adozona.hu
4/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/1.)
4/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/1.)
A szakértői díj számlázása [az Áfa tv. 43. §-ához]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 43. § (1) bekezdésében foglaltakból következően számlaadási kötelezettsége az adóalanynak van, mégpedig az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után.
Ennek alapján - az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet szerinti - az ors...
Ennek alapján - az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet szerinti - az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők köréből kirendelt szakértők közül azokat, akik áfa-alanyok, számlaadási kötelezettség terheli az Áfa törvény idézett szakasza alapján.
Ezen túlmenően az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 13. §-a alapján - az áfa-alany szakértőkön túl - az eva adóalany szakértők is számlát kötelesek kiállítani.
Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy az országos szakértői névjegyzékben kizárólag természetes személyek szerepelhetnek, az e névjegyzék alapján kirendelt szakértő szolgáltatásának teljesítője - és ezen keresztül a szakértői díjról számlát kiállító adóalany - nem lehet gazdasági társaság, hanem kizárólag adószámmal rendelkező magánszemély, vagy egyéni vállalkozó.
Ha a szakértőt nem az országos szakértői névjegyzékből rendelik ki, akkor az OM rendelet szerint igénybe vehető nem természetes személy szakértő esetén a szolgáltatás teljesítője nem csak magánszemély, illetve egyéni vállalkozó, hanem szervezet is lehet.
A hatályos jogszabályok kifejezetten nem tiltják, hogy a szakértő gazdasági társaság tagjaként vagy alkalmazottjaként lássa el tevékenységét. Azonban tekintettel arra, hogy az országos szakértői névjegyzékben csak természetes személy szakértő szerepelhet, így fogalmilag kizárt, hogy a jogviszonyt létrehozó, természetes személyt kirendelő határozat, vagy a természetes személlyel kötött megbízási szerződés mellett a szakértői díjról szóló számlát egy harmadik személy - jelen esetben a gazdasági társaság - saját nevében bocsássa ki a kirendelő, megbízó felé.
A számlázásnak ugyanis minden esetben le kell követnie a valós gazdasági eseményt, és ez azt is jelenti, hogy a számlát annak kell kiállítania saját nevében, aki egyébként az adott jogviszonynak alanya.
Ettől függetlenül az Áfa törvény 43. § (6) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy a szakértő helyett, de a szakértő nevében a számlát az ő képviseletében eljáró gazdasági társaság állítsa ki, azonban ilyen esetben is a számlán a szolgáltatás nyújtójaként a természetes személy szakértő kerül feltüntetésre.
A fentiekből következik, hogy amikor az országos szakértői névjegyzékből természetes személy szakértő igénybevételére kerül sor, illetve amikor a nem az országos szakértői névjegyzékből igénybevett szakértő a határozat vagy a megbízási szerződés alapján természetes személy, akkor a szakértőt megillető díjról a számlát- amennyiben áfa-alany - a természetes személynek kell kiállítania és semmiképpen sem a gazdasági társaságnak, illetve, ha az Áfa törvény 43. § (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel kívánnak élni, akkor a számlát fizikai értelemben a szakértő képviseletében eljáró gazdasági társaság állítja ugyan ki, de a természetes személy szakértő mint szolgáltatásnyújtó nevére.