adozona.hu
934/B/2003. AB határozat
934/B/2003. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdésének l) pontja, valamint az 1. számú melléklet Harmadik részének II. 18. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási i...
934/B/2003. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdésének l) pontja, valamint az 1. számú melléklet Harmadik részének II. 18. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 11/A. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 11/A. § (2) bekezdésének a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 32. §-ába ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt.tv.) 1. számú melléklet Harmadik rész II. 17. pontjának alkotmányossági vizsgálatát, és - az Alkotmány 70/A. §-ának, valamint 70/B. § (4) bekezdésének a sérelmét állítva - annak megsemmisítését kérte. A támadott rendelkezés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) alapján 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba. Indokolásában az indítványozó utalt a Közokt.tv. 16. § (4) bekezdésére, amely szerint a pedagógusok heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Nézete szerint az a rendelkezés, amely szerint a munkáltató - amennyiben erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van - elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül a kötelező óraszámánál többet tanítson, rendkívüli munkaidőben végzett munkát eredményez. Az elrendelt többlet-tanítás és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása ugyanis - a pedagógusnak a tanítási órák tartásán kívüli, egyébként is fennálló kötelezettségei miatt - összességében nem maradhat a rendes munkaidőn belül. Az indítványozó szerint a támadott szabályozás "a pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók olyan indokolatlan megkülönböztetése a rendkívüli munkaidő korlátai körében, amely a pedagógusoknak a pihenéshez és a szabadidőhöz való alapvető jogát lényeges tartalmában alkotmányellenesen korlátozza".Az indítványozó támadta ezen kívül a Közokt.tv. 94. § (3) bekezdésének - a Mód.tv. által megállapított, 2003. szeptember 1-jétől hatályos - l) pontját, amely szerint a kormány rendeletben szabályozza a "pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését". Nézete szerint az Alkotmány 8. § (2) bekezdésébe ütközik, hogy alapjogot érintő, korlátozó kérdést nem törvény, hanem alacsonyabb szintű jogszabály rendez.
A kormány a Közokt.tv. említett, jogalkotásra felhatalmazó rendelkezése alapján 2004. szeptember 1-jei hatállyal módosította a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm.r.) . Az indítványozó a Korm.r. "alkotmányellenes felhatalmazás alapján hozott módosításainak" megsemmisítését is kérte. Sérelmezte továbbá, hogy "míg a Módtv. egyeztetése 2003. márciusában lezárult, addig a Korm.r. egyeztetése csak július folyamán történt", holott a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 32. §-a szerint a jogszabályt és vonatkozó végrehajtási rendeleteket egyidejűleg kell egyeztetni. Az Alkotmánybíróság által kibocsátott hiánypótlási felhívásra válaszul az indítványozó a Korm.r. 11/A. § (2) bekezdésének a megsemmisítésére irányuló határozott indítványt tett. Egyebekben megismételte a korábban előterjesztett indokolását.
2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik részének a számozását az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény 45. §-a módosította: az indítványozó által támadott II. 17. pont számozása 18. pontra változott. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXVII. törvény módosította továbbá a támadott normaszöveget is. Figyelemmel arra, hogy a módosítás (a "vagy megállapodásban" szövegrész hatályon kívül helyezése) nem érintette az indítványozó által sérelmezett normatartalmat, az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot az elbíráláskor hatályos szabályozás tekintetében folytatta le.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá azt is, hogy az indítványnak az Alkotmánybírósághoz érkezése óta eltelt időben a Korm.r.-nek az indítványozó által támadott 1 l/A. § (2) bekezdése is módosult. Tekintettel azonban arra, hogy az indítványozó nem tartalmában támadta a rendelkezést, hanem csupán a további tanítás elrendelése feltételeinek a szabályozására történő felhatalmazás alkotmányosságát vitatta, a jogszabály-módosítás az előterjesztett indítvány vizsgálatát nem akadályozta.
II.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
"70/B. § (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz."
2. A Közokt.tv. támadott - az indítvány elbírálásakor hatályos - rendelkezései:
"94. § (3) A Kormány rendeletben szabályozza
(...)
l) pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, a munkaidőkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyeletet követő pihenőidő kiadásától való eltérés sajátos szabályait"
"1. számú melléklet Harmadik rész II. 18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel -egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait."
3. A Korm.r. támadott rendelkezésének az indítvány elbírálásakor hatályos szövege:
"11/A. § (2) A pedagógus-munkakörben az ellátandó heti kötelező óraszám felett tanítási óra, foglalkozás megtartása a teljes munkaidőn belül akkor rendelhető el, ha az elrendelt órák száma a napi két és a heti hat órát nem haladja meg, ezen felül továbbá akkor, ha
a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve továbbá, hogy a regionális munkaügyi központ regionális kirendeltségének munkaközvetítése sikertelen maradt, valamint nem hozták létre - a Kt. [Közokt.tv.] 87. §-ának (4) bekezdésében szabályozott - pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, vagy annak megkeresése sem vezetett eredményre,
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság a 69/2006. (XII. 6.) AB határozatában már vizsgálta a Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 18. pontjának alkotmányosságát, jelen ügyben ezért mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az indítvány nem minősül-e "ítélt dolognak".
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja értelmében ítélt dolog címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére)- ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor res iudicata, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő. (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.) Ha az újabb indítványt más okra, más alkotmányossági összefüggésre alapítják, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200, 212.; 17/1999. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1999, 131, 133.; 5/2002. (II. 22.) AB határozat, ABH 2002, 78, 81.; 37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABH 2004, 908, 911.]
A korábbi indítvány a Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 18. pontjával kapcsolatban az Alkotmány 70/B. § (2)-(3) bekezdéseinek - tehát a jelen indítványtól eltérő alkotmányos szakaszoknak- a sérelmét állította. A korábbi ügyben továbbá az alkotmányossági vizsgálat a támadott jogszabályhelynek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXI. törvénnyel megállapított szövegváltozatára vonatkozott.
Mindezek alapján az ügyben "ítélt dolog" nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozott.
2. Annak eldöntése érdekében, hogy az indítványozó által támadott rendelkezés érinti-e a pihenéshez való jogot, az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy a munkáltató által a Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 18. pontja alapján elrendelhető többlet-tanítás rendkívüli munkavégzésnek minősül-e.
A Közokt.tv. 16. § (1) bekezdése értelmében a közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.) vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. Az említett jogszabályok összevetése alapján a pedagógusok teljes munkaidejét az Mt. 117/B. § (1) bekezdése határozza meg, annak mértéke napi nyolc, heti negyven óra.
A pedagógusok munkavégzésének egyik sajátossága, hogy - a Közokt.tv. 16. § (4) bekezdése értelmében - heti teljes munkaidejük két fő részből tevődik össze: a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatuknak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből. Ugyanezen jogszabályhely mondja ki azt is, hogy a pedagógus a kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani. A Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik rész I. tartalmazza a kötelező órák számát, a II. 6. pont pedig azt, hogy pontosan mely tevékenységek tartoznak ebbe a körbe. Szintén a törvény 1. számú melléklete (Harmadik rész II. 9. pont) határozza meg részletesen, hogy a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében milyen feladatokat kell ellátnia a pedagógusoknak: "A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. (...) " A Mód.tv. hatálybalépése előtt a kötelező óraszámon felüli tanítás a Közokt.tv. értelmében túlmunkának, rendkívüli munkavégzésnek minősült, amelyért túlmunkadíj járt. Ettől eltérően a hatályos szabályozás (a Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik részének II. 18. pontja) a rendes munkaidőn belül - mindazonáltal továbbra is külön óradíj fizetése mellett - teszi lehetővé többlet-tanítás elrendelését. A külön óradíj összege nem lehet kevesebb az Mt.-nek a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél; a jogszabály továbbá azt is előírja, hogy többlet-tanítás elrendelésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha arra a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van, mértéke pedig - kormányrendeletben meghatározott kivétellel -a napi kettő, illetve a heti hat órát nem haladhatja meg.
A kötelező órák (tanórák, egyéb foglalkozások) időben kötött jellegére tekintettel a pedagógus a munkáltató által esetlegesen elrendelt többlet-tanítást értelemszerűen csak munkaidejének egyéb részében tudja elvégezni. A munkaidő ezen, kötelező órákkal le nem kötött része (Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 9. pont) egyrészt a kötelező órákkal közvetlenül összefüggő - előkészítő, értékelő - munkából áll, ezen túlmenően pedig a pedagógusnak az egyéb, az adott oktatási intézmény rendeltetésszerű működéséhez szükséges feladatok elvégzésében is közre kell működnie (pl. a tanulók felügyelete, az iskola kulturális és sport életének a megszervezése stb.) . E feladatokat a munkáltató -munkáltatói jogait a vonatkozó jogszabályok és a munkaköri leírás keretein belül gyakorolva - belátása szerint oszthatja el. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság a 69/2006. (XII. 6.) AB határozatában kifejtette: "A Közokt.tv. az 1. számú melléklet Harmadik rész II. 9. pontja nem minden pedagógus által kötelezően ellátandó feladatokat határoz meg. Az ott szabályozott feladatok jelentős része olyan, az intézmény rendeltetésszerű működéséhez szükséges feladat, amelyek megosztása az intézményben alkalmazott pedagógusok között az intézmény sajátosságait (az intézmény rendeltetését, tárgyi és személyi feltételeit, a gyermekek, tanulók létszámát, összetételét, az intézmény pedagógiai programját stb.) figyelembe véve az intézmény vezetőjének, a munkáltatónak a feladata. Ezeknek a feladatoknak az intézményben dolgozó pedagógusok közötti megosztása során a munkáltató felelősségi körébe tartozik annak biztosítása, hogy adott intézményen belül a jogegyenlőség és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő bérezéshez való jog követelménye ne sérüljön. A Korm.r. 11/B. § (2) bekezdése [jelenleg (3) bekezdése] előírja a munkáltató számára, hogy a feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, illetőleg az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között." (ABH 2006, 770, 778-779.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a munkáltató által elrendelt többlet-tanítás nem jelent feltétlenül rendkívüli munkavégzést. Amennyiben ugyanis a megtartott kötelező és többlet tanítási órák száma, valamint az egyéb feladatok ellátására fordított idő együttesen nem lépi túl a teljes munkaidő tartamát, rendes munkaidőben való foglalkoztatás valósul meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogalkotónak lehetősége van felhatalmazni a munkáltatót, hogy a pedagógus feladatai között átcsoportosítást hajtson végre, tehát például a munkaidő kötelező órákkal le nem kötött részében meghatározott számú tanítási óra tartását rendelje el. A többlet-tanítás elrendelésekor pedig a munkáltató felelősségi körébe tartozik, hogy megfelelő munkaszervezéssel - például bizonyos feladatok újraelosztásával - biztosítsa a pedagógus egyéb feladatainak az ellátásához szükséges időt, és így az oktatási intézmény rendeltetésszerű működését. A Korm.r. 11/B. § (3) bekezdése alapján a munkáltató kötelessége továbbá, hogy e körben az egyenlő bánásmód követelményét is érvényesítse.
Mindezek miatt az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem ütközik az Alkotmánynak az indítványozó által felhívott 70/B. § (4) bekezdésébe, tehát nem sérti a pihenéshez való jogot, hogy a pedagógusoknak - a munkáltató utasítása alapján - a rendes munkaidejük részeként a kötelező óraszámukon felüli többlet-tanítást kell végezniük. A pedagógusok munkaidejének sajátosságai - ezen belül is elsősorban a munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében elvégzendő feladatok jellege - miatt ezen munkavégzés nem tekinthető rendkívüli munkaidőben végzett munkának. Az Alkotmánybíróság a Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 18. pontja megsemmisítésére irányuló indítványt ezért elutasítja.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a alapján az Alkotmánybíróság hatásköre nem terjed ki a jogalkalmazás jogszerűségének a vizsgálatára. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a többlet-tanítás elrendelésével kapcsolatos esetleges konkrét jogviták eldöntése, tehát egyedi esetekben annak a megállapítása, hogy - összefüggésben a pedagógus egyéb kötelezettségeivel - a többlet-tanítás elrendelése a gyakorlatban rendkívüli munkavégzés elrendelését jelentette-e, a munkaügyi bíróságok feladata.
3. Az indítványozó úgy véli, hogy a Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 18. pontja indokolatlan megkülönböztetést valósít meg "a rendkívüli munkaidő korlátai körében".
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint diszkrimináció akkor állapítható meg, ha valamely személyt vagy csoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon. [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 78.; 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 142.; 43/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 744, 745.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 338.] A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, "ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne". (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.)
Az Alkotmánybíróság az indítványban megfogalmazottak alapján a támadott jogszabályhely- amely a pedagógusok rendes munkaidejének meghatározott részére vonatkozó munkáltatói utasítási joggal kapcsolatos - és a diszkrimináció tilalma között értékelhető alkotmányjogi összefüggést nem talált. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716-717.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 720/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 1005, 1007.; 380/D/1999. AB határozat, ABH 2004, 1306, 1313-1314.] Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a tekintetben is elutasítja.
4. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. "Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is." [64/1991. (XII. 17.) AB határozat ABH 1991, 297, 300.] A pihenéshez és a szabadidőhöz való jog korlátozása csak törvényi szinten lehetséges, az Alkotmány 8. § (2) bekezdését sérti, ha ezeket a kérdéseket nem törvényben szabályozzák, hanem végrehajtási rendeletben.
Tekintve, hogy az Alkotmánybíróság fentiekben kifejtett álláspontja szerint a Közokt.tv. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 18. pontja nem valósít meg alapjogkorlátozást - nem érinti a pihenéshez való jogot -, az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek a Közokt.tv. 94. § (3) bekezdés l) pontját, amely a kormányt hatalmazza fel a többlet-tanítás elrendelése részletes szabályainak a megállapítására. Az Alkotmánybíróság e körben utal továbbá a 72/2006. (XII. 15.) AB határozatában megfogalmazottakra is, amely szerint "a munkajogi szabályozás sokszintű, az alapvető szabályokat törvények, s azok egy-egy ágazatra történő lebontását kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, kollektív szerződések és szabályzatok tartalmazzák. Minden olyan munkajogi szabály, amely nem alapvető jogokat korlátoz, törvényi szintnél alacsonyabb szintű jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, szabályzatban szabályozható." [ABH 2006, 819, 844.]
Figyelemmel arra, hogy a jogalkotásra felhatalmazó rendelkezés alkotmányellenességének a megállapítására nem került sor, az Alkotmánybíróság elutasítja a Korm.r. 11/A. § (2) bekezdésének a megsemmisítésére irányuló - a Közokt.tv. 94. § (3) bekezdés l) pontjának vélt alkotmányellenességére alapított - indítványt is.
5. Az Alkotmánybíróság végezetül megállapította, hogy az indítványozónak a Jat. 32. §-ára vonatkozó hivatkozása elbírálásra alkalmatlan.
Az Ügyrend 21. §-a értelmében az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó indítványnak határozottnak kell lennie: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit is tartalmaznia kell, amelyeket az indítványozó szerint a hivatkozott jogszabály sért. Jelen ügyben az indítványozó a hiánypótlási felhívást követően is csupán a Jat. törvényi rendelkezésének a megsértésére hivatkozott, továbbra sem jelölte meg azonban, hogy álláspontja szerint mely alkotmányos rendelkezés sérült az ügyben. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány 7. § (2) bekezdése - amely szerint a jogalkotás rendjét törvény szabályozza -nem emeli az Alkotmány szintjére a Jat. normáit. [496/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 493, 496.; 14/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 338, 342.; 7/1993. (II. 15.) AB határozat, ABH 1993, 418, 419.; 50/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 387, 396.; 74/2006. (XII. 15.) AB határozat, 870, 873.]
Az indítvány ezen részét mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2008. március 17.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró