adozona.hu
3183/2016. (X. 4.) AB végzés
3183/2016. (X. 4.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria Gfv.VII.30.343/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1.1 Az indítványozó gazdasági társaságnak a megelőző peres eljárásban meghatalmazott jogi képviselője a Kúria Gfv.VII.30.343/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt az Alkotmánybíróságról s...
3183/2016. (X. 4.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Gfv.VII.30.343/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.Indokolás
[1] 1.1 Az indítványozó gazdasági társaságnak a megelőző peres eljárásban meghatalmazott jogi képviselője a Kúria Gfv.VII.30.343/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be.[2] A megelőző peres eljárásban az indítványozó alperesként vett részt. Az indítványozó kft. ügyvezetője a 2013. május 7-én kelt meghívóval taggyűlést hívott össze 2013. május 31-én 10 órára. A taggyűlés napirendje a 2012. évi beszámoló és mérleg megtárgyalása volt, továbbá döntés annak elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról. A taggyűlési meghívó kizárólag a napirendi pontot tartalmazta, ahhoz mellékletként a beszámolót és a mérleget nem csatolták.
[3] A felperes 2013. május 17-én kelt levelében sérelmezte, hogy az ügyvezető nem biztosította számára a társaság irataiba való betekintés jogát. Sérelmezte továbbá azt is, hogy az üzletrész tulajdonosok megállapodásával ellentétben a 2012. évi mérleg tartalmát könyvvizsgálóval nem auditálták. E levelében a felperes kérte az iratokba történő betekintés biztosítását, és - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 144. § (3) bekezdése alapján - indítványozta napirendi pontként felvenni - a mérleg elfogadása előtt -a könyvvizsgálói tájékoztatást.
[4] A 2013. május 31-én megtartott taggyűlésen a jelen levő tagok első napirendi pontként elfogadták a 2012. évi beszámoló és mérleg megtárgyalását, illetőleg annak tárgyában való döntést. Míg második napirendi pontként felvették a 2012. évi beszámoló könyvvizsgálatának elrendeléséről szóló döntéshozatalt. Ezt követően az ügyvezető átadta a tagoknak a 2013. május 29-én kelt 2012. évi beszámolót. A taggyűlés 20 igen és 10 nem szavazattal az 1/2013. (V. 31.) számú határozatával a beszámolót és a mérleget elfogadta, míg ugyanilyen arányban a 2/2013. (V. 31.) számú határozattal a 2012. évi beszámoló könyvvizsgálatának elrendeléséről szóló javaslatot elvetette.
[5] 1.2. A felperes keresetében az 1/2013. (V. 31.) számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte a Gt. 45. § (1) bekezdése alapján. Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy a 2012. évi beszámolót az ügyvezető csak a taggyűlésen adta át, ezért azt a tagok érdemben nem tudták átnézni, arra nem tudtak nyilatkozatot tenni.
[6] Az elsőfokú bíróság az 1/2013. (V. 31.) számú taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Indokolásában hivatkozott a Gt. 144. § (2) bekezdésére, amely szerint a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik -legalább 15 napnak kell eltelnie.
[7] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a napirend megküldése és a taggyűlés napja közötti időre előírt időköz intézménye - figyelemmel a Gt. 144. § (2) bekezdésében foglaltakra - azt a célt szolgálja, hogy a tagoknak az adott napirendi pontról történő szavazás előtt kellő idő álljon rendelkezésre a társaság működését, céljait érintő, azt befolyásoló, megfontolt és alapos döntés meghozatala érdekében. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a törvényileg előírt időköz intézménye kiüresedne, ha a tag nem rendelkezne a megfontolás alapjául szolgáló kellő információval.
[8] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az indítványozó nem tett eleget a Gt. 144. § (2) bekezdése szerint a napirend közlési kötelezettségének, mert a taggyűlési meghívó nem tartalmazott olyan információt, adatot, amely alapján a tagok a napirendi pont tárgyalására felkészülhettek volna és a rendelkezésükre bocsátott információk, adatok ismeretében kellő megfontolás után dönteni tudtak volna az indítványozó működését érintő 2012. évi beszámoló és mérleg tárgyában.
[9] Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
[10] Döntésének indokolása szerint a kialakult bírói gyakorlat értelmében a taggyűlési meghívóban a napirendi pontokat olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a tagok a taggyűlésre kellőképpen fel tudjanak készülni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint e követelménynek az indítványozó ügyvezetője által 2013. május 7. napján elküldött taggyűlési meghívó megfelelt.
[11] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy sem jogszabály, sem pedig az indítványozó társasági szerződése nem írja elő, hogy a - keresettel támadott - határozat meghozatalát megelőzően a taggyűlési meghívóval együtt meg kellene küldeni a könyvelési-számviteli nyilvántartás, felperes által hivatkozott okiratait. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy az üzleti év zárása tárgyában szükséges döntéshozatalhoz való felkészülést nyilvánvalóan megkönnyíti az, ha a meghívó mellékleteként az egyszerűsített éves beszámolót, illetve a társaság gazdálkodásával kapcsolatos okiratokat is megküldik. Ezek azonban jogszabályi, illetőleg társasági szerződési előírások hiányában nem kötelező kellékei a meghívónak, elmaradásuk a taggyűlés lefolytatását és a határozathozatalt nem akadályozzák.
[12] A felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[13] A Kúria indokolásában rámutatott, hogy a tag tagsági jogviszonyán alapuló joga a társaság irataiba való betekintés, amit - a Gt. 27. § (2) bekezdése értelmében - a tag erre irányuló kérelme esetén az ügyvezetőnek kell biztosítania. Az adott tényállás mellett megállapítható, hogy a felperes 2013. május 17-én kelt, az ügyvezetőhöz címzett levelében egyebek mellett iratbetekintési jogát kívánta gyakorolni a 2012. évi beszámoló és mérlegtervezet tekintetében. A Kúria hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az ügyvezető e levélben írtakra nem válaszolt. A beszámoló és a mérleg tervezetét 2013. május 29-én írta alá, és azokat a tagoknak a taggyűlésen adta át. A felperes már a taggyűlésen jelezte, hogy emiatt nem volt elegendő ideje a beszámoló és a mérleg-tervezetben foglaltak áttanulmányozására, így nem tud megalapozottan szavazni.
[14] A Kúria az előbbiekben kiemelt körülményekre tekintettel úgy ítélte meg, hogy az indítványozó 1/2013. (V. 31.) számú taggyűlési határozata a Gt. 144. § (2) bekezdésének célját sértő eljárás keretében kerül meghozatalra, nem biztosítva a felperes tagsági jogviszonyból eredő jogainak gyakorlását, a kft. törvényes működése és gazdasági megítélése szempontjából nagy jelentőségű döntés meghozatala során. A Kúria álláspontja szerint a taggyűlés nem kellő időben és módon történt előkészítése azzal a következménnyel jár az adott tényállás mellett, hogy az ily módon meghozott taggyűlési határozat jogszabálysértő.
[15] 1.3. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, az Alaptörvény XXIV. cikkének és 28. cikkének a sérelmét állította.
[16] Kifejtette, hogy a Gt. 144. § (2) bekezdése "a napirend (a napirendi pontok pontos megjelölésével való) közlését írja elő, nem pedig a napirendi pontokhoz esetlegesen kapcsolódó - akár tetemes mennyiségű - iratok előzetes megküldését". Álláspontja szerint ezért az ügyvezető nem volt köteles megküldeni a társaság beszámolóját és mérlegét a meghívó mellékleteként. Hivatkozott e körben a Kúria Gfv.X.30.345/2011/5. számú és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.419/2013/7. számú ítéletében foglaltakra is.
[17] Az indítványozó hangsúlyozta, hogy "[a] bíróság, illetve a bírósági jogalkalmazás és jogértelmezés nem veheti át a jogalkotó, törvényhozó hatalom szerepét azáltal, hogy a törvény szövegében nem rögzített - így általuk meg sem ismerhető - kötelezettségeket ró az állampolgárokra, illetve jelen esetben az adott gazdasági társaságra".
[18] Az Alkotmánybíróság eljárásának előkészítése keretében a főtitkár hiánypótlásra hívta fel az indítványozó jogi képviselőjét. Ebben - egyebek mellett - tájékoztatta arról, hogy az Ügyrend 27. § (3) bekezdése értelmében, ha az indítványozó jogi képviselővel jár el, a meghatalmazásnak az Alkotmánybíróság előtti eljárásban való képviseletre kell vonatkoznia. Az adott esetben azonban az alkotmányjogi panaszhoz mellékelt meghatalmazás nem az Alkotmánybíróság előtti eljárásra, hanem az elsőfokú bíróság előtti - a Pécsi Törvényszék előtt folyamatban volt 14.G.20.662/2013. számú - eljárásra vonatkozik.
[19] Az indítványozó jogi képviselője a hiánypótlás keretében előadta, hogy "a már csatolt meghatalmazáson felül újabb meghatalmazást - rajtam kívül álló okok miatt - nem áll módomban csatolni". Kifejtette ugyanakkor azt a jogi álláspontját, miszerint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 70. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú eljárás során csatolt meghatalmazása kiterjed az Alkotmánybíróság előtti képviseletre is.
[20] Az indítványt egyebekben kiegészítette, és előadta, hogy "tartalmilag a panaszolt alapjogi sérelem az adott esetben sokkal inkább az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét jelenti". Hivatkozott továbbá az 7/2013. (III. 1.) AB határozatban foglaltakra is.
[21] Az Ügyrend 27. § (1)-(3) bekezdése alapján - figyelemmel az Abtv. 52. § (6) bekezdésére is - az ügy előadó alkotmánybírója megállapította, hogy az indítvány továbbra is hiánypótlásra szorul, ezért az Abtv. 58. § (2) bekezdése szerint felhívta az indítványozót a jogi képviselőnek adott meghatalmazás csatolására.
[22] Az indítványozó az Alkotmánybíróság végzését - a kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) tartalma alapján -2016. május 24-én vette át, az abban foglaltaknak azonban nem tett eleget.
[23] 2. Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy az alkotmányjogi panasz eljárásban 2013. augusztus 1-je óta a jogi képviselet nem kötelező. Az Abtv. eddig hatályban volt 51. § (2) bekezdését ugyanis az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXI. törvény 13. §-a hatályon kívül helyezte.
[24] Az indítványozó tehát a hatályos szabályozás alapján személyesen is eljárhat az alkotmányjogi panasz eljárásban. Ha azonban jogi képviselő útján terjeszti elő az alkotmányjogi panaszt, a képviseleti jogosultságot igazolni kell. Abban az esetben pedig, ha a képviselet meghatalmazáson alapul, az Ügyrend 27. § (2) bekezdése alapján a képviseleti jogosultságot a Pp. szerinti teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy közokiratba foglalt meghatalmazással kell igazolni. Az Ügyrend előírja továbbá, hogy "[a] meghatalmazásnak az Alkotmánybíróság előtti eljárásban való képviseletre kell vonatkoznia. A [...] képviselő alapeljárás szerinti [...] meghatalmazásának hatálya az Alkotmánybíróság előtti eljárásra nem terjed ki" [27. § (3) bekezdése].
[25] A képviseleti jog igazolásával összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra is - figyelemmel az indítványozó jogi képviselője által a hiánypótlás során kifejtett álláspontra -, hogy a Pp. 70. § (2) bekezdése a jelen eljárásban nem irányadó. Az alkotmányjogi panasz eljárás ugyanis nem a polgári peres eljárás része, ezért az Alkotmánybíróság előtti eljárásban tett jognyilatkozatok nem minősülnek "perrel kapcsolatos nyilatkozatnak". A Pp. 70. § (2) bekezdése értelmében pedig a per vitelére szóló meghatalmazás a "perrel kapcsolatos nyilatkozatra" terjed ki. Az Alkotmánybíróság utal továbbá arra is, hogy a Pp. alkalmazásának csak erre vonatkozó kifejezett rendelkezés esetén van helye az Alkotmánybíróság előtti eljárásban [pl. Abtv. 57. § (9) bekezdés, 67. §].
[26] A kifejtettek ellenére az indítványozó jogi képviselője a főtitkári felhívásra sem igazolta az Alkotmánybíróság előtti eljárásra vonatkozó képviseleti jogosultságát. Az Alkotmánybíróság ezért közvetlenül felhívta az indítványozót, hogy a jogi képviselő által a nevében előterjesztett indítványhoz csatolja a meghatalmazást. Az Alkotmánybíróság tájékoztatta az indítványozót, hogy ennek hiányában a jogi képviselő által benyújtott alkotmányjogi panasz nem minősül joghatályos indítványnak. Az indítványozó a hiánypótlásról szóló végzést átvette, de nem nyilatkozott arról, hogy a bírósági polgári peres eljárásban eljárt jogi képviselő által benyújtott beadványban foglaltakkal egyet ért-e, illetve hogy azt, mint saját beadványát fenntartja-e. Másrészt a felhívás ellenére a jogi képviselő meghatalmazását sem csatolta. Az indítványozó a felhívásnak annak ellenére nem tett eleget, hogy az Alkotmánybíróság kifejezetten figyelmeztette a visszautasítás jogkövetkezményére.
[27] A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Ügyrend 30. § (2) bekezdés g) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2016. szeptember 27.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czine Ágnes s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2682/2015.