adozona.hu
308/B/2004. AB határozat
308/B/2004. AB határozat
a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 14/A. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványában előadt...
308/B/2004. AB határozat
a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 14/A. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványában előadta, hogy a támadott törvényhely a nyugdíjas 65 év feletti és rokkantnyugdíjas személyek építményadó kötelezettségének adó-felfüggesztési lehetőségét írja elő. Az (5) bekezdés a fizetésképtelenség esetén jelzálogjog terhelésről rendelkezik. Hangsúlyozza: "A nyugdíjas csoport - többek között - küszködik megélhetési problémákkal, gondokkal, amit tetéz az állam még építményadóval. Ugyan felkínálja a felfüggesztést, így a tulajdonától is megfosztja a személyeket." Véleménye szerint a tulajdonjog lényeges tartalmát érinti a támadott paragrafus, a jelzálogjoggal elvész az a tulajdon, amit egy élet munkájával szerzett meg. Álláspontja szerint "a tulajdonjog ilyen módon történő korlátozása önkényes, sérti az Alkotmány 13. §-át és az esélyegyenlőséget biztosító 9. § sem érvényesül." Kiemeli: az Alkotmány 70/I. §-a is a közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségét a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelően írja elő.II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."
"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
2. A Htv. indítvánnyal érintett rendelkezései: "14/A. § (1) Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmipótlék-számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti igényét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig jelentheti be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett igényeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.
(2) Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti igényét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
(3) Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti igény írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel - legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig - kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén az adóhatóság minden adóév február 15-éig az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. Az ingatlanügyi hatóság a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt."
3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) indítvánnyal érintett rendelkezései:
"251. § (1) Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis.
(2) Zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható.
(3) A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.
(4) A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni."
"261. § (1) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. A Htv. 14/A. §-a meghatározott személyi kör (65. életévet betöltött, vagy életkortól függetlenül legalább 67%-ban rokkant - III. rokkantsági csoport - rokkantnyugdíjas személy) részére, meghatározott feltételek esetén, a lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó fizetésének kötelezettsége alól felfüggesztést, a felfüggesztés lehetőségét biztosítja, ennek részletes eljárási rendjét állapítja meg. Az adóhatóság a fizetési kötelezettség felfüggesztésének igényéről határozattal dönt. Az építményadó megfizetésének a kötelezettsége ezzel nem szűnik meg, az adóhatóság követeléseként megmarad. Az adóhatóság határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi adóösszeg és annak a Htv. szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt, amely azt soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A Htv. arról is rendelkezik, ha a kötelezett a felfüggesztett adót és kamatait megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.
Az Alkotmánybíróság elsőként a Htv. 14/A. § és az Alkotmány 70/I. § közötti összefüggést vizsgálta. Az indítványozó azt hangsúlyozta, hogy az Alkotmány 70/I. § alapján a közterhekhez a jövedelmi viszonyok szerint kell hozzájárulni, az érintett személyi kör jövedelmi helyzete viszont - úgy véli - erre nem ad lehetőséget.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján a helyi képviselő-testület a törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét. Az Alkotmány megosztotta az adómegállapítás jogát az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok között. Az Alkotmány felhatalmazása alapján az Országgyűlés a Htv.-ben határozta meg a helyi adók megállapításának a törvényi kereteit, a bevezethető helyi adók fajtáit, az adóalanyok körét, az adó tárgyát, alapját és mértékének maximumát.
A Htv. II. fejezete rendelkezik a vagyoni típusú adók között az építményadóról. A Htv. 11. § (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény). Az adó alanya az építmény tulajdonosa. Az építményadó tekintetében a Htv. 13. §-a törvényi adómentességeket állapít meg, továbbá a Htv. 6. § d) pontja felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy a Htv. második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse.
Az Alkotmány 70/I. § alapján a közterhekhez nem csak a jövedelmi, hanem a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelően kell hozzájárulni. Az építményadó vagyoni típusú adó, megfizetésével az adózó nem a jövedelmi, hanem a vagyoni viszonyai alapján járul hozzá a közterhekhez.
"Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta a Htv. és az Alkotmány 70/I. §-ának viszonyát. E határozataiban megállapította, hogy a Htv. - az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően - az önkormányzatok helyi adó megállapítási jogának kereteit szabályozza. A Htv.-ből a közterhekhez való hozzájárulási kötelezettség közvetlenül nem származik. A helyi adó megállapítása az önkormányzat képviselő-testületének joga. A képviselő-testületet a helyi adók megállapítása során - a törvény keretei között - széles körű döntési szabadság illeti meg. A képviselő-testület a Htv. 6. §-ának c) pontja alapján az adó mértékét úgy köteles megállapítani, hogy az igazodjon az adózók teherviselő képességéhez. Mindezeknek megfelelően a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezései önmagukban nem sértik az Alkotmány 70/I. §-ában megfogalmazott arányos közteherviselés elvét, mert adókötelezettség az adóalanyok számára csak az önkormányzat képviselő-testülete által - a törvény előírásainak figyelembevételével - alkotott rendeletből származik. Az, hogy valamely helyi adó megállapítása megfelel-e az Alkotmány 70/I. §-ában a közteherviselés arányosságával szemben támasztott követelményeknek a helyi adót megállapító önkormányzati rendeletek alapján vizsgálható." [67/1991. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1991, 352, 356.; 1827/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 531, 532.]
"Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy a Htv. rendelkezéseinek alkotmányossága az Alkotmány 70/I. §-ára tekintettel csak kivételesen, akkor vizsgálható, ha a Htv. úgy határozza meg valamely helyi adó megállapításának szabályait, hogy a helyi önkormányzatnak az Alkotmány 70/I. §-ával összhangban álló helyi adó megállapítása nem áll módjában." (963/B/1993. AB határozat, ABH 1996, 437, 440.)
A közterhekhez való, a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelő hozzájárulás tehát alkotmányos kötelezettség. Azoknak, akik jövedelmi viszonyai nem vagy nehezen teszik lehetővé az építményadó - mint vagyoni adó - megfizetését, a Htv. felhatalmazása alapján az önkormányzat rendelete kedvezményt, akár teljes mentességet is adhat.
A fentiek figyelembevételével nem állapítható meg a Htv. 14/A. § alkotmányellenessége az Alkotmány 70/I. §-ával összefüggésben, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
2. Az indítványozó az Alkotmány 13. § (1) bekezdés sérelmét állítja arra hivatkozással, hogy véleménye szerint a jelzálogjog a tulajdon elvonását jelenti.
Rámutat az Alkotmánybíróság arra, hogy a Htv. 14/A. §-a lényegi tartalma szerint az érintett személyi körnek adott lehetőség, kedvezmény, amely nem kötelező, igénybevételéről az érintett a saját elhatározása szerint dönthet. A jelzálogjog bejegyzése nem jelenti a tulajdon elvonását, az adóhatóság követelésének a biztosítására szolgál más követeléseket megelőző sorrendben. A Ptk. 261. § (1) bekezdése alapján a jelzálogjog esetén a zálogtárgy (jelen esetben a lakás) a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog (jelen esetben a lakás) rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni, a lakás ezzel a teherrel el is idegeníthető, illetőleg örökölhető. A jelzálogjog nem sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
3. Az indítványozó azt is állítja, hogy a Htv. 14/A. §-a sérti az Alkotmány 9. § (1) bekezdését is, amely a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságát és egyenlő védelmének elvét rögzíti. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Htv. 14/A. §-a, illetőleg az Alkotmány 9. § (1) bekezdése között nincs alkotmányjogilag értékelhető tartalmi összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653-654.; 32/2000. (X. 20.) AB határozat, ABH 2000, 215, 220.; 19//2004. (V. 26.) AB határozat, ABH, 2004, 321, 343.] Az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya miatt az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében is elutasította.
Budapest, 2008. május 19.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró