adozona.hu
1002/E/2006. AB végzés
1002/E/2006. AB végzés
a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. § a)-e) pontjaival, valamint 19. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint az e rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában indult eljárás megszüntetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. § a)-e) pontjaival, valamint 19. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, v...
1002/E/2006. AB végzés
a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. § a)-e) pontjaival, valamint 19. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint az e rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában indult eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. § a)-e) pontjaival, valamint 19. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint az e rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában indult eljárást megszünteti.Indokolás
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § a)-e) pontjai, valamint 19. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, másodlagosan e rendelkezések alkotmányellenességének megállapítása és pro futuro megsemmisítése tárgyában. Az indítványozó szerint a rendszeres szociális járadékra való jogosultság szabályozása az R. 2. §-ának 1993. december 2-tól hatályos módosítása következtében értelmetlenné vált, mert a módosítás a munkaviszonyban nem álló személyekre is kiterjesztette az R. hatályát, a támadott szabályok viszont jogosultsági feltételül állítják a munkaviszony megszűnését. Ez a probléma jogértelmezéssel megoldható: a munkaviszonyban nem álló igénylők jogosultak a járadékra, ha korábban munkaviszonyban álltak; a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában azonban a támadott normák ettől eltérő értelmezéssel hatályosultak, amely kétségessé teszi azok egyértelműségét. Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből származó jogállamiság és jogbiztonság követelményének érvényesülése érdekében mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására, másodlagosan a támadott rendelkezések megsemmisítésére, ennek hiányában alkotmányos követelmény megállapítására tett indítványt annak tisztázása érdekében, hogy a jogalkotó a munkaviszonyban nem álló személyek közül mely alanyi kört kívánt ellátásban részesíteni. Az indítványozó "a normaszöveg alkotmányossági megítélésétől függetlenül" az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, 13. §-a, 17. § 70/E. §-a sérelmére hivatkozva támadta az "élő jogot" is. Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság értelmezésében jogosultsági feltétel, hogy a munkaviszony megszűnésére az egészségi állapotban bekövetkező változás miatt kerüljön sor, ilyen feltételt azonban az R. sem expressis verbis, sem implicite nem tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatát a munkaügyi bíróságok jellemzően nem követik, a társadalombiztosítási szervek viszont - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Főigazgatójának leirata alapján - "átvették". A Legfelsőbb Bíróság egységes gyakorlata alapján kialakult "élő jog" azért alkotmányellenes, mert contra legem leszűkítette a járadékra jogosultak körét, ami sérti a hatalommegosztás elvét, továbbá a szociális biztonsághoz való jogot is, mert az érintett alanyi kört - ha csak ideiglenesen, más ellátásra való jogosultság megszerzéséig is - teljes egészében ellátás nélkül hagyja. A tulajdonhoz való jog sérelme pedig azért valósul meg, mert a kifogásolt gyakorlat figyelmen kívül hagyja, hogy a járadék korábbi munkaviszonyt, ennek alapján járulékfizetést feltételez.2. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az R.-t az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Er.) 23. § (1) bekezdés a) pontja 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezte. Egyidejűleg a jogalkotó a rendszeres szociális járadékra való jogosultság feltételeit az Er.-ben újraszabályozta. Az Er. 5. §-a a járadékra - egyéb feltételek fennállása esetén - azokat a személyeket jogosítja, akiknek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt (ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is) keletkezett, és ezzel összefüggésben rehabilitáció nélkül nem alkalmasak a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörükben, illetve a képzettségüknek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra. Az Alkotmánybíróság a szabályozás változásairól tájékoztatta az indítványozót, egyben felhívta, hogy nyilatkozzék, változatlan tartalommal fenntartja-e indítványát. Az indítványozó a felhívásra a megadott határidőn belül nem válaszolt.
Az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét kivételesen, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés és a 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz esetében, valamint akkor vizsgálja, ha a hatályát vesztett jogszabály helyébe lépő jogszabály azonos rendelkezési környezetben szintén tartalmazza a sérelmezett rendelkezést (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.) . A jelen ügyben az indítvány hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezésekkel összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására, illetve utólagos normakontrollra és e kérelmekhez kapcsolódóan alkotmányos követelmény kimondására irányult, a megváltozott munkaképességű jogalanyok ellátására vonatkozó új szabályozásra pedig az indítványozó nem terjesztette ki az indítványát. A támadott szabályok hatályon kívül helyezésére tekintettel, továbbá mert az új szabályozással összefüggésben a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításával kapcsolatban felvetett problémák sem vizsgálhatók, az Alkotmánybíróság az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2008. május 27.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró