adozona.hu
327/D/2000. AB végzés
327/D/2000. AB végzés
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 84. § (1) bekezdése mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 84. § (1) bekezdése mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
A indítványban foglaltak értelmében alkotmányellenes a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 199...
327/D/2000. AB végzés
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 84. § (1) bekezdése mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 84. § (1) bekezdése mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.Indokolás
I.
A indítványban foglaltak értelmében alkotmányellenes a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 84. § (1) bekezdése, mivel az csak az adókötelezettség tekintetében tartalmaz hatályba léptető rendelkezést, a jövedéki bírság esetében nem. A Jöt. szabályozásának ezen módja pedig a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) hatálya idején - az indítványozó álláspontja szerint - legális helyzetet, "átmeneti legalizálási szabály nélkül", visszamenőleges hatállyal jogszerűtlenné tette, és 76. § (1) b) pontja, (2) bekezdés b) pontja, valamint (4) bekezdése alapján szankcionálni rendelte. Az indítványozó álláspontja szerint a Jöt. hatályba léptető rendelkezése nem rendezi a jövedéki bírságok kérdését, és ez a jogalkotói mulasztás ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (2) bekezdésében foglaltakkal, illetve az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvével. Az alkotmányellenesség mellett kérte annak megállapítását is, hogy a Jöt. rendelkezései a peres eljárásban nem alkalmazhatóak.Az indítványozó telephelyén az elsőfokú jövedéki hatóság 1999. január 15-én tartott ellenőrzést, amikor is az indítványozó által 1995 és 1997 között beszerzett, és eredetigazolás nélkül birtokolt, üzemanyagként hasznosított ásványolajtermék miatt az indítványozót - a Jöt. rendelkezéseinek alkalmazásával - jövedéki adó és adóbírság megfizetésére kötelezte. A másodfokon eljáró hatóság megváltoztatva az elsőfokú döntést, mentesítette az indítványozót a jövedéki adó megfizetésének kötelezettsége alól, és módosította a kiszabott jövedéki bírság összegét is. A Zala Megyei Bíróság 3.Kp.21208/1999/8. sorszám alatti ítéletével jogszerűnek tekintette a hatósági határozatot, így az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz.
II.
Az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra alkalmatlan.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz előterjesztésének törvényi feltételei fennállnak-e.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében "[a]z Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva". Az Abtv. 48. §
(2) bekezdése szerint "[a]z alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani". A jogerős bírósági ítéletet 2000. január 27. napján kézbesítették az indítványozó számára, míg az alkotmányjogi panasz 2000. március 28. napján érkezett meg az Alkotmánybíróságra. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panaszt az Abtv.-ben meghatározott hatvan napos határidőn belül adták postára, így a panasz határidőben benyújtottnak minősül.
2. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá azt is, hogy a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával hatályba lépett a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény, amelynek 123. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte a Jöt.-t.
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetve módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés. A konkrét normakontroll két esetében, az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és 48. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján - mivel ilyenkor az alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség - az Alkotmánybíróság már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét is vizsgálja, [első alkalommal: 335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.; utolsó hivatkozás: 92/2007. (XI. 22.) AB határozat, ABK 2007, november, 1065,1066.] Mivel az indítvány alkotmányjogi panasz, ezért a Jöt. hatályon kívül helyezése önmagában nem akadálya az érdemi vizsgálatnak.
3. Az indítványozó indítványában arra hivatkozott, hogy bár a Jöt. szabályai alapján az általa felhasznált jövedéki termék eredetének igazolása kötelező, azt azonban a Jszt. hatálya alatt szerezte be, amikor e kötelezettség még nem állt fenn. A Jöt. 84. § hatályba léptető és átmeneti rendelkezései pedig ezt a helyzetet nem rendezték. Mivel a 84. § (1) bekezdés csak a jövedéki adó vonatkozásában tartalmazott hatályba léptető rendelkezést, a jövedéki bírság tekintetében nem, ezért ez a mulasztás a kihirdetést megelőző időre állapított meg visszamenőlegesen kötelezettséget.
Az indítványozó szerint jogalkotói mulasztás állt fenn a Jöt. hatályba léptető rendelkezéseivel kapcsolatban, mivel a jogalkotónak meg kellett volna teremteni a Jszt. hatályon kívül helyezett szabályai alkalmazásának lehetőségét az általa körülírt helyzetre is, ami lehetővé tette volna a számára az 1995-1997 közötti időben beszerzett jövedéki termékmennyiség jogszerű felhasználását.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában is egyértelművé tette, hogy az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételei közé tartozik, hogy az Alkotmányban biztosított jog sérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következzék be. Következésképpen a szabályozás hiányosságaira alapozott panasz, azaz mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv.-ből nem vezethető le. [elsőként: 1044/B/1997. AB határozat, ABH 2004, 1160, 1176.; 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889, 900.; 276/D/2002. AB határozat, ABH 2006, 1369, 1373.; 3/2007. (II. 13.) AB határozat, ABK 2007. február, 84, 85.; legutóbb: 1/2008. (I. 11.) AB határozat, ABK 2008. január, 4, 15-16.].
Mivel mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása alkotmányjogi panasz alapján az Abtv.-ből nem vezethető le, így az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan volt. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességre alapított alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § e) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.
Budapest, 2008. május 6.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
Az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró