adozona.hu
APEH közlemény (HÉ 2008/52.)
APEH közlemény (HÉ 2008/52.)
a magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatairól 2009. évre
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 46-48. §-ában előírt nyilatkozatok mintái a következők:
az adójóváírás érvényesítésére adott nyilatkozathoz a 2009. évben
A Nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a bér kifizetője) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendő összeg számfejtése előtt a rendelkezésére áll. A munkáltató/kifizető a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az elévülésig megőrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az a...
APEH közlemény (HÉ 2008/52.)
a magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatairól 2009. évre
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 46-48. §-ában előírt nyilatkozatok mintái a következők:|
Nyilatkozat az adójóváírás érvényesítéséről a 2009. évben |
|
A nyilatkozatot adó magánszemély |
|
neve:........................................................................................................................................................................................................................ |
|
lakcíme:.................................................................................................................................................................................................................. |
|
adóazonosító jele:................................................................................................................................................................................................ |
|
A bérjövedelem adóelőleg-alapjának megállapításához kérem az adójóváírás figyelembevételét. |
|
Kelt:......................................................................................................................................................................................................................... |
|
…………………………………… az adózó aláírása (kérjük, aláírás előtt olvassa el a kitöltési útmutatót is!) |
Kitöltési útmutató
az adójóváírás érvényesítésére adott nyilatkozathoz a 2009. évbenA Nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a bér kifizetője) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendő összeg számfejtése előtt a rendelkezésére áll. A munkáltató/kifizető a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az elévülésig megőrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig szintén meg kell őriznie!
A bérjövedelmek felsorolását a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 21. pontja tartalmazza.
Az adójóváírás 2009-ben az adott havi bér(ek) összegének 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint akkor, ha a munkáltató, a kifizető által az adóévben a magánszemélynek korábban már juttatott jövedelmek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést is figyelembe véve - nem haladja meg az 1 250 000 forintot.
Kitöltési útmutató a családi kedvezmény érvényesítéséről az adóelőlegnél 2009-ben
Ön csak abban a hónapban veheti igénybe a kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként járó 4000 forintos családi kedvezményt, amelynek bármely napján az eltartottak száma eléri a három főt.Vegye figyelembe, hogy ha az éves összes adóköteles jövedelme több lesz, mint a meghatározott jövedelemkorlát, a családi kedvezménynek azt a részét lehet majd az adóból levonni, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát. A jövedelemkorlát összege: a) 6 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte a 3 főt; b) 6 és fél millió forint, ha az eltartottak száma elérte a 4 főt; c) 7 millió forint, ha az eltartottak száma elérte az 5 főt; d) 7 és fél millió forint, ha az eltartottak száma elérte a 6 főt; e) és 8 millió forint, ha az eltartottak száma meghaladta a 6 főt.
A Nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a kifizető) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendő összeg számfejtése előtt a rendelkezésére áll. A munkáltató/kifizető a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az elévülésig megőrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig szintén meg kell őriznie!
A Nyilatkozatot akkor töltse ki, ha a családi kedvezményt Ön kívánja - akár részben is - érvényesíteni. Ha a jogosultak az adóelőlegnél a családi kedvezményt közösen (megosztva) kívánják érvényesíteni, mindkét jogosultnak közösen kell adnia a saját munkáltató (kifizető) számára Nyilatkozatot. Fontos! A családi kedvezményt év végén az adóbevallásban az adóelőlegnél történő megosztástól függetlenül lehet megosztani, vagyis akkor újra eldönthetik, melyikük veszi azt figyelembe, illetőleg hogyan osztják meg azt egymás között. (Minderre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak.) Akkor is töltse ki a Nyilatkozatot, ha az adóévben várható összes adóköteles jövedelme alapján a családi kedvezményt csak részben érvényesíti.
Az 1. ponthoz: Eltartott: a kedvezményezett eltartott és a családi pótlékra már nem jogosult tanuló is mindaddig, ameddig őt is figyelembe veszik testvérei családi pótléka összegének megállapításánál.
Kedvezményezett eltartott: a) akire tekintettel belföldön családi pótlékot, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot, más hasonló ellátást folyósítanak; b) aki a családi pótlékot saját jogán kapja; c) a rokkantsági járadékban részesülő személy; d) a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig).
A 2. ponthoz: Itt minden, az 1. pontban figyelembe vett eltartottat fel kell tüntetni, a születendő gyermekkivételével. a) Ha az eltartottnak van adóazonosító jele, akkor elegendő annak és a születési idejének beírása, ha nincs, akkor a többi adatot is be kell írni. b) A családi pótlék összegének beírása nem kötelező, de ajánlott annak érdekében, hogy tévedés nélkül legyen megállapítható az eltartottak, illetőleg a kedvezményezett eltartottak száma és a családi kedvezmény összege.
A 3. ponthoz: A szövegközi négyszögbe a kedvezmény érvényesítését kérő születendő gyermeke(i)nek számát írhatja be. A magzat a várandósság orvosi igazolása alapján a fogantatástól számított 91. nap hónapjától az élveszületés napját megelőző hónappal bezárólag vehető figyelembe. Halvaszületés esetén a szülés hónapját is figyelembe kell venni. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, azt az adóhatóság ellenőrzéskor kérheti, ezért az igazolást meg kell őrizni.
A 4. ponthoz: Az élettársat csak akkor jelölje, ha a kedvezményezett eltartott közös gyermek.
Az 5. ponthoz: Az előnyomtatott kötelezettség vállalása alapján közölni kell minden változást a megadott adatokban. Ezt új Nyilatkozat kitöltésével és aláírásával kell megtenni akkor, ha az eltartottak, illetőleg a kedvezményezett eltartottak száma, illetőleg a kedvezmény érvényesítőjének állapota megváltozik, továbbá akkor is, ha megváltozik a házastársa (élettársa) munkáltatója stb.
A 6-7. ponthoz: A törvény előírja a felsorolt adatok közlését, ezért azok hiánya esetén a Nyilatkozat érvénytelen.
A 8. ponthoz: Ha a kedvezmény érvényesítését kérőnek van munkáltatója, a Nyilatkozatot vele is alá kell íratnia a számára adott Nyilatkozat átadásával egyidejűleg. Az utóbbi munkáltató ennek alapján tekinthet el a kedvezmény érvényesítésétől, ha arra volna kötelezett.
A 9. ponthoz: A házastársnak/élettársnak akkor kell e pont szerinti nyilatkozatot aláírnia, ha nincs munkáltatója.
A 10. ponthoz: Minden, adóköteles jövedelemmel rendelkező, a jogosulttal közös háztartásban élő családtagnak is alá kell írnia ezt a Nyilatkozatot akkor, ha a kedvezmény érvényesítését kérő olyan eltartott után kívánja a családi kedvezményt figyelembe venni, aki a családi pótlékot saját jogán kapja vagy rokkantsági járadékban részesül.
Kitöltési útmutató az adóelőleg-levonásra vonatkozó nyilatkozathoz 2009-ben
A nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a kifizető) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendő összeg számfejtése előtt a rendelkezésére áll! A munkáltató/kifizető a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az elévülésig megőrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt szintén az elévülésig meg kell őriznie!Az 1/a)-d) pontok bármelyikének kitöltése azzal jár, hogy Önnek év végén önadózóként adóbevallást kell beadnia!
Az 1/a) és b) ponthoz: Ha Ön az önálló tevékenységéből származó bevételéből (munkadíj, költségtérítés) az adóelőleg alapjának megállapításához költséglevonást kér a nyilatkozatában, egyetlen más önálló tevékenységéből származó bevételével szemben sem alkalmazhatja a 10 százalék költséghányad levonásával történő jövedelemmegállapítást.
Ha költség levonását nem kéri (nem tölti ki a nyilatkozatot), akkor a kifizetőnek a munkadíj 90 százalékát kell adóelőleg-alapnak tekintenie, a költségtérítés esetében pedig a törvény által elismert, igazolás nélkül elszámolható költséget, ilyen elismert költség hiányában pedig 10 százalék költséghányadot kell a bevételből levonnia. Ha az adóelőleg alapjának megállapításához Ön nem kéri költség levonását, és ezért a kifizető az előzőek szerint jár el, nincs akadálya, hogy utóbb az adóbevallásában a 10 százalék költséghányad levonása helyett az igazoltan felmerült költségek figyelembevételével állapítsa meg bármely önálló tevékenységből származó jövedelmét.
Az 1/c) ponthoz: A nem önálló tevékenység díja (munkabér, választott tisztségviselő tiszteletdíja, személyesen közreműködő tag munkadíja stb.) teljes egészében adóelőleg-alap, ezért költségnyilatkozatot csak akkor lehet adni, ha a kifizető (a munkáltató) költségtérítést (is) fizet. Ha Ön nem kér költséglevonást az ilyen költségtérítésből, akkor a törvény által igazolás nélkül elismert költség összegét meghaladó részt, ilyen elismert költség hiányában a költségtérítést teljes egészében adóelőleg-alapként kell figyelembe venni. Ilyen esetben azonban annak sincs akadálya, hogy utóbb, adóbevallás beadásával az igazoltan felmerült költségek figyelembevételével állapítsa meg a kapott költségtérítésből a jövedelmet. A nem önálló tevékenységből származó költségtérítéssel szemben alkalmazott tételes költségelszámolás nem zárja ki az önálló tevékenységből származó bevételnél a 10 százalékos költséghányad alkalmazását, ha annak egyéb feltételei fennállnak.
Az 1/d) ponthoz: Csak akkor töltheti ki, ha Ön munkaviszonyban külszolgálaton lévő, vagy kifizető által elrendelt külföldi kiküldetésben lévő, nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban közreműködő gépkocsivezetőként, árukísérőként kap a gépjármű külföldi üzemeltetéséhez költségtérítést. Nyilatkozat hiányában a kifizető (a munkáltató) a költségtérítés teljes összegét adóelőleg-alapnak tekinti, ami azonban nem zárja ki az év végén a költségek igazolt elszámolásának lehetőségét az adóbevallásban.
Figyelem! Ha a nyilatkozatában az 1/a)-d) pont szerint levonni kért költséget utóbb nem tudja igazolni, és a nem igazolt rész több, mint a levont összeg 5 százaléka, a nem igazolt rész 12 százalékát külön adóként kell bevallania és megfizetnie.
A 2-3. ponthoz: Ön a 2. pont kitöltésével kérheti az adóév elejétől számított göngyölítéses adóelőleg-fizetést. Ekkor a kifizető az adóév elejétől összesíti a tőle származó, az Ön által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat. Az adott kifizetés adóelőlegét az adóelőleg-alapok így meghatározott összegére az adótábla szerint számított adóból az adóévben korábban már megállapított adóelőlegek levonásával határozza meg. Az adóelőleg megállapításához az 5. pontban feltüntetett adóterhet nem viselő járandóságot is figyelembe kell venni.
Ha a 2. pont szerinti nyilatkozatot ad, vegye figyelembe, hogy utóbb, amikor az év elejétől számított összes összevonandó jövedelme (az adóterhet nem viselő járandóságot is beleértve) meghaladja az 1 millió 700 ezer forintot, minden alkalommal az általános szabály szerinti (azaz 36%-os kulccsal történő) adóelőleg-levonást kell kérnie. Ha az utóbbi nyilatkozat elmulasztása az adóév végén befizetési különbözetet eredményez, annak összege után 12% különadót is kell fizetnie.
A 4. ponthoz: A törvény által meghatározott adóelőlegnél nagyobb összeg levonását is lehet kérni, azonban a levonás a bevételt nem haladhatja meg, és aránya a bevételhez nem lehet nagyobb, mint a legmagasabb adókulcs százalékos mértéke (36%).
Az 5. ponthoz: Az adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj, ösztöndíj) felsorolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 72. pontja tartalmazza.
A 6. ponthoz: Ha kéri, a társaságnak az adóelőleget nem a legmagasabb adókulccsal kell levonnia, hanem a munkáltatókra vonatkozó szabályok (pl. az adókedvezmények) figyelembevételével állapíthatja meg az adóelőleget.
A 7. ponthoz: Ha Ön a művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az Ön által kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele(i) után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint egyénileg teljesíti, akkor az Ön nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg.
A 8. ponthoz: Ön a 8. pont kitöltésével kérheti, hogy a munkáltató/kifizető a 4 százalékos mértékű különadó-előleget vonja le. Különadó fizetésére Ön az összevont adóalapba tartozó jövedelem azon része után köteles, amely meghaladja a költségvetésről szóló törvényben 2009-re meghatározott éves járulékfizetési felső határt. Amennyiben a különadó-előleg levonása nem történt meg, a különadót a bevallásra nyitva álló határidőig Önnek kell megfizetnie.