adozona.hu
391/B/2008. AB határozat
391/B/2008. AB határozat
Károlyháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 15/2006. (XII. 12.) Ök. rendelet 7.§-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Károlyháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 15/2006. (XII. 12.) Ök. rendelete 7. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó Károlyháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 15/2006. (XII. 12.) Ök. rendelete (a továbbia...
391/B/2008. AB határozat
Károlyháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 15/2006. (XII. 12.) Ök. rendelet 7.§-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a Károlyháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 15/2006. (XII. 12.) Ök. rendelete 7. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az indítványozó Károlyháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 15/2006. (XII. 12.) Ök. rendelete (a továbbiakban: Ör.) azon szakaszának a megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, amely a telekadó mértékét 1200 m2-ig 100 Ft/m2-ben, 1201 m2-től pedig 200 Ft/m2-ben határozza meg. Az indítványozó szerint a képviselő-testület az Ör. megalkotásakor nem vette figyelembe a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 6. § c) pontját, amely alapján az önkormányzatnak az adómegállapítás során tekintettel kell lennie a helyi sajátosságokra és az adóalanyok teherviselő képességére is. Az indítványozó többek között kiemeli, hogy Károlyháza községben a telekárak nagyságrendekkel elmaradnak az ország egyéb pontjain kialakult négyzetméter áraktól, de ezen helyi sajátosságnak számító körülmény ellenére az önkormányzat mégis a törvényi maximumot alkalmazza az 1200 m2-nél nagyobb telkek adóztatása esetén. Mindezek alapján az indítványozó szerint az Ör. kifogásolt rendelkezése sérti az Alkotmány 70/I. §-ában szabályozott arányos közteherviselés elvét.II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
2. Az Ör. támadott rendelkezése:
"7. § A telekadó mértéke:
a) 1200 m2-ig 100 Ft/ m2
b) 1201 m2-től 200 Ft/ m2."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmány 70/I. §-a szerint a Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában e rendelkezés értelmezésével kapcsolatosan kifejtette: ez a rendelkezés állampolgári kötelezettségként fogalmazza meg a közteherviselés elvét. A közterhekhez való hozzájárulási kötelezettség megállapítása tekintetében egyedül azt az általános követelményt támasztja, hogy annak meg kell felelnie az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyainak. Azaz a közterhekhez való hozzájárulási kötelezettségnek közvetlen összefüggésben kell állnia, arányosnak kell lennie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyaival, helyzetével. Ebből az általános követelményből a jogalkotónak nem származik kötelezettsége arra, hogy minden egyes adó megállapítása során az adó mértékét, az adó tárgyaként megállapított jövedelem vagy vagyon nagyságától, illetőleg értékétől függően, differenciáltan, azzal arányosan kell szabályoznia.
Nem tekinthető alkotmányellenesnek az a szabályozás, amely valamely adó mértékét tételesen meghatározott összegben állapítja meg. (66/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 735, 737.; 544/B/1998. AB határozat, ABH 2000, 893, 898-899.; 956/B/1998. AB határozat, ABH 2000, 937, 939.) A vagyoni típusú adók célja - így a telekadóé is - az arányos közteherviselés elvének (Alkotmány 70/I. §) megvalósítása.
A helyi önkormányzat - amely helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot - egyik alkotmányos alapjoga a törvény keretei között érvényesülő adóztatási jog [Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pont]. Az önkormányzatok a Hatv. keretei között szabadon dönthetnek arról, hogy vezetnek-e be helyi adót, s ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezetik be, továbbá meghatározhatják az adó mértékét és bevezetésének időpontját, a szabályozást pedig később - a helyi tapasztalatok függvényében - bármikor módosíthatják is. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint helyi adók esetében az arányos közteherviselés garanciáit elsősorban a Hatv. teremti meg azzal, hogy meghatározza a helyi önkormányzat adómegállapítási jogának kereteit, a bevezethető adók fajtáit, az adóalanyok körét, az adó tárgyát és alapj át, valamint az adó mértékének maximumát. A Hatv. keretei között az adómérték megállapítása a jogalkotó képviselő-testület szabad mérlegelésén nyugszik, amelynek célszerűségét az Alkotmánybíróság nem vizsgálja.
Mind az építményadó, mind a telekadó esetén a Hatv. alternatív módon határozza meg az adó alapját, illetőleg mértékét. A Hatv. választási lehetőséget ad a helyi önkormányzatnak arra, hogy az építmény, illetőleg telek alapterülete alapján tételes adóként vagy az ingatlan korrigált forgalmi értéke alapján, annak 3%-áig határozza meg az építmény-, illetőleg telekadó mértékét. Az adó megállapításának ez utóbbi módja minden esetben biztosítja az ingatlan értékével arányos adóztatást. Abban az esetben, ha az önkormányzat az adót tételesen állapítja meg - mivel a tételes adó korlátozottabb lehetőséget kínál az értékarányos adóztatásra - a Hatv. rendelkezéseinek betartása mellett is előfordulhat, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott adómérték egyes adózók tekintetében súlyos méltánytalanságot eredményez. Ezért írja elő a Hatv. 6. § c) pontja - mintegy garanciális szabályként - az önkormányzat számára, hogy az adó mértékének megállapítása során köteles figyelemmel lenni a helyi sajátosságokra és az adóalanyok teherviselő képességére. (544/B/1998. AB határozat, ABH 2000, 893, 899.)
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során a Hatv. 6. § c) pontjában foglaltak mérlegelésének hiánya miatt a telekadó mértékét akkor minősítette alkotmányellenesnek, amikor az önkormányzat az adó mértékét a Hatv.-ben meghatározott törvényi adómaximumban határozta meg. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az önkormányzat az adó mértékének a törvényi adómaximumban való megállapításával ugyan formálisan eleget tesz a Hatv. 22. § a) pontjában foglalt tételes előírásnak, amennyiben azonban mellőzi a Hatv. 6. § c) pontjának kötelező mérlegelési követelményeit, megsérti egyúttal az Alkotmány 70/I. §-ában szabályozott arányos közteherviselés követelményét is [1531/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 707, 710., 22/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 620, 624.]. Azokban az esetekben azonban, amelyekben az önkormányzat ugyan nem differenciált, de az adó mértékét nem az adómaximumban határozta meg, az Alkotmány 70/I. §-ának sérelmét nem állapította meg (pl. 507/B/2000. AB határozat, 2002, 1500.; 441/B/2005. AB határozat, 1549.).
2. Az Hatv. 22. § a) pontja értelmében a telekadó évi mértékének felső határa a 21. § a) pontja (a telek m2-ben számított területe) szerinti adóalap-számítás esetén 200 Ft/ m2. A Hatv. 6. § c) pontjának 2005. január 1-jén életbe lépett módosítása lehetővé teszi azonban azt is, hogy az önkormányzat ettől a felső mértéktől az infláció követésével eltérjen. A tételes módon meghatározott telekadónak a Hatv. 21. § a) pontjában megállapított felső határa tehát jelenleg nem azonos az adómaximummal.
Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az Ör. szabályozási rendszerét. Az Ör. támadott 7. §-a szerint a telekadó mértéke 1200 m2-ig 100 Ft/m2, 1201 m2-től (tehát az 1200 m2-t meghaladó részre) pedig 200 Ft/m2. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a fizetendő telekadó mértéke összességében nemcsak, hogy a törvényi adómaximumot, de még a tételes módon meghatározott telekadónak a Hatv. 21. § a) pontjában megállapított felső határát sem éri el.
Tekintettel arra, hogy az önkormányzat a telekadó megállapítása során nem lépte túl, sőt nem is érte el a Hatv.-ben meghatározott adómaximumot, az Alkotmánybíróság fent idézett gyakorlatának megfelelően az Ör. 7. §-ának megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 70/I. §-ára alapított - indítványt elutasította.
Budapest, 2008. október 14.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró