adozona.hu
382/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet
382/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése ér...
382/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-ában, a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének elősegítése alcímében és a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetésének finanszírozása alcímében meghatározott rendelkezéseket az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.2. § E rendelet alkalmazásában
1. villamosenergia-tároló: villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására szolgáló berendezés vagy létesítmény, amely a közcélú hálózatról vételezett vagy azonos csatlakozási ponton csatlakozó erőmű által megtermelt villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe betáplálja, vagy - függetlenül attól, hogy van-e betáplálásra lehetősége - a csatlakozási pont mögötti felhasználásra rendelkezésre bocsátja;
2. villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszer: olyan támogatási rendszer, amelyben a villamosenergia-tároló üzemeltetője szolgáltatásait piaci körülmények között értékesíti, és emellett az általa elvárt bevételi szint és az általa értékesíthető szolgáltatásokból megszerezhető bevétel különbsége alapján bevételkompenzációban részesül vagy bevételkompenzációt fizet.
3. § (1) A Kormány villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszert hoz létre.
(2) A villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatásra jogosult villamosenergia-tároló üzemeltetője az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti szerződést a villamosenergia-tároló üzembe helyezéséig megköti az átviteli rendszerirányítóval.
(3) A villamosenergia-tárolók bevételkompenzációját a támogatott villamosenergia-tároló által a 4. § (1) bekezdése szerinti pályázati eljárásban igényelt nettó bevétel és a referencia nettó bevétel különbségének alapul vételével, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének rendeletében megállapított részletes rendelkezések szerint kell meghatározni. A negatív összegű bevételkompenzációt a támogatott villamosenergia-tároló fizeti meg.
4. § (1) A villamosenergia-tároló üzemeltetőjének a villamosenergia-tárolói bevételkompenzációra vonatkozó jogosultsága pályázati eljárás alapján kerül megállapításra. A pályázati eljárás lebonyolítóját a Kormány rendeletben jelöli ki.
(2) A villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszerben
a) a bevételkompenzáció meghatározásához szükséges referencia nettó bevétel kiszámításának módját és az annak felülvizsgálatához kapcsolódó szabályokat, a bevételkompenzáció alkalmazásának feltételeire és elszámolására vonatkozó szabályokat a Hivatal elnökének rendelete,
b) az egyéb részletszabályokat a pályázati kiírás
határozza meg.
(3) A villamosenergia-tároló bevételkompenzációjának meghatározásakor az igénybe vett egyéb állami támogatásokat és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést csökkentő tényezőként kell figyelembe venni.
5. § (1) Minden mérlegkörfelelős megfizeti a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációs támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott pénzeszköz ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést köt az átviteli rendszerirányítóval.
(2) A mérlegkörfelelős (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének alapját a mérlegkörébe tartozó felhasználók részére értékesített villamos energia képezi.
(3) A (2) bekezdés szerint értékesített villamos energiába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, amelyet
a) egyetemes szolgáltató értékesített,
b) villamosenergia-kereskedő olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére értékesített, aki számára
ba) a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtja, és
bb) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben meghatározott szolgáltatásokat biztosítja,
c) aktív felhasználó vagy energiaközösség megújuló energiaforrásból termelt és megosztott.
(4) A (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is biztosítható.
(5) A (3) bekezdés b) pontja arra a villamosenergia-mennyiségre alkalmazható, amelyről a villamosenergia-kereskedő a mérlegkör felelőse, a mérlegkörfelelős pedig a mérlegkörébe tartozó villamosenergia-kereskedők vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott. A nyilatkozatban foglaltak teljesülését a Hivatal utólag jogosult ellenőrizni, és amennyiben megállapítja, hogy az abban foglaltak nem teljesültek, a villamosenergia-kereskedővel szemben bírságot szab ki.
(6) Az átviteli rendszerirányító meghatározza a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjához szükséges összegeket és az (1) bekezdés szerinti pénzeszköz mértékét az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint.
(7) Az átviteli rendszerirányító az (1) bekezdés szerinti pénzeszköz befizetésére vonatkozó kötelezettséget mérlegkörönként állapítja meg és az érintett mérlegkörfelelősökkel elszámolja, figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglaltakra.
6. § (1) Az átviteli rendszerirányítónak az 5. § szerinti tevékenysége során befolyt pénzeszköz nem tartozik bele az általános forgalmi adó alapjába, és nem minősül az átviteli rendszerirányító bevételének.
(2) Az átviteli rendszerirányító az e rendelet szerint befolyt pénzeszközt
a) a villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja, és
b) az egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli.
(3) Az átviteli rendszerirányító az elkülönítetten kezelt pénzeszközt és annak pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát előjeltől függően kötelezettségként vagy követelésként mutatja ki.
(4) Az átviteli rendszerirányító a villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesíti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.
(5) Az 5. § (1) bekezdése szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközt a mérlegkörfelelős havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg, azzal, hogy a pénzeszköz végső költségviselője - az 5. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével - a felhasználó. A felhasználóra eső pénzeszközt a mérlegkörfelelős havonta a vele a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátásalapú szerződéses jogviszonyban álló felhasználó részére kiállított számlán egy tételként külön tünteti fel. Amennyiben a mérlegkörfelelős és a mérlegkörébe tartozó felhasználó között nem áll fenn a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződéses jogviszony, úgy a felhasználóra eső pénzeszköz megfizetésének kötelezettségét a mérlegkörfelelős továbbhárítja a felhasználó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedő - beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is - felé, azzal, hogy a felhasználóra eső pénzeszköz végső költségviselője - az 5. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével - a felhasználó. A villamosenergia-kereskedő a felhasználóra eső pénzeszközt a felhasználó részére kiállított számlán a Vet. 13. § (1) bekezdése szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközökkel együtt, egy tételként tünteti fel.
(6) Az 5. § (1) bekezdése szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszköz
a) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartozik bele a mérlegkörfelelős vagy a villamosenergia-kereskedő általános forgalmi adó alapjába, és
b) nem minősül a mérlegkörfelelős vagy a villamosenergia-kereskedő bevételének.
(7) Az 5. § (1) bekezdése szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközt a mérlegkörfelelős vagy a villamosenergia-kereskedő az egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. Az elkülönítetten kezelt pénzeszközt a mérlegkörfelelős az átviteli rendszerirányítóval, a villamosenergia-kereskedő a mérlegkörfelelőssel szemben kötelezettségként mutatja ki.
7. § (1) Az a villamosenergia-ipari vállalkozás, amely villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatásban részesül, köteles a Vet. 105-105/A. §-a szerinti számviteli szétválasztási szabályokat alkalmazni, olyan módon, mintha a villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatásban részesülő tároló üzemeltetése önálló engedélyköteles tevékenység lenne.
(2) A villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatás esetén a költségeknek és bevételeknek a támogatással érintett tárolóra történő allokálásának módszertanával kapcsolatosan a Hivatal kifogást emelhet, és kérheti a módszertan módosítását. Amennyiben a villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatással érintett villamosenergia-ipari vállalkozás a Hivatal felhívásának a felhívásában meghatározott időpontig nem tesz eleget, úgy a Hivatal határozatot hoz az érintett villamosenergia-tároló tényleges nettó bevételének a referencia nettó bevétel felülvizsgálata során történő figyelembevételénél alkalmazott korrekcióiról.
(3) A villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatásban részesülő villamosenergia-ipari vállalkozás köteles adatot szolgáltatni a Hivatal számára, amely adatszolgáltatási kötelezettség adattartalmát, teljesítésére vonatkozó és egyéb részletszabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.
8. § (1) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja tekintetében a bevételkompenzáció kiszámításának részletszabályait, a bevételkompenzáció meghatározásához szükséges referencia nettó bevétel kiszámításának módját és az annak felülvizsgálatához kapcsolódó szabályokat, a bevételkompenzáció alkalmazásának feltételeire és elszámolására, valamint a bevételkompenzációra jogosult adatszolgáltatási kötelezettségének adattartalmára, teljesítésére és egyéb részleteire vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök