adozona.hu
APEH tájékoztató (AEÉ 2009/1.)
APEH tájékoztató (AEÉ 2009/1.)
az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági jogviszony) megszűnésekor
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya évközben megszűnik, akkor a munkáltatónak az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről a magánszemély részére a munkaviszony megszűnésének időpontjában igazolást kell adnia. Ez az adatlap és a kitöltési útmutató a 2009. évben hatályos rendelkezések szerinti kötelezettségeket tartalmazza.
Munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jo...
APEH tájékoztató (AEÉ 2009/1.)
az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági jogviszony) megszűnésekor
Adatlap 2009
A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági jogviszony) megszűnésekor
Kitöltési útmutató
a 2009. évre kiállítandó adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya évközben megszűnik, akkor a munkáltatónak az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről a magánszemély részére a munkaviszony megszűnésének időpontjában igazolást kell adnia. Ez az adatlap és a kitöltési útmutató a 2009. évben hatályos rendelkezések szerinti kötelezettségeket tartalmazza.Munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony (pl. a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony), amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
Az igazolásnak göngyölítve tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltatók által közölt adatokat is, ügyelve arra, hogy az előző munkáltatótól hozott adatlapon a halmozott adatok a törthavi adatot már tartalmazzák. Az igazolást ki kell adni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is. (A magánszemély halála esetén a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.)
A munkáltatónak ez a kötelezettsége azt a célt szolgálja, hogy a magánszemély munkahelyének (tagsági viszonyának) változása esetén minden szükséges adat rendelkezésre álljon ahhoz, hogy az új munkáltató az adóelőleg-levonással kapcsolatos teendőinek eleget tudjon tenni, illetve a munkaviszony évközi megszűnése esetén a magánszemély - ha nem létesít új munkaviszonyt, vagy ha egyébként adóbevallás benyújtására kötelezett - adóbevallást tudjon tenni. Ennek érdekében az igazolást e nyomtatvány (adatlap) felhasználásával, két példányban kell elkészíteni. A másolati példány az azt kiállító munkáltatónál marad, és ezen a munkavállaló (a tag) aláírásával igazolja az adatlap eredeti példányának átvételét.
Az adatlap nem tartalmazza az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (2005. évi CXX. törvény) és a magánszemélyek különadójával (2006. évi LIX. törvény) kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat, amelyekkel összefüggésben a kifizetőknek külön igazolást kell kiadniuk.
Az adatlap kitöltése
Az adatlapon előírt adatközlés tartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései határozzák meg. E tájékoztató ezeket nem ismétli meg, csak az adatközlés célja és kezelése szempontjából fontos összefüggésekre és tudnivalókra hívja fel a figyelmet.Az adatlap I. részében kell feltüntetni az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket.
Az 1. sorban a munkáltatótól [beleértve az adóévben az előző munkáltató(k)tól] származó rendszeres bért kell feltüntetni az év elejétől, vagy az év közben történő munkakezdés esetén a munkakezdés időpontjától a kilépésig a törthavi adattal együtt, halmozottan ("d" oszlop). Ez az összeg nem tartalmazza az érdekképviseleti tagdíjat. A munkaviszony hóközi megszűnése esetén a kilépés hónapjának törthavi adatát e sor "a" oszlopába külön is be kell írni.
Bérként ebben a sorban a szja-törvény 3. § 21. pontjának a) alpontjában nevesített jövedelmet kell feltüntetni.
A munkaviszonyból származó nem rendszeres bérjövedelemnek (2. sor) része a munkáltató által adott pénzjutalom, a lakásbérleti hozzájárulás, a munkaviszonyra tekintettel pénzben és természetben nyújtott juttatás és egyéb bérjellegű kifizetések, feltéve, hogy azok nem tartoznak a rendszeres bérjövedelmek körébe.
A munkaviszonyra tekintettel a munkáltató által kifizetett táppénzt a 3. sorban kell feltüntetni.
Az adatlap 4. sorának "b" oszlopában bevételként a munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés teljes, az év elejétől halmozott összegét, a "c" oszlopban az elszámolható költségek (ideértve a bizonylat nélkül figyelembe vehetőeket is) összegét, míg a "d" oszlopban az adóelőleg alapját kell feltüntetni, beleértve a korábbi munkáltató(k) által kifizetett tételeket is.
A külszolgálatra tekintettel a munkáltató által kifizetett összeget a 5. sorban kell feltüntetni (ez az Összeg nem szerepelhet az 1. sorban). Költségként levonható a külszolgálatért kapott összegből annak 30%-a, de legfeljebb napi 15 euró. Nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő jövedelmének megállapításánál napi 25 eurónak megfelelő összeg vonható le, és a 30%-os korlátot figyelmen kívül kell hagyni. Ha a külszolgálatra tekintettel kifizetett Összeg költségvetési forrásból származik, a bevétel 50%-a számít jövedelemnek.
Az 6. sorban kell feltüntetni a munkáltató által fizetett, a szja-törvény 3. § 21. pontjának b)-f) alpontjaiban nevesített jövedelmet, figyelemmel a 3. sorhoz tartozó útmutatásra.
A 7. sorba a más nem Önálló tevékenységből származó jövedelmeket kell beállítani. Itt kell szerepeltetni a választott tisztségviselő (ha tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi) tiszteletdíját, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tiszteletdíját, ha nem munkaviszonyban látja el feladatát, valamint itt kell szerepeltetni azokat az összegeket is, amelyeket a kifizető természetbenijuttatás pénzbeli megváltása címén ad. A jogviszony hóközi megszűnése esetén az utolsó törthavi adatot e sor "a" oszlopába külön is be kell írni.
A nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés bruttó összegét, az elszámolható költségeket, illetőleg az adóelőleg alapját a 8. sorban kell feltüntetni.
A 9. sorban kell szerepeltetni a munkaviszony megszűnésekor a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés kifizetett összegét, ha a magánszemély a végkielégítés utáni adó megfizetésére az évek közötti megosztást választja. Az itt feltüntetett összeget az 1. sor összege nem tartalmazhatja. Ha a munkáltató a törvényben meghatározott mértéken felül fizet ki végkielégítést, akkor azt a 7. sor összegében kell szerepeltetnie, illetve a végkielégítés teljes összegét akkor, ha a magánszemély a kifizetés évének adóalapjánál kívánja azt teljes egészében figyelembe venni.
Az "a" oszlopban fel kell tüntetni, hogy a végkielégítés hány hónapra vonatkozott.
A 10. sorban az önálló tevékenységekből származó kifizetéseket kell feltüntetni.
Az adóterhet nem viselő járandóságok (szja-törvény 3. § 72. pont) összegét az adatlap 11-15. sorában kell szerepeltetni, az "a" oszlopban külön kiemelve a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett összeget.
A 13. sorban kell igazolni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységre tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan jövedelmet, amelynek figyelembe vételét a kettős adóztatást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi.
A 16. sor "b" oszlopába bevételként a külföldi kiküldetés nem munkaviszonyra tekintettel fizetett teljes (év elejétől halmozott) összegét, a "c" oszlopba az elszámolható költségek összegét, míg a "d" oszlopba az adóelőleg alapját kell bejegyezni.
A 17. sor olyan kifizetések igazolására szolgál, amelyek az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem Önálló tevékenységből származó bevételek körébe. Ebben a sorban kell feltüntetni a munkavállaló vagy a társas vállalkozás magánszemély tagja valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként a munkáltatójától vagy a társas vállalkozástól kapott Ösztöndíját. Ugyancsak itt kell szerepeltetni pl. az elengedett tartozást, a kamat vagy árfolyamnyereség címén fizetett olyan jövedelmet, amely a szja-törvény rendelkezései alapján egyéb jövedelemnek minősül. Az opciós jog munkáltatónál történt érvényesítésével juttatott jövedelmet is ebbe a sorba kell beírni, ha az egyéb jövedelemként adóköteles.
Az adatlap 18. sorában kell feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon. adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmét, amely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. A 19. sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a szja-törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. A 18-19. sorok "a" oszlopában külön is fel kell tüntetni a bér Összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.
Az adatlap II. része tartalmazza a munkáltatók, a társas vállalkozások által az 1-19. sorokban feltüntetett jövedelmekből levont adóelőleget (20. sor), abból az "a" oszlopban külön kiemelve a 9. sorban szereplő végkielégítésből levont adóelőleget. Törthavi kifizetés esetén, az azt terhelő adóelőleg összegét, a 20. sor "b" oszlopán kívül, a Feljegyzések rovatban is fel kell tüntetni.
Az adatlap III. részében kell szerepeltetni a munkáltatónál (társas vállalkozásnál) az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett kedvezmények összegét.
Az adójóváírás (21. sor) igénybevételéről a magánszemélynek a juttatás időpontjáig kell nyilatkoznia. Az adójóváírás a havi bér összegének 18%-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint, feltéve, hogy az adott havi bér összege nem haladja meg a munkáltató, a kifizető által az adóévben juttatott bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összegét - az adott juttatást is beleértve - 1 250 000 forintot. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
Az adatlap 22. sorában az adóterhet nem viselő járandóságoknak (15. sor) az adótábla segítségével kiszámított adóját kell feltüntetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-ának megfelelő, azaz 3575 forint adókedvezmény illeti meg arra a hónapra, amikor a fogyatékosság legalább egy napig fennállt (23. sor).
A munkavállaló által fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés összegének 30%-a (24. sor) érvényesíthető kedvezményként az adóelőleg levonása során.
Az összevont adóalap adóját már az adóelőleg számításánál csökkenti a családi kedvezmény (25. sor), amely kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri. A munkáltató a családi kedvezményt akkor köteles figyelembe venni az adóelőleg levonásánál, ha a családi pótlékot a munkáltató folyósítja, és a munkavállaló legkésőbb a juttatás időpontjáig nem nyilatkozik arról, hogy a családi kedvezményt nem vagy más jogosult kívánja érvényesíteni, vagy, ha a jogosult legkésőbb a juttatás időpontjában tett nyilatkozatában kéri a családi kedvezmény figyelembevételét. Több jogosult esetén az érintettek a közösen tett nyilatkozatban megjelölhetik, hogy milyen megosztásban kérik a kedvezmény figyelembevételét.
Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint, valamint bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot, illetőleg más hasonló ellátást folyósítanak, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a magzat (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Az eltartottak létszámába be kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azokat is, akiket a családi pótlék összegének megállapításakor figyelembe vesznek. Ők tehát nem jogosítanak kedvezményre, csak a kedvezmény összegének megállapítása szempontjából vehetők figyelembe.
Az adatlap IV. részében fel kell tüntetni az egyes elkülönülten adózó jövedelmek Összegét, illetőleg az azok után felmerülő adót.
A magánszemélynek az adóbevallásában szerepeltetnie kell az életjáradékból, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, az osztalékot, a vállalkozásból kivont jövedelmet, a privatizációs lízingből, illetőleg az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, valamint az azokból levont adót is. Ezért a társas vállalkozás ilyen kifizetéseit is szerepeltetni kell az adatlapon.
A kifizetett bruttó összeget a 26-33. sorok "a" oszlopában, az adó alapját (ahol az eltér a kifizetés bruttó Összegétől) a "b" oszlopban, az adóalap után megállapított adót a "c" oszlopban, míg a ténylegesen levont adót a "d" oszlopban kell feltüntetni.
Az adatlap 34. sorának tartalmaznia kell az egyéb fonásadós jövedelmeket - a jövedelemforrás megnevezésével -, amelyekből az adó levonása nem történt meg.
Az adatlap 35. sorában kell szerepeltetni a 26-34. sorokba bejegyzett jövedelmek után megállapított ("c" oszlop), illetőleg ténylegesen levont adót ("d" oszlop).
Az adatlap V. részében az adóelőleg számításához, illetőleg az adóbevalláshoz szükséges egyéb adatokat kell feltüntetni:
- Az adatlap 36. sorának "b" oszlopában kell feltüntetni a 2009-ben kapott, a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés azon részét, amelyet a következő év adóalapjához kell hozzászámítani, feltéve, hogy a magánszemély az érintett kifizetések adózására az évek közötti megosztást alkalmazza. Az "a" oszlopba kell bejegyezni az átvitt hónapok számát és a végkielégítés átvitt részére már megfizetett adóelőleget.
- A munkáltató által levont, vagy a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt érdekképviseleti tagdíj összegét az adatlap 37. sorában kell közölni.
- A 38. sorban kell szerepelnie a 2009. évben osztalékelőleg címén kifizetett összegnek, illetőleg az abból levont 10%-os és/vagy 25%-os mértékű adónak.
- A 39. sor a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
- A 40. sor a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
- Az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség-, önsegélyező pénztárba, illetőleg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett munkáltatói hozzájárulás bérjövedelemként az 1. sor összegében figyelembe vett részét az adatlap 41-43. soraiban kell feltüntetni. A magánszemély többek között az itt feltüntetett összeg alapján rendelkezhet a pénztári egyéni számlára történő átutalásról, illetve érvényesíthet adókedvezményt a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe befizetett hozzájárulás adóköteles része után.
A Feljegyzések rovatban kell feltüntetni például
- a törthavi kifizetést terhelő adóelőleg összegét;
- a munkaviszony megszűnésének hónapjában a súlyosan fogyatékosok kedvezményére utaló egyéb (jogosultsági) adatokat;
- a munkahelyváltás időpontjáig összegyűlt nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapjának összegét;
- a munkáltató által adómentes természetbeni juttatásként nyújtott iskolakezdési támogatás összegét (értékét);
- ha a magánszemély tagja valamely magánnyugdíjpénztárnak, akkor a magánnyugdíjpénztárral kötött szerződésének a számát;
- minden, az adózással kapcsolatos, de a rendelkezésre álló sorokban nem szereplő információt.