adozona.hu
924/E/2001. AB határozat
924/E/2001. AB határozat
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybírósághoz beadvánnyal fordult több, büntetés-végrehajtási intézetben működő gazdasági társas...
924/E/2001. AB határozat
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az Alkotmánybírósághoz beadvánnyal fordult több, büntetés-végrehajtási intézetben működő gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló személy, akik kérték hátrányos megkülönböztetésük megszüntetését. Helyzetükkel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy ugyanazt a munkát kell végezniük, mint a hivatásos állományhoz tartozóknak anélkül, hogy az őket megillető kedvezményekben részesülnének.Az Alkotmánybíróság főtitkára - tekintettel arra, hogy az indítványozó és társai sem konkrét jogszabályi, sem pedig alkotmányi rendelkezést nem jelöltek meg - egymást követően két hiánypótlási felhívást bocsátott ki. A beadványozók indítvány-kiegészítéseikben világossá tették sérelmük okát, amit abban jelöltek meg, hogy a hivatásos dolgozókkal gyakran azonos munkavégzés ellenére nem tartozhatnak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá. Szerintük a jogalkotó a Hszt. 37. § (1) bekezdésével, azaz a hivatásos szolgálati viszony létesítésének feltételeiről szóló szabályozással összefüggésben elmulasztotta szabályozni munkajogi helyzetüket. Úgy vélik, hogy ez a mulasztás sérti az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében foglaltakat, vagyis a munkához, illetőleg a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot.
Az indítványozók álláspontja szerint esetükben a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet legfőképpen az okozza, hogy a Hszt. 37. § (1) bekezdése életkorukra tekintettel nem teszi lehetővé számukra szolgálati viszony létesítését. A Hszt. hatálybalépésével kapcsolatban kiadott átmeneti rendelkezésekkel szerintük ez a helyzet elkerülhető lett volna.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához."
2. A Hszt.-nek a mulasztással kapcsolatban felhívott rendelkezése:
"37. § (1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű) magyar állampolgárral létesíthető, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, és - a külön törvényben meghatározottak szerint - megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek.
III.
Az indítvány nem megalapozott.Az Alkotmánybíróság az indítványban foglaltaknak megfelelően azt vizsgálta, hogy az indítványozók által kifogásolt - közelebbről meg nem határozott tartalmú - átmeneti rendelkezések hiánya mulasztásnak minősül-e, s ha igen, akkor ez eredményezhette-e a munkához való alapjog sérelmét.
1. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességre vonatkozó gyakorlatát az Alkotmánybíróság a következők szerint összegezte:
"Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó hatáskörét az Abtv. [az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény] 49. §-a szabályozza, mely szerint - hivatalból vagy indítvány alapján - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet - a jogi szabályozás iránti igény - annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 231.].
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204-206.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH
1998, 132, 138.]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57.].
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítható akkor is, ha az adott kérdés tekintetében van ugyan szabályozás, de az Alkotmány által megkívánt jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.], és akkor is, ha a jogalkotó nem megfelelő tartalommal szabályozott és ezáltal alkotmányellenes helyzet állt elő [15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138-139.]." [25/2003. (V. 21.) AB határozat, ABH 2003, 328,343.]
2. Az Alkotmánybíróság jelen eljárásában azt állapította meg, hogy a jogalkotó számos átmeneti rendelkezésben biztosította az új jogi szabályozás alkalmazására való átállást. A Hszt. erről szóló önálló, XXVI. Fejezete (333. §-341/B. §-ig bezárólag)- többek között - előírja, hogy a törvényben meghatározott iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha a törvény hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte, illetőleg ha a képesítési követelményeknek való megfelelését a korábbi szabályok szerint elismerték. A hivatásos állomány 45. évét még be nem töltött, és az előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkező tagjának a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben, illetve polgári oktatási intézményekben 3 éven belül kell megkezdenie az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulmányait. Az előírt iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények teljesítésének hiánya nem akadálya a törvény hatálybalépése előtti követelmények szerinti beosztás további betöltésének és az elért rendfokozat viselésének.
Az életkorra vonatkozóan azt állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a szolgálati viszony létesítése körében az átmeneti rendelkezések nem tartalmaznak előírást. Ugyanakkor a Hszt. 37. § (3) bekezdése-a törvény hatálybalépésekor hatályban volt szövege szerint - az általános alkalmazási feltételektől eltérően lehetővé teszi, hogy a miniszter, illetve hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szolgálati viszonyt létesíthessen a 35 évesnél idősebb, de a 45. életévét még be nem töltött személlyel.
3. A fentiekben kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság jogalkotói kötelezettség elmulasztását - az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdése sérelmével összefüggésben - nem állapította meg, ezért a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasításáról rendelkezett.
Budapest, 2008. március 11.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró