adozona.hu
33/B/2007. AB határozat
33/B/2007. AB határozat
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 76.§ (3) bekezdése, 77.§-a és 79.§ (2) bekezdése, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 76. § (3) bekezdése, 77. §-a és 79. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, va...
33/B/2007. AB határozat
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 76.§ (3) bekezdése, 77.§-a és 79.§ (2) bekezdése, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 76. § (3) bekezdése, 77. §-a és 79. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 2. § (3) bekezdése, 3. § sz) pontja, 48. § (1) bekezdése és az azt megelőző fejezet címéből a "létesítése és" szövegrésze, "A közforgalmú gyógyszertár létesítése" alcíme, 49. § (1) bekezdése, 50. § (2) és (3) bekezdése, 51. § (1) bekezdés második mondatának a "közvetlen lakossági gyógyszerellátás céljából" szövegrésze és (2) bekezdése, 63. § (1) bekezdése, 77. § (2) bekezdés a) pontjának "az intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítésével összefüggő részletes szabályokat" mondatrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó utólagos normakontroll keretében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.), valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt terjesztett elő.1. A Ctv.-nek "A törvényességi felügyeleti eljárás" címe alá tartozó 76. § (3) bekezdését, 77. §-át és 79. § (2) bekezdését az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből következő jogbiztonság követelményébe, 77. §-át pedig az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésébe is ütközőnek tartotta.
Okfejtésének kiindulópontja, hogy "a közhitelesség biztosítása érdekében a cégnyilvántartás (...) törvénysértő adatot nem tartalmazhat," ezért a törvényességi felügyeleti eljárást bárki kezdeményezésére, jogvesztő határidő előírása, a hivatalbóli és kérelemre indítható eljárások körének megkülönböztetése nélkül le kellene folytatni. Nézete szerint a szabályozás ellentmondásos, a két eljárás közti különbségtételt maga a Ctv. 76. § (3) bekezdésében foglalt eset kérdőjelezi meg, amely szerint a kérelemre indult eljárás az ott meghatározott okból hivatalbólivá fordulhat át. "Nincs értelme (...) megszorító jelleggel szabályozni az eljárás kezdeményezésének feltételeit," illetőleg a hiányos kérelem elutasítását lehetővé tenni. Ezt kívánja a jogbiztonság és a jogegyenlőség azért is, mert ha a - Ctv. 77. § a)-b) pontjában felsorolt - hatóság, szakmai kamara nem kíván eljárást kezdeményezni, a cégbíróság egyéb - a 77. §
(1) bekezdés c) pontjában megjelölt - érdekelt kérelme kapcsán "azt keresné, (...) hogyan lehet elutasítani."
2. Az indítvány szerint a Gyftv. 2. § (3) bekezdése, 3. § sz) pontja, 48. § (1) bekezdése és az azt megelőző fejezet címéből a "létesítése és" szövegrésze, "A közforgalmú gyógyszertár létesítése" alcím, 49. § (1) bekezdése, 50. §
(2) és (3) bekezdése, 51. § (1) bekezdés második mondatának a "közvetlen lakossági gyógyszerellátás céljából" szövegrésze és (2) bekezdése, 63. § (1) bekezdése, 77. § (2) bekezdés a) pontjának "az intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítésével összefüggő részletes szabályokat" mondatrésze az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, míg a Gyftv. 49. § (1) bekezdése, 50. § (2) és (3) bekezdése, 51. § (1) és (2) bekezdése, valamint 77. § (2) bekezdésének idézett része az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésébe is ütközik.
Az indítványozó szerint a jogbiztonság sérelmét eredményezi, hogy a Gyftv. 2. § (3) bekezdése nem adja meg a gyógyszertár "jogilag korrekt fogalmát." A gyógyszertárat egészségügyi intézményként definiálja, amelynek az indítványozó véleménye szerint csak az intézeti gyógyszertár (Gyftv. 51. §) felel meg, mert az a gyógyintézet része, így az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § ga) alpontja alá esik, azonban "önálló jogalanyiság hiányában nem gyógyszertár." A közforgalmú gyógyszertár ugyan önálló jogalany, de - mint az indítványozó kifejti - nem tekinthető egészségügyi intézménynek, mert egyfelől nem vonható az Eütv. idézett rendelkezése alá, másfelől e jellege ellen szól, hogy a Gyftv. 74. §-a és 76. §-ának (1) bekezdése szerint egyéni vállalkozó által, vagy gazdasági társasági formában működtethető.
Az indítványozó kifejtette, hogy a személyes gyógyszertár működtetési jognak (a továbbiakban: személyi jog) a Gyft. 3. § sz) pontja szerinti definíciója ugyancsak a jogbiztonságot sérti. Úgy érvel, hogy "a jogalkotó szerint a működtetés joga azonos a gyógyszertár vezetés tényével," holott a személyi jog engedélyezésénél a gyógyszertár még nem létezik, tehát a személyi jog "nem lehet más, mint a gyógyszertár alapítási engedélye." A vezetésről csak később születhet döntés, ha a társasági formában működő gyógyszertár esetén a cégbírósági bejegyzéssel, egyéni vállalkozó esetében az igazolvány kiadásával létrejön a gyógyszertár. A fogalom-meghatározás így az egyéni vállalkozó esetében helyes, mert a vezetésről a személyes működtetési joggal rendelkező gyógyszerész egyedül dönt, társasági formában létrejött gyógyszertár esetében azonban a tulajdonosok, vagyis a személyi jogos gyógyszerész csak akkor vezetheti a gyógyszertárat, ha vezető tisztségviselőnek választják.
Nem állapítható meg a Gyftv. 48. §-ából és a fejezet címéből, illetőleg a kifogásolt alcímből sem, hogy a "tulajdonképpeni gyógyszertárat" ki, milyen eljárással létesíti, mert a működési engedély kiadásának feltételei nem azonosak a létesítés engedélyezésével. Az indítványozó kifejtette, hogy a Gyftv. 74. §-a alapján a közforgalmú gyógyszertár létesítésére vagy cégeljárásban, vagy a 76. § (1) bekezdés szerint egyéni vállalkozói igazolvány kiadásával kerül sor. A gyógyszertárként létrejött jogalany csak ezután, a hatóság által kiadott működési engedély alapján kezdheti meg tevékenységét. Ezért az előbbi rendelkezés és címek azért ütköznek a jogbiztonság követelményébe, mert nem a gyógyszertár létesítését, hanem a működés megkezdését szabályozzák, vagyis a szabályozás tárgya nem az, amit a kifogásolt rendelkezések megjelölnek.
Az indítvány szerint a Gyftv. 49. § (1) bekezdésének a közforgalmú gyógyszertár működésének engedélyezésére vonatkozó szabályából az következik, hogy olyan településen, ahol közforgalmú gyógyszertár már működik, akkor sem adható ki új gyógyszertárra engedély, ha a kérelmező minden jogszabályi feltételt teljesített, így az ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében és 70/A. § (3) bekezdésében foglaltakkal.
A Gyftv.-nek a fiókgyógyszertár intézményére és számára vonatkozó 50. § (2) és (3) bekezdése az Alkotmány 2. § (1) bekezdését az indítvány szerint azáltal sérti, hogy a székhelyi gyógyszertár vezetéséhez kötődő személyi jog hatályát kiterjeszti a többi gyógyszertárra, holott "a személyi jogos gyógyszertár vezetési kötelezettség egyszerre csak egy helyen teljesíthető." A személyi jogos gyógyszerésznek eleget kell tennie gyógyszertár vezetési kötelezettségének, amely akkor valósul meg, ha egy gyógyszertára van.
A Gyftv. - intézeti gyógyszertárra vonatkozó - 51. § (2) bekezdését és 77. § (2) bekezdését azért tartotta az indítványozó a jogbiztonságot és jogegyenlőséget sértőnek, mert ellentétes azzal a követelménnyel, miszerint a gyógyszertár csak személyi jog alapján működtethető. A "gyógyszertárnak nem tekinthető intézeti gyógyszertár" ugyanis személyi joggal rendelkező gyógyszerész vezetése nélkül is végezhet közvetlenül lakossági gyógyszerellátást.
Az indítványozó kifejtette, hogy a Gyftv. 63. § (1) bekezdése a jogbiztonság követelményébe ütközően nem rögzíti a személyi jogos gyógyszerészt helyettesítő felelős vezető alkalmazásának maximális időtartamát, csupán hatósági engedélyhez köti. Ezzel lehetővé teszi, hogy a gyógyszertár korlátlan időre mentesüljön a személyes vezetésre vonatkozó kötelezettség alól.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"70/A. § (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
2. A Ctv. érintett rendelkezései:
"76. § (1) Hivatalból jár el a cégbíróság, ha a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy
(... )
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a cégbíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban."
"77. § (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a) az ügyész,
b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében
ba) a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv,
bb) a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara,
c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti.
(2) A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a kérelmezőt, ha a kérelme alaptalan volt.
(3) A cégbíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(4) Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező viseli.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a kérelem elutasítására került sor, a cégbíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
(6) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat (beadványokat, határozatokat) a bíróság megküldi a kérelmezőnek, illetve a cégnek, akik a törvényességi felügyeleti eljárásban nyilatkozatot tehetnek, illetve az érdemi határozatokkal szemben jogorvoslattal élhetnek."
"79. § (1) A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a cégbíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a törvénysértő cégjegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható."
3. A Gyftv. rendelkezései:
"2. § (3) A gyógyszertár egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók- és kézigyógyszertári formában működhet."
"3. § E törvény alkalmazásában
sz) személyes gyógyszertár működtetési jog: szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére közforgalmú gyógyszertár vezetésére adott engedély (a továbbiakban: személyi jog);"
"I. Fejezet
A GYÓGYSZERTÁRAK LÉTESÍTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE
48. § (1) Gyógyszertár csak érvényes működési engedély alapján működtethető. Új gyógyszertár létesítéséről és működésének engedélyezéséről (a továbbiakban együtt: működtetés) egy hatósági eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár működtetésére irányuló kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül dönt. Az új gyógyszertár létesítéséről és működésének engedélyezéséről szóló határozat egy példányát a hatóság a létesítés helye szerint illetékes települési önkormányzatnak is megküldi."
"A közforgalmú gyógyszertár létesítése
49. § (1) Azon a településen, ahol közforgalmú gyógyszertár nem működik az egészségügyi államigazgatási szerv - az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítése esetén - az új közforgalmú gyógyszertár működtetését engedélyezi."
"50. § (2) Fiókgyógyszertár működtetésére - a közlekedési viszonyok figyelembevételével - elsősorban a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárat működtető kaphat engedélyt. A közforgalmú gyógyszertárat működtetőnek háromnál több fiókgyógyszertár működtetése nem engedélyezhető.
(3) A fiókgyógyszertár annak a közforgalmú gyógyszertárnak a telephelye, amelyre nézve létesítését engedélyezték."
"51. § (1) Intézeti gyógyszertár működtetése a fekvőbeteg gyógyintézet, illetve a fekvőbeteg gyógyintézet intézeti gyógyszerellátási feladatait ellátó működtető kérelmére engedélyezhető. Az intézeti gyógyszertár fekvőbeteg gyógyintézetben történő felhasználásra és közvetlen lakossági gyógyszerellátás céljából szolgáltathat ki gyógyszert.
(2) Az intézeti gyógyszertár működtetője köteles biztosítani az intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítését szolgáló feltételeket. Az intézeti gyógyszertár működésének részletes szakmai szabályait, személyi és tárgyi feltételeit, nyilvántartási kötelezettségeit az intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítésével kapcsolatos feladatok részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg."
"63. § (1) Amennyiben a személyi jog jogosultja a gyógyszertár személyes vezetési kötelezettségének meghatározott ideig eleget tenni nem tud, a gyógyszertár vezetéséről felelős vezető alkalmazásával is gondoskodhat."
"77. § (2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) az intézeti gyógyszertár működésének részletes szakmai szabályait, személyi és tárgyi feltételeit, nyilvántartási kötelezettségeit, az intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítésével összefüggő részletes szabályokat,
(...)"
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az indítványozó azért kérte a Ctv. törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai alkotmányellenességének megállapítását, mert a hivatalbóli és kérelemre indult eljárások közötti megkülönböztetés eredményeképpen a cégbíróság nem köteles bárki kérelmére, minden további feltétel és határidő nélkül lefolytatni az eljárást, továbbá ellentmondásosnak tartotta a 76. § (3) bekezdésének szabályát.
1.1. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a törvényességi felügyelet intézménye csak egyik biztosítéka annak, hogy a cégnyilvántartás a Ctv. 22. § (1) bekezdésének megfelelően, vagyis hitelesen tanúsítsa a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A cégbejegyzéssel, cégalapítással, a létesítő okirat érvénytelenségével összefüggésben a jogszabálysértés kiküszöbölésének elsődleges jogorvoslati eszköze a Ctv. 65-70. §-a szerint az ügyész és az érdekelt által indítható - bejegyző végzés, változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti, cégalapítás, valamint létesítő okirat módosításának érvénytelenségének megállapítására irányuló - per, amelynek eredményeként a cégbíróság a valós adatokat jegyzi be a cégjegyzékbe.
Mivel a cégnyilvántartás közhitelessége megkívánja, hogy a cég valós működési adat ai és a cégjegyzék, valamint a cégnyilvántartás adatai ne térjenek el, a Ctv. 72. § (1) bekezdése a törvényességi felügyeleti eljárás szabályaival további lehetőséget ad arra, hogy a cégbíróság - a törvényben meghatározott esetekben - a cégjegyzékadatot a cégjegyzékbe hivatalból bejegyezze vagy törölje, azonban csak akkor [Ctv. 74. § (3) bekezdés e], ha az igény a Ctv.-ben biztosított, vagy más polgári perben, illetőleg közigazgatási eljárásban nem érvényesíthető. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Az Alkotmánybíróság 30/1994. (V. 20) AB határozata a cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló - 1998. június 16-ig hatályos - 1989. évi 23. tvr. egyes rendelkezései alkotmányossági vizsgálata kapcsán megállapította, hogy a törvényességi felügyelet az olyan eljárásokhoz tartozik, amelyek célja elsődlegesen nem a jogalanyok anyagi jogi igényeinek érvényesítése, hanem a törvényesség megtartása, illetőleg helyreállítása. "A törvényességi felügyelettel az állam biztosítja, hogy az ezáltal érintett jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járjanak el, működésük feleljen meg a hatályos jogszabályok előírásainak." (ABH 1994, 161, 163, 164.) A törvényességi felügyeletet tehát a cégbíróság jogosult és köteles gyakorolni, és ezért főszabályként hivatalból jár el.
1.2. A jogbiztonság az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatában az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság fontos tartalmi eleme. [45/1991. (IX. 10.) AB határozat, ABH 1991, 206, 207.] Az Alkotmánybíróság 44/1997. (IX. 19.) AB határozata az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével kapcsolatosan a következőket tartalmazza: "Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. [...] Az Alkotmánybíróság felfogásában a jogbiztonság szorosan kapcsolódik a jogállamiság alkotmányjogi elvéhez, annak lényegi eleme. A jogbiztonság pedig az államtól és a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek és a norma címzettjei számára is értelmezhetőek és követhetőek legyenek. A jogbiztonság e szempontjainak súlyos megsértése egyben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság sérelmét is jelenti. A jogállamiság elve ugyanakkor nem kisegítő, másodlagos szabály, s nem puszta deklaráció, hanem önálló alkotmányjogi norma, amelynek sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét (11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77., 21/1993. (IV. 2.) AB határozat, ABH 1993, 172.)." (ABH 1997, 304, 308.)
1.3. Az Alkotmánybíróság elsőként a Ctv. 76. § (3) bekezdése alkotmányosságát vizsgálta, amely az indítványozó szerint ellentmondást tartalmaz.
A 26/1992. (IV. 30.) AB határozat megállapította: "Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság - amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme - megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon." [ABH 1992, 142.] Több határozatában az Alkotmánybíróság kimondta azt is, hogy a normavilágosság sérelme miatt az alkotmányellenesség akkor állapítható meg, ha a szabályozás a jogalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltérő értelmezésre ad módot és ennek következtében a norma hatását tekintve kiszámíthatatlan, előre nem látható helyzetet teremt a címzettek számára, illetőleg a normaszöveg túl általános megfogalmazása miatt teret enged a szubjektív, önkényes jogalkalmazásnak. [pl. 1160/B/1992. AB határozat, ABH 1993, 607, 608.; 10/2003. (IV. 3.) AB határozat, ABH 2003, 130, 135-136.; 1063/B/1996. AB határozat, ABH 2005, 722, 725-726.; 381/B/1998. AB határozat, ABH 2005, 766, 769.]
A Ctv. 76. § (1) bekezdés a) pontja előírja, hogy a cégbíróság - többek között - akkor jár el hivatalból, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást. A tudomásszerzés bármilyen módon történhet az eljárás során, ennek egyikét konkretizálja a 76. § (3) bekezdése, amikor az informátor nem kíván, vagy nem léphet fel kérelmezőként, de a cégbíróság az eljárást szükségesnek tartja.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint e rendelkezés egyértelmű, nem mossa össze a kétfajta eljárás közötti különbséget, ezért e vonatkozásban az indítványt elutasította.
1.4. A kérelemre történő eljárásnak a Ctv. 77. §-ában foglalt szabályai az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével nem mutatnak érdemi alkotmányos összefüggést. Az eljárás kezdeményezésére való jogosultságnak az érdekeltséghez való kötése, illetőleg a kérelem formai követelményei az Alkotmánynak a bírósághoz fordulás, vagy a jogorvoslathoz való jog biztosítását tartalmazó 57. § (1) és (5) bekezdésével állhatnának összefüggésben, ezekre azonban az indítványozó nem hivatkozott.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653-654.; 32/2000. (X. 20.) AB határozat, ABH 2002, 215, 220.; 19/2004. AB határozat, ABH 2004, 312, 343.] Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
1.5. A Ctv. 79. § (1) bekezdése szerint egyéves jogvesztő határidőn túl is kérhető az eljárás megindítása, ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg. A 79. § (2) bekezdése e szabályt a hiva-talbóli eljárásra azzal a megkötéssel terjeszti ki, hogy kivételesen indokolt esetben ad az eljárás megindítására lehetőséget. A Ctv. e rendelkezéséhez fűzött indokolás szerint "esetenként komoly jogbizonytalanságot eredményezett az a körülmény, hogy évekkel a jogi esemény bekövetkezte után nyilvánított a cégbíróság jogellenesnek és semmisített meg pl. egy taggyűlési (közgyűlési) határozatot, ami e határozatra épülő további határozatok, harmadik személyekkel kötött szerződések érvényességét is megkérdőjelezte.[...] Az ilyen, egy éven túl meginduló eljárásra csak kivételesen kerülhet sor, pl. akkor, ha a törvénysértő adat valakinek a jogát, jogos érdekét súlyosan sérti." A jogbiztonság tehát egyrészről megköveteli a valódi cégadatok feltüntetését, de nyomósabb indok szól amellett, hogy ugyancsak a jogbiztonság érdekében a jogvesztő határidőn túl csak törvényességi felügyeleti eljárás keretén belül, akkor legyen törölhető a cégadat, ha az eljáró bíróság azt a jogszabálysértő helyzet súlyának, a cégadat bejegyzésével vagy törlésével járó következmények mérlegelése után szükségesnek találja.
Ezért az Alkotmánybíróság ebben a vonatkozásban is elutasította az indítványt.
1.6. A Ctv. 77. §-a az indítványozó értelmezésében nem biztosítja az esélyegyenlőséget az "egyszerű ügyfél" számára, mert a kérelmére vonatkozó formai kötöttségek miatt beadványa - szemben a 77. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti jogosultakkal - nem feltétlenül eredményezi az eljárás lefolytatását.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezés valamennyi jogosultra azonos előírásokat fogalmaz meg, nem minősül az a)-b) pont alattiak pozitív diszkriminációjának. Így nem állapítható meg az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésének sérelme, ezért az Alkotmánybíróság ezt az indítványi részt is elutasította.
2. Az indítványozó a Gyftv. egyes rendelkezéseit azért tartotta az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközőnek, mert meglátása szerint a gyógyszertár, a személyi jog fogalma nem egyértelmű, nem pontos, azonosnak tekinti a gyógyszertár létesítését a működés megkezdésével, a jogszabályon belül ellentét van (személyi jog kiterjesztése a fiókgyógyszertárra, engedélyezés hiánya a jogszabályi feltételek teljesítése esetén). Emellett egyes rendelkezések a jogegyenlőség biztosításának követelményét is sértik.
2.1. A Gyftv. 2. § (3) bekezdése a különböző formában működtethető gyógyszertárat egészségügyi intézményként definiálja. Az indítványozó tévesen hivatkozik az Eütv. 3. § ga) pontjára, mert az az "egészségügyi intéz-mény" fogalmát csak az adott törvény alkalmazásában adja meg, nem vonatkoztatható a Gyftv.-re. A Gyftv. e rendelkezéshez fűzött indokolása a következőket tartalmazza: "A törvény szándéka tehát egyrészt annak hangsúlyozása, hogy a gyógyszertárak saját kompetenciájukban egészségügyi szolgáltató tevékenységre kötelezettek ugyanúgy, mint a többi egészségügyi szolgáltató (kórházak, alap- és szakellátási praxisok, szakrendelők), másrészt nem lehet eltekinteni megítélésük és működésük szabályozása során attól a ténytől, hogy kiskereskedelmi tevékenységet végeznek még akkor sem, ha ezt a tevékenységet egészségügyi intézményként folytatják." Ebből is kitűnik, hogy az "egészségügyi" jelző a tevékenység jellegére, a betegek egészségügyi állapota megőrzésében, a betegségek megelőzésében és gyógyításában betöltött szerepére utal, nem pedig az intézményi formákra.
Nem áll ellentétben e meghatározással, hogy a Gyftv. egyéb rendelkezései a gyógyszertár működtetését bármilyen gazdasági társasági formában lehetővé teszik, mert pontosan e rendelkezés teszi kétarcúvá a gyógyszertárat azáltal, hogy a kiskereskedelmi tevékenységgel felruházza; maga a gyógyszertár és az azt működtető vállalkozás elkülönül. Ezért e rendelkezés nem ütközik a jogbiztonság követelményébe, amiért az Alkotmánybíróság ezen indítvány részt elutasította.
2.2. Gyógyszertár vezetésére - a közforgalmú gyógyszertár kivételével - a Gyftv. 61. § (1) bekezdése szerint az ott meghatározott feltételekkel rendelkező gyógyszerész jogosult. Közforgalmú gyógyszertár működtetését a Gyftv. 56. § (1) bekezdése, illetőleg 62. § (1) bekezdése - a törvény ellenkező rendelkezése hiányában - személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetéséhez köti.
A személyi jog a gyógyszerész számára a közforgalmú gyógyszertár vezetésére jogosító általános engedély, amely a szakmai kompetencia igazolását hivatott szolgálni. A személyi jogosultnak tagsági (részvényesi) joggal kell rendelkeznie a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban. A Gyftv. 62. § (2) bekezdése értelmében főszabályként csak egy gyógyszertárat vezethet, kivéve a fiókgyógyszertárat.
Személyi jogot a jogszabályi feltételeket teljesítő gyógyszerész kezdeményezésére az egészségügyi állami szerv engedélyezi [Gyftv. 56. § (1) bekezdése], amely a gyógyszertár működtetésének egyik nélkülözhetetlen feltétele, azonban - ellentétben az indítványozó állításával -nem azonos a gyógyszertár "alapítási" (létesítési) engedélyével. Utóbbira a Gyftv. II. Része tartalmaz rendelkezéseket, amelyek szerint az egészségügyi államigazgatási szerv (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) dönt a gyógyszertár létesítéséről és működésének engedélyezéséről (a továbbiakban: működtetés), ha a Gyftv.-ben és a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendeletben foglalt követelményeknek megfelel. A személyi jog és a működtetési jog engedélyezésére vonatkozó eljárás tehát nem azonos, a személyi jog engedélyezése elvi lehetőséget teremt arra, hogy a már működési engedéllyel rendelkező, vagy a jövőben létesítendő gyógyszertárat a gyógyszerész (tulajdonosként, résztulajdonosként) ennek birtokában vezesse.
A fentiekre figyelemmel a Gyftv. kifogásolt 3. § sz) pontjában foglalt meghatározás - a Gyftv. más rendelkezéseivel is - összevetve nem sérti a normavilágosság követelményét, ezért az erre vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
2.3. A Gyftv. 48. § (1) bekezdése szerint gyógyszertár csak érvényes működési engedély alapján működtethető. Az egészségügyi hatóság dönt a gyógyszertár létesítéséről és működésének engedélyezéséről. A 48. §-ból kitűnően a Gyftv. a gyógyszertár működtetésén annak létesítését és működésének engedélyezését együttesen érti - azzal létesül a gyógyszertár, hogy működési engedélyt kap -, vagyis a létesítést és működést egymást feltételező fogalmakként használja, megszüntetve a megelőzően hatályban volt, a gyógyszertárak létesítéséről és működésének egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 3. és 10. §-ában tett megkülönböztetést, amely külön létesítési engedélyt kívánt meg az új gyógyszertár létesítéséhez, valamint működési engedélyt az engedélyezett gyógyszertár működésének megkezdéséhez.
Az engedélyezést azonban meg kell előznie a gyógyszertár alapítása érdekében gazdasági társaság létrehozásának, illetőleg egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásának. A már létrejött vállalkozás az, amely a gyógyszertár működtetését kérelmezi, és a jogszabályi feltételek fennállása esetén a működési engedélyt megkapja. E szabályok világos rendelkezéseket tartalmaznak a gyógyszertár létesítése és működtetése tekintetében, erre figyelemmel az Alkotmánybíróság nem találta a jogbiztonság követelményébe ütközőnek a Gyftv. 48. § (1) bekezdését, a rendelkezést megelőző és követő címet, így ezen indítványi részt elutasította.
2.4. A Gyftv. 49. § (1) bekezdése szerint az egészségügyi államigazgatási szerv új közforgalmú gyógyszertár működtetését engedélyezi azon a településen, ahol nem működik ilyen gyógyszertár, míg a 49. § (2)-(3) bekezdése tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén akkor is engedélyezhető új közforgalmú gyógyszertár, ha a településen már működik ilyen intézmény. Az Alkotmánybíróság a Gyftv. 49. § (3) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata kapcsán megállapította, hogy ezzel a szabállyal lehetővé vált, hogy akkor is új gyógyszertárak lépjenek a gyógyszer-kiskereskedelem piacára, ha a településen az egy közforgalmú gyógyszertárra eső átlagos lakosságszám nem éri el az ötezer főt. "A támadott rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy a lakosságszámhoz kötött feltétel révén kialakított piacra lépési akadálytól függetlenül mások is létesíthessenek közforgalmú gyógyszertárat. A többletkötelezettségek vállalása révén - legalább átmenetileg - az újonnan piacra lépő közforgalmú gyógyszertárak olyan szolgáltatásokat biztosítanak a fogyasztóknak, melyek meghalad(hat)ják az egyébként már működő gyógyszertárak által nyújtott szolgáltatásokat." (1094/B/2006. AB határozat, ABK 2008 február, 191, 204, 206.) Ezért az (1) bekezdésben foglaltakból az indítványozó által megjelölt korlátozás nem következik. A támadott szabály, valamint a jogbiztonság és az esélyegyenlőségi tétel között így értékelhető összefüggés nem állapítható meg, ezért az indítványt ebben a részében is elutasította.
2.5. A Gyftv 50. § (2) és (3) bekezdését az indítványozó azért tartotta alkotmányellenesnek, mert álláspontja szerint kivételt enged ama szabály alól, hogy a személyi jogos gyógyszerész egy patikát vezessen. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezések a fiók-gyógyszertár működtetésének feltételeire vonatkoznak, az említett kivételt a Gyftv. 62. § (2) bekezdése tartalmazza. A támadott rendelkezés és az Alkotmány hivatkozott rendelkezései között nincs érdemi alkotmányos összefüggés, ezért az Alkotmánybíróság ezen indítványi részt is elutasította.
2.6. A Gyftv. az intézeti gyógyszertár tevékenységi körére vonatozó 51. § (2) bekezdésének második mondata, illetőleg (2) bekezdése, továbbá az intézeti gyógyszertár működésének részletes szabályai megalkotására felhatalmazást adó 77. § (2) bekezdés a) pontja az indítványozó szerint azért sérti mind a jogbiztonság, mind a jogegyenlőség követelményét, mert vezetéséhez nem követel meg személyi jogot. Az intézeti gyógyszertár az egészségügyi intézmény része, más gyógyszertártól eltérő sajátosságokkal rendelkezik, mert a szakmai feltételek az intézményen belül biztosítottak, azt az egészségügyi intézmény működteti. Az eltérő szabályozás azonban sem a jogbiztonsággal, sem a jogegyenlőség tételével nem mutat alkotmányjogilag értékelhető összefüggést, ezért az indítványt e részében is elutasította az Alkotmánybíróság.
2.7. A Gyftv. 63. § (2) bekezdése abban az esetben, ha a személyi jogos gyógyszerész vezetési kötelezettségének meghatározott ideig nem tud eleget tenni, 60 napon túli helyettesítését hatósági engedélyhez köti. A helyettesítésre jogosult személlyel szemben azonban ugyanazokat a feltételeket támasztja, mint a személyi jogos gyógyszerésszel. Mivel a gyógyszertárak működése felett a Gyftv. 64. §-a értelmében az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol és intézkedésre jogosult, kellő garancia van arra, hogy a helyettesítés esetében a rendelkezés kijátszására ne nyíljon lehetőség. Így nem sérül a jogbiztonság, míg a rendelkezés a jogegyenlőség követelményével érdemi összefüggésben nem áll. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt e részében is elutasította.
Budapest, 2008. október 7.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró