás rendeltetése és módszerei. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az ellenőrzés fogalma és jellemzői. |
Az ellenőrzés fogalma, tartalma; az ellenőrzés főbb követelményei; az ellenőrzés fontosabb fajtái; az ellenőrzés |
szabályozása. |
• A vállalkozások tulajdonosi és belső ellenőrzése |
A felelős társaságirányítás és a vállalkozások ellenőrzési rendszerének kapcsolata; a vállalkozások ellenőrzési |
rendszerének összetevői; a tulajdonosi ellenőrzés; a belső ellenőrzés (a belső kontrollrendszer, a függetlenített |
belső ellenőrzés). |
• A könyvvizsgálói ellenőrzés. |
• A vállalkozások állami ellenőrzésének kiemelt területei. |
A cégek törvényességi felügyelete; a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége; fogyasztóvédelmi ellen- |
őrzés; a munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzés; az adóellenőrzés; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. |
• Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés. |
Az Állami Számvevőszék; az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. |
• Az ellenőrzés általános módszertana. |
Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények megismerésének forrásai; a tényhelyzet megismerésének |
formái, lehetőségei); az ellenőrzés megszervezése és lefolytatása (az ellenőrzések megszervezésének általános |
kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés végrehajtása, az ellenőrzés általános munkasza- |
kaszai). |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az elemzés alapjai |
Az elemzés szükségessége, fogalma, az elemzés tudományos alapja, célja és tárgya; az elemző munka tervezése, |
logikai modellje, az elemzések gyakorlati végrehajtása. |
• Az elemzés alapvető módszerei |
Analízis és szintézis az elemzésben; a következtetések szerepe és fajtái az elemzésekben; összehasonlítás a gaz- |
dasági elemzésben. |
• Az elemzés fajtái, sajátos elemzési módszerek |
Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT-elemzés, PEST-elemzés, A Porter-féle öt versenyerő modell, |
Termékéletgörbék, Portfolió-elmzés, Forgatókönyv-technika, LEAP-módszer, Benchmarking, Balanced |
Scorecard, Értékelemzés); operatív döntéstámogató módszerek (matematikai, statisztikai módszerek; kalkulációs |
eljárások; a tényezőkre bontás módszerei); egyéb, sajátos elemzési módszerek (ABC (Pareto-) elemzés; ellenőrző |
listák; problémamegoldás és elemzés; csoportos alkotótechnikák). |
• A vagyoni helyzet átfogó értékelése |
Eszköz- és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata; eszköz- és tőkeszerkezeti mutatók. |
• A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzése. |
Az adósságállomány vizsgálata; a likviditási helyzet elemzése. |
• A jövedelmezőség elemzésének módszertana. |
• Eredményelemzés a gazdálkodás egyes szakaszaiban. |
Eredménytervezés; évközi folyamatos eredményelemzés; utólagos eredményelemzés. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy minden tanuló/hallgató - előképzettségtől függetlenül - készség szintjén elsajátítsa azokat az alapvető számítástechnikai ismereteket, amelyek a további tanulmányaikban felhasználhatók, illetve a képzés befejezése után egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember gyakorlati munkájában elengedhetetlenül szükségesek. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számítástechnikai munkakörnyezet (hardver, szoftver). • Qperációs rendszer feladatai, kezelő felületek. A Windows operációs rendszer megismertetése és kezelése alapjai; alapvető, általános alkalmazások. (Környezetbeállítás, lemez-, könyvtár- és fájlkezelés.) • Szövegfeldolgozás Szövegszerkesztők fajtái, kompatibilitási problémák; a szövegszerkesztők felhasználói felülete; szövegek létrehozása, mentése; szövegformázás lehetőségei (karakter- és bekezdés formázás). • Prezentáció készítés • WEB-lap szerkesztés • Táblázatkezelés A táblázatkezelés filozófiája; adatformák a táblázatokban; címzésformák, másolás; formulák, egyszerű függvények, összetett függvények, eljárások; adatok grafikus ábrázolása. • Adatmodellek Adatkezelés kérdései; az ETK modell; logikai adatmodellek kialakítása; normalizálás; a munka formális eszközei SGM. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy az előző félévben megtanult számítástechnikai alapfogalmak, az alapvető szoft- |
verek kezelésének és használatának elsajátítása után a tanuló/hallgató sajátítsa el a logikai adatmodellek tervezését, |
az adatbázisok létrehozását és kezelését egy ügyviteli szoftver segítségével a leggyakrabban előforduló gazdasági |
események főkönyvi és analitikus könyvelését bizonylatok alapján. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az MS ACCESS áttekintő megismerése, objektumai |
• Adattáblák létrehozása, adattípusok. |
• Többtáblás adatbázis kialakítása, kapcsolatok |
• Egyszerű lekérdezések szűrések. |
Kereszttáblás lekérdezés; akciós lekérdezések. |
• A formázott adatbevitel eszközei: űrlapok |
• Formázott output: jelentés készítés összegfokozat, többszintű összegfokozat |
• A program bemutatása. Fontosabb paraméterek beállítása, törzsadatok karbantartása. |
• Nyitó tételek, nyitás utáni rendezés. |
• Vevőszámlák szállítószámlák könyvelése. |
• Bank bizonylatok és pénztár bizonylatok könyvelése. |
• Bérfeladás könyvelése. |
• Tárgyi eszközökkel kapcsolatos események könyvelése. |
Aktiválás, értékcsökkenés elszámolása, eladott tárgyieszköz kivezetése |
• Anyagfelhasználás könyvelése (FIFO, mérlegelt átlagár alkalmazásával) |
• Lekérdezések, mérleg, eredménykimutatás készítése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Megismertetni a gazdasági informatika alapkategóriáit; kialakítani a tanulókban/hallgatókban a rendszerben való |
gondolkodás, a rendszerszemlélet tudatos igényét; bemutatni a gazdasági rendszerek informatikai modelljének |
általános jegyeit; megismertetni a tanulókat/hallgatókat az informatika üzleti alkalmazásának lehetőségeivel, és a |
leggyakoribb alkalmazások jellemzőivel; áttekintést adni a gazdasági szervezetek információs rendszerét alkotó |
alkalmazások, szoftverek teljes életciklusával kapcsolatos szakmai támogatási és szervezeti feladatokról. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági informatika fogalma, az informatika elemei |
• A gazdasági informatika története |
• Az információs társadalom |
Fogalmi elhatárolás; a társadalomkép kialakulása, jellemzői. |
• Rendszerelméleti alapok. |
• Rendszermodellezés |
• Rendszerirányítás |
• Információelméleti alapok: adat, információ, kommunikáció, információs rendszer |
• A gazdasági rendszerek informatikai modellje |
Folyamatmodell; szervezetmodell, hatáskörmodell; információmodell. |
• Üzleti alkalmazások |
A végrehajtást támogató alkalmazások; az egyes vezetési szinteket támogató alkalmazások; a rendszerek integrá- |
ciója; az IT helye, szerepe a gazdasági szervezetekben |
• Üzleti alkalmazások |
A hálózati gazdaság - e-business; egyéni teljesítmény javítása, csoportmunka és speciális szakterületek támogatása; |
üzleti rendszerekben alkalmazott IT megoldások; adatok,(dokumentumok) titkosítása és az elektronikus aláírás |
(prezentációk). |
• A szoftver életciklusa |
Szoftveréletciklus folyamatok szabvány; életciklusmodellek; szoftverfejlesztési megközelítési módok és módszer- |
tanok; szoftverek általános minőségi jellemzői |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az emberi kommunikáció sajátosságainak, szabályainak, szociálpszichológiai hátte- |
rének bemutatása az üzleti életben való sikeres alkalmazás érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A kommunikáció modelljei |
A kommunikációkutatás előzményei, irányzatai és alapvető felfogások; a kommunikációelméleti alapmodell; a |
személyközi kommunikáció dinamikája és alapelvei, a metakommunikáció dimenziói; a tranzakcióanalízis kom- |
munikációs modellje, a személyiség struktúrája és a tranzakciós folyamatok, játszmák és sztrókok. |
• A személyközi kommunikáció kódjai. |
A verbális csatorna sajátosságai, a verbális kommunikáció pragmatikája; a nem verbális csatorna struktúrája és |
funkciói, a szimbolikus kommunikáció sajátosságai. |
• A személyközi kommunikáció hatékonysága |
Kommunikációs hibák és félreértések, a kommunikáció korlátai; kommunikációs kompetenciák, a visszacsatolás |
szerepe, az empátia és az aktív figyelés sajátosságai és jelentősége a személyes kommunikációs helyzetekben; a |
befolyásolás formái; a meggyőzés kommunikációs alapjai az adó, az üzenet és a befogadó szemszögéből. |
• A személyközi kommunikáció sajátosságai |
Az emberi szociabilitás és kötődés, a vonzalom elméletei, a személyes kapcsolatok fejlődése; a kommunikációs |
problémák kezelése, az együttműködés és az önérvényesítés (asszertivitás) jelentősége. A konfliktuskezelés mo- |
delljei (Gordon); a társas befolyásolás sajátosságai: konformitás és deviancia, engedelmesség, vezetés; a csoport |
formái, a csoportfejlődés szakaszai, a csoportdinamika jellegzetességei: csoportbeli szerepek, csoportos gondol- |
kodás és döntés; a hatalom és szerepe a tárgyalások során, hatalomforrások. |
• Az üzleti élet kommunikációs formái: a tárgyalások, a levelezés, az értekezletek. |
A tárgyalások és értekezletek pszichológiai és tartalmi szintje; alku a tárgyalás és értekezlet során, a kompromisz- |
szumkeresés technikái; a győztes-győztes tárgyalások módszerei, együttműködés a tárgyalásban; értekezlet- |
technikák. |
• A társadalom kommunikációs szabályrendszere |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/2 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék az üzleti viselkedés legfontosabb, alkalmazha- |
tó szabályait és készségeit. A tárgy fontos részét képezi a személyiségfejlődés egyes területeinek bemutatása és |
szituációs gyakorlatokkal történő elsajátítása. |
Tananyagegység tartalma |
• Az üzleti viselkedés és a személyiségfejlődés általános pszichológiai alapjainak megismerése. |
• Az üzleti viselkedés hajtóerőinek, valamint szabályozásának szükséges és hatékony összeegyeztetése. |
• A személyiség fogalmának strukturális megközelítésén belül a szocializáció és a személyiségjellemzők kiala- |
kulásának megismerése. |
• Az üzleti kommunikáció fogalmának és az emberi kapcsolatrendszer kialakításának, illetve hatékony fenntar- |
tásának elsajátítása. |
• Az önismeret, a társismeret, valamint az empátia készségének fejlesztése a csoport működésének megisme- |
résén keresztül. |
• Az énkép tisztázása, a belső erősségek és fejlesztésre szoruló készségek feltárása - egyéni SWOT analízis. |
A személyes stílus beazonosítása. |
• Az önismeret modellje: a "Johari ablak". Irányelvek a visszacsatolás adásához és fogadásához. Mik a szemé- |
lyes tulajdonságok előnyei és hátrányai? |
• Érdeklődési irányok és típusok. Mi az érték, az értékrendszer kialakítása. Motiváció és a munkaértékek rang- |
sora. • Az üzleti képességek és készségek, milyen területen tudom alkalmazni azokat.; teljesítmény és motiváció kap- |
csolata. |
• Miért és hogyan határozunk meg célokat? A hosszú távú, középtávú, és rövid távú célok egymáshoz való vi- |
szonya. |
• Tanulási stílus, a tanulási képességek fejleszthetősége. A figyelem és emlékezet viszonya. Egyéni tanulásmód- |
szertan kialakítása. |
• A problémamegoldás és konfliktuskezelés szakaszai, problématípusok. Megoldási módozatok több szempontú |
elemzése. |
• A mindennapi élet üzleti viselkedésformáinak szituációs gyakorlatokkal történő bemutatása és fejlesztése: üz- |
leti illemtan. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy célja a tanulók/hallgatók kommunikációs kompetenciájának, ezen belül íráskészségének és előadói |
képességeinek fejlesztése, valamint a prezentációkhoz alkalmazható technikai eszközök használati lehetőségeinek |
megismertetése. Ennek érdekében egyrészt célul tűzi ki, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat a különböző |
írásművek készítésének valamint tartalmi és formai követelményeivel, valamint műfajbeli ismereteivel, másrészt |
gyakorlati ismereteket nyújt különböző célú prezentációk elkészítéséhez. Mindezekkel jelentős segítséget kíván |
adni a tanulók/hallgatók főiskolai tanulmányai során írásban teljesítendő feladatok és prezentációk minél jobb |
színvonalú elkészítéséhez, illetve ahhoz, hogy a későbbi gyakorlati munkájuk során felmerülő hasonló követelmé- |
nyeknek meg tudjanak felelni. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy fogalomrendszere. |
• A kulturált nyelvi közlés elméleti és gyakorlati alapjai. |
A funkcionális nyelvhasználat stilisztikai és szövegalkotási tudnivalói; az írásbeli és szóbeli közlésfajták tartalmi |
és formai sajátosságai. |
• A hatásos nyilvános szereplés feltételei és módszerei. |
• Prezentációk készítése. |
A prezentációkészítés általános ismeretei; prezentációs szövegek készítése; prezentációs bemutató készítése. |
• Tipográfiai ismeretek |
A tipográfia fogalma, alkotóelemei; a tipográfiai eljárások, szabályok módszerek gyakorlati alkalmazása. |
• Írásos közlésformák |
Leírás; elbeszélés; jellemzés; összefoglalás. |
• Az írásművekkel szembeni követelmények |
A szöveg szerkezete; logikai felépítés; stílus; érvelés |
• Szövegelemzés és értelmezés. |
• Írásművek készítésének gyakorlata |
Az írás folyamata; forrásművek használata. |
• Műfajismeret |
Mindennapi írásművek (levél; jegyzet; hirdetés; kérvény; jegyzőkönyv; referátum; beszámoló; meghívó; önélet- |
rajz stb.); publicisztikai írások (tárca; riport; interjú; kritika stb.); tudományos és egyéb műfajok (tanulmány; |
esszé; dolgozat; vitairat; beszéd; prezentáció, diplomamunka stb.) |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az általános alapfokú nyelvtudású tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe. Az alapvető igeidők, a szenvedő szerkezet, a feltételes mód és a függő beszéd Közös Európai Referencia Keret A1-A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti, vagy az üzleti élettel kapcsolatos témakörökbe ágyazva. |
• Saját magunkról A munkához/jövendő munkakörhöz szükséges tulajdonságok; a jövővel/munkával kapcsolatos tervek; szakmai önéletrajz-CV. |
• Az üzleti élettel kapcsolatos mindennapi tevékenységek Üzleti telefonálás; a munkahely megközelítése; szakmai utazások (vámvizsgálat, szálloda, vásárlás-reklamálás); üzleti ebédek; egészség. |
• Nemzetközi kapcsolataink Magyarország és a célnyelvi országok (Egyesült Királyság-USA/Németország) rövid földrajzi/történelmi/gazdasági áttekintése. |
• Kommunikációs célok Egyszerű állítások megfogalmazása; kérdések feltétele; egyszerű kérések közvetítése; egyszerű kérdések megválaszolása; reagálás az üzleti élettel kapcsolatos egyszerű kérésekre. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tanulók/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben, a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával, valamint idegen nyelvű dokumentumokat megértsen és - segítséggel - idegen nyelvű levelezést folytasson. További cél, hogy a tanuló/hallgató képessé váljon nyelvi ismereteit és készségeit továbbfejleszteni. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe (2.). Az alapvető nyelvtani eszközök (pl. modális segédigék) Közös Európai Referencia Keret A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti témakörökbe ágyazva. |
• Külkereskedelem |
• Nemzetközi pénzügyek |
• Vállalkozás és környezete |
• Nemzetközi gazdasági szervezetek |
• Marketing |
• Incoterms |
• A nemzetközi kereskedelemben használt okmányok |
• Fizetési módok és eszközök |
• Szállítás |
• Üzleti levelezés |
Kommunikációs célok: bonyolultabb állítások megfogalmazása és kérdések feltétele, kérések közvetítése, bonyolultabb kérdések megválaszolása, szóbeli, írásbeli reagálás üzleti kérésekre. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/1 |
Bankszakmával kapcsolatos feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/1 |
Adózás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a hazai adórendszerben alkalmazott adók leg- |
fontosabb szabályait, értelmezni tudják a jogszabályok által közvetített ismeretanyagot, képesek legyenek a gya- |
korlati adózási kérdések megoldására. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az általános forgalmi adó:Az általános forgalmi adó (áfa) jellemzői, területi, személyi, tárgyi hatálya; a ter- |
mékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás, valamint export, import értelmezése; a teljesítés helye; az adófizetési |
kötelezettség keletkezése; az áfa alapja, mértéke; adómentesség az áfa rendszerében; az adó levonása, az adó |
megfizetése; eljárási szabályok az áfa rendszerében |
• A jövedéki adózatás fontosabb szabályai: A jövedéki adóztatás alapelvei, hatálya; adókötelezettség és adómen- |
tesség a jövedéki adórendszerben; a jövedéki adó felfüggesztése, a jövedéki adófizetés keletkezése; a jövedéki |
termék adómentes felhasználásának általános szabályai; az adóvisszaigénylés (levonás) szabályai; az adózással |
összefüggő eljárási szabályok |
• A társasági adó: A társasági adóztatás célja, általános jellemzői, alapelvei; a társasági adókötelezettség, a társa- |
sági adó alanyai; a belföldi illetőségű vállalkozások adóalapjának meghatározása, az adó mértéke; az adóked- |
vezmények rendszere a társasági adóban; a fizetendő társasági adó és a mérleg szerinti eredmény meghatáro- |
zása; a külföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége; az osztalékadó fontosabb szabályai |
• A személyi jövedelemadó: A személyi jövedelemadó általános jellemzői, alapelvei; a személyi jövedelemadó |
hatálya, az adó alanya, az adókötelezettség tartalma; az összevonásra kerülő jövedelmek megállapításának |
szabályai; az adóelőleg megállapításának legfontosabb szabályai; a külön adózó jövedelmek adóztatásának |
szabályai |
• Az egyszerűsített vállalkozói adó |
• A helyi adók: A helyi adóztatás jellemzői, garanciális szabályai; a vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű |
adók, a helyi iparűzési adó; a helyi adóelőlegek megállapítása és a helyi adók megfizetése |
• A gépjárműadó |
• Az adóztatás további eszközei: Regisztrációs adó; energia adó, játékadó |
• Járulékok, hozzájárulások és díjak: Társadalombiztosítási járulék, munkavállalói és munkaadói járulék; inno- |
vációs járulék; szakképzési hozzájárulás; rehabilitációs hozzájárulás; környezetterhelési díj, stb. |
• Az adóeljárás legfontosabb szabályai |
• Támogatási rendszer |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/2 |
Kis és középvállalkozások üzleti finanszírozása |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Tantárgy oktatásának célja a gyakorlat szemszögéből áttekinteni a kis-és középvállalkozások finanszírozásának |
lehetséges módozatait. Esettanulmányok segítségével bemutatni az üzletfinanszírozással kapcsolatos tervezési- |
elemzési módszereket, lehetséges döntési alternatívákat és konkrét teendőket. |
Tananyagegység tartalma: |
• A kis-és középvállalkozások főbb jellemzői. |
• A kisvállalatok működési, irányítási és finanszírozási sajátosságai. |
• A kisvállalkozások mindennapi pénzügyei. A rövid távú befektetési döntések főbbterületei. |
• A készletekbe fektetett tőke nagysága. |
A készletszint optimalizálása. |
• A kereskedelmi hitelállomány (vevőállomány) kívánatos szintje, a hitelezés határai. |
• A pénzeszközök tartásának motívumai;a pénzállomány optimalizálása. |
• A rövid távú finanszírozási döntések jelentősége, lényege, alapvető elemei. |
• Az érett vállalkozások pótlólagos finanszírozási igényének felmérése> a pénzügyi terv általános jellemzői; az |
állományi és forgalmi szemléletű pénzügyi tervek összeállítása. |
• A forrásszerkezet kialakítása. A tartós és a rövid lejáratú források arányának megválasztása. |
• A tartós források belső struktúrája. |
• Finanszírozás a saját tőke bővítésével; a nyereség visszaforgatásából származó többletforrás megítélése. |
• Tőkebevonás (tőkeemelés) a meglévő, vagy új tulajdonosok vagyoni hozzájárulása révén. |
• Finanszírozás bankhitellel; az üzletfinanszírozást szolgáló hitelek specifikus vonásai. |
• A futamidő és a törlesztés ütemezésének hatása a vállalkozás likviditási helyzetére. |
• A kölcsöntőke egyéb formáival történő finanszírozás; finanszírozás kötvény kibocsátásával. |
• Kockázati-tőke finanszírozás, kereskedelmi hitel, faktoring, váltó. |
• A technikai források szerepe a finanszírozásban. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/3 |
Pénz és tőkepiacok |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tőke-, és pénzpiacok, az instrumentumok alapfogalmainak megismertetése, viszo nyaik és szerepük tisztázása a gazdaság egészében. Az eszközök, folyamatok mikrogazdasági szerepének, jelentőségének a bemutatása az üzleti gazdasági élet területén. |
Tananyagegység tartalma: |
• Pénzügyi piacok Pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata; a pénzügyi közvetítő rendszer részei; a pénzügyi piacok csoportosítása (pénz- és tőkepiacok), a pénzügyi közvetítő rendszer intézményei), a tőzsde • Pénzügyi eszközök Értékpapírok; származékos eszközök • Tőke- és pénzpiaci ügyletek Ügyletek típusai és csoportosításuk; határidős ügyletek; opciós ügyletek; swap ügyletek; az ügyletek összehasonlító jellemzése; ügyletek elszámolása; a származtatott ügyletek árazása • Árfolyamok és hozamok Hozam és kockázat; részvények árfolyamelemzése. • A tőzsdei információk rendszere Tőzsdei árfolyamok; a tőzsde információ szolgáltatási rendszere; tőzsdei indexek; nemzetközi és külföldi tőzsdeindexek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/4 |
Banktan 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a pénzügyek, de közelebbről a monetáris folyamatok és monetáris működési intéz- |
ményrendszerének megismertetése, a működő hitelintézet tevékenységi köreinek gyakorlati elsajátítása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés: A hitelintézeti szektor szerepe napjainkban, a gazdaság pénz- és hitelellátásának folyamatai. |
• Intézményi struktúra |
• A hitelintézeti rendszer elemi: Banki, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás |
sajátosságai |
• Hitelintézeti szolgáltatások |
• A hitelintézet működésének főbb szabályai: Engedélyezés, irányítás és ellenőrzés, prudens működés, szervezeti |
felépítés |
• A jegybank engedélyezési és bankellenőrzési, ill. jogszabály-alkotási jogosultságai |
Az összevont alapú felügyelet; a PSZÁF feladatai és eszközei |
• Ügyleti rendszerezés: a hitelintézetek forrásai, passzív bankügyletek; betét és takarékbetét gyűjtése |
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása: Bankközi források |
• Kihelyezési vagy aktív bankügyletek: A hitelnyújtás és a hitelszerű finanszírozás formái; a kihelyezés és a |
követeléskezelés folyamatának elemei; vállalkozói és intézményi (nem banki) hitelek (folyószámlahitel, forgó- |
eszközhitel, fejlesztési hitel; faktoring, lízing); lakossági hitelek (folyószámlahitel, személyi hitel, áruvásárlási |
hitel, hitelkártya, lombardhitel, lakáscélú hitelek) |
• A pénzforgalom bonyolítása: a bankszámla-szerződés (számlanyitás, a bankszámlaszerződés lényeges tartalmi |
elemei); a fizetési megbízások teljesítése, fizetési módok, fizetési rendserek; elektronikus banki pénzforgalmi |
szolgáltatások (bankkártyás műveletek, on-line banking), a SEPA átutalási modell jellemzői, jelentősége |
• A hitelintézetek vagyonkezelési típusú szolgáltatásai: portfoliókezelés, befektetési tanácsadás; private banking, |
azaz a kiemelt ügyfelek részére nyújtott banki szolgáltatások. |
• Egyes szakosított hitelintézeti formák sajátosságai: lakástakarék-pénztár; lakástakarék pénztári modellek; a |
lakástakarék-pénztár hazai szabályozása; jelzálog-hitelintézet |
• Intézményi modellek napjaink Európájában; a magyar jelzáloghitelezési rendszer illeszkedése az európai mo- |
dellekhez. |
• Takarékszövetkezetek: Működési sajátosságai, piaci helyzetük és lehetőségeik; a szövetkezeti hitelintézetek |
hazai intézményi rendszere és jogi szabályozása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/5 |
Banktan 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a háztartások részére nyújtott különféle megtakarítási és finanszírozási, valamint |
pénzforgalmi szolgáltatásokról (hitelintézeti termékekről) rendszerező ismeretek átadása, összehangolva a fogal- |
mi/elméleti kereteket a gyakorlati megközelítésmóddal. |
Tananyagegység tartalma: |
• A lakossági bankszolgáltatások hazai trendjei |
A hitelintézetek funkciói az aktuális piaci tendenciák tükrében; a banki közvetítés jövedelmi és kockázati tényezői |
(a jövedelmezőség mérése a bankszektorban; kockázatvállalás és kockázati faktorok.) |
• A lakossági bankpiac szereplői |
A retail ügyfélkör megszerzése megtakarítási és hiteltermékekkel; a kiemelt lakossági ügyfélkör körülhatárolása. |
• Banki megtakarítási termékek |
Betét és takarékbetét gyűjtése (a betétszerződés tartalma, a hitelintézet betétekkel kapcsolatos tájékoztatási köte- |
lezettsége); hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása; betétbiztosítás és intézményvédelem. |
• A pénzforgalom |
Számlanyitás és a bankszámlaszerződés lényeges tartalmi elemei; a fizetési megbízások tartalma lakossági ügy- |
félkörben; a fizetési megbízások teljesítése. |
• Bank- és hitelkártyák, a kártyák főbb típusai. A bankkártya üzletág szereplői, kártyakibocsátók, kártyabirtokosok, |
elfogadóhelyek (ATM, POS terminál). |
Az elektronikus banki pénzforgalmi szolgáltatások, különös tekintettel a bankkártyás fizetésekre és az internetes |
bankolásra. |
• E-banking |
On-line banking |
• Hitelnyújtás és fogyasztóvédelem |
A hitelintézet hitelekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége; a Központi Hitelinformációs Rendszer feltöltése |
és információtartalma. |
• Hiteltípusok lakossági ügyfélkörben |
Biztosíték nélküli hitelezés, személyi és tárgyi hitelbiztosítékok, ill. kifejezetten eszközalapú hitelezés; rövid lejá- |
ratra történő hitelkihelyezések (folyószámla-hitelek, személyi kölcsönök, gépjármű lízing); hosszú lejáratra tör- |
ténő hitelezés (ingatlanlízing, jelzálog alapú kölcsönök, egyéb hitelek) |
• Vagyonkezelési szolgáltatások |
Portfóliókezelési, befektetési alapkezelési, valamint letétkezelési szolgáltatások közvetítése; befektetési tanács- |
adás. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/6 |
Nemzetközi fizetések |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, a nemzetközi pénzforgalom eszközeinek és folyamatainak megismertetése a tanulók- |
kal/hallgatókkal, beleértve a komplex pénzügyi műveleteket is. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az Európai Közösség nemzetközi gazdasági kapcsolatainak pénzfolyamatai |
Az Európai Unió támogatáspolitikája; a pénz útja Brüsszeltől Budapestig (pályáztatás, kifizetés, ellenőrzés); a kül- |
kereskedelem állami befolyásolás fiskális eszközei; pénzügyi piaci termékek távértékesítése. Az Egységes Euró |
Pénzforgalmi Övezet (SEPA) gyakorlati megvalósításának főbb szakaszai. |
• Nemzetközi bankári kapcsolatok |
Számlavezetés, hitelezés, tőkemozgatás; határon átnyúló szolgáltatások a pénzügyi szektorban; a pénzügyi kong- |
lomerátumok tevékenysége (a pénzügyi szektorok konvergenciája); limitrendszerek |
• Nemzetközi pénz- és tőkeforgalom |
Áru- és szolgáltatásforgalomhoz kapcsolódó pénzáramlások; közvetlen tőkebefektetésekkel kapcsolatos pénz- |
áramlások; portfolió befektetésekhez és spekulációs ügyletekhez kapcsolódó cash flow-k; betét- és kölcsönügy- |
letek pénzáramlásai; viszonzatlan tőkeátutalások pénzáramai |
• Devizanem, árfolyam, az árfolyamkockázat, kockázatkezelés |
A devizaműveletek kapcsán használatos árfolyamok; az árfolyamkockázat megjelenése a pénzügyi folyama- |
tokban; az árfolyamkockázat kezelésének lehetőségei |
• Nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítása |
A szokványok szerepe a fizetések lebonyolításában; forint- és devizaszámlák; készpénzforgalom, elektronikus |
fizetési eszközök, bankszámlák közötti fizetések |
• Az elektronikus elszámolási csatornák |
A közösségen belüli nemzeti elszámoló rendszerek; az Európai Unió elektronikus fizetési rendszerei; pénzügyi |
elszámolás közösségen kívüli partnerrel |
• Garanciák, kezességek, biztosítások |
Nemzetközi kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó garanciák, kezességek; hitel és kölcsönügyletekhez kapcsolódó |
garanciák, kezességek; egyéb ügyletekhez kapcsolódó garanciák, kezességek |
• Határon átívelő ügyletek finanszírozási lehetőségei |
Klasszikus hitelműveletek (deviza, többdevizás, devizaalapú hitelek); sajátos finanszírozási lehetőségek |
(factoring, forfait, lízing stb.); kamatcentrumok, kamatfelárak |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/7 |
Hitelbírálat |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A bankok, pénzintézetek pénzkihelyezési elsősorban hitelezési tevékenységének elméleti és gyakorlati megismertetése elsősorban a vállalkozási ügyfélkör tekintetében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vállalatok, vállalkozások pénzügyi döntései, preferenciái |
• A bankok kockázatai, az azok ellen való védekezés banki szinten és intézményesen: A kereskedelmi bankok hitelezési tevékenységének és kockázatának áttekintése; a hitelezés kockázata; védekezés a kockázatok ellen |
• Hitelfajták (vállalati és lakossági hitelek, éven belüli és éven túli hitelek, pénzhitelek, folyószámlahitel, számlahitel, hitelszerű kihelyezések, váltók leszámítolása, követelések megvásárlása, kötelezettségvállalási hitelek, hitelkeret, bankgarancia). |
• A hitelezés folyamata |
• A hitelbírálat: Az adósminősítés; számszerűsíthető és nem számszerűsíthető elemek, az ügyletminősítés |
• A hitelek biztosítékai, a biztosíték célja, főbb típusai. |
• A hitel árának meghatározása: Az árazást és az árképzést meghatározó tényezők; a teljes hiteldíj mutató számításának módszere. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/8 |
Hitelintézeti számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerkedjenek a banki számvitelben használatos alap- |
fogalmakkal, az alapvető számviteli összefüggésekkel, a beszámoló összeállításánál alkalmazandó elvekkel és |
eljárásokkal, a banki eszközökre és forrásokra hatást gyakorló gazdasági eseményekkel, ezek mérlegre és ered- |
ményre gyakorolt hatásának bemutatásával a kettős könyvvitel rendszerében, szimulált gazdasági környezetben, |
ajánlott felhasználási módszerekkel. |
Tananyagegység tartalma: |
• A hitelintézet, mint sajátos tevékenységet folytató vállalkozás |
• A banki számviteli rendszer elemei. A banki könyvelés tartalma, feladatai. A banki éves beszámoló része, |
tartalma. |
• A banki adatszolgáltatás tartalma, feladatai. A bankok számviteli politikájának kötelező tartalma. A bank- |
üzemi teljesítmények csoportosítása. Bankstatisztikák. |
• A prudens működés feltételrendszere |
• A hitelintézetek beszámolási kötelezettsége és sajátos értékelési szabályai |
• A hitelintézetek mérlege és eredménykimutatása |
• Az egyes eszközök és források számviteli törvény szerinti és a hitelintézetek beszámoló készítéséről és könyv- |
vezetéséről szóló kormányrendelet által előírt értékelési szabályai |
• Az egyes eredménykategóriák tartalma. A banküzemi tevékenység eredményének tartalma. |
• Kiegészítő melléklet számviteli törvény szerinti és a hitelintézetek beszámoló készítéséről és könyvvezetéséről |
szóló kormányrendelet által szabályozott kötelező tartalma. |
• Az üzleti jelentés szerkezete és kötelező tartalma, amelyet a számviteli törvény és a hitelintézetek beszámoló |
készítéséről és könyvvezetéséről szóló kormányrendelet ír elő. |
• A hitelintézetek által készítendő cash-flow kimutatások és azok tartalmi követelményei |
• Mérlegen kívüli tételek tartalma, csoportjai. |
• A bankok eredménykimutatásának célja, tartalma és felépítése |
• A banküzemi tevékenységhez kapcsolódó sajátos könyvviteli elszámolások. Egyes bankügyletek könyvviteli |
elszámolásai. |
• A banki elemzés általános kérdései |
• Hitelintézetek éves beszámolójának könyvvizsgálata és nyilvánosságra hozatala |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2005-06/9 |
Banki informatika |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy a banki üzleti folyamatokat, valamint azok számítógéppel támogatott módozatait mutatja be a tanulók- |
nak/hallgatóknak. Szóba kerülnek a korszerű vezetői információs rendszerek, kialakításuk lehetséges változatai, a |
működő rendszerek legfontosabb jellemzői. A tantárgy bemutatja az integrált banki adatfeldolgozás lehetőségeit, |
és az elektronikus banki rendszereket. Fő témák a hitelezés támogatása, az adósminősítés, jelentéskészítés, portfo- |
lió-és kockázatkezelés, számlavezetés, értékpapír-kezelés. Külön fejezetet szentel a tantárgy a telefonon, interneten |
keresztüli elektronikus banki szolgáltatások tárgyalására, az elektronikus aláírás készítésére, a tőzsde informatikai |
rendszerek, valamint az elektronikus kereskedelem ismertetésére. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az elektronikus fizetési rendszerek általános jellemzői: Kockázatok típusai (üzemi, jogi, pénzügyi); működés |
fázisai, jellemzői (real time/batch, on-line/off-line, bruttó/nettó, stb.); gazdasági szempontok (pénzügyi piacok |
kiszolgálása, monetáris politikai szempontok, jegybanki szerepvállalások); lámfalussy-normák |
• Nemzetközi elszámolásforgalmi rendszerek: SWIFT (kialakulása, működési jellemzők, biztonsági összetevők, |
a rendszer szintjei, működése, üzenetek útja, kódok, szabványok); TARGET (ECB, EU irányelvek, RTGS |
rendszerek összekapcsolása) |
• Elszámolásforgalom Magyarországon: MNB szerepe; VIBER (EU csatlakozás, kompatibilitás, működési el- |
vek, számlavezetési rendszer sajátosságai); GIRO/BKR (a GIRO projekt, rendszer felépítése, elszámolás tech- |
nikái, számlavezetés) |
• Kártyás fizetési rendszerek: Az üzletág sajátosságai; rendszerek felépítése; elszámolási folyamat; biztonság- |
technikai kérdések |
• Elektronikus banki szolgáltatások. Internet Banking, Home Banking, Office Banking. |
• E-business, az elektronikus üzletvitel formái. |
• Az elektronikus aláírás célja, formái. |
• Az elektronikus úton történő üzleti információszerzés technikái, veszélyei. |
• Az informatikai biztonság helyreállításának problémakörei. |
• A KHR (régi néven BAR) szerepe és működési sajátosságai. |
• A banki számlavezetést megvalósító rendszerek. |
• A jelentéskészítés informatikai háttere és a jelentéskészítést támogató rendszerek. |
• A hitelezést támogató rendszerek elemző, döntéstámogató és monitoring funkciói. |
• A portfoliókezelést megvalósító rendszerek működésének alapvető jellemzői. |
• A kockázatkezelési funkciók jelentősége és döntéstámogató szerepe. |
• Az elektronikus tőzsde működésének főbb jellemzői. |
• Vezetői információs rendszerek fejlődése, banki alkalmazások. |
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 16. számú melléklete,
- a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
A szakképesítés megnevezése: Üzleti szakügyintéző
Szakképesítések köre:
Részszakképesítés |
Nincs |
||
Elágazások |
|||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 01 |
||
Megnevezés: |
Banki szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 02 |
||
Megnevezés: |
Értékpapír-piaci szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 03 |
||
Megnevezés: |
Gazdálkodási menedzserasszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 04 |
||
Megnevezés: |
Pénzügyi szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 05 |
||
Megnevezés: |
Projektmenedzser-asszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 06 |
||
Megnevezés: |
Számviteli szakügyintéző |
||
Ráépülés |
Nincs |
Képzés maximális időtartama:
Szakképesítés megnevezése |
Szakképzési évfolyamok száma |
Óraszám |
Üzleti szakügyintéző |
2 |
- |
- számítógép-terem
- taniroda
- tanterem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A "Hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és "Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Magyar Bankszövetség és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége - adott esetben a képző bevonásával - ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
Bemeneti kompetenciák |
- |
Iskolai előképzettség |
Érettségi vizsga |
Szakmai előképzettség |
- |
Előírt gyakorlat |
- |
Pályaalkalmassági követelmények |
- |
Szakmai alkalmassági követelmények |
- |
A munkakör, foglalkozás |
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
3619 |
Egyéb gazdasági ügyintézők |
Különböző profilú pénzügyi vállalkozásoknál és egyéb értékpapírpiacokkal foglalkozó szervezeteknél az értékpapír-kereskedelem terület számos speciális részfeladatát látja el.
A befektető által a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítását végzi, és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemekkel kereskedik.
A befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközök kezelését végzi a befektető javára.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
azonosító száma |
megnevezése |
55 344 01 |
Államháztartási szakügyintéző |
54 345 04 0000 00 00 |
Nonprofit menedzser |
55 345 03 0000 00 00 |
Közösségi-civil szervező |
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
Az 55 343 01 0010 55 02 azonosító számú, Értékpapír-piaci szakügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
2006-06 |
Értékpapír-piaci szakmai feladatok |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
||||
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1 |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2 |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
szóbeli |
30 perc |
||
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
||||
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06/2 |
Biztosítás Társadalombiztosítás |
szóbeli írásbeli |
30 perc 60 perc |
||
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
írásbeli |
90 perc |
||
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
||||
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
írásbeli |
90 perc |
||
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
írásbeli |
120 perc |
||
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
||||
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
||||
2000-06 |
Számítástechnikaiinformatikai feladatok |
||||
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
interaktív |
60 perc |
||
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
||||
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
interaktív |
60 perc |
||
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
||||
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
szóbeli |
30 perc |
||
2001-06/2 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc 30 perc |
||
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészség |
szóbeli |
30 perc |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
fejlesztés |
|||||
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
írásbeli |
120 perc |
||
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
szóbeli |
30 perc |
||
2006-06 |
Értékpapír-piaci szakmai feladatok |
||||
2006-06/1 |
Pénzügyi etika és tőkepiaci szokványok |
||||
2006-06/2 |
Tőkepiaci jog |
||||
2006-06/3 |
Piaci szabályozás és tőzsdei szabályzatok |
||||
2006-06/4 |
Befektetési termékek értékelése |
||||
2006-06/5 |
Befektetési termékértékesítés |
||||
2006-06/6 |
Származékos termékek |
||||
2006-06/7 |
Portfoliómenedzsment és kockázatkezelés |
||||
2006-06/8 |
Pénzügyi termék és vagyontervezés |
A 30 nap időtartamú összefüggő szakmai gyakorlatot - külön PM által kiadott Útmutató alapján - az 1. szakképzési évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - de legalább 50 kredit elérése után - július és augusztus hónapokban kell teljesíteni.
Az ajánlott szakképzési program időtervének szervezési elve:
vegyes jellegű (a teljes képzési időn belül többféle szervezési elv valósul meg) azaz
- tantárgyi jellegű (heti néhány órás, egész tanéven keresztül futó egységek),
- modulos jellegű (változó, nem a teljes heti óraszámban és rövidebb, nem a teljes tanéven keresztül futó folyamategységek),
- szakaszolt (epochális) jellegű (pl. a tudásszintmérés felkészítők, illetve a tudásszintmérések, a szakmai gyakorlat).
Az elmélet és gyakorlat aránya - figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatot is -40-60%.
Elmélet: |
795 óra |
40% |
|
Elméletigényes gyakorlat: |
945 óra |
||
Szakmai gyakorlat: |
240 óra |
||
Gyakorlat összesen: |
1 185 óra |
1 185 óra |
60% |
Mindösszesen: |
1 980 óra |
100% |
A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő - leadása.
A Vállalatgazdálkodási feladatok 1. tudásszintmérő vizsga, a Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok 2. tudásszintmérő vizsga, a Számviteli-statisztikai feladatok 3. tudásszintmérő vizsga, a Számítástechnikaiinformatikai feladatok 4. tudásszintmérő vizsga, Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga tudásszintmérő vizsgafeladatainak teljesítése a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) és az abban meghatározott időterv alapján történik.
Az 55 343 01 0010 55 02 azonosító számú, Értékpapír-piaci szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt tudásszintmérő vizsgák:
1. tudásszintmérő vizsga: Vállalatgazdálkodási feladatok,
2. tudásszintmérő vizsga: Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok,
3. tudásszintmérő vizsga: Számviteli-statisztikai feladatok,
4. tudásszintmérő vizsga: Számítástechnikai-informatikai feladatok,
5. tudásszintmérő vizsga: Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven.
Iskolai rendszerű szakképzésben: a szakképzési programban meghatározott tudásszintmérések és legalább 30 nap időtartamú, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzését tanúsító, hivatalosan lezárt okiratban. A tudásszintmérést az ajánlott szakképzési programban meghatározot-. taknak megfelelően jóváhagyott szakképzési program alapján kell lebonyolítani.
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közgazdaságtan ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági jogi és közigazgatási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Marketing ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalati gazdaságtan ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Menedzsment ismeretek mérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Emberi erőforrások menedzsment ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyek alapjai elméleti ismereteinek számonkérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Biztosítási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Társadalombiztosítás ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Adók és támogatások ismertetése és alkalmazása meghatározott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalkozások pénzügyi alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 90 perc
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számvitel alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Statisztikai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági matematika ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi számvitel elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Elemzés-ellenőrzés alapjai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számítástechnikai ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági informatika alkalmazása ügyviteli, vagy könyvelési számítógépes programcsomag alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti kommunikációs szakismeretek ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti etikai ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
A viselkedéskultúrával, készség- és személyiségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzletviteli témakörben 5-10 kép terjedelmű prezentáció önálló elkészítése és bemutatása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Idegen nyelvű 1-2 oldalas szöveg (pl. pályázati felhívás, üzleti levél) összefoglalása magyar nyelven, kb. 500 szóban, szótár használatával. 40 kérdésből álló egyszerű választásos tesztfeladattal az idegen nyelvű szakmai szókincs mérése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az adott témakörből feltett idegen nyelvű kérdések megválaszolása szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A szakképzési program tartalmazhat további tudásszintmérő vizsgákat is.
A középfokú C típusú szakmai nyelvvizsgával rendelkező mentesül Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga 5. és 6. tudásszintmérő vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységek alól.
Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
Értékpapírjog és szabályozás alkalmazása. Befektetési termékek kvantitatív elemzése: az értékpapírszámtan alapjai, a tőkepiaci értékpapírok értékelése, valamint a határidős termékek és opciók témakörökből számonkérés a PM által kiadott feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
Időtartama: 180 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Az értékpapír-piaci szakismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 60%
2. feladat 40%
9.3. A szakmai vizsga értékelése %-osan
Az 55 343 01 0010 55 02 azonosító számú, az Értékpapír-piaci szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében:
1. vizsgarész: 10
2. vizsgarész: 20
3. vizsgarész: 15
4. vizsgarész: 10
5. vizsgarész: 15 7. vizsgarész: 30
9.4. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai
Az 55 343 01 0010 55 02 azonosító számú, Értékpapír-piaci szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt 7. Értékpapír-piaci szakmai feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább a 60%-os teljesítményt ért el.
A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.
A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette.
A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetők le.
A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő:
90-100% jeles (5)
80-89% jó (4)
70-79% közepes (3)
60-69% elégséges (2)
0-59% elégtelen (1)65
Sikertelen vizsgarész (ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A közgazdaságtan célul tűzi ki a gazdasági szereplők - háztartások, vállalatok, állam - érdekeiknek megfelelő |
döntések és racionális cselekvések kritériumainak bemutatását, makroszinten a gazdasági szektorok közötti vi- |
szonyrendszer áttekintését, a nemzetgazdaság egyensúlyi és egyensúlytalansági helyzetének felírását, a nemzetközi |
munkamegosztásban való részvétel alapösszefüggéseinek, valamint az állam gazdaságpolitikai cél és eszközrend- |
szerének megismertetését. A közgazdaságtan oktatásával el kell érni, hogy a tanuló/hallgató gazdasági gondolko- |
dásmódja fejlődjön, a tanultakat legyen képes vonatkoztatni saját környezetére, elméleti tudást és módszertani |
ismereteket szerezzen a ráépülő gazdaságtanok megértéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Mikroökonómia alapjai |
• Alapfogalmak és összefüggések |
• A közgazdaságtan módszertana; gazdasági modellek |
• Tiszta piacgazdaság ismérvei és működése |
• Vegyes gazdaság szereplői és működése |
• Mikroökonómiai Marshall kereszt |
• Piaci formák; tökéletes verseny és ismérvei; egyéb piaci formák |
• Piaci kudarcok- externáliák, közjavak; |
• Háztartások |
• Fogyasztói döntések; tényezőkínálati döntések; vagyontartási döntések |
• Vállalatok |
• Vállalatok gazdálkodása; pénz- és reálfolyamatok |
• Pénz és bankrendszer |
• Pénzteremtés a modern bankrendszerben; |
• A makroökonómiai kibocsátás és a nemzetgazdaság alapintézményei |
• A makrogazdasági szereplők közötti jövedelemáramlás négyszektoros modellben; |
• Árupiaci összkereslet: fogyasztási kereslet; beruházási kereslet; árupiaci egyensúlyi jövedelem; árupiaci |
egyensúly és adó |
• Munkapiac és az aggregált kínálat |
• Potenciális kibocsátás |
• Aggregált kereslet és a makrogazdasági egyensúly és egyensúlytalanság |
• Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában; |
• Nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Alapvető cél, hogy megismertessük a jogi és közigazgatási alapfogalmakat és bemutassuk a polgári jog fontosabb |
jogintézményeit, különös hangsúlyt fektetve a kötelmi jogra, valamint a közigazgatás gyakorlati megvalósulására. |
Az ismeretek átadása során hozzásegítjük a tanulókat (hallgatókat), hogy elsajátíthassák a hatályos jogban való |
tájékozódás szakmai alapjait, továbbá célunk, hogy jogrendszerünkről és a közigazgatásról alkotott képük mind |
teljesebb legyen. A tanulmányok során elsajátítják a speciális jogi és közigazgatási szemléletmódot és nyelvezetét. |
A Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai tantárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi megalapo- |
záshoz, amely nélkül a szakmai fő tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jog, jogalkotás, jogágak, jogrendszer, jogszabályok érvényessége, hatálya, jogszabályi hierarchia. Jogalkotó |
szervek. |
• Alkotmányosság, jogállamiság; a magyar közjogi rendszer; a bíróságok és az Alkotmányíróság szerepe; alap- |
vető jogok és kötelezettségek. |
• Személyek a polgári jogban, valamint a tulajdonjogra vonatkozó alapismeretek. |
• A gazdasági együttműködés szervezetei és formái; a gazdasági társaságokra vonatkozó általános (közös) sza- |
bályok |
• Az egyes gazdasági társaságok és a kapcsolódó vállalkozások áttekintése; az elsődlegesen nem profitorientált |
célú szervezetek |
• A cégek nyilvántartásba vétele, és törvényességi felügyeletük. |
• A csődeljárás, a felszámolási eljárás okai és rövid bemutatása. |
• A gazdálkodó szervezetek mint munkáltatók. |
• A szerződések megkötésének szabályai; a szerződést biztosító mellékkötelezettségek; a szerződés megszűnése |
érvénytelensége és az elévülés. |
• Polgári jogi felelősség; a kötelmi jogba tartozó egyes szerződésekre vonatkozó speciális szabályok. |
• Egyes gazdasági bűncselekmények. |
• A közigazgatás története. A közigazgatás elméletének fejlődése Max Webertől napjainkig. |
• Vagyontörvény. Az MNV Zrt. feladatai, szerepe. |
• Közigazgatási szervek; az önkormányzatok feladat és hatásköre. |
• A közigazgatás személyi állománya. |
• A közigazgatási eljárás általános szabályai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a marketing fogalomkörét és piacorientált |
gondolkodásmódot sajátítsanak el. Ismerkedjenek meg a marketing döntések hatáslehetőségeivel és információs |
hátterével, valamint az alkalmazható marketing eszköztár alapvető jellemzőivel és a legfontosabb marketing tech- |
nikákkal. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés a marketing fogalomrendszerébe: A piac fogalma, a marketing és a piac kapcsolata; a marketing |
fogalma, fejlődése; marketing szemléletmódok; a vállalkozás marketing környezete; a marketing folyamatai; a |
marketing menedzsment; marketing stratégiák, marketing programok; a marketing-mix. |
• Célpiaci marketing. A piac szegmentálása: A célpiaci marketing fogalma, hatáslehetőségei; STP-stratégiák; a |
piac szegmentálása, szegmentálási módszerek; a célpiacok kiválasztásának szempontjai, módszerei; termékpo- |
zicionálás, pozícionálási stratégiák. |
• Fogyasztói magatartás: Fogyasztótípusok és a szükségletalakítás folyamata; a fogyasztói magatartást, fogyasz- |
tói döntéseket befolyásoló tényezők; vásárlási folyamat, vásárlási döntések; vásárlói szerepek és magatartástí- |
pusok. |
• A szervezetek beszerzési magatartása: A szervezeti vásárlás jellemzői. A szervezeti vásárlók típusai; a beszer- |
zési döntés folyamata; az üzleti piacok marketingjének korszerű irányzatai. (Kapcsolati marketing, hálózati |
marketing.) |
• Termékpolitika: A termék fogalma. A termékek csoportosításai; a termék marketing szempontú kialakítása; a |
márka fogalma, és szerepe a termékpolitikában. Márkázási stratégiák; a csomagolás marketing kérdései; de- |
sign a termékpolitikában; a vállalati termékstruktúra alakításának marketing szempontjai; termékfejlesztési |
döntések; a termékek piaci életgörbéje. Az életgörbék használata a termékpolitikában. |
• Árpolitika: Az árkialakítás közgazdasági és piaci tényezői; marketing árstratégiák és ártaktika; fogyasztói árel- |
fogadás; az ár, mint versenyeszköz. |
• Értékesítési csatornapolitika: Az értékesítési csatorna fogalma és működése; a közvetítők típusai és funkciói; |
értékesítési csatornapolitika; a vertikális marketing rendszer. |
• Marketingkommunikáció/1.: A piacbefolyásolás feladatai; a promóciós mix; a reklám; Public Relations (PR); |
eladásösztönzés; személyes meggyőzés; ATL- és BTL- kommunikáció. |
• Marketing információs rendszer. Marketingkutatás: Vállalati marketing információs rendszer; a piaci informá- |
ciók sajátosságai és fő típusai. Kvalitatív és kvantitatív információk; a marketingkutatás folyamata és típusai; a |
marketingkutatás módszertana; a marketingkutatás gyakorlati kérdései; |
• Marketingtervezés, marketingstratégia; marketingstratégia és vállalati stratégia; a stratégiai tervezés folyamata; |
marketingstratégiák; a különböző alapstratégiák jellemzői; különböző piaci helyzetben lévő vállalatok által |
követett stratégiák. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés az üzleti vállalkozások fogalomrendszerébe Az üzleti vállalkozás és a vállalat kapcsolata; a vállalkozások környezete; külső környezeti tényezők köre, szerepe; belső környezeti tényezők köre, szerepe; vállalkozások működését befolyásoló tényezők. |
• Üzleti vállalkozások működési folyamata, jellemzői Vállalati célrendszerek; vállalati stratégiai tervezés lényegi elemei; üzleti terv szerepe, kidolgozási módszere. |
• Marketing fogalma, tartalma Marketing stratégia kidolgozási folyamata; marketing eszközrendszerek elemei. |
• Innováció, tárgyi eszközfejlesztés tartalma Innováció fogalma, jellemző területei; innováció folyamata, tárgyi eszköz-gazdálkodás célja, szerepe, fogalma; beruházási tevékenység, beruházás gazdaságossági-számítás; üzemfenntartási tevékenység. |
• Emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma, fogalma Emberi erőforrás-gazdálkodás céljai, tevékenységei; emberi erőforrás-gazdálkodás működése; bér- és jövedelemgazdálkodás. |
• Logisztika fogalma, jellemzői Logisztikai rendszer elemei; logisztikai stratégia jellemzői; logisztikai folyamatok működése Termelési-szolgáltatási folyamatok, minőségbiztosítás; termelés és a szolgáltatás tartalma, jellemzői; termelési stratégia jellemzői; vállalati minőségpolitika tartalma, jellemzői. |
• Vállalati válságkezelés, vállalatok megszűnése Válságok kialakulásának jelei, okai; vállalati válság leküzdése, módozatai; vállalkozások megszűnése módozatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, |
a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, |
módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy lényege, alapjai |
Vezető szerepe a szervezetben, vezetői feladatcsoportok jellemzése; vezető manager és vállalkozó; vezetés, mint |
tanulási folyamat: a vezetővé válás célállomásai. Vezető és beosztott; a vezetés forrásai; vezetési szintek a szerve- |
zetben; vezetői képességek és fejlesztésük; vezetői specializációk azonosítása; vezetési ismeretek rendszerezése; |
vezetési funkciók, az akcióközpontú vezetés tartalma |
• Szervezet környezete |
Környezet azonosítása; szervezeti adottságok; szervezet belső irányítása |
• Döntéshozatal |
Döntéselméleti alapok; döntéshozatal módja; hatáskör (hatalom) gyakorlása a szervezetekben |
• Stratégia és vezetés |
Stratégiai tervezés fontossága; stratégiai tervezés folyamata; stratégiai tervezés módszerei |
• Vállalkozások szervezeti rendszere |
Tulajdonosi (irányító) szervezet szerepe, funkciói, szervei; munkaszervezet alkotórészei és vizsgálata; vállalkozási |
ismeretek típusainak jellemzése |
• Emberi erőforrás menedzsment |
Az emberi erőforrás, mint különleges termelési tényező; motivációs elméletek és stratégiák; humán erőforrás tar- |
talma, összetevői a vállalkozásoknál; humán stratégia, emberi erőforrás tervezés |
• Vezetői ellenőrzés |
Vezetői ellenőrzés szükségessége, folyamata ; szervezet/Management auditálás módszertana; vezetői ellenőrzés és |
belső ellenőrzés munkamegosztása |
• EU hatása a vállalkozások működésére |
EU irányelvek, szabályozások; EU intézmények hatása a vállalkozásokra, jogállásuk, hatáskörük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a foglalkoztatás és munkaerőpiac jellemzőit |
Magyarországon és az Európai Unióban. Ezen túlmenően konkrét, gyakorlati segítséget kapnak ahhoz, hogy minél |
könnyebben találjanak munkahelyet és minél zökkenő mentesebben illeszkedjenek be végzésüket követően a mun- |
kahelyi közösségekbe. |
Tananyagegység tartalma: |
• Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
A munkaerő és a munkaerőpiac sajátosságai; foglalkoztatottság és a munkaerőpiac jellemzői Magyarországon; |
foglalkoztatás és munkaerőpiac európai kontextusban. |
• Munkavégzés során létesíthető jogviszonyok |
Munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony); munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; munkavégzés |
vállalkozóként v. alkalmazottként; foglalkoztatás a START program keretében. |
• Hogyan lehet megtalálni a legjobb munkahelyet |
Álláspályázat elemei; felkészülés az interjúra; az állásinterjú. |
• Részvétel a munkahelyi közösségben |
Munkahelyi csoportok élete; sikeres munkacsoportban való részvétel. |
• Szakképzettség és a kompetenciák viszonya |
Tanulás fajtái, kompetenciák értelmezése; végzettség, szakképzettség és a kompetenciák viszonya; OKJ és a kom- |
petencia viszonya. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja általános és koordinált ismeret nyújtás a tanulók/hallgatók részére ahhoz, hogy megfelelő jártasságot szerezzenek a jövedelemfolyamatokat átölelő intézményrendszerekről, módszerekről és eszközökről, különös figyelemmel arra, hogy az alapfogalmak és ismeretek úgy kerüljenek rendszerbe, hogy alkalmazhatók legyenek a további speciális pénzügyi, számviteli ismeretek megszerzéséhez. |
Tananyagegység tartalma |
• Jövedelemelosztási folyamatok Elosztás, újraelosztás, transzferek, megtakarítás, megtakarítások átcsoportosítása; jövedelemtulajdonosok (szektorok, pozícióik); társadalmi-gazdasági koordináció és megvalósítása. • Pénz és pénzfolyamatok, értékpapírok Pénzfogalom és pénzfunkciók; klasszikus és modern pénzfelfogások; pénzkínálat (a pénzteremtés hatásai a gazdaságban), pénzkereslet; kamatláb; értékpapírok. • A pénzügyi közvetítés intézményei és instrumentumai A pénzügyi piacok: értékpapírpiac, értéktőzsde szerepe, működése; a monetáris működés intézményrendszere, a monetáris és nem monetáris közvetítő intézmények; a monetáris hatóság(ok), a hitelintézeti szektor működésének sajátosságai; kereskedelmi banki műveletek. • A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok elméleti alapjai Fizetési mérleg; devizaárfolyam és árfolyamrendszerek; az európai monetáris együttműködés és a közösségi intézmények; a monetáris unióba történő átmenet. • A közpénzügyek alapjai Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében; a közösségi döntések elmélete; az államháztartás bevételei és kiadásai; az államháztartás hiánya és adóssága; az államadósság finanszírozásának módjai; az ÁKK szerepe; költségvetési szervek, működésük és ellenőrzésük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/2 |
Biztosítás/Társadalombiztosítás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, a nem monetáris jellegű pénzügyi intézménykör és tevékenységük bemutatása, más- |
felől a társadalombiztosítás jelenlegi és lehetséges módszereinek megismertetése. |
Tananyagegység tartalma: |
• A biztosítás kialakulása, története, alapgondolata |
• A biztosítás társadalmi jelentősége |
• A biztosítás jogszabályi környezete |
• A biztosítási piac |
A biztosítási piac keresleti és a kínálati oldala (a határon átnyúló szolgáltatások) |
• Biztosításközvetítők és biztosítási szaktanácsadók |
• A biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A biztosító társaságok alapításának és működésének szabályozása és felügyelete |
• A határon átnyúló biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A kockázat, a kockázatkezelés és a kockázatviselés - kockázatporlasztás |
Az egyedi kockázat biztosíthatósága; a kockázatkezelés és kockázatviselés; kockázatporlasztás (együttes-, közös- |
és captive biztosítás, viszontbiztosítás, bankbiztosítás) |
• Az élet és a nem-élet biztosítási ágazat. |
• A klasszikus és a unit linked módozatok (befektetések, eszközalapok) |
• A vagyontervezés módszerei (pénzügyi igény-módszer, tőke-igény modell) |
• Kötvénykölcsön, jelzálogkölcsön |
• A nem-életbiztosítási ágazat |
A balesetbiztosítás és a betegségbiztosítás; a vagyonbiztosítás és gépjármű biztosítás (CASCO, GFB); felelősség- |
biztosítás és jogvédelmi biztosítás; speciális biztosítások (hitel, árfolyam, technikai, utas, sí stb.) |
• Biztosítási szerződés - biztosítási díj - biztosítástechnikai tartalékok |
A biztosítási szerződés kulcspontjai (a szerződés okmányai); a biztosítási díj meghatározása (bonus-malus, bonus- |
díjkedvezmény, malus-díjtöbblet); a biztosítástechnikai tartalékok képzése, befektetése és felhasználása. |
• A kárrendezés |
A kárrendezés folyamata, a kárrendezés követelményei; a biztosítási érték és az önrész szerepe szerződéskötésnél |
és a kárrendezésnél; a határon átnyúló biztosítások kárrendezési sajátosságai. |
• A társadalombiztosítás |
A kötelező társadalombiztosítási rendszer; a társadalombiztosítás ellátásai és az ellátásra jogosultak; az ellátások |
fedezete, a befizetések elszámolása és ellenőrzése; magánnyugdíjpénztárak és Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénz- |
tárak. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a jövedelemtulajdonosi pozíciók megismerése, a gazdaságban létrejött jövedelmek |
osztozkodási kényszerének okai és eszközeinek bemutatása, összekapcsolása a makro és mikro viszonyokkal, ha- |
tásvizsgálatok megteremtésének lehetősége. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jövedelemosztozkodás indokai |
Az állami feladatok, az államgazdasági funkciói: allokációs funkció, redisztribúciós funkció, és a stabilizációs |
funkció. |
• A jövedelemosztozkodás folyamata |
Az államháztartás alrendszerei; az állami feladatok biztosításához szükséges anyagi erőforrások: végleges és átme- |
neti bevételek, és azok főbb csoportjai.; a központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai; az önkormányzatok |
költségvetési bevételeinek és kiadásainak főbb csoportjai; a társadalombiztosítás főbb bevételei és kiadásai; az |
elkülönített állami pénzalapok. |
• Adópolitika, adózási alapelvek |
Az adópolitika, mint a költségvetési politika alapvető eszközrendszere; az adó szerepe, jellemzői; az adóztatás |
határai; az adóztatás alapelvei, különböző adóelméletek bemutatása (Smith, Samuelson); az adózás eljárási elvei |
• Az adórendszer |
A legfontosabb adóreformok céljai, jellemzői napjainkig; az adórendszer szerkezete, tagozódása; az adórendszer és |
az integráció összefüggései |
• Az adótényállás elemek ismertetése és az adók csoportosítása |
Adóalany és más személyek, adóhatóságok, az adótárgy, az adóalap, az adómérték, az adómentesség, az adóked- |
vezmény, stb.; az adókötelezettség egyes szabályai (bejelentés, adómegállapítás, bevallás, stb.); az adók csoporto- |
sítása különböző szempontok szerint; az indirekt és a direkt adók jellemzői, előnyei és hátrányai; a központi és a |
helyi adóztatás lehetséges megoldásai: a föderalista rendszer, a konkurencia rendszer, a megosztott rendszer, a |
vegyes rendszer |
• A támogatások rendszere |
A Közösségi támogatási rendszer jellemzői; a hazai támogatási rendszer jellemzői; a normatív támogatások; a |
céltámogatások; az intervenciók |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a modern vállalati pénzügyek fogalomrendsze- |
rét. Kapjanak áttekintést a vállalkozások pénzügyi döntéseinek legfontosabb kérdéseiről. Szerezzenek jártasságot a |
pénzügyi döntések során széles körben alkalmazott számítási módszerekben és technikákban. |
Tananyagegység tartalma: |
• A pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai. |
• A pénz időértékének fogalma,jelentősége. |
• Jövőérték-számítás, jelenérték-számítás. |
• Speciális pénzáramok (annuitás, örökjáradék.) A pénzügyi számítások gyakorlati alkalmazása. |
• A pénzügyi eszközök (kötvények és részvények) értékelése. |
• A kötvények és részvények árfolyamának és hozamának számítása. |
• A kockázat fogalma, és jelentősége a pénzügyekben. A kockázat mérése. |
• A pénzügyi döntésekben rejlő kockázatok. Az üzleti kockázat főbb forrásai. |
• A működési tőkeáttétel és az üzleti kockázat közötti összefüggések. |
• A pénzügyi tőkeáttétel és fő forrásai. |
• A pénzügyi tőkeáttétel hatása a vállalkozások pénzügyi kockázatára |
• A beruházási döntések általános jellemzői. |
• A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások becslésének alapelvei. |
• A pénzáramlások típusai, tartalmuk. |
• A beruházási javaslatok pénzügyi értékelése. |
• Döntési problémák, döntési kritériumok; megtérülési idő. |
• Nettó jelenérték (NVP), belső megtérülési ráta (IRR) |
• A vállalati tőkeköltség értelmezése, jelentősége a beruházási döntésekben. |
• A vállalati átlagos tőkeköltség (WACC) számítása. |
• A finanszírozási döntések főbb jellemzői. |
• A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések EBIT/EPS elemzéssel. |
• Forgótőke-menedzsment. A forgótőke jelentősége, körforgása. |
• A forgótőke nagyságára ható tényezők. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatása során tudatosítani kívánjuk, hogy a gazdasági élet résztvevői, a számvitelt ne önálló tevékeny- |
ségnek tekintsék, hanem mint a piac szereplőit, valamint a vezetés különböző szintjeit hatékonyan kiszolgáló in- |
formációs rendszert kezeljék. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a számvitel elméleti megalapozását, szabályozottsá- |
gának, elveinek megismertetését, a gyakorlati alkalmazás kereteinek bemutatását, a vállalkozások önállóságának |
hangsúlyozását és a választási lehetőségek ismertetését. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számvitel fogalma, célja, tárgya és feladata; a számvitel szabályozásának célja és szükségessége; az érdek- |
hordozói kör meghatározása, az érdekhordozói kör és az információ igény; a beszámoló célja, részei; a beszá- |
molási kötelezettség; a számviteli alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása. |
• A vállalkozás vagyona; az eszközök és a források a mérlegben. |
• A mérleg és a leltár jellemzői; a leltározás célja és módszerei. |
• A gazdasági események fogalma és csoportosítása; az egyszerű és összetett gazdasági események jellemzői és |
típusai; a gazdasági események hatása a mérlegre. |
• A számlasoros és az idősoros elszámolás; a könyvvezetési kötelezettség; a könyvvezetés jellemzői; könyvelés |
a főkönyvi számlákon; a könyvviteli számlák jellemzői és típusai; az idősoros elszámolás célja és jellemzői. |
• Az elszámolás folyamata a főkönyvi számlák nyitásától azok zárásáig; a könyvelési munkák ellenőrzése; a |
könyvelési hibák javítása; az analitikus nyilvántartások célja. |
• A vagyonelemek értékelése; az értékelés fogalma és célja; az értékelési elvek és eljárások; az értékelés megva- |
lósítása; a bekerülési érték tartalma és megállapítása; az eszközök és a források értékelése. |
• A mérleg fogalma, jellemzői és fajtái; a mérleg összeállításának lehetséges módjai; a mérleg tartalma; esz- |
közök és források a mérlegben; a mérleg tagolása és részletezése. |
• Az eredményszámítás célja és módszerei; az eredménykategóriák és azok tartalma, kiszámítása; az |
eredménykimutatás két változata és azok összefüggései |
• A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés készítésének célja, szerepe és tartalma |
A számviteli információs rendszer felépítése és kialakítása; a számlakeret fogalma, feladata és kialakítása; a szám- |
lakeret elkészítése során érvényesítendő elvek. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy olyan alapvető matematikai fogalmakkal, módszerekkel ismertessük meg a tanulókat/hallgatókat, amelyek - egyrészt közvetlenül az FSz képzésben szükségesek, az ott tanult szaktárgyak művelése során felhasználhatóak - másrészt az alapképzésben történő továbbtanulást készítik elő. |
Tananyagegység tartalma: |
• A valós számok; számfogalom, nagyságrendek, pontosság megítélése; abszolút és relatív hiba. |
• Viszonyszámok, átlagok; jelölések, szumma és produktum jelek. |
• Első- és másodfokú egyenletek. |
• Egyenlőtlenségek; intervallum, környezet, abszolút érték; korlátos számhalmazok. |
• Függvények; a függvény fogalma és ábrázolása; a függvények természetes értelmezési tartományának megadása, függvényértékek kiszámítása; függvénytulajdonságok. |
• Lineáris, abszolút érték és szignum függvények grafikonjukkal. |
• Másodfokú polinom; a másodfokú függvény és ábrázolása; összetett és inverz függvények. |
• Sorozatok: Számsorozat, mértani sorozat; a megadott számsorozat tagjainak kiszámítása, a mértani sorozat első n tagjának az összege. |
• Monoton, korlátos és konvergens sorozatok; a felsorolt tulajdonságoknak egyszerű sorozatok segítségével való szemléltetése; az "e" szám. |
• Pénzügyi számítások; a kamatos kamat számítása; exponenciális tulajdonság bemutatása. |
• Diszkontálás (az exponenciális függvény inverze: logaritmus függvény). |
• Nominális és effektív kamatlábak; infláció. Konform kamatláb. |
• Járadékszámítás; gyűjtő és törlesztőjáradék. |
• Vektor, tömb, mátrix; négyzetes mátrix, főátló, mellékátló; mátrixok típusának, rendjének meghatározása; transzponált mátrix. |
• Mátrixok lineáris műveletei: mátrix számszorosa, azonos típusú mátrixok összege. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a felsőfokú szakképzésben tanulók készség szinten sajátítsák el a szakmájuk |
gyakorlásához szükséges alapvető matematikai eszközöket; statisztikai adatok, mutatószámok értését; a statisztikai |
adatszerzés, adatelemzés legfőbb elveit; a leíró statisztika eszköztárát és alkalmazását. A tantárgy ismeretanyagá- |
nak elsajátítása utána a végzettek képesek legyenek az alapvető módszertani eszközök használatára és a kapott |
eredmények értelmezésére, kellő jártasságra tegyenek szert az információk kezelésében, a statisztikai adatok ren- |
dezésében, értékelésében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A statisztika bevezető fogalmainak (sokaság, ismérv, mérési skálák, adatok) példákkal illusztrált bemutatása. |
• A valóság statisztikai leképezése |
Adatszerzési és adathasznosítási módok; a statisztikai adatok tartalma és pontossága. |
• Egyszerű elemzési eszközök |
Statisztikai táblák, viszonyszámok és összefüggéseik, grafikus ábrázolás. |
• Információtömörítés, alapstatisztikák |
Csoportosítások, kvantilisek, középértékek, szóródási mérőszámok, empirikus eloszlások alapmutatói. |
• A koncentráció közgazdasági fogalma és statisztikai leképezése, elemzési eszközei. |
• Bevezetés az idősorok elemzésébe. |
Az idősor adatainak átlaga, a változások átlagos mértéke és üteme. |
• Heterogén sokaságok elemzése. |
Rész- és összetett viszonyszám, rész-és főátlag, variancia-felbontás. |
• A sztochasztikus kapcsolat fogalma, fajtái. |
A különböző fajta sztochasztikus kapcsolat (asszociális kapcsolat, vegyes kapcsolat, korreláció) elemzése leíró |
statisztikai módszerekkel. Kapcsolat-szorossági mérőszámok. |
• Heterogén sokasságokra számított átlagok összehasonlítása. |
Standardizálás, standardizáláson alapuló indexszámítás. |
• Érték-, ár- és volumenindexek számítása és összefüggéseik. |
A közgazdasági gyakorlati indexek bemutatása. |
• A táblázatkezelő program statisztikai lehetőségei, alkalmazása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A pénzügyi számvitel című tárgy keretében arra vállalkozunk, hogy a tanulók megismerjék a számviteli törvény azon előírásait, amelyek nélkül a gazdálkodás folyamata nem érthető meg. Nem törekszünk arra, hogy az elszámolások teljes körét bemutassuk, de a legfontosabb gazdasági folyamatokra és azok elszámolására fókuszálunk. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági társaság alapítása |
• A működő vállalkozás számviteli feladatai. A könyvelés technikai lebonyolításának áttekintése. A beszerzés számviteli elszámolása és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatása. A beszerzésekkel kapcsolatos nyilvántartások célja és tartalma. |
• A termelés folyamata. A költségek termelési folyamatban és azok elszámolási lehetőségei. A költségek elszámolása költségnemek szerint. A költséghely és a költségviselő szerinti költségelszámolás. Az értékesítés folyamata, annak elszámolásai. |
• Befektetési alternatívák a vállalkozások gyakorlatában. A befektetésekkel kapcsolatos elszámolások. |
• A könyvviteli zárlat tartalma és célja |
• Az eszközök és a források a beszámolóban. A leltárkészítési és leltározási kötelezettség. A vállalkozások beszámolója. Eszközök a mérlegben. Források a mérlegben. Az eszköz és forrás változások hatásának bemutatása az eredménykimutatásban. A kiegészítő melléklet és tartalma. Az üzleti jelentés és tartalma. |
A beszámoló könyvvizsgálata, a beszámoló letétbehelyezése és közzététele. |
• A gazdasági társaság megszűnése. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás számviteli feladatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a számviteli tanulmányok során megszerzett ismeretekre építve a vállalkozás vezeté- |
sének információval történő ellátásához szükséges alapismeretek biztosítása. Az oktatás során kiemelt fontosságú- |
nak tartjuk, hogy a tanulók/hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretet szerezzenek a pénzügyi számvitel- |
ből nyerhető információk kiegészítésére a vezetés számára, a vállalkozás jövedelmezőbb és hatékonyabb műkö- |
dése érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vezetői számvitel fogalma, tartalma, orientáltsága; a vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata; a |
vezetői számvitel és a controlling kapcsolata; a vezetői számvitel funkciói. |
• A költség fogalma, tartalma, csoportosítási lehetőségei; a költség, ráfordítás és a kiadás fogalma, a költségek |
csoportosítása; a költséggazdálkodás fogalma, tartalma, követelményrendszere és általános módszerei. |
• A költségváltozási tényező értelmezése, számítása és alkalmazása a költségtervezésben; az eredmény tömeg |
növelés lehetőségeinek kutatása, a fedezeti pont fogalma, számítása; a költségszámítás, elszámolás fogal- |
mainak elmélyítése, költségnemek szerinti tervezés bemutatása. |
• A határköltség-számítás bevezetése, alapfogalmak ismertetése; rétegtermelés, rétegköltség, határköltség. |
• Az önköltség (előállítási költség) kiszámítása; az önköltségszámítás rendjének kialakítása. |
• A kalkulációs cél, kalkulációs egység fogalma, kijelölése; a kalkuláció fajtái és módszerei; a kalkulációs |
séma, a séma egyes sorainak tartalma; a kalkuláció bizonylati rendje; a kalkulációs időszak. |
• Az általános költségek felosztásának és a vetítési alapok célszerű megválasztása. |
• Gazdasági kalkuláció fogalma, célja, tárgya, alkalmazási területei. |
• A gyártmány-karakterisztika felhasználási területeinek ismertetése, optimális termelési tervkészítés. |
• A közvetett (általános) költségekkel való gazdálkodás. |
• A költséghelyek kijelölése, a költséghelyi költségek tartalma, kimutatásának rendszerei. |
• A saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját teljesítmények tartalma. |
• A költségek elszámolásának lehetőségei a számviteli törvény alapján. |
• A költségek elszámolási lehetőségei, összefüggései az eredmény megállapítási módszerekkel. |
• A költséggazdálkodás korszerű módszerei. |
• A költség- és hozamszámítás rendeltetése és módszerei. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az ellenőrzés fogalma és jellemzői. |
Az ellenőrzés fogalma, tartalma; az ellenőrzés főbb követelményei; az ellenőrzés fontosabb fajtái; az ellenőrzés |
szabályozása. |
• A vállalkozások tulajdonosi és belső ellenőrzése |
A felelős társaságirányítás és a vállalkozások ellenőrzési rendszerének kapcsolata; a vállalkozások ellenőrzési |
rendszerének összetevői; a tulajdonosi ellenőrzés; a belső ellenőrzés (a belső kontrollrendszer, a függetlenített |
belső ellenőrzés). |
• A könyvvizsgálói ellenőrzés. |
• A vállalkozások állami ellenőrzésének kiemelt területei. |
A cégek törvényességi felügyelete; a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége; fogyasztóvédelmi ellen- |
őrzés; a munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzés; az adóellenőrzés; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. |
• Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés. |
Az Állami Számvevőszék; az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. |
• Az ellenőrzés általános módszertana. |
Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények megismerésének forrásai; a tényhelyzet megismerésének |
formái, lehetőségei); az ellenőrzés megszervezése és lefolytatása (az ellenőrzések megszervezésének általános |
kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés végrehajtása, az ellenőrzés általános munkasza- |
kaszai). |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az elemzés alapjai |
Az elemzés szükségessége, fogalma, az elemzés tudományos alapja, célja és tárgya; az elemző munka tervezése, |
logikai modellje, az elemzések gyakorlati végrehajtása. |
• Az elemzés alapvető módszerei |
Analízis és szintézis az elemzésben; a következtetések szerepe és fajtái az elemzésekben; összehasonlítás a gaz- |
dasági elemzésben. |
• Az elemzés fajtái, sajátos elemzési módszerek |
Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT-elemzés, PEST-elemzés, A Porter-féle öt versenyerő modell, |
Termékéletgörbék, Portfolió-elmzés, Forgatókönyv-technika, LEAP-módszer, Benchmarking, Balanced |
Scorecard, Értékelemzés); operatív döntéstámogató módszerek (matematikai, statisztikai módszerek; kalkulációs |
eljárások; a tényezőkre bontás módszerei); egyéb, sajátos elemzési módszerek (ABC (Pareto-) elemzés; ellenőrző |
listák; problémamegoldás és elemzés; csoportos alkotótechnikák). |
• A vagyoni helyzet átfogó értékelése |
Eszköz- és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata; eszköz- és tőkeszerkezeti mutatók. |
• A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzése. |
Az adósságállomány vizsgálata; a likviditási helyzet elemzése. |
• A jövedelmezőség elemzésének módszertana. |
• Eredményelemzés a gazdálkodás egyes szakaszaiban. |
Eredménytervezés; évközi folyamatos eredményelemzés; utólagos eredményelemzés. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy minden tanuló/hallgató - előképzettségtől függetlenül - készség szintjén elsajátítsa azokat az alapvető számítástechnikai ismereteket, amelyek a további tanulmányaikban felhasználhatók, illetve a képzés befejezése után egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember gyakorlati munkájában elengedhetetlenül szükségesek. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számítástechnikai munkakörnyezet (hardver, szoftver). |
• Qperációs rendszer feladatai, kezelő felületek. A Windows operációs rendszer megismertetése és kezelése alapjai; alapvető, általános alkalmazások. (Környezetbeállítás, lemez-, könyvtár- és fájlkezelés.) |
• Szövegfeldolgozás Szövegszerkesztők fajtái, kompatibilitási problémák; a szövegszerkesztők felhasználói felülete; szövegek létrehozása, mentése; szövegformázás lehetőségei (karakter- és bekezdés formázás). |
• Prezentáció készítés |
• WEBlap szerkesztés |
• Táblázatkezelés A táblázatkezelés filozófiája; adatformák a táblázatokban; címzésformák, másolás; formulák, egyszerű függvények, összetett függvények, eljárások; adatok grafikus ábrázolása. |
• Adatmodellek Adatkezelés kérdései; az ETK modell; logikai adatmodellek kialakítása; normalizálás; a munka formális eszközei SGM. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy az előző félévben megtanult számítástechnikai alapfogalmak, az alapvető szoft- |
verek kezelésének és használatának elsajátítása után a tanuló/hallgató sajátítsa el a logikai adatmodellek tervezését, |
az adatbázisok létrehozását és kezelését egy ügyviteli szoftver segítségével a leggyakrabban előforduló gazdasági |
események főkönyvi és analitikus könyvelését bizonylatok alapján. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az MS ACCESS áttekintő megismerése, objektumai |
• Adattáblák létrehozása, adattípusok. |
• Többtáblás adatbázis kialakítása, kapcsolatok |
• Egyszerű lekérdezések szűrések. |
Kereszttáblás lekérdezés; akciós lekérdezések. |
• A formázott adatbevitel eszközei: űrlapok |
• Formázott output: jelentés készítés összegfokozat, többszintű összegfokozat |
• A program bemutatása. Fontosabb paraméterek beállítása, törzsadatok karbantartása. |
• Nyitó tételek, nyitás utáni rendezés. |
• Vevőszámlák szállítószámlák könyvelése. |
• Bank bizonylatok és pénztár bizonylatok könyvelése. |
• Bérfeladás könyvelése. |
• Tárgyi eszközökkel kapcsolatos események könyvelése. |
Aktiválás, értékcsökkenés elszámolása, eladott tárgyieszköz kivezetése |
• Anyagfelhasználás könyvelése.(FIFO, mérlegelt átlagár alkalmazásával) |
• Lekérdezések, mérleg, eredménykimutatás készítése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Megismertetni a gazdasági informatika alapkategóriáit; kialakítani a tanulókban/hallgatókban a rendszerben való |
gondolkodás, a rendszerszemlélet tudatos igényét; bemutatni a gazdasági rendszerek informatikai modelljének |
általános jegyeit; megismertetni a tanulókat/hallgatókat az informatika üzleti alkalmazásának lehetőségeivel, és a |
leggyakoribb alkalmazások jellemzőivel; áttekintést adni a gazdasági szervezetek információs rendszerét alkotó |
alkalmazások, szoftverek teljes életciklusával kapcsolatos szakmai támogatási és szervezeti feladatokról. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági informatika fogalma, az informatika elemei |
• A gazdasági informatika története |
• Az információs társadalom |
Fogalmi elhatárolás; a társadalomkép kialakulása, jellemzői. |
• Rendszerelméleti alapok. |
• Rendszermodellezés |
• Rendszerirányítás |
• Információelméleti alapok: adat, információ, kommunikáció, információs rendszer |
• A gazdasági rendszerek informatikai modellje |
Folyamatmodell; szervezetmodell, hatáskörmodell; információmodell. |
• Üzleti alkalmazások |
A végrehajtást támogató alkalmazások; az egyes vezetési szinteket támogató alkalmazások; a rendszerek integrá- |
ciója; az IT helye, szerepe a gazdasági szervezetekben |
• Üzleti alkalmazások |
A hálózati gazdaság - e-business; egyéni teljesítmény javítása, csoportmunka és speciális szakterületek támogatása; |
üzleti rendszerekben alkalmazott IT megoldások; adatok,(dokumentumok) titkosítása és az elektronikus aláírás |
(prezentációk). |
• A szoftver életciklusa |
Szoftveréletciklus folyamatok szabvány; életciklusmodellek; szoftverfejlesztési megközelítési módok és módszer- |
tanok; szoftverek általános minőségi jellemzői |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az emberi kommunikáció sajátosságainak, szabályainak, szociálpszichológiai hátte- |
rének bemutatása az üzleti életben való sikeres alkalmazás érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A kommunikáció modelljei |
A kommunikációkutatás előzményei, irányzatai és alapvető felfogások; a kommunikációelméleti alapmodell; a |
személyközi kommunikáció dinamikája és alapelvei, a metakommunikáció dimenziói; a tranzakcióanalízis kom- |
munikációs modellje, a személyiség struktúrája és a tranzakciós folyamatok, játszmák és sztrókok. |
• A személyközi kommunikáció kódjai. |
A verbális csatorna sajátosságai, a verbális kommunikáció pragmatikája; a nem verbális csatorna struktúrája és |
funkciói, a szimbolikus kommunikáció sajátosságai. |
• A személyközi kommunikáció hatékonysága |
Kommunikációs hibák és félreértések, a kommunikáció korlátai; kommunikációs kompetenciák, a visszacsatolás |
szerepe, az empátia és az aktív figyelés sajátosságai és jelentősége a személyes kommunikációs helyzetekben; a |
befolyásolás formái; a meggyőzés kommunikációs alapjai az adó, az üzenet és a befogadó szemszögéből. |
• A személyközi kommunikáció sajátosságai |
Az emberi szociabilitás és kötődés, a vonzalom elméletei, a személyes kapcsolatok fejlődése; a kommunikációs |
problémák kezelése, az együttműködés és az önérvényesítés (asszertivitás) jelentősége. A konfliktuskezelés mo- |
delljei (Gordon); a társas befolyásolás sajátosságai: konformitás és deviancia, engedelmesség, vezetés; a csoport |
formái, a csoportfejlődés szakaszai, a csoportdinamika jellegzetességei: csoportbeli szerepek, csoportos gondol- |
kodás és döntés; a hatalom és szerepe a tárgyalások során, hatalomforrások. |
• Az üzleti élet kommunikációs formái: a tárgyalások, a levelezés, az értekezletek. |
A tárgyalások és értekezletek pszichológiai és tartalmi szintje; alku a tárgyalás és értekezlet során, a kompromisz- |
szumkeresés technikái; a győztes-győztes tárgyalások módszerei, együttműködés a tárgyalásban; értekezlet- |
technikák. |
• A társadalom kommunikációs szabályrendszere |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/2 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék az üzleti viselkedés legfontosabb, alkalmazha- |
tó szabályait és készségeit. A tárgy fontos részét képezi a személyiségfejlődés egyes területeinek bemutatása és |
szituációs gyakorlatokkal történő elsajátítása. |
Tananyagegység tartalma |
• Az üzleti viselkedés és a személyiségfejlődés általános pszichológiai alapjainak megismerése. |
• Az üzleti viselkedés hajtóerőinek, valamint szabályozásának szükséges és hatékony összeegyeztetése. |
• A személyiség fogalmának strukturális megközelítésén belül s szocializáció és a személyiségjellemzők kiala- |
kulásának megismerése. |
• Az üzleti kommunikáció fogalmának és az emberi kapcsolatrendszer kialakításának, illetve hatékony fenntar- |
tásának elsajátítása. |
• Az önismeret, a társismeret, valamint az empátia készségének fejlesztése a csoport működésének megisme- |
résén keresztül. |
• Az énkép tisztázása, a belső erősségek és fejlesztésre szoruló készségek feltárása - egyéni SWOT analízis. |
A személyes stílus beazonosítása. |
• Az önismeret modellje: a "Johari ablak". Irányelvek a visszacsatolás adásához és fogadásához. Mik a szemé- |
lyes tulajdonságok előnyei és hátrányai? |
• Érdeklődési irányok és típusok. Mi az érték, az értékrendszer kialakítása. Motiváció és a munkaértékek rang- |
sora. • Az üzleti képességek és készségek, milyen területen tudom alkalmazni azokat; teljesítmény és motiváció kap- |
csolata. |
• Miért és hogyan határozunk meg célokat? A hosszú távú, középtávú, és rövid távú célok egymáshoz való vi- |
szonya. |
• Tanulási stílus, a tanulási képességek fejleszthetősége. A figyelem és emlékezet viszonya. Egyéni tanulásmód- |
szertan kialakítása. |
• A problémamegoldás és konfliktuskezelés szakaszai, problématípusok. Megoldási módozatok több szempontú |
elemzése. |
A mindennapi élet üzleti viselkedésformáinak szituációs gyakorlatokkal történő bemutatása és fejlesztése: üzleti |
illemtan. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy célja a tanulók/hallgatók kommunikációs kompetenciájának, ezen belül íráskészségének és előadói |
képességeinek fejlesztése, valamint a prezentációkhoz alkalmazható technikai eszközök használati lehetőségeinek |
megismertetése. Ennek érdekében egyrészt célul tűzi ki, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat a különböző |
írásművek készítésének valamint tartalmi és formai követelményeivel, valamint műfajbeli ismereteivel, másrészt |
gyakorlati ismereteket nyújt különböző célú prezentációk elkészítéséhez. Mindezekkel jelentős segítséget kíván |
adni a tanulók/hallgatók főiskolai tanulmányai során írásban teljesítendő feladatok és prezentációk minél jobb |
színvonalú elkészítéséhez, illetve ahhoz, hogy a későbbi gyakorlati munkájuk során felmerülő hasonló követelmé- |
nyeknek meg tudjanak felelni. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy fogalomrendszere. |
• A kulturált nyelvi közlés elméleti és gyakorlati alapjai. |
A funkcionális nyelvhasználat stilisztikai és szövegalkotási tudnivalói; az írásbeli és szóbeli közlésfajták tartalmi |
és formai sajátosságai. |
• A hatásos nyilvános szereplés feltételei és módszerei. |
• Prezentációk készítése. |
A prezentációkészítés általános ismeretei; prezentációs szövegek készítése; prezentációs bemutató készítése. |
• Tipográfiai ismeretek |
A tipográfia fogalma, alkotóelemei; a tipográfiai eljárások, szabályok módszerek gyakorlati alkalmazása. |
• Írásos közlésformák |
Leírás; elbeszélés; jellemzés; összefoglalás. |
• Az írásművekkel szembeni követelmények |
A szöveg szerkezete; logikai felépítés; stílus; érvelés |
• Szövegelemzés és értelmezés. |
• Írásművek készítésének gyakorlata |
Az írás folyamata; forrásművek használata. |
• Műfajismeret |
Mindennapi írásművek (levél; jegyzet; hirdetés; kérvény; jegyzőkönyv; referátum; beszámoló; meghívó; önélet- |
rajz stb.); publicisztikai írások (tárca; riport; interjú; kritika stb.); tudományos és egyéb műfajok (tanulmány; |
esszé; dolgozat; vitairat; beszéd; prezentáció, diplomamunka stb.) |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az általános alapfokú nyelvtudású tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe. Az alapvető igeidők, a szenvedő szerkezet, a feltételes mód és a függő beszéd Közös Európai Referencia Keret A1-A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti, vagy az üzleti élettel kapcsolatos témakörökbe ágyazva. |
• Saját magunkról A munkához/jövendő munkakörhöz szükséges tulajdonságok; a jövővel/munkával kapcsolatos tervek; szakmai önéletrajz-CV. |
• Az üzleti élettel kapcsolatos mindennapi tevékenységek Üzleti telefonálás; a munkahely megközelítése; szakmai utazások (vámvizsgálat, szálloda, vásárlás-reklamálás); üzleti ebédek; egészség. |
• Nemzetközi kapcsolataink. Magyarország és a célnyelvi országok (Egyesült Királyság-USA/Németország) rövid fölrajzi/történelmi/gazdasági áttekintése. |
• Kommunikációs célok. Egyszerű állítások megfogalmazása; kérdések feltétele; egyszerű kérések közvetítése; egyszerű kérdések megválaszolása; reagálás az üzleti élettel kapcsolatos egyszerű kérésekre. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben, a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával, valamint idegen nyelvű dokumentumokat megértsen és - segítséggel - idegen nyelvű levelezést folytasson. További cél, hogy a tanuló/hallgató képessé váljon nyelvi ismereteit és készségeit továbbfejleszteni. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe (2.). Az alapvető nyelvtani eszközök (pl. modális segédigék) Közös Európai Referencia Keret A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti témakörökbe ágyazva. |
• Külkereskedelem • Nemzetközi pénzügyek • Vállalkozás és környezete • Nemzetközi gazdasági szervezetek • Marketing • Incoterms • A nemzetközi kereskedelemben használt okmányok • Fizetési módok és eszközök • Szállítás • Üzleti levelezés |
Kommunikációs célok: Bonyolultabb állítások megfogalmazása és kérdések feltétele, kérések közvetítése, bonyolultabb kérdések megválaszolása, szóbeli, írásbeli reagálás üzleti kérésekre. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2006-06 |
Értékpapír-piaci szakmai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2006-06/1 |
Pénzügyi etika és tőkepiaci szokványok |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy célja, hogy a hallgatókat bevezesse a pénzügyi piacokon alkalmazott hazai és nemzetközi etikai |
normák és pénzügyi sztenderdek ismertébe. Megismerteti PSZAF ajánlásokat, a hazai Tőzsde etikai kódexét, a |
BAMOSZ ajánlásokat és etikai kódexét, valamint a CFA etikai kódexét, GIPS elveket, a CFA és CFP szabványokat. Továbbá a főbb amerikai, európai és ázsiai piacok etikai normáit és szabványait. |
Tananyagegység tartalma: |
• BÉT etikai szabályai |
• BÉT pénzügyi szokványai |
• Keler ajánlások |
• BAMOSZ ajánlások |
• PSZAF ajánlások |
• GIPS elvek és ajánlások |
• CFA etikai kódex és CFA szabványok |
• CFP szabványok |
• Főbb amerikai és európai piaci etika szabályai és ajánlásai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2006-06/2 |
Tőkepiaci jog |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tárgy célja, hogy a tanulók/hallgatók megértsék az értékpapírjogi szabályozás logikáját és naprakész ismereteket |
|
szerezzenek a szabályozásról. A tanulók/hallgatók a tárgy elvégzésével megismerkedhetnek az értékpapírok és |
|
értékpapírpiacok szabályozásával, az értékpapír-forgalmazás kereteivel és az értékpapírpiac szereplőire vonatkozó |
|
fontosabb jogszabályokkal. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• Értékpapírok |
|
o Az értékpapírok csoportosítása |
|
Az értékpapírban foglalt jog (alapjogviszony) szerint |
|
Átruházási lehetőség szerint |
|
Hozam szerint |
|
Lejárat szerint |
|
Forgalomképesség szerint |
|
A kibocsátás iránya szerint |
|
A kibocsátó személye szerint |
|
o Az értékpapírok szabályozásának alapja: |
|
o a váltó |
|
■ |
A váltókellékek |
• A váltó elnevezése |
|
• Fizetési utasítás meghatározott pénzösszegre |
|
• A címzett |
|
• A váltó esedékessége |
|
• A fizetés helye |
|
• A rendelvényes |
|
• A kelet |
|
• A kibocsátó (kiállító) aláírása |
|
Egyéb előírások |
|
A váltóátruházás |
|
A váltó elfogadása |
|
A váltóadósok |
|
A fizetés végetti bemutatás |
|
A megtérítési igény |
|
Az óvás |
|
Az értesítés |
|
A megtérítési összeg |
|
Az erőhatalom (vis major) |
|
Határnapok, határidők |
|
Az elévülés |
o |
A csekk |
■ A csekk kiállítása és alakja |
|
■ A csekk átruházása és fizetése |
|
■ Megtérítési igény a csekk alapján |
|
o |
A közraktári jegy |
■ A közraktár mint a közraktári jegy kibocsátója |
|
■ A közraktári j egy |
|
■ A közraktári jegy átruházása és érvényesítése |
|
o |
A kötvény |
■ A kötvény alapjogviszonya és átruházása |
|
■ Különleges kötvények |
|
o |
A kincstárjegy |
o |
A kárpótlási jegy |
■ A kárpótlási jegy kibocsátása |
|
■ A kárpótlási jegy felhasználása |
|
o |
A letéti jegy |
o |
A jelzáloglevél |
■ A jelzálog-hitelintézet mint a jelzáloglevél kibocsátója |
|
■ A jelzáloglevél |
|
■ A jelzáloglevél fedezete |
|
o |
A befektetési jegy |
■ A befektetési alap |
|
■ A befektetési jegy |
|
■ A befektetési alapkezelő és a letétkezelő |
|
o |
A kockázati tőkealapjegy |
■ A kockázati tőkealap |
|
■ A kockázatitőkealap-jegy (tőkejegy) |
|
■ A kockázatitőkealap-kezelő |
|
o |
A vagyonjegy |
o |
A szövetkezeti üzletrész |
o |
A részvény |
■ A részvény kibocsátója, a részvénytársaság |
|
■ A részvény kellékei és a részvényesi jogok |
|
■ A részvényutalvány és az ideiglenes részvény |
|
■ A részvény típusai, átruházása |
|
■ A részvények fajtái |
|
• A törzsrészvény |
|
• Az elsőbbségi részvény |
|
• A kamatozó részvény |
|
• A dolgozói részvény |
• Értékpapír-forgalmazás, a piac szabályozása |
|
o |
Az Értékpapírtörvény hatálya |
o |
A pénzügyi szervezetek állami felügyelete |
o |
Az értékpapírok forgalomba hozatala |
■ Az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatala |
|
• A kötvény és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok zártkörű kibocsátása |
|
• A részvény zártkörű kibocsátása |
|
• A befektetési jegy zártkörű forgalomba hozatala |
|
• A kockázati tőkealapjegy (tőkejegy) zártkörű forgalomba hozatala |
|
■ Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala |
|
• A nyilvános forgalomba hozatal feltételei |
|
• A tájékoztató (ismertető) |
|
• A tájékoztató jóváhagyása |
|
• A nyilvános ajánlattétel és a jegyzés |
|
• A nyilvános forgalomba hozatalt követő kibocsátói kötelezettségek |
|
■ Nemzetközi értékpapír-forgalom |
|
o |
Befektetési szolgáltatások és szolgáltatók |
■ A befektetési szolgáltatási tevékenységek |
|
■ A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének feltételei |
|
■ A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének szabályai |
|
■ A titoktartás és információszolgáltatás |
|
■ A kockázatkezelés |
|
o |
A nyilvánosan működő részvénytársaság felvásárlására vonatkozó szabályok |
o |
Az értékpapírtőzsde |
■ Az értékpapírtőzsde jogállása |
|
■ Az értékpapírtőzsde szervezete |
|
■ A tőzsdei ügylet |
|
o |
Az elszámolóház |
o |
A bennfentes kereskedelem és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás |
■ A bennfentes kereskedelem |
|
■ A tisztességtelen árfolyam-befolyásolás |
|
o |
A befektetővédelmi alap |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2006-06/3 |
Piaci szabályozás és tőzsdei szabályzatok |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tárgy célja az |
értéktőzsde és az elszámolóház, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a főbb |
világpiacok kereskedési és elszámolás és kontroll intézmények szabályzatainak, tőzsde és kereskedésfelügyeleti |
|
szervezetek megismertetése a tanulókkal/hallgatókkal. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• Hazai piaci szabályozások |
|
• Külföldi tapasztalatok |
|
• A magyar jogi szabályozás kapcsolatai |
|
• Kereskedési jog és a vele járó kötelezettségek |
|
• Tájékoztatási kötelezettség |
|
• Szankciók és jogorvoslataik |
|
• Bevezetési és Forgalomban tartási Szabályzat |
|
o |
Külföldi tapasztalatok |
o |
A tőzsdei bevezetés indokai |
o |
A tőzsdei bevezetés menete |
■ Feltételes bevezetési döntés |
|
■ Bevezetési követelmények |
|
■ A bevezetést előkészítő tőzsdetag feladatai |
|
o |
BÉT-kategóriaszabályok |
■ Előtörténet |
|
■ A tőzsdei részvénykategóriák szabályai |
|
■ Warrantok bevezetése a Budapesti értékpapírtőzsdére |
|
■ Likviditás (besorolás) vizsgálat |
|
o |
Bevezetési feltételek |
■ Tájékoztatókészítés |
|
■ Ki dönt a bevezetésről? |
|
o |
A kibocsátók tájékoztatási kötelezettségei |
■ Rendszeres tájékoztatás |
|
• Gyorsjelentés |
|
• Éves beszámoló |
|
■ Soron kívüli tájékoztatási kötelezettség |
|
• Részvény- és kötvénykibocsátók |
|
• Befektetési alapok |
|
■ Értékpapírok törlése az értékpapírlistáról |
|
- Szabályzat a tőzsdei kereskedésről |
|
o |
Kereskedési rendszerek |
o |
A BÉT azonnali kereskedése |
• Elszámolás |
|
o |
Az elszámolásról általában |
■ Elszámolási módok |
|
■ Az értékpapírok megjelenési formái |
|
o |
Az elszámolási ciklus hossza |
o |
Elszámolóházi formák |
o |
A BÉT-en kötött azonnali ügyletek elszámolása |
■ Általános elvek |
|
■ Klíringtagság |
|
• A klíringtagság fajtái |
|
• A klíringtagság keletkezése |
|
o |
Szegregáció |
o |
Az elszámolás szabályai a részvényszekcióban |
■ Az elszámolás menete |
|
■ A garanciarendszer elemei |
|
■ Kényszerintézkedések nem teljesítés esetén |
|
• Értékpapíroldal |
|
• Pénzügyi oldal |
|
o |
Az elszámolás szabályai az állampapír szekcióban |
■ Állampapír-kölcsönzési rendszer |
|
■ Kötéskivétel, új klíringpozíció-számítás |
|
o |
A kárpótlási jegyek elszámolása |
o |
A fix és aukciós ügyletek elszámolása |
• A KELER Rt. tevékenységéhez kapcsolódó szabályzatok |
|
o |
A KELER Rt. mint központi értéktár |
■ Értékpapírkód (ISIN-azonosító) kiadás |
|
■ Központi értékpapírtörzsadat-nyilvántartás |
|
■ Dematerializált értékpapírokra vonatkozó szolgáltatás |
|
• A dematerializált értékpapírok keletkezése |
|
• A dematerializált értékpapír érvénytelenítése, törlése számlákról |
|
o |
Értékpapírhoz kapcsolódó szolgáltatások |
■ A nyomdai úton előállított (fizikai) értékpapír kezelésével kapcsolatos szolgáltatások |
|
• Az értékpapír beszállítása |
|
• A beszállított értékpapírok jóváírása |
|
• Társasági esemény fordulónapjára vonatkozó eltérő szabályok |
|
• Értékpapír-kiszállítás |
|
• Értékpapír-tárolás |
|
• Fizikai értékpapír és szelvény megsemmisítése |
|
o |
Egyéb szolgáltatások - tulajdonosi jogok gyakorolhatóságának biztosítása |
■ Tulajdonosi megfeleltetés fizikai értékpapír - részvény esetén |
|
■ Dematerializált részvényre vonatkozó speciális szabályok |
|
■ Az állampapírok kezelése |
|
■ Lejárt értékpapírok kezelése |
|
o |
Az értékpapír - számlavezetés szabályai |
■ Értékpapírra vonatkozó számlák fő típusai |
|
■ Zárolás az értékpapírra vonatkozó számlán |
|
■ A zárolás feloldása |
|
• Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működési szabályai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2006-06/4 |
Befektetési termékek értékelése |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A befektetési termékek értékelése a pénzügyi számításokat, az alap és azonnali pénzpiaci és tőkepiaci termékek |
|
árazását és használatát mutatja be. Célja, hogy a tanulók/hallgatók készségszinten alkalmazni tudják az alapvető |
|
pénzügyi számításokat. A jelenérték, jövőérték és kamat fogalmak a pénzügyi számítások kiinduló pontjának szá- |
|
mítanak. A CAPM modell alkalmazásával a befektetési termékek hozama és kockázata közötti összefüggéseket |
|
megismerjék. Továbbá a tanulók/hallgatók gyakorlati szinten elmélyülnek a kötvények, részvények, speciális ér- |
|
tékpapírok és pénzáramlások értékbecslésével és az értékelési módszerek készségszintű használatába. |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• |
Kötvények speciális tulajdonságai és hatásuk az árazásra |
• |
Hozamgörbe és a lejáratig számított hozam |
• |
Indexált kötvények és a reálkamatláb |
• |
Az átlagos futamidő és kötvény volatilitása |
• |
A kamatlábkockázat kezelése |
• |
Várakozás hipotézis |
• |
Likviditáspreferencia |
• |
Kötvények minősítése |
• |
Bóvli kötvények |
• |
A kormányzati hitelgaranciák értéke |
• |
A vissza nem fizetés valószínűségének elemzése |
• |
Kötvénykibocsátás és a kötvényszerződés |
• |
Euro kötvények |
• |
Vállalati tőkeszerkezet és a kötvényfinanszírozás |
• |
Zártkörű kibocsátás és a projektkötvények |
• |
Eszközzel fedezett értékpapírok |
• |
Kockázat és finanszírozási költség |
• |
Vállalati eredmény mérése és a pénzáramlás előrejelzése |
• |
Maradvány érték becslése |
• |
Osztalék diszkont modellek és Diszkontált Cash Flow modellek |
• |
Relatív értékelés fundamentális módszerei - szorzószámok |
• |
Pénzügyi szolgáltatók értékelése |
• |
Veszteséges vállalatok értékelése |
• |
Induló fiatal vállalatok értékelése |
• |
Zártkörű társaságok értékelése |
• |
Vállalatfelvásárlások és fúziók |
• |
Opcióelmélet és a vállalatértékelési vonatkozások (csőd, növekedés és kiszállás) |
• |
EVA - gazdasági többlet érték alapú értékelés |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2006-06/5 |
Befektetési termékértékesítés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az aktív vevőmegkeresés mindamellett, hogy az egyik legnehezebb feladat, egyben a legnagyobb professzionalizmust is kívánó értékesítői szerep. Az értékesítőknek képesnek kell lenniük a jó célcsoport-kijelölésre, a siker jeleinek és a sikertelenség okainak felismerésére. Kitartónak kell lenniük, a pillanatnyi kudarcok ellenére is következetesen kell végezniük feladataikat, s ellenállónak kell lenniük a meghátrálásra serkentő tényezőkkel szemben. Az aktív értékesítés tréning azokat az ismereteket adja át és azon készségeket fejleszti, melyek megfelelő alkalmazása igazi professzionális értékesítővé emeli a résztvevőket. |
Az értékesítés hatékonyságának növelése az értékesítői tevékenység tudatos felépítése által. A telefonos és személyes aktív értékesítési folyamat lépéseinek tudatosítása, elsajátítása. Megismertetni a résztvevőket a vásárlói oldal befolyásoló tényezőivel és felkészíteni őket azok felismerésére. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vásárlói ciklus |
• A folyamat szereplői |
kapuőr, döntéshozó, felhasználó, vásárló, szakértő |
• Az értékesítés feltételei |
• Az aktív értékesítés folyamata |
• Felkészülés |
strukturált piacmegközelítési mód kialakítása |
• A telefonos kommunikáció szabályai: |
Első hívás modellezése |
Kérdésfa összeállítása |
• Személyes találkozó: |
Kapcsolatfelvétel, cégbemutatás, igényfelkeltés |
Befolyásolás szabályai |
• Átlépés a holtponton |
• A közös nevezőre jutás |
• Akció terv |
• A befolyásolási stílusok és használata |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2006-06/6 |
Származékos termékek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanulók/hallgatók a tárgy elvégzésével megismerik a határidős és opciós ügyletek árazásának lehetőségeit és |
ezen ügyletekkel kialakítható pénzügyi stratégiák lényegét. Az arbitrázs ismerete a pénzügyi árazási logika megér- |
tését is biztosítja. A határidős és opciós ügyletek lebonyolításának és elszámolásának ismerete elengedhetetlen a |
termékek alkalmazása szempontjából ezért a tananyagegység elvégzésével a tanulók/hallgatók megismerik ennek |
módjait is. Továbbá a tananyagegység kiegészíti a pénzügyi kockázat kezeléssel kapcsolatos területet is. |
Tananyagegység tartalma: |
• Határidős kötések és azok elmélete |
• Határidős stratégiák |
• Határidős és opciós pozíciók |
• Határidős árfolyamok elmélete |
o Azonnali devizaárfolyamok |
■ A keresztárfolyam |
■ A valutakosár |
o A határidős devizaárfolyamok és a kamatparitás |
o Értékpapírok határidős (forward) árfolyama |
■ A határidős árfolyam nagysága a lejáratig adott összegű jövedelmet biztosító papírra |
■ A határidős árfolyam nagysága a lejáratig adott százalékos hozamú (q) jövedelmet bizto- |
sító papírra |
o A határidős árfolyam és a várható jövőbeli prompt árfolyam |
o Hozamgörbe-elméletek |
o A hozamgörbe kiszámítása kötvényadatokból |
• Opciók árának elmélete |
• Opciós stratégiák |
• Opciós értékpapírok értékelése |
• Opciók árazása |
o Vételi és eladási opció |
o Az opciók értéke lejáratkor |
o Opciós algebra |
o A futures mint összetett opció |
o Paritások és arbitrázs az opciós piacokon |
o Összetett opciós pozíciók |
o A binomiális opcióértékelés |
o A Black-Scholes-képlet |
o Delta, gamma, theta, vega, rho |
o Warrantok |
o Átváltható kötvények |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2006-06/7 |
Portfoliómenedzsment és kockázatkezelés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanegység célja, hogy beható ismeretket nyújtson a portfolió kezelés módszertanába, a hatékony diverzifikáció |
és a kockázat kezelés módszereinek használatába. A tanegység során a kockázattal és eszközallokációval kapcsola- |
tos elméleti és gyakorlati ismereteket szerzik meg a tanulók/hallgatók, amely során a befektetési portfoliók kialakí- |
tásához, menedzseléséhez és a kockázat kezeléshez szükséges gondolkodásmódot és pénzügyi technikákat sajátít- |
hatják el. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bizonytalanság melletti döntés kritériumai |
• A várakozások elve |
• Kockázat mérésének módjai |
• Kockázat és hasznosság |
• Várható érték-variancia szabály |
• Vagyon hasznosság és megtérülés |
• Portfolió várható megtérülése |
• A szelekció és eszközallokáció |
• A portfolió kockázata, a diverzifikáció |
• Piaci portfolió |
• Portfoliók teljesítményének mérése |
• Nettó eszközérték |
• Teljesítményattribúció |
• Jövedelem-kockázat alapú teljesítménymérés |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2006-06/8 |
Pénzügyi termék és vagyontervezés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanegység célja hogy a tanulók/hallgatók megismerik az ügyfelek részére készített pénzügyi terv szabályait és a pénzügyi tervezés folyamatát. A pénzügyi terv elméleti modellek gyakorlati használatát, valamint a nemzetközi CFP szabvány használatának legfontosabb területeit ismerteti. |
Tananyagegység tartalma: |
• Pénzügyi terv - pénzügyi tervezés • A pénzügyi tervezés folyamata • A pénzügyi tervezés elméleti modelljei • CFP szabvány és tervezés területei • A pénzügyi tervezés előkészítése - Diagnosztikai eszközök • Életpályaszakaszok a CFP-ben • Élethelyzetek az életpályaszakaszokban • A pénzügyi tervező tanácsadó karrier • CFP szabványok |
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 16. számú melléklete,
- a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
A szakképesítés megnevezése: Üzleti szakügyintéző
Szakképesítések köre:
Részszakképesítés |
Nincs |
||
Elágazások |
|||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 01 |
||
Megnevezés: |
Banki szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 02 |
||
Megnevezés: |
Értékpapír-piaci szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 03 |
||
Megnevezés: |
Gazdálkodási menedzserasszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 04 |
||
Megnevezés: |
Pénzügyi szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 05 |
||
Megnevezés: |
Projektmenedzser-asszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 06 |
||
Megnevezés: |
Számviteli szakügyintéző |
||
Ráépülés |
Nincs |
Képzés maximális időtartama:
Szakképesítés megnevezése |
Szakképzési évfolyamok száma |
Óraszám |
Üzleti szakügyintéző |
2 |
- |
- számítógép-terem
- taniroda
- tanterem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A "Hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és "Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - adott esetben a képző bevonásával - ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
Bemeneti kompetenciák |
- |
Iskolai előképzettség |
Érettségi vizsga |
Szakmai előképzettség |
- |
Előírt gyakorlat |
- |
Pályaalkalmassági követelmények |
- |
Szakmai alkalmassági követelmények |
- |
A munkakör, foglalkozás |
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
3619 |
Egyéb gazdasági ügyintézők |
Bármely nemzetgazdasági területen működő vállalkozásnál, szervezetnél felső- és középvezetők mellett, vagy közvetlen irányításuk alatt érdemi ügyintézői feladatokat lát el, illetve a külső kapcsolatok (pl. ügyfélszolgálat, szolgáltatói kapcsolatok) területén önálló, vagy kisebb csoportvezetői munkakört tölt be. Közreműködik a gazdasági döntésekhez szükséges piaci információk, adatok gyűjtésében, rendszerezésében, feldolgozásában, elemzésében, értékelésében a korszerű informatikai eszközök felhasználásával, s ehhez kapcsolódva az üzleti stratégia kialakítását segíti, illetve a közép- és felső vezetők ez irányú döntéseit előkészíti továbbá a felelős ügyintézői szinten a döntéseket meghozza.
Az üzleti stratégia alapján portfolió elemzéseket készít, és részt vesz az üzletpolitika kidolgozásában. Közreműködik a vállalkozáshoz szükséges személyi, tárgyi és információs feltételek kialakításában. Részt vesz a komplex gazdálkodási/szolgáltatási folyamatok lebonyolításában és az ezzel összefüggő pénzügyi, adózási, számviteli feladatok ellátásában, a marketingakciók tervezésében, szervezésében. Részt vesz az üzleti, valamint a környezeti partneri kapcsolatok kialakításában, és azok ápolásában, folyamatos fejlesztésében.
Közreműködik a jogi előírásoknak megfelelő megállapodások, szerződések előkészítésében. Részt vesz a gazdálkodási/szolgáltatási tevékenység ellenőrzésében.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
azonosító száma |
megnevezése |
55 344 01 |
Államháztartási szakügyintéző |
54 345 04 0000 00 00 |
Nonprofit menedzser |
55 345 03 0000 00 00 |
Közösségi-civil szervező |
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
Az 55 343 01 0010 55 03 azonosító számú, Gazdálkodási menedzser asszisztens megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
2158-06 |
Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
||||
1997-06/1 |
Vállalati gazdaságtan |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/2 |
Marketing |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/3 |
Gazdasági jog |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/4 |
Vezetésszervezés |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/5 |
EU ismeretek |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/6 |
Közgazdaságtan |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
||||
1998-06/1 |
Pénzügyi ismeretek |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06/2 |
Gazdaságmatematika |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
||||
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
írásbeli |
60 perc |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
1999-06/2 |
Statisztikai módszerek |
írásbeli |
60 perc |
||
2000-06 |
Számítástechnikaiinformatikai feladatok |
||||
2000-06/1 |
Informatika |
interaktív |
60 perc |
||
2000-06/2 |
Felhasználói programok |
interaktív |
60 perc |
||
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
||||
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
szóbeli |
30 perc |
||
2001-06/2 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc |
||
2001-06/3 |
Üzleti idegen nyelv 1. |
írásbeli |
120 perc |
||
2001-06/4 |
Üzleti idegen nyelv 2. |
szóbeli |
45 perc |
||
2158-06 |
Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok |
||||
2158-06/1 |
Környezetgazdaságtan |
||||
2158-06/2 |
Vállalati esettanulmányok |
||||
2158-06/3 |
Gazdaságföldrajz |
||||
2158-06/4 |
Szolgáltatásmarketing |
||||
2158-06/5-13 |
Alternatív tárgyak |
írásbeli/ tantárgy |
90 perc/ tantárgy |
A 30 nap időtartamú összefüggő szakmai gyakorlatot - külön PM által kiadott Útmutató alapján - az 1. szakképzési évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - de legalább 50 kredit elérése után - kell teljesíteni.
Az ajánlott szakképzési program időtervének szervezési elve:
vegyes jellegű (a teljes képzési időn belül többféle szervezési elv valósul meg) azaz
- tantárgyi jellegű (heti néhány órás, egész tanéven keresztül futó egységek),
- modulos jellegű (változó, nem a teljes heti óraszámban és rövidebb, nem a teljes tanéven keresztül futó folyamategységek),
- szakaszolt (epochális) jellegű (pl. a tudásszintmérés felkészítők, illetve a tudásszintmérések, a szakmai gyakorlat).
Az elmélet és gyakorlat aránya - figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatot is 40-60%.
Elmélet: |
715 óra |
40% |
|
Elméletigényes gyakorlat: |
830 óra |
||
Szakmai gyakorlat: |
240 óra |
||
Gyakorlat összesen: |
1 070 óra |
1 070 óra |
60% |
Mindösszesen: |
1 785 óra |
100% |
A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő - leadása.
A Vállalatgazdálkodási feladatok 1. tudásszintmérő vizsga, a Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok 2. tudásszintmérő vizsga, a Számviteli-statisztikai feladatok 3. tudásszintmérő vizsga, a Számitástechnikai-informatikai feladatok 4. tudásszintmérő vizsga, Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga, a Gazdálkodásmenedzseri szakmai speciális feladatok 8. tudásszintmérő vizsga tudásszintmérő vizsgafeladatainak teljesítése a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) és az abban meghatározott időterv alapján történik.
A szakmai és vizsgakövetelménnyel összhangban a tudásszintmérő vizsgák elágazásonként a következők:
Az 55 343 01 0010 55 03 azonosító számú, Gazdálkodási menedzserasszisztens megnevezésű elágazáshoz rendelt tudásszintmérővizsgák:
1. tudásszintmérő vizsga: Vállalatgazdálkodási feladatok,
2. tudásszintmérő vizsga: Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok,
3. tudásszintmérő vizsga: Számviteli-statisztikai feladatok,
4. tudásszintmérő vizsga: Számítástechnikai-informatikai feladatok,
5. tudásszintmérő vizsga: Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven.
8. tudásszintmérő vizsga: Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalati gazdaságtan ismeretek számonkérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Marketing ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági jogi ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vezetésszervezési ismeretek mérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
EU ismeretek mérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közgazdaságtani ismeretek mérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi ismeretek számonkérése feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági matematika ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számviteli ismeretek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Statisztikai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Felhasználói programok alkalmazása
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti kommunikációs ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzletviteli témakörben 5-10 kép terjedelmű prezentáció önálló elkészítése és bemutatása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Idegen nyelvű 1-2 oldalas szöveg (pl. pályázati felhívás, üzleti levél) összefoglalása magyar nyelven, kb.
500 szóban, szótár használatával. 40 kérdésből álló egyszerű választásos tesztfeladattal az idegen nyelvű
szakmai szókincs mérése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az adott témakörből feltett idegen nyelvű kérdések megválaszolása szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)
2158-06 Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok
A hozzárendelt 1-3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az alternatív tárgyak témakörében megszerzett ismeretek bemutatása.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 90 perc/tantárgy
A szakképzési program tartalmazhat további tudásszintmérő vizsgákat is.
A középfokú C típusú szakmai nyelvvizsgával rendelkező mentesül Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga 3. és 4. tudásszintmérő vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységek alól.
Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2158-06 Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Speciális gazdálkodásmenedzseri szakismeretek számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 180 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Speciális gazdálkodásmenedzseri szakismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 50%
2. feladat 50%
9.3. A szakmai vizsga értékelése %-osan
9.4. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai
Az 55 343 01 0010 55 03 azonosítószámú, gazdálkodási menedzserasszisztens megnevezésű elágazáshoz rendelt 8. Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok vizsgarész szóbeli tevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt írásbeli tevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el.
A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenység sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megadni.
A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette.
A záródolgozat védései csak vizsganapokon tehetők le.
A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő:
90-100% jeles (5)
80-89% jó (4)
70-79% közepes (3)
60-69% elégséges (2)
0-59% elégtelen (1)
Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
Az 55 343 01 0010 55 03 azonosító számú, Gazdálkodási menedzserasszisztens megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében:
1. vizsgarész: 25
2. vizsgarész: 10
3. vizsgarész: 10
4. vizsgarész: 10
5. vizsgarész: 10
8. vizsgarész: 35
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/1 |
Vállalati gazdaságtan |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások foga- |
lomkörét, a vállalkozások környezetét, a vállalkozások működésének legfontosabb tevékenységi területeit, a válla- |
lati stratégia alapelemeit. |
Tananyagegység tartalma: |
Üzleti vállalkozás alapfogalmak |
A vállalat fogalma, az üzleti vállalkozás alapításával kapcsolatos feladatok és tudnivalók, a vállalkozási formák |
jellemzői, előnyei, hátrányai, a vállalat érintettjeinek köre és főbb jellemzői. |
Piaci környezet |
Különböző piactípusok, azok jellemzői, a verseny előnyei, a piaci együttműködés különböző formái, azok po- |
zitív és negatív hatásai. |
Állam gazdasági szerepe |
Az állam gazdasági szerepvállalásának tendenciái napjainkban, az állam gazdaságszabályozásának különböző |
eszközei, az állam és a vállalatok kapcsolatrendszere. |
Vállalatok társadalmi felelősség vállalása |
A felelős vállalat koncepció, az etikus vállalati magatartás alapjai, és az etikus magatartás és az üzleti érdek |
kapcsolata. |
Marketing stratégia alapjai |
A marketing vállalkozás működésében betöltött szerepe, alapfogalmai és koncepciói. |
Innováció |
Az innováció fogalma, különböző típusai, a termék innováció folyamata, az innováció stratégiai kérdései. |
Emberi erőforrás menedzsment alapjai |
Az emberi erőforrás-gazdálkodás stratégiai kérdései és operatív feladatai a vállalati működésben. |
Vállalati információs rendszer alapjai |
Az információ és a tudás szerepe a vállalati működésben, a vállalati információs rendszer felépítése és műkö- |
dése Értékteremtő folyamatok menedzsmentje |
A vállalati tevékenységek (beszerzés, termelési, szolgáltatási folyamatok, logisztika) működési, szervezési jel- |
lemzői. |
Pénzügyi alapok |
A legfontosabb pénzügyi kimutatásokat, a pénzügyi elemzés alapjai, a vállalati befektetési stratégia és finan- |
szírozási stratégia kérdései. |
Vállalati stratégia |
A vállalati stratégia alapfogalmai, struktúrája, a stratégia kialakításának folyamata és a legfontosabb stratégiai |
elemzési eszközök. A stratégiai menedzsment folyamata. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/2 |
Marketing |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a marketing fogalomkörét és piacorientált gondolkodásmódot sajátítsanak el. Ismerkedjenek meg az alkalmazható marketing eszköztárának alapvető jellemzőivel és a legfontosabb marketing technikákkal. |
Tananyagegység tartalma: |
A marketing szerepe A marketing fogalma, a marketing-mix elemei (4P), marketingorientált gondolkodásmód lényege Vevők magatartása A marketing központjában helyezkedő vevők fogyasztói magatartása, a végső fogyasztó vásárlási folyamata, a rá ható külső és belső tényezők, valamint a szervezetek beszerzési magatartásának sajátosságai, a beszerzési döntési folyamat, valamint a beszerzési központ STP stratégia A marketing stratégiai szintje, a szegmentáció, a célcsoport-képzés, valamint a pozicionálás egymásra épülő folyamata és sajátosságai Marketing eszközök A marketing-mix elemek: termékpolitika (termék fogalma, márka, életgörbe, új termék fejlesztése, termékpiaci műveletek), árpolitika (költségelvű, kereslettől függő és kínálathoz igazodó árképzési módszerek), értékesítés (értékesítési rendszer, az általa ellátott funkciók, a rendszer szereplői), reklám (hirdetés, PR, eladásösztönzés) Nemzetközi marketing és marketingstratégia A nemzetközi marketing alapvető jellegzetességei (nemzetközi piacok sajátosságai, piacra lépési formák), valamint a marketingstratégia és a vállalati stratégia egymáshoz kapcsolódása (diagnózis, alapstratégiák és részstratégiák) |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
Megnevezése |
1997-06/3 |
Gazdasági jog |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység célja, hogy megismertesse a jogi és közigazgatási alapfogalmakat és bemutassuk a polgári jog fontosabb jogintézményeit, különös hangsúlyt fektetve a kötelmi és társasági jogra. Az ismeretek átadása során hozzásegítse a tanulókat (hallgatókat), hogy elsajátíthassák a hatályos jogban való tájékozódás szakmai alapjait. A Gazdasági jog tantárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi megalapozáshoz, amely nélkül a fő szakmai tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges. |
Tananyagegység tartalma: |
Jogi alapfogalmak A jogrendszerrel kapcsolatos alapvető fogalmak, a jogrendszer felépítése, kiemelve azokat az elemeket, amelyek gazdálkodó szervezetek működését meghatározzák. Státuszjog, gazdasági társaságok joga A gazdasági együttműködés szervezetei és formái; a gazdasági társaságokra vonatkozó általános (közös) szabályok, az egyes gazdasági társaságok és a kapcsolódó vállalkozások áttekintése; az elsődlegesen nem profitorientált célú szervezetek Szerződések a jogban A szerződésekkel kapcsolatos jogi formák és előírások Közigazgatási ismeretek Közigazgatási szervek; az önkormányzatok feladat és hatásköre |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/4 |
Vezetésszervezés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység célja megismertetni a tanulókat/hallgatókat a vezetői szerep, a vezetői munka fogalmával, a különféle szervezeti megoldásokkal, illetve alkalmazásuk tipikus követelményeivel. A tanulók/hallgatókat képessé tenni arra, hogy felismerjék és értelmezni tudják az lapvető szervezeti modelleket, mérlegelni tudják az egyes szervezeti formák előnyeit és hátrányait, áttekintésük legyen arról az eszközrendszerről, amelyet vezetők felhasználhatnak a célok elérése érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
Szervezetek környezete és adottságai, a vezetés feladatai A kontingencialista szervezetfelfogás bemutatása, a legfontosabb külső környezeti elemek és belső adottságok számbavétele; továbbá a vezetői munka különböző megközelítései. Alapvető szervezeti formák és jellemzőik A szervezetek jellemzésére használt fogalomrendszer (strukturális jellemzők: munka- és hatáskörmegosztás, koordináció, konfiguráció) megismerése A leggyakrabban előforduló szervezeti formák jellemzőinek és működésének elemzése (lineáris, funkcionális, divizionális, mátrixszervezet) Vezetési funkciók tartalma és alkalmazása a különböző szervezeti formákban A négy vezetési funkció (célkitűzés és stratégiaalkotás, szervezés, közvetlen irányítás, kontroll) tartalmának és kapcsolódásai. Ezen belül kiemelendő tartalmi elemek: stratégiaalkotás fogalomrendszere és módszerei, közvetlen irányítás résztevékenységei, felelősségi és elszámolási egységek formái A vezetési funkciók alkalmazásának sajátosságai az alapvető szervezeti formák esetében. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/5 |
EU ismeretek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység célja az Európai Unióval kapcsolatos azon alapvető alapismeretek átadása, amely az EU állampol- |
gáraként az EU intézményrendszerében és jogszabályai közti eligazgatáshoz a mindennapokban szükséges. |
Tananyagegység tartalma: |
Az európai integráció kialakulása és fejlődése |
Az integráció kezdete a II. vh. utáni évek, az ESZAK és az Euratom illetve az EGK szerződés (Római Szerződé- |
sek) keletkezésének előzményei. Az Egyesülési Szerződés, az Egységes Európai Okmány előzményei és a |
főbb változások. Az egységes belső piac kialakulása, a négy szabadságjog (áruk, szolgáltatások, személyek és |
a tőke szabad áramlása, a letelepedés joga) tartalma és jellemzői. |
Az Európai Unió intézményrendszere |
A Bizottság, a Tanács, a Közgyűlés/Parlament, a Bíróság és a Számvevőszék felépítése, hatáskörei és működése |
a Római Szerződéstől a Lisszaboni Szerződésig. A tanácsadó testületek: Az EGSZB és a Régiók Bizottsága. |
Az Európai Központi Bank és az európai ügynökségek. |
Az európai közösségi jog jellemzői |
Az európai közösségi jog autonómiája, elsődlegessége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága. A közösségi jog |
jogforrásai: elsődleges, származtatott és egyéb jogforrások. A közösségi jog kikényszeríthetősége. Eljárások a |
tagállamokkal szemben. |
Az előzetes döntéshozatal célja és jellemzői. A jogharmonizáció lényege és jellemzői. |
Döntéshozatali eljárások az EU-ban |
A Bizottság, a Tanács és a Parlament szerepe a döntéshozatalban. A konzultációs eljárás, az együttműködési el- |
járás, a hozzájárulási eljárás, az együttdöntési eljárás, a költségvetési eljárás. Az eljárások menete, jellemzői és |
alkalmazásuk sajátosságai. |
Az EU közös politikái |
A közösség kizárólagos hatásköre, a tagállamok hatáskörei illetve a párhuzamos hatáskörök. A szubszidiaritás és |
arányosság elve. Közös politikák a Római Szerződésben és ezek bővülése az Egységes Európai Okmány, a |
Maastrichti Szerződés, az Amszterdami Szerződés és a Nizzai Szerződés tükrében. A közös kereskedelempoli- |
tika és az EU külkapcsolatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/6 |
Közgazdaságtan |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység célja a gazdasági szereplők érdekeiknek megfelelő döntések és racionális cselekvések kritériu- |
mainak bemutatása, makroszinten a gazdasági szektorok közötti viszonyrendszer áttekintése, a nemzetgazdaság |
egyensúlyi és egyensúlytalansági helyzetének felírása, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel alapössze- |
függéseinek, az állam gazdaságpolitikai cél és eszközrendszerének megismertetése. |
Tananyagegység tartalma: |
A gazdasági körforgás. Keresleti és kínálati elemzés A gazdasági körforgás: árupiacok és tényezőpiacok. Keres- |
leti és kínálati görbe. Egyensúly. A keresleti és kínálati görbe elmozdulásai. A kereslet és a kínálat rugalmas- |
sága. A fogyasztói választás A fogyasztói preferenciák leírása közömbösségi görbékkel. Költség-vetési egyenes és el- |
mozdulásai. Az optimális választás. Helyettesítő és kiegészítő javak. |
A termelés, a termelési függvény. Átlagtermék és határtermék. |
A költségek. Számviteli és gazdasági költség. Számviteli és gazdasági profit. Költségminimalizálás. Rövid távú és |
hosszú távú költséggörbék. Tökéletes verseny Profitmaximalizálás. A kompetitív vállalat rövid távú és hosszú távú |
kínálati görbéje. A kompetitív ágazat rövid távú és hosszú távú kínálati görbéje. A termelői többlet. Az adóztatás |
hatásai kompetitív piacon |
Monopólium Kereslet és határbevétel monopólium esetén. A monopólium profitmaximalizáló magatartása. |
Externáliák és közjavak Az externália fogalma. Pozitív és negatív externália. A közjavak fogalma. Az ex- |
ternáliákkal és közjavakkal kapcsolatos problémák (például környezetszennyezés, túlzott felhasználás, elégtelen |
kínálat, stb.). |
Külkereskedelem Komparatív előnyök. A külkereskedelemből eredő haszon. Kereskedelempolitika |
Makroökonómia alapfogalmai és mutatói Gazdasági szektorok és piacok. Gazdasági körforgás. Nemzeti számla- |
rendszer mutatói. Fogyasztóiár-index. Munkanélküliség mérése. |
A klasszikus modell zárt gazdaságban és nyitott gazdaságban A potenciális kibocsátás. A nemzeti jövedelem fel- |
használása: a fogyasztási és beruházási függvény. Egyensúly. A fiskális politika hosszú távú hatásai. A klasszi- |
kus modell nyitott gazdaságban: Nominális és reálárfolyam. A fiskális politika és kereskedelempolitika hosszú |
távú hatásai. |
Pénz és infláció A pénz fogalma, funkciói. A pénzmennyiség szabályozása. A mennyiségi egyenlet. Az infláció |
költségei. |
Az árupiaci egyensúly A keynesi kereszt modellje. Az egyensúlyi jövedelem meghatározása. Az IS görbe és el- |
mozdulásai. |
A pénzpiaci egyensúly A pénzkereslet és a pénzkínálat. A pénzpiaci egyensúly kialakulása. Az LM görbe és el- |
mozdulásai. |
Az IS-LM modell Az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya. A fiskális és a monetáris politika rövid távú ha- |
tásai. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/1 |
Pénzügyi ismeretek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja általános és koordinált ismeretnyújtás a tanulók/hallgatók részére ahhoz, hogy megfelelő jártasságot szerezzenek a jövedelemfolyamatokat átölelő intézményrendszerekről, módszerekről és eszközökről, különös figyelemmel arra, hogy az alapfogalmak és ismeretek úgy kerüljenek rendszerbe, hogy alkalmazhatók legyenek a további speciális pénzügyi, számviteli ismeretek megszerzéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
A pénzügyi rendszer A pénzügyi rendszer a pénzügyi intézmények, szolgáltatások és eljárások komplex összessége, amely megértéséhez tisztában kell lenni a pénzzel kapcsolatos elemi fogalmakkal (pénzteremtés, pénzkereslet és -kínálat), a szektorok és elkülönült gazdasági szereplők finanszírozási problémáival és a rendszerhez kapcsolódó jogszabályokkal. Vállalkozások pénzügyei A vállalkozások pénzügyei az alapvető gazdasági és értékelési számítások, a pénzügyi döntés-előkészítés illetve pénzügyi információ-szolgáltatás, a legfontosabb, vállalkozásokat érintő adó- és egyéb jogszabályok, valamint a partnerek és állami szervekkel való pénzügyi kapcsolattartás. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/2 |
Gazdaságmatematika |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja, hogy a matematikai alapismereteket tovább bővítve fejlessze a tanulók gazda- |
sági problémák, döntések elemzéséhez szükséges módszertani tudását és készségeit. Olyan alapvető matematikai |
fogalmakkal, módszerekkel ismertesse meg a tanulókat/hallgatókat, amelyek - egyrészt közvetlenül az FSz kép- |
zésben szükségesek, az ott tanult szaktárgyak művelése során felhasználhatóak - másrészt az alapképzésben tör- |
ténő továbbtanulást készítik elő. |
Tananyagegység tartalma: |
Analízis |
Sorozatok. Sorozat monotonitása, korlátossága, határértéke. |
Függvény monotonitása, határértéke, folytonossága. Derivált fogalma, alkalmazása. |
Teljes függvényvizsgálat. |
Határozott és határozatlan integrál. |
Végtelen sorok. Hatványsorok |
Lineáris algebra |
Vektor, mátrix fogalma. Műveletek vektorokkal, mátrixokkal. |
Lineáris kombináció, lineáris függetlenség, rang, dimenzió, bázis fogalma. (Vektortér fogalma). Mátrix inver- |
ze. Elemi bázistranszformáció. Lineáris egyenletrendszer megoldása. Mátrix definitsége. Mátrix sajátértéke, |
sajátvektora. |
Többváltozós fuggvények szélsőértékei. Többváltozós függvények konvexitása, konkávitása. |
Valószínűségszámítás |
Kísérlet. Esemény fogalma, műveletek eseményekkel. Valószínűség fogalma, axiómái. |
Valószínűség kiszámítása. Feltételes valószínűség fogalma, teljes valószínűség tétele, Bayes-tétel. |
Valószínűségi változó fogalma. Eloszlás, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény. |
Várhatóérték, szórás. |
Nevezetes eloszlások. |
Két valószínőségi változó együttes eloszlása. Együttes eloszlásfüggvény, peremeloszlásfüggvények. Együttes |
sűrűségfüggvény, peremsűrűségfüggvények. |
Együttes eloszlás, peremeloszlások. |
Kovariancia, korrelációs együttható. |
Markov, Csebisev egyenlőtlenség. Nagy számok törvénye. |
Centrális határeloszlástétel. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatási célja a számvitel elméleti megalapozása, szabályozottságának, elveinek megismerte- |
tése, a gyakorlati alkalmazás kereteinek bemutatása, a vállalkozások választási lehetőségeinek ismertetése. |
Tananyagegység tartalma: |
Számviteli alapfogalmak |
A számviteli rendszer alapvető fogalmai és alapelvei, amelyre építve a vállalkozás vagyonának nyilvántartása |
és értékelése, a gazdasági események rögzítése, az eredmény elszámolása és kimutatása és a számviteli infor- |
mációs rendszer épül. |
A vállalkozás vagyona |
A vállalat vagyonát bemutató kimutatás tartalmának, felépítésének megismertetése, az összeállítás és a leltárral |
való kapcsolat bemutatása. |
Gazdasági események kezelése |
A gazdasági események könyvviteli nyilvántartásának kezelése. |
A vagyon értékelése |
A vagyon elemek értékelésével kapcsolatos alapvető fogalmak és eljárások megismertetése. |
Az eredmény elszámolása - eredménykimutatás |
Az eredményszámítás célja és módszerei, az eredménykategóriák, azok tartalma és kiszámítása, az ered- |
ménykimutatás két változata és az eredményt befolyásoló események elszámolásával kapcsolatos kérdések. |
A beszámolási rendszer egyéb elemei |
A beszámolási rendszer egyéb elemei, így a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés szerepe illetve a könyv- |
vizsgálat, közzététel és letétbehelyezés kérdései. |
A számviteli információs rendszer követelményei |
A számviteli információs rendszer, a vállalkozásánál elkészítendő számviteli szabályozása, a számviteli politi- |
ka, számlakeret, bizonylati rend, önköltség-számítási szabályzat, pénzkezelési szabályzat fogalma és tartalma, |
valamint a felelősségi viszonyok kérdése a számvitel szabályozás, beszámolás és az adózás területén. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/2 |
Statisztikai módszerek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja, hogy olyan alapvető statisztika fogalmakkal, módszerekkel ismertessük meg |
a tanulókat/hallgatókat, amelyek - egyrészt közvetlenül az FSz képzésben szükségesek, az ott tanult szaktárgyak |
művelése során felhasználhatóak - másrészt az alapképzésben történő továbbtanulást készítik elő. |
Tananyagegység tartalma: |
Statisztikai alapfogalmak |
Alapfogalmak. Adatszerzési és adathasznosítási módok, adatforrások. Adatok pontossága. Statisztikai alapmű- |
veletek. Egyszerű elemzési eszközök. Statisztikai csoportosítás és összehasonlítás. Viszonyszámok. |
Gyakorisági eloszlások |
A mennyiségi sorok vizsgálata. Gyakorisági és értékösszeg-sor. Grafikus ábrázolás. Gyakorisági eloszlások |
jellegzetességei. Középértékek (számított és helyzeti középértékek, különböző átlagok), szóródás és mutatói, |
aszimmetria. Koncentráció elemzése. A gyakorisági eloszlás mutatószámainak meghatározása az Excel segít- |
ségével. |
Kapcsolatvizsgálat |
Kombinációs és csoportosító táblák elemzése. Heterogén sokaság vizsgálata. Ismérvek közötti kapcsolat fajtái |
(asszociáció, vegyes kapcsolat, korreláció és rangkorreláció). A különböző fajta kapcsolatok szorossági mérő- |
számai. |
Standardizálás |
Heterogén sokaságokra számított intenzitási viszonyszámok térbeli és időbeli összehasonlítása. Standardizálás |
különbségfelbontással és hányadosok alapján. |
Indexek |
Az érték-, ár- és volumenindex számítás alapjai. Aggregát és átlagformák. Laspeyres- és Paasche-féle indexek |
eltérése. Index-összefüggések. Árollók. Rész- és főindexek. Indexsorok. Területi indexek. |
Regressziószámítás |
A kétváltozós lineáris regresszió. Paraméterek meghatározása és értelmezése, szorossági mutatók. Az Excel |
statisztikai programjának felhasználásával. |
Trendszámítás |
Idősorok elemzése (elemzés egyszerűbb eszközökkel, a fejlődés átlagos mértéke és üteme, kronológikus átlag. |
Lineáris trendszámítás. A trend paramétereinek értelmezése, előrejelzés. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/1 |
Informatika |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja, hogy minden tanuló/hallgató - előképzettségtől függetlenül - készség szintjén elsajátítsa azokat az alapvető informatikai ismereteket, amelyek a további tanulmányaikban felhasználhatók, illetve a képzés befejezése után egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember gyakorlati munkájában elengedhetetlenül szükségesek. |
Tananyagegység tartalma: |
Információtechnológia alapok Az információtechnológia alapjai és a legfontosabb informatikai rendszertípusok Algoritmusok és programozás Az algoritmusok elméletéhez szükséges alapok, Excel VB környezetben gyakorlati feladatok megoldásán át sajátítják el a tanulók/hallgatók a programozás logikájának alapjait. Adatok, adatbázisok Az adatoktól az adatbázisokig jutnak el a tanulók/hallgatók a rövid áttekintésen keresztül. Hálózatok és az Internet A hálózatok elméleti alapjai és napjaink világhálózata, az Internet. Információbiztonság Az információrendszerek biztonságát az adatbiztonságon, a megbízhatóságon keresztül definiálva jutnak el a tanulók/hallgatók az IT kontrollig. Információs társadalom A jövőbeli információrendszerek feltérképezése és az elektronikus kormányzat kialakulása adja az alapot az információs társadalom vizsgálatához. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
Megnevezése |
2000-06/2 |
Felhasználói programok |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja, hogy a megtanult informatikai alapfogalmak, az alapvető szoftverek kezelé- |
sének és használatának elsajátítása után a tanuló/hallgató a logikai adatmodellek tervezésével, az adatbázisok létre- |
hozásával és kezelésével, a vállalati működés területén az egyes tevékenységek támogatására használt alapvető |
számítástechnikai megoldásokkal is megismerkedjen. |
Tananyagegység tartalma: |
Szövegszerkesztés |
A szövegszerkesztés korszerű eszközei és a DTP rendszerek |
Táblázatkezelés |
A táblázatkezelés haladó eszköztára és programozási lehetőségei |
Adatbáziskezelés |
Az adatbáziskezelés elméleti (relációs adatmodell) és gyakorlati ismeretei. |
Prezentáció |
A prezentációkészítés modern módszerei, eszközei. |
Kommunikáció |
A kliens-szerver elven alapuló e-kommunikációs eszközök felépítése és használata |
Internethasználat |
A böngészők, a file-transzfer, audio- és videokonferencia rendszerek használatának megismerése. |
Szoftverek a vállalati tevékenységi rendszerben |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja az emberi kommunikáció sajátosságainak, szabályainak, szociálpszichológiai |
hátterének bemutatása az üzleti életben való sikeres alkalmazás érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
A kommunikáció alapjai |
A kommunikáció alapvető összefüggései: kommunikációs modell, verbális és nem verbális kommunikáció, meg- |
győző kommunikáció |
Prezentáció |
A prezentáció folyamatát, a prezentáció szakaszai: célmeghatározás, hallgatóság feltérképezése, prezentáció |
szerkezete, segédkártyák, vizuális eszközök, próba, helyszín, prezentáció lefolytatása, kérdések, utógondozás. |
Viselkedési normák az üzleti életben |
Az alapvető öltözködési normák, az ápolt megjelenéstől a kiegészítők viseléséig, az általános viselkedési szabályok, |
úgymint a köszönés és a bemutatkozás |
Konfliktus és kezelése |
A konfliktusok jellemzői, valamint az alapvető konfliktuskezelési stratégiák: együttműködés, alkalmazkodás, |
verseny, kerülés, kompromisszum |
Tárgyalástechnika |
A tárgyalás fogalma, szakaszai (felkészülés, légkörteremtés, ajánlat, alku, megállapodás), a tárgyalások típusai |
(disztributív és integratív), az aktív odafigyelést, a tárgyalási taktikák (hazugság, megtévesztés, fenyegetés, ki- |
várás, ígéret, időhúzás) felismerése, valamint az ellenük való felkészülés |
Nemzetközi tárgyalások |
A különböző kultúrák tárgyalási sajátosságai, mint például az amerikai, a német, a kínai, a francia, a japán vagy a |
közel-keleti stílusok alapvető szabályai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/2 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy célja a tanulók/hallgatók kommunikációs kompetenciájának, ezen belül íráskészségének és előadói |
képességeinek fejlesztése, valamint a prezentációkhoz alkalmazható technikai eszközök használati lehetőségeinek |
megismertetése. Ennek érdekében egyrészt célul tűzi ki, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat a különböző |
írásművek készítésének valamint tartalmi és formai követelményeivel, valamint műfajbeli ismereteivel, másrészt |
gyakorlati ismereteket nyújt különböző célú prezentációk elkészítéséhez. Mindezekkel jelentős segítséget kíván |
adni a tanulók/hallgatók főiskolai tanulmányai során írásban teljesítendő feladatok és prezentációk minél jobb |
színvonalú elkészítéséhez, illetve ahhoz, hogy a későbbi gyakorlati munkájuk során felmerülő hasonló követelmé- |
nyeknek meg tudjanak felelni. |
Tananyagegység tartalma: |
A kulturált nyelvi közlés elméleti és gyakorlati alapjai. |
A funkcionális nyelvhasználat stilisztikai és szövegalkotási tudnivalói; az írásbeli és szóbeli közlésfajták tartalmi |
és formai sajátosságai. |
A hatásos nyilvános szereplés feltételei és módszerei. |
Prezentáció |
A prezentáció folyamatát, a prezentáció szakaszai: célmeghatározás, hallgatóság feltérképezése, prezentáció szer- |
kezete, segédkártyák, vizuális eszközök, próba, helyszín, prezentáció lefolytatása, kérdések, utógondozás. |
Tipográfiai ismeretek |
A tipográfia fogalma, alkotóelemei; a tipográfiai eljárások, szabályok módszerek gyakorlati alkalmazása. |
Írásos közlésformák |
Leírás; elbeszélés; jellemzés; összefoglalás. |
Az írásművekkel szembeni követelmények |
A szöveg szerkezete; logikai felépítés; stílus; érvelés |
Szövegelemzés és értelmezés. |
Írásművek készítésének gyakorlata |
Az írás folyamata; forrásművek használata. |
Mindennapi írásművek (levél; jegyzet; hirdetés; kérvény; jegyzőkönyv; referátum; beszámoló; meghívó; ön- |
életrajz stb.); publicisztikai írások (tárca; riport; interjú; kritika stb.); tudományos és egyéb műfajok (ta- |
nulmány; esszé; dolgozat; vitairat; beszéd; prezentáció, diplomamunka stb.) |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/3 |
Üzleti idegen nyelv |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék az üzleti nyelv legfontosabb elemeit, alapvető szituációkban tudjanak kommunikálni, a gazdasági élet legjellemzőbb dokumentumait idegen nyelven is értelmezni. |
Tananyagegység tartalma: |
Az adott idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása, a gazdasági életben előforduló egyszerűbb szituációkban való írásbeli és szóbeli kommunikációs képesség fejlesztése. A célnyelvi ország gazdasági, kulturális, történelmi ismeretei Hazai gazdaság aktuális kérdései, vállalkozások, tőzsde, pénzügyi rendszer Kereskedelem, nemzetközi kereskedelem EU ismeretek Üzleti szituációk Üzleti levél Önéletrajz, álláskeresés |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2158-06 |
Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2158-06/1 |
Környezetgazdaságtan |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Tananyagegység oktatásának célja a gyakorlat szemszögéből áttekinteni a kis-és középvállalkozások finanszírozásának lehetséges módozatait. Esettanulmányok segítségével bemutatni az üzletfinanszírozással kapcsolatos tervezési-elemzési módszereket, lehetséges döntési alternatívákat és konkrét teendőket. |
Tananyagegység tartalma: |
A fenntartható fejlődés A gazdasági növekedés és a környezet állapota közötti kapcsolat, a környezetszennyezés folyamata, a környezetvédelem, ökológiai alapfogalmak. A bioszféra alkotói és a szennyező források, megelőzésük módjai, hulladékgazdálkodás A bioszféra alkotó elemeinek így a levegő környezeti problémái (a légkör legfontosabb jellemzői, a légszennyezők fajtái, a légszennyezéssel kapcsolatos globális és helyi problémák) és a vizek környezeti problémái (meny-nyiségi problémák, a legfőbb vízszennyezők, a szennyvizek kezelése, közműolló kérdése). A hulladékgazdálkodás, a hulladékok típusai és ártalmatlanításának lehetőségei, valamint a hulladékkezelés 3R-stratégiája. Környezetszennyezés erőforrások gazdaságtana A környezetszennyezés gazdaságtana, a gyakorlati szabályozás eszközei:a közvetlen (normatív) szabályozás eszközei, előnyei, hátrányai, a közvetett (gazdasági) szabályozás eszközei, előnyei, hátrányai. Kimerülő természeti erőforrások gazdaságtana A kimerülő erőforrások gazdaságtana, az optimális felhasználás feltétele, az ásványvagyon osztályozása, készlet fogalma, a készletre ható tényezők, a szűkösség fokozódása ellen ható tényezők. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2158-06/2 |
Vállalati esettanulmányok |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja a vállalati gyakorlatban előforduló helyzetek, problémák felismerésének elősegítése, a kezelésükre általánosan használt módszertan elemeinek elsajátításának megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
Vállalat és környezete A vállalat fogalma, az üzleti vállalkozás alapításával kapcsolatos feladatok és tennivalók, a vállalat érintettjeinek köre, és főbb jellemzőik valamint a vállalat és környezetének kapcsolata Vállalati stratégia Az alapvető vállalati stratégia fogalmak és módszerek gyakorlati alkalmazásai. Vállalati tervezés, elemzés A vállalati tervezés célja, területei, eszközei és jelentősége. Vállalati működés funkcionális területei A vállalati funkcionális területek irányításának, működtetésének a főbb szempontjai. Vállalati folyamatok működése A vállalati folyamatok irányításának, működtetésének és a hátterében lévő dokumentumoknak a kezelése. |
Tananyagegység |
|
Azonosítója |
megnevezése |
2158-06/3 |
Gazdaságföldrajz |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatásának célja, hogy hazánk illetve a világgazdaság régióinak a gazdaságföldrajzi jellemzői- |
ről áttekintésük legyen a tanulóknak/hallgatóknak. A képzésnek fontos feladata, hogy az eltérő háttérrel rendelkező |
tanulók/hallgatók ismereteit szintre hozva alapokat adjon a globálissá váló gazdaságban való eligazodáshoz. |
Tananyagegység tartalma: |
A gazdaságföldrajz alapkategóriái és problémakezelési módjai |
A földrajzi tényezők szerepe a gazdasági növekedésben, a térgazdaság jellemzése, a régiók rendszere, a centrum |
és periféria szerepe, a telephelyválasztás tényezői, a területi döntések szerepe a szolgáltatásban és a terme- |
lésben. |
A népesség és a munkaerő földrajza |
Demográfiai alapfogalmak, a népességnövekedés gazdasági aspektusai, a népesség nagyság és a korösszetétel |
regionális különbségei, a munkaerő áramlás nemzetközi tendenciái, a magyarországi népesedési problémák fő |
kérdései |
A világgazdaság akciócentrumai |
A világgazdaság fejlődésének regionális alakulása, a centrumtérségek és a perifériák helyzete. A három nagy |
centrumtérség (USA, EU, Távol-Kelet) szerepe a világgazdaságban. |
Az amerikai térség jellemzése. Az arab világ társadalmi-gazdasági sajátosságai. Oroszország gazdasági jellemzői |
és helye a világgazdaságban. |
Az ázsiai térség szerepe |
Kína sajátos helyzete és jellemzése. Japán szerepe. India és a Délkelet- ázsiai térség jellemzése és szerepük a vi- |
lággazdaságban. |
Az Európai Unió földrajza |
Az EU természetföldrajzi jellemzése, a természeti erőforrások és az energia ellátottság helyzete. Az EU regioná- |
lis rendszere. Az EU regionális politikájának fő vonásai. Területi differenciák az EU-ban, és ezek hatása a tag- |
országok gazdaságára. A határon átnyúló együttműködések. |
Tananyagegység |
|
Azonosítója |
megnevezése |
2158-06/4 |
Szolgáltatásmarketing |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység célja, hogy a marketing alapismeretekre támaszkodva megismerkedjen a szolgáltatások marketingjénél jelentkező specialitásokra, megismerje a szolgáltatásmenedzsment területén alkalmazható speciális eszközöket. |
Tananyagegység tartalma: |
A szolgáltatások sajátosságai A szolgáltatás fogalmát, a szolgáltatások és termékek különbségei, a szolgáltatások marketing-mixe (7P), a szolgáltatások menedzsmentjének problémái (megfoghatatlanság, előállítás és fogyasztás szétválaszthatatlansága, változékonyság, tárolhatatlanság), valamint a problémák kezelésének lehetséges módjait Vevők a szolgáltatásokban A vevői elégedettség és a minőség fogalma és mérésének eszköztára, a szolgáltatások résmodellje, a vevői kapcsolatok menedzselése, valamint a panaszok hatékony kezelése Klasszikus marketing-mix elemek a szolgáltatásokban A klasszikus marketing-mix elemek (4P) speciális, szolgáltatásokra jellemző sajátosságai: szolgáltatástermék, szolgáltatások árazása, hozammenedzsment, a szolgáltatások helye, valamint szolgáltatások kommunikálása Plusz 3P a szolgáltatásoknál A szolgáltatásokra jellemző plusz marketing-mix elemeket (+3P): a szolgáltatások tárgyi környezetét, a folyamatmenedzsmentet, valamint az emberi tényező jelentőségét |
Tananyagegység |
|
Azonosítója |
megnevezése |
2158-06/5 |
Logisztikai menedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a logisztikai folyamatokkal kapcsolatos tevékenységekről áttekintést nyújtson, kiemelve a logisztikai rendszer és az egyes részterületek struktúrájával kapcsolatos megoldásokat, ezen megoldások főbb jellemzőit, melyek az irányítási lehetőségeket is befolyásolják. |
Tananyagegység tartalma: |
Logisztikai alapfogalmak A logisztikai rendszerrel kapcsolatos alapfogalmak: logisztika, ellátási lánc menedzsment, kiszolgálási színvonal, teljesköltség koncepció, átváltások szerepe az egyes döntésekben, logisztikai szolgáltatások, logisztikai tevékenységek Beszerzés A beszállítói kör kezelésével kapcsolatos feladatok, a beszerzési folyamatot: szükséglet felmerülés, ajánlatkérés formái, szállítóértékelési és kiválasztási tevékenység és a megrendeléssel kapcsolatos feladatok. A beszerzés a logisztika kapcsolata Termelés A termelési rendszerek típusai, a termelési és szolgáltatási folyamatok sajátosságai és különbségei Disztribúció A logisztikai láncban az áruk vevőhöz való eljuttatásának lehetséges útjai, a disztribúciós rendszerek felépítése és disztribúciós rendszer tervezésével kapcsolatos feladatok és módszerek. Logisztikai rendszerek A logisztika fogalmának hagyományos, vállalat központú értelmezésén túli megközelítései: reverz (vagy visszáru) logisztika, city logisztika valamint a makrologisztikai rendszerek. Minőség a logisztikában A minőség fogalma, a logisztikai rendszerekben játszott szerepe és legfontosabb eszközei. |
Tananyagegység |
|
Azonosítója |
megnevezése |
2158-06/6 |
Logisztikai szolgáltatások |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatási célja, hogy átadja a logisztikai folyamatok részét képező árueljuttatási folyamatokra, |
struktúrákra, szervezési megoldásokra vonatkozó legfontosabb ismereteket. |
Tananyagegység tartalma: |
Árueljuttatási folyamatok |
Az árueljutatási folyamatok struktúrája és szereplői különös tekintettel a vállalati logisztikai tevékenységeket támo- |
gató külső szereplőkre illetve a külső szolgáltatás igénybevételének lehetőségére és okaira. |
Közlekedési alágazatok, szabályozás |
A közlekedési alágazatok jellemzői, kiválasztásuk szempontjai, szabályozása. |
Raktározás |
A raktározás feladatai és helye az ellátási láncban, a raktártechnológia fogalma, jellegzetességei, a raktár- |
technológiai folyamatmodulok jellemzői. |
Logisztikai központok |
A logisztikai központok fogalma, nyújtott szolgáltatások és szerepük az árueljuttatási folyamatokban |
Közlekedéspolitika, infrastruktúra |
A hazai és EU-s közlekedéspolitikai irányzatok és prioritások, illetve a főbb infrastruktúra-jellemzők. |
Logisztikai szolgáltatások piaca |
A logisztikai szolgáltatások piaca, a teljesítmények mérésének lehetőségei, a szolgáltató kiválasztásának szem- |
pontjai. |
Tananyagegység |
|
Azonosítója |
megnevezése |
2158-06/7 |
Logisztikai folyamatok tervezése |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatási célja, hogy átfogó ismereteket adjon a logisztikai folyamatok optimális működéséhez elengedhetetlenül szükséges tervezési, elemzési módszerekről, segítse azok készségszintű elsajátítását. |
Tananyagegység tartalma: |
Telephelyválasztás A logisztikai rendszer kialakításával kapcsolatos módszertani kérdések, különös tekintettel a telephelyválasztás tényezőire, infrastruktúra hatása a telephelyválasztásra. Szállítási probléma Szállítási problémák megragadása a raktárak, logisztikai központok és keresleti pontok felvázolásával a síkon, távolságok meghatározása térkép segítségével, keresleti és kínálati mennyiségek összehasonlítása. Túratervezés alapjai Körjáratszerkesztés elvei és szempontjai valamint alkalmazása a logisztikai problémák megoldásában. Túrák felrajzolása és költségeinek elemzése. Készletgazdálkodás A készlettartás indítékai, készletek a számviteli rendszerben, állomány-folyam mutatók, készletállapot kimutatása és pontatlanságai, a készletezés hatékonysága, forgási mutatók, pénzkonverziós ciklus és készletek kapcsolata, készletértékelési eljárások, készletek funkcionális osztályozása, készletezési célok a vállalati gazdálkodásban, kiszolgálási színvonal és készletek, ABC elemzés, a készletezés információs rendszere, a készletezési mechanizmusok, gazdaságos rendelési tételnagyság meghatározása. Termeléstervezés A termeléstervezés rendszere, aggregát tervezés, MRP, ütemezés és rendeléstervezés. |
Tananyagegység |
|
Azonosítója |
megnevezése |
2158-06/8 |
Turisztikai szervezetek menedzsmentje |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatási célja, hogy bemutassa a turizmus földrajzi összefüggéseit, felhívva a figyelmet az egyes |
régiókkal kapcsolatos alapvető tudnivalókra. |
Tananyagegység tartalma: |
Turizmus földrajzi összefüggései |
A turizmus földrajzi összefüggései: éghajlat, domborzat, vízrajz, egyedi természeti tényezők, mint turisztikai |
adottságok. A világ és Európa éghajlati övezetei. |
Városi turizmus |
A városi turizmus fogalma és annak megvalósulása Európában, az üdülőturizmus, a fontosabb kikötők és |
desztinációk. |
Idegenforgalmi földrajz I. (EU tagországok) |
A következő országok természetföldrajzi, közlekedés és gazdaságföldrajzi jellemzői: Ausztria, Belgium, Dánia, |
Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Hollandia, Luxemburg, Nagy Britannia, Németország, |
Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. |
Idegenforgalmi földrajz II. (egyéb európai országok) |
Az egyéb európai országok regionális különbségei: Norvégia, Svájc, Kelet-Európai országok, Balkáni régió. |
Idegenforgalmi földrajz III. (Magyarország) |
Magyarország természetföldrajzi jellemzői (éghajat, domborzat, vízrajz, barlangok, gyógy- és termálvíz, puszta, |
természetes növény- és állatvilág), idegenforgalmi régiói és azok jellemzői. |
Tananyagegység |
|
Azonosítója |
megnevezése |
2158-06/9 |
Turizmusmarketing |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatási célja, hogy áttekintést nyújtson a turizmus rendszeréről és a turizmussal kapcsolatos alapvető gazdasági fogalmakról, kiemelve és részletesen bemutatva a turizmus marketingjével kapcsolatos ismeretanyagot. |
Tananyagegység tartalma: |
Turisztikai alapfogalmak A turisztikai rendszerrel kapcsolatos alapfogalmak: turizmus, turista, átutazó, kiránduló, turizmus rendszere, turizmus fejlődéstörténete. Turizmus tendenciái A turizmus fejlődésének nemzetközi és haza tendenciái, a turizmus szervezetei és működésük az Európai Unióban. Turizmus rendszere A turisztikai kereslet főbb jellemzői az Európai Unióban és Kelet-Európában, és ennek előre-jelezhetősége. Bemutatásra kerülnek a turisztikai kínálat specifikus vonásai Európában, az elosztási csatornák, valamint a turizmus és a környezet viszonya. Turizmus és marketing A turizmus marketingjének speciális vonásai: 4P/5P/6P; A turisztikai piac szegmentálása; A legfőbb szegmentumok az EU-ban és Kelet-Európában; A turisztikai termék - termék kialakítása; Sikeres turisztikai termékfejlesztés az EU országaiban; Ármeghatározás a turizmusban; Az euró hatása a turisztikai ármeghatározásra. |
Tananyagegység |
|
Azonosítója |
megnevezése |
2158-06/10 |
Turizmus erőforrásai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatási célja, hogy bemutassa azon szereplőket és jellemzőiket, akik a turizmus működésében alapvető elemet jelentenek. |
Tananyagegység tartalma: |
Turizmus piaci szereplői A turizmus piaci szereplői, valamint működésük és gazdálkodásuk alapelvei. Az EU turisztikai vállalkozásainak működése Utazásközvetítői csatorna Az utazásközvetítői csatorna lényege és főbb európai szereplői. Bemutatásra kerülnek az utazási irodák, az utazásszervezők, valamint az utazásközvetítők főbb tevékenységi köre és legfontosabb jellemzői. Szálloda- és vendéglátóipar I. A szálloda- és vendéglátóipar legfontosabb szereplői, főbb tevékenységi köreik, működtetésük és irányításuk. Szálloda- és vendéglátóipar II. Kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyek típusai; a szállodák típusai, főbb jellemzőik, üzemeltetésük alapelvei, legfontosabb munkakörök és azok tartalma; valamint a nemzeti és európai érdekvédelmi, és szakmai szövetségek. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2158-06/11 |
Architektúrák és megvalósulásaik |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatási célja, hogy alapvető információkat biztosítson a tanulók/hallgatók számára a számítógépes architektúrákkal, telepítésükkel, működésbiztonságukkal kapcsolatosan. |
Tananyagegység tartalma: |
HW alapismeretek Az Informatika (4. modul) HW ismereteinek kibővítése és elmélyítése Operációs rendszerek elmélete alapjai OS történeti fejlődése, rétegmodell, vezérlők és jellemző stratégiáik Linux alapú munkaállomások Disztribúciók, telepítési módszerek, alkalmazások installálása, OS karbantartása Microsoft alapú munkaállomások Telepítés, beállítások, biztonságtechnikai megfontolások Hálózati operációs rendszerek Hálózati szervizek, fájl és nyomtató megosztás, jogosultságok, működési elvek, MS és UNIX/Linux környezetben Biztonságtechnika, minőségbiztosítás Korszerű operációs rendszerekkel szemben támasztott minőségi és biztonságtechnikai követelmények. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2158-06/12 |
Infrastruktúra és projektmenedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatási célja, hogy betekintést nyújtson az informatikai rendszerekkel kapcsolatos infrastruktúra menedzsment és projekt feladatokba. |
Tananyagegység tartalma: |
Infrastruktúramenedzsment Az infrastruktúramenedzsment a konfiguráció-kezelés, a gyorssegély-szolgálat, problémakezelés, változtatáskezelés, szoftverfelügyelet, rendelkezésre állás és katasztrófa elhárítás módszerei mellett a szolgáltatási szint menedzsment alapvető elemeit ismerteti. Projektmenedzsment Az informatikai projekt fogalma, a projekt munkálatainak mérése, ellenőrzése, a projektek minőségbiztosításának módszerei |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
Megnevezése |
2158-06/13 |
Intelligens irodai rendszerek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyagegység oktatási célja, hogy bemutassa az intelligens irodai rendszereket és informatikai megoldásaikat |
Tananyagegység tartalma: |
Csoportmunka (Groupware) Az iroda, mint szervezeti információközpont fogalmából kiindulva a különböző csoportos munkát támogató információrendszerek megismerésén és elméleti általánosításán keresztül az integrált rendszereket használó, ún. intelligens iroda fogalmának bemutatása. Munkafolyamat menedzsment (Workflow) A dokumentum menedzsment, a munkafolyamatok elméleti felépítése, modellezése, optimalizálása, a gyakorlatban alkalmazható, elterjedt rendszerek használata |
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 16. számú melléklete,
- a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél)
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
A szakképesítés megnevezése: Üzleti szakügyintéző
Szakképesítések köre:
Részszakképesítés |
Nincs |
||
Elágazások |
|||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 01 |
||
Megnevezés: |
Banki szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 02 |
||
Megnevezés: |
Értékpapír-piaci szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 03 |
||
Megnevezés: |
Gazdálkodási menedzserasszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 04 |
||
Megnevezés: |
Pénzügyi szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 05 |
||
Megnevezés: |
Projektmenedzser-asszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 06 |
||
Megnevezés: |
Számviteli szakügyintéző |
||
Ráépülés |
Nincs |
Képzés maximális időtartama:
Szakképesítés megnevezése |
Szakképzési évfolyamok száma |
Óraszám |
Üzleti szakügyintéző |
2 |
- |
- számítógép-terem
- taniroda
- tanterem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A "Hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara - adott esetben a képző bevonásával - ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
Bemeneti kompetenciák |
- |
Iskolai előképzettség |
Érettségi vizsga |
Szakmai előképzettség |
- |
Előírt gyakorlat |
- |
Pályaalkalmassági követelmények |
- |
Szakmai alkalmassági követelmények |
- |
A munkakör, foglalkozás |
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
3619 |
Egyéb gazdasági ügyintézők |
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
azonosító száma |
megnevezése |
55 344 01 |
Államháztartási szakügyintéző |
54 345 04 0000 00 00 |
Nonprofit menedzser |
55 345 03 0000 00 00 |
Közösségi-civil szervező |
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
Az 55 343 01 0010 55 04 azonosító számú, Pénzügyi szakügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
2159-06 |
Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok |
2160-06 |
Bankügyletek, hitelbírálat |
2002-06 |
Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása |
2003-06 |
Pénzügyi-vezetői számvitel I. |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
||||
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
szóbeli |
30 perc |
||
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
||||
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06/2 |
Biztosítás Társadalombiztosítás |
szóbeli írásbeli |
30 perc 60 perc |
||
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
írásbeli |
90 perc |
||
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
írásbeli |
90 perc |
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/4 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/5 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
||||
2000-06 |
Számítástechnikaiinformatikai feladatok |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
interaktív |
60 perc |
||
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
||||
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
interaktív |
60 perc |
||
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
||||
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
szóbeli |
30 perc |
||
2001-06/2 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc 30 perc |
||
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc |
||
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
írásbeli |
120 perc |
||
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
szóbeli |
30 perc |
||
2159-06 |
Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok |
||||
2159-06/1 |
Adózási ismeretek |
||||
2159-06/2 |
Kis és középvállalkozási üzleti finanszírozás |
||||
2160-06 |
Bankügyletek, hitelbírálat |
2160-06/1 |
Banktan (Bankügyletek, hitelbírálat) |
írásbeli |
60-60 perc |
2002-06 |
Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása |
2002-06/1 |
Pénz és tőkepiacok |
írásbeli |
60 perc |
2002-06/2 |
Nemzetközi fizetések |
írásbeli |
60 perc |
||
2002-06/3 |
Vámismeret |
szóbeli |
30 perc |
||
2003-06 |
Pénzügyi-vezetői számvitel I. |
2003-06/1 |
Pénzügyi számvitel |
írásbeli |
120 perc |
2003-06/2 |
Pénzügyi számvitel 1. |
||||
2003-06/3 |
Vezetői számvitel |
írásbeli |
90 perc |
||
2003-06/4 |
Pénzügyi informatika 1. |
||||
2003-06/5 |
Pénzügyi informatika 2. |
A 30 nap időtartamú összefüggő szakmai gyakorlatot - külön PM által kiadott Útmutató alapján - az 1. szakképzési évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - de legalább 50 kredit elérése után - július és augusztus hónapokban kell teljesíteni.
Az ajánlott szakképzési program időtervének szervezési elve:
vegyes jellegű (a teljes képzési időn belül többféle szervezési elv valósul meg) azaz
- tantárgyi jellegű (heti néhány órás, egész tanéven keresztül futó egységek),
- modulos jellegű (változó, nem a teljes heti óraszámban és rövidebb, nem a teljes tanéven keresztül futó folyamategységek),
- szakaszolt (epochális) jellegű (pl. a tudásszintmérés felkészítők, illetve a tudásszintmérések, a szakmai gyakorlat).
Az elmélet és gyakorlat aránya - figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatot is - 40-60%.
Elmélet: |
795 óra |
40% |
|
Elméletigényes gyakorlat: |
945 óra |
||
Szakmai gyakorlat: |
240 óra |
||
Gyakorlat összesen: |
1 185 óra |
1 185 óra |
60% |
Mindösszesen: |
1 980 óra |
100% |
A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő - leadása.
A Vállalatgazdálkodási feladatok 1. tudásszintmérő vizsga, a Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok 2. tudásszintmérő vizsga, a Számviteli-statisztikai feladatok 3. tudásszintmérő vizsga, a Számitástechnikai-informatikai feladatok 4. tudásszintmérő vizsga, Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga, a Bankügyletek, hitelbírálat 10. tudásszintmérő vizsga, a Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása
11. tudásszintmérő vizsga, a Pénzügyi-vezetői számvitel I. 12. tudásszintmérő vizsga tudásszintmérő vizsgafeladatainak teljesítése a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) és az abban meghatározott időterv alapján történik.
Az 55 343 01 0010 55 04 azonosító számú, Pénzügyi szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt tudásszintmérővizsgák:
1. tudásszintmérő vizsga: Vállalatgazdálkodási feladatok,
2. tudásszintmérő vizsga: Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok,
3. tudásszintmérő vizsga: Számviteli-statisztikai feladatok,
4. tudásszintmérő vizsga: Számítástechnikai-informatikai feladatok,
5. tudásszintmérő vizsga: Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven,
10. tudásszintmérő vizsga: Bankügyletek, hitelbírálat,
11. tudásszintmérő vizsga: Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása,
12. tudásszintmérő vizsga: Pénzügyi-vezetői számvitel I.
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közgazdaságtan ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyek alapjai elméleti ismereteinek számonkérése feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Biztosítási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Társadalombiztosítás ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Adók és támogatások ismertetése és alkalmazása meghatározott feladatlap alapján.
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági jogi és közigazgatási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Marketing ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalati gazdaságtan ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Menedzsment ismeretek mérése feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Emberi erőforrások menedzsment ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalkozások pénzügyi alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számvitel alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Statisztikai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági matematika ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi számvitel elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Elemzés-ellenőrzés alapjai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számítástechnikai ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági informatika alkalmazása ügyviteli, vagy könyvelési számítógépes programcsomag alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti kommunikációs szakismeretek ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti etikai ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzletviteli témakörben 5-10 kép terjedelmű prezentáció önálló elkészítése és bemutatása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
A viselkedéskultúrával, készség- és személyiségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek számonkérése szóbeli
tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Idegen nyelvű 1-2 oldalas szöveg (pl. pályázati felhívás, üzleti levél) összefoglalása magyar nyelven, kb. 500 szóban, szótár használatával. 40 kérdésből álló egyszerű választásos tesztfeladattal az idegen nyelvű szakmai szókincs mérése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az adott témakörből feltett idegen nyelvű kérdések megválaszolása szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
2160-06 Bankügyletek, hitelbírálat
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Bankügyleti ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Hitelbírálat ismereteinek számonkérése feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
2002-06 Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi piaci ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Nemzetközi fizetések elméleti szakismeretek számonkérése feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vámismeretek elméleti számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
2003-06 Pénzügyi-vezetői számvitel I.
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi számvitel elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vezetői számviteli ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A szakképzési program tartalmazhat további tudásszintmérő vizsgákat is.
A középfokú C típusú szakmai nyelvvizsgával rendelkező mentesül Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga 5. és 6. tudásszintmérő vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységek alól.
Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.
1. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
3. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
4. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
5. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
9. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2159-06 Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Üzletfinanszírozási és adózási ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján, mely tesztkérdéseket és egy konkrét vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatokat tartalmaz.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
Időtartama: 180 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Az üzletfinanszírozási és adózási feladatok elméleti ismereteinek bemutatása a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 50%
2. feladat 50%
10. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2160-06 Bankügyletek, hitelbírálat
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
11. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2002-06 Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
12. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2003-06 Pénzügyi-vezetői számvitel I.
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
1. vizsgarész: 10
2. vizsgarész: 15
3. vizsgarész: 10
4. vizsgarész: 10
5. vizsgarész: 5
9. vizsgarész: 20
10. vizsgarész: 5
11. vizsgarész: 5
12. vizsgarész: 20
A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.
A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette.
A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetők le.
A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő:
90-100% jeles (5)
80-89% jó (4)
70-79% közepes (3)
60-69% elégséges (2)
0-59% elégtelen (1)
Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A közgazdaságtan célul tűzi ki a gazdasági szereplők - háztartások, vállalatok, állam - érdekeiknek megfelelő |
döntések és racionális cselekvések kritériumainak bemutatását, makroszinten a gazdasági szektorok közötti vi- |
szonyrendszer áttekintését, a nemzetgazdaság egyensúlyi és egyensúlytalansági helyzetének felírását, a nemzetközi |
munkamegosztásban való részvétel alapösszefüggéseinek, valamint az állam gazdaságpolitikai cél- s eszközrend- |
szerének megismertetését. A közgazdaságtan oktatásával el kell érni, hogy a tanuló/hallgató gazdasági gondolko- |
dásmódja fejlődjön, a tanultakat legyen képes vonatkoztatni saját környezetére, elméleti tudást és módszertani |
ismereteket szerezzen a ráépülő gazdaságtanok megértéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Mikroökonómia alapjai |
• Alapfogalmak és összefüggések |
• A közgazdaságtan módszertana; gazdasági modellek |
• Tiszta piacgazdaság ismérvei és működése |
• Vegyes gazdaság szereplői és működése |
• Mikroökonómiai Marshall kereszt |
• Piaci formák; tökéletes verseny és ismérvei; egyéb piaci formák |
• Piaci kudarcok- externáliák, közjavak; |
• Háztartások |
• Fogyasztói döntések; tényezőkínálati döntések; vagyontartási döntések |
• Vállalatok |
• Vállalatok gazdálkodása; pénz- és reálfolyamatok |
• Pénz és bankrendszer |
• Pénzteremtés a modern bankrendszerben; |
• A makroökonómiai kibocsátás és a nemzetgazdaság alapintézményei |
• A makrogazdasági szereplők közötti jövedelemáramlás négyszektoros modellben; |
• Árupiaci összkereslet: fogyasztási kereslet; beruházási kereslet; árupiaci egyensúlyi jövedelem; árupiaci |
egyensúly és adó |
• Munkapiac és az aggregált kínálat |
• Potenciális kibocsátás |
• Aggregált kereslet és a makrogazdasági egyensúly és egyensúlytalanság |
• Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában; |
• Nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Alapvető cél, hogy megismertessük a jogi és közigazgatási alapfogalmakat és bemutassuk a polgári jog fontosabb |
jogintézményeit, különös hangsúlyt fektetve a kötelmi jogra, valamint a közigazgatás gyakorlati megvalósulására. |
Az ismeretek átadása során hozzásegítjük a tanulókat (hallgatókat), hogy elsajátíthassák a hatályos jogban való |
tájékozódás szakmai alapjait, továbbá célunk, hogy jogrendszerünkről és a közigazgatásról alkotott képük mind |
teljesebb legyen. A tanulmányok során elsajátítják a speciális jogi és közigazgatási szemléletmódot és nyelvezetét. |
A Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai tantárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi megalapo- |
záshoz, amely nélkül a szakmai fő tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jog, jogalkotás, jogágak, jogrendszer, jogszabályok érvényessége, hatálya, jogszabályi |
hierarchia. Jogalkotó szervek. |
• Alkotmányosság, jogállamiság; a magyar közjogi rendszer; a bíróságok és az |
Alkotmányíróság szerepe; alapvető jogok és kötelezettségek. |
• Személyek a polgári jogban, valamint a tulajdonjogra vonatkozó alapismeretek. |
• A gazdasági együttműködés szervezetei és formái; a gazdasági társaságokra vonatkozó általános (közös) sza- |
bályok |
• Az egyes gazdasági társaságok és a kapcsolódó vállalkozások áttekintése; az elsődlegesen nem profitorientált |
célú szervezetek |
• A cégek nyilvántartásba vétele, és törvényességi felügyeletük. |
• A csődeljárás, a felszámolási eljárás okai és rövid bemutatása. |
• A gazdálkodó szervezetek mint munkáltatók. |
• A szerződések megkötésének szabályai; a szerződést biztosító mellékkötelezettségek; a szerződés megszűnése |
érvénytelensége és az elévülés. |
• Polgári jogi felelősség; a kötelmi jogba tartozó egyes szerződésekre vonatkozó speciális szabályok. |
• Egyes gazdasági bűncselekmények. |
• A közigazgatás története. A közigazgatás elméletének fejlődése Max Webertől napjainkig. |
• Vagyontörvény. Az MNV Zrt. feladatai, szerepe. |
• Közigazgatási szervek; az önkormányzatok feladat és hatásköre. |
• A közigazgatás személyi állománya. |
• A közigazgatási eljárás általános szabályai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a marketing fogalomkörét és piacorientált |
gondolkodásmódot sajátítsanak el. Ismerkedjenek meg a marketing döntések hatáslehetőségeivel és információs |
hátterével, valamint az alkalmazható marketing eszköztár alapvető jellemzőivel és a legfontosabb marketing tech- |
nikákkal. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés a marketing fogalomrendszerébe: A piac fogalma, a marketing és a piac kapcsolata; a marketing |
fogalma, fejlődése; marketing szemléletmódok; a vállalkozás marketing környezete; a marketing folyamatai; a |
marketing menedzsment; marketing stratégiák, marketing programok; a marketing-mix. |
• Célpiaci marketing. A piac szegmentálása: A célpiaci marketing fogalma, hatáslehetőségei; STP-stratégiák; a |
piac szegmentálása, szegmentálási módszerek; a célpiacok kiválasztásának szempontjai, módszerei; termékpo- |
zicionálás, pozícionálási stratégiák. |
• Fogyasztói magatartás: Fogyasztótípusok és a szükségletalakítás folyamata; a fogyasztói magatartást, fogyasz- |
tói döntéseket befolyásoló tényezők; vásárlási folyamat, vásárlási döntések; vásárlói szerepek és magatartástí- |
pusok. |
• A szervezetek beszerzési magatartása: A szervezeti vásárlás jellemzői. A szervezeti vásárlók típusai; a beszer- |
zési döntés folyamata; az üzleti piacok marketingjének korszerű irányzatai. (Kapcsolati marketing, hálózati |
marketing.) |
• Termékpolitika: A termék fogalma. A termékek csoportosításai; a termék marketing szempontú kialakítása; a |
márka fogalma, és szerepe a termékpolitikában. Márkázási stratégiák; a csomagolás marketing kérdései; de- |
sign a termékpolitikában; a vállalati termékstruktúra alakításának marketing szempontjai; termékfejlesztési |
döntések; a termékek piaci életgörbéje. Az életgörbék használata a termékpolitikában. |
• Árpolitika: Az árkialakítás közgazdasági és piaci tényezői; marketing árstratégiák és ártaktika; fogyasztói árel- |
fogadás; az ár, mint versenyeszköz. |
• Értékesítési csatornapolitika: Az értékesítési csatorna fogalma és működése; a közvetítők típusai és funkciói; |
értékesítési csatornapolitika; a vertikális marketing rendszer. |
• Marketingkommunikáció/1.: A piacbefolyásolás feladatai; a promóciós mix; a reklám; Public Relations (PR); |
eladásösztönzés; személyes meggyőzés; ATL- és BTL- kommunikáció. |
• Marketing információs rendszer. Marketingkutatás: Vállalati marketing információs rendszer; a piaci informá- |
ciók sajátosságai és fő típusai. Kvalitatív és kvantitatív információk; a marketingkutatás folyamata és típusai; a |
marketingkutatás módszertana; a marketingkutatás gyakorlati kérdései. |
• Marketingtervezés, marketingstratégia: Marketingstratégia és vállalati stratégia; a stratégiai tervezés folyamata; |
marketingstratégiák; a különböző alapstratégiák jellemzői; különböző piaci helyzetben lévő vállalatok által kö- |
vetett stratégiák. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
|
Tananyagegység célja: |
|
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, |
|
a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, |
|
módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
|
Tananyagegység tartalma: |
|
• Bevezetés az üzleti vállalkozások fogalomrendszerébe |
|
Az üzleti vállalkozás és a vállalat kapcsolata; a vállalkozások környezete; külső környezeti tényezők köre, szerepe; |
|
belső környezeti tényezők köre, szerepe; vállalkozások működését befolyásoló tényezők. |
|
• Üzleti vállalkozások működési folyamata, jellemzői |
|
Vállalati célrendszerek; vállalati stratégiai tervezés lényegi elemei; üzleti terv szerepe, kidolgozási módszere. |
|
• Marketing fogalma, tartalma |
|
Marketing stratégia kidolgozási folyamata; marketing eszközrendszerek elemei. |
|
• Innováció, tárgyi eszközfejlesztés tartalma |
|
Innováció fogalma, jellemző területei; innováció folyamata, tárgyi eszköz-gazdálkodás célja, szerepe, fogalma; |
|
beruházási tevékenység, beruházás gazdaságossági-számítás; üzemfenntartási tevékenység. |
|
• Emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma, fogalma |
|
Emberi erőforrás-gazdálkodás céljai, tevékenységei; emberi erőforrás-gazdálkodás működése; bér- és jövedelem- |
|
gazdálkodás. |
|
• Logisztika fogalma, jellemzői |
|
Logisztikai rendszer elemei; logisztikai stratégia jellemzői; logisztikai folyamatok működése |
|
Termelési-szolgáltatási folyamatok, minőségbiztosítás; termelés és a szolgáltatás tartalma, jellemzői; termelési |
|
stratégia jellemzői; vállalati minőségpolitika tartalma, jellemzői. |
|
• Vállalati válságkezelés, vállalatok megszűnése |
|
Válságok kialakulásának jelei, okai; vállalati válság leküzdése, módozatai; vállalkozások megszűnése módozatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, |
a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, |
módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy lényege, alapjai |
Vezető szerepe a szervezetben, vezetői feladatcsoportok jellemzése; vezető manager és vállalkozó; vezetés, mint |
tanulási folyamat: a vezetővé válás célállomásai. Vezető és beosztott; a vezetés forrásai; vezetési szintek a szerve- |
zetben; vezetői képességek és fejlesztésük; vezetői specializációk azonosítása; vezetési ismeretek rendszerezése; |
vezetési funkciók, az akcióközpontú vezetés tartalma |
• Szervezet környezete |
Környezet azonosítása; szervezeti adottságok; szervezet belső irányítása |
• Döntéshozatal |
Döntéselméleti alapok; döntéshozatal módja; hatáskör (hatalom) gyakorlása a szervezetekben |
• Stratégia és vezetés |
Stratégiai tervezés fontossága; stratégiai tervezés folyamata; stratégiai tervezés módszerei |
• Vállalkozások szervezeti rendszere |
Tulajdonosi (irányító) szervezet szerepe, funkciói, szervei; munkaszervezet alkotórészei és vizsgálata; vállalkozási |
ismeretek típusainak jellemzése |
• Emberi erőforrás menedzsment |
Az emberi erőforrás, mint különleges termelési tényező; motivációs elméletek és stratégiák; humán erőforrás tartalma, |
összetevői a vállalkozásoknál; humán stratégia, emberi erőforrás tervezés |
• Vezetői ellenőrzés |
Vezetői ellenőrzés szükségessége, folyamata ; szervezet/Management auditálás módszertana; vezetői ellenőrzés és |
belső ellenőrzés munkamegosztása |
• EU hatása a vállalkozások működésére |
EU irányelvek, szabályozások; EU intézmények hatása a vállalkozásokra, jogállásuk, hatáskörük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a foglalkoztatás és munkaerőpiac jellemzőit |
Magyarországon és az Európai Unióban. Ezen túlmenően konkrét, gyakorlati segítséget kapnak ahhoz, hogy minél |
könnyebben találjanak munkahelyet és minél zökkenőmentesebben illeszkedjenek be végzésüket követően a mun- |
kahelyi közösségekbe. |
Tananyagegység tartalma: |
• Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
A munkaerő és a munkaerőpiac sajátosságai; foglalkoztatottság és a munkaerőpiac jellemzői Magyarországon; |
foglalkoztatás és munkaerőpiac európai kontextusban. |
• Munkavégzés során létesíthető jogviszonyok |
Munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony); munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; munkavégzés |
vállalkozóként v. alkalmazottként; foglalkoztatás a START program keretében. |
• Hogyan lehet megtalálni a legjobb munkahelyet |
Álláspályázat elemei; felkészülés az interjúra; az állásinterjú. |
• Részvétel a munkahelyi közösségben |
Munkahelyi csoportok élete; sikeres munkacsoportban való részvétel. |
• Szakképzettség és a kompetenciák viszonya |
Tanulás fajtái, kompetenciák értelmezése; végzettség, szakképzettség és a kompetenciák viszonya; OKJ és a kom- |
petencia viszonya. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja általános és koordinált ismeretnyújtás a tanulók/hallgatók részére ahhoz, hogy megfelelő jártasságot szerezzenek a jövedelem folyamatokat átölelő intézményrendszerekről, módszerekről és eszközökről, különös figyelemmel arra, hogy az alapfogalmak és ismeretek úgy kerüljenek rendszerbe, hogy alkalmazhatók legyenek a további speciális pénzügyi, számviteli ismeretek megszerzéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Jövedelemelosztási folyamatok Elosztás, újraelosztás, transzferek, megtakarítás, megtakarítások átcsoportosítása; jövedelemtulajdonosok (szektorok, pozícióik); társadalmi-gazdasági koordináció és megvalósítása. • Pénz és pénzfolyamatok, értékpapírok Pénzfogalom és pénzfunkciók; klasszikus és modern pénzfelfogások; pénzkínálat (a pénzteremtés hatásai a gazdaságban), pénzkereslet; kamatláb; értékpapírok. • A pénzügyi közvetítés intézményei és instrumentumai A pénzügyi piacok: értékpapírpiac, értéktőzsde szerepe, működése; a monetáris működés intézményrendszere, a monetáris és nem monetáris közvetítő intézmények; a monetáris hatóság(ok), a hitelintézeti szektor működésének sajátosságai; kereskedelmi banki műveletek. • A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok elméleti alapjai Fizetési mérleg; devizaárfolyam és árfolyamrendszerek; az európai monetáris együttműködés és a közösségi intézmények; a monetáris unióba történő átmenet. • A közpénzügyek alapjai Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében; a közösségi döntések elmélete; az államháztartás bevételei és kiadásai; az államháztartás hiánya és adóssága; az államadósság finanszírozásának módjai; az ÁKK szerepe; költségvetési szervek, működésük és ellenőrzésük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/2 |
Biztosítás/Társadalombiztosítás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, a nem monetáris jellegű pénzügyi intézménykör és tevékenységük bemutatása, másfelől |
a társadalombiztosítás jelenlegi és lehetséges módszereinek megismertetése. |
Tananyagegység tartalma: |
• A biztosítás kialakulása, története, alapgondolata |
• A biztosítás társadalmi jelentősége |
• A biztosítás jogszabályi környezete |
• A biztosítási piac |
A biztosítási piac keresleti és a kínálati oldala (a határon átnyúló szolgáltatások) |
• Biztosításközvetítők és biztosítási szaktanácsadók |
• A biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A biztosító társaságok alapításának és működésének szabályozása és felügyelete |
• A határon átnyúló biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A kockázat, a kockázatkezelés és a kockázatviselés - kockázatporlasztás |
Az egyedi kockázat biztosíthatósága; a kockázatkezelés és kockázatviselés; kockázatporlasztás (együttes-, közös- |
és captive biztosítás, viszontbiztosítás, bankbiztosítás) |
• Az élet és a nem-élet biztosítási ágazat. |
• A klasszikus és a unit linked módozatok (befektetések, eszközalapok) |
• A vagyontervezés módszerei (pénzügyi igény-módszer, tőke-igény modell) |
• Kötvénykölcsön, jelzálogkölcsön |
• A nem-életbiztosítási ágazat |
A balesetbiztosítás és a betegségbiztosítás; a vagyonbiztosítás és gépjármű biztosítás (CASCO, GFB); felelősség- |
biztosítás és jogvédelmi biztosítás; speciális biztosítások (hitel, árfolyam, technikai, utas, sí stb.) |
• Biztosítási szerződés - biztosítási díj - biztosítástechnikai tartalékok |
A biztosítási szerződés kulcspontjai (a szerződés okmányai); a biztosítási díj meghatározása (bonus-malus, bonus- |
díjkedvezmény, malus-díjtöbblet); a biztosítástechnikai tartalékok képzése, befektetése és felhasználása. |
• A kárrendezés |
A kárrendezés folyamata, a kárrendezés követelményei; a biztosítási érték és az önrész szerepe szerződéskötésnél |
és a kárrendezésnél; a határon átnyúló biztosítások kárrendezési sajátosságai. |
• A társadalombiztosítás |
A kötelező társadalombiztosítási rendszer; a társadalombiztosítás ellátásai és az ellátásra jogosultak; az ellátások |
fedezete, a befizetések elszámolása és ellenőrzése; magánnyugdíjpénztárak és Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénz- |
tárak. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a jövedelemtulajdonosi pozíciók megismerése, a gazdaságban létrejött jövedelmek |
osztozkodási kényszerének okai és eszközeinek bemutatása, összekapcsolása a makro és mikro viszonyokkal, ha- |
tásvizsgálatok megteremtésének lehetősége. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jövedelemosztozkodás indokai |
Az állami feladatok, az állam azdasági funkciói: allokációs funkció, redisztribuciós funkció, és a stabilizációs |
funkció. |
• A jövedelemosztozkodás folyamata |
Az államháztartás alrendszerei; az állami feladatok biztosításához szükséges anyagi erőforrások: végleges és átme- |
neti bevételek, és azok főbb csoportjai.; a központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai; az önkormányzatok |
költségvetési bevételeinek és kiadásainak főbb csoportjai; a társadalombiztosítás főbb bevételei és kiadásai; az |
elkülönített állami pénzalapok. |
• Adópolitika, adózási alapelvek |
Az adópolitika, mint a költségvetési politika alapvető eszközrendszere; az adó szerepe, jellemzői; az adóztatás |
határai; az adóztatás alapelvei, különböző adóelméletek bemutatása (Smith, Samuelson); az adózás eljárási elvei |
• Az adórendszer |
A legfontosabb adóreformok céljai, jellemzői napjainkig; az adórendszer szerkezete, tagozódása; az adórendszer és |
az integráció összefüggései |
• Az adótényállás elemek ismertetése és az adók csoportosítása |
Adóalany és más személyek, adóhatóságok, az adótárgy, az adóalap, az adómérték, az adómentesség, az adóked- |
vezmény, stb.; az adókötelezettség egyes szabályai (bejelentés, adómegállapítás, bevallás, stb.); az adók csoporto- |
sítása különböző szempontok szerint; az indirekt és a direkt adók jellemzői, előnyei és hátrányai; a központi és a |
helyi adóztatás lehetséges megoldásai: a föderalista rendszer, a konkurencia rendszer, a megosztott rendszer, a |
vegyes rendszer |
• A támogatások rendszere |
A Közösségi támogatási rendszer jellemzői; a hazai támogatási rendszer jellemzői; a normatív támogatások; a céltá- |
mogatások; az intervenciók |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a modern vállalati pénzügyek fogalomrendszerét. |
Kapjanak áttekintést a vállalkozások pénzügyi döntéseinek legfontosabb kérdéseiről. Szerezzenek jártasságot a pénz- |
ügyi döntések során széles körben alkalmazott számítási módszerekben és technikákban. |
Tananyagegység tartalma: |
• A pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai. |
• A pénz időértékének fogalma, jelentősége. |
• Jövőérték-számítás, jelenérték-számítás. |
• Speciális pénzáramok (annuitás, örökjáradék.) A pénzügyi számítások gyakorlati alkalmazása. |
• A pénzügyi eszközök (kötvények és részvények) értékelése. |
• A kötvények és részvények árfolyamának és hozamának számítása. |
• A kockázat fogalma, és jelentősége a pénzügyekben. A kockázat mérése. |
• A pénzügyi döntésekben rejlő kockázatok. Az üzleti kockázat főbb forrásai. |
• A működési tőkeáttétel és az üzleti kockázat közötti összefüggések. |
• A pénzügyi tőkeáttétel és fő forrásai. |
• A pénzügyi tőkeáttétel hatása a vállalkozások pénzügyi kockázatára |
• A beruházási döntések általános jellemzői. |
• A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások becslésének alapelvei. |
• A pénzáramlások típusai, tartalmuk. |
• A beruházási javaslatok pénzügyi értékelése. |
• Döntési problémák, döntési kritériumok; megtérülési idő. |
• Nettó jelenérték (NVP), belső megtérülési ráta (IRR) |
• A vállalati tőkeköltség értelmezése, jelentősége a beruházási döntésekben. |
• A vállalati átlagos tőkeköltség (WACC) számítása. |
• A finanszírozási döntések főbb jellemzői. |
• A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések EBIT/EPS elemzéssel. |
• Forgótőke-menedzsment. A forgótőke jelentősége, körforgása. |
• A forgótőke nagyságára ható tényezők. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatása során tudatosítani kívánjuk, hogy a gazdasági élet résztvevői, a számvitelt ne önálló tevékeny- |
ségnek tekintsék, hanem mint a piac szereplőit, valamint a vezetés különböző szintjeit hatékonyan kiszolgáló in- |
formációs rendszert kezeljék. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a számvitel elméleti megalapozását, szabályozottságá- |
nak, elveinek megismertetését, a gyakorlati alkalmazás kereteinek bemutatását, a vállalkozások önállóságának hang- |
súlyozását és a választási lehetőségek ismertetését. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számvitel fogalma, célja, tárgya és feladata; a számvitel szabályozásának célja és szükségessége; az érdek- |
hordozói kör meghatározása, az érdekhordozói kör és az információ igény; a beszámoló célja, részei; a beszá- |
molási kötelezettség; a számviteli alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása. |
• A vállalkozás vagyona; az eszközök és a források a mérlegben. |
• A mérleg és a leltár jellemzői; a leltározás célja és módszerei. |
• A gazdasági események fogalma és csoportosítása; az egyszerű és összetett gazdasági események jellemzői és |
típusai; a gazdasági események hatása a mérlegre. |
• A számlasoros és az idősoros elszámolás; a könyvvezetési kötelezettség; a könyvvezetés jellemzői; könyvelés |
a főkönyvi számlákon; a könyvviteli számlák jellemzői és típusai; az idősoros elszámolás célja és jellemzői. |
• Az elszámolás folyamata a főkönyvi számlák nyitásától azok zárásáig; a könyvelési munkák ellenőrzése; a |
könyvelési hibák javítása; az analitikus nyilvántartások célja. |
• A vagyonelemek értékelése; az értékelés fogalma és célja; az értékelési elvek és eljárások; az értékelés megva- |
lósítása; a bekerülési érték tartalma és megállapítása; az eszközök és a források értékelése. |
• A mérleg fogalma, jellemzői és fajtái; a mérleg összeállításának lehetséges módjai; a mérleg tartalma; eszközök |
és források a mérlegben; a mérleg tagolása és részletezése. |
• Az eredményszámítás célja és módszerei; az eredménykategóriák és azok tartalma, kiszámítása; az |
eredménykimutatás két változata és azok összefüggései |
• A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés készítésének célja, szerepe és tartalma |
• A számviteli információs rendszer felépítése és kialakítása; a számlakeret fogalma, feladata és kialakítása; a |
számlakeret elkészítése során érvényesítendő elvek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy olyan alapvető matematikai fogalmakkal, módszerekkel ismertessük meg a tanulókat/hallgatókat, amelyek - egyrészt közvetlenül az FSz képzésben szükségesek, az ott tanult szaktárgyak művelése során felhasználhatóak - másrészt az alapképzésben történő továbbtanulást készítik elő. |
Tananyagegység tartalma: |
• A valós számok; számfogalom, nagyságrendek, pontosság megítélése; abszolút és relatív hiba. • Viszonyszámok, átlagok; jelölések, szumma és produktum jelek. • Első- és másodfokú egyenletek. • Egyenlőtlenségek; intervallum, környezet, abszolút érték; korlátos számhalmazok. • Függvények; a függvény fogalma és ábrázolása; a függvények természetes értelmezési tartományának megadása, függvényértékek kiszámítása; függvénytulajdonságok. • Lineáris, abszolút érték és szignum függvények grafikonjukkal. • Másodfokú polinom; a másodfokú függvény és ábrázolása; összetett és inverz függvények. • Sorozatok: Számsorozat, mértani sorozat; a megadott számsorozat tagjainak kiszámítása, a mértani sorozat első n tagjának az összege. • Monoton, korlátos és konvergens sorozatok; a felsorolt tulajdonságoknak egyszerű sorozatok segítségével való szemléltetése; az "e" szám. • Pénzügyi számítások; a kamatos kamat számítása; exponenciális tulajdonság bemutatása. • Diszkontálás (az exponenciális függvény inverze: logaritmus függvény). • Nominális és effektív kamatlábak; infláció. Konform kamatláb. • Járadékszámítás; gyűjtő és törlesztőjáradék. • Vektor, tömb, mátrix; négyzetes mátrix, főátló, mellékátló; mátrixok típusának, rendjének meghatározása; transzponált mátrix. • Mátrixok lineáris műveletei: mátrix számszorosa, azonos típusú mátrixok összege. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a felsőfokú szakképzésben tanulók készség szinten sajátítsák el a szakmájuk |
gyakorlásához szükséges alapvető matematikai eszközöket; statisztikai adatok, mutatószámok értését; a statisztikai |
adatszerzés, adatelemzés legfőbb elveit; a leíró statisztika eszköztárát és alkalmazását. A tantárgy ismeretanyagá- |
nak elsajátítása utána a végzettek képesek legyenek az alapvető módszertani eszközök használatára és a kapott |
eredmények értelmezésére, kellő jártasságra tegyenek szert az információk kezelésében, a statisztikai adatok ren- |
dezésében, értékelésében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A statisztika bevezető fogalmainak (sokaság, ismérv, mérési skálák, adatok) példákkal illusztrált bemutatása. |
• A valóság statisztikai leképezése |
Adatszerzési és adathasznosítási módok; a statisztikai adatok tartalma és pontossága. |
• Egyszerű elemzési eszközök |
Statisztikai táblák, viszonyszámok és összefüggéseik, grafikus ábrázolás. |
• Információtömörítés, alapstatisztikák |
Csoportosítások, kvantilisek, középértékek, szóródási mérőszámok, empirikus eloszlások alapmutatói. |
• A koncentráció közgazdasági fogalma és statisztikai leképezése, elemzési eszközei. |
• Bevezetés az idősorok elemzésébe. |
Az idősor adatainak átlaga, a változások átlagos mértéke és üteme. |
• Heterogén sokaságok elemzése. |
Rész- és összetett viszonyszám, rész-és főátlag, variancia-felbontás. |
• A sztochasztikus kapcsolat fogalma, fajtái. |
A különböző fajta sztochasztikus kapcsolat (asszociális kapcsolat, vegyes kapcsolat, korreláció) elemzése leíró |
statisztikai módszerekkel. Kapcsolat-szorossági mérőszámok. |
• Heterogén sokasságokra számított átlagok összehasonlítása. |
Standardizálás, standardizáláson alapuló indexszámítás. |
• Érték-, ár- és volumenindexek számítása és összefüggéseik. |
A közgazdasági gyakorlati indexek bemutatása. |
• A táblázatkezelő program statisztikai lehetőségei, alkalmazása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/4 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az ellenőrzés fogalma és jellemzői. |
Az ellenőrzés fogalma, tartalma; az ellenőrzés főbb követelményei; az ellenőrzés fontosabb fajtái; az ellenőrzés |
szabályozása. |
• A vállalkozások tulajdonosi és belső ellenőrzése |
A felelős társaságirányítás és a vállalkozások ellenőrzési rendszerének kapcsolata; a vállalkozások ellenőrzési |
rendszerének összetevői; a tulajdonosi ellenőrzés; a belső ellenőrzés (a belső kontrollrendszer, a függetlenített |
belső ellenőrzés). |
• A könyvvizsgálói ellenőrzés. |
• A vállalkozások állami ellenőrzésének kiemelt területei. |
A cégek törvényességi felügyelete; a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége; fogyasztóvédelmi ellenőrzés; |
a munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzés; az adóellenőrzés; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. |
• Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés. |
Az Állami Számvevőszék; az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. |
• Az ellenőrzés általános módszertana. |
Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények megismerésének forrásai; a tényhelyzet megismerésének |
formái, lehetőségei); az ellenőrzés megszervezése és lefolytatása (az ellenőrzések megszervezésének általános |
kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés végrehajtása, az ellenőrzés általános munkasza- |
kaszai). |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/5 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az elemzés alapjai |
Az elemzés szükségessége, fogalma, az elemzés tudományos alapja, célja és tárgya; az elemző munka tervezése, |
logikai modellje, az elemzések gyakorlati végrehajtása. |
• Az elemzés alapvető módszerei |
Analízis és szintézis az elemzésben; a következtetések szerepe és fajtái az elemzésekben; összehasonlítás a gaz- |
dasági elemzésben. |
• Az elemzés fajtái, sajátos elemzési módszerek |
Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT-elemzés, PEST-elemzés, A Porter-féle öt versenyerő modell, |
Termékéletgörbék, Portfolió-elemzés, Forgatókönyv-technika, LEAP-módszer, Benchmarking, Balanced |
Scorecard, Értékelemzés); operatív döntéstámogató módszerek (matematikai, statisztikai módszerek; kalkulációs |
eljárások; a tényezőkre bontás módszerei); egyéb, sajátos elemzési módszerek (ABC (Pareto-) elemzés; ellenőrző |
listák; problémamegoldás és elemzés; csoportos alkotótechnikák). |
• A vagyoni helyzet átfogó értékelése |
Eszköz- és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata; eszköz- és tőkeszerkezeti mutatók. |
• A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzése. |
Az adósságállomány vizsgálata; a likviditási helyzet elemzése. |
• A jövedelmezőség elemzésének módszertana. |
• Eredményelemzés a gazdálkodás egyes szakaszaiban. |
Eredménytervezés; évközi folyamatos eredményelemzés; utólagos eredményelemzés. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy minden tanuló/hallgató - előképzettségtől függetlenül - készség szintjén elsajátítsa azokat az alapvető számítástechnikai ismereteket, amelyek a további tanulmányaikban felhasználhatók, illetve a képzés befejezése után egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember gyakorlati munkájában elengedhetetlenül szükségesek. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számítástechnikai munkakörnyezet (hardver, szoftver). • Operációs rendszer feladatai, kezelő felületek. A Windows operációs rendszer megismertetése és kezelése alapjai; alapvető, általános alkalmazások. (Környezetbeállítás, lemez-, könyvtár- és fájlkezelés.) • Szövegfeldolgozás Szövegszerkesztők fajtái, kompatibilitási problémák; a szövegszerkesztők felhasználói felülete; szövegek létrehozása, mentése; szövegformázás lehetőségei (karakter- és bekezdés formázás). • Prezentáció készítés • WEBlap szerkesztés • Táblázatkezelés A táblázatkezelés filozófiája; adatformák a táblázatokban; címzésformák, másolás; formulák, egyszerű függvények, összetett függvények, eljárások; adatok grafikus ábrázolása. • Adatmodellek Adatkezelés kérdései; az ETK modell; logikai adatmodellek kialakítása; normalizálás; a munka formális eszközei SGM. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy az előző félévben megtanult számítástechnikai alapfogalmak, az alapvető szoft- |
verek kezelésének és használatának elsajátítása után a tanuló/hallgató sajátítsa el a logikai adatmodellek tervezését, |
az adatbázisok létrehozását és kezelését egy ügyviteli szoftver segítségével a leggyakrabban előforduló gazdasági |
események főkönyvi és analitikus könyvelését bizonylatok alapján. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az MS ACCESS áttekintő megismerése, objektumai |
• Adattáblák létrehozása, adattípusok. |
• Többtáblás adatbázis kialakítása, kapcsolatok |
• Egyszerű lekérdezések szűrések. |
Kereszttáblás lekérdezés; akciós lekérdezések. |
• A formázott adatbevitel eszközei: űrlapok |
• Formázott output: jelentés készítés összegfokozat, többszintű összegfokozat |
• A program bemutatása. Fontosabb paraméterek beállítása, törzsadatok karbantartása. |
• Nyitó tételek, nyitás utáni rendezés. |
• Vevőszámlák szállítószámlák könyvelése. |
• Bank-bizonylatok és pénztárbizonylatok könyvelése. |
• Bérfeladás könyvelése. |
• Tárgyi eszközökkel kapcsolatos események könyvelése. |
Aktiválás, értékcsökkenés elszámolása, eladott tárgyi eszköz kivezetése |
• Anyagfelhasználás könyvelése. (FIFO, mérlegelt átlagár alkalmazásával) |
• Lekérdezések, mérleg, eredménykimutatás készítése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Megismertetni a gazdasági informatika alapkategóriáit; kialakítani a tanulókban/hallgatókban a rendszerben való |
gondolkodás, a rendszerszemlélet tudatos igényét; bemutatni a gazdasági rendszerek informatikai modelljének |
általános jegyeit; megismertetni a tanulókat/hallgatókat az informatika üzleti alkalmazásának lehetőségeivel, és a |
leggyakoribb alkalmazások jellemzőivel; áttekintést adni a gazdasági szervezetek információs rendszerét alkotó |
alkalmazások, szoftverek teljes életciklusával kapcsolatos szakmai támogatási és szervezeti feladatokról. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági informatika fogalma, az informatika elemei |
• A gazdasági informatika története |
• Az információs társadalom |
Fogalmi elhatárolás; a társadalomkép kialakulása, jellemzői. |
• Rendszerelméleti alapok. |
• Rendszermodellezés |
• Rendszerirányítás |
• Információelméleti alapok: adat, információ, kommunikáció, információs rendszer |
• A gazdasági rendszerek informatikai modellje |
Folyamatmodell; szervezetmodell, hatáskörmodell; információmodell. |
• Üzleti alkalmazások |
A végrehajtást támogató alkalmazások; az egyes vezetési szinteket támogató alkalmazások; a rendszerek integrá- |
ciója; az IT helye, szerepe a gazdasági szervezetekben |
• Üzleti alkalmazások |
A hálózati gazdaság - e-business; egyéni teljesítmény javítása, csoportmunka és speciális szakterületek támogatása; |
üzleti rendszerekben alkalmazott IT megoldások; adatok, (dokumentumok) titkosítása és az elektronikus aláírás |
(prezentációk). |
• A szoftver életciklusa |
Szoftveréletciklus folyamatok szabvány; életciklusmodellek; szoftverfejlesztési megközelítési módok és módszer- |
tanok; szoftverek általános minőségi jellemzői |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az emberi kommunikáció sajátosságainak, szabályainak, szociálpszichológiai hátterének |
bemutatása az üzleti életben való sikeres alkalmazás érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A kommunikáció modelljei |
A kommunikációkutatás előzményei, irányzatai és alapvető felfogások; a kommunikációelméleti alapmodell; a |
személyközi kommunikáció dinamikája és alapelvei, a metakommunikáció dimenziói; a tranzakcióanalízis kom- |
munikációs modellje, a személyiség struktúrája és a tranzakciós folyamatok, játszmák és sztrókok. |
• A személyközi kommunikáció kódjai. |
A verbális csatorna sajátosságai, a verbális kommunikáció pragmatikája; a nem verbális csatorna struktúrája és |
funkciói, a szimbolikus kommunikáció sajátosságai. |
• A személyközi kommunikáció hatékonysága |
Kommunikációs hibák és félreértések, a kommunikáció korlátai; kommunikációs kompetenciák, a visszacsatolás |
szerepe, az empátia és az aktív figyelés sajátosságai és jelentősége a személyes kommunikációs helyzetekben; a |
befolyásolás formái; a meggyőzés kommunikációs alapjai az adó, az üzenet és a befogadó szemszögéből. |
• A személyközi kommunikáció sajátosságai |
Az emberi szociabilitás és kötődés, a vonzalom elméletei, a személyes kapcsolatok fejlődése; a kommunikációs |
problémák kezelése, az együttműködés és az önérvényesítés (asszertivitás) jelentősége. A konfliktuskezelés |
modelljei (Gordon); a társas befolyásolás sajátosságai: konformitás és deviancia, engedelmesség, vezetés; a cso- |
port formái, a csoportfejlődés szakaszai, a csoportdinamika jellegzetességei: csoportbeli szerepek, csoportos |
gondolkodás és döntés; a hatalom és szerepe a tárgyalások során, hatalomforrások. |
• Az üzleti élet kommunikációs formái: a tárgyalások, a levelezés, az értekezletek. |
A tárgyalások és értekezletek pszichológiai és tartalmi szintje; alku a tárgyalás és értekezlet során, a kompromisz- |
szumkeresés technikái; a győztes-győztes tárgyalások módszerei, együttműködés a tárgyalásban; értekezlet- |
technikák. |
• A társadalom kommunikációs szabályrendszere |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/2 |
Üzleti etika, készség- és személyiség-fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék az üzleti viselkedés legfontosabb, alkalmazha- |
tó szabályait és készségeit. A tárgy fontos részét képezi a személyiségfejlődés egyes területeinek bemutatása és |
szituációs gyakorlatokkal történő elsajátítása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az üzleti viselkedés és a személyiségfejlődés általános pszichológiai alapjainak megismerése. |
• Az üzleti viselkedés hajtóerőinek, valamint szabályozásának szükséges és hatékony összeegyeztetése. |
• A személyiség fogalmának strukturális megközelítésén belül a szocializáció és a személyiségjellemzők kiala- |
kulásának megismerése. |
• Az üzleti kommunikáció fogalmának és az emberi kapcsolatrendszer kialakításának, illetve hatékony fenntar- |
tásának elsajátítása. |
• Az önismeret, a társismeret, valamint az empátia készségének fejlesztése a csoport működésének megismerésén |
keresztül. |
• Az énkép tisztázása, a belső erősségek és fejlesztésre szoruló készségek feltárása - egyéni SWOT analízis. |
A személyes stílus beazonosítása. |
• Az önismeret modellje: a "Johari ablak". Irányelvek a visszacsatolás adásához és fogadásához. Mik a személyes |
tulajdonságok előnyei és hátrányai? |
• Érdeklődési irányok és típusok. Mi az érték, az értékrendszer kialakítása. Motiváció és a munkaértékek rang- |
sora. • Az üzleti képességek és készségek, milyen területen tudom alkalmazni azokat; teljesítmény és motiváció kap- |
csolata. |
• Miért és hogyan határozunk meg célokat? A hosszú távú, középtávú, és rövid távú célok egymáshoz való vi- |
szonya. |
• Tanulási stílus, a tanulási képességek fejleszthetősége. A figyelem és emlékezet viszonya. Egyéni tanulásmód- |
szertan kialakítása. |
• A problémamegoldás és konfliktuskezelés szakaszai, problématípusok. Megoldási módozatok több szempontú |
elemzése. |
A mindennapi élet üzleti viselkedésformáinak szituációs gyakorlatokkal történő bemutatása és fejlesztése: üzleti |
illemtan. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy célja a tanulók/hallgatók kommunikációs kompetenciájának, ezen belül íráskészségének és előadói |
képességeinek fejlesztése, valamint a prezentációkhoz alkalmazható technikai eszközök használati lehetőségeinek |
megismertetése. Ennek érdekében egyrészt célul tűzi ki, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat a különböző |
írásművek készítésének valamint tartalmi és formai követelményeivel, valamint műfajbeli ismereteivel, másrészt |
gyakorlati ismereteket nyújt különböző célú prezentációk elkészítéséhez. Mindezekkel jelentős segítséget kíván |
adni a tanulók/hallgatók főiskolai tanulmányai során írásban teljesítendő feladatok és prezentációk minél jobb |
színvonalú elkészítéséhez, illetve ahhoz, hogy a későbbi gyakorlati munkájuk során felmerülő hasonló követelmé- |
nyeknek meg tudjanak felelni. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy fogalomrendszere. |
• A kulturált nyelvi közlés elméleti és gyakorlati alapjai. |
A funkcionális nyelvhasználat stilisztikai és szövegalkotási tudnivalói; az írásbeli és szóbeli közlésfajták tartalmi |
és formai sajátosságai. |
• A hatásos nyilvános szereplés feltételei és módszerei. |
• Prezentációk készítése. |
A prezentációkészítés általános ismeretei; prezentációs szövegek készítése; prezentációs bemutató készítése. |
• Tipográfiai ismeretek |
A tipográfia fogalma, alkotóelemei; a tipográfiai eljárások, szabályok módszerek gyakorlati alkalmazása. |
• Írásos közlésformák |
Leírás; elbeszélés; jellemzés; összefoglalás. |
• Az írásművekkel szembeni követelmények |
A szöveg szerkezete; logikai felépítés; stílus; érvelés |
• Szövegelemzés és értelmezés. |
• Írásművek készítésének gyakorlata |
Az írás folyamata; forrásművek használata. |
• Műfajismeret |
Mindennapi írásművek (levél; jegyzet; hirdetés; kérvény; jegyzőkönyv; referátum; beszámoló; meghívó; önélet- |
rajz stb.); publicisztikai írások (tárca; riport; interjú; kritika stb.); tudományos és egyéb műfajok (tanulmány; |
esszé; dolgozat; vitairat; beszéd; prezentáció, diplomamunka stb.) |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az általános alapfokú nyelvtudású tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe. Az alapvető igeidők, a szenvedő szerkezet, a feltételes mód és a függő beszéd Közös Európai Referencia Keret A1-A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti, vagy az üzleti élettel kapcsolatos témakörökbe ágyazva. |
• Saját magunkról. A munkához/jövendő munkakörhöz szükséges tulajdonságok; a jövővel/munkával kapcsolatos tervek; szakmai önéletrajz-CV. • Az üzleti élettel kapcsolatos mindennapi tevékenységek Üzleti telefonálás; a munkahely megközelítése; szakmai utazások (vámvizsgálat, szálloda, vásárlás-reklamálás); üzleti ebédek; egészség. • Nemzetközi kapcsolataink. Magyarország és a célnyelvi országok (Egyesült Királyság-USA/Németország) rövid fölrajzi/történelmi/gazdasági áttekintése. • Kommunikációs célok. Egyszerű állítások megfogalmazása; kérdések feltétele; egyszerű kérések közvetítése; egyszerű kérdések megválaszolása; reagálás az üzleti élettel kapcsolatos egyszerű kérésekre. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben, a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával, valamint idegen nyelvű dokumentumokat megértsen és - segítséggel - idegen nyelvű levelezést folytasson. További cél, hogy a tanuló/hallgató képessé váljon nyelvi ismereteit és készségeit továbbfejleszteni. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe (2.). Az alapvető nyelvtani eszközök (pl. modális segédigék) Közös Európai Referencia Keret A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti témakörökbe ágyazva. |
• Külkereskedelem • Nemzetközi pénzügyek • Vállalkozás és környezete • Nemzetközi gazdasági szervezetek • Marketing • Incoterms • A nemzetközi kereskedelemben használt okmányok • Fizetési módok és eszközök • Szállítás • Üzleti levelezés |
Kommunikációs célok: Bonyolultabb állítások megfogalmazása és kérdések feltétele, kérések közvetítése, bonyolultabb kérdések megválaszolása, szóbeli, írásbeli reagálás üzleti kérésekre. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2159-06 |
Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2159-06/1 |
Adózási ismeretek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a hazai adórendszerben alkalmazott adók leg- |
fontosabb szabályait, értelmezni tudják jogszabályok által közvetített ismeretanyagot, képesek legyenek a gyakor- |
lati adózási kérdések megoldására, tudják alkalmazni a vámjogszabály elírásait. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az általános forgalmi adó: Az általános forgalmi adó (áfa) jellemzői, területi, személyi, tárgyi hatálya; a ter- |
mékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás, valamint export, import értelmezése; a teljesítés helye; az adófizetési |
kötelezettség keletkezése; az áfa alapja, mértéke; adómentesség az áfa rendszerében; az adó levonása, az adó |
megfizetése; eljárási szabályok az áfa rendszerében |
• A jövedéki adózatás fontosabb szabályai: A jövedéki adóztatás alapelvei, hatálya; adókötelezettség és adómen- |
tesség a jövedéki adórendszerben |
• A társasági adó:A társasági adóztatás célja, általános jellemzői, alapelvei; a társasági adókötelezettség, a társasági |
adó alanyai; a belföldi illetőségű vállalkozások adóalapjának meghatározása, az adó mértéke; az adókedvezmé- |
nyek rendszere a társasági adóban; a fizetendő társasági adó és a mérleg szerinti eredmény meghatározása; a kül- |
földi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége; az osztalékadó fontosabb szabályai |
• A személyi jövedelemadó: A személyi jövedelemadó általános jellemzői, alapelvei; a személyi jövedelemadó |
hatálya, az adó alanya, az adókötelezettség tartalma; az összevonásra kerülő jövedelmek megállapításának sza- |
bályai ; az adóelőleg megállapításának legfontosabb szabályai; a külön adózó jövedelmek adóztatásának sza- |
bályai |
• Az egyszerűsített vállalkozói adó |
• A helyi adók: A helyi adóztatás jellemzői, garanciális szabályai; a vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű |
adók, a helyi iparűzési adó; a helyi adóelőlegek megállapítása és a helyi adók megfizetése |
• A gépjárműadó |
• Az adóztatás további eszközei: Regisztrációs adó, Energia adó, Játékadó |
• Járulékok, hozzájárulások és díjak: Társadalombiztosítási járulék, munkavállalói és munkaadói járulék; innová- |
ciós járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, környezetterhelési díj, stb. |
• Az adóeljárás legfontosabb szabályai |
• Támogatási rendszer |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2159-06/2 |
Kis és középvállalkozási üzleti finanszírozás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Tantárgy oktatásának célja a gyakorlat szemszögéből áttekinteni a kis-és középvállalkozások finanszírozásának lehetséges módozatait. Esettanulmányok segítségével bemutatni az üzletfinanszírozással kapcsolatos tervezési-elemzési módszereket, lehetséges döntési alternatívákat és konkrét teendőket. |
Tananyagegység tartalma: |
• A kis-és középvállalkozások főbb jellemzői. • A kisvállalatok működési, irányítási és finanszírozási sajátosságai. • A kisvállalkozások mindennapi pénzügyei. A rövid távú befektetési döntések főbb területei. • A készletekbe fektetett tőke nagysága. A készletszint optimalizálása. • A kereskedelmi hitelállomány (vevőállomány) kívánatos szintje, a hitelezés határai. • A pénzeszközök tartásának motívumai;a pénzállomány optimalizálása. • A rövid távú finanszírozási döntések jelentősége, lényege, alapvető elemei. • Az érett vállalkozások pótlólagos finanszírozási igényének felmérése> a pénzügyi terv általános jellemzői; az állományi és forgalmi szemléletű pénzügyi tervek összeállítása. • A forrásszerkezet kialakítása. A tartós és a rövid lejáratú források arányának megválasztása. • A tartós források belső struktúrája. • Finanszírozás a saját tőke bővítésével; a nyereség visszaforgatásából származó többletforrás megítélése. • Tőkebevonás (tőkeemelés) a meglévő, vagy új tulajdonosok vagyoni hozzájárulása révén. • Finanszírozás bankhitellel; az üzletfinanszírozást szolgáló hitelek specifikus vonásai. • A futamidő és a törlesztés ütemezésének hatása a vállalkozás likviditási helyzetére. • A kölcsöntőke egyéb formáival történő finanszírozás; finanszírozás kötvény kibocsátásával. • Kockázati-tőke finanszírozás, kereskedelmi hitel, faktoring, váltó. • A technikai források szerepe a finanszírozásban. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2160-06 |
Bankügyletek, hitelbírálat |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2160-06/1 |
Banktan |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a pénzügyek, de közelebbről a monetáris folyamatok és monetáris működési intézmény- |
rendszerének megismertetése a működő hitelintézet tevékenységi köreinek gyakorlati elsajátítása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés: A hitelintézeti szektor szerepe napjainkban, a gazdaság pénz- és hitelellátásának folyamatai. |
• Intézményi struktúra |
• A hitelintézeti rendszer elemi: Banki, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás |
sajátosságai |
• Hitelintézeti szolgáltatások |
• A hitelintézet működésének főbb szabályai: Engedélyezés, irányítás és ellenőrzés, prudens működés, szerve- |
zeti felépítés |
• A jegybank engedélyezési és bankellenőrzési, ill. jogszabály-alkotási jogosultságai. Az összevont alapú felügyelet; a |
PSZÁF feladatai és eszközei |
• Ügyleti rendszerezés: A hitelintézetek forrásai, passzív bankügyletek; betét és takarékbetét gyűjtése |
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása: Bankközi források |
• A pénzforgalom bonyolítása: A bankszámla-szerződés (számlanyitás, a bankszámla-szerződés lényeges tar- |
talmi elemei); a fizetési megbízások teljesítése, fizetési módok, fizetési rendserek; elektronikus banki pénzfor- |
galmi szolgáltatások (bankkártyás műveletek, on-line banking) |
• Kihelyezési vagy aktív bankügyletek: A hitelnyújtás és a hitelszerű finanszírozás formái; a kihelyezés és a kö- |
veteléskezelés folyamatának elemei; vállalkozói és intézményi (nem banki) hitelek (folyószámlahitel, forgó- |
eszközhitel, fejlesztési hitel; faktoring, lízing); lakossági hitelek (folyószámlahitel, személyi hitel, áruvásárlási |
hitel, hitelkártya, lombardhitel, lakáscélú hitelek) |
• A hitelintézetek vagyonkezelési típusú szolgáltatásai: Portfoliókezelés, befektetési tanácsadás; private banking, |
azaz a kiemelt ügyfelek részére nyújtott banki szolgáltatások. |
• Egyes szakosított hitelintézeti formák sajátosságai: Lakástakarék-pénztár; lakástakarék-pénztári modellek; a |
lakástakarék-pénztár hazai szabályozása; jelzálog-hitelintézet |
• Intézményi modellek napjaink Európájában; a magyar jelzáloghitelezési rendszer illeszkedése az európai mo- |
dellekhez. |
• Takarékszövetkezetek |
Működési sajátosságai, piaci helyzetük és lehetőségeik; a szövetkezeti hitelintézetek hazai intézményi rendszere |
és jogi szabályozása. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2002-06 |
Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2002-06/1 |
Pénz és tőkepiacok |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tőke- és pénzpiacok, az instrumentumok alapfogalmainak megismertetése, viszonyaik és szerepük tisztázása a gazdaság egészében. Az eszközök, folyamatok mikrogazdasági szerepének, jelentőségének a bemutatása az üzleti gazdasági élet területén. |
Tananyagegység tartalma: |
• Pénzügyi piacok Pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata; a pénzügyi közvetítő rendszer részei; a pénzügyi piacok csoportosítása; a tőzsde • Pénzügyi eszközök Értékpapírok; származékos eszközök • Tőke- s pénzpiaci ügyletek Ügyletek típusai és csoportosításuk; határidős ügyletek; opciós ügyletek; swap ügyletek; az ügyletek összehasonlító jellemzése; ügyletek elszámolása; a származtatott ügyletek árazása • Árfolyamok és hozamok Hozam és kockázat; részvények árfolyamelemzése. • A tőzsdei információk rendszere Tőzsdei árfolyamok; a tőzsde információ szolgáltatási rendszere; tőzsdei indexek; nemzetközi és külföldi tőzsdeindexek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2002-06/2 |
Nemzetközi fizetések |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, a nemzetközi pénzforgalom eszközeinek és folyamatainak megismertetése a tanulók- |
kal/hallgatókkal, beleértve a komplex pénzügyi műveleteket is. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az Európai Közösség nemzetközi gazdasági kapcsolatainak pénzfolyamatai |
Az Európai Unió támogatáspolitikája; a pénz útja Brüsszeltől Budapestig (pályáztatás, kifizetés, ellenőrzés); a |
külkereskedelem állami befolyásolás fiskális eszközei; pénzügyi piaci termékek távértékesítése |
• Nemzetközi bankári kapcsolatok |
Számlavezetés, hitelezés, tőkemozgatás; határon átnyúló szolgáltatások a pénzügyi szektorban; a pénzügyi kong- |
lomerátumok tevékenysége (a pénzügyi szektorok konvergenciája); limitrendszerek |
• Nemzetközi pénz- és tőkeforgalom |
Áru- és szolgáltatás-forgalomhoz kapcsolódó pénzáramlások; közvetlen tőkebefektetésekkel kapcsolatos pénzáram- |
lások; portfolió befektetésekhez és spekulációs ügyletekhez kapcsolódó cash flow-k; betét- és kölcsönügyletek |
pénzáramlásai; viszonzatlan tőkeátutalások pénzáramai |
• Devizanem, árfolyam, az árfolyamkockázat, kockázatkezelés |
A devizaműveletek kapcsán használatos árfolyamok; az árfolyamkockázat megjelenése a pénzügyi folyamatokban; |
az árfolyamkockázat kezelésének lehetőségei |
• Nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítása |
A szokványok szerepe a fizetések lebonyolításában; forint- és devizaszámlák; készpénzforgalom, elektronikus |
fizetési eszközök, bankszámlák közötti fizetések |
• Az elektronikus elszámolási csatornák |
A közösségen belüli nemzeti elszámoló rendszerek; az Európai Unió elektronikus fizetési rendszerei; pénzügyi |
elszámolás közösségen kívüli partnerrel |
• Garanciák, kezességek, biztosítások |
Nemzetközi kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó garanciák, kezességek; hitel és kölcsönügyletekhez kapcsolódó |
garanciák, kezességek; egyéb ügyletekhez kapcsolódó garanciák, kezességek |
• Határon átívelő ügyletek finanszírozási lehetőségei |
Klasszikus hitelműveletek (deviza, többdevizás, devizaalapú hitelek); sajátos finanszírozási lehetőségek |
(factoring, forfait, lízing stb.); kamatcentrumok, kamatfelárak |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2002-06/3 |
Vámismeret |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék és tudják alkalmazni a vámjogszabály elírásait. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vám: A vám általános jellemzői, fogalma, funkciói; a vámok csoportosítása; a vámunió |
kialakulása, fejlődése és hatása a hazai vámrendszerre; a Közösségi Vámkódex és végrehajtási rendelkezéseinek |
főbb elemei; a vámmentességről szóló közösségi jogszabály fontosabb elemei; a nemzeti vámjogszabályok, a kö- |
zösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. CXXVI. tv. és a végrehajtásáról szóló PM rendelet szabályainak is- |
mertetése. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2003-06 |
Pénzügyi - vezetői számvitel I. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2003-06/1 |
Pénzügyi számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A pénzügyi számvitel című tárgy keretében arra vállalkozunk, hogy a tanulók megismerjék a számviteli törvény |
azon előírásait, amelyek nélkül a gazdálkodás folyamata nem érthető meg. Nem törekszünk arra, hogy az elszámo- |
lások teljes körét bemutassuk, de a legfontosabb gazdasági folyamatokra és azok elszámolására fókuszálunk. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági társaság alapítása |
• A működő vállalkozás számviteli feladatai. A könyvelés technikai lebonyolításának áttekintése. A beszerzés |
számviteli elszámolása és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatása. A beszerzésekkel kapcsolatos nyilvántartások |
célja és tartalma. |
• A termelés folyamata. A költségek termelési folyamatban és azok elszámolási lehetőségei. A költségek elszámolása |
költségnemek szerint. A költséghely és a költségviselő szerinti költségelszámolás. Az értékesítés folyamata, annak el- |
számolásai. |
• Befektetési alternatívák a vállalkozások gyakorlatában. A befektetésekkel kapcsolatos elszámolások. |
• A könyvviteli zárlat tartalma és célja |
• Az eszközök és a források a beszámolóban. A leltárkészítési és leltározási kötelezettség |
A vállalkozások beszámolója. Eszközök a mérlegben. Források a mérlegben. Az eszköz- és forrás-áltozások hatá- |
sának bemutatása az eredménykimutatásban. A kiegészítő melléklet és tartalma. Az üzleti jelentés és tartalma. |
A beszámoló könyvvizsgálata, a beszámoló letétbehelyezése és közzététele. |
A gazdasági társaság megszűnése. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás számviteli feladatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2003-06/2 |
Pénzügyi számvitel 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a számviteli tanulmányok során megszerzett ismeretekre építve a vállalkozás vezeté- |
sének információval történő ellátásához szükséges alapismeretek biztosítása. Az oktatás során kiemelt fontossá- |
gúnak tartjuk, hogy a tanulók/hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretet szerezzenek a pénzügyi számvi- |
telből nyerhető információk kiegészítésére a vezetés számára, a vállalkozás jövedelmezőbb és hatékonyabb műkö- |
dése érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vezetői számvitel fogalma, tartalma, orientáltsága; a vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata; a |
vezetői számvitel és a controlling kapcsolata; a vezetői számvitel funkciói. |
• A költség fogalma, tartalma, csoportosítási lehetőségei; a költség, ráfordítás és a kiadás fogalma, a költségek |
csoportosítása; a költséggazdálkodás fogalma, tartalma, követelményrendszere és általános módszerei. |
• A költségváltozási tényező értelmezése, számítása és alkalmazása a költségtervezésben; az eredménytömeg növe- |
lés lehetőségeinek kutatása, a fedezeti pont fogalma, számítása; a költségszámítás, elszámolás fogalmainak el- |
mélyítése, költségnemek szerinti tervezés bemutatása. |
• A határköltség-számítás bevezetése, alapfogalmak ismertetése; rétegtermelés, rétegköltség, határköltség. |
• Az önköltség (előállítási költség) kiszámítása; az önköltségszámítás rendjének kialakítása. |
• A kalkulációs cél, kalkulációs egység fogalma, kijelölése; a kalkuláció fajtái és módszerei; a kalkulációs séma, a |
séma egyes sorainak tartalma; a kalkuláció bizonylati rendje; a kalkulációs időszak. |
• Az általános költségek felosztásának és a vetítési alapok célszerű megválasztása. |
• Gazdasági kalkuláció fogalma, célja, tárgya, alkalmazási területei. |
• A gyártmány-karakterisztika felhasználási területeinek ismertetése, optimális termelési tervkészítés. |
• A közvetett (általános) költségekkel való gazdálkodás. |
• A költséghelyek kijelölése, a költséghelyi költségek tartalma, kimutatásának rendszerei. |
• A saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját teljesítmények tartalma. |
• A költségek elszámolásának lehetőségei a számviteli törvény alapján. |
• A költségek elszámolási lehetőségei, összefüggései az eredmény megállapítási módszerekkel. |
• A költséggazdálkodás korszerű módszerei. |
• A költség- és hozamszámítás rendeltetése és módszerei. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2003-06/4 |
Pénzügyi informatika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyag megalapozását jelenti a számviteli rendszerek kialakításának. Erre azért van szükség, mert a számviteli információs rendszerek konkrét tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a számviteli ismeretek mellett megfelelő alapossággal ismerjék az informatikát. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az információs rendszer fogalma, jellemzői. • A hagyományos (sziget) rendszerek, és az integrált vállalatirányítási rendszerek jellemzőinek összehasonlítása. • Az integrált vállalatirányítási rendszerek kiválasztásának szempontjai (piaci kritériumok az igényelt rendszerrel szembeni követelmények). • Az integrált vállalatirányítási rendszerek honosítási feladatainak meghatározása. • Az integrált vállalatirányítási rendszerek fajtái és legfontosabb jellemzői: Logisztikai rendszer (beszerzés, készletgazdálkodás, értékesítés); termelésirányítási rendszer; tárgyi eszköz nyilvántartási rendszer; munkaügyi, bér- és jövedelem-nyilvántartási rendszer; pénzügyi és számviteli rendszer. • A beszerzési alrendszer célja, feladata és tevékenység csoportjai, kapcsolata más alrendszerrel. A beszerzési modul tartalma és kapcsolatrendszere. • A készletgazdálkodási alrendszer célja, feladata, tevékenységcsoportjai, kapcsolata más alrendszerrel. A készletgazdálkodási modul tartalma és kapcsolatrendszere. • A marketing és értékesítési alrendszer célja, feladata, tevékenységcsoportjai, kapcsolata más alrendszerrel. Az értékesítési modul tartalma és kapcsolati rendszere. • A termelési alrendszer célja, feladata, kapcsolata más rendszerrel. A termelési modul tartalma kapcsolati rendszere. |
• Gyakorlatok tematikája: Integrált Vállalatirányítási rendszer megismerése; általános bemutatása; általános törzsadatok felvitele; készletgazdálkodás modul beszerzési modul; értékesítési modul |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2003-06/4 |
Pénzügyi informatika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyag megalapozását jelenti a számviteli rendszerek kialakításának. Erre azért van szükség, mert a számviteli információs rendszerek konkrét tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a számviteli ismeretek mellett megfelelő alapossággal ismerjék az informatikát. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az információs rendszer fogalma, jellemzői. • A hagyományos (sziget) rendszerek, és az integrált vállalatirányítási rendszerek jellemzőinek összehasonlítása. • Az integrált vállalatirányítási rendszerek kiválasztásának szempontjai (piaci kritériumok az igényelt rendszerrel szembeni követelmények). • Az integrált vállalatirányítási rendszerek honosítási feladatainak meghatározása. • Az integrált vállalatirányítási rendszerek fajtái és legfontosabb jellemzői: Logisztikai rendszer (beszerzés, készletgazdálkodás, értékesítés); termelésirányítási rendszer; tárgyi eszköz nyilvántartási rendszer; munkaügyi, bér- és jövedelem-nyilvántartási rendszer; pénzügyi és számviteli rendszer. • A beszerzési alrendszer célja, feladata és tevékenység csoportjai, kapcsolata más alrendszerrel. A beszerzési modul tartalma és kapcsolatrendszere. • A készletgazdálkodási alrendszer célja, feladata, tevékenységcsoportjai, kapcsolata más alrendszerrel. A készletgazdálkodási modul tartalma és kapcsolatrendszere. • A marketing és értékesítési alrendszer célja, feladata, tevékenységcsoportjai, kapcsolata más alrendszerrel. Az értékesítési modul tartalma és kapcsolati rendszere. • A termelési alrendszer célja, feladata, kapcsolata más rendszerrel. A termelési modul tartalma kapcsolati rendszere. |
• Gyakorlatok tematikája: Integrált Vállalatirányítási rendszer megismerése; általános bemutatása; általános törzsadatok felvitele; készletgazdálkodás modul beszerzési modul; értékesítési modul |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2003-06/5 |
Pénzügyi informatika 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyag megalapozását jelenti a számviteli rendszerek kialakításának. Erre azért van szükség, mert a számviteli |
információs rendszerek konkrét tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a számviteli ismeretek mellett |
megfelelő alapossággal ismerjék az informatikát. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tárgyi eszköz alrendszer célja, feladatai, kapcsolata más alrendszerekkel. (Beruházások tervezése, előkészí- |
tése, lebonyolítása, számítógépes nyilvántartás, üzembe helyezés, értékelés). |
• A tárgyi eszköz nyilvántartási modul tartalma, kapcsolati rendszere. (Kezelt évek száma, eszközök azonosítása, |
nyilvántartási típusok, elszámolási típusok, leírási módok, könyvelés, listázás, lekérdezés. |
• A pénzügyi és számviteli alrendszer helye, szerepe és kapcsolata más alrendszerrel. |
• A pénzügyi és számviteli alrendszer követelményrendszerének meghatározása, a kiválasztandó integrált vállalat- |
irányítási rendszerrel szemben. |
• A pénzügyi modul tartalma és kapcsolati rendszere (a rendszer alapelvei, pénzügyi funkciók, könyvelési alap- |
adatok, a főkönyvi rendszer sajátosságai, pénzügyi rendszer, controlling kapcsolatok). |
• A humán erőforrás gazdálkodási alrendszer célja, feladata, tevékenységei, kapcsolata más alrendszerrel (tervezés |
előkészítés, gazdálkodás, számítógépes nyilvántartás, elemzés). A munka- és bérügyviteli modul tartalma és |
kapcsolati rendszere (bérszámfejtés, bérlisták, átutalások, bérfeladások, adóelszámolás, munkaügy). |
• A vezetői információs rendszer fogalma, jellemzői, (informatikai rendszerek fejlődési szakaszai, a controlling |
és felsővezetői rendszereket segítő döntéstámogató eszközök és technikák). |
• Controlling és felsővezetői információs rendszer. |
• Gyakorlatok tematikája: |
Integrált Vállalatirányítási rendszer megismerése; tárgyi eszköz modul; főkönyvi modul; folyószámla nyilván- |
tartás; bank; pénztár |
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 16. számú melléklete,
- a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
A szakképesítés megnevezése: Üzleti szakügyintéző
Szakképesítések köre:
Részszakképesítés |
Nincs |
||
Elágazások |
|||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 01 |
||
Megnevezés: |
Banki szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 02 |
||
Megnevezés: |
Értékpapír-piaci szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 03 |
||
Megnevezés: |
Gazdálkodási menedzserasszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 04 |
||
Megnevezés: |
Pénzügyi szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 05 |
||
Megnevezés: |
Projektmenedzser-asszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 06 |
||
Megnevezés: |
Számviteli szakügyintéző |
||
Ráépülés |
Nincs |
Képzés maximális időtartama:
Szakképesítés megnevezése |
Szakképzési évfolyamok száma |
Óraszám |
Üzleti szakügyintéző |
2 |
- |
- számítógép-terem
- taniroda
- tanterem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A "Hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és "Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - adott esetben a képző bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
Bemeneti kompetenciák |
- |
Iskolai előképzettség |
Érettségi vizsga |
Szakmai előképzettség |
- |
Előírt gyakorlat |
- |
Pályaalkalmassági követelmények |
- |
Szakmai alkalmassági követelmények |
- |
A munkakör, foglalkozás |
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
3619 |
Egyéb gazdasági ügyintézők |
Részt vesz a projektek tervezésében, fejlesztésében, megvalósításában.
Elvégzi a projektcélok gyakorlati projekttevékenységekre bontását.
Menedzseli a projekttevékenységek megvalósítását végzők munkáját.
Közreműködik a projekttevékenységek kivitelezéséhez szükséges erőforrások biztosításában.
Gondoskodik arról, hogy a projektben résztvevők ismerjék a projekt egészét, illetve az egyes tevékenységeket, valamint a projektszerződések betartásából, a minőségbiztosításból, a jogszerű szoftverhasználatból rájuk eső feladatokat.
A projektterv szerint elvégzi a ráháruló tevékenységek kivitelezését, illetve a kommunikációs és adminisztrációs feladatokat.
Dokumentálja a projektek tervezését, végrehajtását és befejezését.
Segíti a projektek sikeres megvalósítását szolgáló csapatmunka kialakulását és fenntartását.
Segíti a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését.
Alkalmazza a projektre vonatkozó jogszabályokat és szakmai előírásokat.
Részt vesz a projektekre vonatkozó döntések előkészítésben, a projektszervezést érintő munkafolyamatok szabályozásában és az ügyviteli, illetve dokumentációs rendszer kialakításában, valamint fenntartásában.
Önállóan használja az egyes projekttevékenységek kivitelezését támogató informatikai és irodatechnikai eszközöket.
A ráháruló projektfeladatok eredményes megoldásával, az összes érdekelt fél együttműködésének erősítésével hozzájárul a vállalat teljesítményének növeléséhez.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
azonosító száma |
megnevezése |
55 344 01 |
Államháztartási szakügyintéző |
54 345 04 0000 00 00 |
Nonprofit menedzser |
55 345 03 0000 00 00 |
Közösségi-civil szervező |
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
Az 55 343 01 0010 55 05 azonosító számú, Projektmenedzser-asszisztens megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
2004-06 |
Projekttervezés és projektmenedzsment |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
|||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
|||
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
|||||
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
írásbeli |
60 perc |
|||
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
szóbeli |
30 perc |
|||
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
szóbeli |
30 perc |
|||
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
szóbeli |
30 perc |
|||
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
írásbeli |
60 perc |
|||
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
szóbeli |
30 perc |
|||
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
|||||
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
írásbeli |
60 perc |
|||
1998-06/2 |
Biztosítás Társadalombiztosítás |
szóbeli írásbeli |
30 perc 60 perc |
|||
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
írásbeli |
60 perc |
|||
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
írásbeli |
90 perc |
|||
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
|||||
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
írásbeli |
90 perc |
|||
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
írásbeli |
60 perc |
|||
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
írásbeli |
60 perc |
|||
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
írásbeli |
120 perc |
|||
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
|||||
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
írásbeli |
60 perc |
|||
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
|||||
2000-06 |
Számítástechnikaiinformatikai feladatok |
|||||
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
interaktív |
60 perc |
|||
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
|||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
|||
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
|||||
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
interaktív |
60 perc |
|||
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
|||||
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció
|
szóbeli |
30 perc |
|||
2001-06/2 |
Üzleti etika, Készség- és személyiségfejlesztés |
szóbeli |
30 perc 30 perc |
|||
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészségfejlesztés |
szóbeli |
30 perc |
|||
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
írásbeli |
120 perc |
|||
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
szóbeli |
30 perc |
|||
2004-06 |
Projekttervezés és projektmenedzsment |
|||||
2004-06/1 |
Projektfinanszírozás |
|||||
2004-06/2 |
Vállalkozás informatika 1 |
|||||
2004-06/3 |
Vállalkozás informatika 2 |
|||||
2004-06/4 |
Szervezéstechnológia |
|||||
2004-06/5 |
Projektszoftverek |
|||||
2004-06/6 |
Projekt menedzsment |
|||||
2004-06/7 |
Tevékenység menedzsment |
|||||
A 30 nap időtartamú összefüggő szakmai gyakorlatot - külön PM által kiadott Útmutató alapján - az 1. szakképzési évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - de legalább 50 kredit elérése után - július és augusztus hónapokban kell teljesíteni.
Az ajánlott szakképzési program időtervének szervezési elve:
vegyes jellegű (a teljes képzési időn belül többféle szervezési elv valósul meg) azaz
- tantárgyi jellegű (heti néhány órás, egész tanéven keresztül futó egységek),
- modulos jellegű (változó, nem a teljes heti óraszámban és rövidebb, nem a teljes tanéven keresztül futó folyamategységek),
- szakaszolt (epochális) jellegű (pl. a tudásszintmérés felkészítők, illetve a tudásszintmérések, a szakmai gyakorlat).
Az elmélet és gyakorlat aránya - figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatot is - 40-60%.
Elmélet: |
795 óra |
40% |
|
Elméletigényes gyakorlat: |
945 óra |
||
Szakmai gyakorlat: |
240 óra |
||
Gyakorlat összesen: |
1 185 óra |
1 185 óra |
60% |
Mindösszesen: |
1 980 óra |
100% |
A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő - leadása.
A Vállalatgazdálkodási feladatok 1. tudásszintmérő vizsga, a Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok 2. tudásszintmérő vizsga, a Számviteli-statisztikai feladatok 3. tudásszintmérő vizsga, a Számitástechnikai-informatikai feladatok 4. tudásszintmérő vizsga, Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga tudásszintmérő vizsgafeladatainak teljesítése a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) és az abban meghatározott időterv alapján történik.
Az 55 343 01 0010 55 05 azonosító számú, Projektmenedzser-asszisztens megnevezésű elágazáshoz rendelt tudásszintmérővizsgák:
1. tudásszintmérő vizsga: Vállalatgazdálkodási feladatok,
2. tudásszintmérő vizsga: Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok,
3. tudásszintmérő vizsga: Számviteli-statisztikai feladatok,
4. tudásszintmérő vizsga: Számítástechnikai-informatikai feladatok,
5. tudásszintmérő vizsga: Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven.
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közgazdaságtan ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági jogi és közigazgatási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Marketing-ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalati gazdaságtan ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Menedzsment-ismeretek mérése feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Emberi erőforrások menedzsment ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyek alapjai elméleti ismereteinek számonkérése feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Biztosítási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Társadalombiztosítás ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Adók és támogatások ismertetése és alkalmazása meghatározott feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalkozások pénzügyi alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számvitel alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Statisztikai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági matematika ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi számvitel elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Elemzés-ellenőrzés alapjai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számítástechnikai ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági informatika alkalmazása ügyviteli, vagy könyvelési számítógépes programcsomag alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív Időtartama: 60 perc
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti kommunikációs szakismeretek ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti etikai ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
A viselkedéskultúrával, készség- és személyiségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzletviteli témakörben 5-10 kép terjedelmű prezentáció önálló elkészítése és bemutatása.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Idegen nyelvű 1-2 oldalas szöveg (pl. pályázati felhívás, üzleti levél) összefoglalása magyar nyelven, kb. 500 szóban, szótár használatával. 40 kérdésből álló egyszerű választásos tesztfeladattal az idegen nyelvű szakmai szókincs mérése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az adott témakörből feltett idegen nyelvű kérdések megválaszolása szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A szakképzési program tartalmazhat további tudásszintmérő vizsgákat is.
A középfokú C típusú szakmai nyelvvizsgával rendelkező mentesül Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga 5. és 6. tudásszintmérő vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységek alól.
Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.
1. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
3. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
4. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
5. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
13. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2004-06 Projekttervezés és projektmenedzsment
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Egy konkrét projektcélnak megfelelő tevékenység jegyzék elkészítése, időrendi ütemezése és logikai rendjének felállítása, valamint a projekthez szükséges humán és más erőforrás feltételek kialakítása és optimalizálása a PM által kiadott feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 180 perc
1. vizsgarész: 10
2. vizsgarész: 20
3. vizsgarész: 5
4. vizsgarész: 10
5. vizsgarész: 25
13. vizsgarész: 30
A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.
A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette.
A záródolgozat védései csak vizsganapokon tehetők le.
A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő:
90-100% jeles (5)
80-89% jó (4)
70-79% közepes (3)
60-69% elégséges (2)
0-59% elégtelen (1)
Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Projekttervezés és projektmenedzsment tartalmi elemei és módszertani megoldásai a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 75%
2. feladat 25%
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A közgazdaságtan célul tűzi ki a gazdasági szereplők - háztartások, vállalatok, állam - érdekeiknek megfelelő |
döntések és racionális cselekvések kritériumainak bemutatását, makroszinten a gazdasági szektorok közötti vi- |
szonyrendszer áttekintését, a nemzetgazdaság egyensúlyi és egyensúlytalansági helyzetének felírását, a nemzetközi |
munkamegosztásban való részvétel alapösszefüggéseinek, valamint az állam gazdaságpolitikai cél és eszközrend- |
szerének megismertetését. A közgazdaságtan oktatásával el kell érni, hogy a tanuló/hallgató gazdasági gondolko- |
dásmódja fejlődjön, a tanultakat legyen képes vonatkoztatni saját környezetére, elméleti tudást és módszertani |
ismereteket szerezzen a ráépülő gazdaságtanok megértéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Mikroökonómia alapjai |
• Alapfogalmak és összefüggések |
• A közgazdaságtan módszertana; gazdasági modellek |
• Tiszta piacgazdaság ismérvei és működése |
• Vegyes gazdaság szereplői és működése |
• Mikroökonómiai Marshall kereszt |
• Piaci formák; tökéletes verseny és ismérvei; egyéb piaci formák |
• Piaci kudarcok- externáliák, közjavak; |
• Háztartások |
• Fogyasztói döntések; tényezőkínálati döntések; vagyontartási döntések |
• Vállalatok |
• Vállalatok gazdálkodása; pénz- és reálfolyamatok |
• Pénz és bankrendszer |
• Pénzteremtés a modern bankrendszerben; |
• A makroökonómiai kibocsátás és a nemzetgazdaság alapintézményei |
• A makrogazdasági szereplők közötti jövedelemáramlás négyszektoros modellben; |
• Árupiaci összkereslet: fogyasztási kereslet; beruházási kereslet; árupiaci egyensúlyi jövedelem; árupiaci |
egyensúly és adó |
• Munkapiac és az aggregált kínálat |
• Potenciális kibocsátás |
• Aggregált kereslet és a makrogazdasági egyensúly és egyensúlytalanság |
• Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában; |
• Nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Alapvető cél, hogy megismertessük a jogi és közigazgatási alapfogalmakat és bemutassuk a polgári jog fontosabb |
jogintézményeit, különös hangsúlyt fektetve a kötelmi jogra, valamint a közigazgatás gyakorlati megvalósulására. |
Az ismeretek átadása során hozzásegítjük a tanulókat (hallgatókat), hogy elsajátíthassák a hatályos jogban való |
tájékozódás szakmai alapjait, továbbá célunk, hogy jogrendszerünkről és a közigazgatásról alkotott képük mind |
teljesebb legyen. A tanulmányok során elsajátítják a speciális jogi és közigazgatási szemléletmódot és nyelvezetét. |
A Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai tantárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi megalapo- |
záshoz, amely nélkül a szakmai fő tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jog, jogalkotás, jogágak, jogrendszer, jogszabályok érvényessége, hatálya, jogszabályi hierarchia. Jogalkotó |
szervek. |
• Alkotmányosság, jogállamiság; a magyar közjogi rendszer; a bíróságok és az Alkotmányíróság szerepe; alapvető |
jogok és kötelezettségek. |
• Személyek a polgári jogban, valamint a tulajdonjogra vonatkozó alapismeretek. |
• A gazdasági együttműködés szervezetei és formái; a gazdasági társaságokra vonatkozó általános (közös) sza- |
bályok |
• Az egyes gazdasági társaságok és a kapcsolódó vállalkozások áttekintése; az elsődlegesen nem profitorientált |
célú szervezetek |
• A cégek nyilvántartásba vétele, és törvényességi felügyeletük. |
• A csődeljárás, a felszámolási eljárás okai és rövid bemutatása. |
• A gazdálkodó szervezetek mint munkáltatók. |
• A szerződések megkötésének szabályai; a szerződést biztosító mellékkötelezettségek; a szerződés megszűnése |
érvénytelensége és az elévülés. |
• Polgári jogi felelősség; a kötelmi jogba tartozó egyes szerződésekre vonatkozó speciális szabályok. |
• Egyes gazdasági bűncselekmények. |
• A közigazgatás története. A közigazgatás elméletének fejlődése Max Webertől napjainkig. |
• Vagyontörvény. Az MNV Zrt. feladatai, szerepe. |
• Közigazgatási szervek; az önkormányzatok feladat és hatásköre. |
• A közigazgatás személyi állománya. |
• A közigazgatási eljárás általános szabályai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a marketing fogalomkörét és piacorientált |
gondolkodásmódot sajátítsanak el. Ismerkedjenek meg a marketing döntések hatáslehetőségeivel és információs |
hátterével, valamint az alkalmazható marketing eszköztár alapvető jellemzőivel és a legfontosabb marketing tech- |
nikákkal. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés a marketing fogalomrendszerébe: A piac fogalma, a marketing és a piac kapcsolata; a marketing |
fogalma, fejlődése; marketing szemléletmódok; a vállalkozás marketing környezete; a marketing folyamatai; a |
marketing menedzsment; marketing stratégiák, marketing programok; a marketing-mix. |
• Célpiaci marketing. A piac szegmentálása: A célpiaci marketing fogalma, hatáslehetőségei; STP-stratégiák; a |
piac szegmentálása, szegmentálási módszerek; a célpiacok kiválasztásának szempontjai, módszerei; termékpo- |
zicionálás, pozícionálási stratégiák. |
• Fogyasztói magatartás: Fogyasztótípusok és a szükségletalakítás folyamata; a fogyasztói magatartást, fogyasz- |
tói döntéseket befolyásoló tényezők; vásárlási folyamat, vásárlási döntések; vásárlói szerepek és magatartástí- |
pusok. |
• A szervezetek beszerzési magatartása: A szervezeti vásárlás jellemzői. A szervezeti vásárlók típusai; a beszer- |
zési döntés folyamata; az üzleti piacok marketingjének korszerű irányzatai. (Kapcsolati marketing, hálózati |
marketing.) |
• Termékpolitika: A termék fogalma. A termékek csoportosításai; a termék marketing szempontú kialakítása; a |
márka fogalma, és szerepe a termékpolitikában. Márkázási stratégiák; a csomagolás marketing kérdései; de- |
sign a termékpolitikában; a vállalati termékstruktúra alakításának marketing szempontjai; termékfejlesztési |
döntések; a termékek piaci életgörbéje. Az életgörbék használata a termékpolitikában. |
• Árpolitika: Az árkialakítás közgazdasági és piaci tényezői; marketing árstratégiák és ártaktika; fogyasztói árel- |
fogadás; az ár, mint versenyeszköz. |
• Értékesítési csatornapolitika: Az értékesítési csatorna fogalma és működése; a közvetítők típusai és funkciói; |
értékesítési csatornapolitika; a vertikális marketing rendszer. |
• Marketingkommunikáció/1.: A piacbefolyásolás feladatai; a promóciós mix; a reklám; Public Relations (PR); |
eladásösztönzés; személyes meggyőzés; ATL- és BTL- kommunikáció. |
• Marketing információs rendszer. Marketingkutatás: Vállalati marketing információs rendszer; a piaci információk |
sajátosságai és fő típusai. Kvalitatív és kvantitatív információk; a marketingkutatás folyamata és típusai; a |
marketingkutatás módszertana; a marketingkutatás gyakorlati kérdései. |
Marketingtervezés, marketingstratégia: Marketingstratégia és vállalati stratégia; a stratégiai tervezés folyamata; |
marketingstratégiák; a különböző alapstratégiák jellemzői; különböző piaci helyzetben lévő vállalatok által kö- |
vetett stratégiák. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés az üzleti vállalkozások fogalomrendszerébe Az üzleti vállalkozás és a vállalat kapcsolata; a vállalkozások környezete; külső környezeti tényezők köre, szerepe; belső környezeti tényezők köre, szerepe; vállalkozások működését befolyásoló tényezők. • Üzleti vállalkozások működési folyamata, jellemzői Vállalati célrendszerek; vállalati stratégiai tervezés lényegi elemei; üzleti terv szerepe, kidolgozási módszere. • Marketing fogalma, tartalma Marketing stratégia kidolgozási folyamata; marketing eszközrendszerek elemei. • Innováció, tárgyi eszközfejlesztés tartalma Innováció fogalma, jellemző területei; innováció folyamata, tárgyi eszköz-gazdálkodás célja, szerepe, fogalma; beruházási tevékenység, beruházás gazdaságossági-számítás; üzemfenntartási tevékenység. • Emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma, fogalma Emberi erőforrás-gazdálkodás céljai, tevékenységei; emberi erőforrás-gazdálkodás működése; bér- és jövedelemgazdálkodás. • Logisztika fogalma, jellemzői Logisztikai rendszer elemei; logisztikai stratégia jellemzői; logisztikai folyamatok működése Termelési-szolgáltatási folyamatok, minőségbiztosítás; termelés és a szolgáltatás tartalma, jellemzői; termelési stratégia jellemzői; vállalati minőségpolitika tartalma, jellemzői. • Vállalati válságkezelés, vállalatok megszűnése Válságok kialakulásának jelei, okai; vállalati válság leküzdése, módozatai; vállalkozások megszűnése módozatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, |
a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, |
módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy lényege, alapjai |
Vezető szerepe a szervezetben, vezetői feladatcsoportok jellemzése; vezető manager és vállalkozó; vezetés, mint |
tanulási folyamat: a vezetővé válás célállomásai. Vezető és beosztott; a vezetés forrásai; vezetési szintek a szerve- |
zetben; vezetői képességek és fejlesztésük; vezetői specializációk azonosítása; vezetési ismeretek rendszerezése; |
vezetési funkciók, az akcióközpontú vezetés tartalma |
• Szervezet környezete |
Környezet azonosítása; szervezeti adottságok; szervezet belső irányítása |
• Döntéshozatal |
Döntéselméleti alapok; döntéshozatal módja; hatáskör (hatalom) gyakorlása a szervezetekben |
• Stratégia és vezetés |
Stratégiai tervezés fontossága; stratégiai tervezés folyamata; stratégiai tervezés módszerei |
• Vállalkozások szervezeti rendszere |
Tulajdonosi (irányító) szervezet szerepe, funkciói, szervei; munkaszervezet alkotórészei és vizsgálata; vállalkozási |
ismeretek típusainak jellemzése |
• Emberi erőforrás menedzsment |
Az emberi erőforrás, mint különleges termelési tényező; motivációs elméletek és stratégiák; humán erőforrás tar- |
talma, összetevői a vállalkozásoknál; humán stratégia, emberi erőforrás tervezés |
• Vezetői ellenőrzés |
Vezetői ellenőrzés szükségessége, folyamata ; szervezet/Management auditálás módszertana; vezetői ellenőrzés és |
belső ellenőrzés munkamegosztása |
• EU hatása a vállalkozások működésére |
EU irányelvek, szabályozások; EU intézmények hatása a vállalkozásokra, jogállásuk, hatáskörük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a foglalkoztatás és munkaerőpiac jellemzőit |
Magyarországon és az Európai Unióban. Ezen túlmenően konkrét, gyakorlati segítséget kapnak ahhoz, hogy minél |
könnyebben találjanak munkahelyet és minél zökkenőmentesebben illeszkedjenek be végzésüket követően a mun- |
kahelyi közösségekbe. |
Tananyagegység tartalma: |
• Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
A munkaerő és a munkaerőpiac sajátosságai; foglalkoztatottság és a munkaerőpiac jellemzői Magyarországon; |
foglalkoztatás és munkaerőpiac európai kontextusban. |
• Munkavégzés során létesíthető jogviszonyok |
Munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony); munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; munkavégzés |
vállalkozóként v. alkalmazottként; foglalkoztatás a START program keretében. |
• Hogyan lehet megtalálni a legjobb munkahelyet |
Álláspályázat elemei; felkészülés az interjúra; az állásinterjú. |
• Részvétel a munkahelyi közösségben |
Munkahelyi csoportok élete; sikeres munkacsoportban való részvétel. |
• Szakképzettség és a kompetenciák viszonya |
Tanulás fajtái, kompetenciák értelmezése; végzettség, szakképzettség és a kompetenciák viszonya; OKJ és a kom- |
petencia viszonya. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja általános és koordinált ismeret nyújtás a tanulók/hallgatók részére ahhoz, hogy megfelelő jártasságot szerezzenek a jövedelemfolyamatokat átölelő intézményrendszerekről, módszerekről és eszközökről, különös figyelemmel arra, hogy az alapfogalmak és ismeretek úgy kerüljenek rendszerbe, hogy alkalmazhatók legyenek a további speciális pénzügyi, számviteli ismeretek megszerzéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Jövedelemelosztási folyamatok Elosztás, újraelosztás, transzferek, megtakarítás, megtakarítások átcsoportosítása; jövedelemtulajdonosok (szektorok, pozícióik); társadalmi-gazdasági koordináció és megvalósítása. • Pénz és pénzfolyamatok, értékpapírok Pénzfogalom és pénzfunkciók; klasszikus és modern pénzfelfogások; pénzkínálat (a pénzteremtés hatásai a gazdaságban), pénzkereslet; kamatláb; értékpapírok. • A pénzügyi közvetítés intézményei és instrumentumai A pénzügyi piacok: értékpapírpiac, értéktőzsde szerepe, működése; a monetáris működés intézményrendszere, a monetáris és nem monetáris közvetítő intézmények; a monetáris hatóság(ok), a hitelintézeti szektor működésének sajátosságai; kereskedelmi banki műveletek. • A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok elméleti alapjai Fizetési mérleg; devizaárfolyam és árfolyamrendszerek; az európai monetáris együttműködés és a közösségi intézmények; a monetáris unióba történő átmenet. • A közpénzügyek alapjai Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében; a közösségi döntések elmélete; az államháztartás bevételei és kiadásai; az államháztartás hiánya és adóssága; az államadósság finanszírozásának módjai; az ÁKK szerepe; költségvetési szervek, működésük és ellenőrzésük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/2 |
Biztosítás/Társadalombiztosítás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, a nem monetáris jellegű pénzügyi intézménykör és tevékenységük bemutatása, másfelől |
a társadalombiztosítás jelenlegi és lehetséges módszereinek megismertetése. |
Tananyagegység tartalma: |
• A biztosítás kialakulása, története, alapgondolata |
• A biztosítás társadalmi jelentősége |
• A biztosítás jogszabályi környezete |
• A biztosítási piac |
A biztosítási piac keresleti és a kínálati oldala (a határon átnyúló szolgáltatások) |
• Biztosításközvetítők és biztosítási szaktanácsadók |
• A biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A biztosító társaságok alapításának és működésének szabályozása és felügyelete |
• A határon átnyúló biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A kockázat, a kockázatkezelés és a kockázatviselés - kockázatporlasztás |
Az egyedi kockázat biztosíthatósága; a kockázatkezelés és kockázatviselés; kockázatporlasztás (együttes-, közös- |
és captive biztosítás, viszontbiztosítás, bankbiztosítás) |
• Az élet és a nem-élet biztosítási ágazat. |
• A klasszikus és a unit linked módozatok (befektetések, eszközalapok) |
• A vagyontervezés módszerei (pénzügyi igény-módszer, tőke-igény modell) |
• Kötvénykölcsön, jelzálogkölcsön |
• A nem-életbiztosítási ágazat |
A balesetbiztosítás és a betegségbiztosítás; a vagyonbiztosítás és gépjármű biztosítás (CASCO, GFB); felelősség- |
biztosítás és jogvédelmi biztosítás; speciális biztosítások (hitel, árfolyam, technikai, utas, sí stb.) |
• Biztosítási szerződés - biztosítási díj - biztosítástechnikai tartalékok |
A biztosítási szerződés kulcspontjai (a szerződés okmányai); a biztosítási díj meghatározása (bonus-malus, bonus- |
díjkedvezmény, malus-díjtöbblet); a biztosítástechnikai tartalékok képzése, befektetése és felhasználása. |
• A kárrendezés |
A kárrendezés folyamata, a kárrendezés követelményei; a biztosítási érték és az önrész szerepe szerződéskötésnél |
és a kárrendezésnél; a határon átnyúló biztosítások kárrendezési sajátosságai. |
• A társadalombiztosítás |
A kötelező társadalombiztosítási rendszer; a társadalombiztosítás ellátásai és az ellátásra jogosultak; az ellátások fe- |
dezete, a befizetések elszámolása és ellenőrzése; magánnyugdíjpénztárak és Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénz- |
tárak. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a jövedelemtulajdonosi pozíciók megismerése, a gazdaságban létrejött jövedelmek |
osztozkodási kényszerének okai és eszközeinek bemutatása, összekapcsolása a makro és mikro viszonyokkal, ha- |
tásvizsgálatok megteremtésének lehetősége. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jövedelemosztozkodás indokai |
Az állami feladatok, az államgazdasági funkciói: allokációs funkció, redisztribuciós funkció, és a stabilizációs |
funkció. |
• A jövedelemosztozkodás folyamata |
Az államháztartás alrendszerei; az állami feladatok biztosításához szükséges anyagi erőforrások: végleges és átme- |
neti bevételek, és azok főbb csoportjai.; a központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai; az önkormányzatok |
költségvetési bevételeinek és kiadásainak főbb csoportjai; a társadalombiztosítás főbb bevételei és kiadásai; az |
elkülönített állami pénzalapok. |
• Adópolitika, adózási alapelvek |
Az adópolitika, mint a költségvetési politika alapvető eszközrendszere; az adó szerepe, jellemzői; az adóztatás |
határai; az adóztatás alapelvei, különböző adóelméletek bemutatása (Smith, Samuelson); az adózás eljárási elvei |
• Az adórendszer |
A legfontosabb adóreformok céljai, jellemzői napjainkig; az adórendszer szerkezete, tagozódása; az adórendszer és |
az integráció összefüggései |
• Az adótényállás elemek ismertetése és az adók csoportosítása |
Adóalany és más személyek, adóhatóságok, az adótárgy, az adóalap, az adómérték, az adómentesség, az adóked- |
vezmény, stb.; az adókötelezettség egyes szabályai (bejelentés, adómegállapítás, bevallás, stb.); az adók csoporto- |
sítása különböző szempontok szerint; az indirekt és a direkt adók jellemzői, előnyei és hátrányai; a központi és a |
helyi adóztatás lehetséges megoldásai: a föderalista rendszer, a konkurencia rendszer, a megosztott rendszer, a |
vegyes rendszer |
• A támogatások rendszere |
• A közösségi támogatási rendszer jellemzői; a hazai támogatási rendszer jellemzői; a normatív támogatások; a |
céltámogatások; az intervenciók |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a modern vállalati pénzügyek fogalomrendszerét. |
Kapjanak áttekintést a vállalkozások pénzügyi döntéseinek legfontosabb kérdéseiről. Szerezzenek jártasságot a pénz- |
ügyi döntések során széles körben alkalmazott számítási módszerekben és technikákban. |
Tananyagegység tartalma: |
• A pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai. |
• A pénz időértékének fogalma,jelentősége. |
• Jövőérték-számítás, jelenérték-számítás. |
• Speciális pénzáramok (annuitás, örökjáradék.) A pénzügyi számítások gyakorlati alkalmazása. |
• A pénzügyi eszközök (kötvények és részvények) értékelése. |
• A kötvények és részvények árfolyamának és hozamának számítása. |
• A kockázat fogalma, és jelentősége a pénzügyekben. A kockázat mérése. |
• A pénzügyi döntésekben rejlő kockázatok. Az üzleti kockázat főbb forrásai. |
• A működési tőkeáttétel és az üzleti kockázat közötti összefüggések. |
• A pénzügyi tőkeáttétel és fő forrásai. |
• A pénzügyi tőkeáttétel hatása a vállalkozások pénzügyi kockázatára |
• A beruházási döntések általános jellemzői. |
• A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások becslésének alapelvei. |
• A pénzáramlások típusai, tartalmuk. |
• A beruházási javaslatok pénzügyi értékelése. |
• Döntési problémák, döntési kritériumok; megtérülési idő. |
• Nettó jelenérték (NVP), belső megtérülési ráta (IRR) |
• A vállalati tőkeköltség értelmezése, jelentősége a beruházási döntésekben. |
• A vállalati átlagos tőkeköltség (WACC) számítása. |
• A finanszírozási döntések főbb jellemzői. |
• A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések EBIT/EPS elemzéssel. |
• Forgótőke-menedzsment. A forgótőke jelentősége, körforgása. |
• A forgótőke nagyságára ható tényezők. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatása során tudatosítani kívánjuk, hogy a gazdasági élet résztvevői, a számvitelt ne önálló tevékeny- |
ségnek tekintsék, hanem mint a piac szereplőit, valamint a vezetés különböző szintjeit hatékonyan kiszolgáló in- |
formációs rendszert kezeljék. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a számvitel elméleti megalapozását, szabályozottságá- |
nak, elveinek megismertetését, a gyakorlati alkalmazás kereteinek bemutatását, a vállalkozások önállóságának hang- |
súlyozását és a választási lehetőségek ismertetését. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számvitel fogalma, célja, tárgya és feladata; a számvitel szabályozásának célja és szükségessége; az érdek- |
hordozói kör meghatározása, az érdekhordozói kör és az információ-igény; a beszámoló célja, részei; a beszá- |
molási kötelezettség; a számviteli alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása. |
• A vállalkozás vagyona; az eszközök és a források a mérlegben. |
• A mérleg és a leltár jellemzői; a leltározás célja és módszerei. |
• A gazdasági események fogalma és csoportosítása; az egyszerű és összetett gazdasági események jellemzői és |
típusai; a gazdasági események hatása a mérlegre. |
• A számlasoros és az idősoros elszámolás; a könyvvezetési kötelezettség; a könyvvezetés jellemzői; könyvelés |
a főkönyvi számlákon; a könyvviteli számlák jellemzői és típusai; az idősoros elszámolás célja és jellemzői. |
• Az elszámolás folyamata a főkönyvi számlák nyitásától azok zárásáig; a könyvelési munkák ellenőrzése; a |
könyvelési hibák javítása; az analitikus nyilvántartások célja. |
• A vagyonelemek értékelése; az értékelés fogalma és célja; az értékelési elvek és eljárások; az értékelés megva- |
lósítása; a bekerülési érték tartalma és megállapítása; az eszközök és a források értékelése. |
• A mérleg fogalma, jellemzői és fajtái; a mérleg összeállításának lehetséges módjai; a mérleg tartalma; esz- |
közök és források a mérlegben; a mérleg tagolása és részletezése. |
• Az eredményszámítás célja és módszerei; az eredménykategóriák és azok tartalma, kiszámítása; az |
eredménykimutatás két változata és azok összefüggései |
• A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés készítésének célja, szerepe és tartalma |
• A számviteli információs rendszer felépítése és kialakítása; a számlakeret fogalma, feladata és kialakítása; a |
számlakeret elkészítése során érvényesítendő elvek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy olyan alapvető matematikai fogalmakkal, módszerekkel ismertessük meg a tanulókat/hallgatókat, amelyek - egyrészt közvetlenül az FSz képzésben szükségesek, az ott tanult szaktárgyak művelése során felhasználhatóak - másrészt az alapképzésben történő továbbtanulást készítik elő. |
Tananyagegység tartalma: |
• A valós számok; számfogalom, nagyságrendek, pontosság megítélése; abszolút és relatív hiba. • Viszonyszámok, átlagok; jelölések, szumma és produktum jelek. • Első- és másodfokú egyenletek. • Egyenlőtlenségek; intervallum, környezet, abszolút érték; korlátos számhalmazok. • Függvények; a függvény fogalma és ábrázolása; a függvények természetes értelmezési tartományának megadása, függvényértékek kiszámítása; függvénytulajdonságok. • Lineáris, abszolút érték és szignum függvények grafikonjukkal. • Másodfokú polinom; a másodfokú függvény és ábrázolása; összetett és inverz függvények. • Sorozatok: Számsorozat, mértani sorozat; a megadott számsorozat tagjainak kiszámítása, a mértani sorozat első n tagjának az összege. • Monoton, korlátos és konvergens sorozatok; a felsorolt tulajdonságoknak egyszerű sorozatok segítségével való szemléltetése; az "e" szám. • Pénzügyi számítások; a kamatos kamat számítása; exponenciális tulajdonság bemutatása. • Diszkontálás (az exponenciális függvény inverze: logaritmus függvény). • Nominális és effektív kamatlábak; infláció. Konform kamatláb. • Járadékszámítás; gyűjtő és törlesztőjáradék. • Vektor, tömb, mátrix; négyzetes mátrix, főátló, mellékátló; mátrixok típusának, rendjének meghatározása; transzponált mátrix. • Mátrixok lineáris műveletei: mátrix számszorosa, azonos típusú mátrixok összege. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a felsőfokú szakképzésben tanulók készség szinten sajátítsák el a szakmájuk |
gyakorlásához szükséges alapvető matematikai eszközöket; statisztikai adatok, mutatószámok értését; a statisztikai |
adatszerzés, adatelemzés legfőbb elveit; a leíró statisztika eszköztárát és alkalmazását. A tantárgy ismeretanyagá- |
nak elsajátítása utána a végzettek képesek legyenek az alapvető módszertani eszközök használatára és a kapott |
eredmények értelmezésére, kellő jártasságra tegyenek szert az információk kezelésében, a statisztikai adatok ren- |
dezésében, értékelésében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A statisztika bevezető fogalmainak (sokaság, ismérv, mérési skálák, adatok) példákkal illusztrált bemutatása. |
• A valóság statisztikai leképezése |
Adatszerzési és adathasznosítási módok; a statisztikai adatok tartalma és pontossága. |
• Egyszerű elemzési eszközök |
Statisztikai táblák, viszonyszámok és összefüggéseik, grafikus ábrázolás. |
• Információ-tömörítés, alapstatisztikák |
Csoportosítások, kvantilisek, középértékek, szóródási mérőszámok, empirikus eloszlások alapmutatói. |
• A koncentráció közgazdasági fogalma és statisztikai leképezése, elemzési eszközei. |
• Bevezetés az idősorok elemzésébe. |
Az idősor adatainak átlaga, a változások átlagos mértéke és üteme. |
• Heterogén sokaságok elemzése. |
Rész- és összetett viszonyszám, rész-és főátlag, variancia-felbontás. |
• A sztochasztikus kapcsolat fogalma, fajtái. |
A különböző fajta sztochasztikus kapcsolat (asszociális kapcsolat, vegyes kapcsolat, korreláció) elemzése leíró |
statisztikai módszerekkel. Kapcsolat-szorossági mérőszámok. |
• Heterogén sokaságokra számított átlagok összehasonlítása. |
Standardizálás, standardizáláson alapuló indexszámítás. |
• Érték-, ár- és volumenindexek számítása és összefüggéseik. |
A közgazdasági gyakorlati indexek bemutatása. |
• A táblázatkezelő program statisztikai lehetőségei, alkalmazása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A pénzügyi számvitel című tárgy keretében arra vállalkozunk, hogy a tanulók megismerjék a számviteli törvény azon előírásait, amelyek nélkül a gazdálkodás folyamata nem érthető meg. Nem törekszünk arra, hogy az elszámolások teljes körét bemutassuk, de a legfontosabb gazdasági folyamatokra és azok elszámolására fókuszálunk. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági társaság alapítása • A működő vállalkozás számviteli feladatai. A könyvelés technikai lebonyolításának áttekintése. A beszerzés számviteli elszámolása és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatása. A beszerzésekkel kapcsolatos nyilvántartások célja és tartalma. • A termelés folyamata. A költségek termelési folyamatban és azok elszámolási lehetőségei. A költségek elszámolása költségnemek szerint. A költséghely és a költségviselő szerinti költségelszámolás. Az értékesítés folyamata, annak elszámolásai. • Befektetési alternatívák a vállalkozások gyakorlatában. A befektetésekkel kapcsolatos elszámolások. • A könyvviteli zárlat tartalma és célja • Az eszközök és a források a beszámolóban. A leltárkészítési és leltározási kötelezettség. A vállalkozások beszámolója. Eszközök a mérlegben. Források a mérlegben. Az eszköz és forrás változások hatásának bemutatása az eredménykimutatásban. A kiegészítő melléklet és tartalma. Az üzleti jelentés és tartalma. A beszámoló könyvvizsgálata, a beszámoló letétbehelyezése és közzététele. A gazdasági társaság megszűnése. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás számviteli feladatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a számviteli tanulmányok során megszerzett ismeretekre építve a vállalkozás vezeté- |
sének információval történő ellátásához szükséges alapismeretek biztosítása. Az oktatás során kiemelt fontosságú- |
nak tartjuk, hogy a tanulók/hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretet szerezzenek a pénzügyi számvitel- |
ből nyerhető információk kiegészítésére a vezetés számára, a vállalkozás jövedelmezőbb és hatékonyabb műkö- |
dése érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vezetői számvitel fogalma, tartalma, orientáltsága; a vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata; a |
vezetői számvitel és a controlling kapcsolata; a vezetői számvitel funkciói. |
• A költség fogalma, tartalma, csoportosítási lehetőségei; a költség, ráfordítás és a kiadás fogalma, a költségek |
csoportosítása; a költséggazdálkodás fogalma, tartalma, követelményrendszere és általános módszerei. |
• A költségváltozási tényező értelmezése, számítása és alkalmazása a költségtervezésben; az eredmény tömeg |
növelés lehetőségeinek kutatása, a fedezeti pont fogalma, számítása; a költségszámítás, elszámolás fogal- |
mainak elmélyítése, költségnemek szerinti tervezés bemutatása. |
• A határköltség-számítás bevezetése, alapfogalmak ismertetése; rétegtermelés, rétegköltség, határköltség. |
• Az önköltség (előállítási költség) kiszámítása; az önköltségszámítás rendjének kialakítása. |
• A kalkulációs cél, kalkulációs egység fogalma, kijelölése; a kalkuláció fajtái és módszerei; a kalkulációs |
séma, a séma egyes sorainak tartalma; a kalkuláció bizonylati rendje; a kalkulációs időszak. |
• Az általános költségek felosztásának és a vetítési alapok célszerű megválasztása. |
• Gazdasági kalkuláció fogalma, célja, tárgya, alkalmazási területei. |
• A gyártmány-karakterisztika felhasználási területeinek ismertetése, optimális termelési tervkészítés. |
• A közvetett (általános) költségekkel való gazdálkodás. |
• A költséghelyek kijelölése, a költséghelyi költségek tartalma, kimutatásának rendszerei. |
• A saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját teljesítmények tartalma. |
• A költségek elszámolásának lehetőségei a számviteli törvény alapján. |
• A költségek elszámolási lehetőségei, összefüggései az eredmény megállapítási módszerekkel. |
• A költséggazdálkodás korszerű módszerei. |
• A költség- és hozamszámítás rendeltetése és módszerei. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az ellenőrzés fogalma és jellemzői. |
Az ellenőrzés fogalma, tartalma; az ellenőrzés főbb követelményei; az ellenőrzés fontosabb fajtái; az ellenőrzés |
szabályozása. |
• A vállalkozások tulajdonosi és belső ellenőrzése |
A felelős társaságirányítás és a vállalkozások ellenőrzési rendszerének kapcsolata; a vállalkozások ellenőrzési |
rendszerének összetevői; a tulajdonosi ellenőrzés; a belső ellenőrzés (a belső kontrollrendszer, a függetlenített |
belső ellenőrzés). |
• A könyvvizsgálói ellenőrzés. |
• A vállalkozások állami ellenőrzésének kiemelt területei. |
A cégek törvényességi felügyelete; a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége; fogyasztóvédelmi ellenőrzés; |
a munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzés; az adóellenőrzés; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. |
• Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés. |
Az Állami Számvevőszék; az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. |
• Az ellenőrzés általános módszertana. |
Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények megismerésének forrásai; a tényhelyzet megismerésének |
formái, lehetőségei); az ellenőrzés megszervezése és lefolytatása (az ellenőrzések megszervezésének általános |
kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés végrehajtása, az ellenőrzés általános munkasza- |
kaszai). |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az elemzés alapjai |
Az elemzés szükségessége, fogalma, az elemzés tudományos alapja, célja és tárgya; az elemző munka tervezése, |
logikai modellje, az elemzések gyakorlati végrehajtása. |
• Az elemzés alapvető módszerei |
Analízis és szintézis az elemzésben; a következtetések szerepe és fajtái az elemzésekben; összehasonlítás a gaz- |
dasági elemzésben. |
• Az elemzés fajtái, sajátos elemzési módszerek |
Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT-elemzés, PEST-elemzés, A Porter-féle öt versenyerő modell, |
Termékéletgörbék, Portfolió-elmzés, Forgatókönyv-technika, LEAP-módszer, Benchmarking, Balanced |
Scorecard, Értékelemzés); operatív döntéstámogató módszerek (matematikai, statisztikai módszerek; kalkulációs |
eljárások; a tényezőkre bontás módszerei); egyéb, sajátos elemzési módszerek (ABC (Pareto-) elemzés; ellenőrző |
listák; problémamegoldás és elemzés; csoportos alkotótechnikák). |
• A vagyoni helyzet átfogó értékelése |
Eszköz- és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata; eszköz- és tőkeszerkezeti mutatók. |
• A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzése. |
Az adósságállomány vizsgálata; a likviditási helyzet elemzése. |
• A jövedelmezőség elemzésének módszertana. |
• Eredményelemzés a gazdálkodás egyes szakaszaiban. |
Eredménytervezés; évközi folyamatos eredményelemzés; utólagos eredményelemzés. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy minden tanuló/hallgató - előképzettségtől függetlenül - készség szintjén elsajátítsa azokat az alapvető számítástechnikai ismereteket, amelyek a további tanulmányaikban felhasználhatók, illetve a képzés befejezése után egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember gyakorlati munkájában elengedhetetlenül szükségesek. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számítástechnikai munkakörnyezet (hardver, szoftver). • Operációs rendszer feladatai, kezelő felületek. A Windows operációs rendszer megismertetése és kezelése alapjai; alapvető, általános alkalmazások. (Környezetbeállítás, lemez-, könyvtár- és fájlkezelés.) • Szövegfeldolgozás Szövegszerkesztők fajtái, kompatibilitási problémák; a szövegszerkesztők felhasználói felülete; szövegek létrehozása, mentése; szövegformázás lehetőségei (karakter- és bekezdés formázás). • Prezentáció készítés • WEBlap szerkesztés • Táblázatkezelés A táblázatkezelés filozófiája; adatformák a táblázatokban; címzésformák, másolás; formulák, egyszerű függvények, összetett függvények, eljárások; adatok grafikus ábrázolása. • Adatmodellek Adatkezelés kérdései; az ETK modell; logikai adatmodellek kialakítása; normalizálás; a munka formális eszközei SGM. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy az előző félévben megtanult számítástechnikai alapfogalmak, az alapvető szoft- |
verek kezelésének és használatának elsajátítása után a tanuló/hallgató sajátítsa el a logikai adatmodellek tervezését, |
az adatbázisok létrehozását és kezelését egy ügyviteli szoftver segítségével a leggyakrabban előforduló gazdasági |
események főkönyvi és analitikus könyvelését bizonylatok alapján. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az MS ACCESS áttekintő megismerése, objektumai |
• Adattáblák létrehozása, adattípusok. |
• Többtáblás adatbázis kialakítása, kapcsolatok |
• Egyszerű lekérdezések szűrések. |
Kereszttáblás lekérdezés; akciós lekérdezések. |
• A formázott adatbevitel eszközei: űrlapok |
• Formázott output: jelentés készítés összegfokozat, többszintű összegfokozat |
• A program bemutatása. Fontosabb paraméterek beállítása, törzsadatok karbantartása. |
• Nyitó tételek, nyitás utáni rendezés. |
• Vevőszámlák szállítószámlák könyvelése. |
• Bank bizonylatok és pénztár bizonylatok könyvelése. |
• Bérfeladás könyvelése. |
• Tárgyi eszközökkel kapcsolatos események könyvelése. |
Aktiválás, értékcsökkenés elszámolása, eladott tárgyi eszköz kivezetése |
• Anyagfelhasználás könyvelése. (FIFO, mérlegelt átlagár alkalmazásával) |
• Lekérdezések, mérleg, eredménykimutatás készítése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Megismertetni a gazdasági informatika alapkategóriáit; kialakítani a tanulókban/hallgatókban a rendszerben való |
gondolkodás, a rendszerszemlélet tudatos igényét; bemutatni a gazdasági rendszerek informatikai modelljének |
általános jegyeit; megismertetni a tanulókat/hallgatókat az informatika üzleti alkalmazásának lehetőségeivel, és a |
leggyakoribb alkalmazások jellemzőivel; áttekintést adni a gazdasági szervezetek információs rendszerét alkotó |
alkalmazások, szoftverek teljes életciklusával kapcsolatos szakmai támogatási és szervezeti feladatokról. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági informatika fogalma, az informatika elemei |
• A gazdasági informatika története |
• Az információs társadalom |
Fogalmi elhatárolás; a társadalomkép kialakulása, jellemzői. |
• Rendszerelméleti alapok. |
• Rendszermodellezés |
• Rendszerirányítás |
• Információelméleti alapok: adat, információ, kommunikáció, információs rendszer |
• A gazdasági rendszerek informatikai modellje |
Folyamatmodell; szervezetmodell, hatáskörmodell; információmodell. |
• Üzleti alkalmazások |
A végrehajtást támogató alkalmazások; az egyes vezetési szinteket támogató alkalmazások; a rendszerek integrá- |
ciója; az IT helye, szerepe a gazdasági szervezetekben |
• Üzleti alkalmazások |
A hálózati gazdaság - e-business; egyéni teljesítmény javítása, csoportmunka és speciális szakterületek támogatása; |
üzleti rendszerekben alkalmazott IT megoldások; adatok, (dokumentumok) titkosítása és az elektronikus aláírás |
(prezentációk). |
• A szoftver életciklusa |
Szoftveréletciklus folyamatok szabvány; életciklusmodellek; szoftverfejlesztési megközelítési módok és módszer- |
tanok; szoftverek általános minőségi jellemzői |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az emberi kommunikáció sajátosságainak, szabályainak, szociálpszichológiai hátte- |
rének bemutatása az üzleti életben való sikeres alkalmazás érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A kommunikáció modelljei |
A kommunikációkutatás előzményei, irányzatai és alapvető felfogások; a kommunikációelméleti alapmodell; a |
személyközi kommunikáció dinamikája és alapelvei, a metakommunikáció dimenziói; a tranzakcióanalízis kom- |
munikációs modellje, a személyiség struktúrája és a tranzakciós folyamatok, játszmák és sztrókok. |
• A személyközi kommunikáció kódjai. |
A verbális csatorna sajátosságai, a verbális kommunikáció pragmatikája; a nem verbális csatorna struktúrája és |
funkciói, a szimbolikus kommunikáció sajátosságai. |
• A személyközi kommunikáció hatékonysága |
Kommunikációs hibák és félreértések, a kommunikáció korlátai; kommunikációs kompetenciák, a visszacsatolás |
szerepe, az empátia és az aktív figyelés sajátosságai és jelentősége a személyes kommunikációs helyzetekben; a |
befolyásolás formái; a meggyőzés kommunikációs alapjai az adó, az üzenet és a befogadó szemszögéből. |
• A személyközi kommunikáció sajátosságai |
Az emberi szociabilitás és kötődés, a vonzalom elméletei, a személyes kapcsolatok fejlődése; a kommunikációs |
problémák kezelése, az együttműködés és az önérvényesítés (asszertivitás) jelentősége. |
A konfliktuskezelés modelljei (Gordon); a társas befolyásolás sajátosságai: konformitás és deviancia, engedel- |
messég, vezetés; a csoport formái, a csoportfejlődés szakaszai, a csoportdinamika jellegzetességei: csoportbeli |
szerepek, csoportos gondolkodás és döntés; a hatalom és szerepe a tárgyalások során, hatalomforrások. |
• Az üzleti élet kommunikációs formái: a tárgyalások, a levelezés, az értekezletek. |
A tárgyalások és értekezletek pszichológiai és tartalmi szintje; alku a tárgyalás és értekezlet során, a kompromisz- |
szumkeresés technikái; a győztes-győztes tárgyalások módszerei, együttműködés a tárgyalásban; értekezlet- |
technikák. |
• A társadalom kommunikációs szabályrendszere |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/2 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék az üzleti viselkedés legfontosabb, alkalmazha- |
tó szabályait és készségeit. A tárgy fontos részét képezi a személyiségfejlődés egyes területeinek bemutatása és |
szituációs gyakorlatokkal történő elsajátítása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az üzleti viselkedés és a személyiségfejlődés általános pszichológiai alapjainak megismerése. |
• Az üzleti viselkedés hajtóerőinek, valamint szabályozásának szükséges és hatékony összeegyeztetése. |
• A személyiség fogalmának strukturális megközelítésén belül s szocializáció és a személyiségjellemzők kiala- |
kulásának megismerése. |
• Az üzleti kommunikáció fogalmának és az emberi kapcsolatrendszer kialakításának, illetve hatékony fenntar- |
tásának elsajátítása. |
• Az önismeret, a társismeret, valamint az empátia készségének fejlesztése a csoport működésének megisme- |
résén keresztül. |
• Az énkép tisztázása, a belső erősségek és fejlesztésre szoruló készségek feltárása - egyéni SWOT analízis. |
A személyes stílus beazonosítása. |
• Az önismeret modellje: a "Johari ablak". Irányelvek a visszacsatolás adásához és fogadásához. Mik a szemé- |
lyes tulajdonságok előnyei és hátrányai? |
• Érdeklődési irányok és típusok. Mi az érték, az értékrendszer kialakítása. Motiváció és a munkaértékek rangsora. |
• Az üzleti képességek és készségek, milyen területen tudom alkalmazni azokat. Teljesítmény és motiváció kap- |
csolata. |
• Miért és hogyan határozunk meg célokat? A hosszú távú, középtávú, és rövid távú célok egymáshoz való vi- |
szonya. |
• Tanulási stílus, a tanulási képességek fejleszthetősége. A figyelem és emlékezet viszonya. Egyéni tanulásmód- |
szertan kialakítása. |
• A problémamegoldás és konfliktuskezelés szakaszai, problématípusok. Megoldási módozatok több szempontú |
elemzése. |
A mindennapi élet üzleti viselkedésformáinak szituációs gyakorlatokkal történő bemutatása és fejlesztése: üzleti |
illemtan. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy célja a tanulók/hallgatók kommunikációs kompetenciájának, ezen belül íráskészségének és előadói |
képességeinek fejlesztése, valamint a prezentációkhoz alkalmazható technikai eszközök használati lehetőségeinek |
megismertetése. Ennek érdekében egyrészt célul tűzi ki, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat a különböző |
írásművek készítésének valamint tartalmi és formai követelményeivel, valamint műfajbeli ismereteivel, másrészt |
gyakorlati ismereteket nyújt különböző célú prezentációk elkészítéséhez. Mindezekkel jelentős segítséget kíván |
adni a tanulók/hallgatók főiskolai tanulmányai során írásban teljesítendő feladatok és prezentációk minél jobb |
színvonalú elkészítéséhez, illetve ahhoz, hogy a későbbi gyakorlati munkájuk során felmerülő hasonló követelmé- |
nyeknek meg tudjanak felelni. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy fogalomrendszere. |
• A kulturált nyelvi közlés elméleti és gyakorlati alapjai. |
A funkcionális nyelvhasználat stilisztikai és szövegalkotási tudnivalói; az írásbeli és szóbeli közlésfajták tartalmi |
és formai sajátosságai. |
• A hatásos nyilvános szereplés feltételei és módszerei. |
• Prezentációk készítése. |
A prezentációkészítés általános ismeretei; prezentációs szövegek készítése; prezentációs bemutató készítése. |
• Tipográfiai ismeretek |
A tipográfia fogalma, alkotóelemei; a tipográfiai eljárások, szabályok módszerek gyakorlati alkalmazása. |
• Írásos közlésformák |
Leírás; elbeszélés; jellemzés; összefoglalás. |
• Az írásművekkel szembeni követelmények |
A szöveg szerkezete; logikai felépítés; stílus; érvelés |
• Szövegelemzés és értelmezés. |
• Írásművek készítésének gyakorlata |
Az írás folyamata; forrásművek használata. |
• Műfajismeret |
Mindennapi írásművek (levél; jegyzet; hirdetés; kérvény; jegyzőkönyv; referátum; beszámoló; meghívó; önélet- |
rajz stb.); publicisztikai írások (tárca; riport; interjú; kritika stb.); tudományos és egyéb műfajok (tanulmány; |
esszé; dolgozat; vitairat; beszéd; prezentáció, diplomamunka stb.) |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az általános alapfokú nyelvtudású tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe. Az alapvető igeidők, a szenvedő szerkezet, a feltételes mód és a függő beszéd Közös Európai Referencia Keret A1-A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti, vagy az üzleti élettel kapcsolatos témakörökbe ágyazva. |
• Saját magunkról. A munkához/jövendő munkakörhöz szükséges tulajdonságok; a jövővel/munkával kapcsolatos tervek; szakmai önéletrajz-CV. • Az üzleti élettel kapcsolatos mindennapi tevékenységek Üzleti telefonálás; a munkahely megközelítése; szakmai utazások (vámvizsgálat, szálloda, vásárlás-reklamálás); üzleti ebédek; egészség. • Nemzetközi kapcsolataink. Magyarország és a célnyelvi országok (Egyesült Királyság-USA/Németország) rövid fölrajzi/történelmi/gazdasági áttekintése. • Kommunikációs célok. Egyszerű állítások megfogalmazása; kérdések feltétele; egyszerű kérések közvetítése; egyszerű kérdések megválaszolása; reagálás az üzleti élettel kapcsolatos egyszerű kérésekre. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben, a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával, valamint idegen nyelvű dokumentumokat megértsen és - segítséggel - idegen nyelvű levelezést folytasson. További cél, hogy a tanuló/hallgató képessé váljon nyelvi ismereteit és készségeit továbbfejleszteni. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe (2.). Az alapvető nyelvtani eszközök (pl. modális segédigék) Közös Európai Referencia Keret A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti témakörökbe ágyazva. |
• Külkereskedelem • Nemzetközi pénzügyek • Vállalkozás és környezete • Nemzetközi gazdasági szervezetek • Marketing • Incoterms • A nemzetközi kereskedelemben használt okmányok • Fizetési módok és eszközök • Szállítás • Üzleti levelezés |
Kommunikációs célok: Bonyolultabb állítások megfogalmazása és kérdések feltétele, kérések közvetítése, bonyolultabb kérdések megválaszolása, szóbeli, írásbeli reagálás üzleti kérésekre. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06 |
Projekttervezés és projektmenedzsment |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/1 |
Projektfinanszírozás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tanulók/hallgatók megismertetése a projektek pénzügyi megvalósításának lehetséges módozataival, építve egyrészt a korábban már elsajátított projektszervezési, másrészt a vállalati pénzügyi ismeretekre. |
Tananyagegység tartalma: |
• Klasszikus projektfinanszírozás; a "projekt" értelmezése • A "projektfinanszírozás" értelmezése; a projektfinanszírozás jellemző építőelemei; a projektfinanszírozásban használt tőke- és hitelfajták jellemzése; a projektfinanszírozásban használt pénzügyi eszközök • A pénzügyi döntések és a finanszírozás összefüggése, tőkeáttétel, forrás- és tőkeszerkezetre jellemző mutatószámok; finanszírozási alapelvek és azok értelmezése a projektekre. • Finanszírozási források jellemzése, a tőkeköltség értelmezése, becslése • A kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek. Hitelképesség, üzleti terv; hitelminősítés, hitelezés folyamata • A projektfinanszírozás garanciái (nagy és nemzetközi projekt). A garanciák típusai. • A projektfinanszírozás kockázati tényezői; kockázati szakaszok, finanszírozók, tényezők; főbb kockázati típusok a projektfinanszírozásban; üzleti, hitelezői, nemzetközi finanszírozás kockázatai; a projektkockázat becslési technikák bemutatása; Szcenárió elemzés, érzékenységi elemzés, Monte-Carlo szimuláció, fedezeti-pont elemzés • A projektértékelés általánosan használt módszerei. Cash flow elemzés, NPV, IRR, PI, ROI • EU pályázatok és projektfinanszírozás; EU pályázatok alapelvei • Projekt és pályázat kapcsolata • Projektfinanszírozás és projektciklus-menedzsment (PCM) • Indikátorok definiálása, SMART és QQTTP elv • A projektköltségvetés készítése során figyelembe vett tényezők; a projektköltségvetés összeállítása (cash flow, likviditástervezés, költség-haszon elemzés) A finanszírozó bank kiválasztásának szempontjai, a pályázó hitelminőségének megállapítása |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/2 |
Vállalkozás informatika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyag megalapozását jelenti a számviteli rendszerek kialakításának. Erre azért van szükség, mert a számviteli |
információs rendszerek konkrét tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a számviteli ismeretek mellett |
megfelelő alapossággal ismerjék az informatikát. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az információs rendszer fogalma, jellemzői. |
• A hagyományos (sziget) rendszerek, és az integrált vállalatirányítási rendszerek jellemzőinek összehasonlítása. |
• Az integrált vállalatirányítási rendszerek kiválasztásának szempontjai (piaci kritériumok, az igényelt rendszerrel |
szembeni követelmények). |
• Az integrált vállalatirányítási rendszerek honosítási feladatainak meghatározása. |
• Az integrált vállalatirányítási rendszerek fajtái és legfontosabb jellemzői: |
Logisztikai rendszer (beszerzés, készletgazdálkodás, értékesítés); termelési irányítási rendszer; tárgyi eszköz nyil- |
vántartási rendszer; munkaügyi-, bér és jövedelem nyilvántartási rendszer; pénzügyi és számviteli rendszer. |
• A beszerzési alrendszer célja, feladata és tevékenység csoportjai, kapcsolata más alrendszerrel. A beszerzési |
modul tartalma és kapcsolatrendszere. |
• A készletgazdálkodási alrendszer célja, feladata, tevékenységcsoportjai, kapcsolata más alrendszerrel. A kész- |
letgazdálkodási modul tartalma és kapcsolatrendszere. |
• A marketing és értékesítési alrendszer célja, feladata, tevékenységcsoportjai, kapcsolata más alrendszerrel. Az ér- |
tékesítési modul tartalma és kapcsolati rendszere. |
• A termelési alrendszer célja, feladata, kapcsolata más rendszerrel. A termelési modul tartalma kapcsolati rendszere. |
• Gyakorlati foglalkozások |
Integrált vállalatirányítási rendszer megismerése; általános bemutatása; általános törzsadatok felvitele; készletgaz- |
dálkodási modul; beszerzési modul; értékesítési modul. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/3 |
Vállalkozás informatika 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tananyag megalapozását jelenti a számviteli rendszerek kialakításának. Erre azért van szükség, mert a számviteli |
információs rendszerek konkrét tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a számviteli ismeretek mellett |
megfelelő alapossággal ismerjék az informatikát. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tárgyi eszköz alrendszer célja, feladatai, kapcsolata más alrendszerekkel. (Beruházások tervezése, előkészí- |
tése, lebonyolítása, számítógépes nyilvántartás, üzembe helyezés, értékelés.) |
• A tárgyi eszköz nyilvántartási modul tartalma, kapcsolat rendszere. (Kezelt évek száma, eszközök azonosítása, |
nyilvántartási típusok, elszámolási típusok, leírási módok, könyvelés, listázás, lekérdezés.) |
• A pénzügyi és számviteli alrendszer helye, szerepe és kapcsolata más alrendszerrel. |
• A pénzügyi és számviteli alrendszer követelményrendszerének meghatározása, a kiválasztandó integrált válla- |
latirányítási rendszerrel szemben. |
• A pénzügyi modul tartalma és kapcsolati rendszere (a rendszer alapelvei, pénzügyi funkciók, könyvelési alap- |
adatok, a kőkönyvi rendszer sajátosságai, pénzügyi rendszer, controlling kapcsolatok) |
• A humán erőforrás gazdálkodási alrendszer célja, feladata, tevékenységei, kapcsolata más alrendszerrel (tervezés |
előkészítés, gazdálkodás, számítógépes nyilvántartás, elemzés). |
• A munka és bérügyviteli modul tartalma és kapcsolati rendszere (bérszámfejtés, bérlisták, átutalások, bérfel- |
adások, adóelszámolás, munkaügy). |
• A vezetői információs rendszer fogalma, jellemzői. (informatikai rendszerek fejlődési szakaszai, a controlling |
és a felsővezetői rendszereket segítő döntéstámogató eszközök és technikák) |
• Controlling és felsővezetői információs rendszer. |
• Gyakorlati foglalkozások |
Integrált vállalatirányítási rendszer megismerése; tárgyi eszköz modul; főkönyvi modul; folyószámla nyilvántartás; |
bank; pénztár |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/4 |
Szervezéstechnológia |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy a szervezés fogalmi és elméleti témáin túlmenően, a szervezés során alkalmazott módszereket és eljárá- |
sokat mutatja be. |
Tananyagegység tartalma: |
• A szervezés és a szervezéstechnológia tartalmi meghatározása |
Szervezés: folyamatok optimális kialakítása és működtetése, a folyamatoknak megfelelő szervezet kialakítása és |
javítása - különös tekintettel a szabályozási körre; szervezéstechnológia (a szervezés módszerei, eszközei és ezek |
alkalmazási mintái; kiemelten kezelt terület: a szervezés informatikai támogatása, eszköztára) |
• Folyamatszervezési feladatok támogatása |
Folyamatkategóriák támogatási követelményei: |
1. dimenzió (megközelítőleg a Porter féle értékláncmodell szerinti kategóriák): |
• elsődleges folyamatok (belső logisztika, termelés, szolgáltatás, külső logisztika, mar-keting és értékesítés, |
vevőszolgálat); |
• támogatási folyamatok (benne számviteli, döntéstámogatási, fejlesztési, minőség-biztosítási, ... folya- |
matok; információ-folyamatok); |
• irányítási folyamatok. |
2. dimenzió (egyediség, rendszeresség): |
• állandó szervezeti struktúrában végrehajtott folyamatok, |
• projektben végrehajtott folyamatok. |
• Folyamatok kialakítása, újraszervezése |
• A BPR diszciplína elvei |
• Folyamatok kialakításának módszerei és eszközei |
• Folyamatok működtetése (szabályozás, koordináció) |
• A vállalati folyamatoknak megfelelő szervezeti struktúra kialakítása |
• A folyamatok jellemzőinek figyelembe vétele a szervezeti struktúra kialakításában - lehetséges alkalmazott |
eszköz pl.: ARIS (a folyamatokhoz felelős szervezeti egységek rendelése, SZMSZ generálása) |
• Az információtechnológia szerepe a szervezeti megújulásban. - Egyes, szervezeti felépítést befolyásoló sza- |
bályok elavulása, új szabályok felismerése |
• Különböző struktúrájú szervezetek sajátos informatikai támogatási igényei |
• Az információtechnológia menedzselése |
• Technológia-menedzsment, szoftvermenedzsment, alkalmazás-portfólió menedzsment |
• A szoftver minőségi jellemzői |
• Információs rendszer (szoftver) fejlesztésének folyamata |
• Információs rendszer működtetése - üzemeltetés- és szolgáltatásmenedzsment |
• Informatikai biztonság |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/5 |
Projektszoftverek |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Megismertetni a tanulók/hallgatókat a projektszemléletű gondolkodás kulcsfogalmaival, valamint a gyakorlatban |
alkalmazott módszertanaival, ezen belül is a számítógéppel támogatott projektvezetés és követelés eszköztárával. |
Tananyagegység tartalma: |
• Projektszoftverek általános áttekintése |
Funkcionalitás; kezelhetőség |
• MsProject |
A menürendszer felépítése, eszköztárak, nézetek; feladatok, mérföldkövek; erőforrások (emberi, anyagi), ter- |
heltség; naptárak, munkarend, ütemezés; pénzügyek kezelése; jelentésrendszer; esettanulmányok |
• Egyéb szoftverek megismerése |
Project Director; Primavera Teamplay; Artemis Project View; Rational |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/6 |
Projektmenedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a projektszemlélet és a projektmódszer bemutatása, és gyakorlati alkalmazása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Projekt és szervezet |
Projektdefiníciók (jövedelem- és tőkeprojektek, általános projektfázisok); projektek és vállalatszervezési struktúrák |
(projekt-orientált szervezet, lineáris-funkcionális szervezet, mátrix szervezet, vállalati kultúra szükségessége); |
projektek megszervezése, vezetése (projektmenedzsment szükségessége, projektmenedzser és projekt-team, veze- |
tési megoldások, projektmarketing, minőségkezelés, döntés előkészítés) |
• Projekt megvalósítás |
Projekttervezés, tervezési stratégiák (projekt struktúrája, projektteljesítés tervei, beszerzési folyamat, projekttervezés |
gazdasági szempontjai, időterv, erőforrásterv, költségterv); projektkontroll (projekt vizsgálata, időkontroll, pénzkontroll, |
erőforrás-elemzés); kockázatmenedzsment (kockázatbehatárolás, kockázatkezelés, kockázati politika) |
• Informatikai projektek |
Projekt kialakítása (informatikai stratégia, megvalósíthatósági tanulmány, projektdefiníciós terv); projekt odaítélése |
(szerződéstípusok, pénzügyi elszámolás, versenyeztetés, ajánlatok); projekt teljesítése (létrehozott érték, változta- |
tások); projekt értékelése (sikerkritériumok, tudásmenedzsment) |
• Projektszemlélet gyakorlati alkalmazása |
Hálótervezési technikák (tevékenység-élű hálók, tevékenység-csomópontú hálók, háló és sávos ütemterv); prince |
(szervezet, irányítás, minőség); MsProject (alkalmazhatóság területei, funkcionalitás) |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2004-06/7 |
Tevékenység menedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tanulók/hallgatók az alapszakra építve további ismereteket szerezzenek az értékteremtő folyamatos működé- |
séről, azokról a módszerekről, amelyek a termelés és szolgáltatás szervezésében, a teljesítmények értékelésében |
fontos szerepet töltenek be. |
Tananyagegység tartalma: |
• Vállalat alapvető céljai |
• Értékteremtő tevékenységek / funkciók / köre |
• Vállalati értékkategóriák |
• Vállalati érintettek köre - elvárásaik, hozzájárulásuk |
• Vállalat társadalmi felelőssége |
• Vállalati tevékenységek tartalmi elemei |
• Üzleti folyamatok |
• Folyamatmenedzsment |
• Értéklánc és ellátási lánc szemlélet |
• Folyamatok teljesítménymutatói |
• Stratégiai versenyelőnyök |
• Vevő-és keresletmenedzsment célja, szerepe |
• Ügyfélmenedzsment |
• Vevői elégedettség szerepe, mérése |
• Vevői érték tartalma, mérése módszerei |
• Termelési-szolgáltatási rendszerek létrehozása, működtetése |
• Termelés, szervezés módozatai |
• Létesítmény elhelyezés, berendezés stratégiai kérdései, módszerei |
• Szolgáltatási folyamatok szervezése |
• Termelési folyamatok szervezése és ellenőrzése |
• Logisztika - marketing kapcsolata |
• Beszerzés menedzsment célja, módszerei |
• Ellátási lánc menedzselés kérdései |
• Teljesítményértékelés célja, szerepe, kapcsolata a stratégiával |
• Minőség menedzsment |
• Költségmenedzsment: |
Teljes költség koncepció; folyamat alapú költségszámítás |
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 16. számú melléklete
- a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
A szakképesítés megnevezése: Üzleti szakügyintéző
Szakképesítések köre:
Részszakképesítés |
Nincs |
||
Elágazások |
|||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 01 |
||
Megnevezés: |
Banki szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 02 |
||
Megnevezés: |
Értékpapír-piaci szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 03 |
||
Megnevezés: |
Gazdálkodási menedzserasszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 04 |
||
Megnevezés: |
Pénzügyi szakügyintéző |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 05 |
||
Megnevezés: |
Projektmenedzser-asszisztens |
||
Azonosítószám: |
55 343 01 0010 55 06 |
||
Megnevezés: |
Számviteli szakügyintéző |
||
Ráépülés |
Nincs |
Képzés maximális időtartama:
Szakképesítés megnevezése |
Szakképzési évfolyamok száma |
Óraszám |
Üzleti szakügyintéző |
2 |
- |
- számítógép-terem
- taniroda
- tanterem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A "Hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és "Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara - adott esetben a képző bevonásával - ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
Bemeneti kompetenciák |
- |
Iskolai előképzettség |
Érettségi vizsga |
Szakmai előképzettség |
- |
Előírt gyakorlat |
- |
Pályaalkalmassági követelmények |
- |
Szakmai alkalmassági követelmények |
- |
A munkakör, foglalkozás |
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
3619 |
Egyéb gazdasági ügyintézők |
Munkáját alapvetően a vállalkozásoknál elvi irányítás mellett önállóan végzi.
Rész vesz a számviteli információs rendszer szabályozásával kapcsolatos tevékenységek ellátásában.
Közreműködik éves beszámoló elkészítésében és elemzésében.
Részt vesz a számviteli feladatok végrehajtásával, a számviteli politika kialakításával, továbbá a gazdálkodási feladatok ellátásával és elemzésével kapcsolatos tevékenységek végrehajtásában.
Munkája során jogszabályokat alkalmaz.
Számviteli információt, adatot gyűjt, nyilvántart és szolgáltat.
Szervezési szabályozási és elemzési feladatokat végez.
Önálló döntéseket hoz, ellenőrzéseket végez. Intézkedéseket kezdeményez saját hatáskörön túlmenő ügyekben.
A számviteli információs rendszer szabályozásában az előkészítéstől az ellenőrzésig vesz részt.
A vállalkozás vezetési munkáját segíti és támogatja.
A rendelkezésre álló eszközparkot rendeltetésszerűen használja.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
azonosító száma |
megnevezése |
55 344 01 |
Államháztartási szakügyintéző |
54 345 04 0000 00 00 |
Nonprofit menedzser |
55 345 03 0000 00 00 |
Közösségi-civil szervező |
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
Az 55 343 01 0010 55 06 azonosító számú, Számviteli szakügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
Az 55 343 01 0010 55 06 azonosító számú, Számviteli szakügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
2007-06 |
Pénzügyi-vezetői számvitel II. |
2621-06 |
Üzletfinanszírozási és adózási feladatok |
2622-06 |
Bankügyletek |
2623-06 |
Pénzügyi piacok |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
||||
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
szóbeli |
30 perc |
||
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
szóbeli |
30 perc |
||
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
||||
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06/2 |
Biztosítás Társadalombiztosítás |
szóbeli írásbeli |
30 perc 60 perc |
||
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
írásbeli |
60 perc |
||
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
írásbeli |
90 perc |
||
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
írásbeli |
90 perc |
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
írásbeli |
120 perc |
||
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
||||
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
írásbeli |
60 perc |
||
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
||||
2000-06 |
Számítástechnikaiinformatikai feladatok |
||||
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
interaktív |
60 perc |
||
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
Követelménymodul |
Tananyagegység |
Vizsgatevékenység |
Időtartama |
||
azonosítója |
megnevezése |
azonosítója |
megnevezése |
||
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
interaktív |
60 perc |
||
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
||||
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
szóbeli |
30 perc |
||
2001-06/2 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc 30 perc |
||
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
szóbeli |
30 perc |
||
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
írásbeli |
120 perc |
||
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
szóbeli |
30 perc |
||
2007-06 |
Pénzügyi-vezetői számvitel II |
||||
2007-06/1 |
Pénzügyi számvitel 1. |
||||
2007-06/2 |
Pénzügyi számvitel 2. |
||||
2007-06/3 |
Számviteli elszámolások 1. |
||||
2007-06/4 |
Számviteli elszámolások 2. |
||||
2007-06/5 |
Számviteli informatika |
||||
2621-06 |
Üzletfinanszírozási és adózási feladatok |
||||
2621-06/1 |
Kis és középvállalkozások üzletfinanszírozása |
írásbeli |
120 perc |
||
2621-06/2 |
Adózás |
írásbeli |
90 perc |
||
2622-06 |
Bankügyletek |
||||
2622-06/1 |
Banktan |
írásbeli |
60 perc |
||
2623-06 |
Pénzügyi piacok |
||||
2623-06/1 |
Pénz és tőkepiacok |
írásbeli |
60 perc |
A 30 nap időtartamú összefüggő szakmai gyakorlatot - külön PM által kiadott Útmutató alapján - az 1. szakképzési évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - de legalább 50 kredit elérése után - július és augusztus hónapokban kell teljesíteni.
Az ajánlott szakképzési program időtervének szervezési elve:
vegyes jellegű (a teljes képzési időn belül többféle szervezési elv valósul meg) azaz
- tantárgyi jellegű (heti néhány órás, egész tanéven keresztül futó egységek),
- modulos jellegű (változó, nem a teljes heti óraszámban és rövidebb, nem a teljes tanéven keresztül futó folyamategységek),
- szakaszolt (epochális) jellegű (pl. a tudásszintmérés felkészítők, illetve a tudásszintmérések, a szakmai gyakorlat).
Az elmélet és gyakorlat aránya - figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatot is - 40-60%.
Elmélet: |
795 óra |
40% |
|
Elméletigényes gyakorlat: |
945 óra |
||
Szakmai gyakorlat: |
240 óra |
||
Gyakorlat összesen: |
1 185 óra |
1 185 óra |
60% |
Mindösszesen: |
1 980 óra |
100% |
A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő - leadása.
A Vállalatgazdálkodási feladatok 1. tudásszintmérő vizsga, a Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok 2. tudásszintmérő vizsga, a Számviteli-statisztikai feladatok 3. tudásszintmérő vizsga, a Számítástechnikaiinformatikai feladatok 4. tudásszintmérő vizsga, Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga, az Üzletfinanszírozási és adózási feladatok 15. tudásszintmérő vizsga, a Bankügyletek 16. tudásszintmérő vizsga és a Pénzügyi piacok 17. tudásszintmérő vizsga tudásszintmérő vizsgafeladatainak teljesítése a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) és az abban meghatározott időterv alapján történik.
Az 55 343 01 0010 55 06 azonosító számú, Számviteli szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt tudásszintmérővizsgák:
1. tudásszintmérő vizsga: Vállalatgazdálkodási feladatok,
2. tudásszintmérő vizsga: Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok,
3. tudásszintmérő vizsga: Számviteli-statisztikai feladatok,
4. tudásszintmérő vizsga: Számítástechnikai-informatikai feladatok,
5. tudásszintmérő vizsga: Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven,
15. tudásszintmérő vizsga: Üzletfinanszírozási és adózási feladatok,
16. tudásszintmérő vizsga: Bankügyletek,
17. tudásszintmérő vizsga: Pénzügyi piacok.
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Közgazdaságtan ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági jogi és közigazgatási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Marketing ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalati gazdaságtan ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Menedzsment ismeretek mérése feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Emberi erőforrások menedzsment ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyek alapjai elméleti ismereteinek számonkérése feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Biztosítási ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Társadalombiztosítás ismeretek számonkérése - a követelményekkel összhangban - feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Adók és támogatások ismertetése és alkalmazása meghatározott feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Vállalkozások pénzügyi alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 90 perc
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számvitel alapjai elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Statisztikai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági matematika ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi számvitel elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Elemzés-ellenőrzés alapjai ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Számítástechnikai ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Gazdasági informatika alkalmazása ügyviteli, vagy könyvelési számítógépes programcsomag alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
interaktív
Időtartama: 60 perc
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti kommunikációs szakismeretek ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzleti etikai ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. tudásszintmérő vizsgafeladat:
A viselkedéskultúrával, készség- és személyiségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek számonkérése szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 4. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az üzletviteli témakörben 5-10 kép terjedelmű prezentáció önálló elkészítése és bemutatása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 5. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Idegen nyelvű 1-2 oldalas szöveg (pl. pályázati felhívás, üzleti levél) összefoglalása magyar nyelven, kb. 500 szóban, szótár használatával. 40 kérdésből álló egyszerű választásos tesztfeladattal az idegen nyelvű szakmai szókincs mérése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 6. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Az adott témakörből feltett idegen nyelvű kérdések megválaszolása szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Kis- és középvállalkozások üzletfinanszírozása elméleti ismereteinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása
feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 120 perc
A hozzárendelt 2. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Adózási ismeretek alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 90 perc
2622-06 Bankügyletek
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Bankügyleti ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli
Időtartama: 60 perc
2623-06 Pénzügyi piacok
A hozzárendelt 1. tudásszintmérő vizsgafeladat:
Pénzügyi piaci ismeretek gyakorlati alkalmazása feladatlap alapján
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli Időtartama: 60 perc
A szakképzési program tartalmazhat további tudásszintmérő vizsgákat is.
A középfokú C típusú szakmai nyelvvizsgával rendelkező mentesül Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5. tudásszintmérő vizsga 5. és 6. tudásszintmérő vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységek alól.
Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.
1. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
2. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
3. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
4. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
5. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
14. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2007-06 Pénzügyi-vezetői számvitel II.
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Pénzügyi-vezetői számviteli ismeretek és számviteli elszámolások alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján, mely tesztkérdéseket és a gazdasági eseményekkel, gazdasági számításokkal, kalkulációkkal kapcsolatos feladatokat tartalmazza.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
Időtartama: 180 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Pénzügyi-vezetői számvitel és a számvitelszervezés elméleti ismereteinek bemutatása a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 50%
2. feladat 50%
15. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2621-06 Üzletfinanszírozási és adózási feladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
16. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2622-06 Bankügyletek
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
17. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
2623-06 Pénzügyi piacok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Záródolgozat védése.
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 100%
1. vizsgarész: 10
2. vizsgarész: 15
3. vizsgarész: 15
4. vizsgarész: 10
5. vizsgarész: 5
14. vizsgarész: 25
15. vizsgarész: 10
16. vizsgarész: 5
17. vizsgarész: 5
A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.
A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette.
A záródolgozat védései csak vizsganapokon tehetők le.
A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő:
90-100% jeles (5)
80-89% jó (4)
70-79% közepes (3)
60-69% elégséges (2)
0-59% elégtelen (1)
Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06 |
Vállalatgazdálkodási feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/1 |
Közgazdaságtan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A közgazdaságtan célul tűzi ki a gazdasági szereplők - háztartások, vállalatok, állam - érdekeiknek megfelelő |
döntések és racionális cselekvések kritériumainak bemutatását, makroszinten a gazdasági szektorok közötti vi- |
szonyrendszer áttekintését, a nemzetgazdaság egyensúlyi és egyensúlytalansági helyzetének felírását, a nemzetközi |
munkamegosztásban való részvétel alapösszefüggéseinek, valamint az állam gazdaságpolitikai cél és eszközrend- |
szerének megismertetését. A közgazdaságtan oktatásával el kell érni, hogy a tanuló/hallgató gazdasági gondolko- |
dásmódja fejlődjön, a tanultakat legyen képes vonatkoztatni saját környezetére, elméleti tudást és módszertani |
ismereteket szerezzen a ráépülő gazdaságtanok megértéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Mikroökonómia alapjai |
• Alapfogalmak és összefüggések |
• A közgazdaságtan módszertana; gazdasági modellek |
• Tiszta piacgazdaság ismérvei és működése |
• Vegyes gazdaság szereplői és működése |
• Mikroökonómiai Marshall kereszt |
• Piaci formák; tökéletes verseny és ismérvei; egyéb piaci formák |
• Piaci kudarcok- externáliák, közjavak; |
• Háztartások |
• Fogyasztói döntések; tényezőkínálati döntések; vagyontartási döntések |
• Vállalatok |
• Vállalatok gazdálkodása; pénz- és reálfolyamatok |
• Pénz és bankrendszer |
• Pénzteremtés a modern bankrendszerben; |
• A makroökonómiai kibocsátás és a nemzetgazdaság alapintézményei |
• A makrogazdasági szereplők közötti jövedelemáramlás négyszektoros modellben; |
• Árupiaci összkereslet: fogyasztási kereslet; beruházási kereslet; árupiaci egyensúlyi jövedelem; árupiaci |
egyensúly és adó |
• Munkapiac és az aggregált kínálat |
• Potenciális kibocsátás |
• Aggregált kereslet és a makrogazdasági egyensúly és egyensúlytalanság |
• Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában; |
• Nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/2 |
Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Alapvető cél, hogy megismertessük a jogi és közigazgatási alapfogalmakat és bemutassuk a polgári jog fontosabb |
jogintézményeit, különös hangsúlyt fektetve a kötelmi jogra, valamint a közigazgatás gyakorlati megvalósulására. |
Az ismeretek átadása során hozzásegítjük a tanulókat (hallgatókat), hogy elsajátíthassák a hatályos jogban való |
tájékozódás szakmai alapjait, továbbá célunk, hogy jogrendszerünkről és a közigazgatásról alkotott képük mind |
teljesebb legyen. A tanulmányok során elsajátítják a speciális jogi és közigazgatási szemléletmódot és nyelvezetét. |
A Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai tantárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi megalapo- |
záshoz, amely nélkül a szakmai fő tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jog, jogalkotás, jogágak, jogrendszer, jogszabályok érvényessége, hatálya, jogszabályi hierarchia. Jogalkotó |
szervek. |
• Alkotmányosság, jogállamiság; a magyar közjogi rendszer; a bíróságok és az Alkotmányíróság szerepe; alap- |
vető jogok és kötelezettségek. |
• Személyek a polgári jogban, valamint a tulajdonjogra vonatkozó alapismeretek. |
• A gazdasági együttműködés szervezetei és formái; a gazdasági társaságokra vonatkozó általános (közös) sza- |
bályok |
• Az egyes gazdasági társaságok és a kapcsolódó vállalkozások áttekintése; az elsődlegesen nem profitorientált |
célú szervezetek |
• A cégek nyilvántartásba vétele, és törvényességi felügyeletük. |
• A csődeljárás, a felszámolási eljárás okai és rövid bemutatása. |
• A gazdálkodó szervezetek mint munkáltatók. |
• A szerződések megkötésének szabályai; a szerződést biztosító mellékkötelezettségek; a szerződés megszűnése |
érvénytelensége és az elévülés. |
• Polgári jogi felelősség; a kötelmi jogba tartozó egyes szerződésekre vonatkozó speciális szabályok. |
• Egyes gazdasági bűncselekmények. |
• A közigazgatás története. A közigazgatás elméletének fejlődése Max Webertől napjainkig. |
• Vagyontörvény. Az MNV Zrt. feladatai, szerepe. |
• Közigazgatási szervek; az önkormányzatok feladat és hatásköre. |
• A közigazgatás személyi állománya. |
• A közigazgatási eljárás általános szabályai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/3 |
Marketing alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a marketing fogalomkörét és piacorientált gon- |
dolkodásmódot sajátítsanak el. Ismerkedjenek meg a marketing döntések hatáslehetőségeivel és információs hátteré- |
vel, valamint az alkalmazható marketing eszköztár alapvető jellemzőivel és a legfontosabb marketing technikákkal. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés a marketing fogalomrendszerébe: A piac fogalma, a marketing és a piac kapcsolata; a marketing |
fogalma, fejlődése; marketing szemléletmódok; a vállalkozás marketing környezete; a marketing folyamatai; a |
marketing menedzsment; marketing stratégiák, marketing programok; a marketing-mix. |
• Célpiaci marketing. A piac szegmentálása: A célpiaci marketing fogalma, hatáslehetőségei; STP-stratégiák; a |
piac szegmentálása, szegmentálási módszerek; a célpiacok kiválasztásának szempontjai, módszerei; termékpo- |
zicionálás, pozícionálási stratégiák. |
• Fogyasztói magatartás: Fogyasztótípusok és a szükségletalakítás folyamata; a fogyasztói magatartást, fogyasz- |
tói döntéseket befolyásoló tényezők; vásárlási folyamat, vásárlási döntések; vásárlói szerepek és magatartástí- |
pusok. |
• A szervezetek beszerzési magatartása: A szervezeti vásárlás jellemzői. A szervezeti vásárlók típusai; a beszer- |
zési döntés folyamata; az üzleti piacok marketingjének korszerű irányzatai. (Kapcsolati marketing, hálózati |
marketing.) |
• Termékpolitika: A termék fogalma. A termékek csoportosításai; a termék marketing szempontú kialakítása; a |
márka fogalma, és szerepe a termékpolitikában. Márkázási stratégiák; a csomagolás marketing kérdései; de- |
sign a termékpolitikában; a vállalati termékstruktúra alakításának marketing szempontjai; termékfejlesztési |
döntések; a termékek piaci életgörbéje. Az életgörbék használata a termékpolitikában. |
• Árpolitika: Az árkialakítás közgazdasági és piaci tényezői; marketing árstratégiák és ártaktika; fogyasztói árel- |
fogadás; az ár, mint versenyeszköz. |
• Értékesítési csatornapolitika: Az értékesítési csatorna fogalma és működése; a közvetítők típusai és funkciói; |
értékesítési csatornapolitika; a vertikális marketing rendszer. |
• Marketingkommunikáció/1.: A piacbefolyásolás feladatai; a promóciós mix; a reklám; Public Relations (PR); |
eladásösztönzés; személyes meggyőzés; ATL- és BTL- kommunikáció. |
• Marketing információs rendszer. Marketingkutatás: Vállalati marketing információs rendszer; a piaci informá- |
ciók sajátosságai és fő típusai. Kvalitatív és kvantitatív információk; a marketingkutatás folyamata és típusai; a |
marketingkutatás módszertana; a marketingkutatás gyakorlati kérdései. |
Marketingtervezés, marketingstratégia: Marketingstratégia és vállalati stratégia; a stratégiai tervezés folyamata; |
marketingstratégiák; a különböző alapstratégiák jellemzői; különböző piaci helyzetben lévő vállalatok által kö- |
vetett stratégiák. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/4 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés az üzleti vállalkozások fogalomrendszerébe Az üzleti vállalkozás és a vállalat kapcsolata; a vállalkozások környezete; külső környezeti tényezők köre, szerepe; belső környezeti tényezők köre, szerepe; vállalkozások működését befolyásoló tényezők. • Üzleti vállalkozások működési folyamata, jellemzői Vállalati célrendszerek; vállalati stratégiai tervezés lényegi elemei; üzleti terv szerepe, kidolgozási módszere. • Marketing fogalma, tartalma Marketing stratégia kidolgozási folyamata; marketing eszközrendszerek elemei. • Innováció, tárgyi eszközfejlesztés tartalma Innováció fogalma, jellemző területei; innováció folyamata, tárgyi eszköz-gazdálkodás célja, szerepe, fogalma; beruházási tevékenység, beruházás gazdaságossági-számítás; üzemfenntartási tevékenység. • Emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma, fogalma Emberi erőforrás-gazdálkodás céljai, tevékenységei; emberi erőforrás-gazdálkodás működése; bér- és jövedelemgazdálkodás. • Logisztika fogalma, jellemzői Logisztikai rendszer elemei; logisztikai stratégia jellemzői; logisztikai folyamatok működése Termelési-szolgáltatási folyamatok, minőségbiztosítás; termelés és a szolgáltatás tartalma, jellemzői; termelési stratégia jellemzői; vállalati minőségpolitika tartalma, jellemzői. • Vállalati válságkezelés, vállalatok megszűnése Válságok kialakulásának jelei, okai; vállalati válság leküzdése, módozatai; vállalkozások megszűnése módozatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/5 |
Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók a két félév alatt ismerjék meg a vállalkozások fogalomkörét, |
a vállalkozások belső környezete fontosabb tevékenységi területeit, a stratégiai és üzleti terv kidolgozása célját, |
módszereit, továbbá a menedzsment feladatait, a különböző menedzsment technikákat |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy lényege, alapjai |
Vezető szerepe a szervezetben, vezetői feladatcsoportok jellemzése; vezető manager és vállalkozó; vezetés, mint |
tanulási folyamat: a vezetővé válás célállomásai. Vezető és beosztott; a vezetés forrásai; vezetési szintek a szerve- |
zetben; vezetői képességek és fejlesztésük; vezetői specializációk azonosítása; vezetési ismeretek rendszerezése; |
vezetési funkciók, az akcióközpontú vezetés tartalma |
• Szervezet környezete |
Környezet azonosítása; szervezeti adottságok; szervezet belső irányítása |
• Döntéshozatal |
Döntéselméleti alapok; döntéshozatal módja; hatáskör (hatalom) gyakorlása a szervezetekben |
• Stratégia és vezetés |
Stratégiai tervezés fontossága; stratégiai tervezés folyamata; stratégiai tervezés módszerei |
• Vállalkozások szervezeti rendszere |
Tulajdonosi (irányító) szervezet szerepe, funkciói, szervei; munkaszervezet alkotórészei és vizsgálata; vállalkozási |
ismeretek típusainak jellemzése |
• Emberi erőforrás menedzsment |
Az emberi erőforrás, mint különleges termelési tényező; motivációs elméletek és stratégiák; humán erőforrás tar- |
talma, összetevői a vállalkozásoknál; humán stratégia, emberi erőforrás tervezés |
• Vezetői ellenőrzés |
Vezetői ellenőrzés szükségessége, folyamata; szervezet/Management auditálás módszertana; vezetői ellenőrzés és |
belső ellenőrzés munkamegosztása |
• EU hatása a vállalkozások működésére |
EU irányelvek, szabályozások; EU intézmények hatása a vállalkozásokra, jogállásuk, hatáskörük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1997-06/6 |
Emberi-erőforrás és munkaerő-piaci menedzsment |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a foglalkoztatás és munkaerőpiac jellemzőit |
Magyarországon és az Európai Unióban. Ezen túlmenően konkrét, gyakorlati segítséget kapnak ahhoz, hogy minél |
könnyebben találjanak munkahelyet és minél zökkenő mentesebben illeszkedjenek be végzésüket követően a mun- |
kahelyi közösségekbe. |
Tananyagegység tartalma: |
• Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
A munkaerő és a munkaerőpiac sajátosságai; foglalkoztatottság és a munkaerőpiac jellemzői Magyarországon; |
foglalkoztatás és munkaerőpiac európai kontextusban. |
• Munkavégzés során létesíthető jogviszonyok |
Munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony); munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; munkavégzés |
vállalkozóként v. alkalmazottként; foglalkoztatás a START program keretében. |
• Hogyan lehet megtalálni a legjobb munkahelyet |
Álláspályázat elemei; felkészülés az interjúra; az állásinterjú. |
• Részvétel a munkahelyi közösségben |
Munkahelyi csoportok élete; sikeres munkacsoportban való részvétel. |
• Szakképzettség és a kompetenciák viszonya |
Tanulás fajtái, kompetenciák értelmezése; végzettség, szakképzettség és a kompetenciák viszonya; OKJ és a kom- |
petencia viszonya. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06 |
Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/1 |
Pénzügyek alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja általános és koordinált ismeret nyújtás a tanulók/hallgatók részére ahhoz, hogy megfelelő jártasságot szerezzenek a jövedelemfolyamatokat átölelő intézményrendszerekről, módszerekről és eszközökről, különös figyelemmel arra, hogy az alapfogalmak és ismeretek úgy kerüljenek rendszerbe, hogy alkalmazhatók legyenek a további speciális pénzügyi, számviteli ismeretek megszerzéséhez. |
Tananyagegység tartalma: |
• Jövedelemelosztási folyamatok Elosztás, újraelosztás, transzferek, megtakarítás, megtakarítások átcsoportosítása; jövedelemtulajdonosok (szektorok, pozícióik); társadalmi-gazdasági koordináció és megvalósítása. |
• Pénz és pénzfolyamatok, értékpapírok Pénzfogalom és pénzfunkciók; klasszikus és modern pénzfelfogások; pénzkínálat (a pénzteremtés hatásai a gazdaságban), pénzkereslet; kamatláb; értékpapírok. |
• A pénzügyi közvetítés intézményei és instrumentumai A pénzügyi piacok: értékpapírpiac, értéktőzsde szerepe, működése; a monetáris működés intézményrendszere, a monetáris és nem monetáris közvetítő intézmények; a monetáris hatóság(ok), a hitelintézeti szektor működésének sajátosságai; kereskedelmi banki műveletek. |
• A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok elméleti alapjai Fizetési mérleg; devizaárfolyam és árfolyamrendszerek; az európai monetáris együttműködés és a közösségi intézmények; a monetáris unióba történő átmenet. |
• A közpénzügyek alapjai Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében; a közösségi döntések elmélete; az államháztartás bevételei és kiadásai; az államháztartás hiánya és adóssága; az államadósság finanszírozásának módjai; az ÁKK szerepe; költségvetési szervek, működésük és ellenőrzésük. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/2 |
Biztosítás/Társadalombiztosítás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, a nem monetáris jellegű pénzügyi intézménykör és tevékenységük bemutatása, másfelől |
a társadalombiztosítás jelenlegi és lehetséges módszereinek megismertetése. |
Tananyagegység tartalma: |
• A biztosítás kialakulása, története, alapgondolata |
• A biztosítás társadalmi jelentősége |
• A biztosítás jogszabályi környezete |
• A biztosítási piac |
A biztosítási piac keresleti és a kínálati oldala (a határon átnyúló szolgáltatások) |
• Biztosításközvetítők és biztosítási szaktanácsadók |
• A biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A biztosító társaságok alapításának és működésének szabályozása és felügyelete |
• A határon átnyúló biztosítási tevékenység folytatásának feltételei |
• A kockázat, a kockázatkezelés és a kockázatviselés - kockázatporlasztás |
Az egyedi kockázat biztosíthatósága; a kockázatkezelés és kockázatviselés; kockázatporlasztás (együttes-, közös- |
és captive biztosítás, viszontbiztosítás, bankbiztosítás) |
• Az élet és a nem-élet biztosítási ágazat. |
• A klasszikus és a unit linked módozatok (befektetések, eszközalapok) |
• A vagyontervezés módszerei (pénzügyi igény-módszer, tőke-igény modell) |
• Kötvénykölcsön, jelzálogkölcsön |
• A nem-életbiztosítási ágazat |
A balesetbiztosítás és a betegségbiztosítás; a vagyonbiztosítás és gépjármű biztosítás (CASCO, GFB); felelősség- |
biztosítás és jogvédelmi biztosítás; speciális biztosítások (hitel, árfolyam, technikai, utas, sí stb.) |
• Biztosítási szerződés - biztosítási díj - biztosítástechnikai tartalékok |
A biztosítási szerződés kulcspontjai (a szerződés okmányai); a biztosítási díj meghatározása (bonus-malus, bonus- |
díjkedvezmény, malus-díjtöbblet); a biztosítástechnikai tartalékok képzése, befektetése és felhasználása. |
• A kárrendezés |
A kárrendezés folyamata, a kárrendezés követelményei; a biztosítási érték és az önrész szerepe szerződéskötésnél |
és a kárrendezésnél; a határon átnyúló biztosítások kárrendezési sajátosságai. |
• A társadalombiztosítás |
A kötelező társadalombiztosítási rendszer; a társadalombiztosítás ellátásai és az ellátásra jogosultak; az ellátások fe- |
dezete, a befizetések elszámolása és ellenőrzése; magánnyugdíjpénztárak és Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénz- |
tárak. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/3 |
Adók és támogatások |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a jövedelemtulajdonosi pozíciók megismerése, a gazdaságban létrejött jövedelmek |
osztozkodási kényszerének okai és eszközeinek bemutatása, összekapcsolása a makro és mikro viszonyokkal, ha- |
tásvizsgálatok megteremtésének lehetősége. |
Tananyagegység tartalma: |
• A jövedelemosztozkodás indokai |
Az állami feladatok, az államgazdasági funkciói: allokációs funkció, redisztribuciós funkció, és a stabilizációs |
funkció. |
• A jövedelemosztozkodás folyamata |
Az államháztartás alrendszerei; az állami feladatok biztosításához szükséges anyagi erőforrások: végleges és átme- |
neti bevételek, és azok főbb csoportjai.; a központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai; az önkormányzatok |
költségvetési bevételeinek és kiadásainak főbb csoportjai; a társadalombiztosítás főbb bevételei és kiadásai; az |
elkülönített állami pénzalapok. |
• Adópolitika, adózási alapelvek |
Az adópolitika, mint a költségvetési politika alapvető eszközrendszere; az adó szerepe, jellemzői; az adóztatás |
határai; az adóztatás alapelvei, különböző adóelméletek bemutatása (Smith, Samuelson); az adózás eljárási elvei |
• Az adórendszer |
A legfontosabb adóreformok céljai, jellemzői napjainkig; az adórendszer szerkezete, tagozódása; az adórendszer és |
az integráció összefüggései |
• Az adótényállás elemek ismertetése és az adók csoportosítása |
Adóalany és más személyek, adóhatóságok, az adótárgy, az adóalap, az adómérték, az adómentesség, az adóked- |
vezmény, stb.; az adókötelezettség egyes szabályai (bejelentés, adómegállapítás, bevallás, stb.); az adók csoporto- |
sítása különböző szempontok szerint; az indirekt és a direkt adók jellemzői, előnyei és hátrányai; a központi és a |
helyi adóztatás lehetséges megoldásai: a föderalista rendszer, a konkurencia rendszer, a megosztott rendszer, a |
vegyes rendszer |
• A támogatások rendszere |
A Közösségi támogatási rendszer jellemzői; a hazai támogatási rendszer jellemzői; a normatív támogatások; a |
céltámogatások; az intervenciók |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1998-06/4 |
Vállalkozások pénzügyi alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók ismerjék meg a modern vállalati pénzügyek fogalomrendsze- |
rét. Kapjanak áttekintést a vállalkozások pénzügyi döntéseinek legfontosabb kérdéseiről. Szerezzenek jártasságot a |
pénzügyi döntések során széles körben alkalmazott számítási módszerekben és technikákban. |
Tananyagegység tartalma: |
• A pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai. |
• A pénz időértékének fogalma,jelentősége. |
• Jövőérték-számítás, jelenérték-számítás. |
• Speciális pénzáramok (annuitás, örökjáradék.) A pénzügyi számítások gyakorlati alkalmazása. |
• A pénzügyi eszközök (kötvények és részvények) értékelése. |
• A kötvények és részvények árfolyamának és hozamának számítása. |
• A kockázat fogalma, és jelentősége a pénzügyekben. A kockázat mérése. |
• A pénzügyi döntésekben rejlő kockázatok. Az üzleti kockázat főbb forrásai. |
• A működési tőkeáttétel és az üzleti kockázat közötti összefüggések. |
• A pénzügyi tőkeáttétel és fő forrásai. |
• A pénzügyi tőkeáttétel hatása a vállalkozások pénzügyi kockázatára |
• A beruházási döntések általános jellemzői. |
• A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások becslésének alapelvei. |
• A pénzáramlások típusai, tartalmuk. |
• A beruházási javaslatok pénzügyi értékelése. |
• Döntési problémák, döntési kritériumok; megtérülési idő. |
• Nettó jelenérték (NVP), belső megtérülési ráta (IRR) |
• A vállalati tőkeköltség értelmezése, jelentősége a beruházási döntésekben. |
• A vállalati átlagos tőkeköltség (WACC) számítása. |
• A finanszírozási döntések főbb jellemzői. |
• A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések EBIT/EPS elemzéssel. |
• Forgótőke-menedzsment. A forgótőke jelentősége, körforgása. |
• A forgótőke nagyságára ható tényezők. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06 |
Számviteli-statisztikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/1 |
Számvitel alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatása során tudatosítani kívánjuk, hogy a gazdasági élet résztvevői, a számvitelt ne önálló tevékeny- |
ségnek tekintsék, hanem mint a piac szereplőit, valamint a vezetés különböző szintjeit hatékonyan kiszolgáló in- |
formációs rendszert kezeljék. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a számvitel elméleti megalapozását, szabályozottsá- |
gának, elveinek megismertetését, a gyakorlati alkalmazás kereteinek bemutatását, a vállalkozások önállóságának |
hangsúlyozását és a választási lehetőségek ismertetését. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számvitel fogalma, célja, tárgya és feladata; a számvitel szabályozásának célja és szükségessége; az érdek- |
hordozói kör meghatározása, az érdekhordozói kör és az információ igény; a beszámoló célja, részei; a beszá- |
molási kötelezettség; a számviteli alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása. |
• A vállalkozás vagyona; az eszközök és a források a mérlegben. |
• A mérleg és a leltár jellemzői; a leltározás célja és módszerei. |
• A gazdasági események fogalma és csoportosítása; az egyszerű és összetett gazdasági események jellemzői és |
típusai; a gazdasági események hatása a mérlegre. |
• A számlasoros és az idősoros elszámolás; a könyvvezetési kötelezettség; a könyvvezetés jellemzői; könyvelés |
a főkönyvi számlákon; a könyvviteli számlák jellemzői és típusai; az idősoros elszámolás célja és jellemzői. |
• Az elszámolás folyamata a főkönyvi számlák nyitásától azok zárásáig; a könyvelési munkák ellenőrzése; a |
könyvelési hibák javítása; az analitikus nyilvántartások célja. |
• A vagyonelemek értékelése; az értékelés fogalma és célja; az értékelési elvek és eljárások; az értékelés megva- |
lósítása; a bekerülési érték tartalma és megállapítása; az eszközök és a források értékelése. |
• A mérleg fogalma, jellemzői és fajtái; a mérleg összeállításának lehetséges módjai; a mérleg tartalma; eszközök |
és források a mérlegben; a mérleg tagolása és részletezése. |
• Az eredményszámítás célja és módszerei; az eredménykategóriák és azok tartalma, kiszámítása; az |
eredménykimutatás két változata és azok összefüggései |
• A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés készítésének célja, szerepe és tartalma |
• A számviteli információs rendszer felépítése és kialakítása; a számlakeret fogalma, feladata és kialakítása; a |
számlakeret elkészítése során érvényesítendő elvek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/2 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy olyan alapvető matematikai fogalmakkal, módszerekkel ismertessük meg a tanulókat/hallgatókat, amelyek - egyrészt közvetlenül az FSz képzésben szükségesek, az ott tanult szaktárgyak művelése során felhasználhatóak - másrészt az alapképzésben történő továbbtanulást készítik elő. |
Tananyagegység tartalma: |
• A valós számok; számfogalom, nagyságrendek, pontosság megítélése; abszolút és relatív hiba. • Viszonyszámok, átlagok; jelölések, szumma és produktum jelek. • Első- és másodfokú egyenletek. • Egyenlőtlenségek; intervallum, környezet, abszolút érték; korlátos számhalmazok. • Függvények; a függvény fogalma és ábrázolása; a függvények természetes értelmezési tartományának megadása, függvényértékek kiszámítása; függvénytulajdonságok. • Lineáris, abszolút érték és szignum függvények grafikonjukkal. • Másodfokú polinom; a másodfokú függvény és ábrázolása; összetett és inverz függvények. • Sorozatok: Számsorozat, mértani sorozat; a megadott számsorozat tagjainak kiszámítása, a mértani sorozat első n tagjának az összege. • Monoton, korlátos és konvergens sorozatok; a felsorolt tulajdonságoknak egyszerű sorozatok segítségével való szemléltetése; az "e" szám. • Pénzügyi számítások; a kamatos kamat számítása; exponenciális tulajdonság bemutatása. • Diszkontálás (az exponenciális függvény inverze: logaritmus függvény). • Nominális és effektív kamatlábak; infláció. Konform kamatláb. • Járadékszámítás; gyűjtő és törlesztőjáradék. • Vektor, tömb, mátrix; négyzetes mátrix, főátló, mellékátló; mátrixok típusának, rendjének meghatározása; transzponált mátrix. • Mátrixok lineáris műveletei: mátrix számszorosa, azonos típusú mátrixok összege. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/3 |
Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a felsőfokú szakképzésben tanulók készség szinten sajátítsák el a szakmájuk |
gyakorlásához szükséges alapvető matematikai eszközöket; statisztikai adatok, mutatószámok értését; a statisztikai |
adatszerzés, adatelemzés legfőbb elveit; a leíró statisztika eszköztárát és alkalmazását. A tantárgy ismeretanyagá- |
nak elsajátítása utána a végzettek képesek legyenek az alapvető módszertani eszközök használatára és a kapott |
eredmények értelmezésére, kellő jártasságra tegyenek szert az információk kezelésében, a statisztikai adatok ren- |
dezésében, értékelésében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A statisztika bevezető fogalmainak (sokaság, ismérv, mérési skálák, adatok) példákkal illusztrált bemutatása. |
• A valóság statisztikai leképezése |
Adatszerzési és adathasznosítási módok; a statisztikai adatok tartalma és pontossága. |
• Egyszerű elemzési eszközök |
Statisztikai táblák, viszonyszámok és összefüggéseik, grafikus ábrázolás. |
• Információtömörítés, alapstatisztikák |
Csoportosítások, kvantilisek, középértékek, szóródási mérőszámok, empirikus eloszlások alapmutatói. |
• A koncentráció közgazdasági fogalma és statisztikai leképezése, elemzési eszközei. |
• Bevezetés az idősorok elemzésébe. |
Az idősor adatainak átlaga, a változások átlagos mértéke és üteme. |
• Heterogén sokaságok elemzése. |
Rész- és összetett viszonyszám, rész-és főátlag, variancia-felbontás. |
• A sztochasztikus kapcsolat fogalma, fajtái. |
A különböző fajta sztochasztikus kapcsolat (asszociális kapcsolat, vegyes kapcsolat, korreláció) elemzése leíró |
statisztikai módszerekkel. Kapcsolat-szorossági mérőszámok. |
• Heterogén sokasságokra számított átlagok összehasonlítása. |
Standardizálás, standardizáláson alapuló indexszámítás. |
• Érték-, ár- és volumenindexek számítása és összefüggéseik. |
A közgazdasági gyakorlati indexek bemutatása. |
• A táblázatkezelő program statisztikai lehetőségei, alkalmazása. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/4 |
Pénzügyi számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A pénzügyi számvitel című tárgy keretében arra vállalkozunk, hogy a tanulók megismerjék a számviteli törvény azon előírásait, amelyek nélkül a gazdálkodás folyamata nem érthető meg. Nem törekszünk arra, hogy az elszámolások teljes körét bemutassuk, de a legfontosabb gazdasági folyamatokra és azok elszámolására fókuszálunk. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági társaság alapítása • A működő vállalkozás számviteli feladatai. A könyvelés technikai lebonyolításának áttekintése. A beszerzés számviteli elszámolása és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatása. A beszerzésekkel kapcsolatos nyilvántartások célja és tartalma. • A termelés folyamata. A költségek termelési folyamatban és azok elszámolási lehetőségei. A költségek elszámolása költségnemek szerint. A költséghely és a költségviselő szerinti költségelszámolás. Az értékesítés folyamata, annak elszámolásai. • Befektetési alternatívák a vállalkozások gyakorlatában. A befektetésekkel kapcsolatos elszámolások. • A könyvviteli zárlat tartalma és célja • Az eszközök és a források a beszámolóban. A leltárkészítési és leltározási kötelezettség. A vállalkozások beszámolója. Eszközök a mérlegben. Források a mérlegben. Az eszköz és forrás változások hatásának bemutatása az eredménykimutatásban. A kiegészítő melléklet és tartalma. Az üzleti jelentés és tartalma. A beszámoló könyvvizsgálata, a beszámoló letétbehelyezése és közzététele A gazdasági társaság megszűnése. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás számviteli feladatai. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/5 |
Vezetői számvitel |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a számviteli tanulmányok során megszerzett ismeretekre építve a vállalkozás vezeté- |
sének információval történő ellátásához szükséges alapismeretek biztosítása. Az oktatás során kiemelt fontosságú- |
nak tartjuk, hogy a tanulók/hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretet szerezzenek a pénzügyi számvitel- |
ből nyerhető információk kiegészítésére a vezetés számára, a vállalkozás jövedelmezőbb és hatékonyabb műkö- |
dése érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A vezetői számvitel fogalma, tartalma, orientáltsága; a vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata; a |
vezetői számvitel és a controlling kapcsolata; a vezetői számvitel funkciói. |
• A költség fogalma, tartalma, csoportosítási lehetőségei; a költség, ráfordítás és a kiadás fogalma, a költségek |
csoportosítása; a költséggazdálkodás fogalma, tartalma, követelményrendszere és általános módszerei. |
• A költségváltozási tényező értelmezése, számítása és alkalmazása a költségtervezésben; az eredmény tömeg nö- |
velés lehetőségeinek kutatása, a fedezeti pont fogalma, számítása; a költségszámítás, elszámolás fogalmainak |
elmélyítése, költségnemek szerinti tervezés bemutatása. |
• A határköltség-számítás bevezetése, alapfogalmak ismertetése; rétegtermelés, rétegköltség, határköltség. |
• Az önköltség (előállítási költség) kiszámítása; az önköltségszámítás rendjének kialakítása. |
• A kalkulációs cél, kalkulációs egység fogalma, kijelölése; a kalkuláció fajtái és módszerei; a kalkulációs |
séma, a séma egyes sorainak tartalma; a kalkuláció bizonylati rendje; a kalkulációs időszak. |
• Az általános költségek felosztásának és a vetítési alapok célszerű megválasztása. |
• Gazdasági kalkuláció fogalma, célja, tárgya, alkalmazási területei. |
• A gyártmány-karakterisztika felhasználási területeinek ismertetése, optimális termelési tervkészítés. |
• A közvetett (általános) költségekkel való gazdálkodás. |
• A költséghelyek kijelölése, a költséghelyi költségek tartalma, kimutatásának rendszerei. |
• A saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját teljesítmények tartalma. |
• A költségek elszámolásának lehetőségei a számviteli törvény alapján. |
• A költségek elszámolási lehetőségei, összefüggései az eredmény megállapítási módszerekkel. |
• A költséggazdálkodás korszerű módszerei. |
• A költség- és hozamszámítás rendeltetése és módszerei. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/6 |
Elemzés-ellenőrzés 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az ellenőrzés fogalma és jellemzői. |
Az ellenőrzés fogalma, tartalma; az ellenőrzés főbb követelményei; az ellenőrzés fontosabb fajtái; az ellenőrzés |
szabályozása. |
• A vállalkozások tulajdonosi és belső ellenőrzése |
A felelős társaságirányítás és a vállalkozások ellenőrzési rendszerének kapcsolata; a vállalkozások ellenőrzési |
rendszerének összetevői; a tulajdonosi ellenőrzés; a belső ellenőrzés (a belső kontrollrendszer, a függetlenített |
belső ellenőrzés). |
• A könyvvizsgálói ellenőrzés. |
• A vállalkozások állami ellenőrzésének kiemelt területei. |
A cégek törvényességi felügyelete; a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége; fogyasztóvédelmi ellenőrzés; |
a munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzés; az adóellenőrzés; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. |
• Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés. |
Az Állami Számvevőszék; az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. |
• Az ellenőrzés általános módszertana. |
Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények megismerésének forrásai; a tényhelyzet megismerésének |
formái, lehetőségei); az ellenőrzés megszervezése és lefolytatása (az ellenőrzések megszervezésének általános |
kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés végrehajtása, az ellenőrzés általános munkasza- |
kaszai). |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
1999-06/7 |
Elemzés-ellenőrzés 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Az ellenőrzés rendszerének felvázolása, az alapvető ellenőrzési területek módszertani megalapozása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az elemzés alapjai |
Az elemzés szükségessége, fogalma, az elemzés tudományos alapja, célja és tárgya; az elemző munka tervezése, |
logikai modellje, az elemzések gyakorlati végrehajtása. |
• Az elemzés alapvető módszerei |
Analízis és szintézis az elemzésben; a következtetések szerepe és fajtái az elemzésekben; összehasonlítás a gaz- |
dasági elemzésben. |
• Az elemzés fajtái, sajátos elemzési módszerek |
Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT-elemzés, PEST-elemzés, A Porter-féle öt versenyerő modell, |
Termékéletgörbék, Portfolió-elmzés, Forgatókönyv-technika, LEAP-módszer, Benchmarking, Balanced |
Scorecard, Értékelemzés); operatív döntéstámogató módszerek (matematikai, statisztikai módszerek; kalkulációs |
eljárások; a tényezőkre bontás módszerei); egyéb, sajátos elemzési módszerek (ABC (Pareto-) elemzés; ellenőrző |
listák; problémamegoldás és elemzés; csoportos alkotótechnikák). |
• A vagyoni helyzet átfogó értékelése |
Eszköz- és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata; eszköz- és tőkeszerkezeti mutatók. |
• A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzése. |
Az adósságállomány vizsgálata; a likviditási helyzet elemzése. |
• A jövedelmezőség elemzésének módszertana. |
• Eredményelemzés a gazdálkodás egyes szakaszaiban. |
Eredménytervezés; évközi folyamatos eredményelemzés; utólagos eredményelemzés. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06 |
Számítástechnikai-informatikai feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/1 |
Számítástechnika 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy minden tanuló/hallgató - előképzettségtől függetlenül - készség szintjén elsajátítsa azokat az alapvető számítástechnikai ismereteket, amelyek a további tanulmányaikban felhasználhatók, illetve a képzés befejezése után egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember gyakorlati munkájában elengedhetetlenül szükségesek. |
Tananyagegység tartalma: |
• A számítástechnikai munkakörnyezet (hardver, szoftver). • Operációs rendszer feladatai, kezelő felületek. A Windows operációs rendszer megismertetése és kezelése alapjai; alapvető, általános alkalmazások. (Környezetbeállítás, lemez-, könyvtár- és fájlkezelés.) • Szövegfeldolgozás Szövegszerkesztők fajtái, kompatibilitási problémák; a szövegszerkesztők felhasználói felülete; szövegek létrehozása, mentése; szövegformázás lehetőségei (karakter- és bekezdés formázás). • Prezentáció készítés • WEBlap szerkesztés • Táblázatkezelés A táblázatkezelés filozófiája; adatformák a táblázatokban; címzésformák, másolás; formulák, egyszerű függvények, összetett függvények, eljárások; adatok grafikus ábrázolása. • Adatmodellek Adatkezelés kérdései; az ETK modell; logikai adatmodellek kialakítása; normalizálás; a munka formális eszközei SGM. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/2 |
Számítástechnika 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy az előző félévben megtanult számítástechnikai alapfogalmak, az alapvető szoft- |
verek kezelésének és használatának elsajátítása után a tanuló/hallgató sajátítsa el a logikai adatmodellek tervezését, |
az adatbázisok létrehozását és kezelését egy ügyviteli szoftver segítségével a leggyakrabban előforduló gazdasági |
események főkönyvi és analitikus könyvelését bizonylatok alapján. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az MS ACCESS áttekintő megismerése, objektumai |
• Adattáblák létrehozása, adattípusok. |
• Többtáblás adatbázis kialakítása, kapcsolatok |
• Egyszerű lekérdezések szűrések. |
Kereszttáblás lekérdezés; akciós lekérdezések. |
• A formázott adatbevitel eszközei: űrlapok |
• Formázott output: jelentés készítés összegfokozat, többszintű összegfokozat |
• A program bemutatása. Fontosabb paraméterek beállítása, törzsadatok karbantartása. |
• Nyitó tételek, nyitás utáni rendezés. |
• Vevőszámlák szállítószámlák könyvelése. |
• Bank bizonylatok és pénztár bizonylatok könyvelése. |
• Bérfeladás könyvelése. |
• Tárgyi eszközökkel kapcsolatos események könyvelése. |
Aktiválás, értékcsökkenés elszámolása, eladott tárgyieszköz kivezetése |
• Anyagfelhasználás könyvelése.(FIFO, mérlegelt átlagár alkalmazásával) |
• Lekérdezések, mérleg, eredménykimutatás készítése. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2000-06/3 |
Gazdasági informatika alapjai |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Megismertetni a gazdasági informatika alapkategóriáit; kialakítani a tanulókban/hallgatókban a rendszerben való |
gondolkodás, a rendszerszemlélet tudatos igényét; bemutatni a gazdasági rendszerek informatikai modelljének |
általános jegyeit; megismertetni a tanulókat/hallgatókat az informatika üzleti alkalmazásának lehetőségeivel, és a |
leggyakoribb alkalmazások jellemzőivel; áttekintést adni a gazdasági szervezetek információs rendszerét alkotó |
alkalmazások, szoftverek teljes életciklusával kapcsolatos szakmai támogatási és szervezeti feladatokról. |
Tananyagegység tartalma: |
• A gazdasági informatika fogalma, az informatika elemei |
• A gazdasági informatika története |
• Az információs társadalom |
Fogalmi elhatárolás; a társadalomkép kialakulása, jellemzői. |
• Rendszerelméleti alapok. |
• Rendszermodellezés |
• Rendszerirányítás |
• Információelméleti alapok: adat, információ, kommunikáció, információs rendszer |
• A gazdasági rendszerek informatikai modellje |
Folyamatmodell; szervezetmodell, hatáskörmodell; információmodell. |
• Üzleti alkalmazások |
A végrehajtást támogató alkalmazások; az egyes vezetési szinteket támogató alkalmazások; a rendszerek integrá- |
ciója; az IT helye, szerepe a gazdasági szervezetekben |
• Üzleti alkalmazások |
A hálózati gazdaság - e-business; egyéni teljesítmény javítása, csoportmunka és speciális szakterületek támogatása; |
üzleti rendszerekben alkalmazott IT megoldások; adatok,(dokumentumok) titkosítása és az elektronikus aláírás |
(prezentációk). |
• A szoftver életciklusa |
Szoftveréletciklus folyamatok szabvány; életciklusmodellek; szoftverfejlesztési megközelítési módok és módszer- |
tanok; szoftverek általános minőségi jellemzői |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06 |
Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/1 |
Üzleti kommunikáció |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az emberi kommunikáció sajátosságainak, szabályainak, szociálpszichológiai hátte- |
rének bemutatása az üzleti életben való sikeres alkalmazás érdekében. |
Tananyagegység tartalma: |
• A kommunikáció modelljei |
A kommunikációkutatás előzményei, irányzatai és alapvető felfogások; a kommunikációelméleti alapmodell; a |
személyközi kommunikáció dinamikája és alapelvei, a metakommunikáció dimenziói; a tranzakcióanalízis kom- |
munikációs modellje, a személyiség struktúrája és a tranzakciós folyamatok, játszmák és sztrókok. |
• A személyközi kommunikáció kódjai. |
A verbális csatorna sajátosságai, a verbális kommunikáció pragmatikája; a nem verbális csatorna struktúrája és |
funkciói, a szimbolikus kommunikáció sajátosságai. |
• A személyközi kommunikáció hatékonysága |
Kommunikációs hibák és félreértések, a kommunikáció korlátai; kommunikációs kompetenciák, a visszacsatolás |
szerepe, az empátia és az aktív figyelés sajátosságai és jelentősége a személyes kommunikációs helyzetekben; a |
befolyásolás formái; a meggyőzés kommunikációs alapjai az adó, az üzenet és a befogadó szemszögéből. |
• A személyközi kommunikáció sajátosságai |
Az emberi szociabilitás és kötődés, a vonzalom elméletei, a személyes kapcsolatok fejlődése; a kommunikációs |
problémák kezelése, az együttműködés és az önérvényesítés (asszertivitás) jelentősége. A konfliktuskezelés mo- |
delljei (Gordon); a társas befolyásolás sajátosságai: konformitás és deviancia, engedelmesség, vezetés; a csoport |
formái, a csoportfejlődés szakaszai, a csoportdinamika jellegzetességei: csoportbeli szerepek, csoportos gondol- |
kodás és döntés; a hatalom és szerepe a tárgyalások során, hatalomforrások. |
• Az üzleti élet kommunikációs formái: a tárgyalások, a levelezés, az értekezletek. |
A tárgyalások és értekezletek pszichológiai és tartalmi szintje; alku a tárgyalás és értekezlet során, a kompromisz- |
szumkeresés technikái; a győztes-győztes tárgyalások módszerei, együttműködés a tárgyalásban; értekezlet- |
technikák. |
• A társadalom kommunikációs szabályrendszere |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/2 |
Üzleti etika, készség és személyiség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék az üzleti viselkedés legfontosabb, alkalmazha- |
tó szabályait és készségeit. A tárgy fontos részét képezi a személyiségfejlődés egyes területeinek bemutatása és |
szituációs gyakorlatokkal történő elsajátítása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az üzleti viselkedés és a személyiségfejlődés általános pszichológiai alapjainak megismerése. |
• Az üzleti viselkedés hajtóerőinek, valamint szabályozásának szükséges és hatékony összeegyeztetése. |
• A személyiség fogalmának strukturális megközelítésén belül s szocializáció és a személyiségjellemzők kiala- |
kulásának megismerése. |
• Az üzleti kommunikáció fogalmának és az emberi kapcsolatrendszer kialakításának, illetve hatékony fenntar- |
tásának elsajátítása. |
• Az önismeret, a társismeret, valamint az empátia készségének fejlesztése a csoport működésének megisme- |
résén keresztül. |
• Az énkép tisztázása, a belső erősségek és fejlesztésre szoruló készségek feltárása - egyéni SWOT analízis. |
A személyes stílus beazonosítása. |
• Az önismeret modellje: a "Johari ablak". Irányelvek a visszacsatolás adásához és fogadásához. Mik a személyes |
tulajdonságok előnyei és hátrányai? |
• Érdeklődési irányok és típusok. Mi az érték, az értékrendszer kialakítása. Motiváció és a munkaértékek rang- |
sora. • Az üzleti képességek és készségek, milyen területen tudom alkalmazni azokat. |
Teljesítmény és motiváció kapcsolata. |
• Miért és hogyan határozunk meg célokat? A hosszú távú, középtávú, és rövid távú célok egymáshoz való vi- |
szonya. |
• Tanulási stílus, a tanulási képességek fejleszthetősége. A figyelem és emlékezet viszonya. Egyéni tanulásmód- |
szertan kialakítása. |
• A problémamegoldás és konfliktuskezelés szakaszai, problématípusok. Megoldási módozatok több szempontú |
elemzése. |
• A mindennapi élet üzleti viselkedésformáinak szituációs gyakorlatokkal történő bemutatása és fejlesztése: üz- |
leti illemtan. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/3 |
Prezentáció és íráskészség fejlesztés |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy célja a tanulók/hallgatók kommunikációs kompetenciájának, ezen belül íráskészségének és előadói |
képességeinek fejlesztése, valamint a prezentációkhoz alkalmazható technikai eszközök használati lehetőségeinek |
megismertetése. Ennek érdekében egyrészt célul tűzi ki, hogy megismertesse a tanulókat/hallgatókat a különböző |
írásművek készítésének valamint tartalmi és formai követelményeivel, valamint műfajbeli ismereteivel, másrészt |
gyakorlati ismereteket nyújt különböző célú prezentációk elkészítéséhez. Mindezekkel jelentős segítséget kíván |
adni a tanulók/hallgatók főiskolai tanulmányai során írásban teljesítendő feladatok és prezentációk minél jobb |
színvonalú elkészítéséhez, illetve ahhoz, hogy a későbbi gyakorlati munkájuk során felmerülő hasonló követelmé- |
nyeknek meg tudjanak felelni. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tantárgy fogalomrendszere. |
• A kulturált nyelvi közlés elméleti és gyakorlati alapjai. |
A funkcionális nyelvhasználat stilisztikai és szövegalkotási tudnivalói; az írásbeli és szóbeli közlésfajták tartalmi |
és formai sajátosságai. |
• A hatásos nyilvános szereplés feltételei és módszerei. |
• Prezentációk készítése. |
A prezentációkészítés általános ismeretei; prezentációs szövegek készítése; prezentációs bemutató készítése. |
• Tipográfiai ismeretek |
A tipográfia fogalma, alkotóelemei; a tipográfiai eljárások, szabályok módszerek gyakorlati alkalmazása. |
• Írásos közlésformák |
Leírás; elbeszélés; jellemzés; összefoglalás. |
• Az írásművekkel szembeni követelmények |
A szöveg szerkezete; logikai felépítés; stílus; érvelés |
• Szövegelemzés és értelmezés. |
• Írásművek készítésének gyakorlata |
Az írás folyamata; forrásművek használata. |
• Műfajismeret |
Mindennapi írásművek (levél; jegyzet; hirdetés; kérvény; jegyzőkönyv; referátum; beszámoló; meghívó; önélet- |
rajz stb.); publicisztikai írások (tárca; riport; interjú; kritika stb.); tudományos és egyéb műfajok (tanulmány; |
esszé; dolgozat; vitairat; beszéd; prezentáció, diplomamunka stb.) |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/4 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja az általános alapfokú nyelvtudású tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe. Az alapvető igeidők, a szenvedő szerkezet, a feltételes mód és a függő beszéd Közös Európai Referencia Keret A1-A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti, vagy az üzleti élettel kapcsolatos témakörökbe ágyazva. |
• Saját magunkról. A munkához/jövendő munkakörhöz szükséges tulajdonságok; a jövővel/munkával kapcsolatos tervek; szakmai önéletrajz-CV. • Az üzleti élettel kapcsolatos mindennapi tevékenységek Üzleti telefonálás; a munkahely megközelítése; szakmai utazások (vámvizsgálat, szálloda, vásárlás-reklamálás); üzleti ebédek; egészség. • Nemzetközi kapcsolataink. Magyarország és a célnyelvi országok (Egyesült Királyság-USA/Németország) rövid fölrajzi/történelmi/gazdasági áttekintése. • Kommunikációs célok. Egyszerű állítások megfogalmazása; kérdések feltétele; egyszerű kérések közvetítése; egyszerű kérdések megválaszolása; reagálás az üzleti élettel kapcsolatos egyszerű kérésekre. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2001-06/5 |
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tanuló/hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy egy idegen nyelven (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben, a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával, valamint idegen nyelvű dokumentumokat megértsen és - segítséggel - idegen nyelvű levelezést folytasson. További cél, hogy a tanuló/hallgató képessé váljon nyelvi ismereteit és készségeit továbbfejleszteni. |
Tananyagegység tartalma: |
Bevezetés az üzleti szaknyelvbe (2.). Az alapvető nyelvtani eszközök (pl. modális segédigék) Közös Európai Referencia Keret A2 szinten történő elsajátítása az alábbi üzleti témakörökbe ágyazva. |
• Külkereskedelem • Nemzetközi pénzügyek • Vállalkozás és környezete • Nemzetközi gazdasági szervezetek • Marketing • Incoterms • A nemzetközi kereskedelemben használt okmányok • Fizetési módok és eszközök • Szállítás • Üzleti levelezés |
Kommunikációs célok: Bonyolultabb állítások megfogalmazása és kérdések feltétele, kérések közvetítése, bonyolultabb kérdések megválaszolása, szóbeli, írásbeli reagálás üzleti kérésekre. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2007-06 |
Pénzügyi-vezetői számvitel II. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2007-06/1 |
Pénzügyi számvitel 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A félév során a tanulónak/hallgatónak számvitel alapjai című tantárgy keretében elsajátított ismeretekre támasz- |
kodva részletesen is meg kell ismernie a mérlegben található eszközöket és forrásokat. Az elméleti ismereteket |
tudnia kell átültetni a gyakorlatba, ami azt jelenti, hogy egy vállalkozás gyakorlatában bekövetkező főbb gazdasági |
események könyvelését el kell sajátítania. A mérlegsorokhoz kacsolódó elméleti ismeretek elsajátítása során a |
következő nyolc szempont szerint kerül feldolgozásra a tananyag: mérlegsorokhoz kapcsolódó fogalmak, definíci- |
ók; csoportosítási szempontok; a mérlegsorokhoz kapcsolódó értékelési szabályok, mind az évközi mind az év végi |
értékelésre vonatkozóan; az adott mérlegsorral kapcsolatos analitikus nyilvántartás kialakításának szempontjai; az |
adott ezközt, forrást növelő illetve csökkentő gazdasági események elszámolásának szabályai; az adott eszköz, |
forrás megjelenése a mérlegben; a mérlegsor kapcsolata a vállalkozás eredménykimutatásával; az adott mérlegsor |
megjelenése a beszámoló kiegészítő mellékletében és az üzleti jelentésben. A tananyag elsajátítása során az egyes |
mérlegsorokhoz kapcsolódó gazdasági eseményeket a tanulóknak/hallgatóknak naplóban, kontírozva kell rögzíteni, |
a számviteli elszámolási szabályoknak megfelelően. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az egységes számlakeret tartalma, felépítése |
• Az immateriális javak fogalma, csoportosítása, értékelése, az előző értékét módosító gazdasági események, az |
immateriális javak megjelenése a beszámolóban, analitika. |
• A tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása, értékelése, az eszköz értékét módosító gazdasági események, a tárgyi |
eszközök megjelenése a beszámolóban, analitika. |
• A befektetett pénzügyi eszközök és az értékpapírok fogalma, csoportosítása, értékelése, az eszköz értékét mó- |
dosító gazdasági események megjelenése a beszámolóban, analitika. |
• A vásárolt készletek fogalma, csoportosítása, értékelése, az eszköz értékét módosító gazdasági események |
megjelenése a beszámolóban, analitika. |
• A követelések csoportosítása, értékelése, az eszköz értékét módosító gazdasági események megjelenése a be- |
számolóban, analitika. |
• A pénzeszközök fogalma, csoportosítása, értékelése, az eszköz értékét módosító gazdasági események megje- |
lenése a beszámolóban, analitika. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2007-06/2 |
Pénzügyi számvitel 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A pénzügyi számvitel 2. tárgy szervesen kapcsolódik a számvitel alapjai és a pénzügyi számvitel, valamint a pénz- |
ügyi számvitel 1. című tantárgyak keretében elsajátított ismeretekhez, azokra épül, illetve azokat vezeti tovább. |
Tananyagegység tartalma: |
• A saját tőke fogalma, elemei, értékelése, a saját tőke értékét befolyásoló gazdasági események, a saját tőke |
megjelenése a beszámolóban. |
• A céltartalék fogalma, csoportosítása, értékelése, a céltartalék értékét befolyásoló gazdasági események, a cél- |
tartalék megjelenése a beszámolóban. |
• A kötelezettségek fogalma, csoportosítása, értékelése, a kötelezettségek értékét befolyásoló gazdasági esemé- |
nyek megjelenése a beszámolóban, analitika. |
• A sajáttermelésű készlet fogalma, csoportosítása, értékelése, az eszköz értékét módosító gazdasági események |
megjelenése a beszámolóban, analitika. |
• Az aktív és passzív időbeli elhatárolások fogalma, csoportjai, értékelése az időbeli elhatárolások gazdasági |
eseményei, megjelenése a beszámolóban. |
• A mérleg és az eredménykimutatás választható sémáinak összehasonlítása, a mérlegsorok tartalma, az össz- |
költség és a forgalmi költség eljárású eredménykimutatások összehasonlítása. |
• Az üzemi eredmény tartalma, felépítése, a pénzügyi műveletek eredményének tartalma, felépítése, a rendkívüli |
eredmény tartalma, felépítése, az eredmény adózása, adókedvezmények. |
• A kiegészítő melléklet és tartalma. |
• Az üzleti jelentés és tartalma. |
• A könyvviteli zárlat időpontjai, teendői, leltár, leltározás, a beszámoló összeállítása. |
• Egyszerűsített éves beszámoló, konszolidált beszámoló, speciális célra készített beszámolók (előtársaság, át- |
alakulás) jellemzői. |
• Ellenőrzés, önellenőrzés elszámolása, megjelenése az éves beszámolóban. |
• A beszámolók elemzése, az elemzéshez használható mutatószámok. |
• Könyvvizsgálat, közzététel, nyilvánosságra hozatal. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2007-06/3 |
Számviteli elszámolások 1. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Nagyon fontos, hogy ne csak elméletben sajátítsák el a tanulók/hallgatók az ismereteket, hanem a félév végére megfelelő jártasságot szerezzenek ezen ismeretek gyakorlati alkalmazására, azaz képesek legyenek egy-egy gyakorlati számviteli problémát önállóan megoldani, és képesek legyenek egy-egy beszámolórész önálló összeállítására, illetve lássák át a teljes folyamatot összefüggéseiben egészen egy üzleti év nyitásától a zárásig és a beszámoló összeállításáig. Az elméleti ismereteket a tanulónak/hallgatónak tudnia kell átültetni a gyakorlatba, azaz egy vállalkozással kapcsolatosan tudnia kell a teljes folyamatot a főkönyvi számlák nyitásától, az év eleji rendező tételek, a tárgyévi gazdasági események szintetikus és analitikus könyvelésén át a zárásig, beleértve természetesen az eredmény felosztásával kapcsolatos feladatokat és a mérleg, eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet összeállítását. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tárgy a Pénzügyi számvitel I. és II. tárgyakhoz szorosan kapcsolódik. • A tárgy keretében a gyakorlati példák, esettanulmányok feldolgozására kerül sor. • A mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó gazdasági események főkönyvi és analitikus elszámolására fókuszálunk. • A tematika követi a Pénzügyi számvitel tárgy tematikáját. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2007-06/4 |
Számviteli elszámolások 2. |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
Nagyon fontos, hogy ne csak elméletben sajátítsák el a tanulók/hallgatók az ismereteket, hanem a félév végére megfelelő jártasságot szerezzenek ezen ismeretek gyakorlati alkalmazására, azaz képesek legyenek egy-egy gyakorlati számviteli problémát önállóan megoldani, és képesek legyenek egy-egy beszámolórész önálló összeállítására, illetve lássák át a teljes folyamatot összefüggéseiben egészen egy üzleti év nyitásától a zárásig és a beszámoló összeállításáig. A félév során a tanulónak/hallgatónak az eddig elsajátított ismeretekre támaszkodva meg kell ismernie a beszámoló összeállításának szabályait. Az elméleti ismereteket a tanulónak/hallgatónak tudnia kell átültetni a gyakorlatba, azaz egy vállalkozással kapcsolatosan tudnia kell a teljes folyamatot a főkönyvi számlák nyitásától, az év eleji rendező tételek, a tárgyévi gazdasági események szintetikus és analitikus könyvelésén át a zárásig, beleértve természetesen az eredmény felosztásával kapcsolatos feladatokat és a mérleg, eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet összeállítását. |
Tananyagegység tartalma: |
• A tárgy a Pénzügyi számvitel III. tárgyhoz szorosan kapcsolódik. • A tárgy keretében a tanulók/hallgatók megismerik a zárlati feladatokat, azok gyakorlati végrehajtását. • Bemutatjuk az év végi zárlati feladatokat és példákon keresztül gyakorolják a tanulók/hallgatók a mérleg és az eredménykimutatás összeállítását. • A tematika követi a Pénzügyi számvitel III. tárgy tematikáját. |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2007-06/5 |
Számviteli informatika |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy tanításának célja, hogy alapot nyújtson a számviteli rendszerek kialakításához, a számviteli információs |
rendszerek konkrét tervezéséhez megfelelő alaposságú informatikai ismereteket adjon. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az információs rendszer fogalma, jellemzői. |
• A hagyományos (sziget) rendszerek, és az integrált vállalatirányítási rendszerek |
• Az integrált vállalatirányítási rendszerek kiválasztásának szempontjai (piaci kritériumok az igényelt rendszerrel |
szembeni követelmények); az integrált vállalatirányítási rendszerek honosítási feladatainak meghatározása; az in- |
tegrált vállalatirányítási rendszerek fajtái és legfontosabb jellemzői: logisztikai rendszer (beszerzés, készletgaz- |
dálkodás, értékesítés); termelésirányítási rendszer; tárgyi eszköz nyilvántartási rendszer; munkaügyi-, bér és jö- |
vedelem nyilvántartási rendszer; pénzügyi és számviteli rendszer. |
• A beszerzési alrendszer célja, feladata és tevékenység csoportjai, kapcsolata más alrendszerrel; a beszerzési |
modul tartalma és kapcsolatrendszere. |
• A készletgazdálkodási alrendszer célja, feladata, tevékenységcsoportjai, kapcsolata más alrendszerrel; a kész- |
letgazdálkodási modul tartalma és kapcsolatrendszere. |
• A marketing és értékesítési alrendszer célja, feladata, tevékenységcsoportjai, kapcsolata más alrendszerrel; az |
értékesítési modul tartalma és kapcsolati rendszere. |
• A termelési alrendszer célja, feladata, kapcsolata más rendszerrel; a termelési modul tartalma kapcsolati rendszere |
szere. • A tárgyi eszköz alrendszer célja, feladatai, kapcsolata más alrendszerekkel; (beruházások tervezése, előkészí- |
tése, lebonyolítása, számítógépes nyilvántartás, üzembe helyezés, értékelés); a tárgyi eszköz nyilvántartási |
modul tartalma, kapcsolati rendszere; (kezelt évek száma, eszközök azonosítása, nyilvántartási típusok, elszá- |
molási típusok, leírási módok, könyvelés, listázás, lekérdezés. |
• A pénzügyi és számviteli alrendszer helye, szerepe és kapcsolata más alrendszerrel; a pénzügyi és számviteli |
alrendszer követelményrendszerének meghatározása, a kiválasztandó integrált vállalatirányítási rendszerrel |
szemben.; a pénzügyi modul tartalma és kapcsolati rendszere (a rendszer alapelvei, pénzügyi funkciók, köny- |
velési alapadatok, a főkönyvi rendszer sajátosságai, pénzügyi rendszer, controlling kapcsolatok). |
• A humán erőforrás gazdálkodási alrendszer célja, feladata, tevékenységei, kapcsolata más alrendszerrel (tervezés |
előkészítés, gazdálkodás, számítógépes nyilvántartás, elemzés). |
• A munka és bérügyviteli modul tartalma és kapcsolati rendszere (bérszámfejtés, bérlisták, átutalások, bérfel- |
adások, adóelszámolás, munkaügy). |
• A vezetői információs rendszer fogalma, jellemzői, (informatikai rendszerek fejlődési szakaszai, a controlling |
és felsővezetői rendszereket segítő döntéstámogató eszközök és technikák). |
• Controlling és felsővezetői információs rendszer. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2621-06 |
Üzletfinanszírozási és adózási feladatok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2621-06/1 |
Kis és középvállalkozások üzletfinanszírozása |
Tananyagegység célja:
Tantárgy oktatásának célja a gyakorlat szemszögéből áttekinteni a kis-és középvállalkozások finanszírozásának lehetséges módozatait. Esettanulmányok segítségével bemutatni az üzletfinanszírozással kapcsolatos tervezésielemzési módszereket, lehetséges döntési alternatívákat és konkrét teendőket.
Tananyagegység tartalma:
• A kis-és középvállalkozások főbb jellemzői.
• A kisvállalatok működési, irányítási és finanszírozási sajátosságai.
• A kisvállalkozások mindennapi pénzügyei. A rövid távú befektetési döntések főbb területei.
• A készletekbe fektetett tőke nagysága. A készletszint optimalizálása.
• A kereskedelmi hitelállomány (vevőállomány) kívánatos szintje, a hitelezés határai.
• A pénzeszközök tartásának motívumai;a pénzállomány optimalizálása.
• A rövid távú finanszírozási döntések jelentősége, lényege, alapvető elemei.
• Az érett vállalkozások pótlólagos finanszírozási igényének felmérése> a pénzügyi terv általános jellemzői; az állományi és forgalmi szemléletű pénzügyi tervek összeállítása.
• A forrásszerkezet kialakítása. A tartós és a rövid lejáratú források arányának megválasztása.
• A tartós források belső struktúrája.
• Finanszírozás a saját tőke bővítésével; a nyereség visszaforgatásából származó többletforrás megítélése.
• Tőkebevonás (tőkeemelés) a meglévő, vagy új tulajdonosok vagyoni hozzájárulása révén.
• Finanszírozás bankhitellel; az üzletfinanszírozást szolgáló hitelek specifikus vonásai.
• A futamidő és a törlesztés ütemezésének hatása a vállalkozás likviditási helyzetére.
• A kölcsöntőke egyéb formáival történő finanszírozás; finanszírozás kötvény kibocsátásával.
• Kockázati-tőke finanszírozás, kereskedelmi hitel, faktoring, váltó.
• A technikai források szerepe a finanszírozásban.
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2621-06/2 |
Adózás |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a hazai adórendszerben alkalmazott adók leg- |
fontosabb szabályait, értelmezni tudják jogszabályok által közvetített ismeretanyagot, képesek legyenek a gyakor- |
lati adózási kérdések megoldására. |
Tananyagegység tartalma: |
• Az általános forgalmi adó : Az általános forgalmi adó (áfa) jellemzői, területi, személyi, tárgyi hatálya; a ter- |
mékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás, valamint export, import értelmezése; a teljesítés helye; az adófizetési |
kötelezettség keletkezése; az áfa alapja, mértéke; adómentesség az áfa rendszerében; az adó levonása, az adó |
megfizetése; eljárási szabályok az áfa rendszerében |
• A jövedéki adózatás fontosabb szabályai: A jövedéki adóztatás alapelvei, hatálya; adókötelezettség és adómen- |
tesség a jövedéki adórendszerben; a jövedéki adó felfüggesztése, a jövedéki adófizetés keletkezése; a jövedéki |
termék adómentes felhasználásának általános szabályai; az adóvisszaigénylés (levonás) szabályai; az adózással |
összefüggő eljárási szabályok |
• A társasági adó: A társasági adóztatás célja, általános jellemzői, alapelvei; a társasági adókötelezettség, a társa- |
sági adó alanyai; a belföldi illetőségű vállalkozások adóalapjának meghatározása, az adó mértéke; az adóked- |
vezmények rendszere a társasági adóban ; a fizetendő társasági adó és a mérleg szerinti eredmény meghatáro- |
zása; a külföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége; az osztalékadó fontosabb szabályai |
• A személyi jövedelemadó: A személyi jövedelemadó általános jellemzői, alapelvei; a személyi jövedelemadó |
hatálya, az adó alanya, az adókötelezettség tartalma; az összevonásra kerülő jövedelmek megállapításának |
szabályai; az adóelőleg megállapításának legfontosabb szabályai; a külön adózó jövedelmek adóztatásának |
szabályai |
• Az egyszerűsített vállalkozói adó |
• A helyi adók: A helyi adóztatás jellemzői, garanciális szabályai; a vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű |
adók, a helyi iparűzési adó; a helyi adóelőlegek megállapítása és a helyi adók megfizetése |
• A gépjárműadó |
• Az adóztatás további eszközei: Regisztrációs adó; energia adó, játékadó |
• Járulékok, hozzájárulások és díjak: Társadalombiztosítási járulék, munkavállalói és munkaadói járulék; innovációs |
járulék; szakképzési hozzájárulás; rehabilitációs hozzájárulás; környezetterhelési díj, stb. |
• Az adóeljárás legfontosabb szabályai |
• Támogatási rendszer |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2622-06 |
Bankügyletek |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2622-06/1 |
Banktan |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a pénzügyek, de közelebbről a monetáris folyamatok és monetáris működési intézmény- |
rendszerének megismertetése a működő hitelintézet tevékenységi köreinek gyakorlati elsajátítása. |
Tananyagegység tartalma: |
• Bevezetés: A hitelintézeti szektor szerepe napjainkban, a gazdaság pénz- és hitelellátásának folyamatai. |
• Intézményi struktúra |
• A hitelintézeti rendszer elemi: Banki, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás |
sajátosságai |
• Hitelintézeti szolgáltatások |
• A hitelintézet működésének főbb szabályai: Engedélyezés, irányítás és ellenőrzés, prudens működés, szervezeti |
felépítés |
• A jegybank engedélyezési és bankellenőrzési, ill. jogszabály-alkotási jogosultságai. Az összevont alapú fel- |
ügyelet; a PSZÁF feladatai és eszközei |
• Ügyleti rendszerezés: A hitelintézetek forrásai, passzív bankügyletek; betét és takarékbetét gyűjtése |
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása |
Bankközi források |
• A pénzforgalom bonyolítása: A bankszámla-szerződés (számlanyitás, a bankszámlaszerződés lényeges tartalmi |
elemei); a fizetési megbízások teljesítése, fizetési módok, fizetési rendserek; elektronikus banki pénzforgalmi |
szolgáltatások (bankkártyás műveletek, on-line banking) |
• Kihelyezési vagy aktív bankügyletek |
A hitelnyújtás és a hitelszerű finanszírozás formái; a kihelyezés és a követeléskezelés folyamatának elemei; vál- |
lalkozói és intézményi (nem banki) hitelek (folyószámlahitel, forgóeszközhitel, fejlesztési hitel; faktoring, lízing); |
lakossági hitelek (folyószámlahitel, személyi hitel, áruvásárlási hitel, hitelkártya, lombardhitel, lakáscélú hitelek) |
• A hitelintézetek vagyonkezelési típusú szolgáltatásai: Portfoliókezelés, befektetési tanácsadás; private bank- |
ing, azaz a kiemelt ügyfelek részére nyújtott banki szolgáltatások. |
• Egyes szakosított hitelintézeti formák sajátosságai |
Lakástakarék-pénztár; lakástakarék-pénztári modellek; a lakástakarék-pénztár hazai szabályozása; jelzálog- |
hitelintézet |
• Intézményi modellek napjaink Európájában; a magyar jelzáloghitelezési rendszer illeszkedése az európai mo- |
dellekhez. |
• Takarékszövetkezetek |
Működési sajátosságai, piaci helyzetük és lehetőségeik; a szövetkezeti hitelintézetek hazai intézményi rendszere |
és jogi szabályozása. |
Követelménymodul |
|
azonosítója |
megnevezése |
2623-06 |
Pénzügyi piacok |
Tananyagegység |
|
azonosítója |
megnevezése |
2623-06/1 |
Pénz- és tőkepiacok |
A tananyagegység célja és tartalma |
Tananyagegység célja: |
A tantárgy oktatásának célja a tőke és pénzpiacok, az instrumentumok alapfogalmainak megismertetése, viszonyaik és szerepük tisztázása a gazdaság egészében. Az eszközök, folyamatok mikrogazdasági szerepének, jelentőségének a bemutatása az üzleti gazdasági élet területén. |
Tananyagegység tartalma: |
• Pénzügyi piacok Pénzügyi közvetítők; a pénzügyi piacok csoportosítása; a tőzsde. • Pénzügyi eszközök Értékpapírok; származtatott (derivatív) eszközök. • Tőke- és pénzpiaci ügyletek Ügyletek típusai és csoportosításuk; határidős ügyletek; opciós ügyletek; swap ügyletek; az ügyletek összehasonlító jellemzés; ügyletek elszámolása; a származtatott ügyletek árazása • Árfolyamok és hozamok; hozam és kockázat; részvények árfolyamelemzése. • A tőzsdei információk rendszere Tőzsdei árfolyamok; a tőzsde információ szolgáltatási rendszere; tőzsdei indexek; nemzetközi és külföldi tőzsdeindexek |