20/2023. (VIII. 24.) MK rendelet

adozona.hu

20/2023. (VIII. 24.) MK rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagjai és rendvédelmi igazgatási alkalmazottai illetményének és egyéb juttatásainak, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagjai ruházati ellátmányának megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Miniszterelnöki Kabinetiroda
Jogterület(ek): Belügy, rendvédelem , Közigazgatási jog , Munkajog
Tipus: rendelet
Érvényesség kezdete: 2023.09.02
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 3. pont a) és c) alpontjában, 341. § (1) bekezdés 8. és 9. pontjában, 341. § (1) bekezdés 21. pont a), b), valamint f)-h) alpontjában és 342/A. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 14. és 15. pontjában meghatározott feladatkörömben e...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

20/2023. (VIII. 24.) MK rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagjai és rendvédelmi igazgatási alkalmazottai illetményének és egyéb juttatásainak, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagjai ruházati ellátmányának megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § (1) E rendelet hatálya
a) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
b) az Információs Hivatal,
c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és
d) a Nemzeti Információs Központ
(a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálat) hivatásos állományának tagjára (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) terjed ki.
(2) E rendelet hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendvédelmi igazgatási alkalmazottaira - a 10. §, a 15-18. §, a 42. § és az 1. melléklet kivételével - terjed ki.
2. § A rendvédelmi igazgatási alkalmazott tekintetében az 1. § (2) bekezdése szerint e rendeletet azzal kell alkalmazni, hogy
a) hivatásos állomány tagján rendvédelmi igazgatási alkalmazottat,
b) állományilletékes parancsnokon a szervezeti egység vezetőjét,
c) állományparancson munkáltatói határozatot,
d) szolgálati beosztáson munkaköri feladatot,
e) szolgálati helyen a munkavégzés helyét,
f) szolgálatteljesítésen a munkavégzést,
g) szolgálati jogviszonyon rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt,
h) túlszolgálaton rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzést
kell érteni.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában
1. önálló lakás: a hivatásos állomány tagja saját tulajdonában vagy résztulajdonában álló lakás, lakásra vonatkozó állandó használati jog, lakásra vonatkozó haszonélvezeti jog, a fennálló vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bérlőkijelölési jogán keletkezett bérleti jogviszony alapján bérelt ingatlan;
2. ruházati ellátmány: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 175. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű pénzbeli ruházati utánpótlási ellátmány, amely alapfelszerelési ellátmány, illetve ruházati utánpótlási ellátmányból álló polgári ruházat vásárlására, illetve hivatásos állomány tábornoki rendfokozatú tagjának utánpótlási tábornoki ruházatának megvásárlására biztosított pénzösszeg.

II. FEJEZET

AZ ILLETMÉNYRE ÉS AZ ILLETMÉNYJELLEGŰ JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. Az illetmény megállapítása

4. § (1) A hivatásos állomány tagjának illetményét hivatásos állományba vételekor vagy szolgálati beosztása változásakor, továbbá fizetési fokozatban előresorolásakor, szolgálati időpótlékra való jogosultsága változásakor, rendszeres pótlékra való jogosultsága keletkezésekor vagy megszűnésekor, a rendvédelmi illetményalap változásakor, valamint személyi illetmény megállapításakor az esedékesség napjával állományparancsban vagy határozatban (a továbbiakban együtt: munkáltatói intézkedés) kell megállapítani.
(2) A munkáltatói intézkedést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál állományparancsban, miniszteri hatáskörben határozatban kell elrendelni.
(3) A munkáltatói intézkedésben teljeskörűen be kell mutatni - a személyi illetmény kivételével - illetményelemek szerinti bontásban az új illetményt.
(4) A munkáltatói intézkedésben a (3) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni
a) az egyes illetményelemek vagy a személyi illetmény megváltozásának okát, jogcímét, mértékét és az esedékesség dátumát,
b) - amennyiben szükséges - az illetményszámfejtési rendszerben alkalmazott kulcsszámot és annak módosulását.
5. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a számfejtett és átutalt illetményről készített elszámolást elektronikus dokumentumban közli a hivatásos állomány tagjával. A hivatásos állomány tagjának kérésére az elszámolást papíralapú kiadmányban kell közölni.
(2) Az igazolatlan mulasztás tényét és időtartamát a szolgálati elöljáró köteles a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal írásban közölni.
6. § A hivatásos állomány tagjának halála esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásban tájékoztatja a hivatásos állomány elhunyt tagjának utolsó állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felé fennálló tartozásról, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szemben fennálló követelésről. A ki nem fizetett illetményt és illetmény jellegű juttatásokat a hagyatéki végzés jogerőssé válásáig elkülönítetten kell nyilvántartani.
7. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervnél vagy a Hszt. 62. § (1) bekezdése szerinti vezényléssel lát el szolgálatot, a vezénylésről szóló munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell arról, hogy - a Hszt. és más jogszabályok előírása szerint - az ellátott szolgálati beosztás, kormánytisztviselői, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszonyban betölthető, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti vagy munkavállalói munkakör alapján megillető illetmény
a) teljes egészében a vezénylés helye szerinti fogadó szerv költségvetését terheli,
b) teljes egészében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terheli, és az folyósítja, vagy
c) teljes egészében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terheli, de a vezénylés helye szerinti fogadó szerv a vezénylés előtti illetmény és a vezénylés tartamára járó illetmény különbözetét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak megtéríti.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni, ha a vezénylés a vezénylés helye szerinti fogadó szerv rendszeresített létszámába tartozó szolgálati beosztásba vagy kormánytisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói munkakörbe történik, vagy ha az illetmény fedezetét külső forrásból biztosítják.

4. A rendelkezési állományba helyezettek illetménye

8. § (1) A hivatásos állomány rendelkezési állományba helyezett tagjának a Hszt. 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervnél történő vagy 62. § (1) bekezdése szerinti szolgálatteljesítésére járó illetményére a 7. §-t kell alkalmazni.
(2) A hivatásos állománynak a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), c), d) és e) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy a hivatásos pótlék - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a rendelkezési állományba helyezés előtti hivatásos pótlék mértékének 50%-a. A hivatásos állománynak külföldre vezénylés miatt a Hszt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy a külföldre vezényelt hivatásos pótlékának mértéke a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztás szerint irányadó hivatásos pótlék mértéke.
(3) A Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett részére a legutolsó szolgálati beosztása alapján folyósított illetményt kell tovább folyósítani.
(4) A rendelkezési állományba helyezéskor a munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell a folyósítandó illetményről vagy arról, hogy azt ki jogosult megállapítani külön munkáltatói intézkedésben.

5. Megbízás helyettesítésre

9. § (1) A Hszt. 71. §-a szerinti megbízás helyettesítésre szolgálati viszony módosítását munkáltatói intézkedésbe kell foglalni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 71. § (1) bekezdése szerinti szolgálati beosztások ellátásával vagy helyettesítéssel történő megbízása az eredeti beosztás ellátása mellett történik, vagy beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatot lát el, a megbízás alapján járó díjazás mértékét az állományilletékes parancsnok vagy a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan állapítja meg.

6. Végkielégítés kifizetése

10. § (1) A hivatásos állomány végkielégítésre jogosult tagját, ha a Hszt. 91. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, a felmentésről szóló munkáltatói intézkedésében tájékoztatni kell a tartalékállomány igénybevételének lehetőségéről és arról, hogy ez esetben végkielégítés kifizetésére a szolgálati jogviszony megszűnésekor nem kerül sor. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a felmentés közlésekor, de legkésőbb a szolgálati jogviszony megszűnése napját megelőző tizedik napig nyilatkoztatja a tartalékállomány igénybevételéről a hivatásos állomány tagját. Ha a hivatásos állomány tagja a tartalékállományt nem kívánja igénybe venni, vagy nem nyilatkozik, intézkedni kell a végkielégítés kifizetésére.
(2) Ha a hivatásos állomány volt tagjának a Hszt. 91. § (2) bekezdése szerinti tartalékállománya megszűnik, a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatása alapján intézkedni kell a végkielégítés kifizetésére.

7. Jubileumi jutalom

11. § (1) A Hszt. 166. § (2) bekezdése alapján a jubileumi jutalom szempontjából az esedékesség napja a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő utolsó napja.
(2) A jubileumi jutalom összegét az esedékesség napján érvényes havi távolléti díj alapján kell megállapítani.
(3) A jubileumi jutalmat
a) a Hszt. 59. § (3) vagy (6) bekezdése szerinti, a rendelkezési állomány idejére megállapított illetmény helyett a rendelkezési állományba helyezés előtti utolsó megállapított havi illetmény,
b) a Hszt. 165. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőnek is a teljes havi illetmény
alapulvételével kell megállapítani.
(4) A jubileumi jutalmat a hivatásos állomány a Hszt. 150. §-a alapján illetmény nélküli szabadságon lévő tagjának az utolsó szolgálati beosztás szerint számított illetmény alapulvételével kell megállapítani.

8. A túlszolgálat pénzbeni ellentételezése

12. § A jogszabályban meghatározottak szerint elrendelt és nyilvántartott, a tárgyhónapban teljesített túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor teljesített túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített túlszolgálatot órában és percben kell úgy megállapítani, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő harminc percnél kevesebb, fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.
13. § A Hszt. 140. § (6) bekezdése szerinti önként vállalt túlszolgálat pénzbeni ellentételezése során a 12. § szerinti szabályok alapján kell eljárni.

9. A túlmunka pénzbeni ellentételezése

14. § A Hszt. 289/L. § (21) bekezdése szerint nyilvántartott, a tárgyhónapban teljesített önként vállalt túlmunka idejére járó távolléti díj kiszámításakor a teljesített önként vállalt túlmunka percben kiszámított idejét össze kell adni. Ezt követően a teljesített önként vállalt túlmunkát órában és percben úgy kell megállapítani, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő legfeljebb harminc perc, akkor fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ÉS JUTTATÁSOK

10. A ruházati ellátmány

15. § (1) A ruházati ellátmányra jogosultság kezdő időpontja a szolgálati jogviszony létrejöttének napja. A ruházati ellátmányt a kinevezésről szóló munkáltatói intézkedés hatályosulását követő 30 napon belül kell kifizetni.
(2) Időarányos, naptári hónaponként megállapított ruházati ellátmányra jogosult
a) a hivatásos állomány új felvétellel kinevezett tagja,
b) a hivatásos állományba visszavett tag, kivéve, ha korábbi jogosultságának megszűnése a tárgyévben visszafizetési mentesüléssel történt.
(3) A tárgyévre járó ruházati ellátmányt legkésőbb tárgyév május hónapban kell kifizetni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kifizetés során kell kifizetni a ruházati ellátmányát annak a hivatásos állomány tagjának is, akinek a tárgyévben a ruházati ellátmányra jogosultsága kezdő időpontja a tárgyévi kifizetést megelőzően keletkezett.
16. § (1) Az elszámolható ruházati termékek meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. A ruházati termékeket gyűjtőfogalmakként kell értelmezni. A férfi állomány csak férfiruházattal, a női állomány csak női ruházattal számolhat el.
(2) A ruházati ellátmány jogszerű felhasználását a hivatásos állomány tagjának a nevére és állandó lakcímére, forintban kiállított, tárgyévi számlával kell igazolnia.
(3) Az eredeti számlát a tárgyév október 31-éig kell a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére megküldeni.
(4) Ha az időarányos ruházati ellátmány kifizetésére tárgyév október 1-jét követően kerül sor, a jogosultnak a kifizetett összeggel 30 napon belül, de legfeljebb december 31-ig el kell számolnia.
(5) A tárgyévben történő elszámolási kötelezettségről a jogosultakat tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha a ruházati ellátmánnyal nem vagy csak részben számol el a jogosult, akkor a számlával nem igazolt összeg után milyen közteherviselési kötelezettsége keletkezik.
(6) A ruházati ellátmány nem számolható el a ruházat tisztítására vagy méretre igazítására.
17. § (1) Szünetel a ruházati ellátmányra való jogosultság a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság idején. Ha a jogosultság szünetelése év közben kezdődik, a már kifizetett ruházati ellátmányt túlellátásként kell előjegyezni, és az ismételt szolgálatba álláskor esedékes ruházati ellátmányból le kell vonni.
(2) Szünetel a ruházati ellátmányra való jogosultság a hivatásos állomány tagja részére a Hszt. 165. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Az ezen idő alatt esedékessé váló ruházati ellátmányt az intézkedés elrendelését követő hónap első napjától vissza kell tartani, illetve a már kifizetett összeget túlellátásként kell előjegyezni.
(3) A Hszt. 165. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból visszatartott ruházati ellátmányt utólag ki kell fizetni, illetve az előjegyzett túlellátást törölni kell, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.
(4) Nem szünetel a ruházati ellátmányra való jogosultság szülési vagy egészségügyi szabadság idején.
18. § (1) Nem jár ruházati ellátmány a szolgálati jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó felmentési idő azon részére, amely alatt a hivatásos állomány tagja mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idejére járó, már kifizetett ruházati ellátmányt nem kell visszafizetni.
(2) Akinek év közben szűnik meg a szolgálati jogviszonya, annak a szolgálati jogviszony megszűnése napjától nem jár ruházati ellátmány. A megszűnés évében kifizetett ruházati ellátmány időarányos részét vissza kell fizetni.
(3) Mentesül a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alól, akinek a szolgálati jogviszonya
a) a Hszt. 80. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja miatt,
b) a Hszt. 86. § (1) bekezdés a) pontja miatt,
c) a minősítés miatti alkalmatlanság kivételével a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja miatt vagy
d) a Hszt. 86. § (3) bekezdésére tekintettel
szűnik meg.
(4) A hivatásos állomány tagjának halálakor, amennyiben még nem került kifizetésre a ruházati ellátmány, a halál időpontjáig számítva részarányos ruházati ellátmányt kell az örökös részére kifizetni. Ha a kifizetés már megtörtént, akkor a már kifizetett ruházati ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszűnt, nem kell visszatéríteni. Az így kifizetett ruházati ellátmányt terhelő adó megfizetése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat költségvetését terheli.

11. Belföldi szolgálati kiküldetés

19. § (1) A belföldi szolgálati kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés írásban történő elrendelésére az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott vezető jogosult.
(2) A belföldi szolgálati kiküldetést írásban, a pénzügyi szerv által erre a célra rendszeresített kiküldetési rendelvényen kell elrendelni a belföldi szolgálati kiküldetés előtt.
(3) A belföldi szolgálati kiküldetés szempontjából indulási hely a hivatásos állomány belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő tagjának szolgálati helye. A belföldi szolgálati kiküldetést elrendelő vezető indokolt esetben ettől eltérően is rendelkezhet, amelyet a kiküldetési rendelvényen külön fel kell tüntetni.
(4) Az utazás megkezdésének és befejezésének időpontja a belföldi szolgálati kiküldetéshez igénybe vett közlekedési eszköz tényleges indulási és érkezési ideje.
(5) Nem menetrend szerinti közlekedési eszközzel történő utazás esetén a távollét időtartama az indulási helyről történő elindulás és az oda való visszaérkezés közötti időtartam.
(6) Ha a belföldi szolgálati kiküldetés az indulási helyre való visszaérkezés előtt befejeződik, a visszaérkezés időpontja a belföldi szolgálati kiküldetéssel összefüggő tevékenység befejezésének időpontja.
20. § (1) A hivatásos állomány tagja belföldi szolgálati kiküldetése esetén az ezzel összefüggésben felmerülő többletkiadásai megtérítésére jogosult.
(2) Kiküldetési költségtérítés
a) utazási és parkolási költség,
b) szállásköltség és
c) esetlegesen élelmezési többletköltség
címén állapítható meg.
21. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült utazási és parkolási költségeit.
(2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszköz fajtáját és az igénybe vehető szállás típusát - gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(3) A hivatásos állomány tagja részére a belföldi szolgálati kiküldetés várható költségeit figyelembe véve kiküldetési előleg adható. A hivatásos állomány tagja köteles a felvett előleggel a felvételtől számított 30 napon belül elszámolni.
(4) Ha a belföldi szolgálati kiküldetés elmarad, a hivatásos állomány tagja a felvett, (3) bekezdés szerinti kiküldetési előleget köteles egy összegben, legkésőbb a belföldi szolgálati kiküldetés tervezett kezdő időpontját követő öt munkanapon belül visszafizetni.
22. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült szállásköltségét. Szállásköltség címén a kötelező reggeli ára és a gépkocsi parkolási, őrzési költsége is elszámolható.
(2) Nem számolható el külön szállásköltség arra az éjszakára, amelyre a hivatásos állomány tagja a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szálláshelyét térítésmentesen veszi igénybe.

12. Szolgálatteljesítési hely változásával összefüggő költségtérítések

23. § (1) A Hszt. 169. §-a szerinti - a külföldi szolgálatra történő vezénylés kivételével - szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos átköltözési költség, ha a hivatásos állomány tagja az új szolgálati helyre költözik:
a) az utazási költség,
b) az ingóságok szállítási költsége,
c) az átköltözési átalány.
(2) A szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos költség, ha a hivatásos állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át, és a szolgálatteljesítés helye lakóhelyétől eltér:
a) az utazási költség,
b) a különélési díj.
24. § (1) Az áthelyezett saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa, valamint az általa eltartott, vele közös háztartásban élő családtagjai után jogosult ténylegesen felmerült utazási költségeinek megtérítésére.
(2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt - gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(3) Ha az áthelyezett személy új szolgálatteljesítési helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egy időben átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása végett a lakóhelyére történő egyszeri oda- és visszautazás költségét is meg kell téríteni.
(4) A költségtérítésre jogosult a hivatásos állomány tagja akkor is, ha áthelyezésére fegyelmi fenyítésből eredő alacsonyabb beosztásba helyezése miatt került sor.
(5) Költségtérítésként a hivatásos állomány tagja vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nevére kiállított számlával igazolt költségek számolhatók el.
(6) Vasúti utazás esetén a hivatalos díjszabás szerinti másodosztályú menetjegy ára téríthető.
25. § (1) Szállítási költség különösen a fuvarozási, rakodási költség, valamint a fuvarozás és rakodás biztosítási költsége.
(2) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök régi szolgálatteljesítési helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.
26. § (1) Átköltözési átalányként számolható el a költözéssel kapcsolatos egyéb, nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadás, így különösen a csomagolási és tisztítási költség.
(2) Az áthelyezett személy átköltözési átalányra akkor jogosult, ha
a) házasságban vagy élettársi viszonyban él,
b) olyan gyermeke van, akinek eltartására kötelezett, és akit saját háztartásában tart el, feltéve, hogy ingóságait régi szolgálatteljesítési helyéről az újra átszállította, vagy
c) egyedülálló, és igazolja, hogy az új szolgálatteljesítési helyére legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító bútort átszállította.
(3) Az átköltözési átalány összege a rendvédelmi illetményalap
a) 130%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása legalább három és fél szobás,
b) 120%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása háromszobás,
c) 110%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két és fél szobás,
d) 95%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása kétszobás,
e) 80%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása másfél szobás,
f) 65%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása egyszobás
volt.
27. § (1) A hivatásos állomány újonnan kinevezett tagja átköltözés esetén az átköltözéssel kapcsolatos szállítási és utazási költsége a hivatásos állomány tagja vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat nevére kiállított számla alapján történő megtérítésére, valamint átköltözési átalányra jogosult.
(2) Ugyanazon szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak, élettársak együttes áthelyezése esetén az átköltözési költségeket csak az egyik fél számolhatja el.
28. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett nős, férjezett vagy családfenntartónak minősülő személy,
a) akinek az új szolgálatteljesítési helyen lakóingatlana nincs, és
b) aki az új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át, de a szolgálatteljesítési idő végeztével rendszeresen nem tér haza családjához, hanem a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által részére biztosított ideiglenes szálláshelyre tér haza, így emiatt családjától külön élni kényszerül.
(2) A családtól való különélésnek minősül az élettárstól, bejegyzett élettárstól való különélés is.
(3) A különélési díj szempontjából az áthelyezett eltartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket illetően lehet megállapítani.
(4) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét vagy szüleit, továbbá más eltartó nélküli kiskorú testvérét vagy testvéreit áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy azok eltartására kötelezhető, és keresőképes más hozzátartozójuk nincs, és a hivatásos állomány tagja új szolgálatteljesítés helyére lakás hiányában őket elköltöztetni nem tudja.
(5) A különélési díj a hivatásos állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított egy évig folyósítható. Az egy év elteltét követően a különélési díj folyósítását az állományilletékes parancsnok évente meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.
(6) A különélési díj egy napra eső összege a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő részére járó - számla nélkül adható - napidíj összegével egyezik meg.
29. § (1) Szabadság idejére különélési díj nem jár.
(2) A külön élőnek havonta négy alkalommal az állandó lakóhelyére vagy családjához történő utazás és onnan a szolgálatteljesítési helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.
30. § (1) Ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyéről naponta családjához úgy tud visszatérni, hogy lakóhelyén legalább tíz órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult.
(2) Az utazáshoz igénybe vehető és a költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt - gazdaságossági szempontok és a szolgálati érdek figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(3) Nem folyósítható különélési díj vagy utazási költségtérítés, ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyén a felajánlott lakható és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek megfelelő lakást nem fogadja el. Méltányolható lakásigénynek minősül az a lakás is, amely megegyező nagyságú és komfortfokozatú azzal a lakással, amelyben az áthelyezést megelőzően életvitelszerűen lakott.
31. § A Hszt. 97. §-a szerinti áthelyezéssel kapcsolatosan felmerült költségek azt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terhelik, akinek a kezdeményezésére a hivatásos állomány tagjának áthelyezése történt.

13. Egyéb költségtérítések

32. § A Hszt. 60. § (1) vagy (2) bekezdése alapján más helységbe átrendelt hivatásos állomány tagjának költségtérítéseire a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 26-28. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja különélési díjra jogosult, és részére napidíj nem jár.
33. § (1) A Hszt. 169. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült költség
a) a helyi, szolgálati célú utazás lebonyolításához a szolgálati feladat teljesítésének helye szerinti helyi közlekedési szolgáltató által nyújtott szolgáltatás igénybevételének ellenértéke,
b) a parkolási költség,
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett kilométer alapján kiszámított üzemanyagköltség és általános személygépkocsi normaköltség, ha a szolgálati feladat ellátásához a hivatásos állomány tagja saját gépjárművét használja.
(2) A Hszt. 169. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség különösen
a) az utazási költség,
b) az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke,
c) a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatás okán fizetendő jogos követelés és a foglaló.
(3) A szolgálati feladat ellátásával és a visszarendeléssel kapcsolatos költségtérítést a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által rendszeresített rendelvényen a szolgálati elöljáró javaslatára az állományilletékes parancsnok rendeli el.

14. Lakhatással kapcsolatos költségekhez hozzájárulás

34. § (1) A hivatásos állomány lakással rendelkező tagja részére - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tárgyévi költségvetési lehetőségének függvényében - a lakhatással kapcsolatos költségekhez költség-hozzájárulás (a továbbiakban: lakhatási támogatás) nyújtható.
(2) A lakhatási támogatás havi nettó maximális összege megegyezik az egy háztartási fogyasztóra jutó átlagos havi rezsiköltségnek a Központi Statisztikai Hivatal szakstatisztikája alapján meghatározott országos átlagával, 100 forintra kerekítve.
(3) A hivatásos állomány tagját lakással rendelkezőnek kell tekinteni, ha
a) a tulajdonában, résztulajdonában álló vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának tulajdonában, résztulajdonában álló,
b) az általa bérelt, lízingelt vagy
c) az általa haszonélvezőként használt
lakásban életvitelszerűen él, és viseli az e lakás fenntartásával felmerülő költségeket.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásáról a hivatásos állomány tagjának írásban nyilatkoznia kell.
(5) A lakhatási támogatásra - a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a hivatásos állomány azon tagja jogosult, aki szolgálatteljesítésre kötelezett, és illetményben vagy távolléti díjban részesül.
(6) A jogosultság évközi megszűnése esetén a hivatásos állomány tagja a megszűnés hónapjának utolsó napjáig jogosult lakhatási támogatásra.
(7) A lakhatási támogatást a polgári nemzetbiztonsági szolgálat havi átalánydíjként biztosítja, amelynek összege - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tárgyévi költségvetési lehetőségének függvényében - az adott tárgyév vonatkozásában január 1-ig visszamenőleg, maximum a (2) bekezdésben meghatározott összegig utólag emelhető.
(8) A lakhatási támogatás kifizetése havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal utólag is teljesíthető.

15. Önkéntes kölcsönös biztosítási pénztári munkáltatói hozzájárulás

35. § A hivatásos állomány önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárnál tagsággal rendelkező tagja részére, az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztár és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat között az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény szerint megkötött szerződés alapján, az öngondoskodással kapcsolatos költségekhez munkáltatói hozzájárulás nyújtható.
36. § A munkáltatói hozzájárulás összege a 35. § szerinti szerződésben meghatározott módon számított tagdíjfizetési kötelezettség legfeljebb 80%-áig terjedhet, a szerződésben külön meghatározott eljárási rend és elszámolási feltételek szerint.

16. Helyi közlekedési ellátás

37. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítési helyén történő utazásának közlekedési költségei - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tárgyévi költségvetési lehetőségének függvényében - megtéríthetőek (a továbbiakban: helyi közlekedési ellátás).
(2) Nem jogosult helyi közlekedési ellátásra a hivatásos állomány
a) szülési szabadságon lévő,
b) 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadságon lévő,
c) - egészségügyi szabadságon lévő tagja kivételével - a szolgálatteljesítési kötelezettség alól felmentett,
d) - a miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt kivételével - rendelkezési állományba lévő,
e) kihelyezett állományban lévő, valamint
f) magáncélra biztosított szolgálati gépjárművet használó
tagja.
(3) A jogosultság (2) bekezdés szerinti okok miatt történő évközi megszűnése, továbbá a szolgálati jogviszony évközi megszűnése esetén a hivatásos állomány tagja a megszűnés hónapjának utolsó napjáig jogosult helyi közlekedési ellátásra.
(4) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja helyi közlekedési ellátásra csak a Hszt. 78. § (2) bekezdés a) pontja alapján szolgálatba hívása időtartamára - időarányosan - jogosult.
(5) A helyi közlekedési ellátást a polgári nemzetbiztonsági szolgálat havi átalánydíjként biztosítja, amelynek maximálisan adható havi nettó összege megegyezik a polgári nemzetbiztonsági szolgálat székhelyén érvényes, természetes személy részére szóló havi utazási bérlet árával.
(6) A helyi közlekedési ellátás összege - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tárgyévi költségvetési lehetőségének függvényében - az adott tárgyév vonatkozásában január 1-ig visszamenőleg, maximum az (5) bekezdésben meghatározott összegig utólag emelhető.
(7) A helyi közlekedési ellátás kifizetése havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal utólag is teljesíthető.

17. Kedvezményes üdülés

38. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében, használatában vagy rendelkezése alatt lévő ingatlan szervezett igénybevételével a Hszt. 259. §-ában meghatározott, szociális gondoskodás körébe tartozó személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ellátásra jogosult) kedvezményes üdülésben vehet részt.
(2) A közeli hozzátartozó csak a hivatásos állomány tagjával, a szolgálati nyugdíjassal vagy az egészségkárosodási ellátásra jogosulttal egy időben, együttesen jogosult igénybe venni a kedvezményes üdülést.
(3) A kedvezményes üdülés térítésmentesen vagy a szállás és étkezés díjának részbeni megtérítése mellett vehető igénybe.
(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott időszakban történő kedvezményes üdülésre az ellátásra jogosult kétévente egy alkalommal jogosult. Ettől eltérni szabad férőhely esetén lehet.

18. Családalapítási támogatás

39. § (1) Visszatérítendő kamatmentes családalapítási támogatás adható előleg formájában.
(2) Családalapítási támogatás igénylésére jogosult, aki
a) 45 évesnél nem idősebb,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál legalább 2 évet megszakítás nélkül szolgálati jogviszonyban töltött, és
c) házastársával, élettársával, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében gyermekével önálló lakásban együtt lakik.
(3) Nem részesíthető támogatásban az,
a) akinél a szolgálati jogviszony megszüntetése folyamatban van,
b) aki ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,
c) akinek illetményét - a fennálló tartozásai miatt - további levonásokkal terhelni már nem lehet,
d) akiről bebizonyosodik, hogy a családalapítási támogatás iránti kérelmében valótlan adatokat közölt, vagy
e) aki próbaidejét tölti.
(4) A támogatás kizárólag a családi otthon kialakításával összefüggő berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére fordítható.
(5) A támogatás a szolgálati jogviszony fennállása alatt egy alkalommal - házastársak és élettársak esetében csak az egyik fél részére - engedélyezhető.
(6) A támogatás legfeljebb négyéves futamidőre adható, felső határa nem haladhatja meg a rendvédelmi illetményalap összegének tizennyolcszorosát.
(7) Egy összegben válik esedékessé a családalapítási támogatás még vissza nem fizetett része, ha
a) a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonya
aa) a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján,
ab) a Hszt. 80. § (2) bekezdés e)-g) pontja alapján történő áthelyezéssel,
ac) a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján,
ad) a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján a minősítése miatti alkalmatlanság okán,
ae) a Hszt. 86. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatti felmentéssel vagy
af) a Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján
szűnik meg, vagy
b) a hivatásos állomány tagja a (10) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
(8) A vissza nem térített családalapítási támogatásból eredő tartozást hivatalból törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.
(9) A főigazgató - az állományilletékes parancsnok felterjesztésére - kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben dönt a tartozás törlésére vonatkozó kérelemről.
(10) A családalapítási támogatás összegéből kizárólag a hivatásos állomány tagja által az igénylőlapon feltüntetett tárgyak vásárolhatók. A vásárlást a hivatásos állomány tagja nevére és lakcímére kiállított számlák másolatával kell igazolni az előleg folyósításától számított 90 napon belül.

19. Illetményelőleg

40. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére illetményelőleg-keretet kell képezni. Az éves keret a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatás előirányzatának legfeljebb 5%-áig terjedhet.
(2) Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli.
41. § (1) A hivatásos állomány tagja részére illetményelőleg kifizetése kérelem alapján - a szolgálati elöljáró véleményének figyelembevételével - engedélyezhető.
(2) A kérelmezőnek legfeljebb a besorolása szerinti, személyi jövedelemadó-előleggel, társadalombiztosítási járulékkal és végrehajtható határozat alapján történő levonással csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.
(3) Az illetményelőleg havi részletekben legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek tárgyév december 5-éig eleget kell tenni.
(4) Az illetményelőlegből eredő tartozást hivatalból törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.
(5) A szolgálati jogviszony vagy vezénylés megszűnésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése egy összegben válik esedékessé.
(6) Nem engedélyezhető illetményelőleg kifizetése a hivatásos állomány tagjának, ha
a) a hivatásos állomány tagja szolgálati jogviszonyának megszüntetése folyamatban van,
b) próbaidejét tölti, vagy
c) a hivatásos állomány tagja a korábban felvett illetményelőleget még teljes egészében nem fizette vissza.

20. Kiegészítő juttatás

42. § (1) A hivatásos állomány tagja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Hszt. 170. § (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel kiegészítő juttatásra jogosult, melynek mértéke a hivatásos állomány tagját megillető
a) beosztási illetmény,
b) hivatásos pótlék,
c) szolgálati időpótlék,
d) idegennyelv-tudási pótlék,
e) Hszt. 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egyéb pótlék,
f) címpótlék és
g) egészségügyi szakdolgozói pótlék
együttes összegének 21 százaléka.
(2) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti kiegészítő juttatásra a hivatásos állomány azon tagja,
a) aki illetményre, illetve távolléti díjra nem jogosult,
b) akinek a Hszt. 165. § (1) bekezdése alapján távolléti díjának 50%-át vagy teljes illetményét vissza kell tartani, feltéve, hogy vele szemben a Hszt. 165. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye.
(3) A Hszt. 165. § (2) bekezdése szerinti esetben a kiegészítő juttatásra a visszatartott távolléti díj, illetmény utólagos kifizetésekor a hivatásos állomány tagja jogosulttá válik.

21. Tanulmányi támogatásból eredő megtérítési kötelezettség

43. § (1) A Hszt. 100. §-ában és 132. §-ában foglaltak alkalmazásában tanulmányi támogatásnak minősülő pénzbeli juttatás különösen
a) a szolgálati beosztásuk alól mentesítettek vagy a hivatásos állományba vételt megelőzően nappali képzésben részt vevők esetében a tanulmányok idejére folyósított illetmény, külön juttatás,
b) a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj,
c) a külföldi tanulmányokat folytatók esetében az a) pontban meghatározott juttatások, valamint a külföldi napidíjat illetően a devizaellátmány a visszafizetés esedékessé válásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyamán forintra átszámított összege,
d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által biztosított tandíjkedvezmény, a polgári oktatási intézményben tanulók részére fizetett tandíj, tanszer-hozzájárulás, valamint az átvállalt oktatási, tanulmányi költségek,
e) a tanulmányi szerződésben vagy megállapodásban rögzített egyéb pénzbeli juttatások, különösen az utazási költségtérítés, szállásköltség.
(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatások közül az illetményjellegű juttatásoknál a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék levonása utáni nettó összeget, a természetbeni juttatásoknál pedig a felhasználáskor érvényes norma szerinti összeget kell figyelembe venni.
(3) A tandíjtartozás összegét a tanintézet által a tandíjakról kiállított számlákra teljesített kifizetések alapján kell megállapítani.
(4) A tanulmányi támogatás pénzbeni értékéről a hivatásos állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nyilvántartást vezet. A nyilvántartást a képzés végén, a felsőoktatásban folytatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és a hivatásos állomány tagjával dokumentált módon közölni kell.
(5) A tanulmányi támogatás visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a hivatásos állomány tagját felszólítania. Az igény érvényesítésére a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
(6) A hivatásos állomány tagjának kérelmére a megtérítés tekintetében részletfizetés engedélyezhető.
(7) A Hszt. 160. § (9) bekezdése vonatkozásában pénzügyi támogatásnak kell tekinteni az (1) bekezdés c)-e) pontjában felsorolt támogatásokat.

IV. FEJEZET

IDEIGLENES KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS

22. Kiküldetés és költségtérítés

44. § (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a három hónapot meg nem haladó tartamú külföldi szolgálati kiküldetés (a továbbiakban: ideiglenes külföldi kiküldetés) során felmerült és elszámolható költségek megtérítésére.
(2) Nem tartozik e fejezet hatálya alá a Hszt. 69. §-a szerint történő külföldre vezénylésen alapuló külföldi szolgálatteljesítés.
(3) A kiküldetés elrendelésének rendjét és feltételeit a polgári nemzetbiztonsági szolgálat - vagy a vezényeltek esetében a vezénylés helye szerinti fogadó szerv - főigazgatója belső szabályzatban állapítja meg.
(4) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítőt (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kiküldött) külföldi tartózkodása során elszámolásos költségtérítés illeti meg, amely magában foglalja
a) a napidíjat,
b) a szállásköltséget,
c) az utazási költséget,
d) a kiküldetéshez kapcsolódó egyéb dologi költségeket.
45. § (1) A kiküldött napidíja megkezdett naptári naponként nettó 40 euró.
(2) A műveleti feladatot végrehajtó vagy nemzetközi együttműködésben részt vevő kiküldött napi nettó 40 euró napidíj-kiegészítésre jogosult.
(3) Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország vagy a külszolgálat szerinti állam államhatárának átlépése, légi és vízi út esetén pedig az indulás és érkezés szerinti időpont.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása során
a) nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során a kiküldött négy óránál rövidebb időt tölt külföldön,
b) fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során a kiküldött négy órát vagy annál hosszabb, de nyolc óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül.
(5) A hivatásos állomány tagja részére a külföldi kiküldetés várható költségeit figyelembe véve kiküldetési előleg adható. A kiküldetési előleggel a felvétel szerinti devizanemben kell elszámolni.
46. § (1) A kiküldött a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére jogosult, amennyiben feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy azon a napon hazautazni nem tud.
(2) A kiutazás előtt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy a vezényeltek esetében a vezénylés helye szerinti fogadó szerv - a tárgyévi költségvetési lehetőségének függvényében - legfeljebb a 2. melléklet szerinti összegben valutaellátmányt biztosít a szállásköltségre.
(3) A szállásköltség elszámolásának alapja - a speciális működési kiadás terhére történő elszámolás kivételével - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy a hivatásos állomány tagjának nevére, címére kiállított eredeti szállodai számla. A szállodai számlán külön tételként megjelenő minden - a szálláshoz kapcsolódó kötelezően fizetendő étkezés árán felüli - egyéb fogyasztás és szolgáltatás költsége - kivéve a hivatalos célú telefon- és internethasználat költsége - teljes egészében a kiküldöttet terheli. A kiküldöttet díjtalan elszállásolás esetén szállásköltség nem illeti meg.
(4) A szállásköltség a 2. mellékletben meghatározott keretig finanszírozható, attól eltérni a főigazgató engedélyével lehet, ha az eltéréshez szükséges pénzügyi fedezet polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére áll.
47. § (1) Utazási költségként különösen az alábbiakat kell - számla vagy nyugta alapján - megtéríteni, illetve az alábbiak megtérítése céljából adható útielőleg:
a) utazási jegy, repülőtéri illeték, indokolt túlsúlyköltség, biztosítási díj, vízumdíj,
b) az ideiglenes kiküldetési helyre érkezéskor, visszainduláskor, valamint átszálláskor a repülőtéri transzfer - autóbusz, vonat, helyi érdekeltségű vasút, annak hiányában vagy egyéb indokolt esetben taxi - használatának díja, amelynek igénybevételét számlával kell igazolni,
c) az üzemanyag-vásárlás költsége, továbbá a szolgálati gépjárművel történt kiutazás során a felmerült, biztosító által meg nem téríthető költségek, a parkolási, az autópálya- és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak,
d) célországon belül helyközi járat és városi tömegközlekedési eszköz (a továbbiakban: helyi közlekedés) használatával felmerülő költség, indokolt esetben taxiköltség.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a főigazgató engedélyével el lehet térni, amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.
(3) Szolgálati gépjármű külföldi kiküldetésre történő igénybevételét - a speciális működési kiadás terhére történő elszámolás kivételével - a költségtérítés elszámolása során útnyilvántartással kell igazolni. Saját vagy a házastárs tulajdonában álló gépjárművel történő kiutazás esetén a gépjármű hivatalos célú használatára akkor kerülhet sor, ha a gépjármű megfelel a forgalomban tartási követelményeknek - érvényes műszaki vizsga, kötelező felelősségbiztosítás -, és a gépjármű tulajdonosa a járműre érvényes teljes körű casco és balesetbiztosítással rendelkezik, továbbá azt az állományilletékes parancsnok engedélyezte. Az elszámoláshoz útnyilvántartást kell készíteni, és csatolni kell a felmerülő útdíjszámlákat.
(4) Saját tulajdonú személygépjárművel történő kiutazáskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett kilométer alapján kiszámított üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi normaköltség, a parkolási, az autópálya- és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak alapján kell a kifizetendő költségtérítés összegét megállapítani.
(5) A helyi közlekedés során felmerülő költségeket a menetjegyek igazolt ellenértéke alapján kell megtéríteni.
(6) Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, a kiküldött Európán belül a turistaosztályon történő utazás költségeit számolhatja el. Vonattal történő utazás esetén a kiküldött az első osztályra szóló jegy költségeit számolhatja el.
(7) A főigazgató a (6) bekezdéstől eltérést engedélyezhet.
48. § (1) Az előre nem tervezhető indokolt dologi kiadások fedezetére tartalékvaluta biztosítható a kiküldött részére.
(2) Nyugta vagy számla alapján elszámolható egyéb költségek különösen:
a) hivatali célból felmerült telefon- és internethasználat díja;
b) sürgősségi orvosi ellátáshoz kapcsolódó költségek;
c) a hét napot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasalási költség.
(3) A valutaellátmányból a dologi kiadások terhére nem számolható el a szolgálati feladatok céljával össze nem egyeztethető térkép-, szoftver- és könyvvásárlás, eszközbeszerzés, továbbá a kiküldött felróható magatartásából származó anyagi kár ellenértéke, közlekedésrendészeti és más hatósági bírság, hatósági intézkedés költségei és egyéb, a kiküldetés céljával össze nem egyeztethető költségek.

23. Elszámolással kapcsolatos egyéb szabályok

49. § (1) A kiküldetés befejezését követő öt munkanapon belül a kiküldött úti jelentést köteles készíteni, és a részére biztosított valuta felhasználásáról az úti jelentés jóváhagyását követően haladéktalanul, de legkésőbb a kiküldetés befejezésétől számított 30 napon belül elszámolni köteles. A kiküldött az úti jelentést az utazást kezdeményező vezető részére, az elszámolást a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak átadja. A kiküldetés megtörténtét és a feladat teljesítését a kiküldetést elrendelő vezető kiküldetési rendelvényen igazolja.
(2) Az elszámoláshoz csatolni kell a felszámított költségek jogosságának elbírálásához szükséges eredeti bizonylatokat, így különösen a repülőjegyet, beszállókártyát, szállodaszámlát, egyéb dologi kiadások számláit. A költségek elszámolása kerekítéssel történik a kerekítés szabálya szerint. Ha az utazás elmarad, a felvett előleget öt munkanapon belül vissza kell fizetni. A főigazgató kiküldetését a miniszter igazolja.
(3) Az elszámolást a kiküldött a részére biztosított valuta nemében teheti meg, valuta átváltása esetén a váltási bizonylatot csatolni kell az elszámoláshoz.
(4) A kiküldetési ellátmány elszámolásakor a kiküldött a felvett ellátmány és a számlával igazolt költségek különbözetét fizeti vissza. A kiküldöttet utólagosan megillető napidíj összege vagy a nem tervezett, de elszámolható dologi kiadás kifizetése - amennyiben a kiküldetést elrendelő engedélyezi - az előlegben kiadott valutanemben történik.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
51. § E rendelet hatálybalépésétől a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet ruházati utánpótlási ellátmányára vonatkozó rendelkezései a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében nem alkalmazhatóak.
52. §[1]

Rogán Antal s. k.,

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

1. melléklet a 20/2023. (VIII. 24.) MK rendelethez A ruházati utánpótlási ellátmány terhére számla ellenében elszámolható polgári ruházati termékek listája

	A	B
1	Női ruházat	Férfi ruházat
2	Női alsó- és felsőruházat	Férfi alsó- és felsőruházat
3	Női lábbeli és talpbetét	Férfi lábbeli és talpbetét
4	Női sportruházat	Férfi sportruházat
5	Női sapka, sál, kesztyű, kendő, öv, táska	Férfi sapka, sál, kesztyű, nyakkendő, öv, táska

2. melléklet a 20/2023. (VIII. 24.) MK rendelethez Ideiglenes külföldi kiküldetés során igénybe vehető szállások költségtérítési kategóriái és szállásköltségkerete

	A	B
1	Jogosultsági kategória	Mérték
2	I. kategória: főigazgató és helyettesei	250 EUR/nap, vagy ennek megfelelő mértékű egyéb valutaösszeg
3	II. kategória: az I. kategóriában fel nem sorolt kiküldöttek	200 EUR/nap, vagy ennek megfelelő mértékű egyéb valutaösszeg

Lábjegyzet

[1]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu