adozona.hu
274/B/2005. AB határozat
274/B/2005. AB határozat
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja és 259. § 14. pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja és 259. § 14. pontja alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2004. évi IX. törvény 16. § (1)...
274/B/2005. AB határozat
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja és 259. § 14. pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja és 259. § 14. pontja alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2004. évi IX. törvény 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó szerint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2004. évi IX. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) 16. § (1) bekezdése ellentétes az Alkotmány 9. § (1) és (2) bekezdéseivel, mert az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 13. § (1) bekezdés 2. pontjának ez a módosítása megakadályozza a kereslet-kínálat ár- és értékszabályozó szerepét a pénzváltásban. Így ez a törvényhely ellentétes az Alkotmány 9. §-ával, amely kimondja, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság, a Magyar Köztársaság pedig biztosítja a gazdasági verseny szabadságát.Az indítványozó szerint a forgalomban lévő pénzek váltása nem mindig névértéken történik, legalábbis ez volt a helyzet az Áfa tv. módosítása előtt. A pénzváltásban érvényesült a kereslet-kínálat ár- és értékszabályozó ereje, így tehát érvényesült a piaci verseny a pénzváltásban is. Bizonyos helyen és időben, pl. játéktermekben, vagy ritka, illetve külföldi pénzérmék esetében a pénzérmék és bankjegyek a névértéküktől eltérően kialakított árfolyamon válthatók át másfajta pénzérmére vagy bankjegyre.
A pénzváltás tárgyi áfa-mentes szolgáltatásnak minősül, forint fizetőeszközök váltását bárki szabadon végezheti, engedély nélkül. A módosítás ezt változtatta meg azzal, hogy a nem névértéken elfogadott pénz dolognak minősül és termékértékesítésként adózást von maga után. Az indítványozó szerint ez a változtatás megszűntette a verseny lehetőségét a pénzváltásban, az Áfa tv. lehetetlenné teszi a pénzek nem névértéken történő váltását.
2. Az indítványozó azt is állítja, hogy a Mód.tv. szerinti változásról előzőleg még csak tájékoztató információk sem jelentek meg; ez a váratlan változás, felkészülési idő nélkül, sérti a jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] elvét.
3. Az Áfa tv.-t 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 262. § (1) bekezdés a) pontja.
A Tv. 9. § (2) bekezdés a) és b) pontja, továbbá a 259. § 14. pontja a pénz fogalmának meghatározásakor az indítványban kifogásolt rendelkezéseket változatlanul tartalmazza. Ezért az Alkotmánybíróság ezeknek a rendelkezéseknek az alkotmányellenességét vizsgálta.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(...)
9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."
2. A Mód.tv. 16. § (1) bekezdése szerint:
"16. § (1) Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 1-2. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: [(1) E törvény alkalmazásában]
(...)
2. birtokba vehető dolog: magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, de nem foglalja magában a névértéken elfogadott pénzt és az értékpapírokat;"
3. A Tv. szerint:
"9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.
(2) Az (1) bekezdésben említett birtokba vehető dolog:
a) magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, valamint az értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti;
b) nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, a pénzhelyettesítő eszközt, valamint -az a) pontban említett kivétellel - az értékpapírt.
(...)
259. § E törvény alkalmazásában (...) 14. pénz: a névértéken elfogadott pénz;"
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság 624/B/2004. AB határozata (ABH 2004, 1845.) már vizsgálta az Áfa tv. 13. § (1) bekezdés 2. pontját.
Az Alkotmánybíróság szerint a támadott szabály nem sértette az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből fakadó jogbiztonság követelményét. A határozat szerint a kifogásolt előírás az Áfa tv. egyik értelmező rendelkezése: "az Áfa tv. 3. § a) pontjából kitűnik, hogy általános forgalmi adót kell fizetni az adóalanyoknak a belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után. Az adóalany - főszabályként - az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Az Áfa tv. értelmében gazdasági tevékenység az, amit az adóalany bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végez. A támadott értelmező rendelkezés az adófizetési kötelezettség alá eső termékértékesítéshez kapcsolódik. Az Áfa tv. 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy termékértékesítés: a birtokba vehető dolgok ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. E rendelkezések együttes értelmezéséből kitűnik, hogy - miután a névértéken elfogadott pénz és értékpapír nem tartozik a birtokba vehető dolgok körébe -, ha a pénz vagy az értékpapír névértéktől eltérő értéken, bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerű tevékenység keretében kerül átengedésre, akkor a tevékenység termékértékesítésnek minősül, és ez a tevékenység válik áfa kötelessé. A pénz ebben az adóztatott piaci ügyletben mint »jószág«, mint az ügylet »tárgya« szerepel. Más helyzetnek minősül, amikor a pénz alapvető rendeltetésének megfelelően csereeszközként van jelen az ügyletekben, és abban az állam által rendszeresített kötelezően elfogadott törvényes fizetőeszközként szerepel. Az MNBtv. 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy az MNB kizárólagos bankjegy- és érmekibocsátásra jogosult. Az általa kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és érmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze. A bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszköz jellegüket az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal bevonásukkal veszítik el, azonban bevonásukig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni." Az Alkotmánybíróság határozata szerint "a jogi szabályozás világos és egyértelmű." (ABH 2004, 1845, 1846-1847.)
Az "ítélt dolog" [az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat, a továbbiakban: Ügyrend 31. § c) pontja értelmében] az alkotmánybírósági eljárásban azt jelenti, hogy ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben ismételten előterjesztett indítvány elbírált kérdésnek minősül, mert az érdemi döntéssel elbírált ügyben hozott határozat az Alkotmánybíróságot is köti. [1620/B/1991. AB végzés, ABH 1991, 972, 973.; 35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200.]. Mindebből azonban az is következik, hogy amennyiben az újabb indítványt más okból, a rendelkezésnek más alkotmányossági összefüggésére történő hivatkozással vagy tartalmilag más rendelkezés megjelölésével terjesztik elő, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik.
A jelen ügyben az indítványt az Alkotmány 2. § (1) bekezdése tekintetében más alkotmányossági összefüggésre, az Alkotmány 9. §-át illetően pedig más alkotmányi rendelkezés megjelölésével terjesztették elő, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben vizsgálta.
2. Az Alkotmánybíróság 21/1994. (IV. 16.) AB határozata megállapította, hogy "a piacgazdasághoz senkinek sincs joga, vagyis nem minősíthető alapjogként; a piacgazdaság sérelmére hivatkozva semmilyen alapjog sérelmének alkotmányellenessége nem dönthető el. Nem lehet egy beavatkozás alkotmányosságát attól függővé tenni, hogy a korlátozás a piacgazdaság kiépítését szolgálja-e. Változó kormányok változó gazdasági helyzetben gazdaságpolitikájukat szabadon alakítják, szabadon liberalizálnak vagy szigorítják az irányítást, amíg csak a »piacgazdaságot« nyilvánvalóan lehetetlenné nem teszik." (ABH 1994, 117, 119.). Az állami beavatkozás "alkotmányossági kérdéssé akkor válik, ha a gazdaságpolitika konkrét jogszabályi megvalósítása alkotmányos jogot sértő, vagy diszkriminatív módon történik" [59/1995. (X. 6.) AB határozat, ABH 1995, 295, 300.]. Hasonlóan a 818/B/1997. AB határozat megállapította, hogy "az Alkotmánybíróság a piacgazdaság, a versenyszabadság és más hasonló államcélok alkotmányellenes megsértését csak szélsőséges esetben állapítja meg, ha az állami beavatkozás fogalmilag és nyilvánvalóan ellentétes az államcéllal" (ABH 1998, 759, 761.).
A kifejtettekre tekintettel a Tv. támadott szabálya, a 9. § (2) bekezdés b) pontja és 259. § 14. pontja nem ütközik az Alkotmány 9. §-ába.
Ez a rendelkezés ugyanis azzal, hogy az általános forgalmi adó-köteles termékértékesítéseket illetően egyértelművé teszi, hogy a nem névértéken elfogadott pénz termék értékesítésének minősül, nem tette a "piacgazdaságot" nyilvánvalóan lehetetlenné, s nem állapítható meg az sem, hogy ez a jogalkotói intézkedés fogalmilag ellentétes lenne a versenyszabadsággal.
3. A Mód.tv.-vel kapcsolatban a felkészülési idő rövid voltára történő hivatkozással összefüggésben az állapítható meg, hogy a Mód.tv.-t az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2. §-ának 660. pontja 2007. július 1-jétől hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990/13. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és - ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja - a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség. Jelen ügyben az indítvány az Abtv. 1. § b) pontja szerinti utólagos absztrakt normakontrollra irányul. Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend) 31. § a) pontja alapján a Mód.tv. 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszüntette.
Budapest, 2008. május 27.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró