adozona.hu
603/B/2007. AB határozat
603/B/2007. AB határozat
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Az indítványozó szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 65. § (1) bekezdése, amely a kamatjövedelemnek minősülő bevételeket h...
603/B/2007. AB határozat
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
1. Az indítványozó szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 65. § (1) bekezdése, amely a kamatjövedelemnek minősülő bevételeket határozza meg, az Alkotmány közteherviselésre vonatkozó 70/I. §-át sérti.Kétszer kiegészített indítványának lényeges tartalma szerint az Alkotmány 70/I. §-ának a jövedelmi viszonyokra utaló része alatt a tényleges jövedelmet kell érteni.
A törvényben viszont az indítványozó szerint nem valós jövedelmet is kamatjövedelemnek minősítenek, holott csak az infláció mértékének levonása utáni, "reáljövedelmet" lehetne megadóztatni; a kamatból, ha adóztatják, "le kellene vonni a fogyasztói árindex növekedést, akkor kapjuk meg a jövedelmet", például ha "a fogyasztói árszínvonal emelkedése meghaladja a kamat %-os mértékét, tehát a tőke nem hogy jövedelmet nem termel, de még értéke is csökken", akkor ilyen esetben az állam nem adóztathatná alkotmányosan a kamatból származó bevétel egészét.
2. Az indítvány benyújtását követően egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 20. §-a 2008. január 1-jétől módosította az Szja tv. 65. § (1) bekezdése b) pontját, illetve az Szjatv. 65. § (1) bekezdését f) ponttal egészítette ki.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata, hogy a vizsgálatot a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag a korábbival, alkotmányjogi szempontból azonos és ezáltal azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.) . A jelen esetben azt lehet megállapítani, hogy az eredetileg támadott szabályok bizonyos mértékű módosulásával és kiegészülésével az indítványban eredetileg felvetett alkotmányossági probléma az új szabályban azonos maradt. Ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az Szja tv. 2008. január 1-jétől hatályos 65. § (1) bekezdése tekintetében folytatta le.
II.
1. Az Alkotmány hivatkozott szabálya szerint:"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
2. Az Szja tv. indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezései szerint:
"Kamatjövedelem
65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:
a) bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat;
b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetében - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is ba) a magánszemély tulajdonosnak kamat és/vagy hozam címén fizetett - a bb) pontban nem említett - bevétel,
bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;
c) az a)-b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)-b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az az összeg, amelyből a (2) bekezdés szerinti adó levonása utáni rész a vagyoni érték szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik meg;
d) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) vagy az adóköteles biztosítási díj összegét, azzal, hogy nem tekinthető az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült;
e) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra - a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül - nem ad, azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)-d) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény megfelelő szabályainak alkalmazásával kell megállapítani, és az adókötelezettséget (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni."
3. Az Szja tv. elbíráláskor hatályos rendelkezései szerint:
"Kamatjövedelem
65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:
a) bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat;
b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;
c) az a)-b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)-b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az az összeg, amelyből a (2) bekezdés szerinti adó levonása utáni rész a vagyoni érték szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik meg;
d) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) vagy az adóköteles biztosítási díj összegét, azzal, hogy nem tekinthető az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült;
e) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra - a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül - nem ad;
f) a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész, azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)-d) és f) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni."
III.
Az indítvány nem megalapozott.Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 14. §-ával módosított 65. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt a 698/B/2006. AB határozatban már vizsgálta és elutasította. A határozat megállapította, hogy "az 1988. január 1-jétől általánossá tett személyi jövedelemadózás kezdettől fogva jövedelemnek tekintette a takarékbetétből és az értékpapírból származó bevételek között a kamatot, és 1994. december 31-ig tartalmazott szabályozást takarékbetét adóköteles kamatával kapcsolatban. Az Szja tv-nek a kifogásolt módosítás előtt hatályban volt 65. § (4) bekezdése ugyanakkor azt mondta ki, hogy a kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0 százalék; a 11. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a kamatból származó jövedelmet a magánszemély nem volt köteles bevallani. E szabályozás következtében az Szjatv. 65. §-a szerinti kamat 1995. január 1-jétől köztehermentes jövedelem volt. (...) A kamat tőkejövedelem, jövedelem adóztatása az Alkotmány 70/I. §-ával összhangban van" (ABK 2007. január, 54, 56-58.) .
Az 579/B/1990. AB határozatban (ABH 1991, 503.) az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 22. és 26. §-ai alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát végezte el. Az elbírált indítványok az Alkotmány 70/I. §-ába ütközőnek tartották az 1989. évi XLV. törvény azon rendelkezését, amely szerint mind a takarékbetétek utáni kamatokból, mind pedig az ingatlanok 10 éven belüli értékesítéséből származó jövedelem egésze után kell az állampolgárnak jövedelemadót fizetnie, mert a törvény támadott rendelkezései álláspontjuk szerint nem veszik figyelembe azt a köztudott tényt, hogy e jövedelmek egy része az inflációt hivatott ellensúlyozni. Erveitek azzal is, hogy a tényleges jövedelmet csak az inflációs ráta feletti rész képezheti, ellenkező esetben az adóalanyok nem a jövedelmük szerint adóznak, vagyis a sérelmezett rendelkezés az Alkotmányban előírt arányos közteherviselési mértéken túli, s így alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság az indítványokat elutasította.
A fenti határozatokra figyelemmel az Alkotmánybíróságnak elsőként arról kellett döntenie, hogy az indítvány "ítélt dolognak" minősül-e. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja értelmében (ABH 2003, 2065.) az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha "az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére)- ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani (»ítélt dolog«) ".
Mindebből azonban az is következik, hogy amennyiben az újabb indítványt más okból, a rendelkezésnek más alkotmányossági összefüggésére történő hivatkozással vagy tartalmilag más rendelkezés megjelölésével terjesztik elő, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. Az elbírálásnál értelemszerűen felhasználja mindazokat az érveket és megállapításokat, amelyek a tartalmi összefüggésbe hozható korábbi döntésénél irányadók voltak. Megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság az Szja tv. 65. § (1) bekezdését még nem vizsgálta abból, az indítványban felvetett szempontból, hogy a tényleges jövedelmet az Alkotmány 70/I. §-ából következően csak az inflációs ráta feletti rész képezheti-e.
Az Szja tv. 65. § (1) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvány azonban tartalmilag az idézett döntésekben elbírált alkotmányossági kérdéseket veti fel. Ezért az Alkotmánybíróság az ott kifejtettekre utalva az indítványt elutasította.
Budapest, 2008. április 21.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró