adozona.hu
656/B/2008. AB végzés
656/B/2008. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről és az indítvány visszautasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény 2. számú melléklete - az Alkotmány 70/A. §-ára és 70/B. § (2)-(3) bekezdésére alapított -, valamint a 2003. július 1. napjáig hatályban lévő, 4. számú melléklet a 2001. évi XXXVI. törvényhez címet viselő szövegrésze, továbbá a 103. § (2) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és ...
656/B/2008. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről és az indítvány visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
1. Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény 2. számú melléklete - az Alkotmány 70/A. §-ára és 70/B. § (2)-(3) bekezdésére alapított -, valamint a 2003. július 1. napjáig hatályban lévő, 4. számú melléklet a 2001. évi XXXVI. törvényhez címet viselő szövegrésze, továbbá a 103. § (2) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.2. Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény 2. számú melléklete - az Alkotmány 70/G. § (2) bekezdésére alapított - alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló, 2001. évi XXXVI. törvénnyel módosított 1992. XXIII. törvény 103. § (2) bekezdését, továbbá 2. számú és 4. számú melléklet a 2001. évi XXXVI. törvényhez címet viselő szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel szerinte az ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ával, 70/B. § (2)-(3) bekezdéseivel, továbbá a 70/G. § (2) bekezdésével. A köztisztviselők illetményrendszerét megállapító melléklet alkotmányellenességét abban látja, hogy a szabályozás lehetőséget teremt "az azonos munkatevékenységet végző köztisztviselők közötti" iskolai végzettségük szerinti differenciált bérezésre.2. Az Alkotmánybíróság eljárása lefolytatásának megkezdésekor megállapította, hogy az indítványozó beadványában a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) egyes rendelkezéseit módosító 2001. évi XXXVI. törvény (Ktvm.) 4. számú mellékletére hivatkozik, amelyet a Ktv. az indítvány elbírálásának időpontjában már nem tartalmaz. A hivatkozott melléklet ugyanis átmeneti rendelkezést tartalmazott a köztisztviselők illetményének megállapítását érintően, tekintettel arra, hogy a Ktv. 2001-ben hatályos szövegének 103. § (3) bekezdése rendelkezett arról, hogy "2001. december 31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes mértékű egy vagy több szakaszban történő bevezetésének időpontját oly módon, hogy legkésőbb 2003. július 1-jétől a köztisztviselő az e törvény 73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított alapilletményre jogosult. A vezető és a jegyző, főjegyző alapilletményét legkésőbb 2003. július 1-jétől az e törvény 48. §-ával módosított Ktv. 45. §-ában megállapított szorzószám alapján kell megállapítani". Ezen jogalkotási kötelezettségének az Országgyűlés eleget téve megalkotta a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvényt, amely meghatározta a Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámokat, s így a Ktvm.-mel beiktatott 4. számú melléklet 2003. július 1. napjától kikerült a Ktv.-ből. A 2001-es köztisztviselői illetmény-megállapításra eligazítást tartalmazó, a Ktvm.-mel beiktatott 103. § (2) bekezdése ugyan utaló szabályként a "hatályba léptető, záró és átmeneti rendelkezések a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításaihoz" címet viselő fejezet rendelkezései között továbbra is megtalálható a Ktv. szövegében, de annak alkalmazása ma már (legalábbis az alapilletményt befolyásoló szorzószámok tekintetében), mivel korábbi, már lezárt időszakban volt csak alkalmazható, lehetetlen. A 103. § (2) bekezdése - ahogyan arra már fentebb is utalt az Alkotmánybíróság - korábban is és most is a Ktv. átmeneti rendelkezései között szerepel. Átmeneti rendelkezések, mint a Ktv. 103. § (2) bekezdése alkotmányossági vizsgálata csak a rendelkezések átmenetiségével kapcsolatban gondolható el. Az átmeneti rendelkezések megalkotására ugyanis a korábbi és az új szabályozás közötti különbségeket áthidalandó, az új szabályoknak a korábbi, még le nem zárt életviszonyokra való esetleges alkalmazhatatlanságát, vagy az érintettek jogainak csorbítását elkerülendő kerülhet sor. A jelen esetben is erről volt szó, amikor a jogalkotó a szorzószámokat tartalmazó törvény megalkotásáig a Ktvm.-mel módosított Ktv. 103. § (2) bekezdése a Ktvm. - és 2003. július 1. napjáig a Ktv. részét is képező - 4. számú mellékletében szereplő táblázatot rendelte alkalmazni a köztisztviselők illetményének megállapítására.
Jelenleg egységesen a Ktv. 2. számú melléklete rögzíti a köztisztviselők besorolási osztályát, fizetési fokozatát és az ahhoz tartozó szorzószámokat is.
Az Alkotmánybíróság főszabályként csak hatályban lévő jogszabály, illetve állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-a alapján bírói kezdeményezés, vagy a 48. §-a alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. A jelen eljárásban előterjesztett indítvány nem tartozik ezek körébe, mert utólagos normakontrollra irányul. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollra irányuló vizsgálatát a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag, valamint a szabályozás szintje tekintetében is a korábbival azonos (1066/B/1995. AB végzés, ABH 1999, 867, 868.; 1314/B/1997. AB végzés, ABH 2001, 1605, 1606.). A hatályos szabályozás a kifogásolt, a Ktvm. által beiktatott 4. számú mellékletet nem tartalmazza, a 103. § (2) bekezdésben, mint átmeneti rendelkezésben szereplő szorzószámra utalás már nem alkalmazható, így az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § e) pontja alapján eljárását a Ktvm.-mel módosított Ktv. 2003. július 1. napjáig hatályban lévő 4. számú melléklete, továbbá a 103. § (2) bekezdése tekintetében megszüntette és vizsgálatát az indítványi kérelmek közül csak a Ktv. 2. számú melléklete tekintetében folytatta le.
3. Az Alkotmánybíróság ezt követően megállapította, hogy az indítványozó által kifogásolt 2. számú melléklet alkotmányosságát az Alkotmány 70/A. §-ába és 70/B. § (2)-(3) bekezdésbe ütközése okán, a jelen indítványban felvetettekkel megegyező indok alapján a 849/B/1992. AB határozatában már vizsgálta és az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja alapján az Alkotmánybíróság megszünteti az eljárást, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által már érdemben elbírált jogszabállyal azonos jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatára irányul és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a rendelkezésére, azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását ("ítélt dolog"). Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy az indítvány ítélt dologra irányul, és az eljárást megszüntette.
4. Az indítványozó hivatkozik még az Alkotmány 70/G. § (2) bekezdésének sérelmére is, anélkül, hogy a támadott jogszabály alkotmányellenességét megindokolná.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölését és határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy nem elég az Alkotmány rendelkezéseire hivatkozni, hanem meg kell indokolni, hogy az Alkotmány rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. [472/B/2000. AB határozat, ABH 2001, 1655.; 654/H/1999. AB határozat, ABH 2001, 1645.]
Az indítványozó nem fejtette ki, hogy milyen konkrét indokok alapján tartja a Ktv. 2. számú mellékletét az Alkotmány 70/G. § (2) bekezdésébe ütközőnek, ezért az Alkotmánybíróság az indítványnak ezt a részét, mint a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölését nem tartalmazó indítványrészt, mint érdemi elbírálásra alkalmatlant, visszautasította.
Budapest, 2008. július 8.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró