adozona.hu
44/B/2008. AB végzés
44/B/2008. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 19. § (1) bekezdése és a 22. § (1) bekezdésének "a 19. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az ...
44/B/2008. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 19. § (1) bekezdése és a 22. § (1) bekezdésének "a 19. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.Indokolás
1. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírája az előtte 7. M. 5815/2007. és 7. M. 670/2008. számok alatt folyamatban lévő, társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése alapján, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendel et (a továbbiakban: R.) 19. § (1) bekezdése és a 22. § (1) bekezdésének "a 19. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását, megsemmisítését és az előtte folyamatban lévő ügyekben való alkalmazás kizárását. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből származó jogbiztonság követelményét, egyrészt formai alkotmányellenesség miatt, másrészt - figyelemmel a társadalombiztosítási szervek és a Legfelsőbb Bíróság által a támadott szabályok alkalmazása során követett joggyakorlat változására is - mert nem felelnek meg a normavilágosság követelményének. A kezdeményező bíró megítélése szerint az R. 19. §-ának normatartalma az Alkotmány 70/A. § (1) és (2) bekezdését sértő diszkriminációra teremt lehetőséget azzal, hogy kizárja a rendszeres szociális járadékra való jogosultak köréből azokat a jogalanyokat, akiknek a munkaképesség-csökkenése az utolsó munkaviszony megszűnését követően következett be, továbbá azokat is, akik az utolsó munkaviszonyt követően vállalkozók voltak, illetve vállalkozói igazolvánnyal rendelkeztek. A indítványozó bíró - álláspontja alátámasztására - hivatkozott arra is, hogy a járadék, mint rokkantsági nyugdíjszerű társadalombiztosítási ellátás az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében nevesített, az önhibán kívül bekövetkezett munkanélküliség esetére biztosított, a szociális biztonsághoz való jog körébe tartozó ellátás, amely összefüggésben áll az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével is.Az Alkotmánybíróság a fenti indítványok alapján indult ügyeket - azok tárgyi összefüggéseire tekintettel - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a 256/D/2007. AB határozatában (ABK 2008. május, 811.) a jelen indítványokkal azonos tartalmú bírói indítványok alapján már elvégezte az R. támadott rendelkezései alkotmányosságának vizsgálatát.
Az Ügyrend 31. § c) pontja értelmében "ítélt dolognak" minősül és az eljárás megszüntetését eredményezi, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos rendelkezés felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmány ugyanazon §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére), és ezen belül azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor res iudicata, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő. (1620/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 972, 9783.)
Tekintettel arra, hogy az indítványok már érdemben elbírált jogszabályi rendelkezésekkel azonos jogszabályhelyek alkotmányossági vizsgálatára irányulnak és az indítványozó az Alkotmány ugyanazon rendelkezéseire, azon belül pedig azonos alkotmányossági problémákra hivatkozva kéri az eljárás lefolytatását, az indítványok ítélt dolognak minősülnek, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást az Ügyrend 31. § c) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2008. július 8.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró