adozona.hu
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -
minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, tová...
a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá
b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:
a) a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,
b) a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,
c) az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,
d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,
e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek - azok közvetlen használatát biztosító - kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá
f) az "ablakos írógépek" elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól;
b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.
c) képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is;
d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.
3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:
a) látásromlást előidéző tényezők,
b) pszichés (mentális) megterhelés,
c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők.
4. § (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható - szünetek szakítsák meg.
(2) Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként - a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával - szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc.
5. § (1) A munkáltató köteles - a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével - a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését
a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
b) ezt követően kétévenként,
c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
(2) A munkavállaló - a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően - köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.
(3) Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.
(4) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be:
a) a 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén,
b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia,
c) az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett.
(5) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.
6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.
7. § Az 5. és a 6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.
8. § (1) A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, fenntartása és korszerűsítése során.
(2) A képernyős munkahely kialakításának követelményeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtását a fővárosi és vármegyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság ellenőrzi.
10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 8. pontja hatályát veszti.
(2)
(3) A 2001. január 1. napját követően létesített új képernyős munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek.
(4) A 2001. január 1. napját megelőzően létesített képernyős munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelő betűkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követő tizenharmadik hónap első napjától kell biztosítani, hogy ezen betűkészlet a képernyőn, illetve a nyomtatásban megjelenjen.
(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén című, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.
1. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez
|
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató megnevezése, cégszerű bélyegzője ............................................................................... |
||
|
Beutalás képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra (A foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki.) |
||
|
A munkavállaló neve: ............................................................. Szül.: ........................... év ............. hó ............ nap ....... |
||
|
Lakcíme: ....................................................................................................................................................................... |
||
|
Munkaköre: ................................................................................. TAJ száma: ............................................................ |
||
|
Tevékenység leírása, különös tekintettel az elvégzendő látási feladatokra (milyen távol helyezkedik el a monitor, a billentyűzet, kell-e nyomtatott szöveget is olvasni munka közben, kell-e egyidejűleg vagy gyors egymásutánban távolabb elhelyezkedő személyekkel kapcsolatot tartani stb.): |
||
|
A szemészeti szakvizsgálatot indokoló látórendszeri panasz: |
||
|
Napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használt: |
||
|
igen |
nem |
|
|
A vizsgálat oka: munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, időszakos, soron kívüli* |
||
|
Kelt: ...................................................., .......... év ............................... hó ............. napján |
||
|
...................................................................................... |
||
|
foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosának aláírása, hiteles bélyegzője |
||
|
P. H. |
||
|
* A megfelelő rész aláhúzandó! " |
||
- Akkomodációs zavarok
- Hypermetropia
- Állandó kontaktlencse viselése, 45 év felett
- Komfortos binokuláris látás hiánya
- Fiatalkori rejtett fénytörési hiba
3. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez A képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei
1. BERENDEZÉSEK
1.1. Általános rendelkezés
A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.
1.2. Képernyő
a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel.
b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia.
c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.
d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető.
e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.
f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.
1.3. Billentyűzet
a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.
b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa.
c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében.
d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.
1.4. Munkaasztal vagy munkafelület
a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.
b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.
1.5. Munkaszék
a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét.
b) A szék magassága legyen könnyen állítható.
c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető.
d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.
2. KÖRNYEZET
2.1. Térkövetelmények
A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.
2.2. Megvilágítás
a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.
b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.
2.3. Tükröződés és fényvisszaverődés
a) A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.
b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.
2.4. Zaj
A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.
2.5. Klíma
a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon.
b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől.
c) A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani.
2.6. Sugárzás
Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.
3. EMBER-GÉP KAPCSOLAT
A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe:
a) a szoftver feleljen meg a feladatnak,
b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,
c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,
d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,
e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,
f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.
Lábjegyzet
Beiktatta a 3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet 1. §-a. Hatályos 2003.01.01.
Beiktatta a 3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet 1. §-a. Hatályos 2003.01.01.
Megállapította a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 1. § - a. Hatályos 2003.12.26.
Megállapította az 59/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.12.31.
Megállapította az 59/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.12.31.
Megállapította a 3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet 2. § -a. Hatályos 2003.01.01.
Megállapította a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.12.26.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet.
Beiktatta a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.12.26.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet.
Számozását módosította a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.12.26.
Számozását módosította a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.12.26.
Számozását módosította a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.12.26.
Módosította a 3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet 4. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2003.01.01.
Szerkezetét módosította a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 3. § - a. Hatályos 2003.12.26.
Beiktatta a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 3. § - a. Hatályos 2003.12.26.
Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet 4. § (3) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2003.01.01.
Beiktatta a 3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet 3. §-a. Hatályos 2003.01.01.
Módosította a 3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet 3. §-a. Hatályos 2003.01.01.
Megállapította a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.03.11.
Beiktatta a 66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.12.26.
Hivatkozó joganyagok
3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról
66/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról
47/2001. (XII. 23.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról
18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról
11/2013. (IV. 23.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, közalkalmazottainak és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségeinek megtérítéséről, illetve támogatásban részesítéséről
13/2014. (II. 25.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, közalkalmazottainak és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségeinek megtérítéséről, illetve támogatásban részesítéséről szóló 11/2013. (IV. 23.) BM rendelet módosításáról
